1025/1991. (VI. 15.) Korm. határozat

1. A Kormány a feladat- és hatáskörét a miniszterelnök vezetésével, testületként gyakorolja.

2. A Kormány rendszeresen — általában hetenként — tart ülést.

3. A Kormány határozattal állapítja meg féléves időtartamra szóló, ülésekre ütemezett munkatervét.

4. A munkaterv tervezetét a Miniszterelnöki Hivatal az elfogadott kormányprogram alapján — a miniszterek és a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozó országos hatáskörű szervek vezetői (továbbiakban: országos hatáskörű szervek vezetői) javaslatainak figyelembevételével — készíti el. A munkatervről — a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának előterjesztése alapján — a Kormány legkésőbb a tárgyidőszakot megelőző utolsó ülésén határoz.

5. A munkatervbe felvett előterjesztés, jelentés benyújtásának legfeljebb két üléssel történő elhalasztását a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára tudomásul veszi. Ennél hosszabb tartamú halasztáshoz, vagy a feladatnak a munkatervből való törléséhez a miniszterelnök hozzájárulása szükséges.

6. A munkatervben nem szereplő előterjesztés vagy jelentés e határozat előírásainak megtartásával bármikor benyújtható.

7. A Kormányhoz benyújtott előterjesztés célja a testület döntésének kezdeményezése.

8. A törvényjavaslatokról, országgyűlési határozatokról szóló előterjesztések előkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a jogalkotásról szóló törvényben, illetőleg az Országgyűlés Házszabályában meghatározott időpontban benyújthatók legyenek.

9. Az előterjesztésnek — a szakmai részletkérdések mellőzésével — röviden tartalmaznia kell a megalapozott döntéshez szükséges információkat; az indítvány (javasolt jogszabály) várható következményeiről szóló tájékoztatást lehetőleg számszerűsítve; a költségvetésre gyakorolt hatások ismertetését; a tárgyra vonatkozó főbb megállapításokról, s a javaslatokról szóló összefoglalót; valamint a pontosan megfogalmazott döntési javaslatot.

10. Azokat a vitás kérdéseket, amelyekben nem alakult ki egyetértés, az előterjesztésben — az eltérő vélemények ismertetésével — döntéshozatalra alkalmas módon be kell mutatni. Ha a megalapozott állásfoglalás ezt szükségessé teszi, két vagy több azonos részletességgel kidolgozott változatot kell ismertetni.

11. Ha az előterjesztő törvényjavaslat vagy országgyűlési határozattervezet kivételes vagy sürgős tárgyalását javasolja, az előterjesztésben ennek indokait is ki kell fejteni.

12. A nem jogszabály megalkotását kezdeményező előterjesztésnek konkrétan megfogalmazott, a többféle értelmezés lehetőségét kizáró és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető határozati javaslatot kell tartalmaznia, szükség esetén rögzítve az ellenőrzés módját és felelőseit is.

13. Az előterjesztőnek javaslatot kell tennie a közzététel módjára, valamint a korábbi határozatok hatályon kívül helyezésére is.

14. Terjedelmesebb előterjesztéshez tömör összegzést kell csatolni, amely a megismerésre alkalmas módon tartalmazza az ügy és a döntési javaslat lényegét.

15. Ha miniszteri rendeletet más miniszterrel együttesen, vagy vele egyetértésben kell kiadni és az érintettek között véleményeltérés van, a vitatott kérdésről a Kormány dönt.

16. Az előterjesztés tervezetét a Kormány tagjainak véleménynyilvánítás céljából meg kell küldeni.

17. Az országos hatáskörű szervek vezetőivel az egyeztetés kötelezettsége akkor áll fenn, ha a tervezet ügykörükre kihatással van.

18. A bíróságok hatáskörét érintő tervezetet a Legfelsőbb Bíróság elnökével is egyeztetni kell.

19. Ha az előterjesztés a helyi önkormányzatok feladatkörét érinti, a tervezetet véleménynyilvánításra az országos önkormányzati érdekképviseleti szerveknek meg kell küldeni.

20. Jogszabály megalkotására irányuló előterjesztések előkészítésénél a jogalkotásról szóló törvény (1987. évi XI. törvény) előírásaira kell figyelemmel lenni. Az ilyen előterjesztéseket egyeztetni kell a legfőbb ügyésszel, valamint az ügyben érdekelt országos társadalmi és érdekképviseleti szervekkel.

21. Minden előterjesztés tervezetét el kell juttatni a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának.

22. Az előterjesztés tervezetére azok tehetnek észrevételt, akikkel szemben az egyeztetés kötelezettsége fennáll.

23. Az észrevételezési jogot

24. A Kormány tagjainak és az országos hatáskörű szervek vezetőinek tevékenységéről szóló országgyűlési beszámoló esetén az előterjesztő a Kormány érintett tagjaitól (országos hatáskörű szervek vezetőitől) köteles véleményt kérni.

25. A véleményt az előterjesztés megérkezésétől számított tizenöt nap alatt kell az előterjesztővel közölni. Ha az előterjesztés súlya, vagy más szempont indokolja, a véleményadásra tizenöt napnál hosszabb időtartamot kell biztosítani. Átfogó jogszabály-alkotásra irányuló előterjesztés, valamint testületi állásfoglalás kérése esetén a véleményezési határidő általában harminc nap.

26. A Kormány által meghatározott esetben, vagy ha ezt fontos ok feltétlenül szükségessé teszi, a határidők rövidebb tartamban is megállapíthatók (soron kívüliség). Az előterjesztést ilyenkor a miniszter, államtitkár vagy az országos hatáskörű szerv vezetője bocsátja véleményezésre.

27. Az előterjesztő az észrevételezővel a véleményeltérést egyezteti. Az egyeztetés és az egyet nem értés tényét, valamint azt, hogy a véleményező az észrevételt fenntartotta, továbbá, ha a megkérdezett a határidőben nem nyilvánított véleményt, az előterjesztésen a név megjelölésével fel kell tüntetni.

28. A Kormányhoz előterjesztést nyújthatnak be — a Kormány tagjain kívül — a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára, az országos hatáskörű szervek vezetői, a kormánybiztosok, valamint a miniszterelnök előzetes hozzájárulásával más szervek és személyek.

29. Az előterjesztéseket legalább kilenc nappal az ülés időpontja előtt, hetvenöt példányban — további egy példányt az előterjesztő eredeti aláírásával ellátva — meg kell küldeni a Miniszterelnöki Hivatalnak.

30. A 29. pontban írt határidőn belül is benyújthatók a nem tervezhető, halaszthatatlanul sürgős döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések.

31. A Miniszterelnöki Hivatal megvizsgálja, hogy a benyújtott előterjesztés megfelel-e az e határozatban foglalt követelményeknek. Az e határozat előírásainak meg nem felelő előterjesztésről tájékoztatja a miniszterelnököt és az előterjesztőt, továbbá javaslatot tesz az előterjesztéssel kapcsolatos tennivalókra.

32. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos előterjesztések tartalmi feltételeire, véleményezésére és benyújtására — e határozat előírásainak megfelelő alkalmazásával — külön rendelkezések az irányadók.

33. A Kormányhoz benyújtott jelentés célja döntést nem igénylő ügyben a testület tájékoztatása.

34. A Kormány tagjai, az országos hatáskörű szervek vezetői, továbbá a Kormány képviseletére kapott megbízás alapján eljáró más személyek hivatalos külföldi tárgyalásaikról, a Kormány képviseletében külföldön történt eljárásukról és külföldiekkel belföldön folytatott hivatalos tárgyalásaikról a befejezést követő egy héten belül a Kormányhoz jelentést nyújtanak be.

35. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Kormánynak rendszeresen jelentésben ad tájékoztatást a statisztikai adatokból következtethető fontosabb társadalmi-gazdasági változásokról.

36. A Kormány által létrehozott szervezetek jelentései a 29. pontban meghatározott határidőn belül is benyújthatók a Kormányhoz.

37. A jelentésre az előterjesztésre vonatkozó előírások értelemszerűen irányadók azzal, hogy a feladatok végrehajtásáról szóló jelentést nem kell egyeztetni.

38. A Kormány ülésére benyújtott előterjesztéseket és jelentéseket előzetesen közigazgatási államtitkári értekezleten (a továbbiakban: államtitkári értekezlet) kell megtárgyalni.

39. Az államtitkári értekezlet feladata a Kormány ülésének előkészítése, az államigazgatási egyeztetés során fennmaradt véleményeltérések tisztázása és állásfoglalás a vitás közigazgatási-szakmai kérdésekben.

40. Az államtitkári értekezletet általában a Kormány ülését megelőzően két nappal kell megtartani. Rendkívüli esetben az államtitkári értekezlet más időpontra is összehívható.

41. Az államtitkári értekezletet a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti.

42. Az államtitkári értekezlet napirendjét a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára állapítja meg.

43. Napirendre csak az e határozatban foglalt követelmények megtartásával benyújtott előterjesztés és jelentés tűzhető.

44. Az államtitkári értekezlet résztvevői a minisztériumok közigazgatási államtitkárai, a Miniszterelnöki Hivatal általános helyettes államtitkára és a tárca nélküli miniszterek titkárságainak vezetői. A Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára az államtitkári értekezletre más személyt is meghívhat.

45. A közigazgatási államtitkárt indokolt esetben az általános helyettes államtitkár, kivételesen pedig a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár helyettesítheti.

46. Az államtitkári értekezlet a napirendjére tűzött előterjesztéseket és jelentéseket megvitatja, azok tekintetében állást foglal és a Kormánynak javaslatokat tesz.

47. Az államtitkári értekezlet kezdeményezheti, hogy az előterjesztést a Kormány ülését megelőzően a Kormány meghatározott feladatok ellátására létesített testületi szerve tárgyalja meg.

48. Az előterjesztőt az államtitkári értekezlet felhívhatja arra, hogy a Kormány ülésére az értekezlet állásfoglalásának megfelelő, lehetőség szerint egyeztetett kiegészítő előterjesztést nyújtson be.

49. Ha az előterjesztés átdolgozása szükséges, az államtitkári értekezlet új, e határozat követelményeinek megfelelő előterjesztés benyújtását írhatja elő.

50. Az államtitkári értekezletről emlékeztető készül, melynek összeállításáról a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára gondoskodik.

51. Az előterjesztés vagy a jelentés az ülés napirendjére akkor vehető fel, ha az államtitkári értekezlet megvitatta és napirendre tűzését javasolja. E szabály alól a miniszterelnök kivételt tehet.

52. Az ülés napirendjének javaslatát a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára készíti el és a miniszterelnök jóváhagyásával küldi ki az ülés résztvevőinek. A végleges napirendről a Kormány dönt. A miniszterelnök engedélyével a halaszthatatlanul sürgős ügyek dokumentumai az ülés megkezdése elött a helyszínen is szétoszthatók.

53. A Kormány ülésén részt vesznek a Kormány tagjai, tanácskozási joggal az állandó meghívottak, az előterjesztők, és a miniszterelnök által meghívott személyek.

54. A Kormány ülésére állandó meghívottak:

55. A Kormány ülését a miniszterelnök akadályoztatása esetén az általa kijelölt miniszter vezeti, aki gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket e határozat a miniszterelnök hatáskörébe utal.

56. A Kormány tagjai a Kormány ülésén kötelesek részt venni. E kötelezettség alól a miniszterelnök adhat felmentést.

57. A Kormány ülésén a miniszter helyettesítése a miniszterelnök által meghatározott szabályok szerint történik; ilyenkor a politikai államtitkár az ülésen tanácskozási joggal van jelen. Ha a polititkai államtitkár is akadályoztatva van, az ülésen a miniszter megbízása alapján a közigazgatási államtitkár vesz részt.

58. Amennyiben az előterjesztést országos hatáskörű szerv vezetője vagy más jogosult nyújtotta be, akadályoztatása esetén az általa kijelölt helyettese vesz részt a napirendi pont tárgyalásán.

59. A Kormány határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

60. A Kormány tagjait a testületi döntések meghozatalában egyenlő szavazati jog illeti meg. A döntéseket szavazattöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök dönt.

61. A Kormány döntését a miniszterelnök mondja ki.

62. A Kormány ülése a benyújtott előterjesztések, jelentések megtárgyalásából, döntések meghozatalából, szóbeli konzultációból és bejelentésekből áll.

63. Az írásban benyújtott előterjesztések tárgyalása a megfelelően előkészített és jóváhagyott napirend szerint történik. A szóbeli konzultáció keretében a Kormány a szóban levő ügy végleges rendezését jelentő döntést nem hoz.

64. Rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben a Kormány ülésen kívül úgy is hozhat döntést, hogy az adott ügyben tagjai írásban vagy távbeszélő útján közlik állásfoglalásukat. Ennek dokumentálásáról a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára gondoskodik.

65. A Kormány a feladatkörében rendeletet bocsát ki, határozatot hoz, irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el.

66. A Kormány döntésének szövegét az ülés jegyzőkönyve alapján a Miniszterelnöki Hivatal az előterjesztővel együttműködve véglegesíti és a miniszterelnök (akadályoztatása esetén a Kormány ülését vezető miniszter) írja alá.

67. Ha a Kormány az előterjesztett javaslatot érdemben megváltoztatta, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a módosított szöveget — aláírás előtt — az előterjesztőnek és a módosításban érdekelteknek bemutatja.

68. A Kormánynak az Országgyűlés elé terjesztett javaslatait a miniszterelnök küldi meg az Országgyűlés elnökének.

69. A Kormány az államtitkári értekezlet egyhangú javaslata alapján az előterjesztés elfogadásáról vita nélkül határozhat, ha

70. A Kormány ülései között a miniszterelnök kormányhatározatot adhat ki feladatok kijelölése, nemzetközi tárgyalások lebonyolítása és megállapodások aláírása, jóváhagyása, látogatások szervezése, egyes kinevezések és felmentések ügyében, kitüntetések adományozása céljából, továbbá más esetben a Kormány erre irányuló, kifejezett felhatalmazása alapján. Az így hozott határozatokról szóló jelentést utólagos jóváhagyásra a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára nyújtja be a Kormányhoz.

71. A Kormány rendeleteit, határozatait, elvi állásfoglalásait és irányelveit az üléstől számított 8 napon belül kell kihirdetni (közzétenni), illetőleg az érdekeltek részére megküldeni, kivéve, ha a miniszterelnök más határidőt állapít meg.

72. Azokat a határozatokat és irányelveket, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét nem rendelték el, a Miniszterelnöki Hivatal sokszorosított formában a Kormány tagjainak és az érdekelteknek közvetlenül küldi meg, illetőleg a Határozatok Tárában teszi közzé.

73. A Kormány olyan döntéséről, amelyet határozatba foglani nem szükséges, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára emlékeztetőt ad ki, s azt az érdekelteknek megküldi.

74. Az intézkedést nem igénylő döntést csak a jegyzőkönyvben vagy az összefoglalóban kell rögzíteni.

75. A Kormány döntéseinek nyilvántartásáról a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik.

76. A kormányszóvivő az ülésről hivatalos sajtóközleményt jelentet meg, és tájékoztatja a sajtó képviselőit.

77. A Kormány üléséről jegyzőkönyv és összefoglaló készül, melyek összeállításáról a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára gondoskodik.

78. A jegyzőkönyv a Kormány ülésén elhangzottak szó szerint történő rögzítésére szolgáló hiteles irat.

79. A jegyzőkönyvet a miniszterelnök és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára írja alá.

80. Az aláírt jegyzőkönyv mellékleteként meg kell őrizni az eredeti aláírással ellátott következő iratok 1—1 példányát:

81. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell azokat az iratokat, melyek a megtárgyalt előterjesztésekre vonatkoznak, ha ezt a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára elrendeli.

82. A jegyzőkönyvet és mellékleteit a Miniszterelnöki Hivatal őrzi; ezek az iratok nem selejtezhetők, kezelésükre a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.

83. A jegyzőkönyv a Kormány tagjai és az állandó meghívottak személyes használatára a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkáránál rendelkezésre áll; az ülés más résztvevői a saját felszólalásukat tartalmazó részt megtekinthetik. A Kormány tagjainak (állandó meghívottainak) megbízottja a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának engedélyével a jegyzőkönyvbe betekinthet. Ha a folyamatban levő munkához szükséges, a jegyzőkönyvből az érdekeltnek kivonat adható.

84. Amennyiben a Kormány tagja vagy az ülés más résztvevője szerint a jegyzőkönyv nem az elhangzottakat tartalmazza, az érintett a miniszterelnöktől a jegyzőkönyv helyesbítését kérheti.

85. A Kormány üléséről szóló összefoglaló tartalmazza a jelen levők névsorát, az előterjesztések címét, a hozzászólók nevét, szavazás esetén ennek tényét és számszerű arányát, valamint a döntést.

86. Az összefoglalót a miniszterelnök és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára írja alá.

87. A Miniszterelnöki Hivatal havonta jelentést készít a miniszterelnök számára Kormány határozataiban előírt határidős feladatok végrehajtásáról.

88. A miniszterelnök felhívhatja a minisztert és az országos hatáskörű szerv vezetőjét a Kormány által elrendelt feladat végrehajtásáról való beszámolásra.

89. A Kormány meghatározott feladatok ellátására kabinetet, kormánybizottságot, kollégiumot, tanácsadó testületet hoz létre, kormánybiztost nevez ki.

90. A kabinet a Kormány döntéselőkészítő, konzultatív szerve, amely előzetesen állást foglal a feladatkörébe tartozó, s kormányzati döntést igénylő minden olyan kérdésben, amely lényegesen érinti a Kormány politikai, gazdasági és más fontos céljainak megvalósítását. A kabinet működési rendjét maga határozza meg; tevékenységéről a Kormánynak rendszeresen beszámol.

91. A kormánybizottság a Kormány döntéselőkészítő, koordinatív, ellenőrző és meghatározott ügyekben döntéshozó szerve. Szervezetére és működésére, valamint a döntéshozatal rendjére a létesítésére vonatkozó határozat és a bizottság ügyrendjének rendelkezései irányadók. A kormánybizottság elnöke tevékenységéről és a bizottság döntéseiről a Kormánynak beszámol, a felmerült ügyekben döntési javaslatot tesz.

92. A kormánybiztos feladatkörében a Kormány nevében jár el, tevékenységéről és intézkedéseiről időszakonként a Kormánynak beszámol.

93. A kollégiumok és tanácsadó testületek a Kormány munkáját döntéselőkészítő céllal támogató szervek. Munkájukról a Kormány számára esetenként jelentés készül.

94. A Kormányt politikai tevékenységével összefüggő feladatainak ellátásában és parlamenti kapcsolatainak összehangolásában politikai államtitkári értekezlet segíti. A politikai államtitkári értekezlet működési rendjét maga állapítja meg.

95. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg a Kormány ideiglenes ügyrendjéről szóló 1006/1990. (VII.17.) Korm. határozat és az azt módosító 1038/1990. (X.12.) Korm. határozat hatályát veszti.