Kifejezéskereső
115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet
a kézilőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről
A polgári használatra szolgáló kézilőfegyver (a továbbiakban: lőfegyver) a lőszer, a gáz- és a riasztófegyver, a légfegyver gyártásának, belföldi kereskedelmének, megszerzésének, tartásának, behozatalának, kivitelének és nyilvántartásának; a lőtér, a lőfegyver-, és a lőszertárolóhely engedélyezésének, nyilvántartásának és használatának szabályozása, továbbá az állampolgárok ezzel kapcsolatos jogainak biztosítása, valamint a közbiztonság és a természet védelme és a lőfegyverekkel kapcsolatos balesetek megelőzése érdekében a Kormány — az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet 12. §-ának felhatalmazása alapján — a következőket rendeli el:
I.
Általános rendelkezések
1. §
(1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a magyar állampolgárokra, valamint — ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik — a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárokra (a továbbiakban: külföldiek), továbbá a magyarországi székhellyel rendelkező jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: jogi személy).
(2) E rendelet hatálya alá tartozik a lőfegyver (ideértve a lőfegyver-fődarabot), a lőszer [ideértve a lőszerelemet, (lőszeralkatrészt)], a gáz- és riasztófegyver, a légfegyver, valamint a lőtér, a lőfegyver- és a lőszertárolóhely.
2. §
(1) E rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a Honvédelmi Minisztériumnál, a fegyveres erőknél, a rendőrségnél, a belügyminiszter irányítása alatt álló egyéb rendészeti szerveknél, a nemzetbiztonsági feladatokat ellátó szolgálatoknál, a büntetésvégrehajtási testületnél és a vám- és pénzügyőrségnél (továbbiakban együtt: fegyveres szervek) rendszeresített szolgálati, kiképzési és csapatmúzeumi felszerelést képező lőfegyverre, lőszerre, ezek tárolóhelyére, továbbá a fegyveres szervek lőterére;
b) a fegyveres biztonsági őrség szolgálati lőfegyverére és lőszerére;
c) a lőfegyvernek nem minősülő robbanótöltettel, illetve hüvelytölténnyel működtetett ipari munkaeszközre;
d) a múzeális jellegű elöltöltő lőfegyverre, valamint a mai korszerű lőszerek kilövésére alkalmatlan lőfegyverre;
e) a hatástalanított lőfegyverre és lőszerre.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt lőfegyver és lőszer e rendelet hatálya alá tartozik, ha a rendszeresítését megszüntették, vagy a belföldi forgalomban értékesítik. A rendszeresítés és annak megszüntetése az (1) bekezdés a) pontja esetében a fegyveres szervet irányító miniszter, a b) pontban említett szerv esetében a belügyminiszter hatásköre.
3. §
(1) Hatósági engedély szükséges
a) a lőfegyver, a lőszer, a gáz- és riasztófegyver és a légfegyver gyártásához és kereskedelméhez;
b) a lőfegyver, lőszer, valamint a gáz- és riasztófegyver megszerzéséhez, tartásához, az országba történő behozatalához, kiviteléhez, átszállításához, ha e rendelet kivételt nem tesz;
c) a lőfegyver javításához, a lőfegyver és a lőszer hatástalanításához és lőfegyver-kiállítás szervezéséhez;
d) a lőtér, a lőfegyver- és a lőszertárolóhely üzembehelyezéséhez;
e) színházi előadás és filmfelvétel célját szolgáló vaktölténnyel üzemeltethető lőfegyver megszerzéséhez, tartásához, az országba történő behozatalához, kiviteléhez, átszállításához.
(2) Az engedély kiadására, visszavonására, valamint rendeletben meghatározott hatósági eljárásra a rendőrség jogosult.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági engedélyekkel kapcsolatos eljárásokért a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási, tárolási illetve vizsgadíjat kell fizetni.
4. §
A 3. § (1) bekezdésében említett hatósági engedély (a továbbiakban: engedély) nem adható ki annak a természetes személynek:
a) aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be;
b) aki cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll,
c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek és még nem mentesült a bűntetett előélethez fűződő hátrányok alól;
d) akinél a lőfegyver, a lőszer vagy a gáz- és riasztófegyver biztonságos tartása nem biztosított.
5. §
(1) Az engedély kiadása megtagadható attól, akit:
a) gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól,
b) visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel; garázdaság; verekedés; veszélyes fenyegetés; rendzavarás; légfegyver, gáz- és riasztófegyver tiltott tartása és használata, lőtér szabálytalan üzemeltetése vagy jogosulatlan vadászat szabálysértés elkövetése miatt pénzbírsággal sújtottak, a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított két év.
(2) Ha a hatósági engedély megszerzésére irányuló kérelem elbírálásakor a kérelmezővel szemben büntető eljárás folyik, a rendőrség annak jogerős befejezéséig az eljárást felfüggeszti.
6. §
(1) Az engedélyt vissza kell vonni:
a) ha az engedély kiadásának e rendeletben meghatározott valamelyik feltétele megszűnik;
b) ha a 4. § (1) b)—d) pontjaiban meghatározott kizáró ok merül fel;
c) az engedélyes halála, vagy — jogi személy esetében — annak megszűnése esetén.
(2) Az engedélyt vissza lehet vonni, ha
a) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ok merül fel;
b) az engedéllyel rendelkező ellen büntető eljárás indult;
c) az engedéllyel rendelkező az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegi.
(3) Az engedély visszavonásával egyidejűleg a lőfegyvert, a lőszert, a gáz- és riasztófegyvert be kell szolgáltatni az illetékes rendőri szervnek.
(4) A visszavonás az arra okot adó körülmény fennállásáig tart. Ha a visszavonás oka az engedély érvényességi idején belül megszűnt, a rendőrség az engedélyt, valamint a lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert a tulajdonosnak visszaadja.
(5) A hatóságilag tárolt lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert tulajdonosa az engedély visszavonásától számított két két éven belül arra jogosult személynek elidegenítheti vagy annak hatástalanítását kérheti.
(6) Az engedély visszavonásától számított két év letelte után, ha a tulajdonos az (5) bekezdésben foglalt lehetőséggel nem élt, a rendőrség a tárolt lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert értékesíti és az értékesítésből származó összeget a felmerült költségek levonása után a tulajdonosnak, vagy jogutódjának visszatéríti.
(7) Az el nem idegeníthető lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver megsemmisítéséről a rendőrség gondoskodik.
(8) A rendőrség nyilvántartja a 3. § alapján kiadott engedélyeket, az engedéllyel rendelkező személyek és szervek azonosításához szükséges, továbbá az engedély tárgyával összefüggő adatokat, az engedély időtartamának lejártáig, vagy visszavonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott ideig.
7. §
(1) A rendőrség a közbiztonság védelme érdekében ideiglenesen — meghatározott időre — elrendelheti a lőfegyver és lőszer, gáz- és riasztófegyver forgalomba hozatalára, tartására kiadott engedély szüneteltetését, a lőfegyver, lőszer rendőrségnél történő tárolását, használatának korlátozását vagy tilalmát.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozást és tilalmat — ha annak az ország egész területére történő kiterjesztése egyidejűleg szükséges — a belügyminiszter rendelettel rendelheti el.
II.
Lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver,
légfegyver gyártása, javítása, kereskedelmi forgalma, behozatala és kivitele
8. §
(1) Tilos polgári használatra gyártani, kereskedelmi forgalomba hozni és tartani:
a) sorozatlövésre alkalmas lőfegyvert,
b) olyan lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert, amely formája szerint alkalmas arra, hogy más tárgy benyomását keltse, vagy amely egyéb használati tárgyba van rejtve,
c) robbanó, gyújtó vagy áthatoló lövedékkel ellátott lőszert.
(2) Ha kétség merül fel az iránt, hogy az adott lőfegyver az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak tekintendő-e, igazságügyi fegyverszakértő állásfoglalását kell beszerezni.
9. §
(1) A lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, légfegyver gyártására irányuló kérelemhez, a gyártó köteles csatolni a Magyar Kézilőfegyver Vizsgáló Hivatal szakvéleményét.
(2) Lőfegyver csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba, ha azt a külön jogszabály szerint a biztonságos működés ellenőrzése céljából bevizsgálták, alkalmasságát a lőfegyverbe beütött próbajel igazolja és érvényes vizsgálati igazolvánnyal rendelkezik.
10. §
(1) A lőfegyver, a lőszer, a gáz- és riasztófegyver, a légfegyver gyártását közvetlenül végző személynek gyártásra jogosító szakképzettséggel kell rendelkeznie. A lőfegyver javítását végző személynek lőfegyver javításra vagy gyártásra jogosító szakképzettséggel kell rendelkeznie. A lőfegyver, a lőszer, a gáz- és riasztófegyver, a légfegyver kereskedelmét közvetlenül végző személynek a lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártassággal kell rendelkeznie, amelyet a külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolni.
(2) A lőfegyver, a lőszer, a gáz- és riasztófegyver, légfegyver kereskedelméhez szükséges szakismeretet az (1) bekezdésben meghatározott szakképesítés, továbbá a megyei rendőr-főkapitányságon, illetve fővárosi rendőr-főkapitányságon letett vizsga igazolja.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltétel meglétéért a gyártást, a kereskedelmet, illetve a javítást végző jogi személy vezetője, illetve az ilyen tevékenységre jogosult vállalkozó felel.
(4) Lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert, valamint légfegyvert árusítani kizárólag az e célra szakosodott nyílt árusítású üzletben, vagy egyéb üzlet megfelelően elkülönített helyiségében lehet.
11. §
(1) Aki lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, légfegyver gyártási, kereskedelmi, illetőleg lőfegyver javítási engedéllyel rendelkezik, köteles a rendőrségnek három napon belül bejelenteni:
a) az engedélyben szereplő adatok megváltozását,
b) az engedélyezett tevékenység teljes vagy részleges felfüggesztését, illetve beszüntetését,
c) a telephely (működési hely) vezetését, illetőleg az adott tevékenységet (gyártást, kereskedelmet, javítást) közvetlenül végző valamennyi személy nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét és lakcímét.
(2) Az, aki lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver és légfegyver kereskedelmi engedéllyel rendelkezik
a) jogosult sörétet, lövedéket, fojtást és csappantyú nélküli hüvelyt hatósági engedély nélkül beszerezni és forgalomba hozni,
b) köteles az értékesítéskor a megszerzési engedéllyel rendelkező személy azonosítását elvégezni,
c) hiányosan kiállított, javított vagy bélyegzőlenyomattal el nem látott megszerzési engedélyre lőfegyvert, lőszert vagy gáz- és riasztófegyvert nem szolgáltathat ki,
d) a lőfegyvert, a lőszert, a gáz- és riasztófegyvert, és a légfegyvert csak az engedélyben meghatározott helyen és módon raktározhatja, illetve tarthatja.
12. §
Külföldi személy lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver és légfegyver gyártására, kereskedelmére, illetve lőfegyver javításra jogosító engedélyt csak akkor kaphat, ha a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezik. Külföldi részvétellel működő jogi személy az esetben kaphat engedélyt, ha telephelye (működési helye) Magyarországon van.
13. §
(1) Lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver behozatalára vagy kivitelére engedélyt az kaphat, aki annak gyártására, kereskedelmére, megszerzésére, vagy tartására vonatkozó engedéllyel rendelkezik.
(2) Lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver kereskedelmi célú behozatalához, kiviteléhez vagy átszállításához meg kell kérni a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának engedélyét is.
(3) Az a magyar állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező külföldi, aki megszerzési engedéllyel rendelkezik, jogosult az ország területére a megszerzési engedélyben feltüntetett lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert külön engedély nélkül behozni.
14. §
(1) Az a külföldi, illetve magyarországi székhellyel nem rendelkező jogi személy, aki lőfegyvert, lőszert vagy gáz- és riasztófegyvert akar a Magyar Köztársaság területére behozni, onnan kivinni, vagy azon átszállítani, az ehhez szükséges engedély megszerzéséhez köteles igazolni, hogy személyes joga szerint jogosult lőfegyver, gáz- és riasztófegyver vagy a lőszer gyártására, kereskedelmére, illetőleg annak a megszerzésére vagy a tartására.
(2) A személyes joga szerinti jogosultságot nem kell igazolni
a) azoknak a külföldi sportegyesületeknek vagy sportegyesület tagjainak, akik sportlövő versenyen való részvétel céljából hoznak magukkal lőfegyvert vagy lőszert,
b) arra a lőfegyverre és lőszerre, valamint gáz- és riasztófegyverre, amelyet az engedéllyel rendelkező hajó vagy légi közlekedési eszköz fedélzetén szállítanak, ha az nem hagyja el a hajó fedélzetét, illetve a légi kikötő tranzit területét.
(3) A vadászlőfegyver jogszerű tartását a nem magyar állampolgár a személyes joga szerint, a külföldön élő magyar állampolgár lakóhelyének joga szerint kiadott vadászigazolványával vagy vadász engedélyével is igazolhatja.
15. §
(1) Az, aki érvényes lőfegyver-, lőszer tartási engedéllyel rendelkezik, jogosult vadászat, illetve sportversenyen való részvétel céljából a határvámhivatal igazolása alapján a vadász-, illetve sport lőfegyver és lőszer kivitelére, behozatalára, illetve az ország területén történő átszállításra, ha a külföldön, illetve a Magyarországon tartózkodás a kilencven napot nem haladja meg.
(2) A vadászaton vagy a sportlövészeten történő részvételt a meghívó sportegyesület meghívólevelével, illetve a vadászatra, vadásztatásra jogosultnak a Magyarországra érvényes vadászati engedéllyel kell igazolni.
16. §
Az, aki lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver behozatalára vagy átszállítására jogosító igazolással, illetve engedéllyel rendelkezik
a) az abban feltüntetett lőfegyvert, lőszert, valamint a gáz- és riasztófegyvert e rendelet előírásai szerint jogosult tartani és használni,
b) a lőfegyverét, a lőszerét, a gáz- és riasztófegyverét a rendőrségen térítési díj fizetése mellett letétbe helyezheti,
c) köteles a határvámhivatalnak a belépéskor, illetve a kilépéskor az engedélyben feltüntetett lőfegyvert, lőszert, a gáz- és riasztófegyvert bemutatni.
III.
Lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása
17. §
(1) Lőfegyver, lőszer megszerzésére és tartására engedélyt az a természetes személy kaphat, aki
a) sportvadászat céljából vadászlőfegyver megszerzése iránti kérelmet nyújt be, és a külön jogszabályban a vadászati jog gyakorlásának személyi feltételeit meghatározó rendelkezéseknek megfelel;
b) szolgálati célú vadászlőfegyver megszerzése iránti kérelmet nyújt be és munkaköre erdész, hivatásos vadász, mezőgazdasági őr vagy természetvédelmi őr;
c) sportlövészet céljából lőfegyver megszerzése iránti kérelmet nyújt be és igazolt sportlövő;
d) önvédelmi célból maroklőfegyver megszerzése iránti kérelmet nyújt be és fegyveres szerv hivatásos állományú tagja, bíró, ügyész, ügyészségi nyomozó, országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, minisztériumi főosztályvezető, vagy polgármester (főpolgármester), valamint az, aki bizonyítja, hogy tevékenysége miatt élete, testi épsége fokozott védelmet igényel.
(2) Lőfegyver megszerzésére, tartására jogosító engedély a természetes személy részére az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett is csak akkor adható, ha a kérelmező:
a) a lőfegyver tartására egészségileg alkalmas;
b) a lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát tesz és a vizsgáztató megítélése szerint a lőfegyver biztonságos használatára képes;
c) nem esik a 4. §-ban meghatározott valamely kizáró rendelkezés hatálya alá, és nem indokolt az 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása.
(3) Igazolt sportlövőnek sportlövészet céljára a lőfegyver megszerzését és tartását a rendőrség a 4. § a) pontjában meghatározott feltétel hiányában is engedélyezheti.
(4) A lőfegyver tartásához szükséges egészségi alkalmasságot a lőfegyver megszerzése iránti kérelemhez mellékelt orvosi igazolással kell bizonyítani. Az egészségi alkalmasság feltételeit külön jogszabály határozza meg.
(5) A lőfegyverek tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja.
18. §
(1) Lőfegyver megszerzésére és tartására az alábbi jogi személyek kaphatnak engedélyt:
a) vadászlőfegyver iránti kérelem benyújtása esetén az erdő- és vadgazdálkodással, vadászattal, erdészettel természetvédelemmel foglalkozó közigazgatási szerv, gazdálkodó szervezet, egyesület, tudományos kutató intézet, múzeum, nevelési, oktatási intézmény, ha működéséhez szükséges a lőfegyver;
b) sportlőfegyver iránti kérelem esetén a sportlövészettel foglalkozó, nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, sportegyesület;
c) lövészeti oktatás céljából benyújtott kérelem esetén az, aki az adott lőfegyver-típusra kiadott lőtérhasználati engedéllyel rendelkezik;
d) vagyonvédelem céljából benyújtott kérelem esetén a saját vagy a mások dolgainak őrzését végző jogi személy, ha a tevékenység ellátásához lőfegyver megszerzése és tartása a rendőrség megítélése szerint szükséges.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján kiadott vadászlőfegyvert a jogi személy csak annak adhatja át, aki rendelkezik azonos fajtájú lőfegyver tartására jogosító engedéllyel.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogi személy a lőfegyver megszerzése iránti kérelemben köteles megnevezni azokat az alkalmazottakat, tagokat, akiknek a lőfegyvert őrzési célra átengedni kívánja. A rendőrség a lőfegyvertartási engedélybe történő bejegyzéssel csak azokat a személyeket jogosíthatja fel a lőfegyver őrzési célú használatára, akik a lőfegyver tartására e rendelet feltételei alapján megfelelnek.
19. §
(1) A lőfegyver megszerzési engedélyben meg kell határozni az engedélyezett lőfegyver fajtáját és darabszámát. A megszerzési engedély három hónapig érvényes, érvényessége egy alkalommal három hónapra meghosszabbítható.
(2) A megszerzési engedéllyel rendelkező nyolc napon belül köteles a rendőrségnek a birtokba vett lőfegyvert a lőfegyvertartási engedély kiállítása céljából bemutatni. Az érvényességi idején belül fel nem használt megszerzési engedélyt nyolc napon belül a rendőrségnek vissza kell adni.
(3) Nem kell megszerzési engedélyt kérni betétcső vagy váltócső megszerzéséhez annak, aki azonos fajtájú lőfegyverre érvényes tartási engedéllyel rendelkezik. Ilyen esetben a jogosult a betétcsövet vagy a váltócsövet a birtokbavételt követő nyolc napon belül a tartási engedélybe történő bejegyzés céljából köteles a rendőrségnek bemutatni. A betétcső vagy váltócső tartási engedélybe történő bejegyzése díjmentes.
(4) Aki lőfegyver megszerzési vagy tartási engedéllyel rendelkezik, a lőszert külön engedély nélkül szerezheti meg, illetve tarthatja.
(5) A lőfegyver megszerzési és tartási engedélyt természetes személy személyesen, a jogi személy a képviseletére jogosultja útján veheti át.
20. §
(1) A lőfegyver, lőszer tartására kiadott engedély négy évig érvényes, érvényességi ideje kérelemre alkalmanként további négy évre meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek — azok ismételt vizsgálata alapján — biztosítottak.
(2) Az önvédelmi célból maroklőfegyver tartására kiadott engedély érvényességi ideje kérelemre akkor is meghosszabbítható, ha a jogosult munkaviszonya, szolgálati viszonya, tisztsége megszűnt, de a lőfegyvertartás egyéb e rendeletben meghatározott feltételei fennállnak.
21. §
(1) Az, aki lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezik
a) lőfegyvertartási engedély alapján jogosult lőszert vásárolni és tartani, a lőszer vásárlásával lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező más személyt is megbízhat;
b) lőfegyverét és lőszerét az erre feljogosított kereskedelmi üzletnek értékesítés céljából átadhatja, illetve a megszerzésre engedéllyel rendelkező személynek elidegenítheti;
c) ha lőfegyverét vagy lőszerét eladta, az annak átvételéről kapott elismervényt köteles a lőfegyvertartási engedéllyel együtt, az azt kiállító rendőri szervnek nyolc napon belül bemutatni;
d) lakott területen, nyilvános helyen, közhasználatú járművön — kivéve a légijárművet — a vadász és sport célú lőfegyverét csak ürítve, tokban szállíthatja, az önvédelmi lőfegyverét betározva, a véletlen elsülés ellen biztosítva, rejtve viselheti;
e) szeszesitaltól, kábítószertől, illetve kábító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban a lőfegyverét nem viselheti, nem használhatja;
f) a lőfegyverét kizárólag ürített állapotban olyan helyen tisztíthatja, ahol más személy életét és testi épségét nem veszélyezteti;
g) vadászlőfegyverét és lőszerét lőfegyverjavítás, bérkilövés illetve vadászatra történő szállítás céljából lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személynek átadhatja;
h) a lőfegyver viselésekor és használatakor köteles a lőfegyvertartási engedélyt magánál tartani;
i) köteles az engedélyben szereplő adat megváltozását a rendőrségnek bejelenteni;
j) köteles a lőfegyverét a Magyar Kézilőfegyver Vizsgáló Hivatalnál a fegyver vizsgálati bizonyítványában megadott érvényességi határidő lejártakor, valamint a polgári kézilőfegyverek vizsgálatáról szóló jogszabályban meghatározott javítást követően, de legalább öt évenként megvizsgáltatni.
(2) A lőfegyvert és a lőszert csak állandóan lakott lakásban vagy őrzött épületben, biztonsági zárral ellátott, fa vagy lemezszekrényben ürített állapotban lehet tartani. A lőfegyvert a lőszertől elkülönítetten kell tárolni. Jogi személy részére kiadott lőfegyver tárolására szolgáló épület (helyiség) nyílászáróit acélráccsal kell biztosítani.
(3) A rendőrség a lőfegyver és a lőszer tárolására szolgáló épületben biztonsági riasztó- és egyéb rendezések beépítését, illetve ott megfelelő őrszemélyzet alkalmazását is elrendelheti.
(4) A rendelet 18. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogi személy vagyonvédelmet ellátó alkalmazottai, tagjai a lőfegyverüket lakott területen, nyilvános helyen, közhasználatú járművön — formaruha viselése esetén — nyíltan is viselhetik.
(5) Természetes személy lőfegyverét csak olyan személynek engedheti át, aki rendelkezik azonos fajtájú lőfegyver tartására jogosító engedéllyel.
IV.
Légfegyver, gáz- és riasztófegyver megszerzésére
és tartására vonatkozó szabályok
22. §
A légfegyverekre, a gáz- és riasztófegyverekre a III. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
23. §
(1) A légfegyvert, a gáz- és riasztófegyvert a hozzátartozó lövedékektől, tölténytől elkülönítve, jól zárható helyen úgy kell tárolni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férjenek hozzá.
(2) A légfegyveren, gáz- és riasztófegyveren olyan változtatás nem végezhető, mely azt a fegyver jellegének megváltoztatásával lőfegyverré alakítaná át.
24. §
(1) Légfegyvert jogi személy, illetve az a természetes személy szerezhet meg és tarthat, aki nem áll a 4. §-ban meghatározott kizáró rendelkezések hatálya alatt.
(2) Légfegyver használható
a) lőtéren (pincelőtéren, szobai lőtéren), céllövöldében, magánterületen a biztonsági előírások betartása mellett;
b) vadászterületen a vadászatra jogosult, védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye alapján.
(3) A légfegyver használata nem veszélyeztetheti mások testi épségét, dolgait és a természeti értékeket.
(4) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy csak cselekvőképes, nagykorú személy felügyelete mellett használhat légfegyvert.
(5) Tömegközlekedési eszközön — kivéve a légijárművet — és nyilvános helyen légfegyver csak tokban szállítható.
25. §
(1) Gáz- és riasztófegyver megszerzése és tartása ön- és vagyonvédelmi célból jogi személy részére, valamint olyan természetes személy részére engedélyezhető, aki nem áll a 4. §-ban meghatározott kizáró rendelkezések hatálya alatt.
(2) Csak annak a gáz- és riasztófegyvereknek a tartása engedélyezhető, amelynek szükség szerinti bevizsgálását és beszámozását a Magyar Kézilőfegyver Vizsgáló Hivatal elvégezte.
(3) Tilos olyan gáz- és riasztótöltényt tartani, használni, amely nem felel meg a magyar szabvány előírásainak.
V.
Lőterekre vonatkozó szabályok
26. §
(1) Lőtér létesítése és üzemeltetése jogi személy vagy azon magyar állampolgár, illetve állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező külföldi részére engedélyezhető, aki vállalkozói igazolványt váltott ki és nem áll a 4. §-ban meghatározott kizáró rendelkezések hatálya alatt.
(2) Lőtér építésének engedélyezése során a rendőrség az építési hatóság szakhatóságaként, az üzembe helyezésre irányuló eljárás során az építési hatóság a rendőrség szakhatóságaként működik közre.
(3) A lőtér üzemeltetési engedély csak akkor adható ki, ha a lőtérre, mint veszélyes üzemre felelősségbiztosítást kötöttek és a rendőrség a lőtérszabályzatot jóváhagyta.
(4) A lőtéren csak olyan lőfegyverrel és lőszerrel, illetve olyan célra szabad lőni, amelynek használatát a lőtérszabályzat lehetővé teszi.
(5) Tilos a lőtéren állatra lőni.
27. §
(1) A lőtér üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles
a) a lőtérüzemeltetési engedélyt és a lőtérszabályzatot jól látható helyen kifüggeszteni;
b) a lőtér használatakor a lőtérszabályzatban foglaltakat betartani és betartatni;
c) a lőtér karbantartásáról gondoskodni;
d) a lőtér minőségének vagy használati módjának lényeges módosítása esetén új lőtérüzemeltetési engedélyt beszerezni.
(2) Lövészetet csak olyan személy vezethet, aki megfelel a 17. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A feltételek meglétéért a lőtérüzemeltetési engedéllyel rendelkező természetes személy, illetve a jogi személy vezetője a felelős.
(3) Ha a lőtérüzemeltetési engedéllyel rendelkező az engedélyben és a lőtérszabályzatban foglaltakat ismételten vagy súlyosan megszegi, a rendőrség az engedélyt visszavonja.
VI.
Vegyes rendelkezések
28. §
A lőfegyvert, a gáz- és riasztófegyvert csak az engedélyezett célra szabad használni.
29. §
(1) Számszeríj kizárólag sportíjászatra, az e célra kijelölt helyen használható a lőtérre vonatkozó biztonsági előírások értelemszerű alkalmazása mellett.
(2) Szigonypuska csak tudományos vagy állategészségügyi célból használható.
30. §
Az engedélyes halála, vagy megszűnése esetén a jogutód a halál, illetve a megszűnés időpontját követő nyolc napon belül az engedélyt, valamint a lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert a rendőrségnek hatósági tárolásra köteles leadni.
31. §
(1) Akinek birtokába engedély nélkül olyan lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver kerül, amelynek megszerzése, tartása e rendelet alapján engedélyhez kötött, köteles azt a rendőrségnek haladéktalanul leadni.
(2) Aki a rendelet hatályba lépésekor lőfegyver, lőszer tartására, gyártására, kereskedelmére, javítására vagy lőtér üzemeltetésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik, köteles az engedélyt — a hatóság külön felhívása alapján a lőfegyvert, a lőszert is — ha a hatóság más időpontot nem jelöl meg, legkésőbb 1992. március 31-ig a rendőrségnek bemutatni és az engedélye megújítását kérni.
(3) A rendőrség a kiadott engedélyt a bemutatástól számított 90 napon belül visszavonja, ha az e rendeletben meghatározott feltételek hiányát állapítja meg, vagy az 5. § (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását indokoltnak tartja.
(4) Aki a (2) bekezdésben írt kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, annak az engedélye 1992. március 31-én érvényét veszti.
(5) Aki megszerzési vagy tartási engedélyhez kötött lőfegyvert vagy lőszert, gáz- és riasztófegyvert, illetőleg az engedélyt elveszti, köteles ezt a tényt a bekövetkezéstől, vagy a tudomásra jutásától számított három napon belül bejelenteni a rendőrségnek.
(6) A lőtérüzemeletetési engedéllyel rendelkező köteles e rendelet hatályba lépését követő kilencven napon belül a 26. § (3) bekezdésében meghatározott felelősségbiztosítást megkötni.
32. §
(1) A rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A jogszabályban és az engedélyben meghatározott kötelezettségek megtartását a rendőrség ellenőrzi. Az engedéllyel rendelkező köteles az ellenőrzést lehetővé tenni, az ellenőrzést végzőt a tárolásra szolgáló helyiségbe beengedni, részére a szükséges tájékoztatást, felvilágosítást megadni, felhívására a lőfegyvert és a lőszert, a légfegyvert, a gáz- és riasztófegyvert részére átadni.
33. §
Akinek a jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában gáz- és riasztófegyver van a birtokában, köteles az e rendelet hatályba lépésétől számított hatvan napon belül a hatósági engedély megszerzése iránti kérelmet benyújtani vagy a gáz- és riasztófegyvert és töltényt a rendőrségen leadni.
VII.
Értelmező rendelkezések
34. §
(1) E rendelet alkalmazásában
a) lőfegyver: az olyan eszköz, amelynek csövéből gáz (lőporgáz, sűrített levegő, stb.) segítségével 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú lövedék lőhető ki;
b) lőfegyverfődarab: a cső, a zár, az ezeket egybefogó tok, valamint a betétcső és váltócső;
c) maroklőfegyver: olyan pisztoly, illetve revolver, amelynek csőhossza nem haladja meg a 30 centimétert;
d) légfegyver: az olyan sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett puska, vagy pisztoly, amelyből 7,5 joule vagy annál kisebb mozgási energiával lőhető ki lövedék;
e) gáz- és riasztófegyver: amely csak riasztótöltény és gáztöltény elsütésére alkalmas;
f) hatástalanított lőfegyver: éles lőszer befogadására, illetve lövedék kilövésére alkalmatlan eszköz;
g) lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz; nem minősül korszerű lőszernek a Lefaucheux rendszerű vagy az azt megelőzően konstruált lőszer;
h) lőszerelem (lőszeralkatrész): a lőpor, a töltények összeállításához, illetve újratöltéséhez használatos gyúelegyes töltényhüvely, a csappantyú;
i) hüvelytöltény, vak- és riasztótöltény: lövedékkel nem rendelkező hang-, fény- és füsthatás kiváltására alkalmas töltény, illetve ipari felhasznlásra alkalmas hüvelytöltény;
j) gáztöltény: olyan lövedékkel nem rendelkező riasztótöltény, amely a szemre és a légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmaz;
k) lőtér: a lövészeti oktatásra, a sportlövészetre, valamint a lőfegyverek kipróbálására szolgáló terület, építmény;
l) a lőfegyver és lőszertárolóhely: a lőfegyver és lőszer biztonságos tárolására kialakított helyiség, tárgy;
m) gyártás: a lőfegyver, a lőszer, gáz- és riasztófegyver előállítása, fődarabjainak elkészítése és az elkészített alkatrészek összeszerelése;
n) a lőfegyverjavítás: az elkopott vagy használhatatlanná vált lőfegyverrésznek ugyanolyan lőfegyveralkatrészre történő kicserélése, a lőfegyver célzó-berendezésén végrehajtott kisméretű módosítások; továbbá a lőfegyver működőképességének helyreállítása és a lőfegyverek hatástalanítása, valamint a lőfegyver olyan megmunkálása, amellyel annak csövét az eredetitől eltérő kaliberű lőszer kilövésére teszik alkalmassá;
o) lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver megszerzése: a vásárlás, az ajándékozás, a bérbevétel, a csere, az öröklés;
p) lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver tartás: a birtoklás, a viselés és a tárolás;
r) lőfegyver, gáz- és riasztófegyver használata: a lőfegyverrel, gáz- és riasztófegyverrel történő lövés.
(2) Ha kétséges, hogy valamely tárgy az e rendeletben meghatározott fogalmi körbe tartozik-e, igazságügyi fegyverszakértő állásfoglalását kell kérni.
VIII.
Záró rendelkezések
35. §
(1) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben határozza meg:
a) a rendőrhatósági hatásköri és illetékességi szabályokat;
b) a lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver és lőszer gyártásával, kereskedelmével, javításával, behozatalával, kivitelével, tartásával és a lőterekkel kapcsolatos adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek részletes szabályait;
c) a hatástalanítás, a hatósági tárolás, a letétbe helyezés, valamint a megsemmisítés részletes szabályait;
d) a lővegyver kezeléséhez szükséges szakképzettség, szakismeret és a gyakorlati jártasság követelményeit, ennek igazolását;
e) a lőfegyverrel, lőszerrel, gáz- és riasztófegyverrel, légfegyverrel, valamint annak gyártásával, kereskedelmével, javításával, továbbá a lőterekkel szemben támasztott biztonságtechnikai követelményeket;
f) az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó nyomtatványokat, az engedélyek tartalmát és formáját;
g) a külföldi biztonsági személyzet lőfegyvereinek viszonosság elve alapján történő behozatalának, tartásának, kivitelének és az ország területén történő átszállításának szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a pénzügyminiszterrel együttesen meghatározza az eljárás során alkalmazandó igazgatási szolgáltatási, tárolási és vizsgadíjakat.
(3) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértében szabályozza az egészségi alkalmasság feltételeit és vizsgálatának részletes szabályait.
36. §
Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (VI. 14.) Korm. rendelet 19. §-a helyére az alábbi rendelkezés lép és az alábbi 19/A. §-sal egészül ki:
és használata, lőtér szabálytalan üzemeltetése
37. §
A polgári fegyveres őrségről szóló 39/1976. (X. 30.) MT rendelet az alábbiak szerint módosul:
A ,,polgári fegyveres őrség'' elnevezés helyébe ,,a fegyveres biztonsági őrség'' elnevezés lép. Ahol jogszabály a ,,polgári fegyveres őrség'' elnevezést használja, azon a ,,fegyveres biztonsági őrség''-et kell érteni.
38. §
(1) E rendelet 1991. október 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:
a) a légfegyver és riasztópisztoly forgalmazásáról és használatáról szóló 2/1968. (V. 15.) BM rendelet;
b) a lőfegyverekről, a lőszerekről és a lőterekről szóló 2/1975. (IV. 16.) BM rendelet.
(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
Dr. Antall József s. k.,
miniszterelnök
