1991. évi XIV. törvény
a Polgári Törvénykönyv módosításáról1
2006.03.01.
,,(1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza.''
,,28. § (1) Az állam — mint a vagyoni jogviszonyok alanya — jogi személy. Az államot — külön törvény szabályai szerint — Kincstári Jogügyi Igazgatóság képviseli, amely jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja. Törvény — az állami vagyon meghatározott körére — ettől eltéren rendelkezhet. (2) Erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek.
(3) A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.''
,,(3) A vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel a létesítő okirat keltének napjára visszamenő hatállyal jön létre, és a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.''
,,(2) Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik.
(3) A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg.''
,,(1) Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek — a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben — az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.''
,,127. § Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.'' ,,(1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha
a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és
b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.''
,,155. § Ha az épület tulajdonjogát az építkező szerzi meg [97. § (2) bek., 137. § (2) bek.], az épület tulajdonosát az épület fennállásáig a földre (földrészletre) használati jog illeti meg.'' ,,172. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak a) a föld méhének kincsei,
b) a folyóvizek, csatornák és természetes tavak, valamint ezek medre,
c) a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget,
d) az országos közutak, vasútak, víziutak és az országos közforgalmú kikötők, a nemzetközi közforgalmú repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér,
e) a távközlési alaphálózat és a távközlésre felhasználható frekvenciák,
f) az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítmények, berendezések és nukleáris anyagok,
g) a közcélú villamosművek, az energiaszolgáltatás és szállítás országos távvezetékhálózata.''
,,b) törvényben meghatározott más dolgok.''
12. § (1) A Ptk. 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép a felette levő cím pedig ,,Gazdálkodás az állami tulajdonnal'' címre változik:
,,174. § A kizárólag állami tulajdonban álló dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az állam — törvényben szabályozott módon — másnak átengedheti.'' ,,175. § Az állam az egyes vagyontárgyait másra bízhatja, ebben az esetben — a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően — ez utóbbi gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.'' ,,(1) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a felelős őrző a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja.''
,,(2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.''
(2) A Ptk. 7. §-ában a ,,jogszabály'' szó a ,,törvény'' szóra, a Ptk. 40. §-ának (1) bekezdésében a ,,nyilvántartásba vegyék'' szövegrész a ,,cégjegyzékbe bejegyezzék'' szövegrészre, a (2) bekezdésében pedig a ,,nyilvántartásba vétellel'' szövegrész a ,,cégjegyzékbe való bejegyzéssel'' szövegrészre,
a Ptk. Harmadik rész II. Címének megnevezése ,,A köztulajdonra vonatkozó külön szabályok'' megnevezésre, a XIV. fejezetének címe ,,Az állami tulajdonjog'' címre, és e fejezet alcímeiben az ,,állami szocialista tulajdon'' szövegrész az ,,állami tulajdon'' szövegrészre,
a Ptk. 237. §-ának (4) bekezdésében a ,,társadalom érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütköző'' szövegrész és a 361. §-ának (3) bekezdésében a ,,szocialista együttélés elveivel ellentétes'' szövegrész a ,,jóerkölcsbe ütköző'' szövegrészre módosul.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Ptk. 3. §-ának (2) és (3) bekezdése, 4. §-ának (2) és (3) bekezdése, VIII. fejezetének címe és alcímei, 88-90. §-a, 92. és 93. §-a, 111. §-ának (2) bekezdése, 113. §-ának második mondata, 121. §-ának (3) bekezdése, 135. §-ának (1) bekezdése, 136. §-ának (2) bekezdése, 176. §-a, 179-180. §-a és XV. fejezete (182-186. §-a),
b) a Ptk. 38. §-ának (1) bekezdéséből, 438. §-ának (1) bekezdéséből, és 441. §-ának b) pontjából a ,,szocialista'' szó,
a Ptk. 138. §-ának (2) bekezdéséből az ,,és szövetkezeti'' szövegrész, továbbá e bekezdés második mondata,
a Ptk. 206. §-ának (4) bekezdéséből az ,,és általában a szocialista együttélés követelménye'' szövegrész,
a Ptk. 314. §-ának (1) bekezdéséből az ,,illetleg a társadalmi tulajdont'' szövegrész,
a Ptk. 434. §-ának (2) bekezdéséből a ,,szakigazgatási szerv határozata vagy más'' szövegrész,
a Ptk. 485. §-ának (2) bekezdéséből ,,a társadalmi tulajdon védelme érdekében az intézkedésre jogosult személy'' szövegrész,
a Ptk. 685. §-ának a) pontjából a ,,törvényerejű rendelet'' szövegrész.
(2) Az állam, illetőleg a szövetkezet tulajdonában álló, vagy ezek birtokából jogtalanul kikerült dolognak a törvény hatálybalépésekor folyamatban levő birtoklása esetén az elbirtokláshoz szükséges idő e törvény hatálybalépésének napján kezdődik.
(3) A törvény hatálybalépésekor már megkezdett építkezés esetén az épület tulajdonjogára a korábbi rendelkezéseket (Ptk. 97. §) kell alkalmazni.
(4) A Ptk-ban a ,,népgazdaság'' szó ,,nemzetgazdaság'' szóra módosul.
INDOKOLÁS
a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslathoz
A bekövetkezett politikai, gazdasági és társadalmi változások folytán a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) átfogó felülvizsgálata is napirendre került. Az Alkotmány módosítása és a döntően magántulajdonon alapuló piacgazdaság kialakítását célzó gazdasági jogalkotás eddig elért eredményei azonban már az átfogó felülvizsgálatot megelőzően halaszthatatlanná tették a Ptk. egyes — az említett jogszabályi változásokkal ellentétes, a szabályozás korábbi, meghaladottá vált szemléletét tükröző — rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését, illetőleg módosítását. E törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja tehát, hogy a Ptk. rendelkezéseit összhangba hozza a módosított Alkotmánnyal, annak a vagyoni viszonyokat érintő legalapvetőbb előírásaival. A Ptk. jelenlegi szerkezeti felépítésén és intézményi rendszerén — csekély kivétellel — a Javaslat nem változtat. Nem érinti azokat az egyébként felülvizsgálatra szoruló rendelkezéseket sem, amelyeknél a felülvizsgálat alapjául szolgáló gazdasági és jogi elképzelések ma még kiforratlanok. Ennek ellenére elkerülhetetlenné vált, hogy szűk körben, nevezetesen: az államnak a vagyoni viszonyokban betöltött szerepét illetően, a Ptk. tegye meg az első, úttörő lépéseket. A módosított Alkotmánnyal való összhang megteremtése érdekében a Javaslat az alábbiakat tartja szem előtt:
a) A tulajdonformák egyenrangúságát a módosított Alkotmány 9. §-ának (1) bekezdése fogalmazza meg. Eszerint Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. Ennek megfelelően meg kell szüntetni a tulajdonformák megkülönböztetésének a Ptk-ban kialakított hierarchikus és egyes tulajdonformákat favorizáló rendszerét. b) A köz- és magántulajdon egyenrangúságából, valamint abból az alkotmányos tételből, miszerint a magyar állam tulajdona nemzeti vagyon [Alk. 10. § (1) bek.], értelemszerűen következik, hogy a köztulajdon tárgyaira, az ezekre vonatkozó tulajdonjog gyakorlásának módjára, a gazdasági szférában való működtetésére a jelenleginél egyrészt rugalmasabb, másrészt viszont határozottabb, a feltételeket illetően egyértelműbb szabályozásra van szükség. Egyfelől az állami tulajdon kivételes, megkülönböztetett szerepkörének megszűnése és a privatizációs folyamat megindulása, másfelől pedig az állam tulajdonosi döntéseivel szemben bírói út lehetőségének kizárása, elkerülhetetlenné tette az állam különleges jogalanyiságára vonatkozó hatályos szabályozás felülvizsgálatát is. c) A gazdaság új modelljét a módosított Alkotmány más vonatkozásban már idézett 9. §-ának (1) bekezdése a piacgazdaságban jelöli meg. Ehhez képest a jelenleg hatályos Ptk-ból nyilvánvalóan mellőzni kell azokat a rendelkezéseket, megfogalmazásokat (ide értve az alkalmazott jogi terminológiát is), amelyek egyértelmen a korábbi társadalmi, gazdasági modell szemléletét, ideológiai és politikai elképzeléseit, illetőleg elvárásait tükrözik. A bevezető rendelkezések módosítását a Javaslat csak annyiban tartotta szükségesnek, amennyiben azt a gazdasági modellváltás feltétlenül megköveteli. Így a törvény céljának meghatározásából mellőzte a szükségletek tervszerű kielégítésére és a fejlett szocialista társadalom építésére történő — ma már nyilvánvalóan meghaladott — utalást.
A Javaslat szakít az érdekhierarchia elvével, amely megkövetelte, hogy az érdekérvényesítés a magasabbrendű érdekként felfogott társadalmi érdekkel feltétlen összhangban álljon. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során azonban megkívánja, a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelő eljárást, fenntartva egyben — a jelenlegi szabályokkal egyezően — a kölcsönös együttműködés kötelezettségét is. A jóhiszeműségnek a Ptk. számos helyen eddig is kitüntetett szerepet biztosított, alapelvi szinten azonban ez a követelmény mindezidáig nem nyert megfogalmazást, ezért a Javaslat ezt a hiányosságot is pótolja. Minthogy a Javaslat a felek számára általános jelleggel és pozitív szabályként írja elő a tisztességes magatartás tanúsításának követelményét, a Ptk. szintjén nincs szükség a tiszteségtelen piaci magatartást, köztük a versenyszabályok megszegését tilalmazó külön rendelkezésre. Ezeket a tilalmakat és megszegésük jogkövetkezményeit külön törvény tartalmazza, amely a gazdasági forgalom körében, és negatív irányból közelítve húzza meg a tisztességes eljárás kereteit. Az állami tulajdon kivételezett helyzetének felszámolása, az állam gazdasági szerepének megváltozása, a beinduló privatizáció, a helyi önkormányzatok önállóságának alkotmányos garantálása, mindezek eredményeként pedig az állami omnipotencia szükségszerű csökkenése napirendre tűzte az állam ún. különleges jogalanyiságának megszüntetését. A polgári jog által szabályozott viszonyokban az állam nem közhatalomként, nem szuverénként vesz részt, ezért ebben a körben ugyanolyan jogalanyisággal kell rendelkeznie, mint amilyen az erre irányadó jogszabályok szerint jogi személynek minősülő más szervezeteket is megillet. Ennek megfelelően a Javaslat kimondja, hogy az állam, mint a vagyoni jogviszonyok alanya, jogi személy. E jogi személyiség az államot a tulajdonosi, illetőleg vagyonjogi kapcsolatokat létesítő minőségében, vagyis államkincstárként illeti meg. Ebben az értelemben az állam (államkincstár) a polgári jog más jogalanyaival teljesen egyenrangú, előjogokat, immunitást nem élvez, ugyanolyan szabályok alapján tehető felelőssé és ugyanúgy perelhető, mint bármely más jogi személy. Az állam képviseletére — említett (államkincstári) minőségében — általános jelleggel a külön törvénnyel felállítandó Kincstári Jogügyi Igazgatóság hivatott. A Javaslat azonban arra is lehetőséget ad, hogy törvény a vagyontárgyak meghatározott körében más szervezetet bízzon meg az állam képviseletének ellátásával.
A Javaslat a jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó külön rendelkezéseket (Ptk. VI. fejezet) lényegileg nem érinti, csak pontosítja, illetőleg kiegészíti azokat az időközben bekövetkezett jogszabályi változásoknak megfelelően. Az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően a Javaslat elveti a tulajdonformák hagyományos felosztását, a tulajdonjog intézményét — tartalmára, a piacgazdaságban betöltött szerepére és rendeltetésére tekintettel — egységesen kezeli, továbbá — ugyanilyen megfontolásból — egyenrangú védelemben részesíti. Nem zárja ki természetesen, hogy a tulajdonnak — alanya szempontjából — eltérő formái létezzenek, jellegadónak azonban nem e megkülönböztetést tekinti. Megszünteti ezért mindazt az előjogot és kedvezményt, amelyet a tulajdonnal kapcsolatos jogviszonyokban egyes tulajdonformák (nevezetesen a társadalmi tulajdon, ezen belül pedig az állami, valamint a szövetkezeti tulajdon) a Ptk. jelenleg hatályos rendelkezései értelmében élveznek. A személyi tulajdon kategóriájának megszűnése ugyanakkor értelemszerűen indokolja a tulajdonszerzés bizonyos eseteinek (gazdátlan javak elsajátítása, találás) megfelelő módosítását. A tulajdon alkotmányosan biztosított jogának védelme érdekében az ingatlantulajdon időleges használata, illetőleg a tulajdonjog átmeneti korlátozása esetén a Javaslat — a kisajátításhoz hasonlóan — feltétlen (jogszabályi eltérést nem engedő) követelményként írja elő az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás kötelezettségét. Más megítélés alá eshetnek azok a jelentős nemzeti érdekek vagy értékek védelmét szolgáló jogi előírások, amelyek — a dolog természetéből adódóan — a tulajdonjog gyakorlásának módjára vonatkozó magatartási szabályokat is tartalmaznak. A Ptk. hatályos rendelkezése a kizárólagos állami tulajdon körét az egyéb jogszabályokban ilyennek minősített vagyontárgyak körénél egyrészt szűkebben vonja meg, másrészt viszont a tulajdonjog alapjául szolgáló tárgyakat meglehetősen tágan értelmezi, amikor a birtokbavehető dolgokon kívül [Ptk. 94. § (1) bek.] ilyennek minősíti az állam tevékenységi monopóliumainak egy részét is (posta, távíró, távbeszélő és nemzeti médiák). A Javaslat e szabályozás fogyatékosságainak kiküszöbölése érdekében egyfelől bővítette az állami tulajdon kizárólagos tárgyainak Ptk-ban meghatározott körét, illetve az alkotmányos előírásoknak [Alk. 10. § (2) bek.] megfelelően törvényi szintre emelte az egyéb jogszabályokban megjelölt ilyen vagyoni kört, másfelől pedig, a tulajdoni tárgyak dologi jellegét szem előtt tartva, azok körülhatároltabb megfogalmazására, egzaktabb gyűjtőfogalmak alkalmazására törekedett. Figyelmet érdemel az is, hogy a Javaslat — követve a jelenlegi szabályozást — nem taxálja az állami tulajdon kizárólagos tárgyait, nem tekinti a felsorolást megváltoztathatatlannak. Lehetővé teszi ugyanis, hogy — a gazdasági, társadalmi körülmények, a természeti környezet változása, a tudomány és technika előrehaladása által felvetett igényeknek megfelelően — törvény az adott listát bővítse, vagy — éppen ellenkezőleg — szűkítse, akár olymódon is, hogy a felsorolt tulajdoni tárgyak meghatározott körében csupán az állami tulajdoni hányad majoritását, nem pedig a kizárólagosságát kívánja meg. A Ptk. 173. §-a (1) bekezdésének ma már idejétmúlt b) pontja helyébe lépő rendelkezéssel a Javaslat módot ad arra, hogy törvény az állami tulajdon kizárólagos tárgyainak körén kívül is forgalomképtelennek minősítsen bizonyos felbecsülhetetlen (muzeális) értékű műkincseket, nemzeti ereklyéket. Ennek szükségessége természetesen más jellegű történeti, kulturális vagy akár természeti érték, sőt bármilyen különleges rendeltetésű tárgy esetén is elképzelhető. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. §-ának a) pontja például az önkormányzat törzsvagyonába kerülő vagyontárgyak egy részét nyilvánítja forgalomképtelennek. A kizárólag állami tulajdonban álló vagyontárgyak szabatosabb meghatározását a hazai viszonylatban újszerű hasznosításuk feltételeinek megteremtése is indokolja. A kizárólagos állami erőforrások gazdaságos hasznosítása, a külföldi működő tőke bevonása, jelentős volumenű befektetési lehetőségek biztostása (például a világkiállítás megrendezése érdekében), és ezek által a nemzet szellemi és anyagi javainak gyarapítása az ország jelenlegi gazdasági állapotában szükségessé teszi az állami monopóliumok hasznosítási lehetőségeinek szerződéses konstrukcióban történő átengedését tőkeerős vállalkozások számára (koncesszió). Az állami vagyonnal való gazdálkodás körében a kizárólagos állami tulajdon ilyen felhasználásához biztosít kellő garanciát a Javaslat, amikor kimondja, hogy az állam a kizárólagos tulajdonának birtokát, használatát és hasznai szedésének jogát törvényben szabályozott módon engedheti át.
Az állami tulajdon kezelésével kapcsolatos szabályokat a Javaslat nem helyezi ugyan új intézményes alapra, de az állami tulajdon egységes és oszthatatlan jellegére történő utalás elhagyásával, valamint annak kimondásával, hogy az állam a tulajdonában levő egyes vagyontárgyait alanyi (szektorális) megkötöttségek nélkül bízhatja másra, megnyitja az utat az állami vagyonkezelés intézményének korszerűbb, az eddiginél szélesebb alapokon nyugvó, átfogó szabályozása felé.
A tulajdonformák megkülönböztetése, a ,,társadalmi tulajdon'' preferálása a felelős őrzés szabályai körében sem tartható fenn, ezért a Javaslat mellőzi az ezzel összefüggésben alkalmazott kivételes rendelkezést.
A semmis szerződések körében a Javaslat a Ptk.-t megelőző civilisztikai gondolkodás és magánjogi gyakorlat által már jólismert fogalmat vezet be a Ptk. terminológiai rendszerébe: az ún. ,,jóerkölcsbe ütköző szerződés'' fogalmát. E fogalom, szókapcsolat tényleges tartalmát a bírósági gyakorlatnak kell majd kimunkálnia. Ezen a címen semmisnek minősülhet például az a szerződés, amelyet jogszabály ugyan nem tilt, de amelynek tárgya, vagy az általa elérni kívánt cél, a benne foglalt kötelezettségvállalás vagy érte ellenszolgáltatás felajánlása az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sérti, amely tehát az általános társadalmi megítélés szerint is egyértelműen tisztességtelennek és elfogadhatatlannak tekinthető. A Javaslat — az Alkotmánnyal összhangban — korszerűsíti a Ptk. 685. §-ának a) pontjában a jogszabályok felsorolását, kiiktatva a törvényerejű rendeletet, mint jogforrást. Ez a rendelkezés természetesen nem érinti a korábban kiadott és még hatályos törvényerejű rendeletek jogszabályi minőségét. A bírósági út igénybevételének kizárása — az alkotmányos elvekből következően — törvényi szintű szabályozást igényel. A Javaslat ennek megfelelően rendelkezik, de ezen túlmenően más egyéb, az Alkotmány módosítása által szükségessé tett terminológiai változtatást is tartalmaz. Azokat a rendelkezéseket, amelyek a társadalmi tulajdon kedvezményezett helyzetét szolgálták: az állam számára az általánostól eltérő lehetőségeket biztosítottak, vagy az állami, illetleg a szövetkezeti tulajdon megszerzésének bizonyos módjait (pl. elbirtoklás) tilalmazták, a Javaslat — a már ismertetett alkotmányos elvekre tekintettel — hatályon kívül helyezi. Az állam képviseletét ellátó Kincstári Jogügyi Igazgatóság létrehozásával kapcsolatos törvényjavaslat elkészítése, valamint az érdekelt szervezeteket érintő feladat és hatáskör átcsoportosítások végrehajtása hosszabb előkészítést igényel, ezért a Javaslat az ezzel kapcsolatos rendelkezésének hatálybaléptetését későbbi időpontban, a Kincstári Jogügyi Igazgatóságról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg tartja szükségesnek. A Javaslat a továbbiakban néhány, a törvény hatálybalépésekor már fennálló jogviszonyra vonatkozó átmeneti rendelkezést tartalmaz.
