14/1991. (X. 31.) BM rendelet

1. §

(1)² Az R.-ben meghatározott hatósági ügyekben első fokon:

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezésétől eltérően a megyei rendőr-főkapitányság jár el első fokon:

(3) Másodfokon az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a megyei rendőr-főkapitányság, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Főosztálya, a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ügyekben pedig az Országos Rendőr-főkapitányság jár el.

(4) A magyar állampolgár és a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező külföldi ügyében az ügyfél állandó lakóhelye, a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (továbbiakban együtt: jogi személy) ügyében a működési hely (az engedélyhez kötött tevékenység helye), változó működési hely esetén a jogi személy székhelye (telephelye) szerint illetékes rendőrhatóság jogosult eljárni.

(5) A (4) bekezdésben nem említett tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi, valamint a külföldi részvétellel működő jogi személy ügyében a belföldi tartózkodási hely, valamint a jogi személy működési helye, illetőleg székhelye szerint illetékes rendőrhatóság jár el.

(6) A belföldi tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi részére az átszállítási engedélyt a határvámhivatal adja ki.

(7)³ A fegyvertartási engedély visszavonását [R. 6. § (1)–(2) bekezdés], a fegyver beszolgáltatását [R. 6. § (3) bekezdés], a fegyver forgalomba hozatalára, tartására kiadott engedély szüneteltetését, a fegyver rendőrségnél történő tárolását, használatának korlátozását [R. 7. § (1) bekezdés] – ha az azonnali végrehajtás szükséges – a rendőrkapitányság is elrendelheti, illetőleg a beszolgáltatott fegyvert átveheti, erről azonban az illetékes, az engedélyt kiállító hatóságot haladéktalanul értesítenie kell.

2. §

(1) A R.-ben előírt hatósági engedélyek és igazolások kiadásával kapcsolatos eljárásért az 1. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Az igazgatási szolgáltatási díjat — a (3) bekezdésben foglalt kivétellel — illetékbélyeggel kell leróni az eljárást kezdeményező iraton, vagy az engedélynek (igazolásnak) a hatóságnál maradó példányán.

(3)⁴ A fegyver hatósági tárolásáért, letétbe helyezéséért, és a szükséges karbantartás elvégzéséért, valamint a R.-ben előírt elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgáért járó díjat átutalási postautalványon az illetékes megyei (Budapesti) rendőr-főkapitányság bevételi számlájára kell befizetni.

3. §

A rendőrhatóság a R. 4—5. §-ában meghatározott kizáró és korlátozó okok fennállását az érintett hatósági nyilvántartásokból nyert információ alapján a kérelem elbírálásakor, és az engedély érvényességi idején belül hivatalból vizsgálja.

4. §

(1) A R. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedély visszavonásáról és az engedélyben meghatározott fegyver bevonásáról egy határozatban kell rendelkezni, és a határozat egy példányát csatolni kell a bevont lőfegyverhez.

(2) A fegyver bevonásáról rendelkező határozatnak az általános kellékeken túl tartalmaznia kell:

(3) A leadott fegyver biztonsági tárolásáról, karbantartásáról az illetékes megyei rendőr-főkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság gondoskodik.

(4) A bevonás okának megszűnése esetén gondoskodni kell a fegyver visszaadásáról. A bevonást elrendelő határozat visszavonásáról és a fegyver visszaadásáról a visszavonást elrendelő határozat irattári példányára feljegyzett határozatban kell rendelkezni. A közlés tényét és a fegyver átvételét az ügyfél aláírásával igazolja.

(5) A két évig tárolt és el nem idegeníthető fegyver megsemmisítését határozatban kell elrendelni. A megsemmisítést két hatósági tanú jelenlétében fegyvermester hajtja végre. A megsemmisítésről jegyzőkönyv készül.

(6) Az ügyfél kérelmére történő letétbe helyezésre a Polgári Törvénykönyv letétre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(7)⁶ Az R. 6. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján beszolgáltatott lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert a rendőrhatóság jegyzőkönyvvel veszi át, adja ki, amely tartalmazza a fegyver azonosító adatait, a lőszer mennyiségét, a beszolgáltató – kiadás esetén a jogosult – személyi, illetőleg cégadatait, lakóhelyét (székhelyét, telephelyét), az engedély számát, a fegyverrel együtt átvett (kiadott) tartozékokat (tok, fegyvertávcső stb.).

(8) Az R. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedély és az engedélyben szereplő fegyver bevonása esetén a bevonástól számított két évig az engedély jogosítottja bármikor rendelkezhet a fegyver elidegenítéséről, elajándékozásáról vagy hatástalanításáról.

(9) Az engedély és a fegyver (7) bekezdés szerinti beszolgáltatása esetén az (5) és a (8) bekezdés rendelkezését a jogutód (örökös) megállapításának napjától lehet alkalmazni. Ettől a naptól kell megfizetni a tárolási díjat is.

(10) A lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver hatósági tárolásának az R. 7. §-a (1) bekezdése alapján történő elrendelése esetén a tárolási díjat nem kell megfizetni, ha az engedély jogosítottját jogerősen felmentik.

5. §

(1)⁷ A lőfegyver, valamint annak betétcsöve és váltócsöve tartósságát, biztonságos kezelhetőségét és műszaki állapotát az arra jogosult (kijelölt) szervezet ellenőrzi.

(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzést nem kell elvégezni a hazai kereskedelmi forgalomban újonnan beszerzett vagy külföldön vásárolt lőfegyvereken, betétcsöveken és váltócsöveken, ha azokon olyan ország ellenőrző jele szerepel, amelyeket az adott országgal kötött megállapodás alapján el kell ismerni — kivéve a rendeletben előírt rendszeres felülvizsgálatot.

6. §

(1) A fegyver gyártása, kereskedelme, javítása iránti kérelemnek a 2. számú mellékletben foglalt adatokat kell tartalmaznia.

(2) Az engedélyben — az általános kellékeken túl — fel kell tüntetni:

(3) Aki fegyver gyártási, kereskedelmi tevékenységet folytat, köteles a 3—8. számú mellékletek szerint az adatokat az országos nyilvántartás részére [27. § (2) bek.] 3 napon belül bejelenteni. Az adatbejelentő lap másolatát a jelentés napjától számított tíz évig meg kell őrizni.

(4) A gyártási, kereskedelmi vagy javítási tevékenységre kiadott engedély a visszavonásig érvényes.

7. §

(1) A fegyver gyártását, kereskedelmét vagy javítását végző személy szakképzettségeként előírt képesítésnek kell tekinteni a puskaműves, fémipari technikus, gépész-üzemmérnöki, gépészmérnöki oklevelet, a fegyvermesteri szakvizsgát, valamint kereskedelmi tevékenység esetén a rendőrhatóság előtt letett fegyverismereti vizsgát.

(2)⁸ A fegyverismereti vizsga eredményéről a rendőrhatóság bizonyítványt ad ki. A vizsgakérdéseket és a vizsga szabályait a 10. számú melléklet, a vizsgabizonyítvány formáját és tartalmát a 11. számú melléklet tartalmazza.

(3) A vizsgabizottság tagjait a rendőrhatóság vezetője jelöli ki, egy tagjának puskaművesi, fegyvermesteri szakvizsgával vagy igazságügyi fegyverszakértői képesítéssel kell rendelkeznie.

(4) A vizsgabizonyítványt a vizsga napján kell kiállítani és a vizsgázónak átadni.

8. §

(1) Fegyver gyártási tevékenység esetén a gyártó köteles negyedévenként az általa gyártott és raktározott fegyvert leltározni, és erről jegyzőkönyvet felvenni.

(2) Fegyver kereskedelmi tevékenység esetén

9. §

Fegyver javítási tevékenység esetén:

10. §

(1) A R. 13. §-ának (3) bekezdésében meghatározott behozatal esetén ennek tényét a határvámhivatal a megszerzési engedélyen bélyegző lenyomattal és aláírással igazolja.

(2) A R. 14. §-ában meghatározott személyes jog esetén a nemzetközi magánjogról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)¹¹ A R. 15. §-ában meghatározott igazolás formáját és tartalmát a 13. számú melléklet tartalmazza.E nyomtatványt kell alkalmazni a lőszerre is.

(4) A behozott, kivitt vagy átszállított fegyver határidőben történő kivitelének, behozatalának, átszállításának felügyeletét a Vám- és Pénzügyőrség szervei látják el, és ebben — kérelmükre — a rendőrség közreműködik.

(5)¹² A fegyver behozatalához, kiviteléhez és átszállításához szükséges engedély beszerzésére szóló kérelem tartalmára a 14. számú mellékletben foglaltak irányadók. Az engedély a kérelmező részére postai úton is kézbesíthető, az engedély formáját és tartalmát a l5. számú melléklet tartalmazza.A fegyver kereskedelmi célú behozatalához benyújtott kérelemben a gyártási szám hiányozhat. Ebben az esetben a fegyver csak belső áruvizsgálattal együtt tartott vámkezeléssel, a (6) bekezdésben szabályozott bejelentésnek a vámszerv által történő ellenjegyzésével hozható be.

(6) A kereskedelmi célból behozott fegyverekről a behozatali engedéllyel rendelkező köteles a 16. számú melléklet szerinti adatokat legkésőbb 3 napon belül az országos nyilvántartás [27. § (2) bek.] részére bejelenteni.

(7)¹³ A hatástalanított lőfegyver behozatalánál, kivitelénél és átszállításánál az e §-ban a lőfegyverre megállapított nyomtatványokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatástalanítás tényét a nyomtatványon jelölni kell.

11. §

(1) Lőfegyver megszerzése és tartása iránti kérelmet természetes személy esetén a 17. számú melléklettel, jogi személy esetén a 18. számú melléklettel rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A megszerzési engedélyt a 19. számú melléklettel rendszeresített nyomtatványon kell kiállítani.

(3) Külfölditől történő megszerzés esetén a kérelemhez csatolni kell a behozatali engedélyt vagy a Vám- és Pénzügyőrség szervei által kiállított igazolást és a vámeljárás megtörténtét igazoló okiratot.

(4) A R. 17. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt munkakörök fogalma alá tartozó személyeket, foglalkozásokat a 20. számú melléklet tartalmazza.

(5) A R. 21. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglalt vizsgálati fegyver bizonyítványt a tartási engedély kiadása előtt be kell mutatni, és azt az engedéllyel együtt kell tartani.

12. §

(1) A fegyvertartási engedélynek az általános kellékeken felül tartalmaznia kell a fegyver azonosító adatait, természetes személy esetében az egészségügyi alkalmasság igazolására vonatkozó bejegyzéseket.

(2) A természetes személyek részére a fegyvertartási engedélyt igazolvány formájában kell kiadni.

(3) A tartási engedélyt a rendőrhatóság kicseréli, ha a bejegyzett adatok olvashatatlanná váltak, az engedéllyel rendelkező adatai megváltoztak, vagy a tartási engedélye betelt. A cseréért az 1. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell leróni.

13. §

(1) Jogi személy részére az engedély kiadása határozattal történik. Az ebben felsorolt fegyverekre a 21. számú mellékletben meghatározott engedélyt kell kiállítani.

(2)¹⁴ A jogi személy részére kiállított engedélyben fel kell tüntetni azokat a tagokat, alkalmazottakat (a továbbiakban együtt: alkalmazott), akik a fegyver kezelését (tárolás, kiadás, visszavétel) végzik és/vagy a fegyvert őrzési célra használhatják.

(3) A jogi személy vezetője felelős a fegyver biztonságos tárolásáért és nyilvántartásáért, továbbá azért, hogy a fegyvert csak rendeltetése céljából és csak az engedélyben megnevezett alkalmazott részére adják ki.

(4) A jogi személy vezetője felelős az alkalmazott személyében, illetve a munkakörében bekövetkezett változás esetén a lőfegyver bevonásáért, és a változásnak a rendőrhatósághoz történő bejelentéséért.

(5) A jogi személy köteles gondoskodni a lőfegyver használatára jogosult alkalmazottak rendszeres, legalább két évenkénti lőkiképzéséről.

14. §

(1) A lőfegyver, gáz- és riasztófegyver tartásához a R. 17. § (2) bekezdésének b) pontjában előírt elméleti és gyakorlati jártasság az alábbi ismereteket foglalja magában:

(2)¹⁵ Az (1) bekezdés szerinti ismereteket csak arra a lőfegyverfajtára – az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása kivételével gáz- és riasztófegyverre – kell igazolni, amelyre a kérelmet benyújtották.

(3)¹⁶ A szakismeretet, illetve szakértelmet igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmezőnek igazságügyi fegyverszakértői, puskaművesi vagy fegyvermesteri, fegyverműszerész szakvizsgája van, továbbá a vadászlőfegyver tekintetében vadászat és vadgazdálkodás tantárgyból legalább középfokú végzettséggel rendelkezik. Igazoltnak kell tekinteni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabályok ismeretét akkor is, ha a kérelmező mezőőri szolgálati igazolvánnyal rendelkezik.¹⁷

(4) Az R. 17. §-a (1) bekezdésének b)–e) pontjában felsorolt munkakörökbe tartozó személyeket, foglalkozásokat külön jogszabály állapítja meg.

(5) Önvédelmi célú maroklőfegyverre az elméleti és a gyakorlati jártasságot igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül legalább két évig ilyen szolgálati lőfegyver viselésére folyamatosan jogosult volt.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott ismeretekből a megyei rendőr-főkapitányságon, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságon kell vizsgát tenni.

(7)¹⁸ A vizsgára jelentkező köteles megjelölni, hogy milyen lőfegyver, gáz- és riasztófegyver fajtával kapcsolatban kívánja a jártasság megállapítását. Egyidejűleg több lőfegyver, gáz- és riasztófegyver fajtára is lehet vizsgát tenni. A vizsgára jelentkezésnek és a vizsgának a fegyver megszerzésére vonatkozó és az egyéb hatósági engedély iránti kérelem benyújtása nem feltétele.

15. §

(1) A szolgálati célú vadászlőfegyver megszerzésére és tartására vonatkozó engedély kiadását személyre szólóan kell kérni. A munkáltató szerv vezetője igazolja a munkaviszony fennállását, továbbá az előírt vizsga letételét.

(2) A hivatásos vadász és az erdész szolgálati vadászlőfegyverének a munkaterületén kívüli vadászati célra történő használatát a munkáltató írásban engedélyezheti, ha az engedéllyel rendelkező a vadászat egyéb feltételeinek megfelel.

(3)¹⁹ Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezését értelemszerűen az R. 17. §-ában szabályozott egyéb szolgálati lőfegyverre is alkalmazni kell.

16. §

(1) Lakott területen a kártékony vadak irtásához a területileg illetékes rendőrhatóság által kiállított engedély szükséges.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

17. §

(1) Ha a fegyver tartására jogosult akadályoztatása miatt a tartásra, tárolásra vonatkozó kötelezettségeit teljesíteni nem képes, akkor azt haladéktalanul írásban köteles bejelenteni a rendőrhatóságnak. A bejelentésben meg kell nevezni azt az engedéllyel rendelkező személyt, akit a fegyver tárolásával megbízott.

(2) Ha a biztonságos tárolásról az (1) bekezdésben meghatározott módon nem tud gondoskodni, a fegyvert költségtérítés ellenében ideiglenesen a megyei rendőr-főkapitányságon, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságon köteles tárolni.

(3) Jogi személy az (1) bekezdésben biztosított lehetőséggel nem élhet.

18. §

(1)²⁰

(2) Fegyver hatástalanítását a tartás engedélyezésére jogosult rendőrhatóság engedélyezi, és azt a 22. számú mellékletben foglaltak szerint kell elvégezni.

(3) Hatástalanítást csak gyártási, javítási engedéllyel rendelkező végezhet.

19. §

(1) A lőfegyver-kiállítás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

— a kiállítás pontos helyét, időtartamát;

— a helyiségek alaprajzát;

— a kiállítás szervezéséért felelős személy(ek) személyadatait;

— a biztonsági berendezések leírását;

— a kiállított fegyverek adatait.

(2) A színházi és filmfelvétel célját szolgáló, vaktölténnyel üzemeltethető lőfegyverek megszerzése és tartása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

(3)²¹ A színházi és filmfelvételi célokat szolgáló, vaktölténnyel üzemeltethető lőfegyvereket 5 évenként megvizsgálásra az arra jogosult (kijelölt) szervezetnek be kell mutatni.

20. §

(1) A rendőrhatóság helyszíni ellenőrzése során megvizsgálja a jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését és a hatósági határozatban foglalt előírások betartását.

(2) A rendőrhatóság a fegyver ellenőrzése céljából elrendelheti a fegyver rendőrhatóságnál történő bemutatását.

21. §

(1) A lőtér üzemeltetésére jogosító engedély iránti kérelemnek a 23. számú mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia.

(2) A lőtér létesítése előtt be kell szerezni a lőtér tervezett helye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájárulását is.

(3) Ha a tereplőtér

(4) A lőtér üzemeltetési engedély visszavonásig érvényes.

22. §

(1) A lőtereket a rendőrhatóság biztonságtechnikai szempontból rendszeresen ellenőrzi. Az ellenőrzésnek a lőtér előírásszerű állapotára, a szükséges lőtechnikai berendezések meglétére, valamint a lőtér üzemeltetési engedélyben és a 24. számú melléklet szerinti lőtérszabályzatban foglaltak betartására kell kiterjednie. A lőtér meghatározását a 25. számú melléklet tartalmazza.

(2) Ha az ellenőrzés olyan hiányosságokat tár fel, amely a lőtérhasználók, vagy mások életét, testi épségét veszélyezteti, a hiányosságok megszüntetéséig a rendőrhatóság betilthatja a lőtér további használatát. A betiltott lőtér újbóli használatba vétele csak a rendőrhatóság újabb helyszíni ellenőrzése alapján engedélyezhető.

23. §

(1) A tanfolyamokon vagy lőgyakorlatokon — a (2) bekezdés kivételével — csak olyan személyek vehetnek részt, akik a lőfegyver tartására jogosultak.

(2) Az illetékes rendőrhatósághoz 8 nappal előbb be kell jelenteni azt a tanfolyamot, lőgyakorlatot, melyen a résztvevők nem rendelkeznek érvényes hatósági engedéllyel.

(3) A bejelentés tartalmazza:

24. §

(1) A lőtérüzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles az alábbi adatokat tartalmazó kimutatást vezetni a lövészetvezetőkről és a résztvevőkről:

(2) A kimutatást az ellenőrzéskor be kell mutatni.

(3) A lőtérüzemeltetési engedéllyel rendelkező a kimutatást köteles az utolsó bejegyzés napjától számított öt éven át megőrizni, ezt követően az engedélyező rendőrhatóságnak átadni.

25. §

(1) A R. 31. §-ának (1) bekezdése alapján a leadott fegyver átvételéről a rendőrhatóság elismervényt ad, amely tartalmazza annak típusát, mennyiségét, a leadó személy adatait, lakcímét és azt, hogyan került a birtokába.

(2) A megszerzési vagy tartási engedélyhez kötött fegyver, illetőleg a fegyverre vonatkozó engedélyek elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését az esemény bekövetkezésétől, vagy ha annak időpontja nem ismert, a felfedezésétől számított 24 órán belül az engedélyező rendőrhatóságnak be kell jelenteni. A bejelentésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek egy példányát aláírás után a BM Bűnügyi Nyilvántartónak, egy példányát a Központi Lőfegyver Nyilvántartónak kell megküldeni, egy példányát az alapanyaghoz kell csatolni. Ha a bejelentés helye nem az engedélyt kiállító rendőrhatóság, a jegyzőkönyv egy példányát e rendőrhatóságnak is meg kell küldeni.

(3) Az elveszett, ellopott, megsemmisült megszerzési vagy tartási engedély pótlása során az új kérelemre és engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

26. §

(1) A rendőrhatóság a hatáskörébe tartozó illetékességi területén lévő gyártási, kereskedelmi, javítási, megszerzési és tartási engedéllyel rendelkező jogi és természetes személyről, az engedélyezett lőfegyverekről, ezek hatástalanításáról, a gáz- és riasztófegyverekről, a színházi előadás és filmfelvétel célját szolgáló vaktölténnyel üzemeltetett lőfegyverekről, a fegyvertároló helyekről, lőterekről, telephelyekről nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartás az alapkérelmeken, a kiadott határozatokon és az azok adatain alapuló kartonok kiállításával, nyilvántartó könyv vezetésével történik. A kartonok és nyilvántartókönyvek számítógépes nyilvántartással helyettesíthetők.

(2) Az Országos Rendőr-főkapitányság az (1) bekezdésben említett adatokról országos nyilvántartást vezet.

27. §

(1) A R. hatályba lépésének napján a rendőrségnél tárolt lőfegyverekre és lőszerekre 1992. március 31-éig a tárolásért és szükséges karbantartásért díj nem számítható fel.

(2) A R. 31. §-ának (2) bekezdésében előírt esetben a lőfegyverre kiadott tartási engedély 1992. március 31-éig történő megújításáért 300 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) A R. 38. §-ának (2) bekezdése alapján folyamatban lévő el nem bírált ügynek kell tekinteni, ha a kérelmezőnek a R. hatályba lépése előtt a rendőrhatóság csak lőfegyvervásárlási engedélyt adott ki. Ezekben az ügyekben a (2) bekezdésben előírt díjat kell fizetni.

(4) A R. hatályba lépése előtt kiadott lőfegyver és lőszer vásárlási, behozatali, kiviteli, átszállítási engedély az abban feltüntetett érvényességi ideig használható fel.

(5) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, azonban rendelkezéseit az 1991. október 1-je után benyújtott kérelmek elbírálásánál alkalmazni kell.

(6) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzőrzést nem hivatásszerűen teljesítő és lőfegyverrel rendelkező személyekről szóló 1/1984. (VII. 17.) BM rendelet és az azt módosító 5/1989. (VII. 25.) BM rendelet.