14/1991. (I. 23.) Korm. rendelet
1996.01.04.
[A T. 1. §-ának (1) bekezdése alkalmazásakor háztartásban levő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is,]
,,a) aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül (pl. diákotthonban, szakmunkástanuló otthonban, kórházban van), vagy külföldön alap- vagy középfokú tanulmányokat folytat''.
,,Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy (intézet) válik jogosulttá a családi pótlékra, részére a családi pótlék a jogosultság beálltát követő hónap első napjától jár.''
,,(3) Arra a hónapra, amelyben a gyermek gyermek- és ifjúságvédő intézetbe kerül, a családi pótlékra az intézet jogosult. A szülő, illetőleg nevelőszülő jogosult a családi pótlékra arra a hónapra, amelyben a gyermek az intézetből a szülő vagy nevelőszülő háztartásába kerül.
(4) Ha a T. 1. § (6) bekezdése alapján a családi pótlék felhasználására a szülő jogosult, akkor az intézet vezetője — az intézeten kívül töltött teljes időtartamra — köteles a családi pótlék időarányos részét a szülőnek készpénzben kifizetni.'' 3. § A R. 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,,3. § (1) Oktatási intézmény nappali tagozatán tanulónak kell tekinteni azt a gyermeket is akit felmentettek az iskolai kötelező foglalkozásokon való részvétel alól. (2) A T. 2. §-ának b) és c) pontjaiban említett gyermek után a családi pótlék a tanulói jogviszony időtartamára jár. Nem tekinthető tanulói jogviszonynak a Magyar Honvédségnél a külön jogszabályban meghatározott hallgatói jogállás.'' 4. § A R. 6. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,,6. § A családi pótlék összegének megállapításánál a jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a jogosult a) vér szerinti gyermekét, kivéve azt, akit örökbefogadtak, ide nem értve, ha az örökbefogadó a jogosult házastársa;
b) örökbefogadott gyermekét;
c) háztartásában levő nevelt gyermekét.''
5. § A R. 7. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,,7. § A családi pótlék összegét a 6. §-ban említett gyermekek figyelembevételével kell megállapítani és az így megállapított összegnek a jogosult háztartásában levő gyermekekre eső arányos részében kell megállapítani, illetve folyósítani.'' ,,(4) Egyedülállóként kell figyelembe venni azt is, akinek a házastársa
a) az illetékes orvos igazolása szerint beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékossága miatt munkaképességét 67%-ban elvesztette és ez az állapota előreláthatóan egy évig fennáll;
b) nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, kivételes nyugellátásban, átmeneti járatékban, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, hadigondozási járadékban részesül;
c) kényszergyógykezelés alatt áll;
d) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, illetve kényszergyógyításra kötelezett alkoholista;
e) az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte és a házastárs keresete, jövedelme — ide nem értve az eseti segélyt és a tanulmányi ösztöndíjat — az a), c), d), e) pontban felsorolt esetekben az öregségi nyugdíj legkisebb összegét; a b) pontban felsorolt esetekben pedig a házastárs nyugellátása, egyéb ellátása az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.''
7. § A R. 11. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,,11. § (1) A T. 1. §-ának (3), (4) és (6) bekezdésében megjelölt intézmény vezetője a családi pótlékra vonatkozó igényt a székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) jelenti be. (2) Ha a T. 1. § (6) bekezdésében említett intézmény vezetője olyan gyermek (személy) után igényli a családi pótlékot, akinek szülője is jogosult arra, az igénybejelentéshez csatolnia kell a jogosult szülő hozzájárulását is. (3) A T. 1. § (5) bekezdésében említett intézet a családi pótlékra vonatkozó igényt a Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság ceglédi kirendeltségénél jelenti be.'' 8. § Ez a rendelet 1991. január 1-jén lép hatályba.
