14/1991. (V. 21.) PM rendelet

1. § (1) Az illetékhivatalok az illetékek kezelését és könyvelését (nyilvántartását) az e rendeletben foglaltak szerint végzik.

(2) E rendelet irányadó azoknak az igazgatási és bírósági szolgáltatási díjaknak a kezelésére és könyvelésére (nyilvántartására) is, amelyeket külön jogszabály rendelkezése szerint illeték beszedési számlára kell fizetni.

2. § (1) Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelése körébe tartozik: a küldemények átvétele, elosztása, iktatása, továbbítása, kiadmányozása, irattározása, selejtezése, valamint az ezekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése.

(2) Az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelésére az ügyiratkezelés szabályaira vonatkozó külön rendelkezéseket az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

3. § (1) Az illeték tárgyú beadványokat az érkezés napján tartalmuk alapján csoportosítva, egymástól elkülönített számcsoportok alatt, a következő módon kell iktatni:

(2) Az iktatott iratokon a napi iktatás és egyeztetés megtörténtét az iktatásról készült számítógépes nyomtatványon az ezt végző dolgozó és az iktatóiroda vezetője kézjegyével igazolja.

4. § Az iktatott ügyiratot az iktatószám és az átadás napjának megjelölésével az ügyintéző munkanaplójába be kell jegyezni.

5. § (1) Az illeték kiszabása előtt a kiszabási munkalapon (borítólapon) fel kell tüntetni a következő adatokat:

(2) A munkalapokon jelezni kell, hogy a fizetendő illeték az önkormányzat saját bevételét képezi vagy a megyei önkormányzatot illeti.

(3) A munkalapon fel kell jegyezni az ingatlannak azokat az adatait, amelyek az ingatlanok forgalmi értékének megállapításánál alkalmazott összehasonlító értékadatokról vezetett nyilvántartáshoz (ingatlanforgalmi nyilvántartás) szükségesek.

(4) A munkalapokon feltüntetett adatok helyességét gépi adatrögzítés előtt ellenőrizni kell.

(5) Az illeték kiszabására számcsoportonként kerül sor. A kiszabott illetékről fizetési meghagyást kell kiállítani, melynek a kiszabási irathoz csatolt másolata igazolja az előírás megtörténtét. A fizetési meghagyás alapadatait egyeztetni kell a kiszabási iratokkal, és az egyezőség tényét az iratokon fel kell tüntetni.

6. § (1) Fizetési meghagyást, illetőleg a bírósági határozat alapján fizetendő bírósági eljárási illetékről fizetési felhívást kell kibocsátani a kötelezett, illetve képviselője részére. A fizetési meghagyás, valamint a fizetési felhívás kiadásának időpontját az ügyiraton fel kell jegyezni. Az ingatlannyilvántartási bejegyzés alapjául szolgált (eredeti) szerződést — a fizetési meghagyással együtt — az ügyfélnek kell visszaküldeni.

(2) Illetékmentes ügyben az iratra az illetékmentességről — a mentességet megállapító jogszabály megjelölésével — feljegyzést kell készíteni, és egyidejűleg az eredeti szerződést az ügyfélnek vissza kell küldeni.

7. § (1) Az illetékhivatal a fizetésre kötelezettek terhére kiszabott illetékről nyilvántartást vezet. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy tételenként, naprakészen megállapítható legyen a fizetési kötelezettség jogcíme, összege, az abban bekövetkezett változás, a befizetés és az ebből késedelmi pótlékra, mulasztási bírságra, végrehajtási költségre, valamint tőketartozásra elszámolt összeg, továbbá a fennálló tartozás vagy túlfizetés.

(2) Az illeték kiszabását követően minden további előírás (terhelés) pótelőírással történik.

(3) Az előírt illeték összegének bármely jogcímen történő módosítására (pótelőírásra, jóváírásra) kizárólag határozat alapján kerülhet sor.

8. § (1) Illetékek befizetésére az illeték beszedési számla szolgál. Az illetékhivatal a számlát vezető pénzintézettől érkező számlakivonatokat és az ehhez csatolt átutalási utalványok értesítő szelvényeit ellenőrzi, eltérés — többlet vagy hiány — esetén a pénzintézetet haladéktalanul értesíti.

(2) A napi számlakivonatokról az illetékhivatal számlakivonat nyilvántartást vezet. A nyilvántartás ,,Jóváírás'' rovata tartalmazza egyösszegben a befizetéseket (Követel forgalom), ,,Terhelés'' rovata a számláról kiutalt összegeket (Tartozik forgalom), valamint a göngyölített egyenleget. A nyilvántartás adatait a pénzintézeti számlakivonat adataival folyamatosan egyeztetni kell. A számlakivonat nyilvántartás adatai szerint kiutalt összegnek hó végén egyeznie kell a kiadási napló hó végi utalási összegével.

(3) Az illeték beszedési számlán jóváírt, de nem azonosítható befizetéseket átfutó tételként kell kezelni. Az átfutó tételként nyilvántartásba vett összeg rendeltetésének megállapítása iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ennek tisztázása után kerülhet sor a befizetés elszámolására vagy a tartozatlan befizetésnek a befizető javára történő visszatérítésére, illetve téves pénzintézeti telepítés esetén a megfelelő számlára átutalására. Az ezzel kapcsolatos iratokat a kiadási bizonylatok mellékleteként kell őrizni.

(4) Az illetékhivatal illetékpénztárat működtethet. A házi pénztárba készpénzben befizetett és az illetékbélyeg visszatérítésekkel csökkentett illetékbevételt naponta, de legkésőbb 24 órán belül kell befizetni az önkormányzat illeték beszedési számlájára. Egyebekben a házi pénztár működésének rendjét az önkormányzat szabályzatával határozza meg.

(5) A kiszabás alapján pénzzel is megfizethető eljárási illeték esetében el kell fogadni minden olyan pénzbefizetési módot, amely alkalmas a kötelezettség teljesítésének megfelelő igazolására (pl. feladóvevény, elszámolási utalvány).

(6) A gépjármű, valamint a pótkocsi szerzése után befizetett illetéket (a III. számcsoporton belül) gyűjtőszámlákon kell könyvelni. Az illeték előírása a gyűjtőszámlán havonta — a gépjármű, valamint a pótkocsi szerzésekről vezetett részletes nyilvántartás (1. számú melléklet) szerint, a tárgyhóban befizetett illeték összegével egyezően — pótelőírással történik.

(7) A befizetések elszámolásának sorrendjére az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvénynek az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásokra vonatkozó szabályai [32. § (1) bekezdése] irányadóak.

(8) Pénzügyi zárások során az illetékhivatal a számlakivonat nyilvántartás ellenőrzött záró összegét a költségvetési főkönyvi könyvelés részére átadja.

(9) Az illeték beszedési számlára befolyt összegből a saját önkormányzatát, illetőleg a megyei önkormányzatot megillető bevételt minden hónap 20. napjáig kell a költégvetési elszámolási számlákra átutalni.

9. § (1) Az illetékszámlán mutatkozó vagy az illeték törléséből keletkező tartozatlan befizetés, továbbá az illetékbélyeggel lerótt illeték, valamint az illetékbélyeg értéke visszatérítését az illetéktörvény rendelkezéseinek megfelelően kell elrendelni.

(2) Az illetékbélyeggel lerótt illetéknek és az illetékbélyeg értékének a visszatérítése iránti kérelemhez csatolni kell az illetékbélyeget, illetve azt az iratot, amelyen az illetéket lerótták. Ha az irat nincs a kérelmező birtokában, fel kell hívni a kérelmezőt, jelölje meg azt a hatóságot és ügyszámot, ahol az irat fellelhető. Ezt a hatóságot a hivatal az irat megküldése végett megkeresi.

(3) Ha a visszatérítés feltételei fennállnak, az illetékhivatal az illetékbélyeget átírással ismételt használatra alkalmatlanná teszi, a más hatóság által megküldött iratra pedig a visszatérítés megtörténtét rávezeti.

(4) Az államigazgatási szerv jogorvoslati eljárásban hozott határozatával elrendelt államigazgatási eljárási illeték, valamint a bírósági határozattal elrendelt illeték visszatérítésére az illetékhivatalnak megküldött államigazgatási, illetőleg a bírósági határozat alapján kerülhet sor.

10. § (1) Az illetékbevételi számla terhére elrendelt kiutalásokról (kiadásokról), az intézkedésekkel egyidejűleg összevont kiadásai naplót kell vezetni (2. számú melléklet).

(2) A kiadási napló hasábjainak összegét naponta egyeztetni kell a számlakivonat terhelési összegével, illetőleg havonta a számlakivonat nyilvántartás terhelési rovatával. A kiadási naplót havonta kell lezárni. A kiadási napló átfutó rovatának egyeznie kell az átfutó nyilvántartásból visszautalt tételek kiadási rovatával.

11. § (1) Az első félév végén, valamint év végén zárási összesítőt készít az illetékhivatal. A zárási összesítő tartalmazza az előző időszak záró hátralékát (túlfizetést) számcsoportonként és együttesen (tárgyidőszak nyitó tételei), továbbá az adott időszak tényadatait. Ez utóbbiak számcsoportonként részletezik:

(2) Az elkészített zárási összesítőt számszakilag egyeztetni kell, ami magában foglalja az illetékbeszedési számla pénzintézeti egyenlegével való egyezőség megállapítását is.

(3) Az illetékhivatal az éves zárási összesítőt a tárgyévet követő január 20-áig, a félévest július 15-éig megküldi a Pénzügyminisztériumnak, az erről készült mágneses adathordozót pedig a Pénzügyi Számítástechnikai Intézetnek (PSZTI).

(4) A PSZTI a (3) bekezdés szerinti zárási összesítőkből 5 munkanapon belül elkészíti az országos zárási összesítőt és azt megküldi a Pénzügyminisztériumnak.

12. § A kiszabási iratokat — a hozzájuk kapcsolódó ügyiratokkal együtt — számcsoportonként elkülönítve, emelkedő számsorrendben kell irattárba helyezni. Minden más — a kiszabási iratokhoz nem csatolható — ügyiratot az iktatószáma szerint kell irattározni.

13. § (1) Az illetékügyekkel kapcsolatos iratokat (kiszabási iratok, könyvelési bizonylatok, egyéb iratok stb.) a keletkezésüket követő tíz évig kell megőrizni. A kiszabási iratok és az archivált számítógépes adatok azonban tíz év elteltével is csak akkor selejtezhetők, ha a kiszabott illeték befizetését követően már öt év eltelt.

(2) Az iktatásról készült kimutatások nem selejtezhetők.

14. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 83. §-ának (1) bekezdése alapján ellenőrizendő szervezetekről és magánszemélyekről nyilvántartást kell vezetni. A lefolytatott ellenőrzéseket a nyilvántartásban fel kell tüntetni és az ellenőrzésről készített jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell kezelni.

15. § Az illetékek feldolgozása, nyilvántartása számítógépes rendszerben történik, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény, valamint e jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott szervezési leírások (dokumentációk) és számítógépes programok felhasználásával.

16. § (1) Ez a rendelet 1991. június 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: