1991. évi XV. törvény
a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény módosításáról1
1991.05.25.
A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján az Országgyűlés az állami költségvetés általános tartalékának részbeni felhasználásáról a következő törvényt alkotja:
a) Közvetlenül - felhasználási kötöttség nélkül - illeti meg a települési önkormányzatokat:
,,— minden az e törvény 64-68. §-ai alapján az 1991. évben emelkedő kamatozású és 1991. március 1-jén a települési önkormányzat illetékességi területén fennálló kölcsöntartozás után, egy állandó lakosra számítva 200 Ft levonásával 5000 Ft.'' 2. § (1) A kölcsönszámlák településenkénti megoszlásáról az illetékes pénzintézeteknek április 30-áig kell adatokat szolgáltatniuk a Pénzügyminisztérium részére.
(2) Az önkormányzatok részére a támogatás összegét a Pénzügyminisztérium havi arányos részletekben folyósítja.
4. § E törvény kihirdetése napján lép hatályba.
Göncz Árpád s. k., Szabad György s. k.,
a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke
1. számú melléklet az 1991. évi XV. törvényhez
|
VII. MINISZTERELNÖLSÉG fejezete: |
|
Cím |
Alcím |
Kiem. előir. |
Kiadások |
1991. évi
elirányzat
(millió forint) |
|
Cím
név |
Alcím
név |
|
Kiemelt előirányzat neve |
|
„21 |
Költségvetés általános tartaléka
|
|
|
1 |
|
Címzetlen tartalék |
5 500,0 |
|
|
|
|
|
|
|
VII. fejezet kiadásai összesen: |
26 203,5'” |
|
|
|
|
VIII. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezete:
|
|
„25 |
Állami hozzájárulás az önkormányzatok költségvetéséhez
|
|
|
|
1 |
|
Normatív támogatások |
|
|
|
26 |
|
Lakásgazdálkodási tevékenység (kiegészítés)
|
1 500,0 |
|
|
|
|
|
|
|
VIII. fejezet kiadásai összesen: |
230 988,3'” |
2. számú melléklet az 1991. évi XV. törvényhez
,,A helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulások jogcímei (a): Lakásgazdálkodási tevékenység
Normatív hozzájárulás jogosultságának alapja:
1991. március 1-jén fennálló 0-3,5% közötti kamatozású hitelszámlák, de levonva a település 1990. január 1-jei állandó népessége után számított 200 Ft/fő összeget
Összeg millió forint: 1500''
Az összes sorok közül az 1. Normatív állami hozzájárulások 148 480-ra, az állami hozzájárulás összesen 190 833-ra módosul.
Az 1988. december 31-e előtt hatályban volt jogszabályok alapján lakásépítés, -vásárlás és egyéb építési munkák céljára nyújtott kamatmentes, vagy kedvezményes kamatozású kölcsönök kamatainak emeléséről szóló törvény végrehajtása során számos probléma került felszínre. Az eredeti törvényi rendelkezések ugyanis nem voltak tekintettel sem a kölcsönök céljára, sem az egy adóst terhelő kölcsönök darabszámára, sem az adós szociális helyzetére. A 0-3,5% közötti kamatozású hitelek között vannak olyanok, amelyek különféle okok miatt, különleges elbírálást igényelnek (pl. természeti csapás, közművesítés, felújítás stb.). A törvénymódosítás előkészítés során az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy ezeket a körülményeket és hatásukat csak az adósok helyzetének konkrét vizsgálata alapján lehet értékelni és a rászorultság alapján segítséget nyújtani a felemelt törlesztőrészletek megfizetéséhez. E kölcsönök támogatása távolról sem szűnik meg. A törvény alapján továbbra is a költségvetés viseli — az adófizetőktől elvont jövedelemből — az adósság, vagy a kamat felét (1991. évben kétharmadát). A további támogatásnak nem lehet alapja a kölcsönfelvétel célja — hiszen mindenki rákényszerült a hitel igénybevételére — hanem csak a szociális helyzet. E vizsgálatra és támogatásra csak a helyi önkormányzatoknak van módja és a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 10. §-a szerint ennek jogszabályi feltételei is megvannak. Szociális rászorultság alapján történő támogatásra főleg az elemi károk helyreállítására, a közműberuházások céljára nyújtott hitelekre, valamint az olyan esetekre, amikor egy adóst többször terhel havonta 1500 forint, a rendelkezésre álló források kevésnek bizonyulnak. A társadalmi feszültségek kezelésére indokolt a Kormány tartalékának terhére a rászorult adósok megsegítésének céljára az önkormányzatok részére kiegészítő támogatást nyújtani.
Egyes önkormányzatok és országgyűlési képviselők részéről merült fel az a javaslat, hogy a költségvetésben kapott 2 milliárd forint összegű támogatás a törvény módosításával ne a népességszám (200/Ft/fő), hanem az adósok száma alapján illesse meg az egyes önkormányzatokat. Más önkormányzatok kiegészítő támogatást kértek erre a célra, de nem a népességszám alapján, hanem a településen fennálló kölcsöntartozások arányában. A javaslattal az önkormányzatok szövetségeseinek nagyobb része egyetért. Néhány szövetség még mindig kevesli az összeget és a 200 Ft/fő figyelembevételét az elosztásnál. A természeti csapás okozta kár helyreállítására és közművesítésére felvett kölcsönökre a hatálybalépés napjától kéri a törvény alóli mentesítést. Ez ma már nem lehetséges, mert a kiegyenlített tartozásokat visszafizetni nem lehet (a közművesítésre fennállott tartozások nagyrésze megszűnt). A második változatot választók sem kényszeríthetők a teljes tartozás ismételt vállalására. Az első változatot választók kamatainak — a szociális helyzettől független — visszaállítása nem csak célszerűtlen, hanem méltánytalan is lenne a második változatot választókkal és a tartozásukat kiegyenlítőkkel, a többséggel szemben. A február 28-án megmaradó mintegy 700 000, az ez évi kamatemeléssel érintett számla alapján minden önkormányzatnak, a településen levő kölcsönszámlánként kiegészítő támogatás nyújtását javasoljuk a költségvetés általános tartaléka terhére. Az összeg elosztásánál a népességszám alapján nyújtott támogatás figyelembevételét is javasoljuk. Így az önkormányzatokat illető támogatás forint összege a következő: hitelek száma szorozva 5000 és levonva a népességszám szorozva 200. Ez a módszer 1,5 milliárd forint felhasználását jelenti. Az önkormányzatok ennek alapján vagy az adósok negyedének nyújthatnak a teljes törlesztőrészlet emelkedésnek megfelelő összegű támogatást, vagy ilyen mértékben az adósok 10%-ának és további 30%-ának csak az emelkedés felére. Ez a mérték már lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok a természeti csapás sújtotta épület helyreállítására és a közművesítésre felvett hitelek valóban rászorult adósait, valamint azokat, akiket még mindig két tartozás terhel, hatékonyan támogassák.
Az egyes települések önkormányzatait megillető állami hozzájárulás jogcímei egy újabbal egészülnek ki. A Javaslat szerint az összeg nem címhez, vagy célhoz kötött. A kiegészítő támogatás megállapításánál figyelembe veszi az erre a célra a költségvetésben szereplő, de népességszám alapján nyújtott összeget, azt mintegy újraosztja. Azoktól a településektől azonban nem von meg támogatást, ahol a kölcsöntartozások száma alapján megállapítható támogatás összege (számlák száma szorozva 5000 Ft) kisebb, mint a népességszám nyújtott összeg (200 Ft/fő). Nincs tehát negatív, csökkentést jelentő hatása, visszavenni, vagy fizetni nem lehet.
Az OTP és a takarékszövetkezetek a ténylegesen lekönyvelt tételek alapján a március 1-jei állapotnak megfelelő adatot településenként csak április végére képesek közölni. Ennek alapján a Pénzügyminisztérium módosítja az egyes önkormányzatokat megillető támogatási összeget.
A költségvetés kiadásairól szóló mellékletek megfelelő sorait összhangba hozza a Javaslat a törvény módosított szövegével.
