172/1991. (XII. 27.) Korm. rendelet
a Szerencsejáték Alapról
A Kormány a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: szerencsejáték törvény) 30. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Szerencsejáték Alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre.
1. §
(1) Az Alap elkülönített állami pénzalap, amely egészségügyi, szociális, kulturális, ifjúsági és sport célú támogatások nyújtására szolgál. A sport célú támogatások közé tartozik a lóversenyzés támogatása is.
(2) Az Alapot a Szerencsejáték Alap Kezelő Szervezet (a továbbiakban: Kezelő Szervezet) kezeli.
(3) A Kezelő Szervezetet önálló költségvetési szervként a pénzügyminiszter alapítja. Feladata az Alap kezelése, a Szerencsejáték Tanács javaslatát is figyelembe véve a szerencsejáték törvény 32. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogkör gyakorlása, a Szerencsejáték Tanács döntéseinek előkészítése, a döntés végrehajtása.
2. §
(1) Az Alap pénzforgalmával kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Bank látja el.
(2) Az Alap felhasználása pályázati rendszerben történik. A pályázati rendszer kialakításáért a pénzügyminiszter felelős.
(3) Az Alap feletti rendelkezésre a kilenctagú Szerencsejáték Tanács jogosult.
(4) Az Alap a tevékenységéről a költségvetési beszámolás keretében évente beszámol a Kormánynak és az Országgyűlésnek.
3. §
(1) A Szerencsejáték Tanács elnökét és tagjait az Alap céljainak figyelembevételével a pénzügyminiszter kéri fel 4 éves időtartamra a művelődési és közoktatási miniszterrel, a földművelésügyi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a népjóléti miniszterrel, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatal felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben. A Tanács elnökét és tagjait e megbízatásuk alól indokolt esetben az érintett miniszterek javaslatára a pénzügyminiszter mentheti fel.
(2) A Szerencsejáték Tanács elnöke és tagjai tevékenységüket díjazás nélkül végzik.
4. §
(1) A Szerencsejáték Tanács évente legalább négy alkalommal tart rendes ülést, de az elnök szükség esetén bármikor rendkívüli ülést hívhat össze. Az ülést a napirend megjelölésével a kitűzött időpontot megelőzően legalább 8 nappal korábban kell összehívni.
(2) A Szerencsejáték Tanács elnöke és tagjai az üléseken személyesen vesznek részt. A Tanács akkor határozatképes, ha legalább nyolc tagja — köztük az elnök — jelen van.
(3) A Szerencsejáték Tanács döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A pályázati rendszerrel kapcsolatos döntéseket a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni.
(4) A Szerencsejáték Tanács működésének részletes szabályait a pénzügyminiszter által — a népjóléti, a művelődési és közoktatási és az Országos Testnevelési és Sporthivatal felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben — jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
5. §
(1) Az Alap bevételi forrásai:
a) a szerencsejáték törvény 11. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, a játékost illető, de át nem vett nyeremények;
b) a szerencsejáték törvény 30. §-ának (4) bekezdésében meghatározott, a szerencsejáték szervező által befizetett összegek;
c) egyéb bevételek.
(2) A Szerencsejáték Felügyelet rendszeresen tájékoztatást ad az Alap (1) bekezdés b) pontjában meghatározott várható jövedelmeiről.
(3) A szervező köteles az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt összeget a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül befizetni az Alapba.
(4) A befizetéseket a Szerencsejáték Alap — az alapítást követően közzétett — számlájára kell teljesíteni.
(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott követelés adók módjára behajtható követelésnek minősül.
6. §
Az alap vállalkozási, befektetési tevékenységet nem végezhet, gazdasági társaságban sem alapítóként, sem tagként nem vehet részt, leányvállalatot nem alapíthat, pénzeszközeit tartós betétként nem helyezheti el.
7. §
(1) Az Alapból 1. § (1) bekezdésében meghatározott célokra nyilvános pályázat útján vissza nem térítendő, illetve kedvezményes pénzügyi feltételű támogatás nyújtható. A lóversenyfogadásból az Alapba befolyt összeget elsősorban a lósport támogatására kell fordítani. A nyújtott támogatás felhasználását a Szerencsejáték Tanács ellenőrzi.
(2) Az alapból bel- és külföldi természetes és jogi személyek részesedhetnek.
(3) A Kezelő Szervezet a fenntartásához szükséges forrást a Szerencsejáték Tanács jóváhagyásával az Alap bevételeiből teremti meg.
(4) A Szerencsejáték Tanács az Alap felhasználásáról folyamatosan gondoskodik, a rendelkezésre álló összegből hosszabb távú célkitűzések megvalósítása érdekében tartalékot képezhet. Az Alap az átmenetileg szabad pénzeszközeit — az Alap gyarapítása érdekében — rövid lejáratú pénzpiaci műveletek lebonyolítására felhasználhatja.
(5) Az Alap év végi maradványa a következő költségvetési évre is átvihető.
(6) Az Alap pénzeszközeit az állami költségvetés nem vonhatja el.
8. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Az 1991. évi XXXIV. törvény hatálybalépését követően e rendelet hatálybalépésének napjáig elkülönített, az 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerinti befizetési kötelezettséget a hatálybalépést követő hónap 15. napjáig kell teljesíteni.
Dr. Antall József s. k.,
miniszterelnök