179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet

a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről

1992.01.01.

A számvitelről szóló 199l. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a költségvetési szervek gazdálkodásának sajátosságaira a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

(Szt. 2. §-ához)

1. §

A rendelet hatálya a Szt. 2. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt szervekre terjed ki.

Beszámolási kötelezettség

(Szt. 4. és 11. §-aihoz)

2. §

(1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésénak, a vagyoni, jövedelmi és létszámhelyzetnek, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának elszámolására terjed ki.

(2) A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételek és kiadások teljesítése tükrözi.

A beszámoló az alaptevékenységgel kapcsolatban a pénzmaradványt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban az eredményt tartalmazza.

3. §

(1) Éves és féléves költségvetési beszámolót készít a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat és az általa alapított intézmény, létrehozott társulás. A Társadalombiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalapok kezelői éves költségvetési beszámolót készítenek.

(2) A zárszámadáshoz a fejezet éves és féléves költségvetési beszámolója magában foglalja a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit.

(3) A zárszámadáshoz a helyi önkormányzat éves és féléves költségvetési beszámolója tartalmazza az önkormányzati intézmények beszámolóját.

Könyvvezetési kötelezettség

(Szt. 12., 14. és 15. §-aihoz)

4. §

A költségvetés alapján gazdálkodó szerv tevékenysége vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében — e rendeletben rögzített szabályok szerint — pénzforgalmi szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével lezár.

5. §

(1) A vállalkozás folytatásának elve a költségvetési gazdálkodásban oly módon érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (szerkezeti változásokat) is. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőben pénzügyi tervezéséhez.

(2) A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a nyilvántartás pénzforgalmi szemléletű, illetve a költségvetés naptári évre készül.

(3) A következtesség elvének megvalósítása érdekében az éves (féléves) költségvetési beszámoló szerkezeti felépítése, formája és tartalma azonos az éves költségvetéssel.

(4) Az összemérés elvének alkalmazásához mind az alaptevékenységnél — ezen belül elkülönítetten a társadalombiztosítási egészségügyi szolgáltatásoknál —, mind a vállalkozási tevékenységnél a pénzmaradvány, illetve az eredmény megállapításakor a tárgyévben ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni.

(5) Az óvatosság elve a vállalkozási tevékenység eredményének meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenési leírást abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a tevékenység eredménye veszteséget mutat. Az értékvesztést a vállalkozási tevékenység eszközeinek — a mérleg elkészítésénél alkalmazott — értékelésénél kell megállapítani.

(6) A bruttó elszámolás elvét mind az alaptevékenység, mind a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell.

(7) Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő költségvetés teljesítéséről összeállított beszámoló miatt a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél nem alkalmazandó.

(8) A valódiság, a világosság, a folytonosság és az egyedi értékelés elvét a költségvetés alapján gazdálkodó szervek a törvényben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.

A költségvetési beszámolóra vonatkozó általános szabályok

(Szt. 16—19. §-aihoz)

6. §

(1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv az éves költségvetési beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni és megküldeni a felügyeleti szervének, legkésőbb a következő év február 28-ig.

(2) A központi és önkormányzati költségvetési szerv a féléves költségvetési beszámolót június 30-i fordulónappal köteles elkészíteni és legkésőbb július 31-ig a felügyeleti szervének megküldeni.

(3) A költségvetés alapján a gadálkodó szervezet a költségvetési beszámolót az e rendelet mellékleteiben meghatározott formában (központilag előírt nyomtatványon) készíti el.

(4) A központi fejezeteknek a saját és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit a beszámoló elkészítését követő nyolc munkanapon belül kell benyújtaniuk a Pénzügyminisztérium kijelölt szervének számítógépes feldolgozásra.

(5) A helyi önkormányzatnak a saját és intézményei, valamint társulásai felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóját a beszámoló elkészítését követő nyolc munkanapon belül kell benyújtania a Területi Államháztartási és Közigazgatási Informatikai Szolgálathoz (a továbbiakban: TÁKISZ).

(6) A TÁKISZ-ok a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Pénzügyminisztérium kijelölt szervének.

7. §

(1) Az éves költségvetési beszámoló részei

a) a mérleg;

b) a pénzforgalmi jelentés;

c) az eredmény- és pénzmaradvány-kimutatás;

d) a kiegészítő melléklet.

(2) A féléves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést tartalmaz.

(3) A naptári évek költségvetési beszámolóinak összehasonlíthatósága mellett biztosítani kell az azonos időszakok költségvetésének és pénzforgalmi jelentésének összehasonlíthatóságát is. Ezt a költségvetés és a pénzforgalmi jelentés szerkezeti felépítésének, tagolásának és tartalmának azonossága szolgálja.

8. §

(1) A mérlegben az eszközöket és forrásokat, a pénzforgalmi jelentésben a bevételeket és kiadásokat bruttó módon kell kimutatni.

(2) A kiegészítő mellékletben kell bemutatni a 28. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat.

9. §

Az éves (féléves) költségvetési beszámolót a költségvetés alapján gazdálkodó szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

A mérleg tételeinek tartalma

(Szt. 20—23. és 25—28. §-aihoz)

10. §

A mérleg tagolását és tételeinek résletezését e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

11. §

(1) A mérlegben eszközként kell kimutatni a befektetett eszközöket és a forgóeszközöket.

(2) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv feladatkörébe tartozik a vagyonát képező eszközök besorolása a befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé annak figyelembevételével, hogy az eszközt tartósan — egy éven túl — vagy egy éven belül használja-e működéséhez.

(3) Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a költségvetés alapján gazdálkodó szerv tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

12. §

(1) Az immateriális javak között kell kimutatni a nem anyagi eszközöket, így a vagyonértékű jogokat, a szellemi termékeket és az egyéb immateriális javakat.

(2) A költségvetés alapján gadálkodó szerv működését egy éven túl szolgáló földterület, telek, erdő, épület, egyéb építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű — függetlenül attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént vagy nem — a mérlegben tárgyi eszközként muatandó ki. A 20 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége — a költségvetés alapján gazdálkodó szerv döntésétől függően — folyó kiadásként egy összegben elszámolható.

(3) Vállalkozásokban tartósan (egy évnél hosszabb időre szólóan) jövedelemszerzés céljából befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a részesedéseket, értékpapírokat, valamint — az éven túli — adott kölcsönöket, hosszú lejáratú bankbetéteket.

(4) Az immateriális javak, tárgyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor a megszerzésért fizetett ellenértékből, beszerzési, illetve előállítási költségből le kell vonni e rendelet szerint elszámolt értékcsökkenés összegét.

(5) A befektetett pénzügyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározása előtt kell a Szt. 39. § (3) és (4) bekezdése szerinti értékvesztést elszámolni.

13. §

(1) A mérlegben készletként csak az új (raktáron levő) készleteket kell kimutatni.

(2) Követelésként kell kimutatni a külön jogszabályokban meghatározott és a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által előírt befizetéseket, valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által teljesített és az igénybe vevő által jogszerűen elismert termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó — általános forgalmi adót nem tartalmazó — fizetési igényeket.

(3) Értékpapírok között kell kimutatni az átmeneti jelleggel — egy évnél nem hosszabb lejárattal — vásárolt kötvényeket, kincstárjegyeket, részvényeket.

(4) A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő készpénzállományt, valamint a pénzintézeteknél vezetett bankszámlákon levő követelések értékét függetlenül attól, hogy az a költségvetés szerint gazdálkodó szerv saját (pl. költségvetési támogatás, pénzellátás célját szolgáló) vagy idegen (pl. letéti elhelyezés), illetve forintban vagy devizában megjelenő pénzeszköz.

(5) Egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a mérlegben azokat a kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként.

(6) Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások között kell szerepeltetni a mérleg fordulónapján fennálló kiadásként el nem számolt pénzellátásból származó pénzeszközök maradványát, a költségvetési gazdálkodáshoz általában nem kapcsolódó, de a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eseti feladatával összefüggő átfutó kiadást, a kiegyenlítő, valamint a tisztázatlan és rendezetlen függő kiadást.

14. §

A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat, kötelezettségeket.

15. §

(1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját tőkeként mutatja ki azt a tőkerészt, amely — korábbi költségvetési, illetve egyéb felhalmozásból, juttatásból — eszközeinek tartós forrásaként képződik.

(2) A saját forrás induló tőkéből és tőkeváltozásból tevődik össze.

(3) Induló tőkeként kell a mérlegben kimutatni a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eszközeinek forrásául szolgálató 1992. január 1-jén meglévő tartós források állományát.

Az 1992. január 1-je után alapított költségvetés alapján gazdálkodó szerv induló tőkéje az alapító által rendelkezésre bocsátott forrás.

Az induló tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, egyesülés, megosztás, szétválás) változhat.

(4) A mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.

(5) Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 1992. január 1-je, illetve az alapítás után képződött tartós forrásokat, valamint forráscsökkenéseket. A mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a megállapított saját tőkéhez viszonyított növekedést, negatív előjelű tőkeváltozás pedig a saját tőke csökkenését mutatja.

(6) A saját tőke növekedhet:

a) az alaptevékenység bevételéből;

b) a pénzmaradvány felhasználásából;

c) a külön (beruházási) juttatásából;

d) az eredmény felhasználásából;

e) az eszközök tartós forrásának növelésére felhasznált egyéb pénzeszközből;

f) a készletek, követelések és kötelezettségek év végi állományának változásából;

g) a saját kivitelezésű beruházás, felújítás miatt;

h) a gazdsági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli növekményből.

(7) A tőke növekedéseként kell kimutatni az előző bekezdésben foglaltakon kívül a költségvetési feladatok ellátása érdekében, illetve az alaptevékenység célját szolgáló térítésmentesen átvett eszközök és térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott javak tartós forrását, valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által vállalt kötelezettségek leírását (törlését).

(8) A saját tőke csökkenhet:

a) a befektetett eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, selejtezése, más gazálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása;

b) a készletek felhasználása, selejtezése, gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása, kötelezettségek állományváltozása;

c) a befektetett eszközök és készletek értékesítése;

d) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv másokkal szemben támasztott követelésének állományváltozása, továbbá leírása (törlése), a követelés jogcímére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével;

e) a devizakövetelések, értékpapírok árfolyamkülönbözete;

f) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli csökkenés

miatt.

16. §

(1) Tartalék képezhető a pénzmaradványból és vállalkozási tevékenység eredményéből.

(2) Költségvetési tartalékként kell kimutatni az alaptevékenység tárgyévi bevételének, valamint az alaptevékenység tárgyévi tőkekiadásainak és folyó kiadásainak a mérleg fordulónapján fennálló különbözetét (pénzmaradványt).

(3) Vállalkozási tartalékként kell kimutatni a vállalkozási tevékenység összes tárgyévi befolyt bevételének és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi tárgyévi kiadásnak — ideértve a befektetett eszközökre fordított kiadásokat is — a különbözetét (pénzforgalmi eredményt).

17. §

(1) kötelezettségként kell a mérlegben kimutatni a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeket, valamint az egyéb paszív pénzügyi elszámolásokat.

(2) Hosszú lejáratú kötelezettség az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési célú hitel, valamint a fejlesztési és működési célű kötvénykibocsátás.

(3) A hosszú lejáratú kötelezettségeket a mérlegben úgy kell szerepeltetni, hogy a tárgyévet követő évben (a mérleg fordulónapját követő évben) esedékes törlesztő részletekkel a kötelezettség összegét csökkenteni kell.

(4) Rövid lejáratú kötelezettség az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó — általános forgalmi adót nem tartalmazó — kötelezettség, és az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hitel.

(5) A hosszú lejáratú kötelezettségből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között kell kimutatni.

(6) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a mérlegben váltótartozást nem mutathat ki.

(7) Egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a függő és átfutó, a letéti, a kiegyenlítő, továbbá az adó- és illetékbeszedési elszámolásokból származó kötelezettségeket.

A mérlegtételek értékelésének szabályai

(Szt. 30—40. §-aihoz)

18. §

A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél.

19. §

A költségvetés alapján gazdálkodó szerv ajándékba kapott, pályázaton elnyert valutakészletére és devizabetét számlán elhelyezett devizájára a Szt. 32. §-ának (1)—(3) bekezdésében foglalt előírások vonatkoznak.

20. §

A vásárolt készletek a mérlegben tényleges beszerzési áron, átlagos (súlyozott) beszerzési áron, folyamatosan karbantartott elszámolóáron, a hozzákapcsolódó árkülönbözettel együtt értékelhetők.

21. §

(1) Az alaptevékenység szerinti feladat teljesítéséhez térítésmentesen átvett eszközöket ugyanazzal az értékkel kell a mérlegben kimutatni, mint az az átadó mérlegében szerepelt, ennek hiányában forgalmi értéken.

(2) A mérlegben értékben nem mutathatók ki a térítésmentesen átvett használt készletek.

(3) Az alaptevékenység szerinti feladat teljesítéséhez térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközök értékét a mérlegben forgalmi értéken kell kimutatni.

22. §

(1) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követően értékcsökkenést a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni.

(2) Az értékcsökkenést évenként a beszerzési vagy előállítási költség alapján számítva a következők szerint kell megállapítani:

a) vagyonértékű jogok

16%

b) szellemi termékek

33%

c) egyéb immateriális javak

20%

d) épületek

e) építmények

f) ültetvények

10%

g) gépek, berendezések és felszerelések

12%

kivéve

h) számítástechnikai és ügyviteltechnikai

33%

i) járművek

20%

(3) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a (2) bekezdésben foglalt leírási normáktól a vállalkozási tevkenysége tekintetében eltérhet, azt meghaladó mértékű leírást alkalmazhat a Szt. előírásai szerint.

23. §

Terven felüli értékcsökkenési leírást csak az a költségvetés alapján gazdálkodó szerv alkalmazhat, aki vállalkozási tevékenysége tekintetében értékcsökkenését a Szt. 37. §-a alapján határozza meg.

24. §

A vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése a saját tőkét csökkenti.

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

(Szt. 42. §-ához)

25. §

(1) A mérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek értékét — a (3) bekezdésben foglaltak kivételével — leltárral kell alátámasztani. A leltározás alapján készített leltárnak tartalmaznia kell tételesen a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eszközeit és kötelezettségeit mennyiségben és értékben.

(2) Az eszközök leltározását mennyiségi felvétellel, a kötelezettségek leltározását, egyeztetéssel kell végrehajtani.

(3) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a leltárt helyettesítheti a részletező nyilvántartás.

(4) A leltározás és selejtezés részletes szabályait a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörben állapítja meg.

(5) A mérlegben értékben nem szereplő használt és használatban levő készleteket a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját döntése alapján meghatározott módon leltározza.

A pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány-kimutatás,
az eredménykimutatás tagolása és tartalma

(Szt. 43. és 45—50. §-aihoz)

26. §

(1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a 2. számú melléklet szerinti pénzmaradvány-kimutatást, a vállalkozási tevékenységről a 3. számú melléklet szerinti eredménykimutatást készít.

(2) A pénzforgalmi jelentés — a költségvetéssel azonos formában és szerkezetben — tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, továbbá a pénzforgalmat szakfeladatonként és azon belül főbb jogcímenként is.

(3) Ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált összegeket kell figyelembe venni.

(4) Pénzforgalom nélküli bevétel a tárgyévet megelőző évben (években) teljesített bevétel maradványából tárgyévben igénybe vett összeg, amely származhat költségvetési tartalékból vagy vállalkozási tevékenység tartalékából.

(5) Pénzmaradvány az alaptevékenység pénzeszközeinek maradványa. A pénzmaradvány-kimutatás a mérlegben kimutatott költségvetési tartalék kialakulását mutatja be.

(6) A pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység jövedelme. Az eredménykimutatás a mérlegben kimutatott vállalkozási tartalék levezetését tartalmazza.

27. §

(1) A pénzmaradvány-kimutatás tartalmazza azokat a módosító tételeket, amelyek figyelembevétele után állapítható meg az a költségvetési tartalék, amelyet a tárgyidőszakot követő évben (években) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a gazdálkodására vonatkozó előírásokat betartva saját döntése alapján használhat fel kiadásai fedezésére.

(2) A záró pénzkészlet a költségvetés alapján gazdálkodó szerv valamennyi pénzeszközének — a Szt-ben lévő értékelésre vonatkozó szabályoknak megfelelő — állományát tartalmazó összeg.

(3) Az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a záró pénzkészletet módosítják.

(4) A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett tartalék fel nem használt része a záró pénzkészletben szerepel. A tárgyévi pénzmaradvány megállapításnál az előző évekből származó tartalékot le kell vonni.

(5) A költségvetési támogatások miatti befizetési kötelezettségek, elvonások és kiutalási igények tartalmát a költségvetés alapján gazdálkodó szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabály tartalmazza.

(6) A vállalkozási tevékenység bevételeként kell kimutatni — a gazdálkodásra vonatkozó előírások figyelembevételével — a termékértékesítésből és szolgáltatás teljesítéséből származó, árkiegészítéssel és felárral növelt, fogyasztási adóval, engedményekkel csökkentett — általános forgalmi adót nem tartalmazó — pénzügyileg rendezett ellenértéket.

(7) Vállalkozási tevékenység kiadása a tárgyévben pénzügyileg rendezett folyó és tőkekiadás, valamint felhalmozási és folyó támogatások, átutalások.

(8) A pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység bevételeinek, pénzforgalom nélküli bevételeinek, valamint kiadásainak és a tevékenységet terhelő hitelvisszafizetéseknek, a felhalmozási és folyó támogatásoknak, átutalásoknak a különbözete.

Kiegészítő melléklet

(Szt. 51—55. §-aihoz)

28. §

(1) A kiegészítő melléklet elkészítésének célja — a Szt-ben foglaltakon túlmenően —, hogy a költségvetés alapján gazdálkodó szerv alaptevékenységeként meghatározott feladatok ellátásáról az államháztartás részére az állami pénzek felhasználását, valamint az eszközök nagyságát és összetételét részletesen, a valóságos helyzetet tükrözően bemutassa. A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból áll.

(2) A kiegészítő melléklet számszerű kimutatásai:

a) költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése;

b) az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása;

c) a bérkiadások összetételének és a munkavállalók átlagos statisztikai létszámának alakulása;

d) a feladatmutatók állományának alakulása;

e) a normatív állami hozzájárulás, céltámogatás elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók állományának alakulása.

(3) A szöveges magyarázatban kell ismertetni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alaptevékenységet, az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre.

(4) A szöveges magyarázatok között kell bemutatni azt az eljárást, amely szerint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a vegyes rendeltetésű eszközei értékcsökkenését megosztja alaptevékenység és vállalkozási tevékenység között. Itt kell továbbá ismertetni az értékcsökkenés elszámolásának módszerét abban az esetben, ha nem e rendelet 22. § (2) bekezdésében foglalt leírási kulcsokat választották.

29. §

(1) A költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése kimutatás tagolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A mellékletben kell bemutatni a költségvetésben jóváhagyott előirányzatokat, az előirányzatokban bekövetkezett változásokat a módosításra jogosult hatásköri tagolásban, a módosított előirányzatokat és az előirányzatok teljesítését. A kiadási előirányzat kiemelt jogcímei a bérkiadás, a társadalombiztosítási járulék, a felhalmozási és tőke, illetve a felújítási kiadás. A bevételi előirányzat kiemelt jogcímei, a költségvetési támogatás, a Társadalombiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz, a támogatásértékű és egyéb bevételek, a vállalkozási bevételek, a felhalmozási és tőke jellegű bevétel.

(3) A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzeszközök állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni.

30. §

(1) Az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása kimutatás tagolását az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A mellékletben kell bemutatni a vagyonértékű jogok, szellemi termékek, egyéb immateriális javak, ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések, valamint járművek bruttó értékének és értékcsökkenésének változását a (3) bekezdésben részletezett jogcímek szerint.

(3)

a) Bruttó érték állománynövekedés: beszerzés, létesítés, alaptevékenységhez térítésmentes átvétel, átsorolás, egyéb növekedés.

b) Bruttó érték állománycsökkenés: selejtezés, megsemmisülés, alaptevékenységhez térítésmentes átadás, átsorolás, egyéb csökkenés.

c) Értékcsökkenés: tárgyévi növekedés, tárgyévi csökkenés, átsorolás.

31. §

(1) A ténylegesen teljesített bérkiadások összetételének és a munkavállalók átlagos statisztikai létszámának alakulása kimutatás tagolását a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) A mellékletben együtt kell bemutatni a bérkiadásokat, a kapcsolódó létszámadatokkal munkaköri besorolási csoportonként. A munkavállalói létszám az átlagos statisztikai létszám alapján határozandó meg.

(3) A mellékletben a bérjellegű kiadásokból, a költségvetési pénzmaradványból és a vállalkozási tevékenység eredményéből kifizetett jutalmat, és a jutalomban részesültek létszámát is elkülönítetten be kell mutatni munkaköri besorolási csoportonként.

32. §

(1) A feladatmutatók állományának alakulása kimutatás tagolását a 7. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben feladatmutatónként kell bemutatni a záró- és átlagállományi adatokat.

(2) A normatív hozzájárulások alapját képező mutatószámok, feladatmutatók állományának alakulását és az ezzel összefüggésben az állami hozzájárulás, továbbá céltámogatások elszámolását a 8. számú melléklet tartalmazza.

A költségvetési szervek számlakerete

(Szt. 77—78. §-aihoz)

33. §

(1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásáról kettős könyvvitelt vezet. Könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja be. Az egyéb gazdasági műveletek eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását a könyvviteli nyilvántartásban időszakonként — a mérleg fordulónapján teljeskörűen — kell rögzíteni.

(2) A kettős könyvviteli nyilvántartásokban a gazdasági műveleteket idősoros és számlasoros elszámolásban kell feljegyezni.

34. §

Az államháztartás viteléhez és az államháztartás mérlegének összeállításához szükséges információkat tartalmazó költségvetési beszámolók tartalmi azonosságát a költségvetési szervek számlakerete biztosítja.

35. §

A költségvetési szervek számlakerete a 9. számú mellékletben foglaltak szerint a könyvviteli számlák számát és megnevezését (számlakeret-tükör), valamint a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásokat tartalmazza.

Számlarend

(Szt. 79. §-ához)

36. §

(1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a költségvetési szervek számlakerete alapján számlarendet köteles készíteni. A 9. számú melléklet szerinti könyvviteli számlák további tagolásával, vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy a költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza.

(2) Az analitikus nyilvántartások — ideértve az egyéb kiegészítő és részletező számviteli nyilvántartásokat is — formáját, tartalmát, azok vezetésének módját a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörben szabályozza.

(3) A számlarendnek a törvényben foglalt előírások kiegészítéseként tartalmaznia kell mindazokat a szabályozásokat, amelyeket e rendelet a költségvetés alapján gazdálkodó szerv hatáskörébe utalt.

Könyvviteli zárlat

(Szt. 82. §-ához)

37. §

A költségvetés alapján gazdálkodó szerv főkönyvi kivonatot az éves (féléves) költségvetési beszámoló összeállítását megelőzően köteles készíteni.

Bizonylati elv, bizonylati fegyelem

(Szt. 83. §-ához)

38. §

A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a pénzforgalmi gazdasági műveletek adatait a pénzintézeti értesítés alapján, annak megérkezésekor késedelem nélkül köteles könyvviteli számláin feljegyezni.

Értelmező rendelkezés

39. §

Ahol e rendelet a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörében való eljárást ír elő, ott a fegyveres erők, fegyveres testületek és a rendészeti szervek vonatkozásában az illetékes minisztert kell érteni.

Hatálybalépés

40. §

A rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Antall József s. k.,
miniszterelnök

1. számú melléklet

az 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A mérleg előírt tagolása

ESZKÖZÖK
	Előző év	Tárgy év
A. BEFEKTETT ESZKÖZÖK

I. Immateriális javak
1. Vagyoni értékű jogok
2. Szellemi termékek
3. Egyéb immateriális javak

II. Tárgyi eszközök
1. Ingatlanok
2. Gépek, berendezések és felszerelések
3. Járművek
4. Beruházások
5. Beruházásra adott előlegek

III. Befektetett pénzügyi eszközök
1. Részesedések
2. Értékpapírok
3. Adott kölcsönök
4. Hosszú lejáratú bankbetétek
	,
B. FORGÓESZKÖZÖK	,

I. Készletek
1. Anyagok
2. Áruk
3. Állatok
4. Befejezetlen termelés és félkésztermékek
5. Késztermékek

II. Követelések
1. Adósok
2. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők)
3. Egyéb követelések

III. Értékpapírok
1. Kárpótlási jegyek
2. Kincstárjegyek
3. Kötvények
4. Egyéb értékpapírok

IV. Pénzeszközök
1. Pénztárak és betétkönyvek
2. Költségvetési bankszámlák
3. Finanszírozási bankszámlák
4. Idegen pénzeszközök számlái

V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások
1. Finanszírozási elszámolások
2. Aktív függő és átfutó elszámolások
3. aktív kiegyenlítő elszámolások

C. —


FORRÁSOK

	Előző év	Tárgy év
D. SAJÁT TŐKE

1. Induló tőke
2. Tőke változások


E. TARTALÉKOK

I. Költségvetési tartalékok
1. Költségvetési tartalék elszámolása
2. Költségvetési pénzmaradvány

II. Vállalkozási tartalékok
1. Vállalkozási tartalék elszámolása
2. Vállalkozási tevékenység eredménye


F. KÖTELEZETTSÉGEK

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
1. Fejlesztési célú hitelek
2. Tartozás fejlesztési célú kötvénykibocsátásból
3. Tartozás működési célú kötvénykibocsátásból

II. Rövidlejáratú kötelezettségek
1. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
2. Működési célú hitelek
3. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek

III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások
1. Passzív függő és átfutó elszámolások
2. Passzív kiegyenlítő kötelezettségek
3. Passzív letéti elszámolások

2. számú melléklet

az 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A pénzmaradvány-kimutatás
előírt tagolása

	Előző év	Tárgy év
1. A költségvetési bankszámlák záróe- gyenlegei
2. Pénztárak és betétkönyvek záróegyenlegei
3. Zárópénzkészlet (1+2) záróegyenlege
4. Költségvetsi aktív kiegyenlítő elszámolások záróegyenlegei (—)
5. Passzív kiegyenlítő elszámolások záróegyenlegei (—)
6. Költségvetési aktív átfutó elszámolások záróegyenlege
7. Passzív átfutó elszámolások záróegyenlege (—)
8. Aktív függő elszámolások záróegyenlege
9. Passzív függő elszámolások záróegyenlege (—)
10. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összesen (4—9. sorok összesen)
11. Előző évben (években) képzett tartalékok maradványa (—)
12. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (—)
13. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (3—10—11—12)
14. Költségvetési befizetés többlettámogatás miatt (—)
15. Költségvetési kiutalás kiutalatlan támogatás miatt
16. Pénzmaradványt terhelő elvonások (—)
17. Költségvetési pénzmaradvány (13—14+15—16)
18. Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel
19. Módosított pénzmaradvány (17+18)
20. A 17. sorból a Társadalombiztosítási Alapból folyósított pénzeszköz maradványa

3. számú melléklet

az 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az eredménykimutatás
előírt tagolása

	Előző év	Tárgy év
1. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt bevételei
2. Vállalkozási tevékenység pénzforgalom nélküli bevétele
3. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt kiadásai (—)
4. Pénzforgalom nélküli bevételből hitelvisszafizetés (—)
5. Vállalkozási tevékenységet érintő felhalmozási és folyó támogatások, átutalások (+, —)
6. Vállalkozási tevékenységet terhelő felhalmozási és tőke kiadások (—)
7. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredménye (1+2—3—4`5—6)
8. Vállalkozási tevékenységet terhelő értékcsökkenési leírás (—)
9. Pénzforgalmi eredményt külön jogszabály alapján módosító tétel (—)
10. Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye (7—8—9)
11. Tárgyévről átvitt veszteség (+)
12. Megelőző év(ek) el nem számolt veszteségének tárgyévre eső része (—)
13. Vállalkozási tevékenység helyesbített eredménye (10+11—12)

4. számú melléklet a 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése

A) Költségvetési előirányzatok egyeztetése

Megnevezés	sor- szám	Eredeti előirányzat	Előirányzat-változások				Módosított előirányzat	Teljesítés
			irányítószervi hatáskörben	saját hatáskörben
			irányítószervi hatáskörben	költségve- tési	vállalkozá- si	egyéb
				tartalékból		egyéb
Kiadások összesen	01
Ebből: — béralap	02
— társadalom- bizt. hj.	03
— felhalmozási és tőke kiadások	04
— felújítás	05
Bevételek összesen	06
Ebből: — költségvetési támogatás	07
— Tb. Alapból átvett pénzeszköz	08
— támogatás értékű és egyéb bevételek	09
— vállalkozási bevételek	10
— felhalmozási és tőke jell. bevételek	11

B) Pénzforgalom egyeztetése

Megnevezés		Sor- szám

Pénzkészlet a tárgyidőszak elején

— Költségvetési bankszámlák egyenlege		01
		02
— Pénztárak és betétkönyvek egyenlege		02
		03
— Pénzkészlet összesen (01+02)		03


Bevételek és kiadások különbözete	+	04
	–	05


Pénzkészlet a tárgyidőszak végén

— Költségvetési bankszámlák egyenlege		06
		07
— Pénztárak és betétkönyvek egyenlege		07
		08
— Pénzkészlet összesen (07+08)
(08. sor = 03+04—05. sor)

5. számú melléklet a 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása

Megnevezés			Sor- szám	Immateriális javak	Gépek, berendezések és felszerelések	Járművek	Összesen
Előző évi záróállomány (Tárgyévi nyitóállomány)			01
Bruttó érték	növekedések	Beszerzés, létesítés	02
		Alaptevékenységhez térítésmentes átvétel	03
		Átsorolás	04
		Egyéb növekedések	05
		Összes növekedés	06
	csökkenések	Selejtezés, megsemmisülés	07
		Térítésmentes átadás	08
		Átsorolás	09
		Egyéb csökkenések	10
		Összes csökkenés	11
	Bruttó érték összesen		12
Értékcsökkenés	Előző évi záróállomány (Tárgyévi nyitóállomány)		13
	Növekedés		14
	Csökkenés		15
	Átsorolás		16
	Értékcsökkenés összesen		17
Eszközök nettó értéke			18
Teljesen (0-ig) leírt eszközök bruttó értéke			19

6. számú melléklet a 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A bérkiadások összetételének és a munkavállalók átlagos statisztikai

létszámának alakulása

Munkaköri, besorolási csoport		Bérkiadás összesen (ezer forintban)	Létszám (főben)	Bérjellegű kiadásból
megnevezése	száma			jutalom		Létszám (főben)
megnevezése	száma			pénzmarad- ványból	eredményből	Létszám (főben)







Besorolási csoportra nem osztható bér/létszám
Teljes munkaidőben foglalkoztatottak összesen
Részmunkaidőben foglalkoztatottak
Nyugdíjas foglalkoztatottak
Összesen

7. számú melléklet a 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Feladatmutatók állománya

Megnevezés és szám	01 Feladatmutató
	02 Teljesítménymutató
	Sor- szám		megnevezése	egysége	záró	záró állományból tárgyévi nettó fejlesztés	átlag
	Sor- szám		megnevezése	egysége	állománya
1	2		3	4	5	6	7
	0	1

	0	2

	0	1

	0	2

	0	1

	0	2

	0	1

Költségvetési szerv összesen:	0	2
Költségvetési szerv összesen:

8. számú melléklet a 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A normatív állami hozzájárulás, a céltámogatások elszámolása

és a mutatószámok,
feladatmutatók állományának alakulása

A) A normatív állami hozzájárulás elszámolása és a mutatószámok,

feladatmutatók alakulása

Ezer forint

Az állami hozzájárulás jogcíme (az éves költségvetési törvény szerint)	Az éves költségvetési törvényben megállapí- tott tervezett		Évközi változások (+, —)		Tényleges		Eltérés
	muta- tószám	állami hozzájárulás	muta- tószám	állami hozzájárulás	muta- tószám	mutatószám alapján járó állami hozzájárulás	muta- tószám	állami hozzájárulás

Állami hozzájárulás összesen:

B) A céltámogatások elszámolása

Ezer forint

Céltámogatás jogcíme	Beruházás bruttó összege	Előző években		Tárgyévre tervezett		Tárgyévi tényleges
Céltámogatás jogcíme	Beruházás bruttó összege	tényleges ráfordítás	ráfordításból céltámogatás	összes ráfordítás	ráfordításból eng. céltámo- gatás	összes ráfordítás	ráfordításból igénybe vett céltámogatás

Összesen:

9. számú melléklet

a 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Számlakeret-tükör

1. Számlaosztály

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

11. IMMATERIÁLIS JAVAK

111. Immateriális javak állományának értéke

112. Immateriális javak értékcsökkenése

113. Immateriális javak vásárlása

12. INGATLANOK

121. Ingatlanok állományának értéke

122. Ingatlanok értékcsökkenése

123. Ingatlanok vásárlása, létesítése

124. Ingatlanok felújítása

13. GÉPEK, BERENDEZÉSEK ÉS FELSZERELÉSEK

131. Gépek, berendezések és felszerelések állományának értéke

132. Gépek, berendezések és felszerelések értékcsökkenése

133. Gépek, berendezések és felszerelések vásárlása, létesítése

134. Gépek, berendezések és felszerelések felújítása

14. JÁRMŰVEK

141. Járművek állományának értéke

142. Járművek értékcsökkenése

143. Járművek vásárlása, létesítése

144. Járművek felújítása

15. BERUHÁZÁSOK

151. Foglalt

152. Ingatlanok beruházása

153. Gépek, berendezések és felszerelések beruházása

154. Jármű beruházások

16. BERUHÁZÁSRA ADOTT ELŐLEGEK

161. Immateriális javak beruházására adott előlegek

162. Ingatlanok beruházására adott előlegek

163. Gépek, berendezések és felszerelések beruházásaira adott előlegek

164. Jármű beruházásra adott előlegek

19. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

191. Részesedések

192—194. Értékpapírok

192. Kárpótlási jegyek

193. Kölönféle államkötvények

194. Egyéb értékpapírok

195. Adott kölcsönök

196. Hosszú lejáratú bankbetétek

2. Számlaosztály

KÉSZLETEK

21—22. VÁSÁROLT ANYAGOK^*¹

21. SZAKMAI ANYAGOK

211. Élelmiszerek

212. Gyógyszerek, vegyszerek

213—219. Egyéb szakmai (termelési) anyagok

22. EGYÉB ANYAGOK^*

221. Tüzelő-, hajtó és kenőanyagok

222. Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha

223. Textilanyagok, textíliák

224—229. Különféle egyéb anyagok

23. BETÉTDÍJAS GÖNGYÖLEGEK^*

24. ALVÁLLALKOZÓI TELJESÍTMÉNYEK^*

25. ÁRUK^*

26. SAJÁT TERMELÉSŰ ANYAGOK^*

27. ÁLLATOK^*

28. BEFEJEZETLEN TERMELÉS ÉS FÉLKÉSZTERMÉKEK^*

29. KÉSZTERMÉKEK^*

3. Számlaosztály

KÖVETELÉSEK, PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK

31. KÖVETELÉSEK^*

311. Adósok

312. Vevők

313. Munkavállalókkal szembeni különféle követelések

319. Egyéb követelések

32. ÉRTÉKPAPÍROK

321 Kárpótlási jegyek

322. Kincstárjegyek

323. Kötvények

329. Egyéb értékpapírok

33. PÉNZTÁRAK ÉS BETÉTKÖNYVEK

331. Pénztár

332. Valutapénztár

333. Költségvetési betétkönyvek

34. KÖLTSÉGVETÉSI BANKSZÁMLÁK

341. Költségvetési elszámolási számla

342. Elkülönítések a költségvetési elszámolási számláról

343. Részben önálló költségvetési szervek bankszámlái

344. Devizabetét számla

35. FINANSZÍROZÁSI BANKSZÁMLÁK

351. Központi fejezetek bevételi számlája

352. Központi fejezetek finanszírozási számlái

353. Társadalombiztosítási pénzeszközök elosztási számla

36. IDEGEN PÉNZESZKÖZÖK

361. Illetménykifizetések lebonyolítási számla

362. Földhivatalok földmérési hozzájárulás zárolt bevételi számla

363. Önkormányzati kölcsönalap

364. Különféle feladatok lebonyolítási számla

365. Lakásépítés munkáltatói támogatása

366. Idegen betétkönyvek

367. Letétek

368. Adó- és illetékbeszedési számlák

37. FELHALMOZÁSI CÉLÚ ÉS FOLYÓ TÁMOGATÁSOK

371. Államháztartáson belüli felhalmozási célú átutalások

372. Államháztartáson kívüli felhalmozási célú átutalások

373. Önkormányzati intézmények és társulások folyó támogatása

374. Vállalkozások folyó támogatása

375. Társadalmi önszerveződések támogatása

376. Önkormányzatok sajátos pénzeszköz átadásai

377. Egyéb elszámolások

38. FINANSZÍROZÁSI ELSZÁMOLÁSOK

381. Finanszírozási elszámolási számla

382. Társadalombiztosítás finanszírozásának elszámolása

383. Társadalombiztosítási megtérítendő ellátások, támogatások elszámolása

39. FÜGGŐ, ÁTFUTÓ ÉS KIEGYENLÍTŐ KIADÁSOK

391. Költségvetési függő kiadások

392. Költségvetésen kívüli függő kiadások

393. Költségvetési átfutó kiadások

394. Költségvetésen kívüli átfutó kiadások

395. Munkavállalókkal kapcsolatos kiegyenlítő követelések

396. Egyéb kiegyenlítő követelések

4. Számlaosztály

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

41. SAJÁT TŐKE

411. Induló tőke

412. Tőke változások

42. TARTALÉKOK

421. Költségvetési tartalékok

4211. Költségvetési tartalék elszámolása

4222. Költségvetési pénzmaradvány

422. Vállalkozási tartalék

4221. Vállalkozási tartalék elszámolása

4222. Vállalkozási tevékenység eredménye

43. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

431. Fejlesztési célú hitelek

432. Tartozás fejlesztési célú kötvénykibocsátásból

433. Tartozás működési célú kötvénykibocsátásból

44. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

441—444. Belföldi szállítók^*²

445—446 Külföldi szállítók^*

447. Fejlesztési célú hitelekből átminősített hitelek

448. Működési célú hitelek

449. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek

45. BERUHÁZÁSI JUTTATÁS

46. LETÉTI BEVÉTELEK

461. Költségvetési elszámolási számlán és házipénztárban kezelt letétek állománya

462. Költségvetési elszámolási számlán és házipénztárban kezelt letétek forgalma

463. Letéti számla bevételeinek állománya

464. Letéti számla bevételeinek forgalma

47. FELHALMOZÁSI CÉLÚ ÁTUTALÁSOK

471—475. Államháztartáson belüli felhalmozási célú átutalások

471. Felhalmozási célú átutalások a fejezettől

472. Felhalmozási célú átutalások az önkormányzatoktól

473. Felhalmozási célú átutalások a Társadalombiztosítási Alaptól

474. Felhalmozási célú átutalások az önkormányzatok között

475. Felhalmozási célú átutalások az elkülönített állami pénzalapoktól

476—479. Államháztartáson kívülről származó felhalmozási célú átutalások

476. Felhalmozási célú átutalások vállalkozásoktól

477. Felhalmozási célú átutalások lakosságtól

478. Felhalmozási célú átutalások társadalmi önszerveződésektől

479. Felhalmozási célú átutalások külföldről

48. FÜGGŐ, ÁTFUTÓ ÉS KIEGYENLÍTŐ BEVÉTELEK

481. Költségvetési függő bevételek

482. Költségvetésen kívüli függő bevételek

483. Költségvetési átfutó bevételek

484. Költségvetésen kívüli átfutó bevételek

485. Kiegyenlítő bevételek

486. Adó- és illeték beszedési elszámolások

49. ÉVI MÉREGSZÁMLÁK

491. Nyitómérleg számla

492. Mérlegrendezési számla

493. Zárómérleg számla

494. Költségvetési bevételek és kiadások elszámolása

495. Vállalkozási bevételek és kiadások elszámolása

5. Számlaosztály

FOLYÓ KIADÁSOK, ELVONÁSOK
ÉS BEFIZETÉSEK

51. BÉRALAP

511. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak összes bére

512. Részmunkaidőben foglalkoztatottak összes bére

513. Nyugdíjasok bére

514. Másodállásúak, mellékfoglalkozásúak bére

515. Megbízási díj

516. Alkalmi munkavállalók bére

517. Sorkatonai szolgálatot teljesítők illetménye

518. Különféle illetmények

519. Jutalom

52. BÉRJELLEGŰ KIADÁSOK

521. Különféle díjak

522. Jutalom költségvetési pénzmaradványból, vállalkozási tevékenység eredményéből

523. Belföldi kiküldetés

524. Külföldi kiküldetés

525. Étkezési hozzájárulás

526. Kereset- és költségtérítés, -hozzájárulás

527. Reprezentáció

528. Végkielégítés

529. Különféle egyéb bérjellegű kiadások

53. KÉSZLETBESZERZÉS

531. Élelmiszer

532. Gyógyszer, vegyszer

533. Tüzelő-, hajtó- és kenőanyag

534. Irodaszer, nyomtatvány

535. Szakmai (termelési) anyag

536. Könyv, folyóirat, napilap

537. Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha

538. Kisértékű tárgyi eszközök beszerzése

539. Egyéb készletbeszerzés

54. SZOLGÁLTATÁSOK

541. Távhő-, gőz-, gáz- és villamosenergia-szolgáltatás

542. Szállítás

543. Vásárolt élelmezés

544. Közműdíj

545. Postaiszolgáltatás

546. Bérleti díjak

547. Tárgyi eszközök karbantartása

548. Különféle egyéb szolgáltatások

55. KÜLÖNFÉLE KIADÁSOK ÉS BEFIZETÉSEK

551. Társadalombiztosítási járulék

552. Hozzájárulás a tárcakutatási alaphoz

553. Befizetés a szolidarítási Alapba

554. Befizetés más elkülönített állami pénzalapokba

555. Hozzájárulás közös létesítmények fenntartásához

556. Nemzetközi tagsági díjak

557. Vásárolt termékek és szolgáltatások ÁFÁ-ja

558. Különféle egyéb kiadások

56. KAMATOK

57. JUTTATÁSOK ÉS SEGÉLYEK

571. Intézményi ellátáshoz kapcsolódó pénzbeli juttatások

572. Társadalom és szociálpolitikai juttatások

58. ELVONÁSOK ÉS BEFIZETÉSEK

581. Vállalkozási tevékenységet terhelő befizetés

582. Általános forgalmi adó befizetés

583. Helyi adó befizetések

584. Egyéb költségvetési elvonás és befizetés

585. Fejezeti, önkormányzati elvonás és befizetés

59. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS ÉS ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁK

591—595. Értékcsökkenési leírás

596—599. Átvezetési számlák

6. Számlaosztály

KÖZVETETT (ÁLTALÁNOS) KIADÁSOK

61. KARBANTARTÓ RÉSZLEGEK KIADÁSAI

62. EGYÉB KISEGÍTŐ RÉSZLEGEK KIADÁSAI

63. SZAKMAI EGYSÉGEK KIADÁSAI

631. Egészségügyi egységek kiadásai

632. Oktatási egységek kiadásai

633. Kulturális egységek kiadásai

634. Múzeumi egységek kiadásai

64. SZAKÁGAZATOK KÖZVETETT KIADÁSAI

65. ÉPÜLETEK FENNTARTÁSÁNAK KIADÁSAI

67. VÁLLALKOZÁSI RÉSZLEGEK KÖZVETETT KIADÁSAI

68. KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS KIADÁSAI

7. Számlaosztály

TEVÉKENYSÉGEK KIADÁSAI

71—77. SZAKFELADATOK (TEVÉKENYSÉGEK) KIADÁSAI

78. ELVONÁSOK ÉS BEFIZETÉSEK

781. Vállalkozási tevékenységet terhelő befizetés

782. Helyi adó befizetések

783. Egyéb költségvetési elvonás és befizetés

784. Fejezeti, önkormányzati elvonás és befizetés

79. ELŐZETESEN FELSZÁMÍTOTT ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ ELSZÁMOLÁSA

791. Immateriális javak, tárgyi eszközök előzetesen felszámított általános forgalmi adója

792. Készletbeszerzések, szolgáltatások előzetesen felszámított általános forgalmi adója

793. Általános forgalmi adó befizetés (adóhatósági elszámolás)

9. Számlaosztály

BEVÉTELEK

91. INTÉZEMÉNYEK SAJÁT FOLYÓ BEVÉTELEI

911. Alaptevékenység támogatásértékű bevételei

912. Intézmények egyéb bevételei

913. Intézmény vállalkozásainak árbevételei

914. Kamatbevételek

92. FELHALMOZÁSI ÉS TŐKEJELLEGŰ BEVÉTELEK

921. Tárgyi eszközök, föld és immateriális javak értékesítése

922. Állami készletek, tartalékok értékesítése

93. TÁMOGATÁSOK, VISSZATÉRÜLÉSEK ÉS EGYÉB FOLYÓ ÁTUTALÁSOK

931. Felügyeleti szervtől kapott támogatás

932. Önkormányzatoktól átvett pénzeszközök

933. Társadalombiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök

934. Elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszközök

935. Államháztartáson kívülről származó pénzeszközök

936. Költségvetési kiegészítések és visszatérülések

937. Központi (fejezettől) költségvetési szervtől átvett pénzeszközök

938. Önkormányzatok sajátos pénzeszköz átvétele

939. Egyéb elszámolások

94—97. ÖNKORMÁNYZATOK FOLYÓ BEVÉTELEI

94. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS

941. Feladatmutatóhoz kötött normatív hozzájárulás

942. Személyi jövedelemadó kiegészítés

943. Címzett támogatások

944. Céltámogatások

945. Egyéb központi támogatás

95. ADÓ ÉS ILLETÉKBEVÉTELEK

951. Átengedett központi adók

952. Helyi adók

953. Illeték bevételek

96. ÖNKORMÁNYZATOK SAJÁT BEVÉTELEI

961. Privatizációból származó bevétel

962. Vadászati jog értékesítéséből származó bevétel

963. Egyéb vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevétel

964. Környezetvédelmi bírság

965. Műemlékvédelmi bírság

966. Vállalatok értékesítéséből származó bevétel

967. Lakosságtól és gazdálkodó szervektől származó különféle egyéb bevételek

97. ÖNKORMÁNYZATOK VÁLLALKOZÁSI BEVÉTELEI

98. PÉNZFORGALOM NÉLKÜLI BEVÉTELEK

981. Előző évi pénzmaradvány igénybevétele

982. Előző évi vállalkozási eredmény igénybevétele

99. BEFOLYT ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

991. Kiszámlázott termékek és szolgáltatások ÁFÁ-ja

992. ÁFA visszatérülés

0. Számlaosztály

NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK

01. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA

02. KÉSZLETEK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA

03. KÖVETELÉSEK, PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA

04. NYILVÁNTARTÁSI ELLENSZÁMLÁK

05. KIADÁSI ELŐIRÁNYZATOK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA

06. TÉRÍTÉS NÉLKÜLI SZOLGÁLTATÁSOK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA

09. BEVÉTELI ELŐIRÁNYZATOK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁI

A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások

1. Az 1. számlaosztály a mérlegben befeketett eszközként kimutatandó eszközök főkönyvi számláit foglalja magában. A számlaosztály számlacsoportjain belül külön számlán kell kimutatni:

— az eszköz január 1-jei nyitóállományát és azokat a gazdasági műveleteket, amelyek az állomány értékét módosítják, de nem pénzforgalommal kapcsolatosak (pl. térítés nélküli átadás-átvétel, értékesítés, selejtezés),

— az értékcsökkenés elszámolását,

— a nyitóállomány növekedését beszerzésből, létesítésből (kiadási pénzforgalom miatti növekedés),

— a nyitóállomány növekedését felújításból (pénzforgalom miatti növekedés).

A beszerzési, létesítési, felújítási kiadások általános forgalmi adót nem tartalmazhatnak.

a) Az immateriális javak között kell kimutatni a vagyonértékű jogokat, a szellemi termékeket és az egyéb immateriális javakat.

Immateriális javak közé a vagyoni értéket megtestesítő forgalomképes jogok tartoznak.

Vagyonértékű jognak minősül többek között a bérleti jog, szolgalmi jog, földhasználat, haszonélvezet és használat.

Szellemi termékek között mutatandók ki a találmányok, szerzői jogvédelemben részesülő javak, szoftver termékek, újítások stb.

Egyéb immateriális javak között számolható el pl. a jövőben értékesíthető alapkutatás, alkalmazott kutatás aktivált értéke.

b) Ingatlanok körébe tartozik a föld és minden anyagi eszköz aktivált értéke, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.

Ingatlanok közé sorolandók: a földterület, a telek, az épület, az egyéb építmény, az ültetvény (erdő).

c) Gépek, berendezések és felszerelések között kell kimutatni a költségvetés alapján gazdálkodó szerv alaptevékenységét és vállalkozási tevékenységét tartósan szolgáló eszközök aktivált értékét. Ide sorolandók a feladat ellátását biztosító egészségügyi, oktatási, hiradástechnikai, környezetvédelmi, kutatási célú, számítás- és ügyviteltechnikai stb. gépek, berendezések és felszerelések.

d) Járművek között kell kimutatni a forgalmi rendszámmal ellátott közúti járművek, a vízi és légi személy-, és áruszállító-eszközök aktivált értékét.

e) Beruházásnak minősül az üzembe nem helyezett tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, saját vállalkozásban történő előállítására fordított kiadás, a beszerzett tárgyi eszközök üzembehelyezése érdekében az üzembehelyezésig, a raktárba történő beszállításig végzett tevékenység, továbbá mind az a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez egyidejűleg hozzákapcsolható.

Nem beruházásként kell kimutatni azoknak a tárgyi eszközöknek a beszerzését, amelyek a beszerzéssel egyidejűleg üzembehelyezhetők (aktiválhatók). Ezen tárgyi eszközök aktivált értéke a beszerzéskor az ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések, járművek számlacsoportokban vehetők állományba.

f) Beruházásra adott előlegként kell kimutatni a beruházási szállítóknak folyósított előlegeket.

g) A befeketetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni a tartós (egy éven túli) céllal befektetett részesedéseket, értékpapírokat, adott kölcsönöket és bankbetéteket. A részesedések között kell kimutatni többek között a részvényeket és a törvény hatályba lépése előtt gazdasági társaságba, leányvállalatba bevitt vagyon értékét. Értékpapírok körébe tartoznak a kárpótlási jegyek az államkötvények és az egyéb vásárolt kötvények.

h) A számlaosztály számláihoz kapcsolódóan a bruttó értékkel számszerűen megegyező analítikus nyilvántartást kell vezetni.

2. A 2. számlaosztály a mérlegben készletként kimutatandó forgóeszközöket foglalja magában.

A számlaosztályban kimutatott készletek a mérlegben szereplő készletérték alátámasztását szolgálják, vásárolt anyagok, betétdíjas göngyölegek, alvállalkozói teljesítmények, áruk, saját előállítású anyagok, állatok befejezetlen termelés és félkész-termékek, késztermékek tagolásában.

A számlaosztály számláin év közben könyvelni nem szabad. A készletbeszerzéseket kiadásként kell elszámolni. Az anyagokat, betétdíjas göngyöleget, árukat és késztermékeket raktározó, költségvetés alapján gazdálkodó szervek a vásárolt és saját előállítású készletekről — a kettős könyvvitelen kívül — részletező nyilvántartást kötelesek vezetni mennyiségben és értékben. A használt és munkahelyen használatban lévő anyagokról csak mennyiségi nyilvántartás vezetendő. A raktárral nem rendelkező költségvetés alapján gazdálkodó szerv az új és használt készleteiről csak mennyiségi nyilvántartást köteles vezetni.

Év végén a letározás alapján megállapított új készletek értéke és a nyitókészlet értékek különbözetét tőkeváltozáskén kell elszámolni.

3. A 3. számlaosztály a követelések, az értékpapírok, a pénztárak és betétkönyvek, a költségvetési, finanszírozási és idegen pénzeszközök bankszámlái, valamint a felhalmozási és folyó támogatások, finanszírozási , függő, átfutó és kiegyenlítő elszámolások számláit tartalmazza.

a) A követeléseket adósok, vevők, munkavállalókkal szembeni és egyéb követelések tagolásában kell kimutatni. A követelések számláin év közben könyvelni nem szabad.

A követelésekről év közben — a kettős könyvvitelen kívül — analítikus nyilvántartást kell vezetni.

Év végén a leltározás alapján megállapított és értékelt — általános forgalmi adót nem tartalmazó — követelések és a nyitóérték különbözetét kell tőkeváltozásként elszámolni.

b) Értékpapírok között kell kimutatni a forgatási célból, nem tartós befektetéskén vásárolt kárpótlási jegyeket, kincstárjegyeket, kötvényeket és egyéb értékpapírokat. A számlacsoporton belül külön számlán kell kimutatni az értékpapírok nyitóállományát és tárgyidőszaki pénzforgalmát.

c) A pénztárak és betétkönyvek számlacsoportban kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait. A valutában eszközölt kifizetéseket és befizetéseket elkülönített számlán kell kimutatni.

A készpénzállományról, valamint a készpénz forgalmáról a pénztár-számlához kapcsolódóan — a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által szabályozott módon — analítikus nyilvántartást kell vezetni.

d) A költségvetési bankszámlák számlacsoport számlái a költségvetésben meghatározott gazdálkodási feladatok pénzforgalmának lebonyolítására szolgálnak. Ebben a számlacsoportban kell elszámolni a költségvetés végrehajtásaként teljesített valamennyi bevételt és kiadást.

e) A finanszírozási bankszámlákon kell kimutatni a költségvetési támogatással és a társadalombiztosítási támogatással kapcsolatos pénzellátás lebonyolítását. A számlacsoport számláin gazdálkodással kapcsolatos pénzforgalmat kimutatni nem szabad.

f) Az idegen pénzeszközök számlacsoportban olyan feladatoknak a pénzforgalmát kell kimutatni, amely nem kapcsolódik közvetlenül a költségvetés alapján gazdálkodó szerv alap, vagy vállalkozási tevékenységéhez, a költségvetési előirányzatok teljesítéseként a feladat nem mutatható ki, de a költségvetés alapján gazdálkodó szerv sajátos feladatát képezik. Itt kell kimutatni többek között a különféle feladatok lebonyolítási számlák, letétek, idegen betétkönyvek, az adó- és illeték beszedési számlák pénzforgalmát.

g) A felhalmozás célú és folyó támogatások számlacsoport az államháztartáson belüli és kívüli támogatások elszámolásának kimutatására szolgál. Az itt kimutatott támogatások a költségvetés alapján gazdálkodó szerv szempontjából nem jelentenek végleges kiadást, a támogatás felhasználásáról az igénybevevők számolnak el.

h) A finanszírozási elszámolások számlacsoportban kell kimutatni a költségvetés alapján gazdálkodó szerv pénzellátási tevékenységét.

i) A függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások számlacsoport azokat az elszámolási számlákat tartalmazza, amelyekkel kapcsolatban a teljesített kiadás nem végleges, azok a költségvetés részére a tárgyidőszakban vagy a tárgyidőszakot követően megtérülnek. A számlacsoporton belül külön számlán kell kimutatni az elszámolások nyitóállományát és tárgyidőszaki forgalmát.

4. A 4. számlaosztály tartalmazza az eszközök forrásainak kimutatására szolgáló számlákat. Itt kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat, a hosszú- és rövid lejáratú kötelezettségeket, a beruházási juttatást, a kiegyenlítő bevételek, letétek és felhalmozás célú átutalások, a függő és átfutó bevételek passzív jellegű elszámolását, valamint az évi eredményszámlákat.

a) A saját tőke azt a tőkerészt mutatja, amely állami, önkormányzati, társadalombiztosítási tulajdonként áll rendelkezésre az eszközök finanszírozásaként. A saját tőkét indulótőke és tőkeváltozások tagolásában kell kimutatni.

Az induló tőke a költségvetés alapján gazdálkodó szerv 1992. január 1-jei, illetve az alapításkori forrás állományát mutatja. Az induló tőke nagysága csak abban az esetben módosulhat, ha a költségvetés alapján gazdálkodó szerv alaptevékenysége jelentősen megváltozik (átszervezés, összevonás, szétválás stb.).

Tőkeváltozásként kell kimutatni minden olyan gazdasági művelet hatását, amely az induló tőke növekedését vagy csökkenését eredményezi (pl. értékcsökkenés elszámolása, tartalék terhére befektetett eszközök vásárlása, létesítése, követelések és kötelezettségek nagyságának változása).

b) A tartalékok között kell kimutatni a költségvetés alapján gazdálkodó szerv pénzeszközének azt a forrását, amelyről saját hatáskörben dönt, hogy azokat a jövőben befektetett eszközök finanszírozására, vagy folyó évi kiadásainak a teljesítésére fordítja. A számlacsoporton belül elkülönítetten kell kimutatni a költségvetési tartalékot (pénzmaradványt) és a vállalkozási tartalékot (eredményt).

c) Hosszú lejáratú köteleztettségek között az egy évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsönöket és hiteleket kell kimutatni. A számlacsoporton belül elkülönítetten kell kimutatni a fejlesztési célú hiteleket, a fejlesztési célú, illetve a működési célú kötvénykibocsátásból származó kötelezettséget.

Mérlegkészítéskor a számlacsoport számláin a hosszú lejáratú kötelezettségből csak azt a részt szabad kimutatni, amelynek törlesztése a mérleg fordulónapját követő 1 éven túl esedékes.

d) A rövid lejáratú kötelezettségek számlacsoport számláin kell kimutatni az egy évet meg nem haladó lejáratú kötelezettségeket, és mérlegkészítéskor a hosszú lejáratú kötelezettségek azon részét, amelynek törlesztése a mérleg fordulónapját követő 1 éven belül esedékes. Itt kell kimutatni a működési célú hiteleket, és mérlegkészítéskor a szállítókkal szembeni — általános forgalmi adót nem tartalmazó — kötelezettségeket. A szállítók számláján évközben könyvelni nem szabad.

e) A Beruházási juttatás számlacsoport számláin kell kimutatni a központi beruházási keretből teljesített kifizetések forrásait.

f) A letéti bevételek számlacsoport az idegen szervek vagy magánszemélyek által letéti céllal a költségvetés alapján gazdálkodó szervnél elhelyezett pénzeszközök forrását tartalmazza.

g) A felhalmozás célú átutalások számlacsoportban kell kimutatni a felhalmozási célú átvett pénzeszközök elszámolását. Az elszámolási számlákat az átadók szerinti (fejezet, önkormányzat, társadalombiztosítási alap, elkülönített állami pénzalap, vállalkozások, lakosság, társadalmi önszerveződés, külföld) tagolásban kell vezetni.

h) A függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek számlacsoport számláin a költségvetés alapján gazdálkodó szervhez beérkezett olyan pénzeszközök elszámolását kell kimutatni, amelynek rendeltetése tisztázatlan, vagy olyan feladat ellátásával kapcsolatos, amelynek bevételi előirányzata nem szerepel a költségvetés bevételi jogcímei között. Itt kell továbbá kimutatni az adó- és illetékbeszedésekből származó elszámolásokat.

i) Az évi mérlegszámlák számlacsoport számlái technikai jellegű számlák. A számlák vezetésének célja az év eleji nyitó- és az év végi zárlati tételek világos, áttekinthető kimutatása.

5. A pénzforgalmi jelentés elkészítéséhez, a költségvetési tartalék (pénzmaradvány), a vállalkozási tartalék (eredmény) megállapításához tartalmaz adatokat az 5. és 9. számlaosztály.

6. A pénzforgalmi jelentés — az éves költségvetésben meghatározott tagolásban — tartalmazza a kiadásokat szakfeladatonkénti bontásban és azon belül főbb kiadási jogcímenként. A pénzforgalmi jelentés szakfeladatokra vonatkozó folyó évi kiadási adatait a 7. számlaosztály tartalmazza.

7. Az 5. és 7. számlaosztályban kimutatott folyó kiadásoknak egyezniük kell.

8. A folyó kiadások egy részéről a teljesítéskor nem lehet megállapítani, hogy az melyik szakfeladat érdekében merült fel. Azok a kiadások, amelyekről teljesítésükkor nem állapítható meg, hogy melyik szakfeladatot terhelik, a közvetett (általános) kiadások körébe tartoznak és azok feladatra történő elszámolásukig a 6. számlaosztályban mutatandók ki.

9. A költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörben dönt arról, hogy a folyó kiadásokat először az 5. számlaosztályban könyveli és innen vezeti át a 6—7. számlaosztályokba, vagy fordítva.

10. Az 5. számlaosztály a költségvetés végrehajtásaként ténylegesen teljesített folyó kiadásokat, elvonásokat és befizetéseket tartalmazza. A kiadásokat az éves költségvetésben meghatározott szerkezeti tagolásban kell kimutatni a kiadások fajtája szerint.

a) A Béralap számlacsoportban kell kimutatni a bérkiadásokat foglalkoztatási formák szerinti tagolásban. Itt kell kimutatni a béralap terhére kifizetett jutalmakat is.

b) A Bérjellegű kiadások számlacsoport tartalmazza azokat a munkavállalók részére teljesített személyi jellegű kifizetéseket, amelyek nem tartoznak a béralapba. Ide tartoznak többek között a pénzmaradvány és eredmény terhére kifizetett jutalmak, kiküldetési költségek, étkezési és egyéb hozzájárulás, kereset- és költségtérítés, végkielégítés, reprezentáció.

c) A Készletbeszerzés számlacsoportban kell elszámolni minden anyag, áru, göngyöleg, állat beszerzésre fordított — általános forgalmi adót nem tartalmazó — kiadást, függetlenül attól, hogy azt a költségvetés alapján gazdálkodó szerv azonnal felhasználja vagy későbbi felhasználás céljából raktározza. Itt mutathatja ki a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a 20 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök kiadását is.

d) A Szolgáltatások számlacsoport az igénybe vett energia-, közmű-, szállítási-, postai-, bérleti-, karbantartási és egyéb szolgáltatások ellenértékeként fizetett — általános forgalmi adót nem tartalmazó — kiadásokat mutatja.

e) A Különféle kiadások számlacsoportban kell kimutatni a társadalombiztosítási járulék, a különféle alapokhoz történő befizetések miatti kiadásokat, valamint a közös létesítmények fenntartáshoz fizetett összegeket. Itt kell kimutatni a nemzetközi tagsági díjakat, valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított forgalmi adót.

f) A Kamatok számlacsoport tartalmazza a fizetett kamatokat.

g) A Juttatások és Segélyek számlacsoportban kell kimutatni a központi és önkormányzati intézményi ellátáshoz kapcsolódó pénzbeli juttatásokat, a társadalom- és szociálpolitikai juttatásokat, függetlenül attól, hogy azok után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy nem.

h) Az Elvonások és Befizetések számlacsoport tartalmazza azokat a kiadásokat, amelyeket a költségvetés alapján gazdálkodó szerv az állami költségvetés, a helyi önkormányzat és a fejezet részére teljesít.

i) Az Értékcsökkenési leírás számlák tartalmazzák az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értéke után elszámolt értékcsökkenési leírást, alaptevékenység és vállalkozási tevékenység tagolásában. Az Átvezetési számlák technikai jellegűek, a kiadások 6—7. számlaosztályokba történő átvezetésére vagy a 6—7. számlaosztályokból az 5. számlaosztályba való átvezetésére szolgálnak, biztosítva a kiadások elszámolásának áttekinthetőségét.

11. A 6. számlaosztályban kimutatott közvetett (általános) kiadásokat azok felmerülésének helye szerint kell csoportosítani. Itt kell kimutatni az alap- és vállalkozási tevékenység ellátását biztosító kisegítő részlegek, a szakmai egységek, a szakágazatok, az épületek és a központi irányítás kiadásait. A közvetett kiadások szakfeladatokra történő felosztásának módját és a felosztáshoz alkalmazott mutatókat és vetítési alapokat a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörében határozza meg.

a) A Karbantartó részlegek kiadásai számlacsoportban kell kimutatni a tárgyi eszközök saját vállalkozásban megvalósított felújítási, javítási kiadásait.

b) Az Egyéb kisegítő részlegek kiadásai számlacsoportban kell kimutatni azoknak az üzemeknek, műhelyeknek a kiadásait, amelyek közvetlenül szolgálják a költségvetés alapján gazdálkodó szerv tevékenységét. Ilyen kisegítő részlegnek minősülnek például a mosoda, energia üzem, élelmezési üzem.

c) A Szakmai egységek kiadásai számlacsoport tartalmazza a sajátos, az alaptevékenység részeként működő szakmai részlegek kiadásait. Ilyen szakmai részlegnek minősülnek például a laboratóriumok, a dokumentációs tárak, szertárak.

d) A Szakágazatok közvetett kiadásai számlacsoport azoknak a kiadásoknak a kimutatására szolgál, amelyek több, azonos szakágazathoz tartozó szakfeladatot terhelnek.

e) Az Épületek fenntartásának kiadásai számlacsoport az épületek és az ahhoz tartozó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos kiadások kimutatására szolgál.

f) A Vállalkozási részlegek közvetett kiadásai számlacsoportban kell kimutatni az önálló termelő, szolgáltató üzemek kiadásait, ha azok kizárólag vállalkozási tevékenységek érdekében merülnek fel és nem a kisegítő részlegekben jelennek meg.

g) A Központi irányítás kiadásai számlacsoport tartalmazza a költségvetés alapján gazdálkodó szerv egészére kiterjedő kiadásokat. Ide tartoznak azoknak a szervezeti egységeknek a kiadásai, amelyek nem a kisegítő vagy szakmai részlegekben merülnek fel. Ilyennek minősül például a gazdálkodási tevékenységet ellátó részleg kiadása.

12. A 7. számlaosztály a költségvetésben meghatározott szakfeladat rend szerinti tagolásban tartalmazza a folyó kiadásokat az 5. számlaosztály 51—58. számlacsoportjában kimutatott kiadásokkal azonos összegben. A szakfeladatok kiadásai a közvetlen és közvetett kiadásokból tevődnek össze. A közvetlen kiadásokat azok a kiadások képezik, amelyekről felmerülésükkor megállapítható, hogy melyik szakfeladatra számolhatók el. A közvetett kiadásokat a 6. számlaosztályból kell átvezetni ebbe a számlaosztályba felosztás után. A számlaosztályban a számlákat a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a költségvetésében meghatározott szakfeladatoknak megfelelően nyitja meg.

13. Azoknál a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél, ahol a vállalkozási tevékenység nagyságrendje vagy az alaptevékenység sajátossága indokolja a 7. számlaosztályban rögzített és szakfeladatonként kimutatott kiadások mellett a költségek tevékenységenkénti meghatározása is szükséges. Ezek a szervek a költségek (önköltség) megállapításához kettős könyvviteli nyilvántartásuk kiegészítéseként külön nyilvántartást is vezetnek. A nyilvántartás vezetésének és az önköltség számításának szükségességét a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörben dönti el, illetve szabályozza annak vezetési módját, biztosítva a közvetlen költségek tételes kimutatását.

14. A 9. számlaosztály a költségvetés végrehajtása során ténylegesen teljesített (befolyt) bevételeket tartalmazza a költségvetés szerkezeti tagolásának megfelelően bevételi fajtánként és szakfeladatonként.

a) Az Intézmények saját folyó évi bevételei számlacsoport számláin kell kimutatni a költségvetés alapján gazdálkodó szerv rendeltetésszerű működésével, alapító okiratában (működési-szervezeti szabályzatában) alaptevékenységként és vállalkozási tevékenységként meghatározott feladatával összefüggő bevételeket, valamint az egyéb — és kamat — bevételeket.

b) A Felhalmozási és tőkebevételek számlacsoport számláin kell kimutatni a befektetett eszközök értékesítéséből származó bevételeket.

c) A Támogatások, visszatérülések és egyéb folyó átutalások számlacsoport tartalmazza költségvetés alapján gazdálkodó szerv alaptevékenységének ellátását biztosító támogatások, átvett pénzeszközök és költségvetési kiegészítések, visszatérítések kimutatására szolgáló számlákat.

d) Az önkormányzatok folyó bevételei számlacsoportok számláin a központi költségvetési hozzájárulást, az adó- és illetékbevételeket, egyéb saját bevételeket, valamint az önkormányzatok vállalkozási bevételeit kell kimutatni.

e) A Pénzforgalom nélküli bevételek számlacsoport számláin kell kimutatni a felhasznált költségvetési és vállalkozási tartalékokat.

f) A Befolyt általános forgalmi adó számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni a vevő által fizetett adót, valamint az adóhatóságtól igényelt és befolyt levonásba helyezhető előzetesen felszámított és fizetendő adó különbözetét.

15. A 0. számlaosztály tartalmazza a költségvetési előirányzat számlákat, továbbá a befeketett eszközök és forgóeszközök nyilvántartási számláit és ellenszámláit.

A számlacsoport számláira év közben könyvelni nem kell, azok a mérleg bizonylati alátámasztásaként az év végi állomány kimutatására szolgálnak.

A számlákra év közben könyvelni nem kell, azok a mérleg bizoylati alátámasztásaként az év végi állomány kimutatására szolgálnak.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet

a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak