18/1991. (V. 30.) IKM rendelet

1. § A rendelet hatálya a 42/1990. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységet folytató munkáltatókra és a velük munkaviszonyban vagy munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló dolgozókra (a továbbiakban: dolgozó) terjed ki.

2. § (1) Azokban a munkakörökben, ahol a termelés, szolgáltatás, kereskedelmi vagy irányítási munka tartalma indokolja, a saját személygépkocsi, motorkerékpár, tehergépkocsi (továbbiakban: saját gépkocsi) rendszeres hivatali célú használatáért, a dolgozó részére kilométerátalány állapítható meg.

(2) A kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban, munkaszerződésben, munkamegállapodásban (továbbiakban együtt: kollektív szerződés) kell meghatározni:

(3) A kollektív szerződésben az egyes munkakörökre a kilométerátalány mértékét a gépkocsihasználat gyakoriságával és a rendszeresen megtett út távolságával arányosan kell meghatározni.

(4) A kilométerátalányból — a külön jogszabályban meghatározott térítési díj figyelembevételével — a dolgozó legfeljebb havi 2000 km-t számolhat el igazolás nélkül költségként.

(5) Az idényjellegű tevékenységgel foglalkoztatott dolgozó a kilométerátalányból — a külön jogszbályban meghatározott térítési díj figyelembevételével — évenként 24 000 km-t havonként egyenlőtlen mértékben is, elszámolhat igazolás nélkül költségként.

3. § (1) A munkáltató a kollektív szerződésben meghatározott munkakörökben a dogozót, aki a munkakörébe tartozó feladat elvégzéséhez saját tulajdonában álló — a munkavédelmi előírásoknak megfelelő állapotban levő — kéziszerszámot vagy segédeszközt (a továbbiakban: kéziszerszám) használ, szerszámhasználati költségátalányban részesítheti.

(2) A szerszámhasználati költségátalány csak annak a dolgozónak állapítható meg, akinek a munkáltató a munkavégzéshez szükséges valamely kéziszerszámot nem biztosít.

(3) A szerszámhasználati költségátalány mértéke évenként — ha a dolgozó szerszámhasználati költségátalányban részesül — a dolgozó tulajdonában levő szerszám beszerzési árának legfeljebb 20%-a.

(4) A szerszámhasználati költségátalányból a dolgozó legfeljebb havi 600 Ft-ot számolhat el igazolás nélkül költségként.

4. § (1) Azokban a munkakörökben, amelyekben a kollektív szerződés munkaruha, formaruha (továbbiakban: munkaruha), valamint a kereskedelem és vendéglátás területén a munkavédelmi szabályzat védőöltözet használatát írja elő — és a tisztítás központilag nem megoldott —, a dolgozónak a munkaruhája és a védőöltözete tisztítása során felmerülő költségekre átalány fizethető.

(2) Az egyes munkakörökre érvényes költségátalány mértékét, munkaruha tisztításának gyakoriságát befolyásoló körülmény (munkahely, munkakör, munkakörülmények stb.) figyelembevételét a kollektív szerződésben, védőöltözet esetén a munkavédelmi szabályzatban kell meghatározni.

(3) A költségátalányból a dolgozó legfeljebb havi 800 Ft-ot számolhat el igazolás nélkül költségként.

5. § (1) Kollektív szerződésben meghatározott munkahely(terület) (továbbiakban: üzlet) takarítása, tisztántartása során elhasznált tisztítószerekre költségátalány fizethető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átalány összegéből a dolgozó havonta 100 Ft-ot, vagy a takarított terület alapulvételével négyzetméterenként 5 Ft-ot számolhat el igazolás nélkül.

(3) Amennyiben az adott terület takarítását többen végzik, igazolás nélkül, költségként együttesen is csak a (2) bekezdésben meghatározott összeget vehetik figyelembe.

6. § (1) Az üzleti textíliák tisztántartása során felmerülő költségekre átalány fizethető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átalány összegéből a dolgozó havonta 100 Ft-ot, vagy a mosott textília mennyiségének alapulvételével kilónként 50 Ft-ot számolhat el igazolás nélkül.

(3) Amennyiben a textília tisztítását többen végzik, igazolás nélkül költségként együttesen is csak a (2) bekezdésben meghatározott összeget vehetik figyelembe.

7. § (1) A bolti kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek működésével közvetlenül kapcsolatos — a mellékletben meghatározott — költségekre összevont üzleti költségátalány fizethető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti üzleti költségátalányban a kollektív szerződés által meghatározott munkakörben foglalkoztatott — az üzlet közvetlen működési költségeit befolyásoló — dolgozó részesíthető.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott átalány összegéből a dolgozó legfeljebb havi 1000 Ft-ot számolhat el igazolás nélkül költségként.

(4) Amennyiben több — az üzlet működési költségeit befolyásoló — dolgozó részesül az (1) bekezdés szerinti átalányban, igazolás nélkül költségként személyenként legfeljebb havi 1000 Ft, együttesen legfeljebb havi 3000 Ft vehető figyelembe.

8. § (1) A kollektív szerződés által meghatározott körben a lakóhelyétől távollevő munkahelyen foglalkoztatott dolgozó részére a munkában töltött napok után különélési pótlék fizethető.

(2) A jogosultság feltételeit, a munkában töltött időt, továbbá a különélési pótlék napi összegét a kollektív szerződésben kell szabályozni.

9. § (1) A jogosultság elbírálásának és a pótlék elszámolásának egyszerűsítése céljából (pl. gyakori átirányítás, folytonos vagy idénymunkarend esetében) kollektív szerződés különélési pótlékátalány-rendszer alkalmazását írhatja elő.

(2) A különélési pótlékátalány havi mértékét — a pótlék kollektív szerződésben előírt napi összegének és a pótlékra jogosult dolgozó állandó lakóhelyétől távoli munkahelyen átlagosan ledolgozott munkanapjainak figyelembevételével — kell megállapítani.

(3) Szabadság és az öt munkanapot meghaladó keresőképtelenség idejére különélési pótlékátalány nem fizethető.

(4) Átalány alkalmazása esetén a különélési pótlékátalány összegéből a dolgozó legfeljebb a jogszabályban meghatározott étkezési költségtérítés (napidíj) összegéig — a (2) bekezdésben figyelembe vett munkanapok alapulvételével — számolhat el igazolás nélkül költséget.

10. § (1) Ha a változó munkahelyre alkalmazott dolgozó a menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközzel naponta — a munkarend megtartásával — lakóhelyéről munkahelyére bejárni nem tud és részére a munkáltató szállást nem biztosít, a kollektív szerződés előírásainak figyelembevételével szállásmegváltási átalány adható.

(2) A szállásmegváltási átalány havi összege az 1000 Ft-ot nem haladhatja meg.

11. § (1) A szórakoztató zenei szolgáltatást végző dolgozó részére a tulajdonát képező hangszer karbantartása során felmerülő költségekre, a hangszer beszerzési ára 10%-ának megfelelő karbantartási költségátalány állapítható meg.

(2) A karbantartási költségátalányból a dolgozó legfeljebb havi 1200 Ft-ot számolhat el igazolás nélkül költségként.

12. § (1) A szórakoztató zenei szolgáltatást és lemezbemutatót végző dolgozó részére költségátalány fizethető.

(2) A költségátalány összegéből fellépésenként a dolgozó tulajdonában levő

13. § (1) Az e rendeletben szabályozott költségátalányok fizetése esetén a dolgozónak ugyanazon a jogcímen költség bizonylat (számla) ellenében nem téríthető.

(2) A 8. és 9. §-ban szabályozott költségátalány esetén a 23/1989. (III. 12.) MT rendeletben szabályozott étkezési költségátalány (napidíj) nem fizethető.

14. § (1) Ez a rendelet 1991. június 1-jén lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg a belkereskedelemben alkalmazható költségtérítéses rendszerről szóló 13/1982. (VII. 7.) BkM rendelet, az azt módosító 5/1988. (VI. 5.) KeM rendelet, az iparban alkalmazható költségtérítéses rendszerről szóló 3/1989. (III. 25.) IpM rendelet, a munkavédelemről szóló 4/1986. (IV. 15.) BkM rendelet 8. §-a, a 4/1985. (IV. 20.) BkM és a 6/1988. (VI. 5.) KeM rendeletekkel módosított az egyes kereskedelmi egységek jövedelemérdekeltségű üzemeltetéséről szóló 57/1982. (X. 22.) MT rendelet végrehajtására kiadott 18/1982. (X. 22.) BkM rendelet 6. §-a, a 6/A. § d) és e) pontjai, továbbá a rendelet melléklete hatályát veszti.