180/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet

1. §

(1) A rendelet hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) terjed ki.

(2) Az MNB a Tv.-ben az éves beszámoló készítéssel és a könyvvezetéssel kapcsolatban meghatározott feladatokat az e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles ellátni.

2. §

(1) Az MNB éves beszámolót köteles készíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti éves beszámoló az e rendelet 1. számú melléklete szerinti mérlegből, 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból, kiegészítő mellékletből és üzleti jelentésből áll.

3. §

(1) A mérleg előírt tagolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A Tv.-ben a mérleg tartalmára vonatkozóan előírt szabályokat e rendelet 4—6. §-ai figyelembevételével kell alkalmazni.

4. §

(1) A forintpénztár záró állománya — mint forgalomba nem került pénz — a bank eszközei között nem mutatható ki.

(2) Az értékpapírok közül forgóeszközként kell kimutatni a nyíltpiaci műveletek keretében megvásárolt értékpapírok állományát.

(3) A monetáris nemesfém készleteket éven belüli lejáratú hitelkihelyezésként kell kimutatni.

(4) Az MNB számlavezetési körébe tartozó belföldi és külföldi számlatulajdonosok részére folyósított hiteleket éven belüli, éven túli bontásban kell kimutatni.

(5) A váltókövetelések között a leszámítolt, viszontleszámítolt váltók (váltótárca) állományát is szerepeltetni kell.

(6) Az áruszállításból és szolgáltatásból eredő követelések között az MNB-nek a nem monetáris nemesfém eladással kapcsolatos vevőállományát is ki kell mutatnia.

(7) A Posta pénzforgalmi közvetítő szolgáltatásából eredő tartozását is a követelések között kell kimutatni.

(8) Az egyéb követelések között kell kimutatni a mérleg fordulónapján járó, és a mérlegkészítés napjáig be nem folyt kamatok és jutalékok összegét. A mérleg fordulónapján járó és a mérlegkészítés napjáig befolyt kamatok és jutalékok összegét az aktív időbeli elhatárolások között kell a mérlegben feltüntetni.

(9) Egyéb követelések között kell kimutatni az egyéb függő és klíring elszámolásokból származó követeléseket is.

(10) A nem monetáris (kereskedelmi célú) nemesfémeket árukészletként kell kimutatni.

(11) Az MNB a befektetett pénzügyi eszközöknél

(12) A pénzintézeti tevékenységhez tartozó tárgyi eszközöket elkülönítve kell kimutatni a nem közvetlen pénzintézeti célt szolgáló eszközöktől.

5. §

(1) Az MNB a mérlegben külön soron mutatja ki a külföldi és belföldi számlatulajdonosok által elhelyezett rövid lejáratú betétek állományát.

(2) Az MNB belső pénzügyi gazdálkodása során keletkezett szállítói követeléseket rövid lejáratú áruszállításból és szolgáltatásból eredő kötelezettségként kell kezelni.

(3) Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a mérleg fordulónapján fizetendő és a mérlegkészítés napjáig ki nem fizetett kamatok és jutalékok összegét. A mérlegkészítés fordulónapján fizetendő és a mérlegkészítés napjáig kifizetett kamatok és jutalékok összegét a passzív időbeli elhatárolások között kell a mérlegben feltüntetni.

(4) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a giro- és postaelszámolással összefüggő klíringszámlák és az egyéb függő elszámolások miatti kötelezettségeket is.

(5) Az MNB a mérlegben egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között mutatja ki a forgalomban lévő készpénzmennyiséget.

(6) A mérlegben külön-külön soron kell szerepeltetni a külföldi és belföldi számlatulajdonosok által elhelyezett hosszú lejáratú betéteket.

(7) Hosszú lejáratú kötelezettségként a hosszú lejáratra kapott hitelek között mutatja ki az MNB saját tevékenységének ellátásával összefüggő fejlesztéseire felvett beruházási és fejlesztési hiteleit is.

(8) Az MNB a kintlevőségei kockázatával arányos céltartalékot képez az egyéb ráfordításokkal szemben.

(9) Az MNB a devizában fennálló kötelezettségekkel kapcsolatban, a várható árfolyamveszteség fedezetére a közgyűlés határozata alapján céltartalékokat képezhet.

(10) Az MNB mérleg szerinti eredménye az adózás előtti eredményéből a közgyűlés határozata alapján fejlesztésre, tartalékolásra, valamint egyéb célra visszatartott összeggel egyezik meg, amelyet a következő év nyitása után az eredménytartalékba kell helyezni.

6. §

(1) Az MNB mérlegében a Jegybanktörvény 20. § (1) bekezdésében rögzített, a külföldi pénznemben külföldivel szemben fennálló követeléseit és tarozásait érintő (ideértve az államháztartás által monetáris hatóságként külföldi devizában felvett hitelekkel kapcsolatban a Jegybanknál elhelyezett zárolt betéteket is), a forintnak a külföldi pénznemekhez viszonyított hivatalos (irányadó) árfolyam változásából eredő különbözet a jegybanki éven túli hitelkihelyezések között szereplő államadósságot növeli, illetve csökkenti.

(2) Az MNB-nek a mérlegében külföldi pénznemben fennálló követeléseit és tartozásait érintő, a keresztárfolyam-változásokból eredő különbözetnek e devizák forgalmában realizált eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolnia.

(3) A Jegybanktörvény 20. § (1) bekezdésében nem említett belföldivel szembeni, külföldi pénznemben fennálló követelések, illetve tartozások hivatalos (irányadó) árfolyamváltozásából eredő különbözet, valamint a keresztárfolyamnak változásából eredő különbözet állományra eső részének a fedezetére az MNB céltartalékot köteles képezni, amennyiben az adott időszak árfolyamváltozásainak különbözeteként keletkező eredmény árfolyamnyereség. Ha az árfolyamváltozásból származó különbözet árfolyamveszteség, annak összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között az eredmény terhére kell elszámolni.

(4) A (3) bekezdés szerint képzett céltartalék összegét csak a (3) bekezés szerinti árfolyamveszteség fedezetére lehet felhasználni.

(5) A könyvvezetésnek biztosítania kell, hogy a pénzkibocsátási nyereség egyértelműen megállapítható legyen.

7. §

(1) A devizaeszközöket és devizaforrásokat az MNB által hivatalosan közzétett, az év utolsó napján érvényes deviza középárfolyamon kell értékelni.

(2) Amennyiben egyes külföldi pénznemekre MNB közzététel nincs, akkor magyar napilapban a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatóban közzétett középárfolyamokat, ennek hiányában pedig a pénzintézetek által a legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamot kell alkalmazni.

(3) A monetáris nemesfém készletet az év utolsó napján jegyzett világpiaci árfolyamon, a nem monetáris nemesfém készletet mérlegelt beszerzési áron kell értékelni.

8. §

Az eredménykimutatás előírt tagolását az e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

9. §

Az MNB a monetáris nemesfémmel, valutával, devizával kapcsolatos üzletek eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el.

10. §

Az MNB köteles az éves mérlegét és eredménykimutatását 1993. január 1-jétől legalább a 3., illetve a 4. számú melléklet szerinti részletezésben két országos lapban közzétenni. Nemzetközi pénzügyi tevékenysége kapcsán, illetve elemzési célokra a mérleg és eredménykimutatás főösszegével megegyező mérleget és eredménykimutatást másféle tagolásban, részletezésben is nyilvánosságra hozhat.

11. §

Ez a rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba.