180/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet
a Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól1
A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Nemzeti Banknál a jegybanki funkció sajátosságaiból adódó éves beszámoló készítési és könyvvezetési feladatokról a Kormány a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) terjed ki.
(2) Az MNB a Tv.-ben az éves beszámoló készítéssel és a könyvvezetéssel kapcsolatban meghatározott feladatokat az e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles ellátni.
Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
2. § (1) Az MNB éves beszámolót köteles készíteni.
(2)2 Az MNB konszolidált beszámolót készíthet
(3) Az (1) bekezdés szerinti éves beszámoló az e rendelet 1. számú melléklete szerinti mérlegből, 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból, kiegészítő mellékletből és üzleti jelentésből áll.
A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
3. § (1) A mérleg előírt tagolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A Tv.-ben a mérleg tartalmára vonatkozóan előírt szabályokat e rendelet 4—6. §-ai figyelembevételével kell alkalmazni.
4. § (1) A forintpénztár záró állománya — mint forgalomba nem került pénz — a bank eszközei között nem mutatható ki.
(2) Az értékpapírok közül forgóeszközként kell kimutatni a nyíltpiaci műveletek keretében megvásárolt értékpapírok állományát.
(3)3 A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési árában elismert kamat összegében céltartalékot kell képezni a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben.
(4) A monetáris nemesfém készleteket éven belüli lejáratú hitelkihelyezésként kell kimutatni.
(5) Az MNB számlavezetési körébe tartozó belföldi és külföldi számlatulajdonosok részére folyósított hiteleket éven belüli, éven túli bontásban kell kimutatni.
(6) A váltókövetelések között a leszámítolt, viszontleszámítolt váltók (váltótárca) állományát is szerepeltetni kell.
(7) Az áruszállításból és szolgáltatásból eredő követelések között az MNB-nek a nem monetáris nemesfém eladással kapcsolatos vevőállományát is ki kell mutatnia.
(8) A Posta pénzforgalmi közvetítő szolgáltatásából eredő tartozását is a követelések között kell kimutatni.
(9)4 Az egyéb követelések között kell kimutatni a mérleg fordulónapján járó, és a mérlegkészítés napjáig esedékes és be nem folyt kamatok és jutalékok összegét. A mérleg fordulónapján járó és a mérlegkészítés napjáig befolyt kamatok és jutalékok összegét az aktív időbeli elhatárolások között kell a mérlegben feltüntetni.
(10)5 Egyéb követelések között kell kimutatni az egyéb függő és klíring, valamint a költségvetéssel kapcsolatos elszámolásokból származó követeléseket is.
(11)6 A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, a nem hitelügyletből származó követelések, a kamatkövetelések és a befektetett pénzügyi eszközök után az 5. § (11) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni.
(12) A nem monetáris (kereskedelmi célú) nemesfémeket árukészletként kell kimutatni.
(13) Az MNB a befektetett pénzügyi eszközöknél
a) a tevékenységével összefüggő vagyoni részesedéseit belföldi-külföldi bontásban mutatja ki;
b) az értékpapírok között mutatja ki a nem nyíltpiaci műveletként vásárolt értékpapírokat.
(14) A pénzintézeti tevékenységhez tartozó tárgyi eszközöket elkülönítve kell kimutatni a nem közvetlen pénzintézeti célt szolgáló eszközöktől.
(15)7 Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a tárgyidőszakra járó kamat összegét.
5. § (1) Az MNB a mérlegben külön soron mutatja ki a külföldi és belföldi számlatulajdonosok által elhelyezett rövid lejáratú betétek állományát.
(2) Az MNB belső pénzügyi gazdálkodása során keletkezett szállítói követeléseket rövid lejáratú áruszállításból és szolgáltatásból eredő kötelezettségként kell kezelni.
(3)8 Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a mérleg fordulónapján fizetendő és a mérlegkészítés napjáig esedékes és ki nem fizetett kamatok és jutalékok összegét. A mérlegkészítés fordulónapján fizetendő és a mérlegkészítés napjáig kifizetett kamatok és jutalékok összegét a passzív időbeli elhatárolások között kell a mérlegben feltüntetni.
(4)9 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a zsiró- és postaelszámolásokkal összefüggő klíring számlák, az egyéb függő elszámolások miatti, valamint a költségvetéssel kapcsolatos elszámolásokból származó kötelezettségeket is.
(5) Az MNB a mérlegben egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között mutatja ki a forgalomban lévő készpénzmennyiséget.
(6) A mérlegben külön-külön soron kell szerepeltetni a külföldi és belföldi számlatulajdonosok által elhelyezett hosszú lejáratú betéteket.
(7) Hosszú lejáratú kötelezettségként a hosszú lejáratra kapott hitelek között mutatja ki az MNB saját tevékenységének ellátásával összefüggő fejlesztéseire felvett beruházási és fejlesztési hiteleit is.
(8)10 Az MNB-nek — a 4. § (3) és (11) bekezdésben foglaltakon túlmenően — a forintban és devizában fennálló követelései, illetve kötelezettségei után a várható veszteség fedezetére a kockázatával arányos céltartalékot kell képeznie a (11) bekezdés szerint, a ráfordításokkal szemben, amely céltartalék nem tartalmazza a deviza árfolyamváltozásból adódó árfolyamveszteség fedezetét.
(9) A fennálló követelések, értékpapírok, befektetett pénzügyi eszközök és a kamatozó értékpapírok beszerzési árában elismert kamat után képzett céltartalék állományát a mérlegben az eszközök között negatív előjellel kell kimutatni.
(10) A fennálló kötelezettségek után képzett céltartalék állományát a mérlegben a források között kell kimutatni.
(11) A befektetett pénzügyi eszközök, a követelések, az értékpapírok és a kötelezettségek minősítésének, valamint a céltartalék képzésének rendjéről — a sajátosságok figyelembevételével — az MNB elnöke belső szabályzatot alkot.
(12) Az MNB mérleg szerinti eredménye a közgyűlés határozata alapján az adózás előtti eredményből fejlesztésre, tartalékolásra, valamint egyéb célra visszatartott, továbbá a részesedések után osztalékként kapott összeggel egyezik meg, amelyet a következő év nyitása után az eredménytartalékba kell helyezni
6. §11 (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló, az 1992. évi LXX. törvénnyel módosított 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: Jegybank-törvény) 20. §-ában12 leírt összefüggésekből eredő nyereségnek, illetőleg veszteségnek azt a részét, amely nem a forint árfolyamszintjének változásából és nem a belföldi devizapiaci hatásokból származik, az MNB mérlegében elkülönített tartalékként, alapszerűen kell kezelni.
A külföldi devizapiac árfolyamváltozásait csak akkor kell — a Jegybank-törvény 20. §-ának (3) bekezdése szerint — a költségvetés számára nyújtott kamatmentes hitellel ellentételezni, ha arra a meglévő tartalék nem nyújt fedezetet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elkülönített tartalékot a következő évek árfolyamváltozásainak fedezetére, az elkülönített tartalék fel nem használt maradványát a kamatmentes hitel törlesztésére kell fordítani.
(3) A könyvvezetésnek biztosítania kell, hogy a Jegybank-törvény 21. §-ában meghatározott pénzkibocsátási nyereség egyértelműen megállapítható legyen.
A mérlegtételek értékelése
7. § (1) A devizaeszközöket és devizaforrásokat az MNB által hivatalosan közzétett, az év utolsó napján érvényes deviza középárfolyamon kell értékelni.
(2)13 Amennyiben egyes külföldi pénznemekre MNB közzététel nincs, akkor magyar napilapban a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatóban közzétett középárfolyamokat, ennek hiányában pedig a Jegybank által a legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamot kell alkalmazni.
(3) A monetáris nemesfém készletet az év utolsó napján jegyzett világpiaci árfolyamon, a nem monetáris nemesfém készletet mérlegelt beszerzési áron kell értékelni.
(4)14 A 4. § (2) bekezdésében megjelölt értékpapírok közül a Tv. 24. § (2) bekezdése követelményeinek megfelelő értékpapírokat a mérleg fordulónapján értékelni kell, és a különbözetet a hivatkozott törvényhely szerint kell elszámolni. Ezek az értékpapírok a következők:
a) a külföldi állam által és a külföldi állami garancia mellett kibocsátott értékpapírok,
b) a nemzetközi pénzügyi intézmények által kibocsátott értékpapírok, valamint
c) a nemzetközi hitelminősítő intézmények által legalább AA, A1, illetve P1, vagy magasabb szinten minősített kötvények.
(5)15 A forgóeszközök között kimutatott, valamint az állam által és az állami garancia mellett kibocsátott értékpapírok, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök után értékvesztést elszámolni nem lehet, azok minősítésénél az 5. § (11) bekezdése szerint kell eljárni.
Az eredménykimutatás tagolása, tartalma
8. § Az eredménykimutatás előírt tagolását az e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
9. § Az MNB a monetáris nemesfémmel, valutával, devizával kapcsolatos üzletek eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el.
Közzététel
10. § Az MNB köteles az éves mérlegét és eredménykimutatását 1993. január 1-jétől legalább a 3., illetve a 4. számú melléklet szerinti részletezésben két országos lapban közzétenni. Nemzetközi pénzügyi tevékenysége kapcsán, illetve elemzési célokra a mérleg és eredménykimutatás főösszegével megegyező mérleget és eredménykimutatást másféle tagolásban, részletezésben is nyilvánosságra hozhat.
Záró rendelkezések
11. § Ez a rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba.
1. számú melléklet
a 180/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet
a 180/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez22
|
A K T Í V Á K |
Milliárd forint |
P A S S Z Í V Á K |
Milliárd forint |
|
I. ARANY-, VALUTA- ÉS |
|
I. RÉSZVÉNYTŐKE |
|
|
II. MAGYARORSZÁG IMF |
IV. IMF-KÖVETELÉS |
||
|
III.KIHELYEZÉSEK: |
VI. BANKJEGYEK ÉS ÉRMÉK |
||
|
IV. KÜLÖNFÉLE AKTÍVÁK |
VIII. MÉRLEG SZERINTI |
||
|
AKTÍVÁK |
|
PASSZÍVÁK |
4. számú melléklet a 180/1991. (XII. 30) Korm. rendelethez
|
K I A D Á S O K |
Milliárd forint |
B E V É T E L E K |
Milliárd forint |
|---|---|---|---|
|
1. Kamatkiadások |
|
1. Kamatbevételek |
|
|
5. Kiadások (1+2+3+4) |
|
||
|
ÖSSZESEN (5+6) |
|
ÖSSZESEN (1+2+3) |
A korm. rendeletet a 18/1997. (II. 4.) Korm. rendelet 22. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 2. § (2) bekezdését a 40/1995. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta.
A 4. § (3) bekezdését a 40/1995. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (3)-(9) bekezdés számozását(4)-(10) bekezdésre változtatta.
A Magyar Közlöny 1992. évi 14. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
A 4. § (10) - eredetileg (9) bekezdése – a 71/1993. (V. 6.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (11) bekezdését a 40/1995. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (10)-(12) bekezdés számozását (12) (14) bekezdésre változtatta.
A 4. § (15) bekezdését a 40/1995. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe
A Magyar Közlöny 1992. évi 14. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
Az 5. § (4) bekezdése a 71/1993. (V. 6.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (8)-(10) bekezdése a 48/1995. (IV. 19.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. Egyidejűleg a § (11)-(12) bekezdést is iktatott a szövegbe.
A 6. § a 71/1993. (V. 6.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 1991. évi LX. törvény 20. §-át utóbb az 1994: IV. törvény 4. §-a is módosította.
A Magyar Közlöny 1992. évi 14. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
A 7. § (4) bekezdése a 40/1995. (IV. 19.) Korm rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése a 40/1995. (IV. 19.) Korm rendelet 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet A/I/2. tétele a 71/1993. (V. 6.) Korm. rendelet 5. §-ának és mellékletének megfelelően módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet A/II/4-5. tételét a 40/1995. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja iktatta a szövegbe.
Az 1. számú melléklet A/III/8-9. tételét a 40/1995. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2. pontja iktatta a szövegbe.
Az 1. számú melléklet B/I/4. tétele a 71/1993. (V.6.) Korm. rendelet 5. §-ának és mellékletének megfelelően módosított szöveg.
Az 1. számú melléklet B/II/5-6. tételét a 40/1995. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 3. pontja iktatta a szövegbe.
Az 1. számú melléklet F/1. tétele a 40/1995. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 4. pontjával megállapított szöveg.
A Magyar Közlöny 1992. évi 14. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.
A 2. számú melléklet 20-23. tétele a 40/1995 (IV.19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletével megállapított szöveg.