Kifejezéskereső
181/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet
a pénzintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-a c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az éves beszámoló készítésének, az azt alátámasztó könyvvezetésnek a pénzintézeti tevékenységből, valamint a pénzintézetek információszolgáltatási kötelezettségéből eredő sajátosságaira tekintettel a Kormány — a Magyar Nemzeti Bank véleményének figyelembevételével — a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed minden, a Pénzintézeti törvény (a továbbiakban: Pit.) szerint működő pénzintézetre (a továbbiakban: pénzintézet).
(2) A pénzintézet a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.
Fogalmak
2. §
(1) E rendelet alkalmazásában:
a) Többségi részesedés: a Tv. 60. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.
b) Befolyásoló részesedés: a pénzintézet a vele befektetési kapcsolatban lévő leányvállalatok, gazdasági társaságok irányítására befolyást gyakorol, vagy részesedése (a befektetetés értéke) a leányvállalatban, gazdasági társaságban meghaladja a leányvállalat, gazdasági társaság jegyzett tőkéjének 10%-át, de nem több 50%-os részesedésnél.
(2) Hátrasorolt eszköz és/vagy kötelezettség: az az értékpapír- és egyéb követelés és/vagy kötelezettség, amely felett az adós felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után lehet rendelkezni és/vagy kiegyenlíteni.
(3) Penziós (elhelyezési) ügylet: olyan ügylet, amelyben egy pénzintézet vagy ügyfél (,,penzióba adó'') a mérlegben szereplő vagyontárgyakat — pl. váltót, a követeléseket vagy értékpapírokat — ruház át egy másik pénzintézetre vagy ügyfélre (a ,,penzió átvevője''), olyan megállapodás mellett, hogy ugyanezeket a vagyontárgyakat később egy megállapodott áron visszaszármaztatja a penzióba adónak.
a) Valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a penzió átvevője kötelezi magát, hogy a vagyontárgyakat egy meghatározott vagy a tétel átadója által meghatározandó időpontban visszaadja.
b) Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a penzió átvevője csak arra jogosult, hohgy a vagyontárgyakat az eladási áron vagy egy előzetesen megállapított más összeg ellenében egy előre meghatározott vagy egy általa későbbiekben meghatározandó időpontban szolgáltassa vissza.
(4) Látra szóló követelések és tartozások: a pénzintézet által, illetve a pénzintézetnél le nem kötött betétekből származó követelések, illetve kötelezettségek.
(5) Alárendelt kölcsöntőke: a Pit. 21. §-a (2) bekezdése szerinti 2. számú mellékletének 6. pontjában foglaltak az irányadók.
(6) Kötelező jegybanki számlák: a Jegybank elnöke által elrendelt a jegybanknál monetáris okokból vezetett forint (vagy deviza) számlák.
Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
3. §
(1) A pénzintézet e rendelet 1. számú melléklete szerinti mérlegből, 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból, a 13. § szerinti kiegészítő mellékletből és a Tv. szerinti üzleti jelentésből álló éves beszámolót köteles készíteni.
(2) Ha a pénzintézet befolyásoló vagy többségi részesedéssel rendelkező vállalkozással — tulajdoni részesedést jelentő — érdekeltségi kapcsolatban áll, az éves beszámoló tételeit köteles tovább részletezni, vagy a mérlegben és az eredménykimutatásban, vagy a kiegészítő mellékletben.
(3) A pénzintézetnek a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítania, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Bankfelügyelet és a Magyar Nemzeti Bank információs igényeit.
A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
4. §
(1) A mérleg előírt tagolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A mérleg tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat e rendelet 5—7. §-ai figyelembevételével kell alkalmazni.
5. §
(1) A készletek között kell kimutatni a kereskedelmi célú nemesfémeket is.
(2) A Magyar Nemzeti Bank külön rendelkezésben határozza meg a jegybankképes értékpapírok és követelések körét.
(3) Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok között kell kimutatni minden — a tőzsdei vagy jogszabály, illetve a tőzsde által szabályozott — forgalomban részt vevő, tőkearányosan jövedelmező kötvényt, illetve értékpapírt, függetlenül egyedi elnevezésétől, kivéve a jegybankképes értékpapírokat.
Így ide tartoznak a következők is:
— az a kötvény, amelynél a kibocsátó a rögzített kamatlábon túlmenően saját nyereségétől vagy más tényezőtől függő prémiumot fizet,
— az a kötvény és más értékpapír, amelynek kamatát a kibocsátási vagy az esedékességkori kifizetési ár részben vagy egészben tartalmazza,
— az olyan értékpapír, amelynek kamatlába a kibocsátó hatáskörén kívüli tényezők (pl.: a mindenkori jegybanki kamat) szerint változik.
(4) Részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok között kell kimutatni minden — a tőzsdei vagy jogszabály. illetve a tőzsde által szabályozott — forgalomban részt vevő, nem tőkearányosan jövedelmező részvényt, illetve értékpapírt, függetlenül egyedi elnevezésétől, amelyek nem tartoznak a (3) bekezdésben meghatározott, illetve a jegybankképes értékpapírok közé.
(5) Saját részvények között csak a pénzintézet által visszavásárolt saját kibocsátású részvények állományát szabad szerepeltetni.
(6)
a) Pénzintézetekkel szembeni követelések között éven belüli, illetve éven túli lejárat szerint elkülönítve kell kimutatni a beszámolót készítő pénzintézet bankközi bankügyleteiből származó követeléseit, függetlenül azok egyedi elnevezésétől, kivéve a kötvényeket és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírokat, valamint a jegybankképes értékpapírokat.
b) Az e bekezdés a) pontja és a 6. § (1) bekezdése alkalmazásában pénzintézetnek minősül az 1. § (1) bekezdésén túlmenően a külföldi jegybank, valamint az a külföldi vállakozó is, amelyet pénzintézetként jegyeztek be, vagy a nemzeti és nemzetközi intézmények bankjellegűnek nyilvánítottak és fő üzleti tevékenysége a magyar jogszabályok szerint is pénzintézeti tevékenység.
(7) Ügyfelekkel szembeni követelések között kell kimutatni a nem bankközi bankügyletekből származó követeléseket éven belüli, illetve éven túli lejárat szerinti bontásban (kivéve az értékpapírokat).
(8) A pénzintézetekkel szembeni követelések, illetve az ügyfelekkel szembeni követelések között elkülönítetten kell kimutatni a mérleg fordulónapján járó, és a mérlegkészítés napjáig be nem folyt kamatok és jutalékok összegét is. A mérleg fordulónapján járó és a mérlegkészítés napjáig befolyt kamatok és jutalékok összegét az aktív időbeli elhatárolások között kell a mérlegben feltüntetni.
(9) A pénzügyi lízing eszközei között kell kimutatni a Pit. 3. §-ának (1) bekezdése c) pontjában meghatározott, és a 3. §-ának (6) bekezdése szerint minősített, a lízingszerződés tárgyát képező eszközöket. Nem tartozik ide a saját üzleti tevékenység keretében használt és később másnak bérbe adott saját eszköz. A zálogjog érvényesítését követően — vagy megegyezés alapján — az adóstól átvett eszköz bérbeadása csak akkor minősül pénzügyi lízingnek, ha a bérleti idő lejártáig fizetett — a pénzintézetnél általánosan alkalmazott lízingkamatláb alapján számított lízingkamattal csökkentett — bérleti (lízing) díj legalább az átvett (visszavett) eszköz könyv szerinti (nyilvántartott) értékét fedezi.
(10) A többségi, illetve a befolyásoló részesedések között kell kimutatni a pénzintézetnek azt, a más pénzintézetbe és egyéb vállalkozásba befektetett eszközét, amely a jegyzett tőke vagy a szavazati jog e rendelet 2. § a), illetve b) pontja szerinti hányadát biztosítja. Egyéb pénzügyi befektetések között kell kimutatni azokat a befektetéseket, amelyek nem érik el a 10%-os részarányt.
(11) A tárgyi eszközök között külön kell kimutatni a nem közvetlen pénzintézeti célt szolgáló tárgyi eszközöket.
6. §
(1) Pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutani a beszámolót készítő pénzintézet bankközi bankügyleteiből eredő kötelezettségeit, függetlenül azok egyedi elnevezésétől, kivéve a kötvényeket és más forgalomképes értékpapírokat.
(2) Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a nem bankközi ügyletekből eredő kötelezettségeket. Takarékbetétként csak az arra vonatkozó jogszabály szerinti takarékbetét szerepeltethető.
(3) A pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek, illetve az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni a mérleg fordulónapján fizetendő és a mérlegkészítés napjáig ki nem fizetett kamatok és jutalékok összegét is. A mérleg fordulónapján fizetendő és a mérlegkészítés napjáig kifizetett kamatok és jutalékok összegét a passzív időbeli elhatárolások között kell a mérlegben feltüntetni.
(4) Kibocsátott kötvények és más forgalomképes, kamatozó értékpapírok között a pénzintézet csak a saját kibocsátású értékpapírokból származó kötelezettségeket — kivéve a részvényeket — mutathatja ki.
(5) Egyéb kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan kötelezettséget, amelyet e rendelet 1. számú melléklete szerint a mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni, ideértve a hátrasorolt kötelezettségekhez nem tartozó célrészjegy-állományt, továbbá az állami költségvetésből közvetlenül rendelkezésre bocsátott világbanki és egyéb hitelek állományát is.
(6) Minősített kintlevőségek után képzett céltartalékként a Pit. 28. §-a alapján a minősített kintlevőségek után képzett céltartalék állományát kell szerepeltetni.
(7) Hátrasorolt kötelezettségek között kell kimutatni a célrészjegy-állományt is, amennyiben megfelel e rendelet 2. §-ának (2) és (5) bekezdésében meghatározott feltételnek. A hátrasorolt kötelezettségeket meg kell bontani egyrészt alárendelt kölcsöntőkére, másrészt ötéves vagy ötéven belüli hátralevő lejáratúakra.
(8) Általános tartalékként a Pit. 29. §-a alapján képzett tartalék állományát kell szerepeltetni.
(9) A kiegészítő melléklet részét képező alábbi tételeket a mérleg hátoldalán a mérlegen kívüli tételek között kell kimutatni:
a) a függő kötelezettségeket, azaz olyan, harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségeket, amelyek a mérleg fordulónapján fennállnak, de mérleg tételkénti szerepeltetésük — a mérleg fordulónapján — jövőbeni eseményektől függ.
b) a jövőbeni kötelezettségeket, azaz olyan, visszavonhatatlan kötelezettségeket, amelyek a mérleg fordulónapján már fennállnak, de szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérleg tételként nem szerepeltethetők (nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos folyamatosan felmerülő költségek).
A mérlegtételekhez kapcsolódó egyéb előírások
7. §
(1) Konzorcionális hitelnyújtás esetén minden egyes részt vevő pénzintézetnek csak az általa nyújtott hitel összegét kell szerepeltetni mérlegében. Ha a mérlegkészítő pénzintézet konzorcionális hitel esetén a saját hitelhányada mellett garanciát is vállal ennek összegét a függő kötelezettség között kell kimutatnia.
(2) A valódi penziós ügylet nem számolható el eszközeladásként. Az eszközt továbbra is az átadó bank eszközei között kell szerepeltetni, az ebből keletkezett pénzbevételét a források között, mint kötelezettséget kell kimutatni. Ha az átvevő pénzintézet, akkor az értépapír ellenében fizetett összeget követelésként mutatja ki. Az eladási és a visszavásárlási ár különbözete kamatnak minősül. A kamatot időarányosan kell elszámolni. A nem valódi penziós ügylet tényleges eladásnak minősül, azaz a vevő mutatja ki az eszközt a mérlegében. Ebben az esetben az eladó köteles a kiegészítő mellékletben, mérlegen kívüli tételként kimutatni a visszavásárlási kötelezettség értékét.
(3) Év közben a kintlevőségeket (beleértve a negyedév végéig be nem folyt kamatot is) negyedévenként kell minősíteni és a céltartalékot elszámolni. Képzéskor a kockázati tényező céltartalék összege meg kell, hogy egyezzen a követelések minősítése szerinti kockázatok összegével. Ennek megfelelően a kockázati céltartalékot akkor is el kell számolni ráfordításként, ha emiatt a pénzintézet veszteséges lesz.
A mérlegtételek értékelése
8. §
(1) A pénzintézetnek a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 32. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 33. § (2)—(5) bekezdését és a 40. § (2)—(5) bekezdését e rendelet (2)—(6) bekezdésében foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmaznia.
(2) A pénzintézet a devizakészletet, valamint a kizárólag pénzintézeti tevékenységhez kapcsolódó, külföldi pénznemben fennálló követeléseket és tartozásokat az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes devizaközépárfolyamon köteles értékelni. A valutakészleteket az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes valutavételi árfolyamon kell értékelni.
(3) Az MNB által nem jegyzett kölföldi pénzértékre szóló kizárólag pénzintézeti tevékenységhez kapcsolódó követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket magyar napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájákoztatójában közzétett, az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig a pénzintézet által a legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.
(4) A pénzintézet a deviza-, illetve valutakészleteket, valamint a kizárólag pénzintézeti tevékenységhez kapcsolódó külföldi pénzértékre szóló követeléseit és kötelezettségeit érintő árfolyamváltozásokból eredő különbözetnek e devizák forgalmában realizált eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között köteles elszámolni.
(5) A pénzintézet a deviza- és valutakészletek, valamint a külföldi pénznemben fennálló, kizárólag pénzintézeti tevékenységhez kapcsolódó követelések és kötelezettségek árfolyamváltozásból eredő különbözetének az állományra eső része fedezetére céltartalékot köteles képezni, amennyiben az adott időszak árfolyamváltozásainak különbözeteként keletkező eredmény árfolyamnyereség. Ha az árfolyamváltozásból származó különbözet árfolyamveszteség, annak összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között az eredmény terhére kell elszámolni.
(6) Az (5) bekezdés szerint képzett céltartalék összegét csak az árfolyamváltozásból adódó veszteségek fedezetére lehet felhasználni.
9. §
A Tv. 34. §-ának (3) bekezdését, és a 39. §-a (3) bekezdésének az előírásait a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:
a) A követelés átminősítéséből származó részesedés, illetve egyéb pénzügyi befektetés a mérlegben az eredeti követelés könyv szerinti értéknél magasabb értéken nem szerepelhet, az értékvesztés elszámolásánál a Tv. előírásait kell alkalmazni.
b) A pénzügyi lízing keretében bérbe adott eszközöket a kifizetett bérleti (lízing) díjakkal csökkentett értéken kell a könyvekben szerepeltetni.
10. §
A Tv. 35. §-a (1) bekezdésének előírásait a következő kiegészítéssel kell alkamazni: a zálogjog érvényesítésével vagy más formájú rendezetlen követelés kiegyenlítésével megszerzett (és tárgyi eszközként használni, hasznosítani kívánt tárgyi eszközök vagy később értékesítésre kerülő készletek) eszközök beszerzési ára nem lehet magasabb az eredeti követelés könyv szerinti értékénél, ha az átvételt követően a Tv. 35. §-ának (1) és (3) bekezdése szerinti beszerzési, illetve előállítási költség nem merült fel.
Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
12. §
(1) Ha a követelés egynél több kamatidőszakának esedékes kamatösszege nincs kiegyenlítve, a befizetett kamat a legkorábban esedékes összeget egyenlíti ki. Az ügyféllel kötött, ettől eltérő megállapodást nem lehet figyelembe venni.
(2) Ha a követelés egy vagy több kamatösszege is és egy vagy több törlesztése is esedékes, de még nincs kiegyenlítve, a befolyt összeg a legkorábban esedékes kamat összegét egyenlíti ki először. A befolyt összegből a kamatok kiegyenlítése után megmaradó összeggel kell a követelés alapösszegét csökkenteni. Az ügyféllel kötött, ettől eltérő megállapodást nem lehet figyelembe venni.
(3) Az olyan pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalék bevételeket, illetve jutalék ráfordításokat, amelyekhez kamatbevétel, illetve kamat ráfordítás is kapcsolódik, az eredménykimutatásban a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve ráfordítások között kell szerepeltetni. A lebonyolítási, pénzforgalmi és a rendelkezésre tartási jutalékokat, valamint az egyéb jutalék bevételeket és ráfordításokat az egyéb pénzintézeti tevékenységek bevételei és ráfordításai között kell kimutatni.
(4) Egyéb pénzintézeti tevékenységek bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni a pénzintézetek által folytaott, a Pit. 4. §-ában meghatározott tevékenységek közé tartozó minden olyan pénzintézeti tevékenységből származó banküzemi bevételt, illetve ráfordítást, amely nem tartozik a kamat és kamatjellegű bevételek, illetve ráfordítások közé.
(5) Nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevételeként, illetve ráfordításaként kell kimutatni a pénzintézetek által folytatott, a Pit 4. §-ában meghatározott tevékenységek közé nem tartozó tevékenységek nettó árbevételét, illetve költségeit és ráfordításait, amelyek nem szerepelnek az eddigiekben felsorolt tételek között.
(6) Általános üzleti költségként kell kimutatni a pénzintézeti tevékenységhez kapcsolódó anyag jellegű, személyi jellegű ráfordításokat, a pénzintézeti tevékenység eszközeinek értékcsökkenését és az egyéb költségeket a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatásra vonatkozó előírások szerint.
Kiegészítő melléklet
13. §
(1) A pénzintézet a kiegészítő mellékletet a Tv. 51—55. §-ai szerint készíti el. A Tv. szerinti jelentős részesedés helyett e rendelet 2. § a) pontjában meghatározott befolyásoló részesedést kell érteni.
(2) A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell:
a) a Pit. 29. § (2) bekezdése és 98. § (4) bekezdése szerinti általános tartalék még meg nem képzett összegét és a határidőt, amelyen belül az előírt értékhatárt el kell érnie, továbbá az előírtnál magasabb tartalékképzés összegét;
b) a Pit. 98. § (4) bekezedése szerinti minősített kintlevőségek után képzendő kockázati céltartalék még meg nem képzett összegét és azt a határidőt, amelyen belül az előírt értékhatárt el kell érnie;
c) a mérleg fordulónapján kintlevő a Pit. 37. § (1) bekezdés szerinti nagyhitelek együttes összegét;
d) a pénzintézetnek a kötelező Betétvédelmi Alapban, illetve Önkéntes Betétvédelmi Alapokban való tagságát, és külön-külön az azokhoz való hozzájárulás összegét;
e) a hátrasorolt eszközök tételes összegét, kamatlábát, esedékességét, pénznemét. Ez a tájékoztatás kimaradhat akkor, ha az egyedi hátrasorolt eszközök összege az összes hátrasorolt eszközök 10%-ánál kevesebb;
f) a hátrasorolt kötelezettségek, ezen belül az alárendelt kölcsöntőke tételes összegét, kamatlábát, esedékességét, pénznemét és a jövőben lehetséges tőkésítés vagy átminősítés feltételeit. Ez a tájékoztatás kimaradhat akkor, ha az egyedi hátrasorolt kötelezettségek összege az összes hátrasorolt kötelezettségek 10%-ánál kevesebb, kivéve az alárendelt kölcsöntőkét, amelyről minden esetben tájékoztatást kell adni;
g) a mérleg eszköztételei közül a A) III. 1. b), 2. b), valamint forrástételei közül a D) I. 1. b), 2. b), 2. d), II. 1, 2, 4 tételeknek a következő esedékesség szerinti bontását:
3 hónapon belül esedékesek,
3 hónapon túl és 1 éven belül esedékesek,
1 éven túl és 5 éven belül esedékesek,
5 éven túl esedékesek;
h) a saját eszköz terhére adott zálog- és ahhoz hasonló jogokat téelenkénti bontásban;
i) a penzió átvevőjénél a valódi penziós ügylet keretében a penzióátadótól visszavásárlási kötelezettség mellett kapott vagyontárgyakat;
j) a mérleg eszköztételeiben szereplő, tőzsdén jegyzett értékpapírokat mérlegtételenkénti bontásban;
k) az összes eszközökön, forrásokon belüli külföldi pénznemre szóló eszközöket, forrásokat forintban kifejezve egy-egy összegben, külön feltüntetve a külföldi értékpapírokat;
l) általános tájékozatást a még nem esedékes határidős ügyletekről fajtánként, kitérve arra, hogy kamat-, árfolyamkockázati fedezetet vagy kereskedelmi célokat szolgálnak-e túlnyomórészt;
m) az eredménykimutatás 10. e) tétele alatt kimutatott egyéb általános költségek költségnemenkénti bontását.
Összevont (konszolidált) éves beszámoló
14. §
A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a pénzintézet által alkalmazott konszolidálási módszert.
15. §
A pénzintézet köteles legalább a 3. számú melléklet szerinti mérleget és a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatást 1993. január 1-jétől egy országos napi- vagy hetilapban közzétenni.
Záró rendelkezések
16. §
Ez a rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba.
Dr. Antall József s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet
a 181/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet
a 181/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez
(1—2)
(±3+4+5+6—7—8—9—10)
3. számú melléklet
a 181/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez
