182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet
a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól
1992.01.01.
(1) A rendelet hatálya kiterjed minden, az 56/1986. (XII. 10.) MT rendelet alapján működő biztosító intézetre és egyesületre (a továbbiakban: biztosító), valamint a nyugdíjalapra, amennyiben az alap saját nevében, de harmadik fél javára biztosítási tevékenységet végez.
(2) A biztosító a Tv. előírásait e rendeletben meghatározott kiegészítésekkel köteles alkalmazni.
Beszámolási kötelezettség
(1) A biztosító kettős könyvvitelen alapuló, éves beszámolót köteles készíteni.
(2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a — csak biztosítási tevékenységet végző — biztosítási egyesület, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket:
a) a mérleg főösszeg az 50 millió forintot;
b) az éves árbevétel (díjbevétel) az 50 millió forintot;
c) a biztosítási szerződések száma az 1000 darabot.
A biztosító éves beszámoló készítésének sajátosságai
(1) A biztosítónak az éves beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a Tv. 15. §-ában meghatározott alapelveket a (2)—(5) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell érvényesítenie.
(2) A teljesség elvének érvényesüléséhez:
a) A biztosítónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, illetve azoknak a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását az éves beszámolóban ki kell mutatni, amelyek a naptári évben érvényben lévő, továbbá a mérleg fordulónapján meglévő, a mérlegkészítés időpontjában is a mérleg fordulónapjára vonatkoztatva érvényben lévő biztosítási, a kockázatokat elsődlegesen vállaló (ún. közvetlen) szerződésekre vonatkoznak.
b) A biztosító az elsődleges kockázatvállalását megoszthatja más biztosítóval viszontbiztosítási szerződéssel (viszontbiztosításba adás) és részt vállalhat más biztosító kockázataiból (viszontbiztosításba vétel). A biztosító tárgyévi éves beszámolójának tartalmaznia kell az a) pont szerint elszámolt biztosítási szerződések, kockázati események viszontbiztosításba adása esetén azok teljes körű viszontbiztosítási elszámolásait. A viszontbiztosításba vétel tárgyévi elszámolásai a következő gazdasági évben is elszámolhatók, ha az elszámolás időbeli elhúzódásából adódó veszteségekre a tartalék képzése megtörtént, e rendelet 5. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint.
(3) Az összemérés elvének érvényesüléséhez:
a) A biztosítónak az adott időszak eredménye meghatározásakor a biztosítási időszaknak a naptári évre jutó bevételeit, a mérlegkészítés napjáig a naptári időszakra vonatkozó bejelentett eseményeinek kifizetett, és felmért költségeit (ráfordításait) kell számbavenni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.
b) A biztosító a naptári év bevételeit a szerződések szerinti, a biztosítási időszakra várható díjak alapján — a naptári évre várható összegben — állapítja meg oly módon, hogy az új szerződések díját a biztosítási időszakra előírja és a bármely okból megszűnt szerződések várható díját a megszűnés időpontjára törli.
c) A biztosító a naptári év bevételét megállapíthatja csoportosan is a fizetési gyakoriság, a biztosítási időszak és a díj alapján.
d) A biztosító ráfordításait számbaveheti csoportosan is, statisztikai adatokra alapozva.
e) A biztosítónak az eredmény meghatározásánál figyelembe kell vennie a biztosítottak kárbejelentéseinek késedelmei miatt a tárgyidőszakban bekövetkezett, a mérlegkészítés napjáig be nem jelentett biztosítási eseményeinek 3 év tapasztalati adatai alapján számított éves átlagos összegét is.
(4) Az óvatosság elvének érvényesüléséhez:
a) A biztosító szerződéses kötelezettségei teljesítése során harmadik féllel (károkozó) szemben követeléssel léphet fel. A biztosítónak a mérlegben szerepeltetnie kell a mérleg fordulónapja előtt esedékes és a mérlegkészítés napjáig befolyt követelést.
b) megszűnt szerződésekkel kapcsolatos perelt vagy behajtás alatt lévő díjkövetelések az eredménykimutatásban csak az esetben szerepeltethetők, ha azt a be nem fizetett díjak tartalékánál [5. § (2) e) pont] számbaveszik, egyébként a díjkövetelés csak a pénzügyi realizálás időpontjában könyvelhető.
c) A biztosító speciális céltartalékai a biztosítástechnikai tartalékok, amelyeket biztosítási szerződései alapján a jövőbeni kifizetésekre képez. A biztosítástechnikai tartalékok összegének mindenkor elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a biztosító teljesíteni tudja a biztosítási szerződésekből előreláthatóan várható kötelezettségeit.
(5) Az időbeli elhatárolás elvének érvényesüléséhez:
A biztosító az életbiztosítások egyszeri szerzési költségei elszámolását a matematikai tartalékokból történő levonással, biztosításmatematikai módszer alkalmazásával későbbi évekre halaszthatja. A nem életbiztosításoknál a szerzési költségek elszámolásának halasztására csak akkor kerülhet sor, ha azt az üzletterv tartalmazza.
A biztosító mérlege, tagolása, tételeinek tartalma
(1) Az éves beszámolót készítő biztosító mérlegének tagolását, az egyes tételekre vonatkozó további előírásokat az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő biztosítási egyesület mérlegének az 1. számú melléklet szerinti mérleg nagybetűvel, római számmal jelölt sorait kell tartalmazni.
(1) A biztosító az alapítás — átszervezés aktivált értékében kimutathatja az üzletág beindítsát, vagy jelentős piaci részesedés megszerzését célzó üzleti akciói érdekében felmerült egyszeri költségeit (beleértve a nem életbiztosítási szerzési költségeket is).
(2) A biztosító a következő biztosítástechnikai céltartalékokat képezheti:
a) Matematikai tartalék (életbiztosítás tartaléka)
A matematikai tartalék azon biztosítások alapján képzett tartalékokat foglalja magában, amelyeket az üzletterv szerint a biztosításmatematikai tartalék számítási elv alapján kell számítani. A matematikai tartalékok ún. nevesített, egyedi biztosításokra vonatkozó tartalékok.
b) Függőkárok tartaléka
A függőkárok tartaléka a mérleg elkészítéséig bejelentett a tárgyévben vagy megelőző években bekövetkezett, a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett károk tartaléka. A tartalék magában foglalja a tárgyévben bekövetkezett be nem jelentett károk fedezetét is.
c) Részesedések és díjkedvezmények tartaléka
Ez a tartalék tartalmazza azokat az összegeket, amelyeket a biztosító a biztosítási kötvények tulajdonosainak, az egyéb biztosítottaknak, vagy a biztosítási kötvények kedvezményezettjeinek szán részesedés vagy díjkedvezmény formájában.
d) Káringadozási tartalék
A káringadozási tartalék a károk gyakoriságának időbeli, szélsőséges ingadozásainak évek közötti kiegyenlítésére szolgáló tartalék. Számítása biztosítási szerződés típusokra, statisztikai adatokon alapul.
e) Be nem fizetett díjak tartaléka
A tárgyévre szerződés szerint elszámolt díj és a pénzügyileg realizált díj különbsége alapján képzett tartalék.
f) A viszontbiztosításba vétel elszámolásának időbeli elhúzódásából adódó veszteségekre képzett tartalék.
A viszontbiztosításba vétel díjbevételként a tárgyévben megjelenik, az ezt terhelő károk elszámolása egy évet késhet, ezért arra tartalékot lehet képezni.
g) Nagy kockázatok tartaléka
Ez a tartalék a nagy kockázatok káringadozási tartaléka, számítása az egyedi szerződések alapján történik, nem része a d) pontban foglalt tartaléknak.
(3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai csak a saját kockázatok fedezetére szolgáló tartalékokat tartalmazhatják.
A biztosító eredménykimutatásának tartalma
(1) Az éves beszámolót készítő biztosító eredménykimutatásának tagolását, az egyes tételekre vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő biztosítási egyesület eredménykimutatását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(1) A biztosító eredményét forgalmi költség eljárással állapítja meg.
(2) A biztosítónak a biztosítástechnikai eredmény élet- és nem életbiztosításra külön-külön kell kimutatni.
8. §
A biztosító teljesítési (kockázat-vállalási) időszakát a biztosítási szerződés határozza meg. Éven belüli tartamú az a szerződés, amelynek kockázatviselési tartama egy naptári évnél nem hosszabb, a biztosítási díjat a tartam egészére a biztosítás kötésekor befizetik. Ezen szerződések díjbevétele a biztosítás kötés évében számolandó el. Amennyiben a biztosítási szerződés teljesítési, kockázatvállalási időszaka meghaladja az egy naptári évet (lehet határozott időpontban megszűnő, vagy határozatlan időtartamra szóló), a díjbevételt (biztosítási díjat) a naptári évre arányosított biztosítási teljesítési időszakra kell elszámolni.
(1) A biztosítónál a befektetési eredmény a pénzügyi műveletek eredményéből és a befektetett tárgyi eszközök eredményéből áll.
(2) A befektetett tárgyi eszközök bevételénél és a biztosítási üzemviteli költségek között korrekciós tételként számításba kell venni a biztosító által használt saját tulajdonú ingatlanok bérbeadása esetén elérhető bérleti díjat.
(3) A befektetési eredmény felosztását a biztosítási szerződések üzemtervének kalkulációival, matematikai számításokkal kell alátámasztani.
10. §
A biztosítónak a kiegészítő mellékletben — a Tv. 51—55. §-aiban foglaltakon túlmenően — be kell mutatnia:
a) a biztosítástechnikai eredményt élet- és nem életbiztosítás bontásban;
b) az életbiztosítási tartalékokból levont szerzési költségeket;
c) az életbiztosítási kötvénytulajdonosoknak nyújtott kölcsönöket;
d) a mérleg II. 1., 2., 3., 4. sorából a biztosító saját tevékenysége érdekében hasznosított tárgyi eszközöket.
11. §
A biztosító az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésén túlmenően, legalább élet- nem életbiztosítási tevékenység bontásban mutatja be a biztosítástechnikai eredmény alakulását, továbbá a befektetési eredmény felosztásának főbb üzleti és számítási módszerét.
(1) A biztosítónak a rendelet hatályba lépését követően, 1992. január 1-jével rendező mérleget és rendező eredménykimutatást kell készíteni.
(2) A biztosítókra vonatkozó sajátosságokat a Tv. 93. § (1) bekezdése alapján kiadott pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza.
13. §
Ez a rendelet a 1992. január 1-jén lép hatályba.
Dr. Antall József s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet
a 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez
A biztosítók mérlegének előírt tagolása
4. Alapítás, átszervezés aktivált értéke
5. Egyéb immateriális javak
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
5. Beruházásokra adott előlegek
III. Befektetett pénzügyi eszközök
4. Hosszú lejáratú kölcsönök
5. Közvetlen biztosítónál elhelyezett betétek (letéti követelések)
6. Életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselő tulajdonosai javára végrehajtott befektetések
7. Biztosítástechnikai tartalékok viszontbiztosítási része
1. Követelések a biztosítási ügyletekből
1.1 Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól
1.2. Követelések a biztosítási közvetítőktől
1.3. Követelések a viszontbiztosítóktól
3. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
4. Alapítókkal szembeni követelések
1. Eladásra vásárolt kötvények
2. Saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények
2. Bankbetétek (rövid lejáratú)
C) Aktív időbeli elhatárolások
1. Kamatok, bérleti díjak
2. Halasztott életbiztosítási szerzési költségek
3. Egyéb aktív időbeli elhatárolások
IV. Előző évek áthozott veszteségei
V. Mérleg szerinti eredmény
1. Céltartalék várható veszteségekre
2. Céltartalék várható kötelezettségekre
II. Biztosítástechnikai tartalékok
3. Részesedések és díjkedvezmények fedezeti tartaléka
4. Káringadozási tartalék
5. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
1. Alapítókkal szembeni kötelezettségek
2. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Kötelezettségek biztosítási ügyletekből
1.1 Kötelezettségek a biztosítási kötvénytulajdonosok felé
1.2. Kötelezettségek a biztosítási közvetítők felé
1.3. Kötelezettségek a viszontbiztosítók felé
2. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból
4. Rövid lejáratú hitelek
5. Rövid lejáratú kölcsönök
6. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
G) Passzív időbeli elhatárolások
A biztosító mérlege egyes tételeire vonatkozó előírások
A) I/4. alapítás, átszervezés aktivált értéke
A biztosító alapítására és átszervezésére fordított ráfordítások közé azok tartoznak, amelyek belső és külső szervezetének megteremtése, az üzlettervek kidolgozása, kirendeltségek létesítése, piaci tanulmányokat és biztosítás típusokat bevezető reklámokat készítő munkacsoport létrehozása, valamint az állomány és díjkezelés számítógépes rendszerének kifejlesztése kapcsán merülnek fel.
A vállalkozás fejlesztését szolgáló ráfordítások csak akkor aktiválhatók, ha új üzletágakat kezdenek, vagy a vállalkozás tevékenysége területileg lényegesen kibővül.
A vállalkozás alapítását és átszervezését szolgáló ráfordítások csak a felmerülés évében aktiválhatók.
A) I/5. Egyéb immateriális javak
Ezen a soron kell kimutatni azokat az összegeket, amelyeket a biztosító biztosítási állományok megszerzéséért más biztosítási vállalkozónak fizet. Az állományt átadó biztosítónak a kapott ellenértéket a rendkívüli bevételek között kell szerepeltetni.
Itt kell szerepeltetnie a biztosítónak, amennyiben viszontbiztosítást fogad el a közvetlen biztosítókkal szembeni tartozások összegeit, ami megfelel azon garanciáknak, amelyeket a közvetlen biztosítóknál helyeztek el, illetve amelyeket az említett biztosítók visszatartottak.
A mérleg ezen sora tartalmazza azon befektetéseket, amelyek értéke meghatározza a befektetési alaphoz kapcsolódó kötvények értékét bizonyos életbiztosítási típusoknál, amelyeknél a befektetés kockázatát az életbiztosítási kötvény tulajdonosa viseli.
A mérleg ezen sora a viszontbiztosítói megállapodások alapján a biztosítástechnikai tartalékoknak a viszontbiztosítóra jutó összegét tartalmazza.
E) II. Biztosítástechnikai tartalékok
A mérleg ezen sorainak tartalmát a rendelet 5. § (2) bekezdése szerint kell megállapítani. Az egyéb biztosítástechnikai tartalékok összevontan mutatják az 5. § (2) bekezdése e), f), g) bekezdésében meghatározott tartalékok értékét. 2. számú melléklet
a 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez
A biztosító eredménykimutatásának előírt tagolása
02. Devizában kapott díjbevétel
03. Díjátvitel év elején +
04. Díjátvitel év végén —
05. Díjbevétel összesen (01+02+03+04)
06. Belföldi viszontbiztosításba adásból jutaléktérítés és nyereségrészesedés
07. Devizában kötött viszontbiztosításba adásból jutaléktérítés és nyereségrészesedés
08. Belföldi viszontbiztosításba adásból kármegtérítés
09. Devizában kötött viszontbiztosításba adásból kármegtérítés
10. Bevételek viszontbiztosításba adástól
(06+07+08+09)
11. Belföldi bevételek harmadik féllel szembeni követelésekből
12. Devizában kapott bevételek harmadik féllel szembeni követelésekből
13. Összes bevétel harmadik féllel szembeni követelésekből (11+12)
14. Bevételek matematikai tartalékok csökkenéséből
15. Bevételek a káringadozási tartalékok csökkenéséből
16. Bevételek egyéb biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből
17. Összes bevétel a biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből (14+15+16)
18. Biztosítástechnikai kamatbevételek befektetésekből
I. Biztosítástechnikai bevételek összesen
(05+10+13+17+18)
19. Belföldi viszontbiztosítónak átadott díj
20. Devizában fizetett viszontbiztosítónak átadott díj
21. Viszontbiztosítónak átadott díj összesen (19+20)
22. Belföldi károk és szolgáltatások
23. Devizában fizetett károk és szolgáltatások
24. Függőkár tartalék év elején —
25. Függőkár tartalék év végén +
26. Kárrendezési költségek
27. Károk, szolgáltatások és kárrendezési költségek összesen (22+23+24+25+26)
28. Matematikai tartalékok növekedése
29. Káringadozási tartalékok növekedése
30. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok növekedése
31. Biztosítástechnikai tartalékok növekedése összesen (28+29+30)
34. Saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok ráfordítás korrekciója (39. sorral egyezően)
II. Biztosítási ráfordítások összesen
(21+27+31+32+33+34)
A) Biztosítástechnikai eredmény (I—II.)
B) A biztosítás üzleti eredménye (±A+III—IV)
V. Nem biztosítási tevékenység bevételei
VI. Nem biztosítási tevékenység ráfordításai
C) Nem biztosítási tevékenység eredménye (V—VI.)
35. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek
36. Kapott osztalék és részesedés
37. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
38. Befektetett tárgyi eszközök bevételei
39. Saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevétel korrekciója (34. sorral egyezően)
40. Biztosítástechnikai kamatok átvezetése a biztosítástechnikai bevételekbe (egyezően a 18. sorral)
VII. Befektetések nettó bevétele
(35+36+37+38+39—40)
41. Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések
42. Pénzügyi befektetések leírásai
43. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
44. Befektetett tárgyi eszközök ráfordításai
45. Befektetések egyéb ráfordításai
VIII. Befektetések ráfordításai (41+42+43+44+45)
D) Befektetési eredmény (VII—VIII.)
E) Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B±C±D)
X. Rendkívüli ráfordítások
F) Rendkívüli eredmény (IX—X.)
G) Adózás előtti eredmény (±E±F)
XI. Adófizetési kötelezettség
H) Adózott eredmény (±G—XI.)
46. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
47. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés
I. Mérleg szerinti eredmény (±H+46—47)
Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások
01. sor: Belföldi díjbevétel
Ezen a soron kell szerepeltetni a belföldi szerződések tárgyévre elszámolt forintban járó díj előírásait, függetlenül a biztosítási teljesítési időszaktól. Ide tartozik továbbá a belföldi biztosító társaságtól viszontbiztosításba vett biztosítások állományából kapott díjbevétel, és a belföldi biztosítók együttbiztosításából a saját kockázatra jutó díjbevétel is.
Díj: a biztosított szerződő által fiztendő díj, tartalmazza a pótdíjakat, engedményeket is.
A biztosító a díjbevétel elszámolásában két lehetőség között választhat:
a) díjbevételét folyamatosan az érvényes szerződések szerinti esedékesség időpontjában számolja el, a szerződés szerint várható összegben. A szerződések megszűnésének alkalmával, a megszűnés hónapjában a már elszámolt, várható bevételt, a megszűnés hatályának időpontjára vonatkoztatva folyamatosan módosítja;
b) évközben a díjbevételt a pénzügyi realizálás időpontjában számolja el. Az évzáráskor elszámolja a fordulónapon érvényes szerződések fordulónapig esedékes, de pénzügyileg nem realizált díjbevételét.
Viszontbiztosításból származó díj: a viszontbiztosításba vételi szerződésekben kimutatott a viszonytbiztosítási állomány díjából a kockázat átvállalásáért átadott díj.
02. sor: Devizában kapott díjbevétel
Itt kell kimutatni a külföldi biztosítótól viszontbiztosításba vett állományok díját, és az együttbiztosítás saját kockázatra eső részét. Ezen a soron kell szerepeltetni továbbá a belföldi szerződések alapján devizában járó elszámolt díjak forint összegét is.
03. sor: Díjátvitel év elején
Ezen a soron kell szerepeltetni az előző év elszámolt díjbevételéből a biztosítás teljesítési időszaka alapján a tárgyévre elhatárolt díjak összegét.
04. sor: Díjátvitel év végén
Ezen a soron mutatja ki a biztosító a tárgyévi elszámolt díjbevételből a biztosítás teljesítési időszaka alapján a következő időszak(ok)ra elhatárolt díjak összegét.
08. sor: Belföldi viszontbiztosításba adásból kármegtérítés
A belföldi viszontbiztosítási szerződés alapján a 22. sorban kimutatott károk és szolgáltatásokból megtérített összeg.
09. sor: Devizában kötött viszontbiztosításba adásból kármegtérítés
A devizában kötött viszontbiztosításba adási szerződés alapján az eredménykimutatás 22. és 23. sorában szereplő károkból devizában megtérített összeg.
18. sor: Biztosítástechnikai kamatbevételek befektetésekből
Az eredménykimutatás ezen során szereplő összeg a befektetések eredményéből a biztosítási kötelezettségekre elszámolt kamatokat tartalmazza.
19. sor: Belföldi viszontbiztosítónak átadott díj
Itt kell szerepeltetni az eredménykimutatás 01. sorában szereplő díjbevételből a kockázatmegosztásért a viszontbiztosítónak fizetett díjat.
20. sor: Devizában fizetett viszontbiztosítónak átadott díj
Ezen a soron a 01., 02. sorokban szereplő díjbevételből átadott, a viszontbiztosítónak devizában fizetett viszontbiztosítási díjakat kell kimutatni.
22. sor: Belföldi károk és szolgáltatások
Ezen a soron kell szerepeltetni a belföldi szerződések alapján a tárgyévben forintban fizetett bruttó kártérítéseket és szolgáltatásokat függetlenül attól, hogy az mely biztosítási teljesítési időszakot terheli.
Bruttó kár: a bruttó kárfizetés a biztosítottnak, szerződőnek (viszontbiztosítást is beleértve) ténylegesen fizetett kár.
Bruttó egyéb biztosítási szolgáltatások:
— a biztosítási díjból a biztosítottak egyes csoportjainak szerződés szerint átengedett összegek, melyeket külön számláról, külön szabályok szerint, de biztosítási szolgáltatásként fizetnek ki a biztosítottnak (pl. szoc. alap),
— a biztosítási díjból kármegelőzés címén kifizetett összegek.
23. sor: Devizában fizetett károk és szolgáltatások
Ezen a soron mutatja ki a biztosító a külföldi viszontbiztosítókkal kötött viszontbiztosítási és együttbiztosítási szerződések alapján tárgyévre elszámolt bruttó károk és szolgáltatások forint összegét. Ide tartozik továbbá a belföldi devizadíjú biztosítási szerződések alapján fizetett devizadíjú szolgáltatás is.
24. sor: Függőkár tartalék év elején
Az év elején kimutatott függőkár tartalék a tárgyévben fizetendő, de előző évben keletkezett károk összegét mutatja. Mivel ennek tényleges kifizetései a 22. sorban szerepelnek, ezt levonásba kell hozni.
25. sor: Függőkár tartalék év végén
Ezen a soron kell szerepeltetni a tárgyév végéig bekövetkezett a mérlegkészítésig bejelentett, de pénzügyileg nem rendezett károk összegét, beleértve a késedelmes bejelentések miatt számított összegeket is. Az eredménykimutatás ezen sora magában foglalja a 24. soron szereplő összegből a még pénzügyileg nem rendezett tételeket is.
26. sor: Kárrendezési költségek
Kárrendezési költségek közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járulékai, utazási és egyéb költségtérítései, kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek.
28. sor: Matematikai tartalékok növekedése
Ezen a soron kell kimutatni a matematikai tartalékok mérlegforduló napra számított értékének és az év eleji könyv szerinti értéknek a tartalék szempontjából pozitív előjelű különbséget.
(Tartalmát tekintve a díjbevételből és a befektetésekből tartalékba helyezendő összeget).
32. sor: Szerzési költségek
A szerzési költségek között azon költségek jelennek meg, amelyek egy biztosítási szerződés megkötésével keletkeznek. Fedezniük kell mind a közvetlenül a biztosítási szerződéshez kötődő költségeket, mint például a szerzési jutalékot, vagy a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségeit, vagy azt a költséget, ami a biztosítási szerződésnek a biztosítók portfóliójába való beiktatásával jár, és az indirekt költségeket, mint például az általános reklámköltségeket, vagy az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket.
33. sor: Igazgatási költségek
Az igazgatási költségek tartalmazzák a biztosítási díjak beszedésével, a portfólió nyilvántartással, a részesedések és díjkedvezmények kezelésével és a kifelé, illetve befelé irányuló viszontbiztosítások intézésével járó költségeket. Ugyancsak tartalmazniuk kell az alkalmazotti állománnyal járó költségeket, amennyiben ezek nem szerepelnek a szerzési költségek, a kárrendezési költségek, vagy a befektetési költségek között. Az irodaberendezés és irodai gépek, tervezett, illetve terven felüli amortizációját is itt kell feltüntetni.
44. sor: Befektetett tárgyi eszközök ráfordításai
A befektetett tárgyi eszközök ráfordításai közé tartoznak a tárgyi eszközök értékcsökkenése, a javítási, a karbantartási, továbbá az egyéb állagmegóvási költségek.
45. sor: Befektetések egyéb ráfordításai
Itt kell kimutatni a befektetéssel foglalkozó szervezetek dolgozóinak személyi jellegű ráfordításait, azok TB járulékát és az egyéb közvetlen költségeket.
3. számú melléklet
a 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez
A biztosítási egyesületek eredménykimutatása
01. Tárgyévre vonatkozó díjbevétel
02. Tárgyévre vonatkozó viszontbiztosítási bevételek
03. Bevételek a biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből
04. Befektetési bevételek
06. Tárgyévre vonatkozó viszontbiztosítási kiadások
07. Tárgyévre vonatkozó kárkifizetések és kárrendezési költségek
08. Biztosítástechnikai tartalékok növekedése
09. Befektetések ráfordításai
A) Szokásos vállalkozási eredmény (I—II.)
III. Rendkívüli bevételek
IV. Rendkívüli ráfordítások
B) Rendkívüli eredmény (III—IV.)
C) Adózás előtti eredmény (±A±B)
V. Adófizetési kötelezettség
D) Adózott eredmény (±C—V)
E) Mérleg szerinti eredmény
