182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet

a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól¹

1995.01.01.

A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-a c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden, az 56/1986. (XII. 10.) MT rendelet² alapján működő biztosító intézetre és egyesületre (a továbbiakban: biztosító), valamint a nyugdíjalapra, amennyiben az alap saját nevében, de harmadik fél javára biztosítási tevékenységet végez.

(2) A biztosító a Tv. előírásait e rendeletben meghatározott kiegészítésekkel köteles alkalmazni.

Beszámolási kötelezettség

2. § (1) A biztosító kettős könyvvitelen alapuló, éves beszámolót köteles készíteni.

(2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a — csak biztosítási tevékenységet végző — biztosítási egyesület, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket:

a) a mérleg főösszeg az 50 millió forintot;

b) az éves árbevétel (díjbevétel) az 50 millió forintot;

c) a biztosítási szerződések száma az 1000 darabot.

A biztosító éves beszámoló készítésének sajátosságai

3. §³ (1) A biztosítóknak az éves beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a Tv. 15. §-ában meghatározott alapelveket a (2)—(5) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell érvényesítenie.

(2) A teljesség elvének érvényesüléséhez:

a) A biztosítónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, illetve azoknak a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását az éves beszámolóban ki kell mutatni, amelyek a naptári évben érvényben lévő, továbbá a mérleg fordulónapján meglévő, a mérlegkészítés időpontjában is a mérleg fordulónapjára vonatkoztatva érvényben lévő biztosítási, a kockázatokat elsődlegesen vállaló (ún. közvetlen) szerződésekre vonatkoznak.

b) A biztosító az elsődleges kockázatvállalását megoszthatja más biztosítóval viszontbiztosítási szerződéssel (viszontbiztosításba adás) és részt vállalhat más biztosító kockázataiból (viszontbiztosításba vétel). A biztosító tárgyévi éves beszámolójának tartalmaznia kell az a) pont szerint elszámolt biztosítási szerződések, kockázati események viszontbiztosításba adás esetén azok teljes körű viszontbiztosítási elszámolásait. A viszontbiztosításba vétel tárgyévi teljes elszámolását a következő évben is el lehet végezni, ha a szerződéses partnerekkel történő elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig nem ismert.

(3) Az összemérés elvének érvényesüléséhez:

a) A biztosítónak az adott időszak eredményének meghatározásakor a biztosítási időszaknak a naptári évre jutó bevételeit, a mérlegkészítés napjáig a naptári időszakra vonatkozó bejelentett eseményeinek kifizetett és felmért költségeit (ráfordításait) kell számba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.

b) A biztosító a naptári év bevételét megállapíthatja csoportosan is a fizetési gyakoriság, a biztosítási időszak és a díj alapján.

c) A biztosító ráfordításait⁴ számba veheti csoportosan is, statisztikai adatokra alapozva.

d) A biztosítónak az eredmény meghatározásánál figyelembe kell vennie a biztosítottak kárbejelentéseinek késedelmei miatt a tárgyidőszakban bekövetkezett, a mérleg fordulónapjáig be nem jelentett biztosítási események várható ráfordításának összegét is.

(4) Az óvatosság elvének érvényesüléséhez:

a) A biztosító szerződéses kötelezettségei teljesítése során a szerződővel, vagy a biztosítottal, vagy a harmadik féllel szemben követeléssel léphet fel.

b) A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos perelt és behajtás alatt lévő díjkövetelések a tárgyévi eredménykimutatásban csak az esetben szerepeltethetők, ha a követeléseket a biztosító behajthatónak minősíti. Ellenkező esetben ezeket a díjelőírásokat a pénzügyi realizálás időpontjában kell számba venni.

c) A biztosító speciális céltartalékai a biztosítástechnikai tartalékok, amelyeket biztosítási szerződései alapján a jövőbeni kifizetésekre képez. A biztosítástechnikai tartalékok összegének mindenkor elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a biztosító teljesíteni tudja a biztosítási szerződésekből előreláthatóan várható kötelezettségeit.

(5) A biztosító azon módozatok egyszeri szerzési költségei elszámolását, amelyekre matematikai tartalékot képez, a módozattervben foglaltak mértékéig, a biztosításmatematikai módszer alkalmazásával a matematikai tartalékból történő levonással későbbi évekre halaszthatja.

(6) A biztosítónak a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 32. §-ának (1) és (2) bekezdését, valamint a 33. §-ának (2)—(5) bekezdését és a 40. §-ának (2)—(5) bekezdését e rendelet 3. §-ának (7)—(10) bekezdése szerinti sajátosságok figyelembevételével kell alkalmaznia.

(7) A biztosító a viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénznemben fennálló követeléseket és tartozásokat a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az elszámolás napján érvényes deviza középárfolyamon köteles a könyvekben szerepeltetni.

(8) A viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénzértékben fennálló követelések, illetve kötelezettségek pénzügyi rendezésekor jelentkező árfolyamkülönbözetet az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

(9) Ha a viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénzértékben fennálló követelések, illetve kötelezettségek pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapjáig nem történt meg, akkor a könyvekben szereplő értéket az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes deviza középárfolyamra kell helyesbíteni az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások közötti elszámolással.

(10) Ha a (9) bekezdés szerinti árfolyamkülönbözet nyereség, annak összegéből céltartalékot kell képezni, és azt a viszontbiztosítási ügyletek árfolyamváltozásából adódó veszteségek fedezetére lehet felhasználni.

A biztosító mérlege, tagolása, tételeinek tartalma

4. § (1) Az éves beszámolót készítő biztosító mérlegének tagolását, az egyes tételekre vonatkozó további előírásokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő biztosítási egyesület mérlegének az 1. számú melléklet szerinti mérleg nagybetűvel, római számmal jelölt sorait kell tartalmazni.

5. § (1) A biztosító az alapítás — átszervezés aktivált értékében kimutathatja az üzletág beindítását, vagy jelentős piaci részesedés megszerzését célzó üzleti akciói érdekében felmerült egyszeri költségeit (beleértve a nem életbiztosítási szerzési költségeket is).

(2)⁵ A biztosító a következő biztosítástechnikai céltartalékokat képezheti:

a) Meg nem szolgált díjak tartaléka

A tárgyévi, illetve az azt megelőző évek díjköveteléseiből a felmerült költségek figyelembevételével a tárgyévet követő időszakot megillető, képzett tartalék.

b) Matematikai tartalék

A matematikai tartalék azon biztosítások alapján képzett tartalékokat foglalja magában, amelyeket a módozatterv szerint biztosításmatematikai tartalékszámítási elv alapján kell számolni.

c) Függőkárok tartaléka

A függőkárok tartaléka a mérleg fordulónapjáig bekövetkezett és pénzügyileg nem rendezett károk várható ráfordításainak fedezete.

d) Eredménytől függő és eredménytől független díjvisszatérítési⁶ tartalék

Ez a tartalék tartalmazza azokat az összegeket, amelyeket a biztosító a biztosítási kötvények tulajdonosainak, az egyéb biztosítottaknak, vagy a biztosítási kötvények kedvezményezettjeinek nyújt részesedés, díjkedvezmény vagy díjvisszatérítés formájában.

e) Káringadozási tartalék

A káringadozási tartalék a károk időbeni, szélsőséges ingadozásainak évek közötti kiegyenlítésére szolgáló tartalék.

f) Nagy károk tartaléka

A nagy károk tartalékát, azon szerződésekre kell képezni, amelyeknél a lehetséges legnagyobb kár különlegesen magas a nagy értékek koncentrációja vagy a kockázat jellege miatt. Az ilyen címen számított tartalékok az e) pont szerinti tartalékban nem szerepeltethetők.

g) Egyéb biztosítástechnikai tartalékok

— Céltartalék a várható biztosítási veszteségekre

A mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a biztosítási üzletmenetből előrelátható, a szerződésállomány lehetséges módosításáig felmerülő veszteségekre képzett tartalék.

— Törlési tartalék

A biztosító mérlegében követelésként kimutatott díjelőírásból a kockázat szüneteltetése, illetve megszűnése miatt a biztosítottaknak visszajáró díjrészre, illetve követelésre képzett tartalék.

— Egyéb biztosítástechnikai tartalék

Minden egyéb, jogszabályban előírt biztosítástechnikai tartalék.

(3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai csak a saját kockázatok fedezetére szolgáló tartalékokat tartalmazhatják.

(4)⁷ A biztosítástechnikai tartalékokat külön jogszabályban előírtak szerint kell képezni, felhasználni.

A biztosító eredménykimutatásának tartalma

6. § (1) Az éves beszámolót készítő biztosító eredménykimutatásának tagolását, az egyes tételekre vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő biztosítási egyesület eredménykimutatását a 3. számú melléklet tartalmazza.

7. § (1) A biztosító eredményét forgalmi költség eljárással állapítja meg.

(2) A biztosítónak a biztosítástechnikai eredményt élet- és nem életbiztosításra külön-külön kell kimutatni.

8. §⁸ A biztosító teljesítési (kockázatvállalási) időszakát a biztosítási szerződés határozza meg. Éven belüli tartamú a szerződés, amelynek a kockázatviselési tartama — az aláírástól számítva — naptári évnél nem hosszabb, a biztosítási díjat a tartam egészére a biztosítás kötésekor megfizetik. Azon éven belüli tartamú szerződéseknél, ahol a biztosítási tartam a 60 napot nem haladja meg, a díjbevétel a biztosítás kötése, előírása évében számolható el. Amennyiben a biztosítási szerződés teljesítési, kockázatvállalási időszaka meghaladja a 60 napot, a díjbevételt, a díjelőírást a tárgyévre arányosan (számított biztosítási teljesítési időszakra) lehet elszámolni.

9. § (1) A biztosítónál a befektetési eredmény a pénzügyi műveletek eredményéből és a befektetett tárgyi eszközök eredményéből áll.

(2) A befektetett tárgyi eszközök bevételénél és a biztosítási üzemviteli költségek között korrekciós tételként számításba kell venni a biztosító által használt saját tulajdonú ingatlanok bérbeadása esetén elérhető bérleti díjat.

(3) A befektetési eredmény felosztását a biztosítási szerződések üzemtervének kalkulációival, matematikai számításokkal kell alátámasztani.

Kiegészítő melléklet

10. § A biztosítónak a kiegészítő mellékletben — a Tv. 51—55. §-aiban foglaltakon túlmenően — be kell mutatnia:

a) a biztosítástechnikai eredményt élet- és nem életbiztosítás bontásban;

b) az életbiztosítási tartalékokból levont szerzési költségeket;

c) az életbiztosítási kötvénytulajdonosoknak nyújtott kölcsönöket;

d) a mérleg II. 1., 2., 3., 4. sorából a biztosító saját tevékenysége érdekében hasznosított tárgyi eszközöket;

e)⁹ a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékait, tartalékfajtánként, a saját megtartású és a viszontbiztosításba adott kockázatok fedezetének kiemelésével, élet- és nem életbiztosítás bontásban.

Üzleti jelentés

11. § A biztosító az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésén túlmenően, legalább élet- nem életbiztosítási tevékenység bontásban mutatja be a biztosítástechnikai eredmény alakulását, továbbá a befektetési eredmény felosztásának főbb üzleti és számítási módszerét.

Az EB Rt. nyilvántartási és elszámolási kötelezettségeire vonatkozó speciális számviteli szabályok

11/A. §¹⁰ (1) Az EB Rt.¹¹ a központi költségvetés terhére a Kormány készfizető kezessége mellett végzett biztosítási tevékenységével kapcsolatosan — a kettős könyvvitel zárt rendszerében — elkülönített számviteli nyilvántartást köteles vezetni oly módon, hogy abból a biztosítottakkal szembeni követelései és kötelezettségei, illetve a költségvetéssel szembeni követelések és kötelezettségek, továbbá a bevételek, valamint a felmerült költségek és ráfordítások megállapíthatóak legyenek.

(2) E tevékenységével kapcsolatosan az EB Rt. a költségvetéssel a pénzügyminiszter által rendeletileg szabályozott módon¹² köteles elszámolni.

(3) Kárkintlévőség eredményes behajtása esetén az EB Rt. a pénzügyminiszter által rendeletileg meghatározott mértékű jutalékot számolhat el egyéb bevételei között.

(4) Az EB Rt. a költségvetés által megtérített működési költségeket (az e rendeletben szabályozott tevékenység ténylegesen felmerült és számviteli bizonylatokkal alátámasztott költségeivel és ráfordításaival megegyező összeget) egyéb bevételként köteles elszámolni. Az EB Rt. a működési költségeknek az e rendeletben szabályozott tevékenység érdekében felmerült közvetlenül nem meghatározható részét a Kormány készfizető kezességével fedezett exporthitel-biztosítási tevékenység érdekében felmerült közvetlen bérköltség és az EB Rt. teljes tevékenységével kapcsolatban felmerült közvetlen bérköltség arányának figyelembevételével köteles megállapítani.

(5) Az EB Rt. a biztosítási ügyletekből származó követelésein belül elkülönítetten köteles kimutatni a Kormány készfizető kezességével fedezett biztosítási ügyletekhez kapcsolódóan az ügyfelekkel szemben fennálló biztosítási díj követelések összegét.

(6) Az EB Rt. a biztosítási ügyletekből származó kötelezettségein belül elkülönítetten köteles kimutatni a Kormány készfizető kezességével fedezett biztosítási ügyletekhez kapcsolódóan az egyéb ráfordítások között elszámolt, a befolyt biztosítási díjak összegében az állammal szemben fennálló kötelezettségek összegét.

(7) Az EB Rt. az általa a központi költségvetés terhére a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosításairól az állomány nyilvántartása és a változások nyomonkövetése céljából biztosítási módozatonként¹³ forintban és devizakövetelés esetén devizában is, részletes analitikát köteles vezetni oly módon, hogy az a költségvetési elszámolásokhoz hiteles alapot nyújtson és kimutatható legyen a jogelődöktől átvett szerződéses biztosítási állomány is.

(8) Az EB Rt. számlarendjében a 0. Számlaosztályban a (9) bekezdés szerinti kötelezettségeket és a (11) bekezdés szerinti követeléseket a biztosítás tárgya szerint a kockázatviselés tartamának megfelelően kell nyilvántartani.

(9) A 0. Számlaosztályban a kötelezettségek között kell kimutatni

a) a megkötött biztosítási szerződések alapján a jövőben esedékes lejáratok összegeit mint potenciális jövőbeni kötelezettségeket,

b) kárfizetési állományként az ügyfélnek azokat a lejárt követeléseit, amelyekre a biztosítási szerződésben meghatározott kárfizetési türelmi idő és elévülési idő alatt az EB Rt.-nek kárfizetési kötelezettsége állhat be,

c) a devizakötelezettségeket devizában és a devizának a biztosítási szerződés megkötése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon átszámított forintértékén kell nyilvántartani.

(10) A 0. Számlaosztályban a követelések között kárkintlévőségként kell kimutatni azt az állományt, amelyre a kárfizetés megtörtént és a jövőben a követelés részbeni vagy teljes megtérülése lehetséges. E követeléseket megtérülésükig, illetve leírhatóságukig kell nyilvántartani.

(11) Az EB Rt. a kárfizetés megtörténtét követően a biztosított által ráruházott devizakövetelés összegét a 0. Számlaosztályban számlán és ellenszámlán köteles kimutatni a devizakövetelés eredeti értékén devizában és annak forintértékét esedékességkori (kárfizetési) árfolyamon.

(12) Az EB Rt. — a 0. Számlaosztályban vezetett nyilvántartásai alapján — köteles bemutatni kötelezettségei és követelései alakulását az éves beszámoló kiegészítő mellékletében.

(13) A biztosított (a károsult) az EB Rt.-nek átadott devizakövetelést nyilvántartás szerinti értékén a Rendkívüli ráfordítások között elszámolva vezeti ki, és egyidejűleg a kapott kártérítés összegét a Rendkívüli bevételek között számolja el.

(14) Az EB Rt.-nek az egyéb bevételek között kell elszámolnia ,,Belföldi bevételek kármegtérítésekből'' címen a Kormány által vállalt készfizető kezességgel fedezett biztosítási szerződések teljesítéséhez a központi költségvetés által közvetlenül átutalt összegeket.

(15) Az EB Rt.-nek az egyéb ráfordítások között, a ,,Belföldi károk és szolgáltatások költségei'' címen a belföldi károk és szolgáltatások ráfordításain belül elkülönítetten kell kimutatnia a Kormány készfizető kezességével fedezett biztosítási szerződésekből adódó kárfizetések összegeit.

(16) Az EB Rt. kárkintlévőség megtérülése esetén az erre megnyitott elszámolási számlán a befolyt devizából a költségvetésnek járó összeget a költségvetéssel szembeni kötelezettségként, illetve a biztosítottnak járó összeget vele szembeni kötelezettségként köteles elszámolni.

(17) A biztosítottnak a kármegtérülésből az EB Rt. által átutalt összeget rendkívüli bevételként kell elszámolnia.

Átmeneti rendelkezések

12. § (1) A biztosítónak a rendelet hatályba lépését követően, 1992. január 1-jével rendező mérleget és rendező eredménykimutatást kell készíteni.

(2) A biztosítókra vonatkozó sajátosságokat a Tv. 93. § (1) bekezdése alapján kiadott pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza.

(3)¹⁴ Az 1986-ban alakult biztosítók jogutódai azon szerződések esetében, amelynél a rendelet hatálybalépése időpontjában a naptári évre vonatkozó pénzügyileg realizált díjbevétellel számoltak, a teljes körű díjelőíráson alapuló elszámolásra az 1994. évre vonatkozó éves beszámoló készítésénél kötelesek átállni úgy, hogy az 1994. évi éves beszámoló már ennek megfelelően készüljön.

13. § Ez a rendelet a 1992. január 1-jén lép hatályba.

1. számú melléklet

a 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A biztosítók mérlegének előírt tagolása

Eszközök (aktívák)

A) Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

1. Vagyoni értékű jogok

2. Üzleti vagy cégérték

3. Szellemi termékek

4. Alapítás, átszervezés aktivált értéke

5. Egyéb immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

1. Ingatlanok

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek

3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

4. Beruházások

5. Beruházásokra adott előlegek

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Részesedések

2. Értékpapírok

3. Adott kölcsönök

4. Hosszú lejáratú kölcsönök

5. Közvetlen biztosítónál elhelyezett betétek (letéti követelések)

6. Életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselő tulajdonosai javára végrehajtott befektetések

7.¹⁵

B) Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

1. Követelések a biztosítási ügyletekből

1.1 Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól

1.2. Követelések a biztosítási közvetítőktől

1.3. Követelések a viszontbiztosítóktól

2. Váltó követelések

3. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

4. Alapítókkal szembeni követelések

5. Egyéb követelések

III. Értékpapírok

1. Eladásra vásárolt kötvények

2. Saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények

3. Egyéb értékpapírok

IV. Pénzeszközök

1. Pénztár, csekkek

2. Bankbetétek (rövid lejáratú)

C) Aktív időbeli elhatárolások

1. Kamatok, bérleti díjak

2. Halasztott életbiztosítási szerzési költségek

3. Egyéb aktív időbeli elhatárolások

Források (passzívák)

D) Saját tőke

I. Jegyzett tőke

II. Tőketartalék

III. Eredménytartalék

IV. Előző évek áthozott veszteségei

V. Mérleg szerinti eredmény

E) Tartalékok

I. Céltartalék

1. Céltartalék várható veszteségekre

2.¹⁶ Céltartalék a várható befektetési veszteségekre

3.¹⁷

II. Biztosítástechnikai tartalékok

1.¹⁸ Meg nem szolgált díjak tartaléka

2. Matematikai tartalék

3. Függőkárok tartaléka

4. Eredménytől függő és eredménytől független díjvisszatérítési tartalék

5. Káringadozási tartalék

6. Nagy károk tartaléka

7. Céltartalék a várható biztosítási veszteségekre

8. Törlési tartalék

9. Egyéb biztosítástechnikai tartalék

F) Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

1. Alapítókkal szembeni kötelezettségek

2. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

3.¹⁹ Viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek (letétek)

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

1. Kötelezettségek biztosítási ügyletekből

1.1 Kötelezettségek a biztosítási kötvénytulajdonosok felé

1.2. Kötelezettségek a biztosítási közvetítők felé

1.3. Kötelezettségek a viszontbiztosítók felé

2. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból

3. Váltótartozások

4. Rövid lejáratú hitelek

5. Rövid lejáratú kölcsönök

6. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

G) Passzív időbeli elhatárolások

A biztosító mérlege egyes tételeire vonatkozó előírások

A) I/4. Alapítás, átszervezés aktivált értéke

A biztosító alapítására és átszervezésére fordított ráfordítások közé azok tartoznak, amelyek belső és külső szervezetének megteremtése, az üzlettervek kidolgozása, kirendeltségek létesítése, piaci tanulmányokat és biztosítás típusokat bevezető reklámokat készítő munkacsoport létrehozása, valamint az állomány és díjkezelés számítógépes rendszerének kifejlesztése kapcsán merülnek fel.

A vállalkozás fejlesztését szolgáló ráfordítások csak akkor aktiválhatók, ha új üzletágakat kezdenek, vagy a vállalkozás tevékenysége területileg lényegesen kibővül.

A vállalkozás alapítását és átszervezését szolgáló ráfordítások csak a felmerülés évében aktiválhatók.

A) I/5. Egyéb immateriális javak

Ezen a soron kell kimutatni azokat az összegeket, amelyeket a biztosító biztosítási állományok megszerzéséért más biztosítási vállalkozónak fizet. Az állományt átadó biztosítónak a kapott ellenértéket a rendkívüli bevételek között kell szerepeltetni.

A) III/5.²⁰

Itt kell szerepeltetni a biztosítónak, amennyiben viszontbiztosítást fogad el és ad ki, a közvetlen biztosítókkal szembeni követelések összegét az általuk biztosítékként visszatartott összegek nagyságában.

A) III/6.

A mérleg ezen sora tartalmazza azon befektetéseket, amelyek értéke meghatározza a befektetési alaphoz kapcsolódó kötvények értékét bizonyos életbiztosítási típusoknál, amelyeknél a befektetés kockázatát az életbiztosítási kötvény tulajdonosa viseli.

A) III/7.²¹

E) II. Biztosítástechnikai tartalékok

A mérleg ezen sorainak tartalmát a rendelet 5. § (2) bekezdése szerint kell megállapítani.

Az egyéb biztosítástechnikai tartalékok összevontan mutatják az 5. § (2) bekezdése e), f), g) bekezdésében meghatározott tartalékok értékét.

F) I/3.²² A viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek azok a kötelezettségek, amelyek a viszontfedezetbe adott biztosítási kötelezettségek fedezetére szolgálnak a biztosítékként visszatartott összegek erejéig.

2. számú melléklet

a 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A biztosító eredménykimutatásának előírt tagolása²³

01. Belföldi díjbevétel

02. Devizában kapott díjbevétel

03. Díjbevétel összesen (01+02)

04. Belföldi viszontbiztosításba adásból jutaléktérítés és nyereségrészesedés

05. Devizában kapott viszontbiztosításba adásból jutaléktérítés és nyereségrészesedés

06. Belföldi viszontbiztosításba adásból kármegtérítés

07. Devizában kötött viszontbiztosításba adásból kármegtérítés

08. Bevételek viszontbiztosításba adásból
(04+05+06+07)

09. Belföldi bevételek kármegtérítésekből

10. Devizában kapott bevételek kármegtérítésekből

11. Belföldi bevételek kárrendezési költségtérítésekből

12. Devizában kapott bevételek kárrendezési költségtérítésekből

13. Összes bevétel kármegtérítésből és kárrendezési költségtérítésből (09+10+11+12)

14. Bevételek meg nem szolgált díjak tartalékának csökkenéséből

15. Bevételek matematikai tartalékok csökkenéséből

16. Bevételek a függő károk tartaléka csökkenéséből

17. Bevételek eredménytől függő és eredménytől független díjvisszatérítési²⁴ tartalékok csökkenéséből

18. Bevételek a káringadozási tartalékok csökkenéséből

19. Bevételek az egyéb biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből

20. Összes bevétel a biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből (14+15+16+17+18+19)

21. Biztosítástechnikai kamatbevételek befektetésekből (45. sorral egyezően)

I. Biztosítástechnikai bevételek összesen
(03+08+13+20+21)

22. Belföldi viszontbiztosítónak átadott díj

23. Devizában fizetett viszontbiztosítónak átadott díj

24. Viszontbiztosítónak átadott díj összesen (22+23)

25. Belföldi károk és szolgáltatások költségei

26. Devizában fizetett károk és szolgáltatások

27. Károk és szolgáltatások költségei összesen (25+26)

28. Kárrendezési költségek

29. Károk, szolgáltatások költségei és a kárrendezési költségek összesen (27+28)

30. Meg nem szolgált díjak tartalékának növekedése

31. Matematikai tartalékok növekedése

32. Függő károk tartalékának növekedése

33. Eredménytől függő és eredménytől független díjvisszatérítési²⁵ tartalékok növekedése

34. Káringadozási tartalékok növekedése

35. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok növekedése

36. Biztosítástechnikai tartalékok növekedése összesen (30+31+32+33+34+35)

37. Szerzési költségek

38. Igazgatási költségek

39. Saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok ráfordítás-korrekciója (44. sorral egyezően)

II. Biztosítási ráfordítások összesen
(24+29+36+37+38+39)

A) Biztosítástechnikai eredmény (I—II)

III. Egyéb bevételek

IV. Egyéb ráfordítások

B) A biztosítás üzleti eredménye (+—A+III—IV)

V. Nem biztosítási tevékenység bevételei

VI. Nem biztosítási tevékenység ráfordításai

C) Nem biztosítási tevékenység eredménye (V—VI)

40. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

41. Kapott osztalék és részesedés

42. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

43. Befektetett tárgyi eszközök bevételei

44. Saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevétel-korrekciója (39. sorral egyezően)

45. Biztosítástechnikai kamatok átvezetése a biztosítástechnikai bevételekbe (21. sorral egyezően)

VII. Befektetések nettó bevétele
(40+41+42+43+44—45)

46. Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések

47. Pénzügyi befektetések leírásai

48. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

49. Befektetett tárgyi eszközök ráfordítása

50. Befektetések egyéb ráfordításai

VIII. Befektetések ráfordításai (46+47+48+49+50)

D) Befektetési eredmény (VII—VIII)

E) Szokásos vállalkozási eredmény (+—B+—C+—D)

IX. Rendkívüli bevételek

X. Rendkívüli ráfordítások

F) Rendkívüli eredmény (IX—X)

G) Adózás előtti eredmény (+—E+—F)

XI. Adófizetési kötelezettség

H) Adózott eredmény (+—G—XI)

51. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

52. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés

I. Mérleg szerinti eredmény (+—H+51—52)

Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások

01. sor: Belföldi díjbevétel

Ezen a soron kell szerepeltetni a belföldi szerződések tárgyévre elszámolt forintban járó díj előírásait, függetlenül a biztosítási teljesítési időszaktól. Ide tartozik továbbá a belföldi biztosító társaságtól viszontbiztosításba vett biztosítások állományából kapott díjbevétel, és a belföldi biztosítók együttbiztosításából a saját kockázatra jutó díjbevétel is.

Díj: a biztosított szerződő által fizetendő díj, tartalmazza a pótdíjakat, engedményeket is.

A biztosító a díjbevétel elszámolásában két lehetőség között választhat:

a) díjbevételét folyamatosan az érvényes szerződések szerinti esedékesség időpontjában számolja el, a szerződés szerint várható összegben. A szerződések megszűnésének alkalmával, a megszűnés hónapjában a már elszámolt, várható bevételt, a megszűnés hatályának időpontjára vonatkoztatva folyamatosan módosítja;

b) évközben a díjbevételt a pénzügyi realizálás időpontjában számolja el. Az évzáráskor elszámolja a fordulónapon érvényes szerződések fordulónapig esedékes, de pénzügyileg nem realizált díjbevételét.

Viszontbiztosításból származó díj: a viszontbiztosításba vételi szerződésekben kimutatott a viszontbiztosítási állomány díjából a kockázat átvállalásáért átadott díj.

02. sor: Devizában kapott díjbevétel

Itt kell kimutatni a külföldi biztosítótól viszontbiztosításba vett állományok díját, és az együttbiztosítás saját kockázatra eső részét. Ezen a soron kell szerepeltetni továbbá a belföldi szerződések alapján devizában járó elszámolt díjak forint összegét is.

03-04. sor²⁶

06. sor: Belföldi viszontbiztosításba adásból kármegtérítés²⁷

A belföldi viszontbiztosítási szerződés alapján a 25. sorban kimutatott károk és szolgáltatások költségeiből megtérített összeg.

07. sor: Devizában kötött viszontbiztosításba adásból kármegtérítés²⁸

A devizában kötött viszontbiztosításba adási szerződés alapján a 27. sorban szereplő károk költségeiből devizában megtérített összeg.

09. sor:²⁹ Belföldi bevételek kármegtérítésekből

Itt kell szerepeltetni a szerződő, a biztosított vagy a harmadik fél által megtérített károk összegét, továbbá a kármegelőzési ráfordításokat csökkentő megtérüléseket.

10. sor: Devizában kapott bevételek kármegtérítésekből

Ezen a soron kell kimutatni a szerződő, a biztosított, a harmadik fél által devizában megtérített károk összegét, továbbá a kármegelőzési ráfordításokat csökkentő devizában befolyó megtérítéseket.

11. sor: Belföldi bevételek kárrendezési költségtérítésekből

Ezen a soron kell kimutatni más biztosító vagy szervezet részére végzett biztosítási kárrendezésért kapott térítéseket.

12. sor: Devizában kapott bevételek kárrendezési költségtérítésekből

Itt kell szerepeltetni más biztosító vagy szervezet részére végzett biztosítási kárrendezésért devizában kapott térítéseket.

18. sor³⁰: Bevételek a káringadozási tartalékok csökkenéséből

Ezen a soron kell szerepeltetni a káringadozási és a nagy károk tartalékának felhasználását.

21. sor: Biztosítástechnikai kamatbevételek befektetésekből

Az eredménykimutatás ezen során szereplő összeg a befektetések eredményéből a biztosítási kötelezettségekre elszámolt kamatokat tartalmazza.

22. sor: Belföldi viszontbiztosítónak átadott díj

Itt kell szerepeltetni az eredménykimutatás 01. sorában szereplő díjbevételből a kockázatmegosztásért a viszontbiztosítónak fizetett díjat.

23. sor: Devizában fizetett viszontbiztosítónak átadott díj

Ezen a soron a 01., 02. sorokban szereplő díjbevételből átadott, a viszontbiztosítónak devizában fizetett viszontbiztosítási díjakat kell kimutatni.

24. sor:³¹

25. sor: Belföldi károk és szolgáltatások

Ezen a soron kell szerepeltetni a belföldi szerződések alapján a tárgyévben forintban fizetett bruttó kártérítéseket és szolgáltatásokat függetlenül attól, hogy az mely biztosítási teljesítési időszakot terheli.

Bruttó kár: a bruttó kárfizetés a biztosítottnak, szerződőnek (viszontbiztosítást is beleértve) ténylegesen fizetett kár.

Bruttó egyéb biztosítási szolgáltatások:

ide tartoznak:

— a biztosítási díjból a biztosítottak egyes csoportjainak szerződés szerint átengedett összegek, melyeket külön számláról, külön szabályok szerint, de biztosítási szolgáltatásként fizetnek ki a biztosítottnak (pl. szoc. alap),

— a biztosítási díjból kármegelőzés címén kifizetett összegek.

26. sor: Devizában fizetett károk és szolgáltatások

Ezen a soron mutatja ki a biztosító a külföldi viszontbiztosítókkal kötött viszontbiztosítási és együttbiztosítási szerződések alapján tárgyévre elszámolt bruttó károk és szolgáltatások forint összegét. Ide tartozik továbbá a belföldi devizadíjú biztosítási szerződések alapján fizetett devizadíjú szolgáltatás is.

28. sor³²: Kárrendezési költségek

Kárrendezési költségek közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járulékai, utazási és egyéb költségtérítései, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei.

37. sor:³³ Szerzési költségek

A szerzési költségek között azon költségek jelennek meg, amelyek egy biztosítási szerződés megkötésével keletkeznek. Fedezniük kell mind a közvetlenül a biztosítási szerződéshez kötődő költségeket, mind például a szerzési jutalékot, vagy a biztosítási kötvény megszerkesztésének költségeit, vagy azt a költséget, ami a biztosítási szerződésnek a biztosítók portfóliójába való beiktatásával jár, és az indirekt költségeket vagy az ajánlatok feldolgozása miatti adminisztrációs költségeket és a biztosítási kötvények kibocsátásával járó költségeket, mint például az üzletkötők időbérét, utazási és egyéb költségtérítéseit, a külső szerveknek terjesztésért fizetett költségtérítéseket stb.

38. sor³⁴: Igazgatási költségek

Az igazgatási költségek tartalmazzák a biztosítási díjak beszedésével, a portfólió nyilvántartással, a részesedések és díjkedvezmények kezelésével és a kifelé, illetve befelé irányuló viszontbiztosítások intézésével járó költségeket. Ugyancsak tartalmazniuk kell az alkalmazotti állománnyal járó költségeket, amennyiben ezek nem szerepelnek a szerzési költségek, a kárrendezési költségek, vagy a befektetési költségek között. Az irodaberendezés és irodai gépek, tervezett, illetve terven felüli amortizációját is itt kell feltüntetni.

39. sor és 44. sor

A rendelet 9. § (2) bekezdése szerint.

49. sor³⁵: Befektetett tárgyi eszközök ráfordításai

Az ingatlan ráfordításai közé tartozik azon ingatlanok értékcsökkenése, továbbá javítási, karbantartási és egyéb állagmegóvási költsége, amely a bérbeadót terheli.

50. sor: Befektetések egyéb ráfordításai

Itt kell kimutatni a befektetéssel foglalkozó szervezetek dolgozóinak személyi jellegű ráfordításait, azok TB járulékát és az egyéb közvetlen költségeket.

3. számú melléklet

a 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A biztosítási egyesületek eredménykimutatása

01. Tárgyévre vonatkozó díjbevétel

02. Tárgyévre vonatkozó viszontbiztosítási bevételek

03. Bevételek a biztosítástechnikai tartalékok csökkenéséből

04. Befektetési bevételek

05. Egyéb bevételek

I. Összes bevétel

06. Tárgyévre vonatkozó viszontbiztosítási kiadások

07. Tárgyévre vonatkozó kárkifizetések és kárrendezési költségek

08. Biztosítástechnikai tartalékok növekedése

09. Befektetések ráfordításai

10. Szerzési költségek

11. Igazgatási költségek

12. Egyéb ráfordítások

II. Összes kiadás

A) Szokásos vállalkozási eredmény (I—II.)

III. Rendkívüli bevételek

IV. Rendkívüli ráfordítások

B) Rendkívüli eredmény (III—IV.)

C) Adózás előtti eredmény (+-±A+-±B)

V. Adófizetési kötelezettség

D) Adózott eredmény (+-±C—V)

E) Mérleg szerinti eredmény

A rendelet 9. § (2) bekezdésében foglalt korrekciót a 04. és 11. sorban kell beállítani.

Utóbb a rendeletet a 260/1997. ( XII.21.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.

A rendeletet az 1995: XCVI. törvény 175. §-ának c) pontja 1996. január 1-jével hatályon kívül helyezte.

A 3. § a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A Magyar Közlöny 1993. évi 20. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁵

Az 5. § (2) bekezdése a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶

A Magyar Közlöny 1993. évi 20. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁷

Az 5. § (4) bekezdését a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁸

A 8. § a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

⁹

A 10. § e) pontját a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe.

¹⁰

A 11/A. §-t, valamint a fölötte levő címet a 182/1994. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹¹

Az EB Rt. jelzés a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságot jelenti. Lásd a 182/1994. (XII.28.) Korm. rendelet 1. §-át.

¹²

Lásd a 36/1994. (XII. 28.) PM rendeletet.

¹³

A Magyar Közlöny 1995. évi 10. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

¹⁴

A 12. § (3) bekezdését a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.

¹⁵

Az 1. számú melléklet A/III/7. pontját a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 5. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁶

Az 1. számú melléklet E/I/2. pontja a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 1. pontjával megállapított szöveg.

¹⁷

Az 1. számú melléklet E/I/3. pontját a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 5. pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸

Az1. számú melléklet E/II/1-5. pontja a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 2. pontjával megállapított szöveg. A módosító rendelet egyidejűleg 6-9. pontot iktatott a szövegbe. Az E/II/4. pont a Magyar Közlöny 1993. évi 20. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

¹⁹

Az 1. számú melléklet F/I/3. pontját a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 3. pontja iktatta a szövegbe.

²⁰

Az A) III/5. pont a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 4/a) pontjával megállapított szöveg.

²¹

Az 1. számú melléklet A) III/7. pontját a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 5. pontja hatályon kívül helyezte.

²²

Az F) I/3. pontot a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 4/b) pontja iktatta a szövegbe.

²³

A 01-52. pont a 16/1993. (I.27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 1. pontjával megállapított szöveg.

²⁴

A Magyar Közlöny 1993. évi 20. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.