Vissza a Jogszabálykeresőre

Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1991. évi XIX. törvény

az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról1

1991.06.15.

Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működőképességének elősegítése érdekében a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 1. §-ának (5) bekezdésében meghatározott keretösszeg részbeni elosztásáról a következő törvényt alkotja.

1. § Az Országgyűlés elfogadja, hogy az 1990. évi CIV. törvény 1. §-ának (5) bekezdésében meghatározott 5 milliárd Ft keretösszegből az ott meghatározott feltételeknek megfelelő új helyi önkormányzatok részére egyszeri támogatásként 230 millió Ft felhasználásra került.

2. § (1) Az 1. §-ban említett keretösszegből az Országgyűlés az 1. számú mellékletben megjelölt helyi önkormányzatok részére 2,6 milliárd Ft összegű kiegészítő támogatást nyújt.

(2) A Pénzügyminisztérium az Országos Takarékpénztárnak közvetlenül téríti meg a pécsi magasházhoz kapcsolódó támogatásból az 1991. július 30-ig keletkező kamatterhet.

3. § A kiegészítő állami támogatás keretösszegéből fennmaradó összeg felhasználásáról a Kormány javaslatot tesz az Országgyűlésnek, 1991. szeptember 30-ig.

4. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

Göncz Árpád s. k., Szabad György s. k.,

a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke

Melléklet az 1991. évi XIX. törvényhez

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása

Sor-
szám

Önkormányzatok megnevezése

Támogatás
(ezer forint)

01.

Főváros és a kerületek

1,000,000

 

BARANYA MEGYE

 

02.

Abaliget

1,982

03.

Belvárdgyula

717

04.

Bogádmindszent

2,433

05.

Old

491

06.

Orfű

1,000

07.

Somogyhárságy

1,539

08.

Versend

2,272

 

BÁCS-KISKUN MEGYE

 

09.

Dunaszentbenedek

4,777

10.

Fülöpháza

3,939

 

BÉKÉS MEGYE

 

11.

Dombiratos

6,020

12.

Geszt

10,698

13.

Körösújfalu

335

14.

Mezőgyán

1,716

 

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

 

15.

Megyei önkormányzat

40,000

16.

Encs

26,633

17.

Ózd

52,000

18.

Szerencs

24,000

19.

Abaújszántó

3,500

20.

Baktakék

2,900

21.

Bodrogkeresztúr

3,164

22.

Cserépfalu

3,900

23.

Erdőbénye

2,100

24.

Felsőberecki

2,798

25.

Gönc

9,000

26.

Györgytarló

5,800

27.

Hidasnémeti

4,348

28.

Selyeb

5,000

29.

Taktakenéz

9,000

30

Tiszabábolna

1,035

31

Tiszacsermely

6,500

32

Tiszatardos

500

33.

Tornyosnémeti

2,698

34.

Borsodivánka

500

 

CSONGRÁD MEGYE

 

35.

Csongrád

29,039

36.

Makó

3,677

37.

Árpádhalom

720

38.

Felgyő

1,038

39.

Mártély

1,494

40

Nagylak

4,503

41.

Öttömös

1,600

42.

Pusztamérges

800

 

FEJÉR MEGYE

 

43.

Kápolnásnyék

9,815

 

HAJDÚ-BIHAR MEGYE

 

44.

Berettyóújfalu

35,000

45.

Biharkeresztes

1,200

46.

Létavértes

3,000

47.

Nyírábrány

2,000

48.

Bakonszeg

1,000

49.

Berekböszörmény

2,500

50.

Bihartorda

200

51.

Körösszakál

700

52.

Körösszegapáti

200

53.

Mezősas

2,300

54.

Szentpéterszeg

2,600

55.

Tépe

2,000

56.

Zsáka

4,000

 

HEVES MEGYE

 

57.

Heves

70,248

58.

Kápolna

1,485

59.

Kompolt

2,500

60.

Újlőrincfalva

829

 

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE

 

61.

Dorog

13,800

62.

Kisbér

7,300

63.

Ácsteszér

1,715

64.

Csatka

557

65.

Bakonybánk

149

66.

Kerékteleki

1,200

 

NÓGRÁD MEGYE

 

67.

Megyei önkormányzat

50,767

68.

Balassagyarmat

56,252

69.

Rétság

28,710

70.

Litke

4,805

71.

Magyarnándor

8,659

72.

Mátramindszent

485

 

PEST MEGYE

 

73.

Bernecebaráti

416

74.

Budajenő

3,061

75.

Csővár

910

76.

Domony

2,010

77.

Dömsöd

4,576

78.

Kóspallag

5,383

79.

Letkés

1,625

80.

Makád

2,000

81.

Nagybörzsöny

1,460

82.

Ráckeve

26,053

83.

Rád

3,123

84.

Szigetbecse

3,019

85.

Tököl

11,001

86.

Verseg

5,218

 

SOMOGY MEGYE

 

87.

Barcs

17,690

88.

Csurgó

85,234

89.

Marcali

27,052

90.

Nagyatád

21,215

91.

Tab

17,364

92.

Balatonszárszó

11,558

93.

Balatonendréd

7,176

94.

Felsőmocsolád

1,848

95.

Gamás

7,045

96.

Karád

1,316

97.

Kiskorpád

271

98.

Magyaratád

1,172

99.

Mernye

1,826

100.

Nágocs

6,241

101.

Nemesdéd

1,480

102.

Őrtilos

1,133

103.

Sávoly

2,178

104.

Rinyaszentkirály

907

105.

Somogyacsa

2,152

106.

Somogydöröcske

1,444

107.

Somogyfajsz

1,230

108.

Szenna

5,114

109.

Törökkoppány

818

110.

Vése

1,230

111.

Vízvár

2,922

 

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

 

112.

Megyei önkormányzat

188,419

113.

Csenger

53,000

114.

Fehérgyarmat

8,104

115.

Nagykálló

3,498

116.

Tiszavasvári

14,600

117.

Baktalórántháza

17,099

118.

Gávavencsellő

3,540

119.

Jánkmajtis

4,336

120.

Nyírbéltek

9,901

121.

Balsa

3,195

122.

Barabás

2,284

123.

Beregdaróc

5,718

124.

Beregsurány

3,429

125.

Besenyőd

615

126.

Buj

1,668

127.

Csaroda

1,548

128.

Hetefejércse

945

129.

Kék

2,500

130.

Lövőpetri

1,328

131.

Márokpapi

4,968

132.

Nyírbogdány

1,796

133.

Pócspetri

16,678

134.

Sényő

26,814

135.

Szakoly

19,549

136.

Tákos

520

137.

Tiszaszentmárton

3,110

138.

Vállaj

2,000

139.

Zsurk

2,656

140.

Timár

2,162

141.

Csengerújfalu

1,368

 

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE

 

142.

Megyei önkormányzat

47,969

143.

Kétpó

2,118

144.

Kőtelek

3,031

145.

Tiszabő

3,419

146.

Tiszajenő

2,222

147.

Tiszakürt

4,599

148.

Tiszaörs

1,731

149.

Tiszaszentimre

1,849

 

TOLNA MEGYE

 

150.

Megyei önkormányzat

24,015

151.

Újireg

2,947

152.

Tengelic

3,005

153.

Bátaapáti

1,098

154.

Harc

382

155.

Izmény

2,617

156.

Morágy

1,393

157.

Sióagárd

1,159

158.

Sárpilis

503

 

VAS MEGYE

 

159.

Megyei önkormányzat

79,000

160.

Répceszentgyörgy

4,895

161.

Őriszentpéter

2,325

162.

Szőce

702

163.

Csörötnek

1,000

164.

Csepreg

2,375

165.

Káld

630

166.

Ostffyasszonyfa

645

167.

Szentgotthárd

4,062

168.

Körmend

12,976

 

VESZPRÉM MEGYE

 

169.

Lázi

764

 

ZALA MEGYE

 

170.

Megyei önkormányzat

26,382

171.

Lenti

7,778

172.

Letenye

5,740

173.

Csapi

875

174.

Csesztreg

4,186

175.

Csömödér

658

176.

Dióskál

1,901

177.

Garabonc

1,040

178.

Nagyrada

870

179.

Nagyrécse

3,479

180.

Páka

1,389

181.

Rédics

8,600

182.

Vindornyaszőlős

1,752

183.

Zalabaksa

1,916

184.

Zalaszabar

1,008

185.

Pécsi magasház miatti kamattörlesztés

65,000

 

ORSZÁG ÖSSZESEN:

2,652,966



INDOKOLÁS
a helyi önkormányzatok 1991. évi kiegészítő támogatásáról szóló törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok működőképességének megőrzése érdekében a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 1. §-ának (5) bekezdésében 5,0 milliárd Ft kiegészítő támogatást állapított meg.
Egyben rendelkezett, hogy ,,A Kormány — a lakosság elemi ellátását végző intézmények folyamatos üzemeltetésére tekintettel — legkésőbb 1991. január 15-ig intézkedjék az önkormányzatok ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének előírásáról. A helyi önkormányzatok képviselőtestületei 1991. február 28-ig terjesztik elő igényeiket.
A Kormány 1991. március 31-ig tesz javaslatot az Országgyűlésnek a keret 75%-ának önkormányzatok közötti felosztására. A fennmaradó 25%-ot az év során előálló pénzügyi feszültségek enyhítésére kell tartalékolni.
E keretből azon településeken, ahol eddig tanács nem működött, az új önkormányzatok dologi feltételeinek megteremtéséhez egyszeri támogatást igényelhetnek. Ezek közül az 1000 fő alatti állandó lakosú önkormányzatok 150 ezer Ft, az 1000 fő feletti állandó lakosú önkormányzatok 200.000 Ft támogatásban részesülhetnek.''
A helyi önkormányzatok 1991. március 31-éig tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek.
A határidő meghosszabbítását — az önkormányzati érdekképviseletek kezdeményezése alapján — az önkormányzatok közötti feladat- és intézményátadások rendezetlensége, a képviselőtestületek által elfogadott költségvetések hiánya indokolta.
A költségvetési törvény szerint a kiegészítő állami támogatás célja a lakosság elemi ellátását végző intézmények folyamatos üzemeltetésének biztosítása. Az adatszolgáltatás tartalma ezen szempontok figyelembevételével került kialakításra, előzetesen egyeztetve az illetékes tárcák, önkormányzati érdekképviseletek képviselőivel
A felmérés tisztázni kívánta, hogy az önkormányzatok összes bevétele fedezetet nyújt-e a törvényben megfogalmazott feladatok ellátására.
A települési, valamint a megyei önkormányzatok adatszolgáltatása sajátos helyzetük, feladataik és ehhez kapcsolódó bevételi forrásaik miatt eltérő tartalommal lett kialakítva.
Az önkormányzatok az adatlapokat jóváhagyott költségvetésük alapján töltötték ki. Költségvetésük előkészítését, helyzetük áttekintését nehezítette a feladat- és hatásköri törvény, az egyes központi fejezeteknél jóváhagyott (pályázati úton elnyerhető), pótlólagos állami támogatások ismeretének hiánya, ideértve a céltámogatásokat is.
A kiegészítő állami támogatásra a javaslat az alábbi szempontok figyelembevételével került kialakításra:
1. Kiinduló pont volt
— az 1991. évi állami költségvetés általános paramétereivel (20% bérautomatizmus, 10% dologi automatizmus) növelt 1990. évi működési kiadás,
— a települési és megyei önkormányzatok intézményi felújítás és út, híd fenntartás előirányzatainak az előző évi teljes összege,
— a települési önkormányzatok 1991. évi adósságszolgálati (hitel, kötvény) kötelezettségei.
(A megyei és a fővárosi önkormányzatok esetében az Országgyűlés az 1990. évi CIV. törvényben erre fedezetet biztosított.)
2. A megyei önkormányzatoknál figyelem irányult arra is, hogy a hatáskör szűkülésből következő feladat-, illetve intézményfelülvizsgálatot végrehajtották-e, csökkentették-e az igazgatási létszámot, így az igazgatási kiadásokat is.
3. A főváros esetében az 1—2. pontban foglalt szempontok szerint számolva a hiány elérte a most felosztható teljes összeget, nem szólva még a helyi közlekedés támogatásáról.
Ezért a Javaslat — kompromisszumos megoldásként — az éves kiegészítő támogatási keret egyötödét (népességarányos hányadát) 1 milliárd Ft-ot tartalmaz a Fővárosi Önkormányzat részére. A költségvetési törvény 1. §-ának (10) bekezdése alapján a Fővárosi Közgyűlés gondoskodik a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a kiegészítő támogatás megosztásáról is.
4. A Javaslat az előkészítés során nem vette figyelembe az alábbiakat:
— a működési kiadásokon túli egyéb megoldásra váró feladatok pénzügyi igényét (pl. városi televízió működtetése, polgári őrség felállítása, vágóhíd létesítése, építőipari költségvetési üzemek veszteségrendezése, egyéb beruházási elképzelése stb.),
— az előző évek többszörösét meghaladó felújítási igényét,
— a saját hatáskörben végrehajtott vagy végrehajtani szándékozott (20+10% feletti) béremelések és intézményi ellátási szintjavítások pénzszükségletét,
— az újonnan alakult önkormányzatok (korábbi közös tanácsi társközségek) elmaradott infrastruktúrájának 1991. évben egy ütemben történő helyreállítása (pl. volt körzetesítés miatt megszűnt iskolák, óvodák visszaállítása, ezek működtetési és felújítási többletköltségei),
— egyes körjegyzőségi székhelyek igazgatási és egyéb többletköltsége.
(A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 39. §-ának (1) bekezdése alapján a körjegyzőséget az érintett önkormányzatoknak kell fenntartaniuk.)

RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az új önkormányzatok dologi feltételeinek megteremtéséhez egyszeri támogatást igényelhettek az 1990. évi CIV. törvény 1. § (5) bekezdése alapján.
Összesen 1469 önkormányzat nyújtotta be igényét a feltételeknek megfelelően.
Fentiek végrehajtásaként 230 millió Ft már az első negyedévben az önkormányzatok rendelkezésére állt.
A kiegészítő állami támogatás igénybevételére a fővárosi, 19 kerületi, 7 megyei és 403 települési önkormányzat nyújtotta be kérelmét. Az általuk kimutatott forráshiány meghaladta a 9,4 milliárd Ft-ot.
Az általános részben ismertetett szigorú szempontok alapján az elismert és támogatásra javasolt kiegészítő támogatás a mellékletben szereplő 185 önkormányzat részére, összesen 2,6 milliárd Ft.
A Javaslat számol a települési önkormányzatok 1991. évi adósságszolgálati kötelezettségeinek elismerése között a pécsi magasházzal kapcsolatos Kormány-garanciával felvett hitel 1991. július 30-ig keletkező kamatterheivel is. Annak összegét, 65 millió Ft-ot a Pénzügyminisztérium közvetlenül az Országos Takarékpénztárnak téríti meg.
A Javaslat nem számol a most felosztható 3,6 milliárd Ft teljeskörű felhasználásával. A szigorú szempontok ezt most nem tették lehetővé. Az így megtakarított 1,0 milliárd Ft-tal a 25%-os tartalék összege kiegészítésre kerül.
Az önkormányzatok 1991. I. félévi költségvetésének teljesítéséről szóló beszámolót követően — a további ismérvek egyidejű feltárásával — a Kormány 1991. szeptember 30-ig tesz javaslatot az Országgyűlésnek a tartalék felosztására, előzetesen kidolgozva az elosztás újabb szempontjait.
1

A törvényt az Országgyűlés az 1991. évi június 4-ei ülésnapján fogadta el.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
A működéshez szükséges sütik mellett a Google Analytics statisztikai sütijeit, a munkamenet-azonosítót és a bejelentkezést csak az Ön hozzájárulásával használjuk. Döntését bármikor megváltoztathatja a lábléc „Süti beállítások” hivatkozásával.
A cookie-k kezeléséről részletesebb információt ide kattintva olvashat.