19/1991. (VII. 11.) IKM rendelet
a villamos energia hőfejlesztés céljára történő felhasználásáról
A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 40/1962. (XI.11.) Korm. rendelet 44. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §
A rendelet hatálya olyan fogyasztókra terjed ki, akik az áramszolgáltatóval kötött szerződés alapján hőfejlesztési célú helyiségfűtési és 80 liternél nagyobb űrtartalmú vízmelegítési villamos fogyasztóberendezéseket (a továbbiakban: hőfejlesztő készülék) üzemeltetnek, a vontatási és teljesítménydíjas árszabással vételező fogyasztók hőfejlesztő készülékei kivételével.
2. §
(1) Közvetlen helyiségfűtő készülék — teljesítménytől függetlenül — időbeli korlátozás nélkül alkalmazható
a) a lakóhelyiségnek nem minősülő helyiség időszakos, illetve kisegítő fűtésre (pl. fürdőszoba)
b) a nem lakás céljára szolgáló épületben, ha az épület rendeltetésének megfelelően a fűtés üzemeltetése időszakosan válik szükségessé (pl. idényjellegű üdülő)
c) ideiglenes jellegű épületben (pl. felvonulási épület)
d) ha a villamos helyiségfűtés alkalmazása kisegítő jelleggel, átmenetileg a helyiség állandó alapfűtését biztosító berendezés üzemzavar esetén, az üzemzavar elhárításának időtartamára válik szükségessé.
(2) Lakás esetén — alapfűtéskét — közvetlen helyiségfűtő készülék időbeli korlátozás nélkül alkalmazható, ha az állandó tartózkodás céljára szolgáló helyiség alapfűtési teljesítményigénye az 1,5 kW-ot nem haladja meg.
3. §
(1) A hőtároló helyiségfűtő berendezés (hőtároló kályha és villamos padlófűtés) felfűtésére szolgáló fűtőtestet kizárólag
az éjszakai időszakban (a továbbiakban: felfűtési időszak) és
a nappali időszak mérsékelt, illetve kisterhelésű időszakában (a továbbiakban: ráfűtési időszak)
szabad a hálózatra kapcsolni (a továbbiakban együtt: völgyidőszakok).
(2) Az áramszolgáltató köteles 24 óránként a völgyidőszakokban a hőtároló helyiségfűtő berendezés részére összesen legalább 8 óra időtartamú felfűtési, illetve ráfűtési lehetőséget biztosítani.
4. §
A közvetlen helyiségfűtő készüléket, kivéve a 2. § (1) bekezdésében meghatározott eseteket, amelynek maximális beépített fűtőteljesítménye az 1,5 kW-ot meghaladja — ideértve a villamos fűtésűre átalakított cserépkályhát, valamint a hőtároló kályha tartozékát képező, közvetlen fűtést adó (nem a hőtároló mag felfűtését szolgáló) fűtőtestet is — kizárólag a csúcsidőszakon kívüli időszakban szabad a hálózatra kapcsolni.
5. §
(1) A 80 literesnél nagyobb űrtartalmú villamos forróvíztárolót a fogyasztó választása szerint, vagy a csúcsidőszakon kívüli időszakban, vagy a völgyidőszakban szabad a hálózatra kapcsolni.
(2) Az áramszolgáltató köteles a fogyasztónak a kizárólag völgyidőszakokban történő bekapcsolásra vonatkozó kérelmét az időprogramkapcsoló és a megfelelő fogyasztásmérő felszerelésével teljesíteni, ha a fogyasztó az ehhez szükséges műszaki feltételeket megteremtette.
(3) Az áramszolgáltató a kizárólag a völgyidőszakokban hálózatra kapcsolható forróvíztárolók részére köteles összesen legalább 6 óra időtartamú felfűtési, illetve ráfűtési lehetőséget biztosítani, illetve amennyi a készülék teljes felfűtéséhez szükséges.
(4) A felfűtési, illetve ráfűtési időtartamoknak a völgyidőszakokon belüli kezdetét a helyi elosztó hálózat terhelési viszonyai alapján — a fogyasztó körülményeit is figyelembe véve — az áramszolgáltató határozza meg.
6. §
Az áramszolgáltató köteles a kizárólag csúcsidőszakon kívül hálózatra kapcsolható hőfejlesztő készülékek részére a teljes nappali és éjszakai időszakban felfűtési lehetőséget biztosítani.
7. §
(1) Azt a fogyasztót, aki az áramszolgáltatónak írásban tett nyilatkozata szerint 1976. évet megelőzően csatlakoztatta folyamatos üzemmóddal a hálózatra 80 liternél nagyobb űrtartalmú forróvíztárolóját, illetve az 1,5 kW-ot meghaladó maximális fűtőteljesítményű közvetlen helyiségfűtő készülékét, az áramszolgáltató csak a fogyasztó hozzájárulásával és a saját költségére elvégzett átalakítással zárhatja ki a csúcsidejű fogyasztásból.
(2) A fogyasztó és az áramszolgáltató megállapodhatnak abban is, hogy az átalakítást, az áramszolgáltatótól kapott egyszeri költségtérítés ellenében a fogyasztó végzi el.
(3) A 7. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a fogyasztó névleges csatlakozási teljesítmény bővítési igényének kielégítését az áramszolgáltató a közvetlen helyiségfűtő készülék időbeli korlátozásához kötheti.
8. §
(1) A hőtároló helyiség fűtőberendezés felfűtésére szolgáló fűtőtestet és az 1,5 kW-ot meghaladó fűtőteljesítményű közvetlen helyiségfűtő készüléket, valamint a 80 liternél nagyobb űrtartalmú forróvíztárolót a vonatkozó szabvány előírásainak megfelelő módon felszerelt időprogramkapcsolón és más fogyasztóberendezés ellátást nem szolgáló vezetéken keresztül kell a fogyasztásmérő berendezéshez csatlakoztatni.
(2) Ha a fogyasztó a villamos hőfejlesztő készülékét a rendeletben leírtaktól eltérően használja, az áramszolgáltató a készülék fogyasztását a külön jogszabályban meghatározott felemelt árral számolhatja el, amíg a szabálytalan vételezés fennáll. A felemelt ár felszámítása nem zárja ki a szabálytalan vételezésre a külön jogszabályban megállapított egyéb követelmények alkalmazását.
9. §
A rendelet alkalmazásánál irányadó fogalmakat a Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat, valamint a villamos energia árának megállapításáról szóló rendeletek tartalmazzák.
10. §
(1) Ez a rendelet 1991. július 15-én lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével a villamos energia hőfejlesztés céljára történő felhasználásáról szóló 7/1983. (IX.29.) IpM rendelet hatályát veszti.
Dr. Bod Péter Ákos s. k.,
ipari és kereskedelmi miniszter
