Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1991. évi II. törvény

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról*1

1992.03.01.

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) a következők szerint módosul:

1. § A T. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,39. § (1) Öregségi teljes nyugdíjra jogosult a hatvanadik életévét betöltött féri és az ötvenötödik életévét betöltött nő, ha
a) húsz évi szolgálati időt szerzett,
b) az előzőekben említett életkort — ideértve a korkedvezményes életkort is — 1991. január 1-je előtt betöltötte és eddigi az időpontig legalább tíz évi szolgálati időt szerzett.
(2) Öregségi résznyugdíjra jogosult az a hatvanadik életévét betöltött férfi és az az ötvenötödik életévét betöltött nő, aki legalább tíz évi szolgálati idővel rendelkezik, de húsz évi szolgálati időt nem szerzett.''

2. § (1) A T. 43. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő tartamától és a havi átlagkeresettől függ. Ezek figyelembevételével az öregségi teljes nyugdíj összege:''

(2) A T. 43. §-a a következő (2)—(3) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

,,(2) Az öregségi résznyugdíj a húsz évi szolgálati idő alapján meghatározott öregségi teljes nyugdíjnak annyiszor két százalékával csökkentett összege, ahány évvel a szolgálati idő húsz évnél kevesebb.
(3) Ha az öregségi teljes nyugdíjat az öregségi nyugdíj legkisebb összegében kell megállapítani, a csökkentést erre az összegre kell végrehajtani.''

3. § A T. 44. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

,,(4) A Kormány az Országgyűlés határozata alapján a Társadalombiztosítási Alap költségvetéséről szóló adott évi törvény keretei között a nyugellátásokat, baleseti nyugellátásokat — ideértve a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokat is — felemeli, kiegészíti.''

4. § A T. a következő 44/A. §-sal egészül ki:

,,44/A. § Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 12 000 forintnál több:
a 12 001—14 000 forint közötti átlagkeresetrész nyolcvan százalékát,
a 14 001—16 000 forint közötti átlagkeresetrész hetven százalékát,
a 16 001—30 000 forint közötti átlagkeresetrész hatvan százalékát,
a 30 001—40 000 forint közötti átlagkeresetrész ötven százalékát,
a 40 001—50 000 forint közötti átlagkeresetrész negyven százalékát,
az 50 001—60 000 forint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát,
a 60 001—70 000 forint közötti átlagkeresetrész húsz százalékát,
a 70 001—80 000 forint közötti átlagkeresetrész tíz százalékát,
a 80 000 forint feletti átlagkeresetrész öt százalékát
kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.''

5. § A T. 54. §-a a következő (3)—(4) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszeresen lehet figyelembe venni.
(4) Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét a (3) bekezdésben említett egyszeres számításra tekintet nélkül — annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1-je előtt. Amennyiben az anya 1968. január 1-je előtt született gyermeke (gyermekei) tartósan betegek, illetve fogyatékosnak minősültek (minősülnek) a növelés 550 naptári nap.''

6. § A T. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, (2)—(3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2)—(3) bekezdés számozása (4)—(5) bekezdésre változik:

,,(1) Baleseti táppénz annak jár, aki üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.
(2) Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül.
(3) Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy a gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.''

7. § A T. 82. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

,,(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és azbesztózisból eredő és huszonöt százalékot meg nem haladó munkaképesség-csökkenés fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.''

8. § A T. 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék alapját, mértékét, illetőleg összegét kormányrendelet, 1992. január 1-jétől pedig törvény állapítja meg. Erre vonatkozó tervezetét 1991. augusztus 31-ig a Kormány terjessze elő.''

9. § A T. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,111. § Rendbírságot köteles fizetni a munkáltató, egyéb szerv és személy, ha a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a társadalombiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos kötelezettségének nem, vagy nem az előírt módon tesz eleget.''

10. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a T. 25/A. §-ának (2) bekezdése, 41. §-a, 55. §-a és a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 75. és 179. §-a hatályát veszti.

(2) A T. 39. §-ában, 43. §-ának (2)—(3) bekezdésében és 54. §-ának (3)—(4) bekezdésében foglaltakat a másodfokú társadalombiztosítási határozattal le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell.

(3)2

(4) A T. 80. §-ának (2) bekezdését a törvény kihirdetését követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

INDOKOLÁS
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (T.) módosítására irányuló törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


Az Országgyűlés törvényt fogadott el, amelynek következtében 1991. január 1-jétől a szolgálati idők között bekövetkezett és egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítást megelőző szolgálati idő minden további nélkül figyelembe vehető. A megszakításhoz fűződő hátrány megszüntetésének az ad különös jelentőséget, hogy 1991-től — az öregségi korhatárt 1990. december 31-e után betöltőkre nézve — érvénybe lép a T. 39. §-ának az az 1980-ban kihirdetett rendelkezése, mely szerint öregségi nyugdíjra az a korhatárt betöltött személy jogosult, aki húsz évi szolgálati időt szerzett. Azokra nézve pedig, akik a korhatárt 1991. előtt betöltötték és eddig tíz évi szolgálati idővel rendelkeznek — szerzett jogként — fennmarad az a lehetőség, hogy igényüket húsz évnél kevesebb, de legalább tíz év alapján bármikor érvényesíthetik. Bevezetésre kerül ugyanakkor az öregségi résznyugdíj intézménye, továbbá az anyák szolgálati idővel kapcsolatos kedvezménye is.
Az előzőeken kívül a törvényjavaslat még néhány szükséges és időszerű, a társadalmi igényeket kielégítő, valamint az egyéges eljárást biztosító változtatást tartalmazza.

RÉSZLETES INDOKOLÁS


A T-nek az 1980-ban megállapított 39. §-a szerint az öregségi nyugdíjra jogosultsághoz húsz évi szolgálati idő szükséges. Felhatalmazás alapján azonban a Kormány úgy rendelkezett, hogy öregségi nyugdíjra jogosult az is, aki 1991. előtt betölti az öregségi korhatárt és eddig legalább tíz évi szolgálati időt is szerez. Mivel ez a kedvezmény a korhatárt 1990. december 31-e után betöltőkre már nem vonatkozik, az 1936-ban vagy azt követően született nőknek és az 1931-ben vagy azt követően született férfiaknak csak húsz év megszerzése után járna öregségi nyugdíj.
Annak ellenére, hogy a nyugdíjra jogosító szolgálati idő emelkedését tíz éve meghirdették, vannak kategóriák, amelyek tíz évet meghaladó szolgálati időt nem is szerezhettek (például a segítő családtagok). Ezen túlmenően nem feltétlenül tudtak húsz évi szolgálati időt szerezni a gyermekgondozási segély bevezetése előtt gyermeket szülő nők, továbbá azok sem, akik olyan helyen laktak, ahol nem volt munkaalkalom. Mivel a szociális ellátások rendszere nem tudja a korhatárt betöltött és tíz évet meghaladó, de húsz évet el nem érő szolgálati idővel rendelkezők létfenntartását biztosítani, a megoldást a nyugdíjrendszerbe kellett beépíteni. A megoldás az öregségi résznyugdíj intézményének bevezetése.
A törvényjavaslat a T. 39. §-ának módosítását és a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (R.) 75. §-ának hatályon kívül helyezését teszi szükségessé.

Az öregségi résznyugdíj olyan nyugdíj megállapítását teszi lehetővé, amelyet a húsz évre vonatkozó százalékos mérték szerint kell meghatározni, majd annyiszor két százalékkal kell csökkenteni, ahány év a húszból hiányzik.
A törvényjavaslat a T. 43. §-ának módosítását teszi szükségessé.

A gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása miatt — amint az az elmúlt években is történt — a nyugellátások, baleseti nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások felemelése vagy kiegészítése évente többször is elkerülhetetlenné vált. A Kormány jelenlegi felhatalmazása csak a nyugdíjak legkisebb összegének meghatározására terjed ki. A már megállapított nyugdíjak említett felemelése, kiegészítése esetenként külön felhatalmazást igényel. Ezért szükséges olyan általános felhatalmazás, amelynek alapján a Kormány az Országgyűlés határozata alapján — a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvény keretei között — rendelettel szabályozza a nyugdíjak emelését, illetőleg kiegészítését.
A törvényjavaslat a T. 44. §-ának módosítását teszi szükségessé.

A kiugróan magas — és a jelenlegi gazdasági helyzetben nem magyarázható — nyugdíjak keletkezésének megakadályozása érdekében a törvényjavaslat szigorítja az ún. sávos degressziót, amelyet jelenleg a R. 100. §-a szabályoz. Ennek alkalmazása azt jelenti, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló és az általános szabályok szerint kiszámított havi átlagkereset jogszabályban meghatározott összegen felüli részét csökkentett mértékben lehet csak figyelembe venni a nyugdíj megállapításához. A csökkentés induló összegét a törvényjavaslat a jelenlegi 10 000 forintról 12 000 forintra emeli, a magasabb havi átlagkeresetnél azonban a korlátozást fokozza. Ezt a megszorítást törvénynek kell tartalmaznia.
A törvényjavaslat a T-be 44/A. § felvételét teszi szükségessé.

Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő húsz évre emelése tette elengedhetetlenné, hogy kielégítsük azt a régi társadalmi igényt, amely az anyáknak — ilyen minőségükben járó — szolgálati idő kedvezményt jelent. Összefüggésben azzal, hogy a gyermekgondozási segély bevezetése előtt a nőknek általában meg kellett szüntetniük a munkaviszonyt, ha gyermekük született, az anyák szolgálati idejét 1968. január 1. előtti szülés esetén gyermekenként növelni kell egy-egy évvel, illetőleg másfél évvel akkor, ha tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekről van szó.
A törvényjavaslat a T. 54. §-ának módosítását és a R. 179. §-ának hatályon kívül helyezését teszi szükségessé.

A T. 79. §-a szerint a jogosultat csak egy baleseti nyugellátás illeti meg és az, aki több baleseti nyugellátásra is jogosult, ezek közül választhat. Ugyanakkor a baleseti nyugellátás és a 100 százalékos mértékű baleseti táppénz — kizáró rendelkezés hiányában — egyidejűleg folyósítható. Ez azt jelenti, hogy a biztosított ugyanazon balesetből eredően egyidejűleg két — kiemelt összegű — keresetpótló ellátásban részesülhet. Ez a helyzet ellentmondásos annál is inkább, mivel ,,induláskor'', a jogosultság elbírálásánál csak egyfajta baleseti ellátás jár, tehát a baleseti járadékot vagy a baleseti rokkantsági nyugdíjat mindaddig nem lehet megállapítani, amíg az igénylő baleseti táppénzt kap. Ha azonban a baleseti rokkantsági nyugdíjas munkaviszonyba lép és ugyanabból a balesetből eredően ismét keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz az említett nyugdíjjal egyidejűleg már folyósítható. Ennek az ellentmondásnak a feloldása indokolt.
A törvényjavaslat a T. 80. §-ának a módosítását teszi szükségessé.

A jelenlegi rendelkezések szerint a baleseti járadék legfeljebb 2 év tartamára jár, ha a munkaképesség-csökkenés 25 százaléknál nem több. A szénbányászat válságkezelésével kapcsolatos egyik szociálpolitikai intézkedésként, orvosszakmai megfontolásból a szilikózis és az azbesztózis alapján járó baleseti járadékot időbeli korlátozás nélkül indokolt biztosítani akkor is, ha a munkaképesség-csökkenés a 25 százalékot nem haladja meg.
A törvényjavaslat a T. 82. §-ának (2) bekezdéssel történő kiegészítését teszi szükségessé.

A társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék alapját, mértékét, illetőleg összegét jelenleg a Kormány állapítja meg. Ez a törvényjavaslat szerint 1992-től az Országgyűlés feladata lesz.
A Kormánynak 1991. augusztus 31-ig erre vonatkozóan tervezetet kell készítenie.
A törvényjavaslat a T. 103. §-a (2) bekezdésének a módosítását teszi szükségessé.

Ez idő szerint a társadalombiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos mulasztások miatt csak a munkáltató és egyéb szerv kötelezhető rendbírság fizetésére, a T. 111. §-ának szóhasználata nem vonatkoztatható az egyéni vállalkozókra. Ha tehát ez utóbbiak saját járulékalapjukat illetően bejelentést nem tesznek, az szankció hiányában nem kényszeríthető ki. E ,,kedvezmény'' fenntartása nem indokolt.
A törvényjavaslat a T. 111. §-a helyébe új (módosított) rendelkezés felvételét teszi szükségessé.

A mezőgazdasági szövetkezeti tagok keresőképtelenségük esetén táppénz helyett betegségi segélyt, szülésük esetén pedig terhességi- gyermekágyi segély helyett szülési segélyt kapnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló jogszabályok szerint.
Miután a betegségi segély és a szülési segély címén kifizetett összegek a Társadalombiztosítási Alapot terhelik, indokolt keresőképtelenség és szülés esetén a mezőgazdasági szövetkezeti tagok részére is — a társadalombiztosítási jogszabályok szerint — táppénzt, illetőleg terhességi- gyermekágyi segélyt folyósítani.
A társadalombiztosítástól idegen tevékenységet a jövőben nem indokolt szolgálati időnek tekinteni, így 1991-től nem képez szolgálati időt az 1945. január 1-je előtt a munkásmozgalomban eltöltött idő.
A törvényjavaslat ezért a T. 25/A. §-ának (2) bekezdését, 55. §-át és okafogyottá válása miatt a T. 41. §-át hatályon kívül helyezi.
A hatálybalépéssel egyidejűleg rendelkezni kellett arról, hogy az egyes új rendelkezéseket (T. 39., 44/A., 54., 80. §-a) milyen esetekben kell alkalmazni.
1

A törvényt az Országgyűlés az 1991. január 16-ai ülésén fogadta el. A kihirdetés napja 1991. január 28. Utóbb a törvényt az 1997: LXXX. törvény Mellékletének a) pontja hatályon kívül helyezte 1998. január 1. napjával.

2

A 10.§ (3) bekezdését az 1992.IX. törvény 49.§-ának (1) bekezdése hatályon kivül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás