Kifejezéskereső
2/1991. (II. 16.) MüM rendelet
a mérleg szerinti bérköltség viszonyítási alapjának megállapításáról
Az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: R) 8. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. § E rendelet hatálya a R. hatálya alá tartozó adóalanyra (a továbbiakban: vállalat) terjed ki.
2. § (1) A mérleg szerinti bérköltség (a továbbiakban: bérköltség) és az éves képzett létszám (a továbbiakban: képzett létszám) viszonyítási alapját a vállalatnak a következő esetekben kell megállapítania, illetve módosítania:
a) a vállalat 4. § szerinti átszervezésekor,
b) új vállalat 5. § szerinti létesítésekor,
c) a vállalat 6. § szerinti tárgyévi évközi megszűnésekor,
d) a képzett létszám bázishoz viszonyított 5%-ot elérő növekedésekor,
e) a képzett létszám bázishoz viszonyított 5%-ot meghaladó csökkenésekor,
f) a munkaügyi miniszter által — az Érdekegyeztető Tanács egyetértésével — megállapított, az a)—e) pontokban nem említett egyéb esetekben.
(2) A 3. számú melléklet szerinti vállalat, valamint — a létesítést követő évben — az 5. §-ban említett új vállalat a 7. § (1) bekezdésében foglaltakat akkor is alkalmazhatja, ha a képzett létszám bázishoz viszonyított növekedése nem éri el az 5%-ot.
3. § Az e rendelkezésben használt egyes fogalmakat és a számítási eljárásra vonatkozó előírásokat az 1. számú, új vállalat létesítése során a felvett teljes munkaidős dolgozók bérének bázisaként alkalmazandó átlagos havi béreket a 2. számú melléklet tartalmazza.
4. § (1) A bázis megállapítása (módosítása) szempontjából átszervezésnek minősül
— a vállalatok összevonása, szétválása,
— a gazdálkodási forma váltás (átalakulás).
— a vállalattól kiváló részleg(ek) önállóvá válása.
Az önállóvá váló részleggel azonosan kell eljárnia annak a vállalatnak is, amelyből a kiváló részleg önálló szervezetté alakul.
Az átszervezés útján létrejött vállalat e rendelet szempontjából nem minősül új vállalatnak.
(2) Az átszervezés útján létrejött vállalat tárgyévi bérköltségének, valamint a képzett létszámának a bázisát azon vállalat(ok), részleg(ek) dokumentált bázisévi adatainak felhasználásával kell meghatározni, amely(ek)ből létrejött. Ezeket az adatokat
— a szervezeti változást megelőző naptári évre vonatkozóan, illetve
— ha a változás a tárgyévben évközben történt, a tárgyév január 1-jétől a szervezeti változás napjáig eltelt időszakra is, továbbá
— az átszervezés napját
jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A jegyzőkönyvben rögzítendő adatok meghatározásánál a R. 3. §-ának (4) bekezdése, a 4., a 4/A. §-a és a mellékletének 1. és 3. pontjai, valamint a jelen rendelkezés 8. §-a előírásait is figyelembe kell venni.
(4) Az átszervezés útján létrejött, illetőleg az átszervezésben érintett vállalat bérköltségének és képzett létszámának bázisát, ha az átszervezés
a) a tárgyév január 1-jén történt: a vállalatnak az átszervezés előtt megfelelő szervezeti egység(ek)re (a továbbiakban: részleg) kimutatott, jegyzőkönyvben rögzített bázisévi éves adat(ok),
b) a bázisévben évközben történt: a bázisév január 1-jétől az átszervezés napjáig eltelt naptári napokra az önálló szervezetté alakult vállalatokra, részleg(ek)re kimutatott, jegyzőkönyvben rögzített adattal növelt (amely vállalatból a részleg kivált, ott csökkentett) bázisévi vállalati adatok. (A képzett létszámot értelemszerűen átlagolással kell meghatározni),
c) a tárgyévben évközben történt: a vállalatok, részleg(ek) bázisévi, jegyzőkönyvben rögzített éves adatainak, valamint az átszervezés napjától december 31-éig eltelt naptári napok és a tárgyévi összes naptári napok hányadosának a szorzata,
illetve ezek 7. § alkalmazásával módosított adatai képezik.
(5) A (2)—(4) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni, ha a tervek szerint az átszervezés az éven belül nem egy, hanem több fázisban valósul meg.
(6) Az a bázisévben évközben átszervezés útján létrejött vállalat, amely a bázisévben nem tartozott a R. 2., 3., 4. §-a hatálya alá, a bázisadatok kialakításakor az 5. § (5) bekezdése előírásai szerint is eljárhat.
5. § (1) Új vállalat tárgyévben történő létesítése esetén a vállalat tárgyévi bérköltségének bázisa a (2)—(4) bekezdésben előírt módon meghatározott bérösszeg.
(2) A vállalathoz felvett teljes munkaidős dolgozók béreként a 2. számú mellékletben megjelölt átlagos havi béreket kell személyenként számításba venni. Ezeket az átlagos béreket az érintett dolgozó bérpótlékra való jogosultsága esetén — a túlóra pótlék kivételével — a bérpótlékokról rendelkező jogszabályban előírt pótlék kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) rögzített mértékével növelni kell.
(3) A (2) bekezdésben említett bérpótlékokkal azonosként kezelendő a munkabér — kiegészítő fizetésként megjelenő — természetben kifizetett részének fogyasztói áron megállapított értéke.
(4) A dolgozók (2)—(3) bekezdés szerint — személyenként — meghatározott átlagos havi bérét a dolgozók tárgyévi tényleges foglalkoztatási idejére kell vetíteni. A bérköltség bázisa az így megállapított személyenkénti bérek összegének, valamint a tárgyévi bérköltség és a teljes munkaidősöknek elszámolt tárgyévi bérköltség hányadosának a szorzata.
(5) A bázisévben évközben alakult vállalat tárgyévi képzett létszámának a bázisa a bázisévi tényleges adat, a tárgyévi bérköltségének a bázisa — a 7. § figyelembevételével módosított — bázisévi tényleges adat.
6. § (1) A tárgyévben évközben megszűnő vállalatnál a tárgyévi bérköltség és képzett létszám bázisát — a R.-ben és a jelen rendelet 4., 5. és 8. §-aiban előírtak figyelembevételével megállapított — teljes évi bázis adatoknak a tárgyévi megszűnésig eltelt naptári napokra vetített időarányos része, illetve ennek a 7. § alkalmazásával módosított adatai képezik.
(2) A mutatók (1) bekezdés szerinti időarányos része a mutatók teljes évre vonatkozó bázisának, valamint a tárgyév január 1-jétől a vállalat megszűnésének napjáig eltelt naptári napok és a tárgyévi összes naptári nap hányadosának a szorzata.
7. § (1) A tárgyévi bérköltség bázisa
a) a képzett létszám 2. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelő növekedése esetén: a tárgyévi és a bázisévi képzett létszám hányadosával szorzott bázisévi bérköltség;
b) a képzett létszám 2. § (1) bekezdése e) pontjának megfelelő csökkenése esetén: a képzett létszám csökkenés 5%-ot meghaladó részének százalékos mértékével csökkentett bázisévi bérköltség.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor bázisévi bérköltségként a R. szerinti és a jelen rendelet 4—6. és a 8. §-ai alapján már korrigált (megállapított) adatot kell figyelembe venni.
Vegyes rendelkezések
8. § (1) Annak a vállalatnak, amely a Foglalkoztatási Alapból munkahely teremtő beruházáshoz támogatást vett igénybe, az Állami Fejlesztési Intézettel kötött szerződés alapján felvett teljes munkaidős dolgozók éves átlagos állományi létszámát a képzett létszám számításánál, az ugyanezen dolgozóknak történt — bérköltségként elszámolt — kifizetéseket a tárgy- és bázisévi adatoknál — a R. és e rendelet előírásainak alkalmazásakor — figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak az ott említett szerződés szerinti létszám (részleges vagy teljes) feltöltésének évében, legfeljebb a szerződésben vállalt — a teljes létszám feltöltésére vonatkozó — határidőt követő évben kell alkalmazni.
(3) Ha az 1991. évi vállalati bérköltség éves szintű (törtévi működés esetén az arra átszámított) bázisának 3%-át eléri a munkabérek — 1991. év során külön jogszabályban meghatározott időponttól érvényes — legkisebb összegének (a továbbiakban: minimális bér) biztosításához kimutatott vállalati szintű bértömeg éves szintre számított összege, akkor — a R. 3. § (2) bekezdése alkalmazása során a tárgyévi bérköltséget 1991-ben az ez évre eső résszel, 1992-ben ennek a teljes évire kiegészítő összegével csökkentetten lehet figyelembe venni.
(4) A (3) bekezdésben említett feltétel meglétének vizsgálata során figyelembe vehető, valamint — a feltétel megléte esetén — 1991-ben és 1992-ben a tárgyévi mérleg szerinti bérköltségből levonható összeget az 1. számú melléklet 6—9. pontjai szerint kell megállapítani.
(5) Ha a mezőgazdasági termelés (3111) szakágazatba tartozó — 1990. évben külön jogszabály szerint — aszálykárosnak minősült vállalat 1991. évi tárgyévi bérköltségének bázishoz viszonyított — százalékban kifejezett —, növekménye nagyobb, mint 18%, a R. 3. § (2) bekezdésének alkalmazásakor az 1991. évi tárgyévi bérköltségét legfeljebb az 1. számú melléklet 11. pontjában meghatározott összeggel csökkentetten veheti figyelembe.
Záró rendelkezések
9. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1991. évi bérköltség és képzett létszám bázisának meghatározásánál kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a mérleg szerinti bérköltség és hozzáadott érték mutató viszonyítási alapjának megállapításáról, módosításáról szóló 6/1989. (VII. 13.) ÁBMH rendelkezés, az ezt módosító 5/1990. (II. 28.) ÁBMH rendelkezés és a 3/1990. (XII. 18.) MüM rendelet. Rendelkezéseiket azonban az 1990. évi elszámolásoknál — a 6/1989. (VII. 13.) ÁBMH rendelkezésnek a 3/1990. (XII. 18.) MüM rendelettel megállapított 10. §-a (9)—(10) bekezdéseiben, és az 1. számú melléklete 9—10. pontjaiban foglaltakat még az 1991. évi elszámolásoknál is — alkalmazni kell.
Dr. Kiss Gyula s. k.,
munkaügyi miniszter
1. számú melléklet a 2/1991. (II. 16.) MüM rendelethez
2. számú melléklet a 2/1991. (II. 16.) MüM rendelethez
|
Munkafeltételi |
|
|
Átlagos bér |
|
|
||||||
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
||||||
|
|
|
képesítési fokozatokban |
|
|
|||||||
|
1. |
7300 |
|
7800 |
|
8700 |
|
9600 |
|
12550 |
|
15350 |
|
2. |
7500 |
|
8650 |
|
9850 |
|
11350 |
|
14050 |
|
16400 |
|
3. |
8550 |
|
10350 |
|
11600 |
|
12900 |
|
15050 |
|
17450 |
|
4. |
10200 |
|
11650 |
|
12600 |
|
15000 |
|
16750 |
|
19850 |
|
5. |
10750 |
|
13 200 |
|
17100 |
|
23500 |
|
27900 |
|
28150 |
|
Kiemelt |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
20750 |
|
Megnevezés (bércsoport) |
|
Átlagos bér |
|
|
1. Vezérigazgató, igazgató, elnök |
|
51 000 |
|
|
2. Vezérigazgató, igazgatóh., elnökh. |
|
44 400 |
|
|
3. Vezető |
I. |
|
38 100 |
|
|
II. |
|
26 200 |
|
4. Termelés(tevékenység)irányító |
I. |
|
35 300 |
|
|
II. |
|
25 200 |
|
|
III. |
|
20 300 |
|
|
IV. |
|
17 800 |
|
|
V. |
|
12 850 |
|
|
|
|
|
Ft/fő/hó |
||||
|
|
|
Átlagos bér |
|
|||||
|
Szakmai gyakorlati |
Alapfokú |
Középfokú |
Felsőfokú |
Egyetemi, főiskolai |
||||
|
|
|
képesítéssel |
|
|||||
|
1. 0—3 év |
— |
8 900 |
|
10 650 |
|
13 350 |
|
|
|
2. 3—8 év |
9 450 |
|
10 400 |
|
13 100 |
|
16 000 |
|
|
3. 8—15 év |
10 350 |
|
12 350 |
|
15 000 |
|
18 400 |
|
|
4. 15—20 év |
11 500 |
|
13 500 |
|
16 150 |
|
19 400 |
|
|
5. 20 év felett |
13 250 |
|
15 350 |
|
17 600 |
|
21 050 |
|
|
6. Főmunkatárs |
|
|
|
|
|
|
29 600 |
|
|
|
|
Ft/fő/hó |
||
|
|
Átlagos bér |
|||
|
Munkaviszonyban töltött idő |
I. |
II. |
||
|
|
képzettségi fokozatban |
|||
|
1. 0—5 év |
7 250 |
|
7 800 |
|
|
2. 5—10 év |
8 400 |
|
9 150 |
|
|
3. 10—15 év |
9 400 |
|
10 000 |
|
|
4. 15—20 év |
9 850 |
|
10 750 |
|
|
5. 20 év felett |
11 200 |
|
12 050 |
|
(gépjárművezetők) (Ft/fő/hó)
|
|
|
|
Ft/fő/hó |
|||
|
|
Átlagos bér |
|||||
|
0—3 |
3—20 |
20— |
||||
|
évi szakmai gyakorlati idő esetén |
||||||
|
1. Személygépkocsi, autóbusz (12 személy), betegszállító gépkocsi (OMSZ, KÖJÁL betegszállító gépkocsi kivételével), tehergépjármű (2 t hasznos teherbí rásig) vezetője |
8 050 |
|
10 100 |
|
12 700 |
|
|
2. Nem közforgalmú autóbusz (12 személy felett) vezetője, tehergépjármű (2,1—5 t hasznos teherbírásig) vezetője |
10 150 |
|
11 600 |
|
13 250 |
|
|
3. Tehergépjármű (5,1—10,0 t hasznos teherbírásig), OMSZ, KÖJÁL betegszállító, hullaszállító gépkocsi, különleges gépjármű, bejárató szerviz műhelykocsi — a továbbiakban együtt: különleges gépjármű — (10,0 t h. tb-ig, h. tb. hiányában 10,0 t összsúlyig) vezetője |
9 600 |
|
11 850 |
|
13 600 |
|
|
4. Tehergépjármű, különleges gépjármű (10,1—25,0 t hasznos teherbírásig, hasznos teherbírás hiányában 20,0 t összsúlyig) vezetője |
10 950 |
|
12 900 |
|
15 050 |
|
|
5. Közforgalmú autóbusz, trolibusz tehergépjármű, különleges gépjármű (20,1 t hasznos teherbírás felett, hasznos teherbírás hiányában 20,1 t összsúly felett) vezetője |
12 500 |
|
14 000 |
|
15 900 |
|
|
6. Áruszállító motorkerékpár vezetője |
|
|
6 800 |
|
|
|
|
Kulcs- |
Munkakör megnevezése |
Átlagos bér |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Intézeti(fő)ig3601 |
Intézeti(fő)ig. h.3602 |
Intézetifőov.3603 |
Intézetiov.3604 |
Kutatók |
||
|
3621/A |
Kutató professzor |
— |
— |
— |
— |
50 350 |
|
3621/B |
Tudományos tanácsadó |
65 850 |
52 900 |
40 900 |
37 950 |
32 250 |
|
3622 |
Tudományos főmunkatárs |
57 750 |
48 700 |
39 900 |
33 200 |
22 600 |
|
3623 |
Tudományos munkatárs |
51 650 |
44 750 |
36 550 |
29 000 |
19 300 |
|
3624 |
Tudományos segédmunkatárs |
— |
— |
— |
— |
14 100 |
|
Kulcsszám |
Munkakör megnevezése |
Átlagos bér |
|
3701 |
Ügyvezető igazgató |
52 600 |
|
3702 |
Gazd. ig. műsz. gazd. ig. h. |
44 400 |
|
3703 |
Gazdasági vezető |
42 200 |
|
3704 |
Műszaki-gazdasági vezető I. |
30 200 |
|
3705 |
Műszaki-gazdasági vezető II. |
23 600 |
|
3706 |
Üzemvezető |
22 700 |
|
3707 |
Művezető |
20 150 |
|
Kulcsszám |
Munkakör megnevezése |
Átlagos bér |
|
|
3761 |
Műhelyvezető, kiemelt szakmunkás |
15 600 |
|
|
3762 |
Szakmunkás I. |
13 100 |
|
|
3763 |
Szakmunkás II. |
10 000 |
|
|
3764 |
Betanított munkás I. |
10 000 |
|
|
3765 |
Betanított munkás II. |
8 950 |
|
|
3766 |
Egyéb fizikai munkás |
7 750 |
|
3. számú melléklet a 2/1991. (II. 16.) MüM rendelethez
A mellékletben nem említett egyéb tarifarendeletek alapján besoroltakra is értelemszerűen alkalmazni kell.
Vezetői pótlékkal együtt
