Kifejezéskereső
1991. évi XXIII. törvény
az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet módosításáról*1
1991.07.18.
1. § (1) Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet (Ütvr.) 1. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
,,Az ügyvéd feladata, hogy ügyfelét megbízás vagy hatósági kirendelés alapján a jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse.''
(2) Az Ütvr. 1. §-a (5) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
,,Ezek a rendelkezések az ügyvédjelöltre, valamint az ügyvédek és az ügyvédi szervek alkalmazottaira értelemszerűen irányadók.''
2. § Az Ütvr. 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,2. § (1) Ügyvédi tevékenységet az folytathat, aki az ügyvédi kamara tagja. Az ügyvéd egyéni ügyvédként, illetőleg ügyvédi iroda tagjaként működhet.
(2) Az ügyvédi kamarai felvételre jogosult, aki
a) egyetemi jogi végzettségű,
b) a külön jogszabályban meghatározott szakvizsgát letette,
c) magyar állampolgár,
d) Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik,
e) büntetlen előéletű,
f) ügyvédi felelősségbiztosítással rendelkezik, vagy az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyező Egylet tagja.
(3) Nem vehető fel az ügyvédi kamarába,
a) aki az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;
b) akit az ügyvédi kamarából, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösségből kizártak, vagy akit mint munkaviszonyban álló jogtanácsost fegyelmi büntetésként elbocsátottak, amíg e büntetéshez fűződő hátrányos következmények fennállnak;
c) akit az ügyvédi kamarai tagdíj nemfizetése vagy az ügyvédi kamarával szemben fennálló egyéb tartozása miatt az ügyvédi kamara tagjai közül töröltek, az ezt kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig;
d) aki az ügyvédi tevékenység folytatásához megfelelő lakással vagy irodahelyiséggel az ügyvédi kamara területén nem rendelkezik;
e) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.
(4) A (3) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben az ügyvédi kamarából törölt személy akkor vehető fel újból, ha a tagdíjhátralékát, illetve az ügyvédi kamarával szemben fennálló más tartozását rendezte.
(5) Az ügyvéd csak egy ügyvédi kamara tagja lehet, és csak annak területén tarthat fenn irodát; más ügyvédi kamarába a kérelmére jegyezhető át.
(6) Az ügyvédi kamarába való felvételről az ügyvédi kamara elnöksége a törvényi feltételek vizsgálata után, harminc napon belül határoz. A határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül az Országos Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet.
(7) Ha az Országos Ügyvédi Kamara az ügyvédi kamarába való felvétel iránti kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezést elutasította, a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül az ügyvédi kamara székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz fordulhat. A bíróság az eljárás során a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit alkalmazza.''
3. § Az Ütvr. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Az ügyvéd tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási és sport tevékenység kivételével nem állhat munkaviszonyban, és ezek, valamint a munkaviszonynak nem minősülő közéleti tevékenység kivételével nem folytathat más kereső foglalkozást.''
4. § Az Ütvr. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) Az ügyvédi eskü szövege a következő: ,,Én ………………………… esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz és az Alkotmányhoz hű leszek, az ügyvédi hivatásomat ügyfelem érdekében az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok szerint lelkiismeretesen gyakorlom, az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm.''
5. § (1) Az Ütvr. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az (1) bekezdés a következő g)—j) ponttal egészül ki:
(Az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik)
,,e) ha az ügyvéd a magyar állampolgárságát elveszti, illetőleg a magyarországi állandó lakóhelyét megszünteti;''
,,g) az ügyvédi kamarai tagdíj nemfizetése vagy az ügyvédi kamarával szemben fennálló egyéb tartozása miatt a kamara tagjai közül törléssel;
h) a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezéssel;
i) ha nem rendelkezik ügyvédi felelősségbiztosítással, illetőleg az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyező Egyleti tagsága megszűnik;
j) ha az ügyvédi tevékenység folytatásához megfelelő lakással vagy irodahelyiséggel az ügyvédi kamara területén nem rendelkezik.''
(2) Az Ütvr. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) Az ügyvéd az ügyvédi kamarai tagságát szüneteltetheti. Ha az ügyvéd a kamarai tagságát szünetelteti, ez alatt munkaviszonyban állhat, illetve más kereső foglalkozást folytathat. Az ügyvédi kamarai tagságnak az ügyvéd országgyűlési képviselői vagy polgármesteri megbizatása miatti szüneteltetése esetén az ügyvéd az ügyvédi kamarai közéletben részt vehet.''
6. § Az Ütvr. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(3) A megbízás ellátásához az ügyvéd helyettes vagy ügyvédjelölt közreműködését is igénybe veheti, kivéve ha ezt az ügyfél a megbízás létrejöttekor kizárta.''
7. § Az Ütvr. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Az ügyvédi megbízást az ügyvéd vállalja el és ő köti meg az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodást. Ügyvédi iroda kirendelése esetén az ügyben eljáró ügyvédet az ügyvédi iroda vezetője jelöli ki.''
8. § Az Ütvr. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) Kirendelés esetén az ügyvéd, illetve az ügyvédi iroda indokolt esetben a kirendelés alól a felmentését kérheti.''
9. § Az Ütvr. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Az ügyvédi meghatalmazást írásba kell foglalni; a meghatalmazást a meghatalmazónak saját kezűleg alá kell írnia, az ügyvédnek ellenjegyezni kell.''
10. § Az Ütvr. 11. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
,,Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről jogszabály rendelkezhet.''
11. § Az Ütvr. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
,,(4) Az ügyvédi kamara elnöke figyelmeztetésben részesítheti az ügyvédet, ha az ügyvédi tevékenysége során olyan kifogásolható magatartást tanúsít, amely fegyelmi vétséget nem valósít meg.''
12. § Az Ütvr. 16. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
,,(1) Fegyelmi eljárást az ügyvédi kamara elnöke indíthat.
(2) A fegyelmi ügyben első fokon az ügyvédi kamara fegyelmi bizottsága, másodfokon az Országos Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága jár el.''
13. § Az Ütvr. 17. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
,,(1) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyvéd a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól a 14. § (2) bekezdésének a)—c) pontja szerinti fegyelmi büntetés jogerős kiszabásától számított egy év, az e) pontban írt fegyelmi büntetés esetén három év elteltével mentesül.
(2) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyvéd kérelmére a 14. § (2) bekezdésének a)—c) pontjában írt fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követően mentesíthető a hátrányos következmények alól, ha arra érdemes.''
14. § Az Ütvr. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Az ügyvédi iroda legalább két, ugyanabban az ügyvédi kamarában tagsággal rendelkező ügyvéd jogi személyiséggel rendelkező szervezete, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.''
15. § Az Ütvr. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,19. § (1) Az ügyvédi iroda az alapszabálya szerint működik.
(2) Az alapszabályt az ügyvédi kamarának nyilvántartásba vétel végett be kell mutatni. Ha az alapszabály jogszabályba ütközik, azt a kamara harminc napon belül módosítás céljából visszaadja az ügyvédi irodának.
(3) Az egyéni ügyvéd és az ügyvédi iroda ugyanannak az ügyvédi kamarának a területén alirodát tarthat fenn.''
16. § Az Ütvr. 25. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,25. § (1) Az ügyvédi iroda taggyűlésének határozata ellen az, akire a határozat sérelmes rendelkezést tartalmaz, a határozat közlésétől számított tizenöt nap alatt az ügyvédi kamara elnökségéhez halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.
(2) Ha az ügyvédi iroda taggyűlésének határozata jogszabállyal vagy az alapszabállyal ellentétes, azt az ügyvédi kamara hatályon kívül helyezi.''
17. § Az Ütvr. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,27. § (1) Az ügyvédi iroda megszűnik:
a) egyesüléssel,
b) szétválással,
c) ha a taggyűlés az ügyvédi irodát megszünteti.
(2) A taggyűlés a szétválásról és a megszűnésről akkor dönthet, ha meghatározza az ügyvédi iroda jogutódlását, és megosztja az ügyvédi iroda vagyonát is.
(3) A megszűnt ügyvédi iroda tagja az ügyvédi iroda tartozásaiért az ügyvédi iroda vagyonából rá eső rész erejéig felelős.''
18. § Az Ütvr. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Az egyéni ügyvéd és az ügyvédi iroda az ügyvédi megbízással kapcsolatban az ügyfélnek okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szerint felelős.''
19. § Az Ütvr. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) Szándékos károkozás esetén a kárt okozó ügyvéd a teljes kár, gondatlan károkozás esetén az ügyvédi iroda alapszabályában meghatározott mértékű kár megtérítésére kötelezhető.''
20. § Az Ütvr. 31. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,31. § (1) Az ügyvédi kamara az ügyvédek önkormányzattal rendelkező területi szerve, Budapesten és a megyei bíróságok székhelyén működik, jogi személy.
(2) Az ügyvédi kamara a működési területén képviseli az ügyvédek érdekeit, gondoskodik a jogaik védelméről, a rendelkezésre álló eszközökkel előmozdítja a feladataik teljesítését, az ügyvédi tevékenységgel összefüggő kérdésekben jogosult véleményt nyilvánítani és javaslatot tenni.
(3) Az ügyvédi kamara a működéséhez szükséges költségeket az ügyvédek kamarai tagdíjából fedezi. A tagdíj mértékét az ügyvédi kamara elnöksége határozza meg.''
21. § Az Ütvr. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(3) A (2) bekezdésben meghatározott szerveken kívül gazdasági bizottság, szociális-jóléti bizottság, oktatási bizottság, felvételi bizottság és etikai bizottság is választható.''
22. § (1) Az Ütvr. 33. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közgyűlés)
,,c) az ügyvédi kamara elnökségének előterjeszése alapján határoz az önkormányzati gazdálkodásról;''
(2) Az Ütvr. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
,,(5) A közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.''
23. § Az Ütvr. 34. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) Az elnökség tisztségviselőinek, tagjainak és póttagjainak számát az ügyvédi kamara közgyűlése határozza meg, és rendelkezik a jelölés módjáról.
(3) Az elnökség
a) összehívja az ügyvédi kamara közgyűlését, javaslatot tesz annak napirendjére, előkészíti a közgyűlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását;
b) elbírálja az ügyvédi kamarai felvételi kérelmeket;
c) meghatározza az ügyvédi irodahelyiség megfelelősége elbírálásának szempontjait;
d) dönt az ügyvédi kamarai tagság megszüntetéséről;
e) kijelöli az egyéni ügyvéd helyettesét, ha az ügyvéd a hivatásának gyakorlásában átmenetileg akadályozott, és a helyettesítésről nem gondoskodott;
f) kijelöli az egyéni ügyvéd irodájának felszámolóját, ha az ügyvéd kamarai tagság megszűnt, és a folyamatban levő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott;
g) meghatározza az ügyvédek és az ügyvédjelöltek oktatásával és továbbképzésével kapcsolatos feladatokat;
h) dönt az ügyvédek és az ügyvédjelöltek jutalmazásáról, kitüntetés adományozásának kezdeményezéséről;
i) elbírálja az ügyvédi iroda taggyűlésének határozata elleni fellebbezést;
j) megállapítja az ügyvédi kamara költségvetését, és beszámol a költségvetés felhasználásáról;
k) meghatározza az ügyvédi kamara ügyrendjét;
l) beszámol a közgyűlésnek;
m) intézi az ügyvédi kamara egyéb ügyeit;
n) elvégzi a közgyűlés által meghatározott feladatokat.''
24. § Az Ütvr. 35. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyvédi kamara elnöke)
,,d) fegyelmi eljárást indít, figyelmeztetést alkalmaz, és indítványozza az ügyvéd kamarai tagságának megszüntetését;''
25. § Az Ütvr. 39. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,39. § Az ügyvédi kamara közgyűlésének, elnökségének vagy elnökének jogszabállyal ellentétes határozatát az Országos Ügyvédi Kamara elnöksége hatályon kívül helyezi.''
26. § Az Ütvr. 40. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
,,(1) Az Országos Ügyvédi Kamara az ügyvédség önkormányzattal rendelkező országos szervezete, amely képviseli az ügyvédség érdekeit, biztosítja az ügyvédség alkotmányos és egyéb törvényes jogainak érvényesülését, valamint a jogszabályi és az önkormányzaton belül önként vállalt kötelességeinek teljesítését. Az Országos Ügyvédi Kamara a jogalkotást, a jogalkalmazást és az ügyvédséget érintő kérdésekben véleményt nyilvánít, és javaslatot tehet az igazságügyminiszternek.''
,,(3) Az Országos Ügyvédi Kamara jogi személy, a működésének költségeit az ügyvédi kamarák által fizetett költségtérítésből fedezi.''
27. § Az Ütvr. 41. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A teljes ülés)
,,b) az ügyvédi tevékenység megfelelő gyakorlása érdekében szabályzatot és iránymutatást adhat ki, gondoskodik az ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, e célból meghatározza az ügyvédi szervek feladatait;''
28. § Az Ütvr. 42. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Országos Ügyvédi Kamara elnöksége)
,,i) az ügyvédi kamara közgyűlésének, elnökségének vagy elnökének jogszabállyal ellentétes határozatát hatályon kívül helyezi;''
29. § Az Ütvr. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit ugyanabban az ügyvédi önkormányzati szervezetben több tisztségre választottak meg, csak egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.''
30. § (1) Az Ütvr. VI. fejezetének címe ,,Törvényességi felügyelet''-re változik.
(2) Az Ütvr. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,50. § (1) Az igazságügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol az ügyvédi kamarák és az Országos Ügyvédi Kamara tevékenysége felett.
(2) Az igazságügyminiszter a törvényességi felügyeleti jogkörében
a) ellenőrzi az ügyvédi kamarák és az Országos Ügyvédi Kamara szervezeti és működési szabályzatát, és azt, hogy a tevékenységük megfelel-e a jogszabályoknak;
b) ellenőrzi, hogy az ügyvédi kamarák és az Országos Ügyvédi Kamara határozatai nem sértenek-e jogszabályt;
c) fegyelmi eljárást kezdeményezhet.
(3) Az igazságügyminiszter
a) az ügyvédi kamara, illetve az Országos Ügyvédi Kamara jogszabállyal ellentétes határozatát, illetőleg szabályzatát és az ügyvédi iroda jogszabállyal ellentétes alapszabályát hatályon kívül helyezheti;
b) ismételt, súlyos törvénysértés esetén az ügyvédi kamara vagy egyes szervei működését felfüggesztheti. Ha az igazságügyminiszter az ügyvédi kamara működését felfüggesztette, miniszteri küldöttet rendel ki az ügyvédi kamara hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésére.''
31. § Az Ütvr. 53. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,53. § (1) Ügyvédjelöltként az ügyvédi kamarai névjegyzékbe azt az egyetemi jogi végzettséggel rendelkező, magyar állampolgár, büntetlen előéletű kérelmezőt kell felvenni, aki igazolja, hogy az ügyvédi kamara területén működő egyéni ügyvéddel vagy ügyvédi irodával ügyvédjelölti munkaviszony létesítésére előzetes megállapodást kötött.
(2) Ügyvédjelölti munkaviszony csak azzal létesíthető, akit az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvettek.
(3) Az ügyvédjelöltek névjegyzékéből törölni kell azt, akinek a munkaviszonya megszűnt, és újabb ügyvédjelölti munkaviszony létesítését az ügyvédi kamaránál kilencven napon belül nem igazolta.''
32. § Az Ütvr. 55. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,55. § Az ügyvédjelölt a munkáltatójának utasítása szerint jogosult a bíróság és más hatóság előtt eljárni, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.''
33. § Az Ütvr. 56. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,56. § (1) Az ügyvédjelölt fegyelmi felelősségére a 14—16. § rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) a szakvizsgára bocsátáshoz jogszabályban meghatározott joggyakorlati idő meghosszabbítása legfeljebb egy évvel,
d) törlés az ügyvédjelöltek névjegyzékéből.''
34. § Az Ütvr. 59. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,59. § Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység hivatásszerű ellátására törvény által feljogosított más személy vagy szervezet is jogosult.''
35. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendelettel megállapítsa
a) a jogi szakvizsgára vonatkozó szabályokat,
b) a bírósági eljárásban a bíróság által megállapítható ügyvédi költségek díjszabását,
c) az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegét,
d) a büntetőeljárás során kirendelt védő díját és költségeit,
e) a pártfogó ügyvéd díjazását.
36. § (1) A Pp. 67. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A perben meghatalmazottként eljárhat:)
,,c) az ügyvéd és az ügyvédi iroda''
(2) A Pp. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Költségmentesség esetén a bíróság az ügy vitelére a fél kérésére pártfogó ügyvédként a bíróság székhelyén működő ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki, feltéve, hogy a kiterendelés az ügy körülményeire tekintettel szükséges.''
37. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(3) Védőként egyéni ügyvédet vagy ügyvédi irodát lehet kirendelni. A kirendelés a hatályát veszti, ha a terhelt védelméről meghatalmazás útján gondoskodnak.''
(2) A Be. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(3) A kirendelt védő indokolt esetben a kirendelés alóli felmentését kérheti. A kérelem elfogadásáról a hatóság határoz.''
38. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(2) A 2., 10., 15., 23., 25., 26., 28., 30., 31., 36. és 37. § rendelkezéseit 1991. október 1-jétől alkalmazni.
(3) Az Ütvr. 1. §-a (4) bekezdésének második mondata, 5. §-ának (3) bekezdése, 14. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 18. §-ának (2) és (4) bekezdése, 20—24. és 26. §-a, 33. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 40. §-ának (2) bekezdése, 42. §-a (2) bekezdésének e), f), g) j) és k) pontja, 51., 52., 54. és 57. §-a, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 9—15., 17. és 20. §-a, az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatályba lépéséről rendelkező 1985. évi 17. törvényerejű rendelet 7. §-a, valamint a felsőoktatási intézmények oktatóinak jogi képviseleti tevékenységéről szóló 9/1986. (VII. 27.) IM rendelet a hatályát veszti.
(4) Ahol jogszabály az Országos Ügyvédi Tanácsot említi, ezen az Országos Ügyvédi Kamarát, ahol jogszabály ügyvédi munkaközösséget említ, ezen ügyvédi irodát kell érteni.
39. § (1) Az ügyvédi iroda alapszabályának elkészüléséig az ügyvédi iroda jelenlegi ügyrendje marad hatályban.
(2) Ha az ügyvéd ügyvédi irodai tagsága megszűnik, igényelheti az ügyvédi iroda vagyonából rá eső rész kiadását. Az ügyvédi irodából kivált ügyvédet a részére kiadott vagyon arányában és erejéig terheli felelősség az ügyvédi irodának az onnan történt kiválásáig folytatott tevékenységéért.
(3) Az ügyvédi kamarai beruházásból keletkezett vagyonnak az ügyvédi irodák közötti elszámolása az ügyvédi kamara közgyűlésének hatáskörébe tartozik.
(4) Az ügyvédi kamara vagyonának az ügyvédi iroda vagy az egyéni ügyvéd vagyonává átalakulása, valamint az ügyvédi iroda vagyonának az egyéni ügyvéd vagyonává való átalakulása adó- és illetékmentes.
(5) Az ügyvédjelöltnek e törvény hatálybalépése napjával azzal az ügyvédi irodával keletkezik munkaviszonya, ahol joggyakorlatot folytat.
(6) Az ügyvédi kamarai választásokhoz a választói névjegyzéket e törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül össze kell állítani, az ügyvédi kamarai választásokat ettől számított kilencven napon belül kell megtartani, az Országos Ügyvédi Kamara elnökségét további kilencven napon belül kell megválasztani.
(7) A jogtanácsosi munkaközösség és a jogi oktatói munkaközösség e törvény hatálybalépése után ügyvédi irodaként működik, feltéve, hogy a jogtanácsosi munkaközösség, illetve a jogi oktatói munkaközösség tagjai az ügyvédi kamarai felvételhez szükséges adatokat az illetékes ügyvédi kamarához a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül bejelentették.
(8) Az e törvény kihirdetése napját követően jogtanácsosi munkaközösség szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása iránt az Igazságügyi Minisztériumhoz benyújtott kérelmet ügyvédi kamarai felvétel iránti kérelemként kell elbírálni.
(9) Az Ütvr. e törvény 2. §-ával megállapított 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjában említett jogi szakvizsga letétele alól mentesül az, aki e törvény hatályba lépésekor az állam és jogtudományok kanditátusa tudományos fokozattal rendelkezik.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke
INDOKOLÁS
az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendeletet módosító törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1. A hazánkban végbemenő társadalmi és gazdasági átalakulás szükségessé teszi az ügyvédségre vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálatát. Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet (Ütvr.) a jogterületet korábban szabályozó 1958. évi 12. törvényerejű rendelethez képest bővítette ugyan az ügyvédi szervezetek tevékenységének demokratikus elemeit, de a szabályozás, amely az ügyvédi hivatás gyakorlása kereteit és az ügyvédek szervezeteit meghatározta, a szocializmus akkor elképzelt modelljének kizárólagos érvényesülését jelentette.
Az Ütvr. felülvizsgálatánál, figyelembe kell venni, hogy a jogi képviseleti tevékenység egy-egy területét más jogszabályok rendezik, így a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet (Jtvr.), az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatályba lépésére kiadott 1985. évi 17. törvényerejű rendelet 7. §-a és a felsőoktatási intézmények oktatóinak jogi képviseleti tevékenységéről szóló 9/1986. (VII. 27.) IM rendelet, valamint a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséről és működéséről szóló 1/1976. (III. 27.) SZOT irányelv. A távlati jogalkotási cél a jogi képviselet egységes törvényi szabályozása, ennek kidolgozása, az alapvető vitás kérdések megnyugtató eldöntése azonban hosszabb előkészítést igényel. Ezért a Javaslat az Ütvr-t nem váltja fel új törvénnyel, hanem azt széles körben módosítja. A módosítás kiterjed a Jtvr-re is.
2. A Javaslat két alapvető kérdésben tér el a hatályos szabályozástól.
a) Az Ütvr. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység kizárólag ügyvédi munkaközösségben fejthető ki, az ügyvédi magángyakorlat kizárt. Az ügyvédi tevékenység azonban munkaközösségi formában is alapvetően magántevékenység; az ügyvéd maga dönti el, hogy milyen ügyet vállal, mennyi munkát végez. Az ügyvédi tevékenység jellege tehát nem indokolja azt, hogy az ügyvéd kizárólag közösségben folytassa a tevékenységét. Ezért a Javaslat az ügyvédi tevékenység két formáját határozza meg, az egyéni ügyvédként és az ügyvédi iroda tagjaként való működést. Az ügyvédi munkaközösség elnevezésnek ügyvédi irodával felváltása kifejezi, hogy az ügyvédi tevékenységnek a közös irodában való folytatása más jellegű, mint a korábbi szabályozással létrehozott kényszerközösség.
b) Az Ütvr. 50. §-a (2) bekezdésének b) pontja az igazságügyminiszter jogkörébe utalja az ügyvédek és az ügyvédjelöltek létszámának meghatározását. A kötött ügyvédi létszám azonban csak akkor lenne indokolt, ha megbecsülhető lenne, hogy az állampolgárok, gazdálkodó szervezetek stb. részéről hány ügyvéd tevékenységére van igény. Ennek megállapítására azonban nincsenek kialakult módszerek. Ezért a Javaslat nem tartja fenn az igazságügyminiszternek ezt a jogkörét; az ügyvédi kamarába való felvételre jogosultságot mint alanyi jogot szabályozza, ha a felvétel feltételei fennállnak, és nincs olyan körülmény, amely a felvételt kizárja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
1. Az Ütvr. 1. §-a (1) bekezdésének első mondata az ügyvéd feladatát akként határozza meg, hogy az ügyfelet jogai érvényesítéséhez és kötelességei teljesítéséhez hozzásegítse. A Javaslat ezt a ,,megbízás vagy hatósági kirendelés alapján'' szövegrész beiktatásával teszi egyértelművé.
2. Az Ütvr. 1. §-ának (5) bekezdése az ügyvéd titoktartási kötelezettségéről szól, a harmadik mondata szerint ezek a rendelkezések az ügyvédjelöltre és az ügyvédi munkaközösség alkalmazottjára is vonatkoznak. A Javaslat az ügyvédi iroda alkalmazottja helyett az ügyvédi szervek alkalmazottaira utal, ide kell érteni az ügyvédi irodán kívül az ügyvédi kamara és az Országos Ügyvédi Kamara alkalmazottait is.
A 2. §-hoz
A 2. § (1) bekezdése fenntartja azt, hogy ügyvédi tevékenységet csak az folytathat, aki ügyvédi kamarai tag. Az ügyvédi tevékenység jellege ezt a kötöttséget megkívánja. Az ügyvédi kamarába felvett ügyvéd egyéni ügyvédként vagy ügyvédi iroda tagjaként működhet. Nem lehet ügyvédi tevékenység folytatására pl. gazdasági társaságot létrehozni.
2. A (2) bekezdés az ügyvédi kamarában való felvétel feltételeit határozza meg. A Javaslat az Ütvr. 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt feltételeket kiegészíti egyrészt azzal, hogy a felvételt kérőnek Magyarországon állandó lakóhellyel kell rendelkeznie — másképp az ügyvédi tevékenység folytatása objektív akadályba ütköznék —, másrészt, hogy a felvételt kérőnek legyen ügyvédi felelősségbiztosítása, vagy legyen tagja az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyező Egyletnek. Az utóbbi — vagylagos — feltételt az indokolja, hogy az egyéni ügyvédség bevezetése esetén meg kell teremteni annak a biztosítékát, hogy az ügyvéd által okozott kár megtéríthető legyen.
3. A (3) bekezdés azokat a körülményeket sorolja fel, amelyek az ügyvédi kamarába való felvételt kizárják. Önként értetődik, hogy nem vehető fel az ügyvédi kamarába az, aki az ügyvédi vagy a jogtanácsosi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. Az ügyvédi kamarából, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösségből fegyelmi büntetésként történt kizárás, továbbá munkaviszonyban álló jogtanácsos elbocsátása ugyancsak akadálya az ügyvédi kamarába való felvételnek mindaddig, amíg a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos következmények fennállnak. Az ügyvédnek az ügyvédi kamarai tagdíj nemfizetése vagy az ügyvédi kamarával szemben fennálló egyéb tartozása miatt az ügyvédi kamara tagjai közül törlése nem fegyelmi büntetés. A törlés okára tekintettel azonban indokolt, hogy a törölt ügyvédet csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével lehessen az ügyvédi kamarába újból felvenni.
Az ügyvédi kamarába való felvételnek akadálya az is, ha a felvételét kérő nem rendelkezik az ügyvédi kamara területén olyan lakással vagy irodahelyiséggel, amely az ügyvédi tevékenység folytatásához megfelel. Ebben az esetben ugyanis hiányzik az ügyvédi tevékenység folytatásának alapvető tárgyi feltétele.
Az Ütvr. 5. §-ának (2) bekezdése szerint meg kell szüntetni az ügyvéd kamarai tagságát, ha az ügyvéd a hivatásának gyakorlására alkalmatlan. A Javaslat 38. §-ának (3) bekezdése ezt a nehezen konkrétizálható, túlságosan általános rendelkezést hatályon kívül helyezi, viszont az Ütvr. új 2. §-a (3) bekezdésének g) pontja kizárja annak az ügyvédi kamarába való felvételét, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll.
4. A (4) bekezdés további feltételt fűz az ügyvédi kamarából a (3) bekezdés d) pontja alapján törölt ügyvédnek az ügyvédi kamarába történő újbóli felvételéhez. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a törölt személy a kamarai tagdíjhátralékát, illetőleg az ügyvédi kamarával szemben fennálló más tartozását rendezte.
5. Az (5) bekezdés szerint az ügyvéd szerint az ügyvéd csak egy ügyvédi kamara tagja lehet, és csak ennek a kamarának a területén tarthat fenn irodát; ide értendő az is, hogy ennek a kamarának a területén működő ügyvédi iroda tagja. Más ügyvédi kamarába az ügyvéd csak a saját kérelmére helyezhető át.
Az (5) bekezdés rendelkezései nem korlátozzák az ügyvéd működését, mert az ügyvéd az ország egész területén, bármely bíróság és más hatóság előtt eljárhat.
6. Az ügyvédi kamarába való felvételt a (6) bekezdés az ügyvédi kamara elnökségének hatáskörébe utalja. A határozat ellen a felvételét kérő az Országos Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet.
7. Az ügyvédi kamarába való felvételi kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezés elutasítása olyan jelentőségű döntés, amelynek a bírósági felülvizsgálatát indokolt lehetővé tenni. A (7) bekezdés szerint az Országos Ügyvédi Kamara e határozatával szemben a kérelmező az ügyvédi kamara székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz fordulhat. A megyei bíróság eljárására a Pp-nek az államigazgatási határozat bíróság felülvizsgálata iránti perekre vonatkozó XX. fejezete az irányadó.
A 3. §-hoz
Az ügyvéd a tevékenységét hivatásszerűen gyakorolja. Ezzel nincs összhangban, hogy az ügyvéd munkaviszonyban álljon vagy más kereső foglalkozást folytasson. Ez alól azonban indokolt kivételt tenni. A Javaslat az Ütvr. 3. §-nak (1) bekezdését pontosabban fogalmazza meg, és az általános szabály alóli kivételeket kiegészíti egyrészt a sporttevékenységgel, másrészt a munkaviszonynak nem minősülő közéleti tevékenységgel. Az utóbbin pl. az országgyűlési képviselői tisztséget kell érteni.
Vannak a gazdasági életben is olyan illetménnyel járó feladatok, amelyeknek ellátása nem jelent kereső foglalkozást, pl. a gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság. Az ügyvédi tevékenységet ez sem zárja ki, a Javaslat szövegében azonban erről nem szükséges kifejezetten rendelkezni.
A 4. §-hoz
Az ügyvédi eskü szövegét az Ütvr. 4. §-a határozza meg. A Javaslat ebből elhagyja a ,,minden erőmmel azon leszek, hogy ügyvédi működésemmel a köz javát szolgáljam'' szövegrészt. A köz javának szolgálata általános állampolgári kötelezettség, de az ügyvéd esetében ennek az eskű szövegében való kiemelése szükségtelen, meghaladott politikai szemléletet tükröz.
Az 5. §-hoz
1. Az Ütvr. 5. §-ának (1) bekezdése az ügyvédi kamarai tagság megszünéséről rendelkezik. A Javaslat egyrészt a felsorolás e) pontját kiegészíti azzal, hogy az ügyvédi kamarai tagság megszűnik, ha az ügyvéd megszünteti a magyarországi állandó lakóhelyét, másrészt új g), h), i) és j) pontot iktat be. A g) pont szerint az ügyvédi kamarai tagság megszűnik, ha az ügyvédet az ügyvédi kamara tagjai közül törlik az ügyvédi kamarai tagdíj nemfizetése vagy az ügyvédi kamarával szemben fennálló egyéb tartozása miatt.
A h), i) és a j) pont olyan esetekben írja elő az ügyvédi kamarai tagság megszűnését, ha olyan körülmény következik be, amely a kamarai felvételt kizárja. A h) pont úgy rendelkezik, hogy megszűnik az ügyvéd kamarai tagsága, ha a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezik. Ez lényegében az Ütvr. 5. §-ának a Javaslat 5. §-ával módosított jelenlegi (2) bekezdése helyébe lép, de az eddigi túlságosan általános rendelkezés helyett a törvényesség követelményeinek jobban megfelelő szabályt ad. Az i) pont értelmében megszűnik az ügyvéd kamarai tagsága, ha nem rendelkezik ügyvédi felelősségbiztosítással, illetőleg megszűnik a tagsága az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyező Egyletben, míg a j) pont — az Ütvr. új 2. §-a (3) bekezdésének f) pontjával összhangban — abban az esetben mondja ki az ügyvéd kamarai tagságának a megszűnését, ha nem rendelkezik az ügyvédi kamara területén az ügyvédi tevékenység folytatásához megfelelő lakással vagy irodahelyiséggel.
2. Az Ütvr. 5. §-ának új (2) bekezdése a gyakorlatban felmerült igényekre tekintettel az ügyvédi kamarai tagság szüneteltetésének jogintézményét vezeti be. Ez azt jelenti, hogy az ügyvéd kamarai tagsága nem szűnik meg, de a kamarai tagság szünetelése alatt ügyvédi tevékenységet nem folytathat, viszont az Ütvr. 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt korlátozás nélkül állhat munkaviszonyban vagy lehet más kereső foglalkozása.
Az ügyvédi kamarai tagság szüneteltetéséből következik, hogy az ügyvéd annak tartama alatt nem vehet részt az ügyvédi kamarai közéletben. A Javaslat ez alól kivételt tesz, ha a kamarai tagság szüneteltetésének indoka az ügyvéd országgyűlési képviselői vagy polgármesteri megbízatása. Ezeknek a közéleti tevékenységeknek a jellege ugyanis nem teszi indokolttá az ügyvédi kamarai közéletből való kirekesztést.
A 6. §-hoz
Az Ütvr. 6. §-ának (3) bekezdése szerint az ügyvéd a megbízás ellátásához akkor veheti igénybe helyettes vagy ügyvédjelölt közreműködését, ha ahhoz az ügyvéd hozzájárul. Ez a korlátozás a gyakorlatban nem vált be, és nem is szükséges. Ezért a Javaslat általában lehetővé teszi, hogy az ügyvéd helyettest vagy ügyvédjelöltet vegyen igénybe, és ezt csak abban az esetben zárja ki, ha az ügyfél a megbízás létrejöttekor így nyilatkozott.
A 7. §-hoz
Az Ütvr. 8. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyvédi megbízást az ügyvédi munkaközösség nevében az ügyvédi munkaközösség vezetője vagy az ügyvéd vállalja el. A Javaslat ezt úgy módosítja, hogy az ügyvéd vállaja el a megbízást, és ő köti meg az ügyvédi munkadíjra vontakozó megállapodást, tekintet nélkül arra, hogy egyéni ügyvéd vagy ügyvédi iroda tagja.
Az Ütvr-nek kirendelés esetén az ügyintéző kijelölésére vonatkozó rendelkezését a Javaslat arra az esetre korlátozza, ha az eljáró hatóság ügyvédi irodát rendel ki. Szükségtelen törvényi szabályozás arról, hogy az ügyvédi iroda tagjai közül ki járjon el, ha az ügyfél személy szerint nem jelöl meg ügyvédet. Ez az ügyvédi iroda alapszabályában rendezhető.
A 8. §-hoz
Az Ütvr. 9. §-ának (2) bekezdése szerint kirendelés esetén az ügyvédi munkaközösség különösen indokolt esetben a kirendelés alól a felmentését kérheti. A Javaslat ezt egyrészt kiegészíti az ügyvéd kirendelésével, másrészt elhagyja a ,,különösen'' szót, amelynek a gyakorlatban nincs jelentősége.
A 9. §-hoz
Az Ütvr. 10. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyvédi meghatalmazást az ügyvédi munkaközösség vezetőjének vagy az ügyvédnek kell ellenjegyezni. Minthogy az Ütvr. 8. §-ának módosított (1) bekezdése szerint az ügyvédi megbízást az ügyvéd vállalja el, a Javaslat az ügyvédi meghatalmazás ellenjegyzésére is kizárólag az ügyvédet jogosítja fel.
Az Ütvr. 11. §-a (2) bekezdésének első mondata szerint az ügyvédi munkadíj — az igazságügyminiszter által az ügy jellegére (tárgyára) és jelentőségére figyelemmel megállapított díjszabás keretei között — szabad megállapodás tárgya. Az ügyvédi munkadíjról és az ügyvédi díjszabásról szóló jogszabály az 5/1962. (VI. 19.) IM rendelet. Az a szemlélet azonban, hogy az ügyvédi munkadíj kereteit igazságügyminiszteri rendeletben indokolt megállapítani, meghaladott, nincs összhangban azzal, hogy a szellemi szolgáltatások díjazása mindinkább a szabad árak körébe kerül. A Javaslat ezt az elvet tartja szem előtt; általános szabályként azt mondja ki, hogy az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. Ez alól kivétel, hogy a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről jogszabály rendelkezhet. Ebben az esetben ugyanis az ítélkezési gyakorlat jogszabállyal történő irányítása nem nélkülözhető. A jogszabály kiadására a felhatalmazást a Javaslat 35. §-ának b) pontja tartalmazza.
Az Ütvr. végrehajtására kiadott 6/1983. (VII. 28.) IM rendlelet 26. §-a szerint azt az ügyvédet, aki ügyvédi tevékenységének gyakorlása során olyan kifogásolható magatartást tanúsít, amely még nem valósít meg fegyelmi vétséget, az ügyvédi munkaközösség vezetője figyelmeztetésben részesítheti. Az ilyen jogkövetkezmény lehetővé tétele azonban törvényi szabályozást igényel. Ezért a Javaslat az Ütvr-nek az ügyvéd által elkövetett fegyelmi vétségről és annak jogkövetkezményeiről szóló 14. §-át egészíti ki (4) bekezdéssel; az ügyvéd figyelmeztetésben részesítését az ügyvédi kamara elnökének jogkörébe utalja.
1. Az Ütvr. a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen bővítette az ügyvédi munkaközösség vezetőjének hatáskörét, így az Ütvr. 22. §-ának f) pontja szerint fegyelmi jogkört gyakorol a munkaközösség tagjai felet. Ezzel összhangban az Ütvr. 16. §-ának (1) bekezdése fegyelmi eljárás indítására az ügyvédi munkaközösség vezetőjét és az ügyvédi kamara elnökét jogosítja fel.
A Javaslat szakít ezzel a szabályozási elvvel, ennek fenntartása ugyanis eltérő szabályozást jelentene az egyéni ügyvéd és az ügyvédi iroda tagja esetében. Ezért a 38. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezi az Ütvr-nek az ügyvédi munkaközösség vezetőjének jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit (Ütvr. 22. §). Ennek megfelelően a Javaslat 12. §-a az Ütvr. 16. §-át úgy módosítja, hogy az ügyvéd ellen fegyelmi eljárás indítására kizárólag az ügyvédi kamara elnöke jogosult.
2. Az Ütvr. 16. §-ának (2) bekezdése szerint fegyelmi ügyben első fokon az ügyvédi munkaközösség vezetője vagy — az ügyvédi kamara elnökének indítványára — az ügyvédi kamara fegyelmi bizottsága jár el.
A Javaslat megszünteti az ügyvédi iroda vezetőjének fegyelmi jogkörét. Fegyelmi ügyben első fokon kizárólag az ügyvédi kamara fegyelmi bizottsága jár el. Minthogy az Ütvr. 16. §-ának módosított (1) bekezdése szerint kizárólag az ügyvédi kamara elnöke indíthat fegyelmi eljárást, a (2) bekezdésben szükségtelen arra utalni, hogy a fegyelmi bizottság az ügyvédi kamara elnökének indítványára jár el.
Az Ütvr. 17. §-ának (1) bekezdése a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyvédnek a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülését, a (2) bekezdés a hátrányos jogkövetkezmények alól az (1) bekezdésben meghatározott határidő eltelte előtti mentesítését szabályozza.
A Javaslat ezekből a rendelkezésekből elhagyja az Ütvr. 14. §-a (2) bekezdésének d) pontjára — a választott tisztségből való visszahívás indítványozására — való utalást, mert a Javaslat 37. §-ának (3) bekezdése ezt a fegyelmi büntetést hatályon kívül helyezi.
Az Ütvr. 18. §-a az ügyvédi munkaközösségre vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazza. Az (1) bekezdés szerint az ügyvédi munkaközösség az ügyvédek önkormányzattal rendelkező munkaszervezete; legkisebb létszáma három.
A Javaslat az ügyvédi irodát az ügyvédek jogi személyiséggel rendelkező szervezetének nevezi; a ,,munkaszervezet'' megjelölés szükségtelen, az önkormányzatra utalás pedig az ügyvédi iroda esetében félreérthető. Az ügyvédi iroda tagjainak legkisebb létszámát illetően a jelenlegi szabály fenntartása indokolatlan; a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az ügyvédi irodát legalább két ügyvéd alkotja.
A Javaslat kiemeli, hogy az ügyvédi iroda tagjai csak ugyanahhoz az ügyvédi kamarához tartozó ügyvédek lehetnek. Ez akkor is érvényesül, ha ugyanabban a városban két ügyvédi kamarának van a székhelye (Budapesten a Budapesti és a Pest Megyei Ügyvédi Kamarának), a gyakorlatban ugyanis nehézséget okozhatna, ha az ügyvédi iroda tagjai különböző ügyvédi kamarák tagjai lennének.
A Javaslat az Ütvr. 18. §-ának (1) bekezdését kiegészíti annak egyértelmű kimondásával, hogy az ügyvédi iroda a nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vétel az ügyvédi kamara feladata.
1. Az Ütvr. 18. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyvédi munkaközösség a saját ügyrendje szerint működik. Az ügyvédi iroda autonómiáját jobban kifejezi, ha a törvény nem az ügyrend, hanem az alapszabály megalkotását írja elő, mint az ügyvédi iroda tevékenységének legfontosabb elemeit meghatározó szabályozást. A Javaslat az Ütvr. új 19. §-ának (1) és (2) bekezdésében rendelkezik az alapszabályról. Az ügyvédi iroda az alapszabályt nyilvántartásba vétel végett az ügyvédi kamarának tartozik bemutatni. Ha az ügyvédi kamara azt állapítja meg, hogy az alapszabály jogszabályba ütközik, azt módosítás céljából visszaadja az ügyvédi irodának.
2. Az ügyvédi munkaközösségeknek jelenleg is vannak kirendeltségei, ügyeletet is létesíthetnek (Ütvr. 19. § (2) bekezdés). Erre a Javaslat is lehetőséget nyújt; mind az egyéni ügyvéd, mind az ügyvédi iroda alirodát tarthat fenn, azzal a kötöttséggel, hogy az aliroda ugyanannak az ügyvédi kamarának a területén létesíthető, amelynek a területén az egyéni ügyvéd, illetőleg az ügyvédi iroda működik.
Az ügyvédi iroda testületi szerve a taggyűlés. A taggyűlés határozata elleni fellebbezés lehetőségét a Javaslat az Ütvr. 25. §-ának (2) bekezdésével azonosan szabályozza.
Az Ütvr. 25. §-ának (3) bekezdése szerint az ügyvédi kamara az ügyvédi munkaközösség taggyűlésének határozatát akkor helyezi hatályon kívül, ha az jogszabállyal ellentétes, megalapozatlan, vagy a kisebbség jogos érdekének lényeges sérelmével jár. A Javaslat a hatályon kívül helyezés lehetőségét a határozat jogszabállyal vagy az alapszabállyal ellentétes voltára korlátozza. A taggyűlés határozatának azon a címen történő hatályon kívül helyezése, hogy az megalapozatlan vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, az ügyvédi kamarának az ügyvédi iroda tevékenységébe olyan beavatkozásra ad lehetőséget, amely nem egyeztethető össze az ügyvédi iroda önállóságával, és sértheti az iroda tagjai többségének a jogos érdekeit.
Az Ütvr. 27. §-a szerint az ügyvédi munkaközösség összevonással, szétválással, továbbá akkor szűnik meg, ha az ügyvédi kamara közgyűlése az ügyvédi munkaközösséget megszünteti vagy feloszlatja.
Az ügyvédi munkaközösségek összevonása, továbbá az ügyvédi munkaközösség megszüntetése és feloszlatása az ügyvédi kamarának olyan jogosítványai, amelyek az ügyvédi munkaközösségek önállóságának korlátozását jelentik, a központi akarat érvényesülését biztosítják. A Javaslat ezeket nem veszi át. Ezért az Ütvr. 27. §-ának új szövege szerint az ügyvédi iroda egyesüléssel, szétválással, valamint akkor szűnik meg, ha a taggyűlés az ügyvédi irodát megszünteti. Az utóbbi azt jelenti, hogy az ügyvédi iroda anélkül szűnik meg, hogy más ügyvédi irodával egyesülne, illetőleg több irodára válna szét.
Az Ütvr. 28. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyvédi munkaközösség az ügyvédi megbízással kapcsolatban az ügyfélnek okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szerint felel.
A Javaslat ezt úgy módosítja, hogy az ügyvédi iroda felelőssége mellett az egyéni ügyvéd felelősségét is beiktatja.
Az Ütvr. 29. §-a az ügyvédnek az ügyvédi munkaközösséggel szembeni kártérítési felelősségét szabályozza. A (2) bekezdés szerint szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kár, gondatlan károkozás esetén a hat havi átlagjövedelmét meg nem haladó kár megtérítésére kötelezhető.
A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy gondatlan károkozás esetében szükségtelen ez az ügyvéd hat havi átlagjövedelméhez kapcsolódó törvényi szabály. Ezért a Javaslat az Ütvr. 29. §-ának (2) bekezdését úgy módosítja, hogy gondatlan károkozás esetén a kárt okozó ügyvéd az ügyvédi iroda alapszabályában meghatározott kár megtérítésére kötelezhető.
Az Ütvr. 31. §-a az ügyvédi kamarára vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazza.
A Javaslat az Ütvr. 31. §-ának új (1) bekezdésében kimondja, hogy ügyvédi kamara Budapesten és a megyei bíróságok székhelyén működik. A (2) bekezdés az ügyvédi kamara feladatait úgy foglalja össze, hogy az egyértelműen kifejezésre juttatja az ügyvédi kamara érdekképviseleti jellegét. Ezzel összhangban a Javaslat nem veszi át azt a hatályos szabályt, hogy az ügyvédi kamara szervezi, irányítja és ellenőrzi az ügyvédek és munkaközösségeik tevékenységét.
Az ügyvédi kamara a működéséhez szükséges költségeket — az Ütvr. 31. §-ának (2) bekezdése szerint — az ügyvédi munkaközösségek hozzájárulásával fedezi, a hozzájárulás mértékét az ügyvédi kamara elnöksége határozza meg. Ez a szabályozás nem felel meg annak, hogy az ügyvédek egyéni ügyvédként is működhetnek. Ezért a Javaslat az ügyvédi irodák hozzájárulás-fizetési kötelezettsége helyett az ügyvédek kamarai tagdíjáról rendelkezik, amelyet mind az egyéni ügyvédként, mind az ügyvédi iroda tagjaként működő ügyvédek kötelesek megfizetni. Az ügyvédi kamarai tagdíj mértékének egységes, törvényi meghatározása szükségtelen, a Javaslat ezt az ügyvédi kamara elnökségének hatáskörébe utalja.
Az Ütvr. 32. §-a az ügyvédi kamara szerveiről rendelkezik. A (2) bekezdés azokat a szerveket sorolja fel, amelyknek létrehozása kötelező, míg a (3) bekezdés azokat a bizottságokat határozza meg, amelyeket az ügyvédi kamara nem kötelezően hozhat létre. A Javaslat ezt a felvételi bizottsággal egészíti ki. Ennek kötelező létrehozását szükségtelen előírni, célszerűbb ezt az ügyvédi kamara közgyűlésére bízni.
1. Az Ütvr. 33. §-ának (1) bekezdése az ügyvédi kamara közgyűlésének jogköréről rendelkezik. A c)pont szerint a közgyűlés az ügyvédi kamara elnökségének előterjesztése alapján határoz a gazdálkodás eredményének felhasználásáról. A Javaslat ezt úgy módosítja, hogy a közgyűlés az önkormányzati gazdálkodásról határoz.
2. Az Ütvr. 33. §-ának (4) bekezdése szerint az ügyvédi kamara közgyűlése akkor határozatképes, ha azon a tagok kétharmada megjelent. Nem szabályozott azonban, hogy a közgyűlés határozatképtelensége esetén a közgyűlés feladatai a továbbiakban hogyan láthatók el. A Javaslat ezt úgy oldja meg, hogy az Ütvr. 33. §-át, (5) bekezdéssel egészíti ki, amely szerint a közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
1. Az Ütvr. 34. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyvédi kamara elnöksége tisztségviselőinek és tagjainak (póttagjainak) számát az Országos Ügyvédi Tanács állapítja meg. A Javaslat az ügyvédi kamara önállóságát erősíti azzal a módosítással, hogy az elnökség tisztségviselői, tagjai és póttagjai számának meghatározását az ügyvédi kamara közgyűlésének a hatáskörébe utalja, és a feladatává teszi azt is, hogy a jelölés módjáról rendelkezzék.
2. Az Ütvr. 34. §-ának (3) bekezdése az ügyvédi kamara operatív testületének, az elnökségnek a feladatait határozza meg. A Javaslat ezt úgy módosítja, hogy összhangban legyen az ügyvédi tevékenység feltételeinek, az ügyvédi iroda szerepének és az ügyvédi kamara feladatainak változásával.
Így kiegészülnek az ügyvédi kamara elnökségének feladatai az ügyvédi irodahelyiség megfelelősége szempontjainak a meghatározásával, az egyéni ügyvéd helyettesének és irodája felszámolójának kijelölésével, és azzal az általános rendelkezéssel, hogy az elnökség elvégzi a közgyűlés által meghatározott feladatokat. Elhagyja viszont a Javaslat az ügyvédi kamara elnökségének feladatai közül a döntést az ügyvédnek és az ügyvédjelöltnek az ügyvédi irodába való beosztásáról, az ügyvédjelölt alkalmazását, az ügyvédi irodák irányítását és ellenőrzését, legkisebb taglétszámuk megállapítását, az ügyvédi irodák vezetőinek beszámoltatását, az ügyvédi iroda alapszabályának jóváhagyását, az irodák vezetői és vezetőhelyettesei díjazásának megállapítását, az ügyvédi iroda székhelyéről, összevonásáról és szétválásáról szóló döntést. Az ügyvédi kamara elnöksége e feladatainak a megszűntetése az ügyvédi irodák önállóságát szolgálja.
Az Ütvr. 35. §-ának d)pontja szerint az ügyvédi kamara elnökének jogkörébe tartozik fegyelmi eljárás indítása és az ügyvéd alkalmatlansága megállapításának indítványozása. A Javaslat ezt egyrészt kiegészíti azzal, hogy az ügyvédi kamara elnöke figyelmeztetést alkalmaz, másrészt az alkalmatlanság megállapításának indítványozása helyett arra jogosítja fel az ügyvédi kamar elnökét, hogy az ügyvéd kamarai tagságának a megszüntetését indítványozza. A figyelmeztetés alkalmazásának feltételét az Ütvr. 14. §-ának a Javaslat 11. §-ával beiktatott (4) bekezdése határozza meg.
Az Ütvr. 39. §-a az ügyvédi kamara közgyűlésének, elnökségének vagy elnökének határozata elleni jogorvoslatról rendelkezik; ha a határozat jogszabállyal ellentétes, megalapozatlan vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, azt az Országos Ügyvédi Tanács elnöksége hatályon kívül helyezi.
A Javaslat a hatályon kívül helyezés lehetőségét arra az esetre korlátozza, ha a határozat jogszabállyal ellentétes. Ezzel a jogkörrel az Országos Ügyvédi Kamara elnöksége rendelkezik.
1. Jelenleg az ügyvédség önkormányzattal rendelkező országos szervezete az Országos Ügyvédi Tanács. A Javaslat a szervezet elnevezését Országos Ügyvédi Kamarára változtatja, ez kifejezésre juttatja a megváltozott feladatkörét. Ezzel összhangban az Ütvr. 40. §-ának új (1) bekezdése az ügyvédség érdekeinek képviseletét, az ügyvédség alkotmányos és egyéb törvényes jogainak érvényesülését emeli ki, elhagyja viszont az ügyvédi tevékenység szervezését, irányítását és ellenőrzését, amelyet az Ütvr. 40. §-a (1) bekezdésének hatályos szövege elsőként említ.
2. Az Ütvr. 40. §-ának (3) bekezdése szerint az Országos Ügyvédi Tanács a működését az ügyvédi kamarák által fizetett hozzájárulásból fedezi. A Javaslat ezt úgy módosítja, hogy az Országos Ügyvédi Kamara a működésének költségeit az ügyvédi kamarák által fizetett költségtérítésből fedezi; ez a jelenleginél egyértelműbben fogalmazza meg az Országos Ügyvédi Kamara működésének anyagi fedezetét.
Az Országos Ügyvédi Tanács teljes üléséről az Ütvr. 41. §-a rendelkezik. A (2) bekezdés a teljes ülés feladatkörét határozza meg, a b)pontja szabályzatokat és iránymutatásokat ad ki, gondoskodik az ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, meghatározza az ügyvédi szervek feladatait.
A Javaslat az Ütvr. 41. §-a (2) bekezdésének b) pontját úgy módosítja, hogy az Országos Ügyvédi Kamara teljes ülésének e pontban meghatározott feladatai lényegét nem érinti, de elhagyja azt, hogy a szabályzat és az iránymutatás kiadása az ügyvédi tevékenység irányítása érdekében történik, nem utal a személyzeti munkára és a gazdálkodásra. Az irányítás megnevezés utal arra, hogy az — a szabályzattal ellentétben — nem kötelező, hanem ajánlás jellegű.
Az Ütvr. 42. §-a az Országos Ügyvédi Tanács elnökségéről rendelkezik. A (2) bekezdés i) pontja szerint az elnökség hatályon kívül helyezi az ügyvédi kamara közgyűlésének, elnökségének vagy elnökének jogszabállyal ellentétes, megalapozatlan vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével járó határozatát.
A Javaslat az Országos Ügyvédi Kamara elnökségének az ügyvédi kamara említett szervei határozatának hatályon kívül helyezésére vonatkozó jogosultságát arra az esetre korlátozza, ha a határozat jogszabállyal ellentétes.
Az Ütvr. V. fejezete az ügyvédi önkormányzati szervek választását szabályozza. A 48. § (2) bekezdése szerint a választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy is jelölhető.
A Javalat ezt a rendelkezést — a gyakorlatban felmerült igények alapján — azzal egészíti ki, hogy egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit azonban ugyanabban az önkormányzati szervezetben több tisztségre választottak meg, csak egy tisztséget tölthet be, amelyet a megválasztott határoz meg.
1. Az Ütvr. az ügyvédség állami felügyeletéről rendelkezik. A Javaslat szakít azzal a felfogással, hogy az ügyvédség — tehát általában az ügyvédek és szervezeteik tevékenysége — felett indokolt lenne az állami felügyelet. Szükségesnek csak a törvényességi felügyelet biztosítása látszik. Ennek megfelelően a Javaslat 30. §-ának (1) bekezdése az Ütvr. VI. fejezetének címét ,,Törvényességi felügyelet''-re változtatja.
2. Az Ütvr. 50. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyvédség feletti állami felügyeletet az igazságügyminiszter gyakorolja. A Javaslat szerint az igazságügyminiszter egyrészt nem állami felügyeletet, hanem törvényességi felügyeletet gyakorol, másrészt ez a jogkör nem általában az ügyvédségre, hanem az ügyvédi kamarák és az Országos Ügyvédi Kamara tevékenységére vonatkozik.
3. Az Ütvr. 50. §-ának (2) bekezdése a korábbi szabályozáshoz képest szűkítette ugyan az igazságügyminiszter felügyeleti jogkörét, de a szabályozás célja változatlanul azoknak az eszközöknek a biztosítása volt, amelyek a hatékony felügyelet — ténylegesen irányítás — ellátásához szükségesnek látszottak.
A Javaslat az Ütvr. 50. §-ának új (2) bekezdésében az igazságügyminiszter jogkörét úgy határozza meg, hogy az nemcsak elnevezésében, de a tartalmában is kifejezésre juttassa e jogkör törvényességi felügyeleti jellegét. A bekezdés a) és b) pontja ellenőrzési feladatokat határoz meg, a c) pont pedig fegyelmi eljárás kezdeményezésére ad jogot. Alapvető változás, hogy az igazságügyminiszter jogköre nem tartalmazza az ügyvédek és az ügyvédjelöltek létszámának meghatározását.
4. A törvényességi felügyeleti jogkörből következik, hogy az igazságügyminiszter egyes jogsértések megszüntetése érdekében intézkedéseket is tehet. Ezeket szabályozza az Ütvr. 50. §-ának új (3) bekezdése.
Az a)pont az Ütvr. 50. §-a jelenlegi (2) bekezdésének c)pontját úgy szűkíti, hogy az igazságügyminiszter az ügyvédi kamara, illetőleg az Országos Ügyvédi Kamara jogszabállyal ellentétes határozatát vagy szabályzatát, továbbá az ügyvédi munkaközösség jogszabállyal ellentétes alapszabályát hatályon kívül helyezheti. Nem jogosult viszont az igazságügyminiszter az ügyvédi szervek határozatainak a megváltoztatására.
Az Ütvr. 51. §-a szabályozza az igazságügyminiszternek azt a jogkörét, hogy az ügyvédi kamara szerveinek működését felfüggesztheti, és miniszteri kiküldöttet rendelhet ki. Az Ütvr. 50. §-a új (3) bekezdésének b)pontja az ügyvédi kamara vagy annak egyes szervei működésének a felfüggesztését ismételt, súlyos törvénysértés esetére korlátozza. Az ügyvédi kamara működésének felfüggesztése esetén az igazságügyminiszter az ügyvédi kamara hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésére miniszteri küldöttet rendel ki.
A miniszteri küldött jogkörét illetően az Ütvr. 52. §-a szükségtelen korlátozást tartalmaz, ezt a Javaslat nem veszi át.
1. Az ügyvédjelöltről az Ütvr. 53—56. §-a rendelkezik.
Az Ütvr. 53. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyvédjelölt az ügyvédi kamarával áll munkaviszonyban. Az Ütvr. 54. §-a úgy rendelkezik, hogy az ügyvédjelölt a tevékenységét az ügyvédi kamara elnöksége által meghatározott ügyvédi munkaközösségben folytatja, a munkáltatói jogokat — a munkaviszony megszüntetését kivéve — az ügyvédi munkaközösség vezetője gyakorolja.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy ügyvédjelölt egyéni ügyvédnél is működhessen. Megszűnik az, hogy az ügyvédjelölt az ügyvédi kamarával áll munkaviszonyban; az ügyvédi kamara az ügyvédjelöltekről névjegyzéket vezet, a névjegyzékbe való felvétel feltétele, hogy a felvételét kérő az ügyvédi kamara területén működő egyéni ügyvéddel vagy ügyvédi irodával előzetes megállapodást kötött ügyvédjelölti munkaviszony létesítésére.
Az ügyvédjelölti munkaviszony azzal létesíthető, akit az ügyvédjelöltek névjegyzékébe már felvettek.
2. Az Ütvr-nek a Javaslat 31. §-ával megállapított 53. §-ának (3) bekezdése az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés sajátos esetéről rendelkezik: törölni kell a névjegyzékből azt, akinek a munkaviszonya megszünt, és újabb ügyvédjelölti munkaviszony létesítését az ügyvédi kamaránál kilencven napon belül nem igazolta. Ez a rendelkezés annak kizárására törekszik, hogy az ügyvédjelöltek névjegyzékében olyanok szerepeljenek, akik huzamosabb ideje nem folytatnak ügyvédjelölti tevékenységet.
Az Ütvr. 55. §-a szerint az ügyvédjelölt az ügyvédi munkaközösség tagjának utasítása szerint jogosult a bíróság és más hatóságok előtt eljárni. Minthogy a Javaslat szerint ügyvédjelölt mind egyéni ügyvédnél, mind ügyvédi irodában dolgozhat, az Ütvr. 55. §-ának helyébe lépő rendelkezés azt mondja ki, hogy az ügyvédjelölt a munkáltatójának utasítása szerint jogosult eljárni.
Az Ütvr. 56. §-a — a Munka Törvénykönyve 68. §-a (2) bekezdésének d)pontjában foglalt felhatalmazásnak megfelelően — a munkajogi szabályoktól eltérően szabályozza az ügyvédjelölt fegyelmi felelősségét.
A Javaslat az Ütvr. 56. §-ában felsorolt fegyelmi büntetések közül mellőzi a személyi alapbér csökkentését és az elbocsátást, új fegyelmi büntetésként beiktatja viszont a szakvizsgára bocsátáshoz jogszabályban meghatározott joggyakorlati idő meghosszabbítását legfeljebb egy évvel, valamint a törlést az ügyvédjelöltek névjegyzékéből.
Az Ütvr. 59. §-a szerint az 1. § (1) bekezdésében meghatározott — vagyis ügyvédi — tevékenység hivatásszerű ellátására jogszabály által feljogosított más személy vagy szervezet is jogosult; e rendelkezés szempontjából jogszabály a törvény, a törvényerejű rendelet, a minisztertanácsi rendelet és határozat.
Ennek a lehetőségnek a fenntartása a jogi képviselet egységes szabályozásáig szükséges. A Javaslat azonban ezt úgy korlátozza, hogy csak törvény jogosíthasson fel más személyt vagy szervezetet ügyvédi tevékenység hivatásszerű gyakorlására.
A Javaslat 35. §-a felhatalmazási rendelkezéseket tartalmaz.
Az igazságügyminiszter kap felhatalmazást arra, hogy rendeletben szabályozza a jogi szakvizsgára vonatkozó kérdéseket, a bírósági eljárásban a bíróság álatal megállapítható ügyvédi költségek díjszabását, az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegét, a büntetőeljárás során kirendelt védő díját és költségeit, valamint a pártfogó ügyvéd díjazását.
A Javaslat 36. §-a a Pp 67. §-a (1) bekezdésének c)pontját, valamint 87. §-ának (1) bekezdését módosítja azzal, hogy perben meghatalmazottként eljárhat, illetőleg pártfogó ügyvédként kirendelhető mind az ügyvéd — tehát az egyéni ügyvéd —, mind az ügyvédi iroda.
1. A Be. 49. §-ának (3) bekezdése szerint a védőt ügyvédi munkaközösség útján kell kirendelni.
A Javaslat ezt úgy módosítja, hogy védőként egyéni ügyvédet vagy ügyvédi irodát lehet kirendelni.
2. A Be. 50. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kirendelt védő nevében az ügyvédi munkaközösség a védelem ellátásáról idokolt esetben lemondhat. A Javaslat 36. §-ának (2) bekezdése erre nem az ügyvédi irodát, hanem magát a kirendelt védőt jogosítja fel, és nem a védelem ellátásáról való lemondásról, hanem — a Javaslat 8. §-ával összhangban — a kirendelés alóli felmentés kéréséről rendelkezik.
1. A Javaslat 38. §-ának (1) bekezdése a törvény hatályba lépéséről rendelkezik. A Javaslat 2., 10., 15., 23., 25., 26., 28., 30., 31., 36. és 37. §-a azonban olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek alkalmazása a hatályba lépés időpontjában gyakorlati nehézségeket okozna. Ezért a 38. § (2) bekezdése azt mondja ki, hogy e §-ok rendelkezéseit nem a törvény hatályba lépésének napjától, hanem 1991. október 1-jétől kell alkalmazni. A Javaslat ezáltal megfelelő időt ad a törvény alkalmazásának előkészítésére.
2. A (3) bekezdés hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A Jtvr. 2. §-ának (1) bekezdése szerint a jogtanácsos a jogi tevékenységet munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban, jogtanácsosi irodában, továbbá jogtanácsosi munkaközösségben fejtheti ki. Az ügyvédi irodára vonatkozó új szabályozás szükségtelenné teszi annak a fenntartását, hogy mind ügyvédi iroda, mind jogtanácsosi munkaközösség keretében végezhető jogi képviseleti tevékenység. Ezért a Javaslat hatályon kívül helyezi a Jtvr-nek a jogtanácsosi munkaközösségre vonatkozó rendelkezéseit.
Az ügyvédi tevékenység új szabályozása folytán indokolatlanná vált az is, hogy a felsőoktatási intézmények oktatói a jogi képviseleti tevékenységüket sajátos szervezeti keretben végezzék. A Javaslat 3. §-a szerint az ügyvéd oktatási tevékenység folytatására munkaviszonyban állhat, nincs tehát akadálya annak, hogy a felsőoktatási intézmények oktatói ügyvédi tevékenységet is folytassanak. Ezért a Javaslat hatályon kívül helyezi az 1985. évi 17. törvényerejű rendelet 7. §-át és a 9/1986. (VII. 27.) IM rendeletet.
3. A Jtvr. 17. §-a a Magyar Jogász Szövetségnek a jogtanácsosokkal kapcsolatos feladatairól rendelkezik. A Magyar Jogász Szövetség megszünt, jogutódja, a Magyar Jogász Egylet ezeket a feladatokat nem vette át; a Javaslat ezért hatályon kívül helyezi a Jtvr. 17. §-át.
A Jtvr. 20. §-a a jogtanácsosi tevékenység állami felügyeletével kapcsolatban az igazságügyminiszterre háruló feladatok ellátásának segítésére tanácsadó testületként Országos Jogtanácsosi Bizottságot létesített. Ennek a szervezetnek a fenntartása szükségtelen, ezért a Javaslat a Jtvr.20. §-át hatályon kívül helyezi.
4. Minthogy az Országos Ügyvédi Tanács helyébe az Országos Ügyvédi Kamara, míg az ügyvédi munkaözösség helyébe az ügyvédi iroda lép, a Javaslat 38. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy ahol jogszabály az Országos Ügyvédi Tanácsot említi, ezen az Országos Ügyvédi Kamarát, ahol pedig ügyvédi munkaközösséget említ, ezen ügyvédi irodát kell érteni.
A Javaslat 39. §-a a törvény hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. Ezek az ügyvédi irodáknak az eddigi szabályozás szerinti ügyrendjére, az ügyvédi irodából kivált ügyvéd részére az iroda vagyonrészének kiadására, az ügyvédi kamarai beruházásból keletkezett vagyon felosztására és elszámolására, az ügyvédi kamara vagyonának átalakulására, az ügyvédjelöltek munkaviszonyára, az ügyvédi kamarai választásokra, valamint a jogtanácsosi munkaközösségek és a jogi oktatói munkaközösségek ügyvédi irodaként való működésére vonatkoznak.
A (8) bekezdés a törvény kihirdetését követő időszakra vonatkozó sajátos rendelkezést tartalmaz. Ha a törvény kihirdetését követően nyújtanak be az Igazságügyi Minisztériumhoz jogtanácsosi munkaközösség szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása iránti kérelmet, a célszerűség azt kívánja meg, hogy ezt a kérelmet ügyvédi kamarai felvétel iránti kérelemként az erre illetékes ügyvédi kamara bírálja el.
A Javaslat szem előtt tartja azt, hogy a felsőoktatási intézmények oktatói jogi képviseleti munkaközösségeinek megszűnésével azok tagjait ne érje méltánytalan hátrány. Ezért a 39. § (9) bekezdése kimondja, hogy a jogi szakvizsga letétele alól mentesül, aki a törvény hatályba lépésekor az állam- és jogtudományok kandidátusa tudományos fokozattal rendelkezik.
1
A törvényt az Országgyűlés az 1991. június 18-ai ülésnapján fogadta el.
