1991. évi XXIV. törvény
a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról*1
1991.07.10.
I. Fejezet
1. § (1) Budapest főváros kétszintű önkormányzata (a továbbiakban: a főváros önkormányzati rendszere) a fővárosi és a kerületi szintű önkormányzatokból áll.
(2) A fővárosi, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok önkormányzati alapjogaikat tekintve egyenlőek. Feladat- és hatásköreik egymástól eltérhetnek.
(3) A fővárosi kerületi önkormányzat — törvény keretei között — önállóan gyakorolja a települési önkormányzatokat megillető feladat- és hatásköröket.
(4) A fővárosi önkormányzat ellátja azokat a helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket, amelyek a főváros egészét vagy nagy részét érintik, illetve amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak.
(5) Amennyiben törvény a fővárosi önkormányzatot a főváros érdekkörét vagy gazdasági lehetőségeit meghaladó reigonális, illetve országos feladatok ellátására kötelezi, úgy az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról.
2. § A főváros területe kerületekre tagozódik, minden fővárosi kerületben települési önkormányzat működik.
3. § (1) A főváros határán belül a kerületi tagozódás megváltoztatását bármelyik területileg közvetlenül érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete, vagy a fővárosi önkormányzat közgyűlése kezdeményezheti az Országgyűlésnél.
(2) A fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestülete vagy a fővárosi önkormányzat közgyűlése az Országgyűléshez a kezdeményezést csak a változásban érintett többi kerületi képviselőtestület, illetve a fővárosi közgyűlés véleményével nyújthatja be.
(3) A kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezése esetén az érintett fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestülete a kerületi tagozódás megváltoztatása kérdésében helyi népszavazást köteles kitűzni.
(4) Amennyiben a kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezője a főváros közgyűlése, a helyi népszavazást a tervezett területi változással érintett kerületekben a kerületi képviselőtestület köteles kitűzni. Ebben az esetben a helyi népszavazás költségeit a fővárosi önkormányzat viseli.
(5) Fővárosi kerület területrészének más kerülethez való csatolását az érintett kerületi önkormányzatok képviselőtestületei — a fővárosi közgyűlés állásfoglalásával — kezdeményezhetik az Országgyűlésnél.
4. § (1) A főváros határával közvetlenül érintkező fővárosi kerület képviselőtestülete helyi népszavazással kezdeményezheti a kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválását és önálló önkormányzattá nyilvánítását.
(2) A fővároshoz csatlakozni kívánó, vele határos települési önkormányzat képviselőtestülete a csatlakozás kérdésében saját településén helyi népszavazást köteles kitűzni.
5. § Amennyiben az új kerületi tagozódás a főváros közigazgatási határát is érinti, a kezdeményezés a helyi népszavazás eredményével az Országgyűléshez csak a fővárosi közgyűlés, az érintett települési önkormányzat képviselőtestülete, valamint a változással érintett határos megye közgyűlésének véleményével nyújtható be.
6. § A 3—5 §-ban megjelölt kezdeményezési jogosultság a Kormányt is megilleti. Ilyen esetben a helyi népszavazást a tervezett területi változtatással közvetlenül érintett települési önkormányzat köteles kiírni. A népszavazás költségét a Kormány viseli.
7. § Új kerületi tagozódást és a kerületi határok megváltoztatását az önkormányzati képviselőtestület a megbizatásának lejárta előtt tizenkét hónapon belül nem kezdeményezheti.
II. Fejezet
A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök fővárosi
és a kerületi önkormányzatok közötti megosztása
8. § (1) A fővárosba a települési önkormányzatok feladat- és hatáskörét — törvényben meghatározott kivételekkel — a kerületi önkormányzatok gyakorolják.
(2) A kerületi önkormányzat működési területén köteles gondoskodni az óvodai ellátásról, az alapfokú nevelés-oktatásról, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.
(3) A kerületi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.
(4) A kerületi képviselőtestület — a Főváros Általános Rendezési Terve alapján — a kerület egészére meghatározza a kerületi alaptervet, a kerület részletes rendezési tervét és szabályozási előírásait.
9. § A kerületi képviselőtestület működési területén, illetve a kerületi képviselőtestület egyike vagy a képviselőtestületek társulása több kerületre kiterjedően — az érintett kerületi képviselőtestület és a fővárosi közgyűlés egyetértésével — átvállalhatja a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatások szervezését.
10. § (1) A fővárosi önkormányzat számára törvény kötelező feladat- és hatásköröket állapíthat meg.
(2) A fővárosi önkormányzat köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására kerületi önkormányzat nem kötelezhető.
(3) A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen:
a) a közgyűlés rendelete szerint a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített és természeti környezet védelme;
b) a fővárosban a világörökség részévé nyilvánított épületek, építmények és területek védelme;
c) a főváros egészét vagy nagy részét érintő víz-, gáz-, távhőszolgáltatási-, vízrendezési-, csapadékvíz elvezetési és csatornázási feladatok, valamint az egészséges ivóvízellátásról való gondoskodás;
d) a főútvonalak kijelölése;
e) a főútvonalak és a tömegközlekedés által igénybevett útvonalak, a fővárosi önkormányzat rendeletében kiemelt területek, közcélú zöldterületek fejlesztése és fenntartása;
f) a fővárosi forgalomszabályozási feladatok összehangolása;
g) gondoskodás a fővárosi tömegközlekedési feladatok ellátásáról;
h) az országos idegenforgalom érdekeivel összhangban az idegenforgalom területi érdekeinek összehangolása, a fővárosi idegenforgalmi értékek feltárása és bemutatása;
i) a városrészek, a több fővárosi kerületet érintő, valamint a személynevet viselő közterületek elnevezése;
j) közreműködés a fővárosi energiaszolgáltatásban;
k) a főváros ár- és belvízvédelmét szolgáló létesítmények fenntartása, fejlesztése;
l) kettőnél több kerületet érintő közművelődési, tudományos, művészeti és sport tevékenység támogatása;
m) a településtisztaság (köztisztaság) szabályozása;
n) a köztemetők létesítése, fenntartása, fejlesztése;
o) közreműködés a kettőnél több kerületet érintő foglalkoztatás megoldásában;
p) a törvény keretei között a lakáshoz jutás feltételeinek, valamint az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének szabályozása.
(4) A fővárosi közgyűlés köteles gondoskodni a kettőnél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó ellátási kötelezettséget szolgáló:
a) oktatási, nevelési, művészeti, közgyűjteményi intézmények;
b) nemzeti és etnikai kisebbségek oktatását biztosító intézmények;
c) egészségügyi, szociális intézmények fenntartásáról, valamint
d) speciális, az alapellátást meghaladó egészségügyi és szociális tevékenység fenntartásáról, fejlesztéséről való gondoskodás.
11. § A közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében — a Kormány, valamint a kerületi képviselőtestületek véleményének kikérésével — meghatározza a főváros városfejlesztési programját, valamint a Főváros Általános Rendezési Tervét.
12. § (1) A közgyűlés saját feladat- és hatásköréből rendeletével faladat- és hatásköröket adhat át a kerületi önkormányzatnak.
(2) A közgyűlés az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásainak biztosítani.
(3) A kerületi képviselőtestület a feladatok átvételét visszautasíthatja, vagy a már átvett feladatokat visszaadhatja, ha azok megoldása a számára törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását veszélyezteti, vagy ha az azok ellátásához szükséges feltételek nem biztosítottak.
13. § (1) Az Öt. 63. § (2) bekezdése alapján átadott és az Öt. 65. § (1) bekezdése alapján átvállalt feladat- és hatáskörök ellátási kötelezettségének kezdő időpontját a közgyűlés és a kerületi képviselőtestület közösen állapítja meg.
(2) Megállapodás hiányában a kerületi képviselőtestületet a feladatellátás kötelezettsége a feladat átadását, illetve átvállalását követő naptári év január 1-jétől terheli.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodást minden év november 1-jéig kell megkötni.
III. Fejezet
A fővárosi főpolgármester és a fővárosi kerületi polgármester, valamint a fővárosi főjegyző és a kerületi jegyző államigazgatási feladatainak és hatásköreinek gyakorlásáról
14. § A főváros sajátos helyzetére figyelemmel, törvény vagy felhatalmazása alapján kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a fővárosi kerületi polgármester helyett, a főpolgármester hatáskörébe utalhat.
15. § (1) A főváros egészére kiterjedően törvény vagy kormányrendelet a főjegyzőt első fokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel.
(2) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási hatósági ügyben a főjegyzőt első fokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra kiterjedő illetékességgel.
16. § (1) Kettő vagy több fővárosi kerület képviselőtestülete meghatározott hatósági feladatok ellátására hatósági igazgatási társulást hozhat létre.
(2) A fővárosi közgyűlés törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján rendeletben a kerületi polgármestert, illetve jegyzőt, egyes államigazgatási hatósági hatáskörökben — az érintett kerületi képviselőtestületek kérelmére — több kerületre kiterjedő illetékességgel ruházhatja fel.
IV. Fejezet
A fővárosi és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása
17. § (1) A főváros önkormányzati rendszerében a bevételek a fővárosi és kerületi önkormányzat által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányában illetik meg a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokat.
(2) A fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megilletik az alábbi bevételek:
a) a feladat ellátásához kapcsolódó normatív költségvetési hozzájárulás;
b) a címzett és céltámogatások;
c) a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj;
d) az átvett pénzeszközök;
e) a tulajdonában lévő közterületek hasznosítása után járó díj.
(3) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatot osztottan megillető bevételek:
a) a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész;
b) az egyéb központi adók;
c) az állandó népesség egészéhez kapcsolt normatív állami támogatás;
d) a helyi adókból származó bevételek.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt bevételeknek a fővárosi önkormányzat és fővárosi kerületi önkormányzatok közötti megosztását a fővárosi közgyűlés rendeletében, a kerületi képviselőtestületek többségének, egyszerű szótöbbséggel elfogadott egyetértésével határozza meg.
18. § A kerületi önkormányzat kizárólagos bevételei:
a) az egyes korcsoportokkal arányos normatív költségvetési hozzájárulás;
b) a szabálysértési bírság letiltás útján befolyó összege;
c) az építésrendészeti bírság.
19. § A fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételei:
a) a vadászati jog értékesítéséből származó bevétel az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint területarányosan meghatározott része;
b) a fővárosi önkormányzat részére törvényben megállapított körben a befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság;
20. § A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselőtestület saját éves költségvetést határoz meg az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint.
V. Fejezet
A fővárosi és a kerületi önkormányzatok érdekvédelmének alapvető elvei
21. § (1) A fővárosi és a kerületi önkormányzatok gazdasági alapjait érintő, illetve részükre feladat- és hatáskört megállapító törvény előkészítésébe a fővárosi önkormányzatot be kell vonni.
(2) A fővárosi önkormányzat álláspontjának kialakítása előtt köteles kikérni a kerületi önkormányzatok véleményét.
22. § (1) A fővárosi önkormányzati feladat- és hatásköröknek a kerületi önkormányzat részére történő átadása során a rendelet előkészítésébe a kerületi önkormányzatokat be kell vonni.
(2) A közgyűlés köteles a rendelet tervezetét valamennyi kerületi önkormányzat képviselőtestületének véleményezésre megküldeni.
VI. Fejezet
A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselőtestületek rendeletalkotása
23. § (1) Törvény határozza meg, hogy végrehajtására a közgyűlés vagy a kerületi képviselőtestület alkothat rendeletet.
(2) A fővárosi közgyűlés — Szevezeti és Működési Szabályzatában — meghatározhatja azon fővárosi rendeletek körét, amelyek elfogadásához a kerületi képviselőtestületek többségének, egyszerű szótöbbséggel elfogadott egyetértése szükséges.
24. § (1) A fővárosi és a kerületi rendeletek tervezetét — az önkormányzat költésgvetéséről szóló rendelet kivételével — nyolc napra közszemlére kell kifüggeszteni és lehetőleg más módon is az érintettek tudomására kell hozni.
(2) A közszemlére tétel időtartama alatt a főváros, illetve az érintett kerületek választópolgárai észrevételt tehetnek, amelyet a rendeletet alkotó képviselőtestület bírál el.
VII. Fejezet
25. § (1) Az alapfokú közszolgáltatást (alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó — az Öt. 107. § (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került — vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles az illetékes kerületi önkormányzat használatába átadni, kivéve, ha a kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalhatja.
(2) A nem alapfokú közszolgáltatást (nem alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó — az Öt. 107. §-ának (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került — vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles a kerületi önkormányzat használatába átadni, ha:
a) a kerületi önkormányzat vállalja az intézményhez kapcsolódó nem alapfokú szolgáltatás ellátását (Öt. 65. §);
c) az intézményben végzett közszolgáltatás a kerületi önkormányzat kötelező feladata.
(3) A feladatot a fővárosi önkormányzat akkor köteles ismételten ellátni, ha az átadott vagy az azt helyettesítő — az átadott vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelelő — vagyont (vagyonrészt) a kerületi önkormányzat a fővárosi önkormányzat használatába adja.
(4) Az Öt. 107. §-ának (2) bekezdése alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába került kötelező közszolgáltatás céljára szolgáló vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat részére használatra kell átadni, ha a tulajdonos kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalja vagy nem vállalhatja.
(5) A tulajdonos kerületi önkormányzat által nem vállalt közszolgáltatás gyakorlásához szükséges vagyon (vagyonrész) esetében a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a fővárosi önkormányzat a közszolgáltatást el kívánja látni.
26. § (1) Az Öt. 107. §-a alapján a fővárosi önkormányzatok tulajdonában lévő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem a fővárosi önkormányzatok törvényben meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlását, illetve nem a főpolgármester, a polgármester, a főjegyző, a jegyző, a képviselőtestület hivatala ügyintézője számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlását szolgálja — ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátáshoz szükséges —, miniszter vagy az illetékes köztársasági megbízott kérelmére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni.
(2) A miniszter az Öt. 107. §-ának (2) bekezdésében említett szervek, illetve jogutód szerveik feladatait ellátó centrális alárendeltségű államigazgatási szervek, állami intézmények; a köztársasági megbízott, a hivatala (kirendeltsége) működéséhez szükséges vagyon (vagyonrész) használatba adását kérheti.
27. § (1) A 25. és 26. § alapján a tulajdonos önkormányzat térítés nélkül köteles a használati jogot átadni.
(2) A használatra való átadásról vita esetén a fővárosi vagyonátadó bizottság dönt.
(3) A vagyont eredeti rendeltetési céljára kell használatba átadni.
(4) A vagyon eredeti rendeltetési céljának azt a közszolgáltatást kell tekinteni, amelynek ellátáshoz e törény hatálybalépésekor a vagyon feltételül szolgált.
28. § (1) Az e törvény alapján használati jogot szerző önkormányzat a használatba átadott vagyon eredeti rendeltetését a tulajdonos önkormányzat hozzájárulásával változtathatja meg. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha a használó önkormányzat a vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelelő közszolgáltatást biztosítja.
29. § (1) A fővárosi önkormányzat tulajdonában természetben meglévő javak tőkeként működtethető, jövedelemszerzésre alkalmas körét a Budapesti Vagyonkezelő Központ (továbbiakban: BVK) kezeli. A BVK önálló jogi személyként a közgyűlés alárendeltségében működik.
(2) A BVK a fővárosi kerületi képviselőtestületek megbízásai alapján díjazás ellenében kezeli a kerületi önkormányzati tulajdonban természetben meglévő javak tőkeként működtethető, jövedelemszerzésre alkalmas körét.
,,(2) Ha az ügyfél külföldön van vagy tartózkodási helye ismeretlen, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakóhelye alapján kell megállapítani, ennek hiányában az eljárásra a fővárosi főjegyző illetékes.''
,,(2) A főváros esetében a helyi adók bevezetését, valamint az egyes adók kivetésére jogosultak körét (fővárosi közgyűlés vagy kerületi képviselőtestület) a fővárosi közgyűlés rendeletében, a kerületi képviselőtestületek többségének, egyszerű szótöbbséggel elfogadott egyetértésével határozza meg.''
,,(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:)
d) a fővárosi közgyűlés által bevezetett adót annak hatályon kívül helyezése időpontjáig a kerületi önkormányzat nem vezetheti be.''
,,(1) Ha a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvény másként nem rendelkezik, a helyi adó kizárólag az azt megállapító önkormányzat bevételét képezi, tőle az nem vonható el.''
32. § E törvény kihirdetése napján lép hatályba, a 17. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket első ízben az 1992. évi költségvetés előkészítése és jóváhagyása során kell alkalmazni.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke
INDOKOLÁS
a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslathoz
A Javaslat alapgondolata egyezően az Alkotmánnyal és az Öt. vonatkozó rendelkezéseivel az, hogy a fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselőtestületek mint önkormányzatok a kölcsönös érdekegyeztetés alapján önállóan intézik a helyi érdekű közügyeket.
Elvi jelentőségű annak hangsúlyozása és megjelenítése, hogy a fővárosi, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok önkormányzati alapjogaikat tekintve egyenlőek, de működésük tartalmát képező feladat- és hatásköreikre figyelemmel értelemszerűen különböznek egymástól.
Ezen törvény és e törvény iránymutatása alapján további más törvények jelölik ki a főváros és kerületei közötti feladat- és hatáskörök megosztását. Hangsúlyozandó, hogy a jövőben a főváros és kerületei között nincs szervezeti hierarchia, hanem a feladatok megosztásának rendszere alakítja és határozza meg egymástól eltérő, sajátos helyzetüket. Az általános szabályok érvényesülése mellett a feladatok megosztásához igazodik a fővárosi és a kerületi önkormányzatok helyi rendeletalkotó (szabályozó) tevékenysége is.
A Javaslat a települési önkormányzatokat megillető hatásköröket főszabályként a fővárosi kerületekhez utalja, de törvény alapján kivételesen a főváros is rendelkezik számos olyan települési feladat- és hatáskörrel, amelyekben e minőségében önállóan dönt.
A két szinten jelentkező feladatok dinamizmusát tekintve a Javaslat elismeri egyes feladatok átkerülését az egyik (a fővárosi önkormányzati) rendszerből, a másik (kerületi önkormányzati) rendszerbe.
A főváros vonzáskörzetét nehéz, és egyben nem szerencsés formális szabályokkal lemerevíteni, illetőleg a vonzáskörzeti feladatokra elkülönített szervezeti rendszert kiépíteni. Mindezek miatt erről a törvény külön rendelkezést nem tartalmaz, hanem az érintett települések önkormányzataira bízza, hogy e körben milyen módon kívánnak együttműködni. A fővárosi települési önkormányzatokat is megilleti az önkéntes társulás lehetősége és a feladatellátás módjának szabad megválasztása.
A gazdálkodási kérdések szabályozásánál a Javaslat a fővárossal és a kerületekkel, mint eltérő feladat- és hatáskörű partnerekkel számol. Nem követi a tanácsrendszerben alkalmazott és a kerületeket háttérbe szorító, a főváros egyoldalú újraelosztó szerepének kedvező megoldásokat.
A Javaslat az önkormányzati vagyon tekintetében annak a főváros és a kerületek, illetve a főváros és az állam közötti megosztási módjával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Az erre vonatkozó legfontosabb alapelvek kifejtését a Zárórendelkezések foglalják magukban.
A Javaslat mindenképpen tiszteletben kívánja tartani azt, hogy — a fővárosi és kerületi — helyi közösségek önszabályozási hatókörét az Országgyűlés indokolatlanul ne korlátozza. Mindezek miatt a törvényhozás most csak azon elengedhetetlen legfontosabb kérdésekről kíván rendelkezni, amelyekben a főváros tekintetében nemzeti konszenzusra van szükség. A Javaslat nem foglalkozik a fővárosi önkormányzatok szervezetének és működésének részletesebb kérdéseivel, elismerve a főváros területén működő önkormányzatok jogát, szervezetük szabad kialakításához és a működési formák szabad megválasztásához. Erre nézve az Öt. által keretjellegűen megfogalmazott rendelkezések alapján a részletes tartalmat, az önálló önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzataikban fogják kidolgozni.
A Javaslat külön rendelkezéseket csak azokra, az Öt-ben egyébként szabályozott jogintézményekre (mint pl. főpolgármester, főjegyző stb.) tartalmaz, amelyek törvényi szinten, mint fővárosi specialitások eltérő szabályozást kívánnak meg más, a fővároson kívüli önkormányzatokhoz képest.
I. Fejezet
A Javaslat fenntartja az egy településen belül két szinten elhelyezkedő önkormányzati rendszert. Kifejezésre juttatja, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között alá- és fölérendeltséget megjelenítő hierarchikus kapcsolat nincs.
Elvi jelentőségű annak szabályozása, hogy a főváros önkormányzati rendszerében a fővárosi, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok alapjogaikat tekintve egyenlőek.
A Javaslat azt is kifejezi, hogy a szuverén, s egymástól eltérő feladat- és hatáskörökkel rendelkező önkormányzatok a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek, amely a városon belüli összetartozásukat, illetve kölcsönös egymásrautaltságukat is megjeleníti.
A Javaslat szerint a fővárosi önkormányzat ellátja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyek a főváros egészét vagy nagy részét érintik. Ezen túlmenően a főváros országos jelentőségű kérdésekben is gyakorol hatásköröket, lát el feladatokat. (Országos szerepkör, pl. kulturális-, egészségügyi-, valamint idegenforgalmi központ stb.)
A Javaslat külön rendelkezést tartalmaz arról, amikor Budapesten olyan törvényben előírt feladat- és hatáskör megoldására kerül sor, amely meghaladja a főváros érdekkörét és gazdasági lehetőségeit. Ilyen feladatok különösen: a regionális hulladékhasznosítású, a főváros víznyerőhelyeinek kialakítása stb. Ezek részben a fővárost, részben pedig az ország egészét, illetve annak nagyobb részét szolgálják.
Mindezekből következően a Javaslat arra irányul, hogy a főváros az ilyen jellegű kiemelt feladatok (programok) végrehajtásához az állami költségvetésből megkapja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket.
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a jelenlegi városszerkezeti tagozódásnak megfelelően a főváros területe kerületekre tagozódik, s minden fővárosi kerületben települési önkormányzat működik. A kerületi közigazgatási határok leírását a Javaslat nem tartalmazza, ezek részletesen a kerületi önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzataiban kerülhetnek meghatározásra. A jelenlegi városszerkezet fenntartása azonban nem jelenti azt, hogy attól ne lehetne eltérni. A kerületi határok megváltoztatásának és a kerületek megállapításának hatásköre az Országgyűlést illeti meg [Öt. 93. § (4) bek.].
A szabályozás a későbbiekben bekövetkező esetleges változásoknak azzal is elébe megy, hogy a Javaslat a kerületek számát nem tartalmazza.
A Javaslat a fővároson belüli kerületi tagozódás megváltoztatásának a szabályait is részletezi. A kerületi tagozódás megváltoztatása a jelenlegitől való szerkezeti eltérést eredményez. Ez magában foglalhatja a kerületek számának növekedését, csökkenését, illetve a kerületi beosztás változatlanul hagyása melletti területátcsatolásokat.
A Javaslat a kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezési jogával felruházza a változtatásban közvetlenül érintett fővárosi kerületi önkormányzat képviselőtestületét, illetve a fővárosi közgyűlést.
Garanciális szabály, hogy a kezdeményezés az Országgyűléshez csak helyi népszavazás eredménye alapján és a területi változtatásban közvetlenül érintett önkormányzati képviselőtestületek véleményével nyújtható be.
A Javaslat nem tartalmaz külön rendelkezést a városrészi önkormányzatokról, mivel az Öt. 28., 55., illetve 64. §-ainak általános szabályai a fővároson belül is irányadók és alkalmazandók.
A Javaslat a kerületi tagozódás azon speciális esetéről is rendelkezik, amikor ez egyben a főváros külső közigazgatási határainak a módosulását is eredményezi. Lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a kerületek (városrészi önkormányzatok) a fővárosból való kiválás jogával élhessenek, ha önálló önkormányzat működtetésére alkalmasak.
Ugyancsak rendezi a szabályozás azt a lehetőséget, amikor a fővároson kívüli — vele határos — települési önkormányzat kíván a fővároshoz csatlakozni.
A Javaslat itt is tartalmazza azokat a garanciákat, amelyek e kérdések konszenzussal történő rendezéséhez szükségesek.
A Javaslat a Kormánynak is biztosítani kívánja azt a jogosultságot, hogy a kerületi tagozódás megváltoztatását kezdeményezze. Az önkormányzatok ebben az esetben is jogosultak a helyi népszavazás alapján véleményük kinyilvánítására. A Javaslat a kezdeményezés jogát azért köti határidőhöz, mivel a városszerkezet átalakítása alapos döntéselőkészítő munkát igényel.
II. Fejezet
A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök fővárosi
és a kerületi önkormányzatok közötti megosztása
A Javaslat — tekintettel arra, hogy a főváros területén mind a fővárosi önkormányzat, mind a kerületi önkormányzatok települési önkormányzatként is működnek — meghatározza a munkamegosztás alapvető elveit, amelynek célja az, hogy a városon belül ne legyen párhuzamos feladatellátás, s ugyanakkor ellátatlan feladatok se maradjanak a fővárosban.
Kiemelést érdemel az, hogy a Javaslat meghatározza a fővárosi és a kerületi önkormányzatok kötelezően ellátandó alapfeladatait. Így a kerületi önkormányzatok — a köztemető fenntartásának kivételével — kötelesek gondoskodni az Öt. 8. § (4) bekezdésében már meghatározott feladatok ellátásáról, valamint az óvodai ellátásról.
A Javaslat külön is rendelkezik a kerületi alaptervről, a részletes rendezési tervről, valamint a kerület szabályozási előírásairól, amelyek alapját képezik a helyi tervezési, valamint fejlesztési célkitűzések megvalósításának. A kerületi alapterv lényegében a kerület általános rendezési tervének felel meg, amely elnevezése miatt sem tévesztendő össze a főváros általános rendezési tervével. Az alapterv a főváros általános rendezési terve alapján készül.
A Javaslat külön is megjelöli azokat az egyébként fakultatív feladat- és hatásköröket, amelyek a főváros szempontjából kiemelkedő feladatok, továbbá érdektartalmukat tekintve a főváros egésze szempontjából csak egységes szemlélettel ítélhetők és oldhatók meg. A Javaslat által e körben említett feladatok azért kívánják meg a kiemelést, mert a város hatékony és gazdaságos működtetése érdekében egységes rendezést igényelnek. A fakultatív feladatok között első helyen szerepelteti a Javaslat a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített és természeti környezet védelmét. Ebben a körben rendeletalkotási jogosultsággal ruházza fel a közgyűlést, amely azonban nem sértheti az önkormányzatok tulajdonosi jogainak gyakorlását, kizárólag ezen területek védelme érdekében határozhat meg előírásokat. A törvény a fővárosi közgyűlés kötelezően ellátandó feladatkörébe utalja a kettőnél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó ellátási kötelezettséget szolgáló legkiemelkedőbb közszolgáltatási kérdéseket.
A Javaslat további szabályai, követve az Öt. rendszerét, lehetőséget biztosítanak a kerületi önkormányzatok számára, hogy megfelelő feltételekkel átvállalják a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatások megszervezését. A Javaslat szerint e jogosultság a kerületi önkormányzat mellett a kerületi képviselőtestületek társulását is megilleti. A közszolgáltatások szervezésének átvállalására a fővárosi közgyűlés egyetértésével kerülhet sor. Kiemelendő az, hogy a feladat átvállalására változatlan feltételek mellett kerüljön sor, s ezáltal sem az ellátás színvonalában, sem az ellátási körben visszaesés nem következhet be.
A Javaslat külön szabályozza a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében a főváros városfejlesztési programjának, valamint a Főváros Általános Rendezési Tervének elfogadására vonatkozó kérdéseket. E terv célja, hogy előírja a főváros egészének alapvető területi, szerkezeti, területfelhasználási szempontjait és környezetvédelmi követelményeit. Az épített és természeti környezet összhangjának biztosítása érdekében a Fővárosi Általános Rendezési Terv irányelvekben határozza meg az ún. kerületi alapterv főbb tartalmi elemeit, különös tekintettel az országos, illetve a fővárosi jelentőségű területekre, épületegyüttesekre. E dokumentumok elfogadása egységes fővárosi szemléletet igényel, ugyanakkor nem mellőzhető az önálló kerületi érdekek figyelembevétele sem. Ezért a Javaslat a fővárosi program és terv elfogadását megelőzően előírja a kerületi önkormányzatok véleményének kötelező kikérését. Mindez arra irányul, hogy a főváros egésze szempontjából kiemelkedő jelentőségű döntések előkészítésénél az eltérő érdekeltségű önkormányzatok között véleménycserén alapuló valamilyen előzetes konszenzus is kialakulhasson.
A főváros kiemelt helyzetére, az országban betöltött szerepére tekintettel különösen fontos jelentőségű az Általános Rendezési Terv, amely hosszabb időre meghatározza a település szerkezetét, fejlődésének és fejlesztésének irányait. Emiatt indokolt az, hogy a terv elfogadása előtt, a kerületek mellett a Kormány is véleményt nyilváníthasson a rendezési tervben foglalt elképzelésekről, amelyeknek jónéhány kapcsolódási pontja lehet a kormányzati munkával is.
A Javaslatban meghatározott garanciális szabályok keretei között a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatoknak feladat- és hatásköréből átadhat, illetve ezeket a kerületi önkormányzatok átvehetik.
A Javaslat az előzőekben felvázolt munkamegosztást nem tekinti megváltoztathatatlannak, mivel mindkét irányból lehetővé teszi a feladatok megfelelő keretek közötti áramoltatását és abban megfelelő rugalmasságot biztosít.
Ennek szabályozása a fővárosi törvényben azért jelenik meg kiemelten, mert egy településen belül a feladatok átadásának, valamint átvállalásának két irányban történő mozgása olyan fővárosi specifikum, amely alapvetően különbözik a megyei önkormányzat, valamint a települési önkormányzat közötti egyirányú megoldástól.
A Javaslat a feladatátadást az önkormányzati törvény 63. § (2) bekezdésével összhangban, a fővárost megillető jogosultságként határozza meg, de egyben megfogalmazza, hogy az átadott feladatok és hatáskörök arányában a szükséges anyagi feltételeket is biztosítani kell a kerületek számára. A kerületi önkormányzatok jogainak védelmére előírja, hogy a feladatok átvétele visszautasítható vagy a már átvett feladat visszaadható, amennyiben azok ellátása veszélyeztetné a kerületi önkormányzat számára törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. A Javaslat az előzőekkel megegyező garanciát tartalmaz arra az esetre is, ha a feladatok ellátásához szükséges anyagi feltételek a kerületeknél nem biztosítottak.
A Javaslat a továbbiakban a kerületek részére átadott, valamint a kerületek által átvállalt feladat- és hatáskörök ellátásához kapcsolódó legfontosabb gyakorlati kérdéseket rendezi. Erre azért van szükség, mert a feladatmozgás széleskörű előkészítő, szervező munkát, valamint a végrehajtási feltételek megteremtését igényli mindkét féltől, amely nem okozhat zavarokat a működésben. Az ellátási kötelezettség kezdő időpontja főszabályként a szuverén és kölcsönösen egyenrangú felek megállapodása alapján rendeződik. A Javaslat ennek hiánya esetére garanciális okból rendelkezik arról, hogy a feladatellátási kötelezettség ilyen esetben a következő naptári év kezdetétől terhelje az érintettet.
III. Fejezet
A fővárosi főpolgármester és a fővárosi kerületi polgármester, valamint a fővárosi főjegyző és a kerületi jegyző államigazgatási feladatainak és hatásköreinek gyakorlásáról
A Javaslat ezen rendelkezései külön szabályokat tartalmaznak azokra az Öt-ben egyébként meghatározott kérdésekre, amelyek törvényi szinten, mint fővárosi sajátosságok eltérő szabályozást kívánnak meg más, a fővároson kívüli önkormányzatokhoz képest. Ennek körében válik szükségessé az Öt. 67. § (2) bekezdésében foglalt azon szabálynak megerősítése, amely kimondja, hogy a főváros sajátos helyzetére figyelemmel törvény vagy felhatalmazása alapján kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a fővárosi kerületi polgármester helyett a fővárosi főpolgármester hatáskörébe utalhat.
Hasonló okból válik szükségessé az, hogy a magasszintű jogszabályok a fővárosi főjegyzőt bizonyos kiemelt ügyekben első fokú hatósági jogkörrel ruházzák fel.
E körben — az ügyek szakszerű és egységes elbírálása érdekében — nyújt lehetőséget a Javaslat arra, hogy a kerületek hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre; emellett arról is rendelkezik, hogy a fővárosi közgyűlés bizonyos hatósági ügyek intézésére — az érintett kerületek kérelmére — a kerületi polgármestert, illetve a jegyzőt több kerületre kiterjedő illetékességgel ruházhatja fel.
IV. Fejezet
A fővárosi és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása
Általános elvként a Javaslat rögzíti, hogy a főváros önkormányzati rendszerében az önkormányzati bevételek a ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskörök arányában illetik meg a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokat. A gazdálkodás vonatkozásában a Javaslat az Öt. 66. §-ának felhatalmazása alapján az általános szabályoktól való eltéréseket állapítja meg.
Rendező elvként szolgál a bevételi források négyes csoportosítása.
Az első csoportba azok a bevételek tartoznak, amelyek a fővárosban valamennyi önkormányzatot — a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat — önállóan és közvetlenül megilletik. A közterületek hasznosítása után járó díjtételek ahhoz az önkormányzathoz folynak be, amelynek az adott közterület a vagyoni körébe tartozik.
Címzett- és céltámogatást a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egyedileg és közösen is igényelhetnek.
A második csoportban azok a bevételi források kerültek meghatározásra, amelyek esetében a fővárosi közgyűlés által — a kerületi képviselőtestületek többségének egyetértésével — alkotott rendeletben kell a megosztásról dönteni a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatok között. Az egységes eljárási rend elveit fejezi ki a Javaslat azon előírása, hogy a kerületek e körbe tartozó döntése egyszerű szótöbbséggel hozandó meg. A megosztott bevételek csoportjába tartozik a magánszemélyek jövedelemadójából a települési önkormányzatokat megillető rész, az állandó népesség egészéhez kapcsolt normatív állami támogatás, valamint az egyéb központi adók is. A megosztott bevételek közé tartozik a fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselőtestületek által kivetett valamennyi helyi adó is. Tehát ennek felosztásáról is a közgyűlés rendelkezik a kerületi képviselőtestületek többségének egyetértésével. Az erre vonatkozó szabályokat a Javaslat zárórendelkezései tartalmazzák.
A harmadik csoportba a kerületi önkormányzatok kizárólagos bevételei tartoznak.
A kerületi önkormányzatokat illeti meg az egyes korcsoportokkal arányos normatív költségvetési hozzájárulás.
Ugyancsak a kerületek kizárólagos bevételét képezi az építésrendészeti bírság, valamint a szabálysértési bírság letiltás útján befolyó összege.
A negyedik csoportba azok a bevételi források tartoznak, amelyek kizárólag a főváros bevételei. A vadászati jog értékesítéséből származó bevétel a fővárosi önkormányzatot illeti, mivel az e körben érdekelt külső kerületi önkormányzatok és a városkörnyéki települések kapcsolatát a területi arányosság kérdésének megállapítása nem terhelheti. (A főváros környéki vadászterületek részben benyúlnak a főváros közigazgatási határain belülre.)
A fővárosi önkormányzatnak a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepére tekintettel olyan feladatokat is el kell látnia, amelyek meghaladják érdekkörét és gazdasági lehetőségeit. Azonban ezeknek a feladatoknak az ellátásához a központi költségvetés biztosítja a megfelelő támogatást, a települési önkormányzatokat általában megillető támogatási formákon kívül is.
A műemlékvédelmi és környezetvédelmi bírság bevételi oldala igazodik az önkormányzati vagyon szabályozási kérdéseihez.
A fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételei azon feladatok ellátásához biztosítanak részben fedezetet, amelyek a város egységes működtetéséhez szükségesek.
A Javaslat azt is kifejezésre juttatja, hogy a fővárosi és kerületi önkormányzatok saját éves költségvetése egymástól elkülönül.
V. Fejezet
A fővárosi és a kerületi önkormányzatok érdekvédelmének alapvető elvei
Garanciális jelentőségű, hogy a fővárosi önkormányzat rendszerében valamennyi önkormányzat részt vehessen a rá vonatkozó jogi szabályozás előkészítésében, hogy sajátos érdekeit érvényesíteni tudja.
A Javaslat szerint a fővárosi önkormányzatok részére feladat- és hatáskört megállapító törvény előkészítésébe a fővárosi közgyűlést be kell vonni. Ehhez kapcsolódó garanciális szabály az, hogy a fővárosi önkormányzat álláspontjának kialakítása előtt köteles kikérni a kerületi önkormányzatok véleményét. Az előzőekhez hasonlóan fontos kérdés az is, hogy a feladat- és hatáskör átadásról rendelkező fővárosi rendelet előkészítésébe a kerületi önkormányzatokat kötelezően be kell vonni. Az e körbe tartozó rendeletek tervezetét a kerületi képviselőtestületek minden esetben véleményezhetik.
VI. Fejezet
A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselőtestületek rendeletalkotása
A főváros önkormányzati rendszerének eltérő sajátosságai, az önkormányzati rendszer kétszintűsége, valamint az önkormányzati jogok, a felelősségi körök, illetve funkciók megosztottsága a fővárosban lévő önkormányzatok rendeletalkotásánál is az általánostól némileg eltérő szabályozást igényel. Ez az eltérő sajátosság kifejeződik abban, hogy a Javaslat szerint törvény végrehajtására rendeletet a fővárosban az az önkormányzat alkothat, amelyiket a rendeletalkotás jogával a törvény felhatalmaz. Ha törvény a rendeletalkotás jogával a települési képviselőtestületeket ruházza fel és nem mondja ki, hogy a fővárosban működő önkormányzatok közül melyi önkormányzatot illeti a felhatalmazás, a rendeletalkotás joga a kerületi képviselőtestületet illeti, összhangban a törvény 8. § (1) bekezdésével. Törvény konkrét felhatalmazása nélkül annak végrehajtására a rendeletalkotás joga csak akkor illeti meg a fővárosi közgyűlést, ha a rendelet tárgy szerinti feladat ellátása a fővárosi közgyűlés kizárólagos feladata, vagy az átadható és vállalható feladat ugyan, de annak ellátását egyetlen kerület sem vállalta. Amennyiben az átvállalható feladatok ellátása a főváros és a kerületek között osztottan történik, a rendeletalkotás joga azt az önkormányzatot illeti, amelyik a rendelet tárgya szerinti feladat végrehajtásáról gondoskodik.
A törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok önkormányzati rendeletben történő szabályozásánál az általános szabályok az irányadók. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselőtestülete feladatkörében alkot rendeletet. A feladatkör meghatározásához támpontként szolgál az önkormányzati törvény, az önkormányzatok és szerveik hatásköreit megállapító törvények, valamint a fővárosi törvény. Így elsősorban a Javaslat 1. § (4) bekezdése, amely alapján a fővárosi önkormányzat ellátja azokat a helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket, amelyek a főváros egészét vagy nagy részét érintik, illetve amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. Ebben a körben a rendeletalkotás joga természetesen a fővárosi közgyűlés hatáskörébe tartozik. A párhuzamos szabályozás lehetősége a gyakorlatban azért nem állhat fenn, mert a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatok csak feladatkörükben alkothatnak rendeletet, s e feladatköröket pedig törvények határozzák meg. Amennyiben a közgyűlési rendelet egy adott társadalmi viszonyt nem a főváros egészére kiterjedő területi hatállyal szabályozza, ilyen esetben nem kizárt, hogy azok az önkormányzatok amelyekre a rendelet hatálya nem terjed ki, az adott kérdést önállóan is szabályozhassák.
A lokálisan elkülöníthető, a kerületi adottságoktól és lehetőségektől függő szabályozatlan társadalmi viszonyoknál a kerületek rendeletalkotása az elsődleges.
A kerületi önkormányzatok érdekeinek érvényesülését biztosítja a Javaslat azáltal, hogy a fővárosi közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározhatja azon rendeletek körét, amelyek elfogadásához a kerületi képviselőtestületek többségének, egyszerű szótöbbséggel elfogadott egyetértése szükséges. A Javaslat azt is lehetővé teszi, hogy a választópolgárok közvetlenül véleményt mondhassanak, illetve észrevételt tehessenek a rendeletek tervezetei tekintetében. A választópolgárok e jogosultságukat az észrevételezés intézményén keresztül érvényesíthetik. A Javaslat nem szabályozza részletesen, hogy az észrevételt hol kell beterjeszteni, ezért a közgyűlés rendelettervezetére vonatkozó észrevételek a fővárosi, valamint a kerületi önkormányzatoknál egyaránt előterjeszthetők. A kifogás elbírálására vonatkozó további szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzatban célszerű meghatározni. A Javaslat csupán arról rendelkezik, hogy az észrevétel kérdésében a képviselőtestület (közgyűlés) dönt. Tekintettel arra, hogy az észrevételezés kérdésében való döntés része a rendeletalkotásnak, az Öt. 10. § a) pontjából következően e hatáskör nem ruházható át. VII. Fejezet
Az Öt. 1. §-ának (6) bekezdése értelmében az önkormányzatok a törvény keretei között rendelkeznek önállóan tulajdonukkal. Az Öt. 79. §-ának b) pontja pedig előírja, hogy a törzsvagyon tárgyairól törvényben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. A Javaslat e felhatalmazások alapján a feladat- és hatáskörök, valamint a gyakorlásukhoz szükséges vagyoni feltételek összhangjának megteremtése érdekében korlátozza a tulajdonos önkormányzatokat. Kötelezővé teszi az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlásához, a közszolgáltatások ellátásához szükséges önkormányzati vagyon más önkormányzatok részére történő használatba adását.
A Javaslat azt az elvet érvényesíti, hogy az alapfokú közszolgáltatásokhoz szükséges vagyon a kerületi önkormányzatok használatába kerüljön akkor is, ha a kezelői jog alapján az Öt. 107. §-ának (2) bekezdéséből következően a vagyon a főváros tulajdonát képezi. Kivételként állapítja meg azt az esetet, amikor a kerületi önkormányzat az alapfokú közszolgáltatást nem vállalhatja, mert pl. azt a törvény kivételesen a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladatává teszi. A nem alapfokú közszolgáltatásoknál ugyancsak elsőbbséget élveznek a kerületek. Az ilyen célokat szolgáló vagyont az Öt. 63. §-ának (3) bekezdésével és 65. §-ával összhangban a kerület használatába kell átadni. Értelemszerű, hogy e kötelezettség fennáll azon fővárosi tulajdon esetében is, amely a kerület részére törvényben előírt kötelező közszolgáltatás céljára szolgál.
A kerületi önkormányzatoknak ad választási lehetőséget a Javaslat azon rendelkezése is, amely a kerületi önkormányzat tulajdonát képező vagyon használatra való átadását szabályozza. A kerület akkor köteles a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását biztosító vagyonát a fővárosnak átadni, ha a főváros helyett nem vállalja a kötelező közszolgáltatás gyakorlását, illetve a hatáskör kizárólagos jellege miatt nem vállalhatja.
A közvagyon rendeltetésszerű használatát kívánja biztosítani az a rendelkezés, amely a nem kötelezően előírt közszolgáltatás feltételéül szolgáló kerületi tulajdonú vagyon használatra való átadását rendeli el, ha a tulajdonos önkormányzat nem, de a fővárosi önkormányzat a közszolgáltatást fenn kívánja tartani.
A Javaslat illetékes kerületi önkormányzatot említ, amely alatt a vagyon fekvése szerinti, illetve a feladatot ellátó kerületi önkormányzatot, valamint a társulásban résztvevő kerületi önkormányzatokat kell érteni.
A több célú, különböző fajtájú és szintű szolgáltatásokat nyújtó önkormányzati vagyonra tekintettel a Javaslat lehetőséget ad arra, hogy vagyonrészek használatbaadására is sor kerülhessen.
A megszűnt tanácsok, illetve intézményeik egyes feladat- és hatáskörét centrális alárendeltségű államigazgatási szervek, állami intézmények gyakorolják, s meghatározott körben a köztársasági megbízott hivatala is vesz át feladatokat az önkormányzatoktól. A tevékenységük feltételéül szolgáló — időközben önkormányzati tulajdonba került — vagyont indokolt részükre használatra átadni.
A Javaslat a költségvetési szempontokra is tekintettel a térítés nélküli használatra való átadást írja elő. A használatra való átadásáról — vita esetén — a fővárosi vagyonátadó bizottság jogosult dönteni. Az önkormányzati tulajdon célszerű hasznosítását teszi lehetővé az a rendelkezés, amely lehetőséget ad a használatra átadott vagyon eredeti rendeltetésének megváltoztatására. Ugyanakkor a tulajdonos önkormányzat érdekeit védve ezt a tulajdonos hozzájárulásához köti. A folyamatos közszolgáltatást biztosítja, hogy a használónak a vagyon eredeti rendeltetésének megfelelő közszolgáltatást továbbra is nyújtania kell, különben a használati mód megváloztatásához a tulajdonos nem köteles hozzájárulni.
A Javaslat e rendelkezései a Budapesti Vagyonkezelő Központra vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazzák.
A Javaslat a III. fejezetben megjelölt követelményből fakadóan módosítja az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény ide kapcsolódó rendelkezését.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. §-a (2) bekezdésének hatályos szövege a fővárosi önkormányzatnak nem biztosította a főváros egész területére a helyi adó bevezetésének a jogát. A Javaslat szerint — figyelemmel arra, hogy mind a főváros, mind a fővárosi kerületek települési önkormányzatok — a főváros esetében a helyi adók bevezetését, valamint az egyes adók kivetésére jogosultak körét (fővárosi közgyűlés vagy kerületi képviselőtestület) a fővárosi közgyűlés rendeletében határozza meg. A bevezetésre kerülő adók részletes szabályait a főváros esetében is az adót bevezető önkormányzat képviselőtestülete (közgyűlése) rendelettel állapítja meg.
A főváros helyi adóbevezetési joga garanciális okokból szükségessé teszi a Htv. 7. §-ának kiegészítését és 8. §-a (1) bekezdésének módosítását. A fővárosi kerületi önkormányzatok a fővárosi önkormányzat által bevezetett adót annak hatályon kívül helyezéséig nem vezethetik be.
A főváros más közigazgatási egységektől eltérő és helyzetéből is fakadó sajátosságokra tekintettel a főváros esetében a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvény eltérhet attól az általános rendelkezéstől, hogy a helyi adó kizárólag az azt megállapító önkormányzat bevételét képezi, tőle az nem vonható el.
A hatályba léptető rendelkezéshez kapcsolódóan a Javaslat utal arra, hogy a 17. § (4) bekezdését első ízben az 1992. évi költségvetés előkészítése és jóváhagyása során kell alkalmazni.
