Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

25/1991. (X. 16.) PM rendelet

az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról

1991.10.16.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 38. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — a szerencsejátékok szervezésének személyi, tárgyi, gazdasági feltételeiről, az egyes szerencsejátékok lebonyolításáról és ellenőrzéséről, valamint az egyes szerencsejátékokra vonatkozó különös szabályokról — a következőket rendelem:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) Szerencsejáték szervezésére a Tv. 2. §-a (2) bekezdésében meghatározott engedély akkor adható ki, ha a szerencsejáték szervező a Tv. 11. §-ának (1) bekezdésében — a pénznyerő automaták esetében e rendelet 12. §-ában — meghatározott díjat e rendeletnek megfelelően befizette.

(2) A kérelmező köteles szolgáltatni a szerencsejáték szakszerű és biztonságos lebonyolítására, személyének alkalmasságára és gazdasági helyezetére vonatkozó — a Tv-ben és e rendeletben, valamint a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SzF) által kért adatokat.

(3) A szerencsejátékokban kizárólag az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) által szerencsejáték céljára — a mérésügyi jogszabályok alapján — hitelesített és azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyét befolyásoló eszköz használható.

(4) A (3) bekezdés szerinti eszköz előállítója és az OMH, valamint az OMH által a műszaki vizsgálat elvégzésére kijelölt gazdálkodó szerv szerencsejáték-szervező tevékenységet nem folytathat.

(5) Az engedély megadása előtt szerencsejáték szervezésével összefüggő reklám- vagy propagandatevékenység nem folytatható.

AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

2. §

(1) A szerencsejáték-szervező tevékenységre irányuló engedélyezési eljárás kérelemre indul; az egyes szerencsejátékokra külön-külön kérelmet kell előterjeszteni. Játékkaszinó engedélyezésére egységenként (Tv. 37. § 11. pont) kell kérelmet előterjeszteni.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a tervezett szerencsejáték megjelölését;

b) a tervezett szerencsejáték lebonyolításának földrajzi, közigazgatási területét.

(3) A kérelemhez — amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik — csatolni kell

a) a játéktervet;

b) a részvételi szabályzatot;

c) a költségvetést (gazdaságossági számítások tervezetét);

d) az 1. számú mellékletben felsorolt egyéb okiratokat, adatokat.

3. §

(1) A szerencsejáték-szervező tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás során az SzF megvizsgálja, hogy a kérelmező a szerencsejáték-szervező tevékenységhez szükséges, a Tv-ben és e rendeletben előírt személyi, tárgyi, gazdasági feltételeknek megfelel-e és alkalmas-e a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység folytatására.

(2) A személyi feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezőre és vezető tisztségviselőjére vonatkozóan:

a) a Tv. 2. §-a (4) bekezdésének b)d) pontjaiban meghatározott feltételekre;

b) az SzF által meghatározott szakképzettségére, vagy a szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos gyakorlatára;

c) a kérelem benyújtását megelőzően folytatott szerencsejáték szervező tevékenységére.

(3) A tárgyi feltételek vizsgálata kiterjed:

a) a szerencsejáték eszközök tulajdoni körülményeire;

b) arra, hogy a játékterem és a játékkaszinó, illetőleg azok építési terve megfelel-e a jogszabályban előírt feltételeknek.

(4) A gazdasági feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezett szerencsejáték tevékenység biztonságos folytatásához szükséges gazdasági feltételek meglétére.

4. §

(1) Az SzF az engedélyezési eljárás során, a személyi feltételek vizsgálatát és a Tv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott díj befizetését követően kérelmre bizonyítványt állíthat ki, amelyet a kérelmező a tervezett szerencsejáték tevékenységhez szükséges eszközök vámkezelésére, műszaki vizsgálatára, illetve hitelesítésére, valamint a cégbíróságnál történő eljárásra használhat fel.

(2) A bizonyítvány szerencsejáték-szervező tevékenységre nem jogosít.

(3) A bizonyítvány a kiállításának napjától számított 6 hónapig, az engedély megadása esetén annak lejártáig érvényes.

SORSOLÁSOS JÁTÉK

A sorsjegy

5. §

(1) A sorsjegyen [Tv. 15. § (1) bekezdés b) pont] a részvételi szabályzatnak a játékot befolyásoló és a játékos jogait érintő rendelkezéseit; legalább azonban a sorsjegy árát, a nyerési esélyt, a nyeremények kifizetésének és átvételének helyét, illetve idejét, az arra való utalást, hogy a nyeremény a Szerencsejáték Alapra befizetendő összeggel és a személyi jövedelemadóval csökkentett értéken kerül kifizetésre, továbbá a kibocsátásért felelős nevét és székhelyét jól láthatóan fel kell tüntetni.

(2) Azoknál a sorsolásos játékoknál, amelyek nyereményre jogosító jelzései különleges fedési módszerrel vannak takarva, az engedély iránti kérelemhez a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően csatolni kell:

a) a sorsjegy előállítójának előzetes nyilatkozatát, amelyben felelősséget vállal arra, hogy az általa alkalmazott nyomdai eljárás és fedési módszer biztonságos és a nyertes sorsjegyek a fedés eltávolítása nélkül semmilyen eljárással sem állapíthatók meg, valamint hogy a gyártás során a játéktervben feltüntetett és meghirdetett nyerési esélynek, nyereménytípusoknak és a sorsjegy sorszámának megfelelő jelzést helyeznek el a fedett sorsjegyen a fedés alatt,

b) a sorsjegy fedőréteg alatti méretarányos grafikus tervét.

A játékterv, a részvételi szabályzat és a költségvetés

6. §


A sorsolásos játék játéktervében rögzíteni kell:

a) a sorsolásos játékban kibocsátásra kerülő sorsjegyek árát, darabszámát, a sorsjegyek azonosítására alkalmas jelzését (sorozat, sorszám stb.), a sorsolásos játék nyereményalapját, vagy annak kiszámítási módját (Tv. 30. §);

b) a sorsolásos játék nyerőosztályait, vagy ezek képzésének elveit, a nyeremények leírását és értékét, valamint a nyerési esélyt;

c) a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját;

d) a sorsolásos játék lebonyolításának időtartamát, a sorsjegyek elszámolási rendszerét;

e) ha tárgynyereményről van szó, a nyeremény megnevezését és fogyasztói áron számított értékét;

f) a sorsolásos játék lebonyolításáért felelős személy nevét, állandó lakhelyét, valamint munkahelyét és beosztását;

g) a sorsolás(ok) helyét, idejét és lebonyolításának szabályait;

h) a részvételre jogosító sorsjegyek meghatározását;

i) a sorsjegy terjesztésének, értékesítésének rendszerét (módját, helyét, idejét).

7. §


A részvételi szabályzatban rögzíteni kell:

a) a játékosnak (Tv. 37. § 6. pont) a sorsolásos játékban való részvétellel összefüggő jogait és kötelezettségeit;

b) a nyereményre való jogosultságot és annak kifizetési feltételeit;

c) a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények meghatározását és felosztását;

d) a játékosok érdekeit védő garanciális szabályokat;

e) az igényérvényesítés rendjét.

8. §


A költségvetésnek tartalmaznia kell:

a) a játékterv szerint tervezett árbevétel és nyereményalap összegét;

b) a tervezett költségeket az alábbiak szerinti bontásban:

1. a sorolásos játék eszközeivel kapcsolatos költségeket (sorsjegyek, bizonylatok stb.),

2. a sorsjegyek terjesztésében és értékesítésében résztvevők jutalékát,

3. a sorsolásos játék lebonyolításával összefüggő reklámköltséget,

4. a lebonyolítás során keletkező egyéb költséget,

5. a játékadó összegét,

6. a Tv. 30. § (4) bekezdésében előírt befizetés összegét,

7. a játékosok számára kifizethető nyereményből levonásra kerülő személyi jövedelemadót,

8. a játékosok számára — a Szerencsejáték Alapba történő befizetéssel és ezt követően a személyi jövedelemadóval csökkentett — kifizethető nyeremény összegét;

c) a vállalkozás tervezett bevételei és tervezett költségei számbavétele után a sorsolásos játék eredményes lebonyolításakor elérhető eredményt és a vállalkozási nyereségadót.

A végelszámolás, elszámolás

9. §

(1) A folyamatos sorsolásos játékok esetében az engedélyben az SzF által meghatározott időszakonként időközi elszámolást, a játék megszűnése esetén végelszámolást kell készíteni. A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok sorsolásáról a Tv. 17. § (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 napon belül végelszámolást kell készíteni. Az időközi és végelszámolásban fel kell tüntetni a kibocsátott, a játékra jogosított és az eladott sorsjegyek számát, valamint a Tv. 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időben át nem vett nyereményeket. Az időközi és végelszámolást meg kell küldeni az SzF-hez, amelyet az jóváhagy.

(2) A sorsolásos játékok nyertes és el nem adott sorsjegyeit szigorú számadású nyomtatványként kell megőrizni, és a végelszámolás SzF általi jóváhagyása után meg kell semmisíteni. A megsemmisítést az SzF által kiküldött ellenőr jelentlétében a szerencsejáték-szervező számviteli rendjéért felelős vezetője által létrehozott 3 tagú bizottság hajtja végre. A megsemmisítés helyéről és idejéről az SzF-et, a kitűzött időpont előtt 30 munkanappal értesíteni kell. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság tagjai és az SzF ellenőre köteles aláírni. A jegyzőkönyvet a szerencsejáték-szervező 5 évig köteles megőrizni.

(3) Ha a szerencsejáték-szervezőnek egyidejűleg több szerencsejáték szervezésére van engedélye, az egyes szerencsejátékok bevételének és tényleges költségének elszámolását egymástól és más, általa folytatott tevékenységektől elkülönítetten, ellenőrizhető módon kell nyilvántartania és vezetnie.

10. §


A lottójáték esetében a Tv. 30. §-ának (2) bekezdésében meghatározott költség a jóváhagyott játéktervben játékra jogosított sorsjegyek száma és fogyasztói ára szorzatának 20%-a.

PÉNZNYERŐ AUTOMATÁK

Engedélykérés

11. §

(1) A pénznyerő automata működtetésére vonatkozó engedélyezési kérelemhez nem kell részvételi szabályzatot és költségvetést csatolni. Csatolni kell azonban az 1. számú mellékletben felsorolt egyéb okiratokat, továbbá:

a) a helyi önkormányzat jegyzőjének nyilatkozatát arról, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékterem működését nem kifogásolja;

b) az építésügyi hatóság nyilatkozatát, hogy a játékterem vagy annak építési terve megfelel a 2. számú mellékletben és egyéb jogszabályokban foglalt feltételeknek;

c) az üzembehelyezendő pénznyerő automata jogszerű birtoklásának igazolását;

d) a pénznyerő automata egyedi műszaki-, vagy típusvizsgálatáról (a továbbiakban: műszaki vizsgálat) és hitelesítéséről szóló tanúsítvány egy eredeti példányát;

e) a játékterem működésének feltételeit, látogatási szabályzatot, az ellenőrzés rendszerét;

f) típusvizsgálat esetében a gyártó és az üzemeltető nyilatkozatát, amely azt igazolja, hogy a sorozatgyártott és üzemeltetett gépek műszaki paraméterei nem térnek el a típusvizsgálati tanúsítványban foglaltaktól.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában megjelölt nyilatkozatok hiányában új típusvizsgálati tanúsítványt kell bemutatni az SzF-nek.

(3) Pénznyerő automatát pénzérmén kívül csak az SzF által engedélyezett eszköz használatával szabad működésbe hozni.

(4) A játékteremmel kapcsolatos a Tv. 26. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelő követelményeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(5) A pénznyerő automatákra vonatkozó engedélyezési eljárásban a 14. § (2) bekezdésében meghatározott tanúsítvány magában foglalja a játéktervet is.

Engedélyezési díj

12. §

(1) A Tv. 26. § (9) bekezdése b) pontjában meghatározott, az engedély megadása előtt befizetendő engedélyezési díjat az SzF felhívására és az általa előírt időpontig kell megfizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési díj összege:

a) 100 ezer forint a mechanikus pénznyerő automaták, valamint az RS 232 interface-szel és külső kontroll mérőeszközzel (a továbbiakban: fekete doboz) rendelkező elektronikus pénznyerő automaták,

b) 150 ezer forint a fekete dobozzal nem rendelkező elektronikus pénznyerő automaták


engedélyezése esetén.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés b) pontja szerinti engedélyezési díj fizetésére kötelezett az engedély megadásától számított 6 hónapon belül beszerelteti és az OMH-val hitelesítteti a fekete dobozt, az SzF a számlával igazolt költségeket a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott engedélyezési díj különbözetének erejéig megtéríti.

(4) A Tv. 26. § (9) bekezdése b) pontjában meghatározott, évenként fizetendő engedélyezési díjat az SzF engedélyében meghatározott időpontig kell egyösszegben megfizetni.

(5) A (4) bekezdés szerinti engedélyezési díj meg nem fizetése esetén az SzF az engedélyt visszavonja.

Műszaki vizsgálat és hitelesítés

13. §

(1) Az SzF a műszaki vizsgálatot követően, az OMH által — a mérésügyi jogszabályok alapján — hitelesített pénznyerő automatákra a hitelesítés érvényességi idejéig terjedő határozott időre adhat ki engedélyt.

(2) Az OMH azokat a pénznyerő automatákat hitelesíti, amelyek

a) üzemeltetője rendelkezik az SzF által kiadott 4. § szerinti bizonyítvánnyal;

b) ellenőrző készüléke legalább 5 helyiértékes, beépített, beadott és a kifizetett érmék vagy más engedélyezett érmehelyettesítő eszközök darabszámát, illetve a beadott és elnyert pontok mennyiségét rögzítő, mechanikus és elektronikus számlálóval rendelkezik, amely az adatokat nem törölhető módon tárolja;

c) rendeltetésszerűen pénznyerő automatának készültek;

d) műszaki vizsgálatuk az OMH által e célra kijelölt gazdálkodó szervezetnél megtörtént és arról a 14. § (2) bekezdése szerinti tanúsítvány kiállításra került.

(3) Az OMH a (2) bekezdés d) pontja szerinti műszaki vizsgálat elvégzésére olyan gazdálkodó szervezetet jelöl ki, amely szerencsejáték eszköz előállító tevékenységet nem végez, továbbá

a) megfelel az OMH által előírt műszaki, technológiai követelményeknek;

b) teljesíti a (4) bekezdésben meghatározott előírásokat;

c) nem esik a Tv. 2. § (4) bekezdésének i) pontja szerinti korlátozás alá.

(4) A műszaki vizsgálat során

a) a szerencsejáték szervező, illetve megbízottja nem lehet jelen;

b) az OMH-nak mint hitelesítőnek a képviselője a műszaki vizsgálat bármely fázisát megtekintheti és véletlenszerű kiválasztással a már elvégzett vizsgálatot jelenlétekor megismételtetheti.

(5) A műszaki vizsgálat költségeit a műszaki vizsgálatot kérő szerencsejáték szervező közvetlenül a műszaki vizsgálatot végző gazdálkodó szervezetnek köteles megtéríteni.

14. §

(1) A pénznyerő automaták műszaki vizsgálata a 3. számú mellékletben meghatározott követelményekre terjed ki.

(2) A műszaki vizsgálatot végző gazdálkodó szervezet a műszaki vizsgálat eredménye alapján tanúsítványt állít ki, amely tartalmazza:

a) a műszaki vizsgálatot kérő megnevezését, a 4. § szerinti bizonyítvány számát;

b) a pénznyerő automata gyártási számát;

c) a pénznyerő automata gyártási időpontját;

d) a gyártó, valamint a forgalmazó megnevezését;

e) a pénznyerő automata megnevezésére, vagy azonosítására alkalmas jelzést;

f) a játék nevét, illetve rövid leírását;

g) a pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó adatokat;

h) a legalacsonyabb és a legmagasabb tét megjelölését;

i) a nyeremény kifizetésének módját;

j) a legnagyobb nyeremény összegét alapesetben és halmozottan;

k) a gép számláló-berendezéseinek átadáskori állását, a gép bevételét és kiadását folyamatosan ellenőrző berendezés meglétét;

l) a nyerési esélyeket 0 és 1 közötti valószínűségi értékkel vagy százalékban, és az ettől való eltérés valószínűségét;

m) a pénznyerő automata műszaki vizsgálatának összegezését;

n) a hitelesítés érvényességi idejére vonatkozó javaslatot.

(3) Az OMH a 13. § (2) bekezdésére figyelemmel a tanúsítványt hitelesítési záradékkal látja el.

A hitelesítési záradéknak a tanúsítványon történő rögzítésével egyidejűleg az OMH — a tanúsítvány (2) bekezdés n) pontjában foglalt javaslatra és a (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel — a pénznyerő automatát hatósági tanúsító jellel hitelesíti.

(4) A (3) bekezdés szerinti hatósági tanúsító jel, olyan maradandó bélyegző-lenyomat, amely a hitelesítés érvényességének legutolsó napját és a hitelesítő megnevezését tartalmazza.

(5) Az OMH a tanúsítványnak a (2) bekezdés a)l) pontjai szerinti adatait a hitelesítéssel egyidejűleg a pénznyerő automatán jól láthatóan úgy tünteti fel, hogy azt kizárólag roncsolásos eljárással, vagy a hitelesítési jelzés megsértésével lehessen eltávolítani.

(6) A tanúsítványnak a (2) bekezdés f), h), i) és j) pontjaiban szereplő adatait a szerencsejáték-szervező a szerencsejáték szervező tevékenység ideje alatt állandóan köteles a játékteremben mindenki által jól láthatóan közzétenni.

(7) A tanúsítványban, a hitelesítési záradékban, a hatósági azonosító jelen és a pénznyerő automatán feltüntetett adatokon csak az SzF engedélyével lehet módosítást, vagy bármilyen változtatást eszközölni.

(8) Az 1992. január 1. napja előtti hitelesítés esetén a hitelesítés érvényesítésének időtartama legfeljebb 1992. december 31. napjáig tart.

15. §

(1) A pénznyerő automata játékot befolyásoló alkatrészeinek, ellenőrző készülékének és elemeinek kicserélését, kijavítását, valamint elektromos számlálójának törlését jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet a felvételétől számított 48 órán belül meg kell küldeni az SzF-nek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket megelőzően gondoskodni kell a pénznyerő automata kiürítéséről.

(3) Az SzF indokolt esetben a pénznyerő automata újrahitelesítését rendeli el. Az újrahitelesítésre a hitelesítés szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) A szerencsejáték szervező a kiürített pénzösszeget pénznyerő automatánként nyilvántartásba veszi és a pénzösszegnek a pénzintézeti számlára vagy a házi pénztárba befizetéséről haladéktalanul gondoskodik.

(5) A nyeremény pénznyerő automatán kívüli kifizetése jegyzőkönyv alapján pénztári bizonylattal igazolva történik.

JÁTÉKKASZINÓ

Engedélyezés

16. §

(1) A játékkaszinóra kiírt koncessziós pályázat nyertese a koncessziós szerződés aláírását követően az SzF-hez a játékkaszinó működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelmet nyújt be.

(2) Az engedély iránti kérelemhez — a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl — csatolni kell:

a) a játékkaszinó megvalósítási tervét, az építésügyi hatóság nyilatkozatát, hogy a játékkaszinó vagy annak építési terve megfelel a Tv. 27. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek,

b) a játékkaszinó berendezési és működtetési tervét, az épület, illetve helyiség bérleti szerződését, ingatlannyilvántartási tulajdoni lapját,

c) a koncessziós szerződést.

Játékterv és részvételi szabályzat, gazdasági számítások

17. §

(1) A játéktervben rögzíteni kell:

a) a tervezett játékfajták megnevezését, leírását, a játékasztalok és a pénznyerő automaták tervezett darabszámát,

b) az egyes játékfajtáknál alkalmazható legkisebb és legmagasabb tétek nagyságát,

c) játékonként a tétek- és nyeremények arányát,

d) a játékkaszinó működtetési, ellenőrzési, biztonsági rendszerének leírását,

e) a munkavállalók szakképesítés szerinti összetételét,

f) a játékkaszinó naponkénti ellenőrzéséért felelős személy(ek) nevét,

g) a borravaló alkalmazására, elszámolásra vonatkozó tervet,

h) a pénzmozgással járó műveletek leírását.

(2) A részvételi szabályzatban rögzíteni kell:

a) a látogatás feltételeit, az egyes játékokban való részvétel szabályait,

b) a nyitvatartási időt,

c) a nyeremények átvételének szabályait,

d) az igényérvényesítés rendjét.

(3) A gazdasági számítások tervezetének tartalmazni kell:

a) a tervezett árbevételt,

b) a tervezett költségeket,

c) a tervezett játékadó összegét.

(4) A játékkaszinóban működtetett pénznyerő automatára a Tv. és e rendelet — pénznyerő automatára vonatkozó rendelkezéseit — e rendelet 11. §-a (4) bekezdésének és 12. §-a (2) bekezdése kivételével — kell alkalmazni.

FOGADÁS

Engedélyezés

18. §

(1) A fogadásra kiírt koncessziós pályázat nyertese a koncessziós szerződés aláírását követően az SzF-hez a fogadás szervezésének engedélyezése iránti kérelmet nyújt be.

(2) Az engedély iránti kérelemhez a 2. § (3) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:

a) a koncessziós szerződést,

b) fogadásfajtánként a technikai és módszerbeli lebonyolítás leírását.

(3) Az egyes fogadások esetében a legmagasabb tét értéke a 10 000 Ft-ot nem haladhatja meg.

Játékterv, részvételi szabályzat, költségvetés

19. §

(1) A játéktervnek tartalmaznia kell fogadási fajtánként:

a) a fogadások leírását, lebonyolításának szabályait, különösen a fogadás tárgyát képező esemény és a fogadás utolsó időpontja közötti időtartamot,

b) a számszerűsíthető nyerési esélyek matematikai leírását a valószínűségszámításban szokásos módon, 0 és 1 közötti valószínűségi értékkel, illetve a valószínűséggel nem meghatározható nyerési esélyek befolyásoló tényezőit,

c) a játékra jogosító érvényes befizetési bizonylat (a továbbiakban: fogadószelvény) méretarányos bemutatását és leírását,

d) a fogadószelvények fogyasztói árát,

e) a tétek (Tv. 37. § 1. pont) nagyságát, az összevont tétek kezelésének szabályait,

f) a tét és a nyeremény arányát,

g) a nyereményalapot, a nyeremények felosztásának, a fel nem használt nyeremények kifizetésének szabályait,

h) a pénzmozgással járó műveletek leírását,

i) a fogadás lebonyolításának átlagos időtartamát,

j) a bukmékeri rendszerű fogadás esetén a szerencsejáték-szervező rendelkezésére álló nyeremény kifizetésre fordítható összeg nagyságát (a továbbiakban: kockázati alap), a fogadószelvényen szereplő adatokat,

k) a fogadás lebonyolításához használt segédeszközök számítástechnikai rendszerét (szoftverét).

(2) A részvételi szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a fogadásban való részvétel részletes szabályait,

b) a nyeremények átvételének szabályait,

c) az igényérvényesítés rendjét,

d) a fogadás eredményének bizonyítási módját,

e) a szerencsejáték-szervező és a játékos közötti megállapodás módját.

(3) A költségvetésnek tartalmaznia kell:

a) a játékterv szerinti tervezett árbevétel, illetve nyereményalap, vagy kockázati alap összegét,

b) a tervezett költségeket az alábbiak szerinti bontásban:

1. a fogadásszervezéssel kapcsolatos költségeket (fogadószelvények, technikai eszközök, bizonylatok stb.),

2. a játékadó összegét,

3. a Tv. 30. § (4) bekezdésében előírt befizetés összegét,

4. a játékosok számára kifizethető nyereményből levonásra kerülő személyi jövedelemadót,

5. a játékosok számára — a Szerencsejáték Alapba történő befizetéssel és ezt követően a személyi jövedelemadóval csökkentett — kifizethető nyeremény összegét,

c) a vállalkozás tervezett bevételei és tervezett költségei számbavétele után a fogadás lebonyolításakor elérhető eredményt és a vállalkozási nyereségadót.

(4) A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a fogadószelvénynek tartalmaznia kell:

a) az azonosításra alkalmas jelzést, számot,

b) a fogadásra történő megbízás időpontját,

c) a fogadás tárgyát, a fogadással érintett esemény meghatározását,

d) a fogadással érintett esemény időpontját,

e) a tét összegét,

f) a szerencsejáték-szervező és a játékos között létrejött megállapodásnak megfelelő nyereményfizetési arányt (odds-ot),

g) a fogadással érintett esemény bekövetkezésének bizonyítási módját.

(5) A totójáték esetében a Tv. 30. §-ának (2) bekezdésében meghatározott költség a jóváhagyott játéktervben játékra jogosított sorsjegyek száma és fogyasztói ára szorzatának 20%-a.

(6) A fogadások lebonyolítása céljára kialakított helyiségben jól látható módon közzé kell tenni az egyes fogadási fajták részvételi szabályait.

TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET
ÉS ELLENŐRZÉS

20. §


Az SzF a szerencsejátékok törvényességi felügyelete keretében:

a) ellenőrzi a szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos jogszabályi és az SzF által meghatározott előírások megtartását,

b) a szerencsejátékok ellenőrzése során tapasztalt jogszabálysértések esetén a jogszabálysértőkkel szemben, saját hatáskörben intézkedik, vagy más, intézkedésre jogosult szerveknél eljárás lefolytatását kezdeményezi,

c) más — a szerencsejáték-szervező tevékenységet végzők ellenőrzésére jogosult — állami szervek jogszabálysértést feltáró kezdeményezésére a hatáskörébe tartozó intézkedést foganatosít.

21. §

(1) Az SzF az ellenőrzés során jogosult a szerencsejáték tevékenységet a helyszínen megtekinteni és ellenőrizni.

(2) A szerencsejáték-szervező a szerencsejáték tevékenységre vonatkozó, az ellenőrzéshez szükséges adatot, beszámolókat, bizonylatot köteles az SzF-nek átadni.

(3) E rendelet 4. számú melléklete tartalmazza az egyes szerencsejáték tevékenység ellenőrzésének szempontjait.

22. §

(1) Az ellenőrzést az SzF:

a) átfogó ellenőrzés, vagy

b) célvizsgálat


útján végzi.

(2) Az ellenőrzés során az SzF az állami, vagy az önkormányzati adóhatóság, a rendőrhatóság, az OMH, az építésügyi hatóság, valamint a Vám- és Pénzügyőrség — mint szakhatóságok — szakértőit és külső szakértőket igénybe veheti.

23. §

(1) Az átfogó ellenőrzést a megbízólevélnek a szerencsejáték-szervező vezetője, vagy távollétében az általa megbízott személy (továbbiakba: vezető) részére történő bemutatása után lehet megkezdeni.

(2) A megbízólevélnek tartalmaznia kell:

a) az ellenőrző szerv nevét és címét,

b) az ellenőrzés időpontját,

c) az ellenőrzött szerencsejáték-szervező megnevezését,

d) az ellenőrzésre jogosult személyek (továbbiakban: ellenőr) felsorolását.

(3) Az átfogó ellenőrzés befejezésekor jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az ellenőrzés során tapasztaltakat, a szabálytalanságokat és ezek megszűntetése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. A jegyzőkönyv egy példányát a vezetőnek át kell adni.

24. §

(1) A célvizsgálattal történő ellenőrzési jogosultságot a megbízási szerződés megkötésével egyidejűleg kiállított igazolvány tanúsítja.

(2) Az igazolvány tartalmazza az adott szerencsejáték ellenőrzésére szóló jogosultságot.

(3) A célvizsgálattal történő ellenőrzés során ellenőrzési jogosultságát az ellenőrnek csak a szabálytalanság észlelése után kell igazolnia, amely a vezető részére történő igazolvány bemutatásával történik.

(4) A célvizsgálat során tapasztalt szabálytalanságokról jelentést kell készíteni, amelynek egy példányát a vezetőnek át kell adni.

25. §

(1) A 22—24. §-okban meghatározott ellenőrzést legalább két ellenőrnek együttesen kell végeznie.

(2) A szerencsejáték-szervező az ellenőrzés során készített jegyzőkönyv, jelentés megállapításaira az aláírást követő 8 napon belül az SzF-nél írásban észrevételt tehet.

(3) A 22—24. §-okban meghatározott ellenőrzés során az SzF, ha a Tv-ben meghatározott szabályok megsértését észleli — a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve — határozattal elrendelheti a törvénysértő tevékenység felfüggesztését.

(4) Az SzF a határozat azonnali végrehajtását rendelheti el, amennyiben a törvénysértő tevékenység folytatása, illetve az azonnali végrehajtás elmaradása a közbiztonság sérelmével járna. Az SzF köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a közbiztonság védelme érdekében szükségesek.

(5) Az SzF a (3)—(4) bekezdésben tett intézkedéseinek végrehajtásához a rendőrség közreműködését is igénybe veheti.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §


A szerencsejáték-szervező:

a) a Tv. 12. §-a szerinti bírságot, a Tv. mellékletében meghatározott igazgatási, szolgáltatási díjat és a pénznyerő automaták engedélyezési díját a 232-90145-4006 PM Szerencsejáték Felügyelet bevételi számlára;

b) a koncessziós díjat a 232-90103-4006 Különleges bevételek bevételi számlára (NGE)

köteles befizetni.

27. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti:

a) a 23/1986. (VII. 27.) PM rendelet a labdarúgó-sportfogadásról (totó) és számsorsjátékról (lottó),

b) a 62/1987. (XII. 7.) PM rendelet a sorsjátékokról és az ajándéksorsolásról,

c) a 34/1990. (XII. 28.) PM rendelet az egyes szerencsejátékokkal kapcsolatos jogszabályok módosításáról,

d) a 12/1991. (V. 7.) PM rendelet a szerencsejátékokkal kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról,

e) a játék és pénznyerő automata gépek kereskedelmi adójáról szóló 58/1987. (XI. 21.) PM rendelet 1. § (1) bekezdésében az ,,és pénznyerő'' szövegrész, valamint az 1. § (2) bekezdése, továbbá a 2. § (3) bekezdésében ,,a pénznyerő automaták esetében 60%-os'' mondatrész.

Dr. Kupa Mihály s. k.,
pénzügyminiszter

1. számú melléklet

a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez


Szerencsejáték tevékenységre vonatkozó
kérelemhez csatolandó okiratok
és egyéb adatok

1. Okiratok
— 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány,
— lakó-, szék-, telephely szerinti önkormányzat igazolása a Tv. 2. § (4) bekezdés b)d) pontjaiban foglaltakról,
— az állami és önkormányzati adóhatóság igazolása a Tv 2. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakról,
— szerencsejáték tevékenységre a kérelem benyújtását megelőző 3 évben kiadott hatósági engedély, illetve a tilalom alóli felmentés,
— társasági szerződés (alapító okirat),
— cégbejegyzést tanúsító végzés, illetve cégbírósági nyilvántartásba vételről szóló végzés.

2. Személyi adatok
— ha a szerencsejáték szervezését kérelmező természetes személy: név, születési hely és idő, anyja neve, állampolgársága, állandó lakhelye, foglalkozása, legmagasabb iskolai végzettsége, szakképzettsége, munkahelye;
— ha a szerencsejáték szervezését kérelmező jogi személy: megnevezése, székhelye, APEH bejelentkezési adatlap másolata, KSH azonosítási száma, azon gazdálkodó szervezetek felsorolása, amelyben a szerencsejáték szervező érdekeltséget szerzett;

2. számú melléklet

a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez


Játékteremmel kapcsolatos
követelmények

1. Játékteremnek a közterület felől saját bejárattal kell rendelkeznie. Ennek hiányában engedély csak akkor adható ki, ha a játékterem építészetileg zárt egységet alkot és ezen belül biztosítható, hogy a játékterem külön bejárattal rendelkezik.
2. Játékteremben pénznyerőautomaták biztonságos elhelyezésére gépenként legalább 2 m2-t kell figyelembe venni, és a játékteremnek legalább 10 db pénznyerő automata elhelyezésére kell alkalmasnak lennie.
3. Játéktermet úgy kell kialakítani, hogy az egyes pénznyerő és játékautomaták kellő távolságra legyenek egymástól és mind az automaták, mind a játékosok állandó felügyelete biztosítható legyen.
4. A játéktermet úgy kell kialakítani, hogy a kívül állók ne láthassanak be a játékterembe.
5. Játékterem folyamatos ellenőrzésére a szerencsejáték-szervező felelős feügyelőt jelöl ki. A felügyelő, a játékterem alkalazottai és azok hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pont] a felügyelő ellenőrzése alatt álló játékteremben nem játszhatnak.
6. Pénznyerő automatát üzemeltető gazdasági társaság tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői, felügyelő bizottságának tagjai, továbbá ezek hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pont], a játékteremben, amelyet a gazdasági társaság működtet, nem játszhatnak.
7. A pénznyerő automatát üzemeltető gazdasági társaság nevét, székhelyét és a játéktermi felügyelő nevét a játékteremben jól látható helyen ki kell függeszteni.
8. A játékterem helyiségében más tevékenység nem folytatható.

3. számú melléklet

a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez


A pénznyerő automaták műszaki vizsgálatának szempontjai

A pénznyerő automaták műszaki vizsgálata különösen a következőkre terjed ki:

I. A pénznyerő automaták egyedi műszaki viszgálata esetén:

1. Azonosítás:
— a termék megnevezése (eredeti rendeltetés szerint)
— gyártó megnevezése, telephelye
— gyártási szám
— egyéb azonosító
— gyártási éve
— kezelési utasítás van — nincs.

2. Kategorizálás:
— nyerő automata kifizető egységgel,
— nyerő automata kifizető egység nélkül, kreditre,
— egyéb.

3. Energiaellátás, biztonságtechnikai vizsgálat:
— hálózati kábelek, csatlakozók, transzformátorok vizsgálata,
— érintésvédelmi, biztonsági vizsgálatok
— biztonságtechnikai feliratok ellenőrzése
— motorok, relék, ventillátorok, belső világítástechnikai eszközök vizsgálata
— a termék biztonságos zárhatósága
— a játék elektromágneses érzékenységi vizsgálata.

4. Üzemképesség ellenőrzése:
— a termék funkcionális vizsgálata a kezelési útmutató és működési leírás alapján.

5. Nyerési százalék meghatározása:
— fix programozású, a nyerési esély elektronikusan kiolvasható
— fix programozású, a nyerési esély a kezelési útmutatóban meghatározott
— fix programozású, a nyerési esély csak üzemszerű tesztelés alapján közelíthető meg
— a nyerési százalék az üzemeltető által is módosítható ………… tól ………… ig.

6. Könyvelési elektronika definiálása:
— könyvelési elektronika nincs
— könyvelési elektronika van, ez külső kezelő szervek segítségével kiolvasható
— a könyvelési elektronika nullázható-e
— könyvelési elektronika üzemszerű ellenőrzése (hálózati feszültség ingadozása, kimaradása esetén)
— akkumulátorok vizsgálata.

7. Pénzbedobó szerkezet és kifizető egység ellenőrzése:
— az elfogadott érme típusa
— mechanikus pénzosztályozás
— elektronikus pénzosztályozás
— kifizető egység működőképességének ellenőrzése
— a nem nullázható mechanikus számlálók ellenőrzése.

8. Kezelői és kijelző egységek, a játékos informálása, esztétika:
— nyomógombok, kapcsolók vizsgálata
— feliratozás vizsgálata (funkció, nyerési esély, bedobott érme értékének és darabszámának egyértelmű jelzése)
— kezelési információk
— esztétikai vizsgálat.

II. A pénznyerő automaták típusvizsgálata esetén:

1. Azonosítás:
— az automata megnevezése (eredeti rendeltetés szerint),
— gyártó megnevezése, telephelye, azonosítói,
— egyéb termék azonosító,
— kezelési utasítás,
— működési leírás különösen a nyeremény képződésének matematikai módszereire;
2. Kategorizálás:
— nyerő automata kifizető egységgel,
— nyerő automata kifizető egység nélkül, kreditre.

3. Energiaellátás, biztonságtechnikai vizsgálat (MEEI vagy ezzel azonos nemzetközi bevizsgálás)
— hálózati kábelek, csatlakozók, transzformátorok, védőföldelés,
— érintésvédelem, biztonsági vizsgálatok,
— motorok, relék, ventillátorok, belső világítástechnikai berendezések vizsgálata,
— feliratok, jelölések,
— vagyonvédelem, a termék biztonságos zárhatósága, hozzáférés biztonsága,
— kölcsönös zavartatás vizsgálata.

4. Üzemképesség ellenőrzése:
— a termék funkcionális vizsgálata, kezelési útmutató és a működési leírás alapján,
— funkcionális ellenőrzés a meghatározott érmével.

5. Nyerési százalék meghatározása:
— a játék matematikai modelljánek vizsgálata,
— a nyerési százalék beállíthatósága és annak korlátai,
— nyerési esély bizonyításához mintajáték játszatása és annak bizonylatolása.

6. Könyvelési elektronika vizsgálata:
— számláló jelfogók vizsgálata,
— programok vizsgálata,
— könyvelési elektronika üzemszerű ellenőrzése,
— beépített akkumulátorok és tárolt program vizsgálata.

7. Pénzbedobó szerkezet és a kifizető egység ellenőrzése:
— az elfogadott érme típusa és annak szórásvizsgálata,
— a pénzosztályozás módja és a tévesztés korlátai,
— kifizető egység működőképességének ellenőrzése és a tévesztés hibaszázaléka,
— a bedobott érmék és a nem nullázható számlálók együtt futásának mérése.

8. Kezelő és kijelző egységek, a játékos informálása:
— nyomógombok, kapcsolók vizsgálata,
— feliratozás vizsgálata (idegen és magyar nyelven),
— kezelési információk,
— esztétikai vizsgálatok (ízléssértő stb.).

4. számú melléklet

a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez


A szerencsejáték szervező tevékenység ellenőrzésének szempontjai

Az ellenőrzésnek a Tv. 36. §-ában foglaltak figyelembevételével kiemelten a következőkre kell kiterjednie:
1. Sorsolásos játék esetében:
a) a kibocsátásra kerülő sorsjegyek darabszámára,
b) a sorsjegyek azonosítására alkalmas sorszámozására,
c) a különleges fedési módszerrel takart sorsjegyek esetén a fedőréteg alatti karakterrendszer-tervére,
d) a sorsjegyek szigorú számadás alá vont nyomtatványként történő kezelésére és nyilvántartására,
e) a sorsolásos játék lebonyolítására és elszámolására,
f) a nyerési esélyre és a sorsolásos játék nyereményalapjára,
g) a nyeremény jogosultság és a nyeremény kifizetés feltételeire,
h) a sorsolásos játék terjesztésére és értékesítési rendszerére.
i) részvétel feltételeinek ellenőrzésére.

2. Pénznyerő automaták esetében:
a) a játákteremben engedélyezett pénznyerő automaták számára és rendeletetésszerű működésére;
b) a pénznyerő automatákon lévő tanusítvány és a gép számlálójának sérthetetlenségére;
c) a pénznyerő automaták feltöltésére és ürítésére;
d) nyeremények automatán kívüli kifizetésére;
e) az SzF által előírt nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek vezetésére.

3. Játékkaszinó esetében:
a) a játéktervben jóváhagyott asztali játékok lebonyolításának módjára, és pénznyerő automaták üzemeltetésére;
b) a szerencsejátékokhoz felhaszált szerencsejáték eszközök kezelésére, tárolására;
c) a napi nyitó- és záróelszámolások rendjére;
d) a legmagasabb tét összegére;
e) a borravaló elfogadására és annak személyzet részére történő kiosztásra;
f) az SzF által előírt nyilvántartási adatszolgáltatási kötelezettség vezetésére;
g) a nyitvatartás rendjére;
h) mindennemű olyan esemény ellenőrzésére, amely pénzmozgást, zsetonmozgást érint;
i) a látogatás feltételeire;
j) a szerencsejátékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottak képesítésére, alkalmasságára.

4. Fogadás esetében:
a) fogadási fajtánként a tét és nyeremény meghatározásának módszerére,
b) a legmagasabb tét összegére,
c) a fogadószelvények kibocsátására, forgalmazására és elszámolására.
d) folyamatosan szervezett fogadások esetén a fogadószelvényekről a nyereményalapról és a kifizetett nyereményről készített összesítő jegyzőkönyvre,
e) bukmékeri rendszerű fogadások esetén a fogadások felvételekor a szerencsejáték-szervező rendezésére álló szabad pénzeszközökre.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás