1991. évi XXVI. törvény
a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről*1
1991.07.27.
,,e) azokban az egyéb ügyekben is, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.''
2. § A Bsz 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,4. § A bíróság — ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik — felülvizsgálja a közigazgatási határozat (Pp 324. § (2) bekezdése) törvényességét.'' 3. § Az Áe 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,72. § (1) Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva — ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik —, az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. (2) Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt.
(3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, azonban a közigazgatási szerv határozatát a közérdekre, vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. A fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti.
(4) Nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának,
a) ha azt törvény kizárja,
b) ha a határozat jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja,
c) ha a határozat ideiglenes jellegű és jogszabályban meghatározott határidőn belül végleges határozatot kell hozni,
d) az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereskedelmi forgalma engedélyezésének körében hozott,
e) a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, illetve kábítószer gyártásáról és forgalmazásáról rendelkező,
f) a hadkötelesnek sorozáson, orvosi vizsgálaton, kötelező gyógykezelésen, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését elrendelő,
g) a katonai szolgálatra való alkalmasságot megállapító, a hadkötelesnek katonai szolgálatra való behívásáról, a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásáról, továbbá mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásáról rendelkező,
h) a polgári védelmi szolgálat ellátására kötelező, illetve
i) az államhatár rendjének védelmével összefüggésben hozott államigazgatási határozat esetében.''
,,(1) A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezi és — szükség esetén — az államigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Törvény úgy rendelkezhet, hogy a bíróság az államigazgatási határozatot megváltoztathatja.''
,,(3) Az államigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni.''
,,(3) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve ha a bírósági felülvizsgálata kérhető.''
(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:)
,,h) azok a közigazgatási perek, amelyekben a bíróság által felülvizsgálandó közigazgatási határozatot hozó első fokú közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed.''
7. § A Pp XX. fejezetének címe: ,,A közigazgatási perek'' címre változik, egyben a Pp 324. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,324. § (1) A I.—XIV. fejezet rendelkezéseit a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perekben e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) E fejezet alkalmazásában közigazgatási határozat
a) az államigazgatási szervnek vagy államigazgatási ügy intézésére feljogosított más szervnek hatósági államigazgatási ügyben (1957: IV. tv. 3. §) hozott határozata, b) a helyi önkormányzat törvényben meghatározott határozata, belső szabályzata, illetve egyéb döntése,
c) más szervnek az a határozata, amelynek felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény e fejezet alkalmazását rendeli.
(3) E fejezet alkalmazásában a (2) bekezdés a)—c) pontjában meghatározott szerv (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) az általa hozott határozat meghozatalát megelőző eljárás pedig közigazgatási eljárás.'' (A per elintézéséből — a 13—15., valamint a 21. §-ban felsorolt eseteken kívül — ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt:)
,,c) a határozatot hozó közigazgatási szerv volt dolgozója a munkaviszonya megszűnését követő két évig.''
,,326. § (1) A bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg. (2) A helyi bíróság hatáskörébe tartozó perre kizárólag a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, Budapest területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.''
,,(2) Ha nem állapítható meg, hogy melyik közigazgatási szervet kell perbevonni, a fél ennek megállapítására irányuló kérelmét — a per megindítása előtt — bármelyik bíróságnál előterjesztheti (94. §). A kérelemhez csatolni kell a keresetlevelet. Ha a fél a kérelmet nem az illetékes bíróságnál terjesztette elő, az a bíróság, amelynél a kérelmet benyújtotta, köteles azt a keresetlevéllel együtt az illetékes bírósághoz továbbítani.'' ,,(1) A keresetlevelet az első fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél vagy az illetékes bíróságnál a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. Az első fokú közigazgatási szerv a keresetlevelet — az ügy irataival együtt — nyolc napon belül köteles a bírósághoz továbbítani.''
,,(3) Ha a fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kéri, a bíróság annak beérkezésétől számított nyolc napon belül határoz e kérdésben.''
,,(1) Ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és — szükség esetén — a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.
(2) A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja:
a) az örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító,
b) a kiskorú intézeti nevelésbevételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító,
c) a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó,
d) az anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népességnyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadásáról, törléséről, kijavításáról, kiegészítéséről vagy személyi adat közlésének, illetve közokiratba foglalásának megtagadásáról rendelkező,
e) a tartási szerződés jóváhagyásának megtagadásáról hozott,
f) a földhivatalnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről rendelkező, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító,
g) az adó-, vagy illetékkötelezettség megállapításáról vagy a külön jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott,
h) a levéltári anyag általános levéltárban történő elhelyezését, illetve a védett muzeális emlék közgyűjteményben való elhelyezését elrendelő, védett muzeális emlék vagy kulturális értékű tárgy külföldre vitelét megtiltó, továbbá ingatlanon (lelőhelyen) folytatott ásatási munkákra vonatkozóan hozott,
i) a kisajátítási ügyben hozott,
j) a menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott,
k) a munkanélküli járadékra és a munkanélküli segélyre való jogosultság iránti kérelmet elutasító vagy a folyósítást megszüntető,
l) a fegyver néküli katonai, illetve polgári szolgálat iránti kérelemről döntő,
m) az internálásban, a kitelepítésben, az őrizetbevételben, valamint a közbiztonsági őrizetben, illetve a Szovjetunióban fogvatartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó, valamint n) a családi pótlékról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási,
o) a vagyonátadó bizottságnak a vagyonátadás tárgyában hozott,
p) lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során, továbbá
q) ha törvény azt megengedi.''
,,(1) A határozat ellen benyújtott fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve ha bármelyik fél a tárgyalás tartását kérte. E jogukról a feleket tájékoztatni kell.''
14. § A Pp 341. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,341. § A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre ennek a fejezetnek a rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a határozat ellen a keresetet a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott határidő alatt kell megindítani,
b) a keresetet az első fokú társadalombiztosítási szerv ellen kell megindítani akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot a másodfokon eljáró szerv hozta,
c) a betegségi és az anyasági ellátással kapcsolatos keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) ellen kell megindítani akkor is, ha az első fokú határozatot nem ez a szerv hozta,
d) illetékes az a munkaügyi bíróság, amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van,
e) a bíróság a társadalombiztosítási határozatot megváltoztathatja,
f) a perben szünetelésnek nincs helye,
g) a kártérítési, illetve a megtérítési igénnyel kapcsolatos perben egyezség köthető.''
15. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. Rendelkezéseit folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A Pp 11. §-a (2) bekezdésének h) pontjában, illetve a Pp XX. fejezetében az ,,államigazgatási határozat'' kifejezés helyébe a ,,közigazgatási határozat'', az ,,államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per'' kifejezés helyébe a ,,közigazgatási per'' kifejezés lép. A Pp XX. fejezetében az ,,államigazgatási szerv'', az ,,államigazgatási eljárás'', illetve az ,,államigazgatási irat'' kifejezés helyébe ,,közigazgatási szerv'', ,,közigazgatási eljárás'', illetve ,,közigazgatási irat'' kifejezés lép.
,,(2) Ha egyéb kizáró ok nincs, a megállapított társadalombiztosítási ellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották.''
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
— a Pp 35. §-ának (2) bekezdése, a Pp 332. §-ának (3) bekezdéséből ,,ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása várható'' szövegrész, a Pp 355. §-ának (3) bekezdéséből ,,és a társadalombiztosítási határozat megtámadása iránti'' szövegrész,
— a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvény 56. §-a, valamint a családjogi törvény módosításáról rendelkező 1990. évi XV. törvény 10. §-ának (4) bekezdése,
— a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény 14. §-ának (4) bekezdése,
— az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény 98. §-a,
— a Polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 9. §-ának a Pp 23. §-a (1) bekezdésének h) pontját megállapító része és 60. §-ának a Pp 324. §-át, 326. §-át, 328. §-ának (2) bekezdését, 330. §-ának (1) bekezdését, 332. §-ának (3) bekezdését, 339. §-ának (1)—(2) bekezdése, 340. §-ának (1) bekezdését és 341. §-át megállapító része,
— az egyes polgári eljárásjogi szabályok módosításáról rendelkező 1979. évi 31. törvényerejű rendeletnek a Pp 35. § (2) bekezdésének szövegét megállapító 4. §-a, illetve a 12. §-a,
— az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet 25—28. §-a,
— az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet módosításáról rendelkező 1976. évi 35. törvényerejű rendelet 11. §-a, 12. §-a,
— az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1981. évi I. törvény 68—70. §-a, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény hatálybalépéséről és egyes jogszabályok módosításáról rendelkező 1981. évi 25. törvényerejű rendelet 9. §-ának (8) bekezdése,
— a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 345. §-a (1) bekezdésének a)—d) pontja, illetve (2) bekezdése, és a 347. §-ának (2) bekezdéséből az ,,engedélyezési vagy'' szövegrész,
— a bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatokról szóló 63/1981. (XII. 5.) MT rendelet, valamint az annak kiegészítéséről rendelkező 57/1986. (XII. 10.) MT rendelet, 57/1990. (IX. 20.) Korm. rendelet, 90/1990. (XI. 17.) Korm. rendelet és a 103/1990. (XII. 7.) Korm. rendelet,
— a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összefüggő egyes jogszabályok módosításáról szóló 60/1984. (XII. 13.) MT rendelet 2. §-a,
— a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet 27. §-ának (4) bekezdése, valamint a 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet módosításáról szóló 58/1989. (VI. 15.) MT rendelet 9. §-ának (2) bekezdése,
— a földről szóló 1987. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet 105. §-a (1) bekezdésének 15. pontja, valamint a 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet módosításáról szóló 73/1989. (VII. 7.) MT rendelet 16. §-a (3) bekezdésének a 63/1981. (XII. 15.) MT rendelet 1. §-a (1) bekezdésének 15/a pontját érintő része,
— az egyes minisztertanácsi rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 36/1987. (IX. 29.) MT rendelet 3. §-a,
— a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtására kiadott 6/1976. (III. 31.) MT rendelet módosításáról rendelkező 74/1989. (VII. 7.) MT rendelet 17. §-a,
— a menekültként való elismerésről szóló 101/1989. (IX. 28.) MT rendelet 22. §-ának (2) bekezdése,
— a nem állami felsőoktatási intézmények létesítésének alapvető feltételeiről szóló 36/1990. (IX. 12.) Korm. rendelet 5. §-a,
— a megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságokról szóló 63/1990. (X. 4.) Korm. rendelet 9. §-a, valamint
— az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet 15. §-ának (4) bekezdése
a hatályát veszti.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke
INDOKOLÁS
a közigazgatási határozatok felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló törvényjavaslathoz
A közigazgatási bíráskodás csírái hatályos jogunkban is megvannak. Az államigazgatási határozatok bírósági ellenőrzését az államigazgatási eljárásról szóló 1981. évi I. törvény (Áe) lehetővé teszi. Ennek alapján a Minisztertanács határozta meg a bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatokat az erről szóló 63/1981. (XII. 5.) MT rendeletben, valamint ennek módosításai során. A módosított Alkotmány 50. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. Ezzel ellentétben áll, hogy az említett minisztertanácsi rendelet a bírósági utat csak az ügyek szűk körében nyitotta meg. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a minisztertanácsi rendelet alkotmányellenességét állapította meg.
Az állami szervek közül leggyakrabban és legszélesebb körben az államigazgatás tevékenysége érinti az ügyfelek, leggyakrabban az állapolgárok jogait és törvényes érdekeit. Az ügyfél az államigazgatási szervvel többnyire alárendeltségi viszonyban van, így az államigazgatási döntések bírósági ellenőrzése — a valódi ügyfélegyenlőség lehetősége — csak fokozhatja a közbizalmat az államigazgatási munka iránt.
A közigazgatási döntések törvényessége feletti bírói kontrollt a törvényjavaslat a rendes bíróság szervezeti keretein belül valósítja meg, nagyrészt a jelenlegi társadalmi realításokból kiindulva. Az ügyek sajátos jellegére, az általánostól eltérő elbírálási módjára figyelemmel azonban indokolt a szakosítás, ahol lehet szakosított bírósági szerveket, közigazgatási csoportokat kell létrehozni. Ilyen megoldás esetén biztosítható a megfelelő hozzáértés, illetve a különböző államigazgatási ügyfajtákkal összefüggő speciális jogi ismeretanyag megszerzése is.
Az államigazgatási szervnek vagy államigazgatási ügy intézésére feljogosított más szervnek hatósági államigazgatási ügyben hozott határozata (a továbbiakban: államigazgatási határozat) bírósági felülvizsgálatának csak akkor van helye, ha az ügyfél az államigazgatási eljárásban a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt. A határozat megtámadásának jogalapja a jogszabálysértés, amely anyagi jogi vagy eljárásjogi szabály megsértését (megalapozatlanságot) egyaránt jelenthet.
Az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát első lépésként az egyedi hatósági határozatok tekintetében általánossá kell tenni. Ennek alapján az államigazgatási szervnek vagy az államigazgatási ügy intézésére feljogosított más szervnek hatósági államigazgatási ügyben hozott határozata — a törvényben meghatározott igen kevés kivétellel — a bíróság által felülvizsgálható. A bírósági felülvizsgálat lehetővé tétele a törvényesség megtartásának fontos eszköze és része a jogállamiság megteremtésének.
A helyi önkormányzatok létrejöttével jelentősen megváltoztak az államigazgatási hatáskörök címzettjei, minthogy az eddigi — az ügyek túlnyomó részét ellátó — tanácsi szakigazgatási szervek megszűntek. E hatáskörök egy részét a polgármesterek, illetve a jegyzők kapták, más részük pedig a központi közigazgatási szervnek közvetlenül alárendelt szervekhez kerültek.
Lényeges változás az is, hogy a megyei önkormányzati hivataloknak államigazgatási ügyekben a településen hozott határozatokkal szemben jogorvoslati jogköre nincs. A hatósági ügyek jogorvoslati fóruma a több megyére kiterjedő hatáskörű köztársasági megbízott, illetve a központi közigazgatási szerv.
A helyi képviselőtestület hatósági ügyben hozott határozata ellen jogszabálysértésre hivatkozással az ügyfél bírósághoz fordulhat, s a határozatot — figyelemmel az ügy jellegére — természetesen a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára hivatott bírósági szervezet vizsgálja felül.
Meg kell említeni, hogy a helyi önkormányzatok az államigazgatási ügyekben maguk is lehetnek ügyfelek az államigazgatási eljárás során, és ez esetben természetesen őket is megilleti a bírósági jogorvoslati út.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján a közigazgatási bíráskodás köre — a hatósági ügyeken kívül — új ügyfajtával is bővül. Nevezetesen: ha az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését ellátó köztársasági megbízott észleli, hogy az önkormányzati képviselőtestület a törvénysértés megszüntetésére nem intézkedett, akkor a bíróságnál kezdményezheti a sérelmezett döntés (határozat, szabályzat stb.) felülvizsgálatát. Az e hatásköröket megállapító szabályokat a helyi önkormányzatokról szóló törvények tartalmazzák.
Más törvények is lesznek majd, amelyek bizonyos döntések elleni végső jogorvoslati fórumként a bíróságot jelölik meg, előírva azt is, hogy a bíróság a közigazgatási ügyekben követendő eljárási szabályokat köteles alkalmazni. A törvényjavaslat 7. §-a erre tekintettel meghatározza, hogy a Polgári perrendtartás XX. fejezete alkalmazásában mely határozatokat kell közigazgatási határozatnak tekinteni.
A közigazgatási bíráskodás hatósági ügyekben való megteremtéséhez, illetve kiszélesítéséhez, valamint ahhoz, hogy a külön törvényekben meghatározott feladatoknak a bíróságok eleget tehessenek, három törvény, a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (Bsz), az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1981. évi I. törvény (Áe) és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp) rendelkezéseit kellett egyidejűleg áttekinteni. Ennek eredményeképpen a törvényjavaslat e három törvénynek az elengedhetetlenül szükséges módosításait tartalmazza.
A bírósági utat, vagyis azt, hogy milyen ügyekben dönt a bíróság, a bíróságokról szóló törvény (Bsz) 3. §-a tartalmazza. Bírósági utat új jogszabályok is gyakran nyitnak, ezért a Bsz-nek tartalmaznia kell, hogy a bíróság a felsoroltakon kívül azokban az ügyekben is dönt, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. E rendelkezés jelenleg a Bsz 4. §-ának (2) bekezdéseként szerepel és ott félreérthető. A törvényjavaslat ezért ezt a rendelkezést a Bsz 3. §-a (1) bekezdésének e) pontjaként szabályozza.
A Bsz 3. §-ának (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben felsorolt ügyekben más szerv is eljárhat, az állampolgárok alapvető jogait érintő ügyekben azonban e szerv határozata ellen a felek — jogszabályban meghatározott esetben — bírósághoz fordulhatnak. Ezekben az ügyekben tehát (pl. birtokvédelem) nem az előzetesen eljáró szerv határozata törvényességének felülvizsgálata történik a bíróság előtt. A bíróság éppen ezért nem is a Pp XX. fejezete, hanem az általános szabályok szerint jár el.
A törvényjavaslat a hatósági ügyekben általánossá teszi a bírósági utat, mert az ügyfelek részére az ilyen ügyekben hozott döntések lehetnek a legsérelmesebbek. Az államigazgatási szervnek vagy az államigazgatási ügy intézésére feljogosított más szervnek hatósági államigazgatási ügyben hozott határozatának felülvizsgálatát keresettel lehet kérni a bíróságtól. Mivel néhány más jellegű közigazgatási határozat esetében a bírói utat éppen a legutóbbi jogalkotás tette lehetővé, a Bsz 4. §-a nem csupán az államigazgatási, hanem általában a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáról rendelkezik.
Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatához több feltétel egyidejű teljesülése szükséges:
a) Csak az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat ellen lehet bírósághoz fordulni, az államigazgatási eljárás folyamán hozott határozatok esetében erre nincs lehetőség.
b) Az ügytípus nem szerepelhet a negatív taxációban, tehát azon ügytípusok között, amelyekben bírósági felülvizsgálatra eleve nem kerülhet sor.
c) Az ügyfél a bírósági felülvizsgálatot keresettel csak akkor kérheti a bíróságtól, ha az államigazgatási eljárásban a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt volt.
d) Az ügyfél, illetve a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél csak jogszabálysértésre hivatkozva fordulhat a bírósághoz, például méltányosságra tekintettel nem kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A törvényes érdekeiben megsértett fél indíthat keresetet, például akkor, ha a lakóhelyén építeni tervezett szemétégető beruházásának elhatározásakor megsértették a jogszabályi előírásokat. A jogszabálysértés anyagi vagy eljárásjogi szabály megsértését egyaránt jelentheti. Jogszabálysértésre lehet hivatkozni akkor is, ha a közigazgatási szerv a határozatát mérlegeléssel hozta meg, de a mérlegelés szempontjai jogszabályban rögzítettek, így betartásuk a bíróság által ellenőrizhető. Ha a jogszabályok nem határozzák meg pontosan a mérlegelés szempontjait, illetve a jogszabály alkalmazásakor a mindenkori tényleges helyzetet kell figyelembe venni, nem jöhet szóba a bírósági felülvizsgálat lehetősége, mivel a jogszabálysértés nem állapítható meg, illetve a tényleges helyzet, amelyhez viszonyítva a határozatot meghozták, a bírósági felülvizsgálatig megváltozhat. Jellegzetesen ilyen ügyek az energiavételezés korlátozása, valamint az energiahordozók felhasználásának engedélyezése körében hozott határozatok.
e) A keresetlevelet az államigazgatási határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani a bírósághoz vagy a közigazgatási szervhez. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve azokat az ügyeket, amelyekben a határozat azonnali végrehajtásához erősebb társadalmi vagy egyéni érdek fűződik. Ha a közigazgatási szerv erre tekintettel a határozat azonnali végrehajtását rendelte el, a keresetlevélben kérhető a végrehajtás felfüggesztése a bíróságtól. Erről a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül határoz [Törvényjavaslat 11. § (2) bekezdés].
A törvény hatálya alá tartozó hatósági határozatok esetén a bírósági út kizárására csak kivételesen, az Áe-ben felsorolt esetekben kerülhet sor. Az esetek egy része olyan, amelyekben már korábban bíróság járt el, például jogerős bírósági határozat rendelkezett a járművezetéstől való eltiltásról, s ezt követően a közigazgatási szerv bevonja a vezetői engedélyt, vagy a határozat ideiglenes jellegű, a végleges határozat ellen pedig bírósághoz lehet fordulni, például a kiskorú ideiglenes hatályú intézeti beutalása. A negatív taxációban felsorolt ügyek jelentős része szorosan kapcsolódik az ország és a közbiztonság védelméhez. Így nincs helye bírói útnak a katonai szolgálatra való behívást elrendelő határozat ellen, a bíróság tehát a behívás tényét nem vizsgálhatja felül. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a hadköteles polgári szolgálat teljesítésére irányuló kérelmet terjesszen elő. Az erről hozott döntés a bíróság által felülvizsgálható.
Az államigazgatási határozatokkal kapcsolatban a bíróságnak általában megsemmisítő (hatályon kívül helyező) jogköre van. A határozat megváltoztatására ritkábban — törvényben meghatározott esetekben — van lehetőség. Ennek az az oka, hogy a bírósági felülvizsgálatnak általában nem lehet célja, hogy átvegye a döntést és az ezzel járó felelősséget az államigazgatástól. Vannak azonban olyan ügyfajták, amelyekben a bírósági felülvizsgálattal az ügy végérvényesen lezárható, és semmiféle jogi érdek nem fűződik ahhoz, hogy az ügy döntésre a közigazgatási szervhez visszakerüljön. Ezeket az ügyfajtákat, mivel a bíróság ,,mozgáskörét'' szabják meg, a Pp tartalmazza (Törvényjavaslat 12. §) a hatályos szabályozásnál szélesebb körben. Ha a bíróság dönt, jogerős határozata a közigazgatási szervet is köti és annak megfelelően kell intézkednie.
Az Áe 77. §-a (3) bekezdésének hatályos rendelkezése szerint az államigazgatási ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá. A bírósági felülvizsgálat lehetőségének általánossá válására és arra tekintettel, hogy a keresetlevél benyújtása a végrehajtásra halasztó hatállyal bír, e rendelkezést is módosítani kell.
A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per elbírálására elsősorban a helyi bíróságnak van hatásköre. A megyei bíróság hatáskörébe első fokon csupán a kiemelten fontos ügyek tartoznak. Ezek azok, amelyek esetében már az első fokon határozatot hozó szerv illetékessége is az egész országra kiterjed.
A perre a hatáskörtől függően a megyei bíróság, illetve a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság az illetékes. A bíróság illetékességét az első fokú közigazgatási határozatot hozó szerv székhelye alapítja meg.
Mivel a Pp XX. fejezetének rendelkezéseit nemcsak az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során, hanem több esetben akkor is alkalmazni kell, ha más szerv határozatának felülvizsgálatára kerül sor, a Pp XX. fejezete címének módosítására van szükség ahhoz, hogy kifejezze a bíróságra háruló szélesebb feladatkört. Meg kell azt is határozni, hogy a fejezet alkalmazására milyen határozatok bírósági felülvizsgálata során kerülhet sor. Ezt tartalmazza a Pp 324. §-ának módosítása.
E szerint a fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell a hatósági államigazgatási ügyek felülvizsgálata során. A hatósági ügyek körének meghatározásakor a törvényjavaslat visszautal az Áe 3. §-ára. Ezek között az ügyek között is vannak azonban olyanok, amelyekben a bírósági útnak valamilyen fontos ok miatt nincs helye. Ezeket a bírósági út alól kivett ügyeket az Áe 72. §-a sorolja fel (Törvényjavaslat 3. §-a).
Mivel a szabálysértési eljárás nem tartozik az Áe hatálya alá, a szabálysértési határozatok bírósági felülvizsgálatáról rendelkező jogszabály dönt majd arról, hogy e feladat a közigazgatási bíráskodás körébe tartozzon-e. Ha igen, meg kell teremteni ennek különleges eljárási szabályait is.
A hatósági ügyeken kívül a fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell más szerv határozatának bírósági felülvizsgálata során is, ha arra vonatkozóan külön törvény azt írta elő, hogy a bíróság a Pp XX. fejezetének szabályai szerint köteles eljárni. E szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a jövőben külön törvény más esetekben is bizonyos határozatokat közigazgatási határozatnak minősíthessen. A fejezet hatálya alá tartozó határozatokat hozó szervet összefoglaló néven közigazgatási szervnek, az általa hozott határozat meghozatalát megelőző eljárást pedig közigazgatási eljárásnak nevezi a törvényjavaslat. Változatlan marad az a rendelkezés, hogy a Pp egyéb, általános szabályait e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A per elintézéséből nemcsak azt a bírót célszerű kizárni, aki a közigazgatási határozat meghozatalában részt vett, hanem azt a bírót is, aki korábban a határozatot hozó közigazgatási szerv dolgozója volt. A korlátozás a munkaviszony megszűnését követő két évig tart.
A közigazgatási bíráskodás kiszélesítésével egyidejűleg a Pp XX. fejezetének egyes rendelkezéseit az új hatásköri szabályokkal összhangban is módosítani kell. Ezt tartalmazza a törvényjavaslat 10—11. §-a. A 11. § (2) bekezdésének rendelkezése a keresetlevél halasztó hatálya, illetve az azonnali végrehajtás elrendelhetősége következtében szükséges.
A bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozatot általában hatályon kívül helyezi, illetve — ha ezzel az ügy nem zárható le — a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. Ha jogszabálysértés nem történt, a keresetet elutasítja. Bizonyos esetekben azonban célszerű, hogy — ha a döntéshez szükséges tényállás tisztázott — a bíróság a közigazgatási szerv döntését megváltoztathassa. Ezeket az ügyeket sorolja fel a hatályos szabályozásnál szélesebb körben a törvényjavaslat 12. §-a. A jövőben az adott életviszonyt (ügyfajtát) szabályozó rendelkezéseknek kell majd tartalmazniuk, hogy az adott ügytípus felülvizsgálata során a bíróság megváltoztathatja-e a felülvizsgált határozatot.
A kétfokú eljárás ezekben az ügyekben garanciális kérdés, mivel az eddigi tapasztalatok szerint a bírósági határozatoknak csupán 5%-ában kerül sor hatályon kívül helyezésre, s ezzel az ügy újbóli megvizsgálására. Ugyanakkor igen fontos szempont az ügyek elhúzódásának megakadályozása is, hiszen ha a másodfokú bíróság gyakorolja kasszációs jogát, az ügy előlről kezdődik a közigazgatási szervnél. Hogy a kereset elutasítása jogszerű volt-e, ennek eldöntése általában olyan kérdés, amelyhez tárgyalás tartása nem szükséges, ugyanakkor a tárgyaláson kívüli elbírálás megelőzheti az ügyek elhúzódását. Ezért a másodfokú eljárásban lehetőség van a tárgyaláson kívüli elbírálásra, ilyen esetben is ragaszkodhat azonban bármelyik fél ahhoz, hogy a bíróság tartson tárgyalást.
A Pp XX. fejezetének rendelkezéseit néhány eltéréssel a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben is alkalmazni kell. Ezeket az eltéréseket tartalmazza a törvényjavaslat 14. §-a.
Rendelkezni kell arról, hogy a törvényjavaslat rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő vagy csak az azt követően indult ügyekben kell-e alkalmazni. A méltányosságra, valamint arra figyelemmel, hogy a törvényjavaslat eljárási szabályokat is tartalmaz, rendelkezéseit a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Mivel a törvényjavaslat a Pp XX. fejezetének nem az összes szabályát módosítja, a fejezet egységes szóhasználatának megteremtése érdekében rendelkezni kell arról, hogy ahol a Pp XX. fejezete államigazgatási szervről, államigazgatási eljárásról, illetve államigazgatási iratról szól, azon közigazgatási szervet, közigazgatási eljárást, illetve közigazgatási iratot kell érteni. A közigazgatási szerv, illetve a közigazgatási eljárás pontosabb meghatározását a törvényjavaslat 7. §-a tartalmazza. A hatósági államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának általánossá tételével azokat a szabályokat, amelyek csak bizonyos ügyekben adtak lehetőséget a bírósághoz fordulásra, hatályon kívül kell helyezni. Ezt tartalmazza a törvényjavaslat 15. §-ának (4) bekezdése.
