1991. évi III. törvény
a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetéséről, továbbá a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról*1
1991.01.28.
1. § (1) Az Országgyűlés az Alap 1991. évi költségvetését 453 650 millió forint bevétellel, 453 650 millió forint kiadással, ,,0'' egyenleggel állapítja meg.
2. § (1) A társadalombiztosítási- és nyugdíjjárulék-bevétel 436 850 millió forint, az összes bevétel 96,3%-a.
(2) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek együttes összege 10 300 millió forint, az összes bevétel 2,3%-a. E bevételeket részletesen a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) A társadalombiztosítás kamat- és egyéb hozambevétele 6500 millió forint, az összes bevétel 1,4%-a. E bevételeket részletesen a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.
3. § (1) A nyugellátásokra fordított kiadás 262 430 millió forint összegben irányozható elő. Ebből a nyugellátások emelésére 50 000 millió forint fordítható, amely a politikai rehabilitációval érintett személyek nyugdíjkiegészítésére 2345 millió forintot tartalmaz.
(2) Az anyasági ellátások kiadásának előirányzata 24 030 millió forint. Ebből a gyermekgondozási díj minimális összegének emelésére 600 millió forint, a gyermekgondozási segély jövedelempótlékának emelésére 1400 millió forint fordítható.
(3) A táppénz-kiadás 29 400 millió forint összegben irányozható elő.
(4) A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására 35 825 millió forint fordítható.
(5) A gyógyító-megelőző ellátásoknak a törvény 4. számú mellékletében meghatározott feladatain — nagyjavítások, beruházások nélkül — 88 135 millió forint irányozható elő. Ezen összegből 150 millió forint elkülönítendő, melyet egészségügyi intézmények egészségmegőrző mentálhigiénés programokra pályázhatnak meg. Az előirányzat levezetését a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.
(6) Az egyéb ellátások kiadásának előirányzata 2480 millió forint. Az egyéb kiadások előirányzata 379 millió forint.
(7) Az Alap kezelőjének költségvetéséhez (a továbbiakban: működési költségvetés) az Alapból a járulékbevétel és a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek együttes összegének 1%-a használható fel. Ennek az Alap 4471 millió forint összegű kiadása felel meg.
(8) A társadalombiztosítás pénzügyi tevékenységéből származó bevétel közvetlenül az Alap befektetések hozama tartalékába helyezhető. Ez az Alap 3000 millió forint összegű kiadását jelenti.
(9) A 10. § (2) bekezdésében meghatározott kamatbevételt közvetlenül az Alap likviditási tartalékába kell helyezni, ami az Alap 3500 millió forint összegű kiadását jelenti.
4. § (1) Az ellátásoknak a 3. §-ban meghatározott mértékét, illetve összegét meghaladó évközi emeléséről az infláció mértékét és a nettó átlagkereset alakulását figyelembe véve az Országgyűlés dönt. Erre a döntésre a Kormány június 30-ig köteles javaslatot tenni.
A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása
(2) Az Alap által folyósított pénzeszközök felhasználására — ha az Alap kezelője és a finaszírozott intézmény, önkormányzat megállapodása másként nem rendelkezik — az állami pénzügyekről, valamint az 1991. évi állami költségvetésről szóló törvény előírásait kell megfelelően alkalmazni.
(3) A finanszírozás tervezési, beszámolási és pénzellátási rendjét — e törvény keretei között — az Alap kezelője határozza meg.
(4) A finanszírozáshoz szükséges szakmapolitikai cél- és eszközrendszert — az Alap kezelőjének véleményét kikérve — a népjóléti miniszter határozza meg.
(5) Az Alap kezelője a finanszírozási körébe tartozó feladatok működési feltételeinek egészségpolitikai célokkal összhangban levő, zavartalan biztosításáért felelősséggel tartozik.
6. § (1) Az Alap finanszírozza a központi költségvetési fejezetekhez tartozó, az önkormányzatok egészségügyi feladatait ellátó, valamint más, 1990-ben is az Alapból finanszírozott egészségügyi intézmények és szolgálatok 5. § (1) bekezdés szerinti működési költségeit, az 1990. évi évközi változásokkal korrigált, a (2) bekezdés szerinti automatizmusokkal megnövelt bázis évi előirányzat szintjéig. Ez az előirányzat csak feladat-átcsoportosítás és a finanszírozási rend változása esetén csökkenthető.
(2) 1991-ben a társadalombiztosítási járulékkal megnövelt bér- és bérjellegű költségekre vetített előirányzat-növekedés (automatizmus) 20%, a dologi költségekre vetített előirányzat-növekedés 10%.
Az üzemanyagárak (ideértve a gépkocsi-átalány térítést is), a gyógyszer, az egyéb diagnosztikai és gyógyászati anyag, eszköz, alkatrész (beleértve a mentő-gépkocsi alkatrészeket is), energiaköltség 10%-ot meghaladó növekedésének a fedezetét az 5. számú mellékletben megjelölt részleges árellentételezés biztosítja. Ezen túlmenően az évközi folyamatok alakulásából [12. § (1) bekezdés] keletkező többletbevételnek az Országgyűlés által meghatározott összege is — legfeljebb a tényleges árhatás mértékéig — felhasználható az áremelkedések hatásának ellentételezésére.
(3) Az (1) bekezdés szerinti intézményeknél és szolgálatoknál a törvény 5. számú mellékletében részletezett jogcímeken és az ott megjelölt kereten belül növelhető évközben az előirányzat.
Ebből megtéríthető
— a korábban jóváhagyott beruházásokból (rekonstrukciókból) belépő fejlesztések működési többlete,
— a súlyos helyi, regionális, vagy országos hiányt, szakmai, területi aránytalanságot mérséklő és az életmentést szolgáló, valamint a súlyos, heveny egészségkárosodást elhárító fejlesztések, feladatbővülések következtében felmerülő többletköltség, ha a fejlesztés előzetes szakmai jóváhagyása megtörtént.
(4) A fekvőbeteg intézményekben (ideértve a hozzájuk integrált alapellátási szolgálatokat is) és a járóbeteg szakrendelőkben ellátott feladatok működési költségeit az Alap kezelője közvetlenül az intézményeknek folyósítja, az önálló alapellátási szolgálatok működési költségeit pedig a fenntartó — vállalkozás esetén a vállalkozással a feladat ellátásra szerződést kötött — önkormányzat részére utalja át. Az önkormányzat az így kapott összeget elkülönítetten kezeli és azt csak a szolgálat működtetésére használhatja fel.
(5) Előzetes szakmai jóváhagyás esetén teljesítmény-finanszírozásra, vagy más kísérleti jellegű finanszírozási forma alkalmazására térhet át az Alap kezelője, az érintett intézménnyel, illetve önkormányzattal történő megállapodás esetén, az intézmény (szolgálat) költségvetése e célra jutó előirányzatának arányos csökkentésével.
Az Alap kezelője a fejlesztési előirányzat, illetve más előirányzat évközi megtakarításának terhére az intézmény részére az ellátás javítását ösztönző többlet-előirányzatot állapíthat meg.
(6) A központi fejezetek részére — a költségvetés tervezésével és a beszámolással összefüggő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges információkat — az Alap kezelője időben köteles rendelkezésre bocsátani.
7. § (1) A 6. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó szervezetek által nyújtott, és a (2) bekezdésben említett szolgáltatások költségeit — előzetes szakmai jóváhagyás után — teljesítményfinanszírozási rendszerben, az állami, önkormányzati intézményekével azonos pénzügyi feltételekkel az Alap kezelője, szerződés alapján, a fejlesztési előirányzatok terhére közvetlenül is finanszírozhatja.
(2) Az (1) bekezdés alapján elsősorban olyan szolgáltatás finanszírozható az alapból, amely helyi, regionális, vagy országos ellátási hiányt pótol, szakmai területi aránytalanságot mérsékel, vagy életmentést szolgál, illetve súlyos károsodást hárít el, vagy a gyógyítással (és betegséggel) járó költségeket lényegesen csökkenti.
8. § Az Alapból 1990. évben a gyógyító-megelőző ellátás keretében kapott támogatást az önkormányzatok, illetve központi fejezetek nem vonhatják el, az az érintett intézményt, illetve szolgáltatást illeti meg.
9. § A befektetések hozama tartalékból 600 millió forint az egészség megőrzését szolgáló célokra fordítható, amelyből 450 millió forintot — mint elkülönített alapot — ifjúsági és szabadidő-sport tevékenységre kell fordítani.
(2) Az 1990. január—március hónapban az állami költségvetés helyett finanszírozott családi pótlék kiadásnak — mint a költségvetés részére nyújtott kölcsönnek — 1990. évi, a T. 5. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint megállapított kamata 3500 millió forint. Ezt az összeget 1991-ben a Alapnak a 2. § (3) bekezdésében említett bevételei között kell elszámolni.
(3) Az Alapból 1990. év során teljesített, jogszerűen az állami költségvetést terhelő egyes kifizetéseket (a gyógyszertérítési díjak felemelésének elhalasztásából adódó többletkifizetések, a korengedményes nyugdíjazás munkáltatók által jogellenesen meg nem térített kiadásai) az állami költségvetés 1991. évben külön megtéríti, amennyiben az (1) bekezdés alapján járó megtérítés összege erre nem nyújt fedezetet. A megtérített összeg tartalékot képez.
(4) Az állami költségvetés folyamatosan megtéríti az Alapnak a politikailag rehabilitáltak részére folyósított nyugdíjkiegészítésekkel kapcsolatos kiadásait.
11. § (1) A működési költségvetés 1991. évi bevétele 4971 millió forint; kiadása 4742 millió forint, a bevételi többlet (megtakarítás) 229 millió forint.
(2) A bevételekből 4471 millió forint (89,9%) az Alapnak a 3. § (7) bekezdése szerinti ráfordítása; 100 millió forint (2,0%) a társadalombiztosítás alaptevékenységen felül folytatott tevékenységének működési-, ár- és díjbevétele; 400 millió forint (8,1%) a családi pótlék 1991. évi folyósításával összefüggésben felmerült működési költségek állami költségvetés által történő megtérítése.
(3) A kiadásokból a folyamatos működés előirányzata 4287 millió forint. A fejlesztési előirányzat 455 millió forint.
12. § (1) Ha az évközi folyamatok alakulása következtében az Alap egyenlegében bevételi többlet keletkezése várható, az ennek megfelelő összeg felhasználásáról az Országgyűlés dönt.
(2) Ha az Alap éves kiadásai meghaladják a bevételeket, a különbözetet a költségvetés — az 1991. évi állami költségvetési törvényben meghatározott módon — megtéríti.
13. § (1) Ez a törvény 1991. január 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg az AT. a (2)—(9) bekezdés szerint módosul.
(2) Az AT. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,1. § (1) A Társadalombiztosítási Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartás része; önálló pénzalap, amely a társadalombiztosítási ellátások, valamint a külön jogszabályok alapján járó, társadalombiztosítás által finanszírozott egyéb juttatások fedezetére szolgál. (2) Az Alap működtetésével, kezelésével kapcsolatos kiadások fedezetére az Alap kezelőjének költségvetése (a továbbiakban: működési költségvetés) szolgál.''
,,c) az Alap pénzügyi tevékenységéből származó bevétel.''
,,3. § Az Alapból teljesíthető kiadások: a) az 1. §-ban meghatározott feladatok finanszírozása; b) az a) pont szerinti finanszírozással összefüggésben felmerült bankköltség;
c) az Alap pénzügyi tevékenységének költségei.''
,,3/A. § (1) A működési költségvetés bevétele: a) az Alap bevételei közül a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a késedelmi pótlék, a rendbírság, a különböző megtérítések és visszafizetések együttes összegének 1%-a;
b) a társadalombiztosítási szervezet vállalkozásából eredő működési-, ár- és díjbevétel, a működési vagyon hasznosításából, a működési költségvetés átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséből származó bevétel, valamint a családi pótlék folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások állami költségvetés által történő megtérítése.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti összeget folyamatosan — közvetlenül a bevétel beérkezését követően — a működési költségvetésnek át kell utalni és egyidejűleg az Alapból teljesített kiadásként kell elszámolni. (3) Működési célú kiadás legfeljebb a működési költségvetésben rendelkezésre álló összeg erejéig teljesíthető.
(4) A mérlegzárást követően a működési költségvetésben megtakarított összeg a következő évre átvihető és felhasználható.
(5) A működési költségvetést terhelik az ügyvitel bér- és dologi ráfordításai, a beruházási költségek, valamint a közvetlenül a működési költségvetésbe kerülő bevételek elérése érdekében teljesített ráfordítások.''
,,4. § (1) Az Alap bevételi többletéből a következő alapok képezhetők, illetve növelhetők: b) befektetések hozama tartalék;
c) tartósan befektetett pénzügyi eszközök.
(2) Az Alap bevételi többlete nem vonható el.''
,,4/A. § (1) A likviditási tartalékot az Alap mindenkori éves kiadási főösszege 6%-ának megfelelő mértékig kell képezni. A likviditási tartalékot az előírt szintre első ízben legkésőbb az 1992. évi mérlegzárásnál kell feltölteni. (2) A likviditási tartalék tartósan nem köthető le.
(3) A tartósan befektetett pénzügyi eszközök nettó hozamát a tartós befektetések növelésére kell fordítani. A tartós lekötés megvalósításáig a nettó hozamot a befektetések hozama tartalékba kell helyezni.
(4) Az Alap tartósan lekötött eszközeinek felhasználásáról — ide nem értve a működési vagyont — az Országgyűlés rendelkezik.
4/B. § (1) A likviditási tartalékban, a befektetések hozama tartalékban és a működési költségvetésben rendelkezésre álló átmenetileg szabad pénzeszközök felhasználhatók rövidlejáratú pénzpiaci műveletek (pénzintézeteknek nyújtott rövidlejáratú kölcsön, kincstárjegy vásárlás) lebonyolítására. (2) Az átmenetileg szabad pénzeszközök rövidlejáratú befektetése nettó hozamának és a felvett hitelek miatt felmerült bankköltségeknek a különbözetéből kiadásokat az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott feltételek szerint lehet teljesíteni. A fennmaradó összeget a likviditási tartalék előírt mértékű feltöltésére akkor is fel kell használni, ha az Alap az évet kiadási többlettel zárja.
(3) A (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a működési költségvetés átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséből származó bevételre.'' (8) Az AT. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,5. § Az Alapot az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság kezeli. Az Alap éves költségvetését és annak végrehajtását az Országgyűlés fogadja el.'' ,,Az Alapon belüli gazdálkodási és pénzügyi műveletek egyéb szabályait az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság állapítja meg.''
(10) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy 1991. május 31-éig a társadalombiztosítási önkormányzatról, valamint a társadalombiztosítási önkormányzati képviselő választásról szóló törvényjavaslatot, egyúttal csatoltan, első olvasatra a társadalombiztosítás koncepciójával, pénzügyi és gazdasági struktúrájával, továbbá ágazati, szerkezeti elkülönítésével foglalkozó szakanyagot terjessze az Országgyűlés elé.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. számú melléklet az 1991. évi III. törvényhez
A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi várható
és 1991. évi előirányzott bevételei és kiadásai
|
(millió forintban) |
|
Megnevezés |
1990. évi
várható |
1991. évi
előirányzat |
|
BEVÉTELEK |
|
|
|
1. Járulékbevételek |
352 300 |
436 850 |
|
2. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek |
5 380 |
10 300 |
|
3. A társadalombiztosítás kamat- és egyéb hozambevételei |
720 |
6 500 |
|
4. Családi pótlék folyósítás megtérítése |
300 |
|
|
Bevételek összesen
|
358 700 |
453 650 |
|
KIADÁSOK
|
|
|
|
1. Nyugellátás |
202 500 |
262 430 |
|
2. Családi pótlék |
14 722 |
|
|
3. Anyasági ellátások |
18 200 |
24 030 |
|
4. Táppénz |
24 500 |
29 400 |
|
5. Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatás |
27 500 |
35 825 |
|
6. Gyógyító-megelőző ellátások |
67 700 |
88 135 |
|
7. Egyéb ellátások |
2540 |
2 480 |
|
8. Egyéb kiadások |
300 |
397 |
|
Ellátások összesen |
357 962 |
442 679 |
|
Működési kiadások fedezetére |
3 100 |
4 471 |
|
Családi pótlék folyósítás költségei |
300 |
|
|
A társadalombiztosítás kamat- és egyéb hozambevételeinek tartalékba helyezése |
|
6 500 |
|
Kiadások összesen |
361 362 |
453 650 |
2. számú melléklet az 1991. évi III. törvényhez
A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
|
(millió forintban) |
|
Megnevezés |
1990. évi
várható |
1991. évi
előirányzat |
|
Késedelmi pótlék és bírság |
4 000 |
5 200 |
|
Foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazás kiadásainak megtérítése |
800 |
2 155 |
|
Politikai rehabilitációval összefüggő nyugdíjkiegészítések megtérítése |
|
2 345 |
|
Egyéb bevételek |
580 |
600 |
|
Összesen |
5 380 |
10 300 |
3. számú melléklet az 1991. évi III. törvényhez
A Társadalombiztosítási Alap
kamat- és egyéb hozambevételei
|
(millió forintban) |
|
Megnevezés |
1990. évi
várható |
1991. évi
előirányzat |
|
Lakás Alap fedezeti kötvény kamata |
381 |
2 700 |
|
Részvények osztaléka |
263 |
300 |
|
Rövidlejáratú befektetések hozama |
76 |
|
|
Kamattérítés (családi pótlék finanszírozás miatt) |
|
3 500 |
|
Összesen |
720 |
6 500 |
4. számú melléklet az 1991. évi III. törvényhez
A gyógyító-megelőző ellátásoknak
a Társadalombiztosítási Alap által finanszírozott feladatai*2
817—1 Gyógyító-megelőző ellátás (nagyjavítások beruházások nélkül)
817—11 Egészségügyi alapellátás
(EÁOR: 8211)
817—11—01 Körzeti egészségügyi ellátás
—02 Körzeti gyermekorvosi ellátás
—03 Ifjúsági egészségügyi ellátás
—04 Községi (körzeti) fogorvosi ellátás
—05 Üzemegészségügyi ellátás
—06 Központi körzeti orvosi, körzeti gyermekorvosi ügyeleti ellátás
—07 Anya-, csecsemő-, gyermekvédelmi tanácsadás
817—11—99 Egyéb alapellátás jellegű szolgáltatások
817—12 Járóbeteg szakellátás (EÁOR: 8212)
817—12—01 Szakorvosi rendelés
—02 Járóbeteg-szakgondozás
—03 Szervezett többirányú lakossági szűrés
—04 Fogászati szakrendelés
—05 Anya-, csecsemő-, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos szakorvosi feladatok
—06 Járóbetegek kórházi és klinikai ellátása
817—12—99 Egyéb járóbeteg-szakellátás jellegű szolgáltatás
817—13 Fekvőbeteg-ellátás (EÁOR: 8213)
817—13—01 Klinikai fekvőbeteg-ellátás
—02 Aktív kórházi fekvőbeteg-ellátás
—03 Rehabilitációs, illetve szanatóriumi fekvőbeteg-ellátás
—04 Krónikus kórházi fekvőbeteg-ellátás
817—13—99 Egyéb fekvőbeteg-ellátás jellegű szolgáltatás
817—14 Mentőszolgálat (EÁOR: 8214)
817—14—01 Azonnal végrehajtandó mentőfeladat
817—14—99 Egyéb mentőfeladat
817—19 Egyéb gyógyító-megelőző ellátás
(EÁOR: 8219)
—02 Gyógyító célú foglalkoztatás
817—19—99 Gyógyító-megelőző
egyéb ellátás
5. számú melléklet az 1991. évi III. törvényhez
A társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyító-megelőző ellátási feladatok 1991. évi előirányzatának levezetése
|
Megnevezés |
|
Előirányzatia datok millió Ft-ban |
|
I. 1990. EREDETI
ELŐIRÁNYZAT |
|
66 000 |
|
II. ÉVKÖZI VÁLTOZÁSOK |
|
|
|
1. Árellentételezés
2. Minimálbér-emelés
— 1990. szeptember 1.
Évközi változások
összesen: |
1 545
155 |
1 700 |
|
1990. évi báziselőirányzat |
|
67 700 |
|
III. SZINTREHOZÁSOK |
|
|
|
1. 1990. évben belépett fejlesztések |
1 025 |
|
|
2. 1990. jan. 1. bérpol. int. (1 hó) |
411 |
|
|
3. 1990. évi 16%-os bér-
automatizmus |
400 |
|
|
4. Árellentételezés — benzin (1990. július 16.) (6,5 hó) |
213 |
|
|
5. Minimálbér (9 hó) |
465 |
|
|
6. Gyógyászati szolgáltatások |
690 |
|
|
7. Egyéb szerkezeti változások |
206 |
|
|
SZINTREHOZÁSOK
ÖSSZESEN: |
|
3 4100 |
|
1990. évi szintrehozott báziselőirányzat |
|
71 110 |
|
IV. AUTOMATIZMUSOK |
|
|
|
1. Bérautomatizmus (20%) |
7 980 |
|
|
2. Dologi automatizmus (10%) |
2 000 |
|
|
3. Részleges árellentételezés |
985 |
|
|
AUTOMATIZMUSOK
ÖSSZESEN: |
|
10 965 |
|
1991. ÉVI
ALAPELŐIRÁNYZAT |
|
82 075 |
|
V. KÖZPONTI BÉRPOLITIKAI INTÉZKEDÉS |
|
3 760 |
|
VI. 1991. ÉVI FEJLESZTÉSI
TÖBBLETEK |
|
|
|
1. Hálózatbővítés |
400 |
|
|
2. Feladat bővítés |
700 |
|
|
3. Rekonstrukciók működési többlete |
1 000 |
|
|
4. Teljesítményfinanszírozás amortizáció többlete |
200 |
|
|
FEJLESZTÉSI TÖBBLETEK
ÖSSZESEN: |
|
2 300 |
|
1991. ÉVI KERETSZÁM: |
|
88 135 |
6. számú melléklet az 1991. évi III. törvényhez
A Társadalombiztosítási Alap kezelőjének
1991. évi költségvetése
|
(millió forint) |
|
Elkülönített működési tarta-
lék az 1989. évi bevételek után |
|
400 |
|
Kiadások 1990-ben
Bér
Dologi
Kiadások összesen |
|
1 101
1 999
3 100 |
|
Az 1990. évi járulék és egyéb bevételek 1%-a |
3 577 |
|
|
Elkülönített működési tartalék az 1990. évi bevételek után |
|
477 |
|
Bevételek 1991-ben |
|
|
|
A TB Alapból a működési kiadásokra átvett pénzeszköz |
|
4 471 |
|
Működési-, ár- és díjbevétel |
|
100 |
|
Családi pótlék folyósítás kiadás megtérítése |
|
400 |
|
Bevételek összesen |
|
4 971 |
|
Kiadások 1991-ben
Bér
Dologi |
|
1 538
2 349 |
|
Családi pótlék folyósítás kiadás (a kifizetett összeg 0,5%-a) |
|
400 |
|
Alapelőirányzat |
|
4 287 |
|
Fejlesztés |
|
455 |
|
Kiadások összesen |
|
4 742 |
|
Megtakarítás |
|
229 |
|
Tartalék az év végén (1989—
91. évi megtakarítások) |
|
1 106 |
a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetéséről, továbbá a Társadalombiztosítási Alapról szóló
1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
I. A társadalombiztosítás 1990. évi várható pénzügyi helyzete
Az Országgyűlés az 1989. évi XLVIII. törvényben a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetését 347,0 milliárd forintos bevételi és 342,6 milliárd forintos kiadási előirányzattal 4,4 milliárd forintos bevételi többlettel fogadta el. Az év során — a fogyasztói árak tervezettnél magasabb növekedésével összefüggésben — az Országgyűlés által eldöntött, a költségvetési törvényben szereplőn felüli kompenzációs intézkedésekre került sor, amelyek miatt a törvényben meghatározott főösszegek is módosításra kerültek. Ez a kiadási főösszeget és a bevételi többletet, valamint az ellátások közül a nyugdíj, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj és a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatait érintette.
A kiadási főösszeg augusztusban — a márciusi és az augusztusi intézkedések együttes hatására — 2630 millió forinttal, novemberben pedig 10 620 millió forinttal, összesen 13 250 millió forinttal emelkedett, s ezzel 355 839 millió forintra módosult. Ezen intézkedések nyomán a bevételi többlet helyett 8839 millió forintos hiány előirányzata jelent meg a törvénymódosításnál. A nyugdíjkiadások előirányzata 11 215 millió forinttal (197 215 millió forintra), a GYES 203 millió forinttal (3403 millió forintra), a GYED 132 millió forinttal (10 832 millió forintra), a gyógyító-megelőző ellátások kiadási előirányzata pedig 1700 millió forinttal (67 700 millió forintra) emelkedett.
Az Alap 1990. évi költségvetésén végrehajtott fenti módosítások csak a központi intézkedések hatásait tükrözik. Ezek mellett a társadalombiztosítás egyensúlyi helyzetét jelentősen befolyásoló automatizmusokat is figyelembe véve az Alap bevételi-kiadási egyenleg a fentitől lényegesen eltérő képet mutat. Az 1990. évi várható bevételi és kiadási adatok a következők szerint foglalhatók össze.
Az év első kilenc hónapjának tényadatait és a hátralevő három hónapban várható folyamatokat figyelembe véve a bevételek kisebb, a kiadások nagyobb mértékben haladják meg az eredeti előirányzatot, s ennek következtében bevételi többlet helyett az Alap várhatóan hiánnyal (kiadási többlettel) zár az év végén.
A társadalombiztosítás várható összes bevétele az előirányzott 347,0 milliárd forintot 11,7 milliárd forinttal meghaladva 358,7 milliárd forint körül alakul. A terven felüli bevételek nagyobb része a munkajövedelemnek az előirányzottnál dinamikusabb növekedéséből adódik, s ebben meghatározó szerepet játszik az árszínvonal vártnál gyorsabb ütemű emelkedése és a gazdálkodó szervezetek árkövető bérpolitikája. A gazdálkodói magatartás és az árak kiszámíthatatlan alakulásának együtthatása alapján nem elképzelhetetlen, hogy további 3—4 milliárd forint összegű bevétel még az említett várható összegen felül is befolyik az idei évben. Erre azonban a gazdasági folyamatok alakulásának nagyfokú bizonytalansága miatt biztonsággal nem lehet számítani, ezért várható bevételként történő figyelembe vétele nem indokolt.
A bevételek terv feletti összegének egy másik, kisebb része a ún. egyéb társadalombiztosítási bevételek és a pénzügyi tevékenység eredményének várható többletéből adódik. Az előbbi tétel alakulásában jelentős szerepe van a késedelmi pótlék szeptember 1-jei hatályú felemelésének.
A bevételek prognosztizálásánál azzal számolhatunk, hogy a kintlevőségek az év hátralevő részében számottevően nem növekednek. Szeptember végi állományuk megközelítette a 19 milliárd forintot. A járuléktartozások csökkentésére hozott eddigi intézkedések (a késedelmi pótlék mértékének növelése, az adós gazdálkodó szervezetek felszólítása stb.) nyomán remélhető, hogy az eddigi kedvezőtlen tendenciák legalább mértékükben enyhülnek.
Az Alap 1990. évi várható kiadásai — az árak évközi emelkedésének többletét ellensúlyozó novemberi intézkedések hatását is figyelembe véve — az eredeti előirányzatot 18,8 milliárd forinttal, a módosított előirányzatot 5,5 milliárd forinttal meghaladva 361,4 milliárd forintot tesznek ki. Az ellátási kiadások többségénél terven felüli kifizetésekre kell számítani, amelyet egyes kiadási tételeknél a prognosztizálható megtakarítás — a kiadások összegezésénél — valamelyest mérsékel.
A nyugdíjkiadások éves várható összege 202,5 milliárd forint, szemben az eredetileg előirányzott 186,0 milliárd, illetve a módosított előirányzatként szereplő 197,2 milliárd forinttal. Az eredeti előirányzathoz viszonyított 16,5 milliárd forintos várható többletkiadás döntően a központi intézkedésekből adódik.
— a januári nyugdíjemeléshez szükséges összeg 3,2 milliárd forinttal meghaladta az e célra előirányzottat;
— az évközi (márciusi és augusztusi) intézkedések 2,1 milliárd forinttal növelik az idei nyugdíjkiadásokat;
— a novemberi egyszeri nyugdíjkiegészítés forrásigénye 9,1 milliárd forint;
— a további (mintegy 2,1 milliárd forint) túllépést a nyugdíjasok számának az előirányzottnál 20 000 fővel nagyobb növekedése (kihatásában mintegy 1,5 milliárd forint), valamint az új és a régi nyugdíjak tervezettnél erőteljesebb cserélődése (0,6 milliárd forint) okozza.
A társadalombiztosítás 1990. évi költségvetését terhelően (március 31-ig) kifizetett családi pótlék összege (14,7 milliárd forint) 0,3 milliárd forinttal kevesebb az előirányzottnál.
Az anyasági ellátások körében az előirányzotthoz képest megtakarítás (0,5 milliárd forint) várható, ami egymással ellentétes irányban ható tényezők következménye. Csökkent a születések száma (0,1 milliárd forint). Az előirányzathoz képest a gyermekgondozási segélyt, illetve a gyermekgondozási díjat igénybe vevők között az előbbiek felé tolódott el az arány. Ez mintegy 0,7 milliárd forint megtakarítást von maga után. Ugyanakkor terven felüli emelésre került sor a gyermekgondozási díj minimumánál és a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótléknál, mintegy 0,3 milliárd forint összegben.
A táppénzkiadásoknál az első kilenc havi adatok az előirányzotthoz képest megtakarítást (0,5 milliárd forint) valószínűsítenek; az éves kiadás azonban attól is függ, hogy lesznek-e, és ha igen, milyen mértékben az év végén járványszerű megbetegedések. A tápppénzkiadás vártnál mérsékeltebb növekedését az alkalmazásban álló biztosítottak létszámának jelentős csökkenése magyarázza, amely ellensúlyozza a tervezettnél is jobban emelkedő táppénzes arány (6,4%) hatását.
A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatásnál a kiadások várhatóan mintegy 1,5 milliárd forinttal meghaladják az előirányzatot. Ennek fő oka, hogy a gyógyszeráremelés hatása nem került áthárításra: a lakosságra jutó hányadot a társadalombiztosítás finanszírozza. (Ennek közvetett kiadás-növelő hatása is van, mivel a változatlan térítési díjak mellett a gyógyszerfogyasztás volumene is erőteljesebben nő.) Kedvezőtlen körülmények összejátszása esetén a most jelzett várhatónál magasabb kiadás is előadódhat.
A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások várható 1,7 milliárd forintos többlete az Alap terv fölötti várható többletbevételével van összefüggésben. Az Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvény 4. § (4) bekezdése szerint a terv fölötti bevétel arányos részét a gyógyító-megelőző ellátások kiadásaira kell fordítani. Az így adódó kiadási többletre az Országgyűlés 1,7 milliárd forint összegű előirányzat-növelést engedélyezett. Az ún. egyéb ellátások (temetési segély, megváltozott munkaképességű dolgozók keresetkiegészítése stb.) várható 2,5 milliárd forintos kiadása mintegy 0,2 milliárd forinttal alacsonyabb az előirányzottnál.
Az egyéb társadalombiztosítási kiadásként kimutatott 0,3 milliárd forint döntően az ellátások folyósíthatósága érdekében felvett rövidlejáratú hitelek kamatkiadásaiból fakad.
A társadalombiztosítás működésére fordított kiadások várható összege (3,1 milliárd forint) megegyezik az előirányzattal. A 3,1 milliárd forintos működési kiadástól elkülönül a családi pótlék folyósításával összefüggő 1990. évi ügyviteli kiadás. Ennek összegét az állami költségvetés megtéríti a Társadalombiztosítási Alap javára.
A társadalombiztosítás bevételei várhatóan 11,7 milliárd forinttal, a kiadások pedig 18,8 milliárd forinttal haladják meg az eredeti előirányzatot. Ennek következtében az Alap 1990. évi egyenlege várhatóan — 2,7 milliárd forint körül alakul. Az eredetileg előirányzott egyenleg 4,4 milliárd forint volt; ezt csökkenti 7,1 milliárd forinttal a várható többletbevétel és többletkiadás egyenlege. Kedvezőbb idei bevételi helyzetben a hiány kismértékű pozitív egyenlegbe fordulhat át.
A Társadalombiztosítási Alap várható hiánya miatt előreláthatóan szükség lesz az Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvény 5. § (1) bekezdésében rögzített költségvetési garancia tényleges érvényesítésére. A költségvetési garancia magában foglalja a hiányt finanszírozó, valamint a törvényben rögzített, a kiadási főösszeg 1,2%-át kitevő bevételi többletet biztosító költségvetési hozzájárulást. A hiányt finanszírozó részt (várhatóan kb. 2,7 milliárd forint) az Alap 1990. évi bevételeként kell figyelembe venni, hiszen az az 1990-ben ténylegesen teljesített, likvid forrásból megelőlegezett kiadások fedezetére szolgál. A bevételi többletet finanszírozó részt (várhatóan kb. 4,3 milliárd forint) viszont 1991-ben tartalékba kell helyezni, hiszen a bevételi többlet is — ha 1990-ben ténylegesen létrejön — tartalékba került volna. Amennyiben az Alap mégis bevételi többlettel zárna, amelynek összege azonban kisebb a hivatkozott 1,2%-os mértéknél, a különbözetre nyújtott állami költségvetési hozzájárulásnak értelemszerűen tartalékba kell 1991-ben kerülnie. Ebben az esetben vizsgálni kell, hogy az így megtérítendő összeg kisebb, vagy nagyobb-e, mint az a megtérítés, amely az Alapnak a gyógyszertérítési díjak emelésének elhalasztásával, illetve a korengedményes nyugdíjazás többlet-kiadásai munkáltató általi megtérítésének elmaradásával összefüggésben az állami költségvetéstől jár. Ha ez utóbbi összeg nagyobb, akkor a bevételi többletre vonatkozó garancia alapján járó összeg helyett ezt kell megtéríteni.
1990-ben az állami költségvetés helyett 3 hónapon át a társadalombiztosítás finanszírozta a családi pótlék kiadást. Az állami költségvetés által ezzel összefüggésben fizetendő kamat az Alap 1991. évi kamat- és egyéb hozambevételei között jelenik meg, az előirányzat szerint 3,5 milliárd forint összegben (11 hónap átlagos ,,kölcsönzési'' idő, 26% kamat). Ezt az összeget 1991-ben a likviditási tartalékba kell helyezni. (Ez az Alap 1991. évi 3,5 milliárd forint összegű kidását jelenti.)
Az 1990. évi mérlegben szerepelnek a családi pótlék folyósításával összefüggő ügyviteli kiadások, illetve ezek állami költségvetés általi megtérítése.
II. A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetése, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosítása
A társadalombiztosításban számos feszültség mutatkozik, amelyek az 1991. évi költségvetés kialakításánál is nehézségeket okoznak.
A társadalombiztosítási rendszer megváltoztatása elengedhetetlen. Ugyanakkor a társadalmi és a gazdasági folyamatokban végbement változások nemcsak sürgetik, hanem bizonyos értelemben késleltetik is a társadalombiztosítás korszerűsítését. A társadalombiztosítás olyan nagy rendszer, amelynek alapvető megváltoztatása korszakos elkötelezettségeket teremt, és viszonylag hosszú időt vesz igénybe. Az alapvető döntéseknél elengedhetetlen a társadalmi konszenzus. Ezt a konszenzust egy legitim társadalombiztosítási önkormányzat elősegítheti, ezért annak — a lehetőségektől függően — mielőbb létre kell jönnie.
Ugyanakkor az 1991. évi költségvetés elkészítéséhez egyes, a gyakorlat által felvetett kérdésekre már most választ kell adni, a szóbajöhető megoldások közül választani kell. Nagyon fontos e tekintetben, hogy csak olyan változtatásokra kerüljön sor, amelyek a távlati korszerűsítés irányába hatnak, illetve nem visszafordíthatatlanok.
A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének összeállításánál számos olyan kérdés merül fel, amely nem független az Alap funkcionálását meghatározó jogi előírásoktól.
Az önálló Társadalombiztosítási Alap 1989. évi létrejöttéről az 1988. évi XXI. törvény rendelkezett. E törvény az Alap működésének csak általános kereteit jelölte ki; a pénzügyi, elszámolási, számviteli rend szabályozását minisztertanácsi hatáskörbe utalta. Az Alap elmúlt két évi működésének tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a gyakorlatban több olyan kérdés vetődik fel, amelyre sem a törvény, sem a végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendelet nem ad megnyugtató választ. Nem jött létre egyértelmű, zárt szabályozás az Alap bevételi többletének felhasználása, az Alap pénzügyi tevékenységére vonatkozó jogosítványok és a pénzügyi tevékenységből származó eredmény felhasználása tekintetében. Több kérdés tisztázatlan a működési költségeket illetően is. Szabályozatlan az 1988. évi XXI. törvényben említett forgóalap és az Alap 1990. évi költségvetéséről szóló 1989. évi XLVIII. törvényben meghatározott likviditási tartalék viszonya. Az e szabályozatlanságokból fakadó nehézségek az Állami Számvevőszék által folytatott vizsgálat során is felszínre kerültek. Az 1991-es költségvetéssel egyidőben ezért az 1988. évi XXI. törvény módosítása a nyitott kérdések rendezése érdekében feltételenül indokolt. Ennek keretében sor kerül az ellátási és a működési kiadások teljes különválasztására, amelyre az Alap gyakorlati működésének eddigi tapasztalatai alapján szükség van. A továbbiakban elkülönülnek egymástól az Alapból az Alap bevételeivel arányosan (1%-os mértékben) a működési költségvetésbe kerülő, valamint a közvetlenül ide helyezhető összegek. Egyidejűleg megoldódik a működési célra felhasználható, de az adott évben ténylegesen igénybe nem vett összeg tartalékolása is, amelyre elsősorban a nagyobb beruházások megvalósítására való felkészülés érdekében van szükség. A törvényjavaslat szabályozza az Alap bevételi többletéből képezhető alapokat és rögzíti, hogy az Alap pénzügyi tevékenységéből származó eredményt milyen feltételek mellett, milyen célokra lehet felhasználni. Bár a javaslatok számos ponton érintik az 1988. évi XXI. törvényben foglalt rendelkezéseket, mégsem indokolt az Alapról új törvény megalkotása. Ennek oka, hogy az Alapra vonatkozó szabályozás ismételt és teljeskörű felülvizsgálata elkerülhetetlen lesz a társadalombiztosítási önkormányzat létrejöttekor. A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének fő összegei azonosak: mind a bevételnek, mind a kiadásnak 453,7 milliárd forint az előirányzata. A 0 egyenleg tervezésében egyidejűleg fejeződik ki, hogy az ellátásokra fordított összegeknek legalább olyan mértékben kell növekedniük, amilyenben azt a bevételek megengedik, valamint az, hogy az igen nehéz helyzetben levő állami költségvetés deficit-finanszírozó hozzájárulását az Alap költségvetésében nem lehetséges előirányozni.
A tervezésnél jelentős bizonytalanság forrása a járuléktartozások alakulása. A bevételi előirányzatok — a lehetséges mértékben — számolnak az e téren szükséges és tervezett intézkedések kedvező hatásával, a járulékbehajtás pénzügyi és jogi eszközrendszerének a változásával.
A bevételek döntő többsége, 436,9 milliárd forint (96,3%) a társadalombiztosítási- és nyugdíjjárulék címén befizetett összeg. Az ez évi várható adathoz képest a növekedés 24%. A járulékbevételek előirányzata 20%-os bruttó keresettömegnövekedés feltételezésén alapul. A vállalati-szövetkezeti szektorból befolyó társadalombiztosítási járulékbevétel növekedését illetően ilyen ütemmel számol az előirányzat, amely ütemet kb. 1 százalékponttal megemeli a járuléktartozások alakulásának kedvezőbbre fordulása. A költségvetési szerveknél előirányzott 26%-os növekedést a 20%-os bérautomatizmuson felül megvalósítandó, az egészségügy és az oktatás területére kiterjedő központi bérpolitikai intézkedés hatása magyarázza. A magánszektorból származó járulékbevétel emelkedése — a szektor dinamikus fejlődésének megfelelően — szintén lényegesen gyorsabb ütemű az általánosnál. A nyugdíjjárulék növekedési ütemét 1—2 ponttal 20% fölé viszi a központi bérpolitikai intézkedések nyomán kiáramló bértöbblet. A munkanélküli segély után fizetendő járulékok összege — igen dinamikus növekedéssel — 5,0 milliárd forintban irányozható elő a foglalkoztatási helyzet romlása, a munkanélküliek számának erőteljes növekedése miatt.
Az egyéb bevételek előirányzata 10,3 milliárd forint (az összes bevétel 2,3%-a), amely 91,4%-kal több az ez évi várhatónál. Ezt az erőteljes növekedést a politikailag rehabilitált személyek nyugdíjkiegészítésével kapcsolatos kiadásoknak az állami költségvetés által történő megtérítése (2345 millió forint), a foglalkoztatási célú korengedményes nyugdíjak miatti többletkiadások megtérítése (2155 millió forint), valamint a késedelmi pótlék és a rendbírság bevételi tételének 30%-os növekedése okozza.
A társadalombiztosítás kamat- és egyéb hozambevételeinek előirányzata 6,5 milliárd forint (az összes bevétel 1,4%-a), amely több mint 800%-kal magasabb az ez évi várhatónál. Az előirányzat összegében a tartós lekötésű értékpapírok hozama (Lakás Alap fedezeti kötvény: 2,7 milliárd forint; részvények osztaléka: 0,3 milliárd forint) mellett a családi pótléknak az állami költségvetés helyett történő 1990. évi finanszírozásával összefüggő 3,5 milliárd forint összegű kamatérítés jelenik meg. Az előirányzatnak az ez évi várható összeghez képest bekövetkező nagymértékű növekedését részben ez a tétel, részben a Lakás Alap fedezeti kötvény első ízben megjelenő teljes évi hozama magyarázza.
A bevételek egyes tényezőinél tapasztalható eltérő növekedési ütemek átlagaként az összes bevétel az 1990. évi várható adathoz képest 26,5%-kal nő.
A társadalombiztosítás ellátási kiadásai 1990-hez képest 23,7%-kal emelkednek.
Az ellátási kiadások 84,7 milliárd forint összegű növekedéséből 70,7 milliárd forintot tesz ki a központi intézkedések nyomán bekövetkező emelkedés. Ebből a nyugellátások emelésére előirányzott összeg 50,0 milliárd forint, a gyógyító-megelőző ellátások területén előirányzott intézkedések kihatása 17,0 milliárd forint, a gyógyszertámogatásnál 1,7 milliárd forint, az anyasági ellátásoknál pedig 2,0 milliárd forint.
Az ellátási kiadások közül a legnagyobb részarányt a nyugdíjkiadások teszik ki, amelyeknek 1991. évi előirányzata 262,4 milliárd forint. Az 1990. évi várható kiadáshoz képest számított 59,9 milliárd forint összegű (29,6%-os) növekedésből 50,0 milliárd forintot tesz ki az előirányzott központi intézkedések kiadása.
Központi intézkedésként a nettó átlagkereset dinamikáját követő, a jelenleg valószínűsíthető 24%-os növekedéssel számol az előirányzat, ami 47,5 milliárd forint intézkedési keretet igényel.
A központi intézkedési keretben elkülönített tételt jelent a politikai rehabilitációval összefüggő nyugdíjkiegészítés (előirányzott összege 2345 millió forint), melynek fedezetét az állami költségvetés biztosítja.
A nyugdíjkiadás 9,9 milliárd forint összegű automatikus növekedése a következő ellentétes előjelű tényezők együttes hatásaként alakul ki. Növekszik a nyugdíjkiadás az idei intézkedések áthúzódó hatásaként 2,5 milliárd forinttal, a létszámnövekedés következtében 4,7 milliárd forinttal (50 ezer fő, 2,4%) és az ún. cserélődés hatásaként 4,3 milliárd forinttal. Csökkenti viszont a kiadásokat az, hogy az idei 9,1 milliárd forintos egyszeri intézkedésből csak 7,5 milliárd forint jelenik meg a jövő évi kiadások között.
Az anyasági ellátások kiadási előirányzata 24,0 milliárd forint, amely 32,0%-kal nagyobb az 1990. évi várhatónál. Az 5,8 milliárd forint összegű növekményből 3,8 milliárd forint automatizmusszerűen, a beszámítás alapjául szolgáló (1990. évi) átlagkereset ez évi növekedéséből, illetve a születések várható számának minimális emelkedéséből adódik; 2,0 milliárd forint pedig a nyugdíjminimum emeléséhez igazodó központi intézkedések kihatása, amely a GYED-minimumot és a GYES-t kiegészítő jövedelempótlékot érinti.
Az anyasági ellátások kiadásain belül az anyasági segély 0,7 milliárd forint, a terhességi-gyermekágyi segély 5,2 milliárd forint, a gyermekgondozási díj 12,5 milliárd forint, a gyermekgondozási segély pedig 5,6 milliárd forint összeggel részesedik.
A táppénzkiadásokban 4,9 milliárd forint (20%) többlet jelentkezik, ami 29,4 milliárd forint összegű előirányzatot eredményez. A növekedés az 1990. évi magas nominálkereset-növekedéssel magyarázható. A táppénzes arány változatlan; az alkalmazotti létszámnak az ideihez hasonló mértékű csökkenése pedig jelentősen mérsékli a kiadásnövekedést.
A gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás előirányzata 35,8 milliárd forint, amely 30,3%-kal haladja meg az ez évi várhatót. A 8,3 milliárd forint összegű növekményből 6,7 milliárd forint további intézkedések nélkül is fellép. Ezt döntően a lakosságra át nem hárított áremelés áthúzódó hatása és az eddiginél lényegesen drágább — konvertibilis elszámolásúvá váló — import magyarázza.
Az ágazatban rendkívüli a bizonytalanság, mert a valószínűleg nagymértékű import áremelésekhez vezető külkereskedelmi tárgyalások még nem fejeződtek be. Az 1990. júliusi bevezetésre javasolt, de akkor elhalasztott térítési díj rendezés újbóli előkészítés után 1991. április hónapban valósulhat meg. A népjóléti tárca és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság a gyógyszerfogyasztás mérséklését célzó más intézkedéseket is előkészít 1991. évközi bevezetésre. Ezek együttvéve sem garantálják teljes biztonsággal a gyógyszertámogatás előirányzat betartását.
A gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak előirányzata 88,1 milliárd forint, ami 30,2%-kal több az 1990. évi várhatónál. Az 1990. évi intézkedések áthúzódó hatása (az 1990-ben belépett fejlesztések, az 1990. évi bérautomatizmus, központi bérpolitikai intézkedés, minimálbér-intézkedés és az 1990. évi benzináremelés ellentételezésének szintrehozása), valamint a gyógyászati szolgáltatások ide csoportosítása 3,4 milliárd forint összeget tesz ki. A 20,4 milliárd forintos teljes kiadás-növekedésből 17,0 milliárd forint az 1991. évi központi intézkedések hatása. Ez tartalmazza a 20%-os bérautomatizmust, a dologi automatizmusokat és egyéb változásokat, továbbá fedezetet biztosít a központi bérpolitikai intézkedésre (közel 3,8 milliárd forint).
1991. évben a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatába lett átcsoportosítva a gyógyászati szolgáltatások (gyógyfürdő, anyatej) előirányzata. Erre az átcsoportosításra — azon túl, hogy így egy előirányzatba került a társadalombiztosítás által finanszírozott valamennyi egészségügyi szolgáltatás — azért került, sor, mert 1991-ben jelentősen növekednek a gyógyfürdő szolgáltatások költségei és árai. A nagymértékű költségnövekedés döntően a fürdők állami és a Vízügyi Alapból történő támogatásának megvonásából, továbbá a helyi önkormányzatok támogatásának egyre csökkenő mértékéből adódik (miközben az infláció is magas, mintegy 30—40%). A társadalombiztosítás a rendelkezésre álló forrásokból nem tudja — és nem is indokolt — a különböző okokból ugrásszerűen növekvő költségeket automatikusan megtéríteni. Ezért mielőbb indokolt változtatni a fürdő-szolgáltatások igénybevételének rendszerén (jelenleg az orvosi beutaló alapján igénybevett szolgáltatás ingyenes), továbbá a támogatásnál a fürdőkkel kötött szerződés helyett célszerű áttérni a beteg számára nyújtandó támogatásra. Ez a mai jogszabályok megváltoztatását igényli, ami a Népjóléti Minisztérium és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság feladata. Az új támogatási rendszerre való áttérés időpontjáig — az átmeneti időszakban is — meg kell oldani a betegek támogatását. Erre az egységes gyógyító-megelőző ellátás előirányzata nyújt lehetőséget.
A gyógyító-megelőző szolgáltatások működtetésének költségeit — az 1990-ben is a társadalombiztosítás által finanszírozott körben — 1991-ben a Társadalombiztosítási Alap fedezi. Az egészségügyi intézmények és az önálló alapellátási szolgálatot fenntartó önkormányzatok ez évtől közvetlenül pénzügyi kapcsolatba kerülnek a finanszírozóval. A biztonságos működtetés érdekében a költségvetési jellegű intézmény-finanszírozás fennmarad, de ezt év közben — a módszerek, tarifák kialakításával párhuzamosan — fokozatosan teljesítményfinanszírozás válthatja fel.
1991-ben csak a legszükségesebb fejlesztések többletköltségeit tudja befolyásolni az Alap, de az állami önkormányzati fejlesztésekkel azonos feltételekkel, teljesítményfinanszírozási rendszerben egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyházi, alapítványi intézmények, vállalkozások is részesülhetnek az Alapból térítésben.
Az egyéb ellátások (temetési segély, megváltozott munkaképességű dolgozók keresetkiegészítése stb.) előirányzott összege 2,5 milliárd forint, ami 2,4%-os csökkenést mutat. Ezt a számbavételi változás okozza: a korábban itt kimutatott a gyógyfürdő- és anyatej ellátással összefüggő kiadások — mint fentebb is szerepel — 1991-től a gyógyító-megelőző ellátások kidásai között jelennek meg.
Nem egészen 0,1 milliárd forinttal növekednek és megközelítik a 0,4 milliárd forintot az ún. egyéb kiadások. Ez az összeg döntően a társadalombiztosítás kamatkiadásait tartalmazza. A kamatokat várhatóan az elsősorban az idei év végén és a jövő év elején jelentkező időszakos likviditási nehézségek áthidalására szolgáló hitelfelvételek után kell fizetni.
A Társadalombiztosítási Alap kezelője költségvetésének kiadásaira (működési költségvetés) a járulék- és a társadalombiztosítási jellegű egyéb bevételek 1%-át, 4,5 milliárd forintot utal át az Alap. Az ilyen célú kiadás látszólag magas (44,2%-os) dinamikája abból adódik, hogy az 1990. évi költségvetés működési célra csak 3,1 milliárd forintot irányzott elő, amely jelentősen elmarad az 1%-os mérték által lehetővé tett kb. 3,6 milliárd forinttól. (Az 1990. évi megtakarítás működési tartalékba kerül, ami biztosíthatja a társadalombiztosítás önkormányzata létrehozásának anyagi fedezetét is.) Az Alap 1991. évi költégvetésébe viszont a teljes 1%-nak megfelelő kiadási összeg bekerül, mivel a javasolt törvényi változtatásnak megfelelően az Alap nem a ténylegesen teljesített működési kiadásokat fedezi, hanem a működési költségvetés bevételeihez saját társadalombiztosítási jellegű bevételeinek 1%-ával járul hozzá.
A működési költségvetés 1991-ben közel 5,0 milliárd forint bevétellel számol, amelyből — az Alap már említett, 4,5 milliárd forintos hozzájárulásán felül — a működési-, ár- és díjbevételek 0,1 milliárd forintot, a családi pótlék folyósítás költségeinek állami költségvetés általi megtérítése pedig — az előirányzat szerint — 0,4 milliárd forintot tesz ki. A működési célú kiadás előirányzata 4,7 milliárd forint, amelyből az alapelőirányzat 4,3 milliárd forint (bér: 1,5; dologi: 2,4; családi pótlék folyósítás: 0,4 milliárd forint); a fejlesztésre pedig 0,4—0,5 milliárd forint jut.
Az Alap 3,0 milliárd forintos kiadását jelenti, hogy a tartós lekötések hozamaként 1991-re előirányzott bevételt közvetlenül tartalékba kell helyezni. További 3,5 milliárd forint összegű kiadást eredményez a családi pótlékkal összefüggő — már említett — kamattérítésnek a likviditási tartalékba való helyezése.
A törvényjavaslatnak az 1988. évi XXI. törvényt módosító rendelkezései elkülönítik egymástól az Alapot és az Alap kezelőjének költségvetését (működési költségvetés) [13. § (2) bekezdés]. Az 1988. évi XXI. törvény megfogalmazását pontosítva meghatározzák, hogy az Alap forrása — egyebek mellett — az Alap pénzügyi tevékenységéből származó bevétel [13. § (3) bekezdés]. Pontosítják és kiegészítik az 1988. évi XXI. törvény rendelkezéseit, amennyiben kiadásként határozzák meg az ellátások finanszírozásával összefüggésben felmerült bankköltséget, és az Alap pénzügyi tevékenységének költségeit is [13. § (4) bekezdés]. A törvényjavaslat részletesen szabályozza a működési költségvetés bevételeit. Meghatározza, hogy az Alap bevételei közül mely tételek képezik a vetítési alapját a működési költségvetésbe helyezhető, 1%-nak megfelelő összegnek. Nem vehető vetítési alapként figyelembe az a bevétel, amely közvetlenül a bevételi többletből képezhető tartalékokba kerül. Az Alap bevételének 1%-ából folyamatosan jut bevételhez a működési költségvetés. Az átutalt összeg az Alap kiadása. Működési kiadás csak akkor teljesíthető, ha arra a működési költségvetésben rendelkezésre álló összeg fedezetet nyújt. A működési költségvetésben az adott évben megtakarított összeg a következő évre átvihető.
Az 1988. évi XXI. törvény rendelkezései kiegészülnek annak meghatározásával, hogy melyek azok a társadalombiztosítás által elért bevételek, amelyek közvetlenül a működési költségvetésbe kerülnek. Ezek az ellátási tevékenységhez nem kapcsolódó önálló vállalkozásból származó, valamint a működési vagyon, illetve pénzeszközök hasznosításából eredő bevételek, továbbá a családi pótlék folyósításával kapcsolatos ráfordítások megtérítése. E bevételek ilyen kezelése azért indokolt, mivel az elsőként említettek a társadalombiztosítás saját (az alaptevékenységen felül, önálló elhatározás alapján végzett tevékenységért járó) bevételei; a működési eszközök hasznosításából származó bevételek felhasználása is értelemszerűen a működési szférában történhet. (Ez felel meg az ellátási és működési kiadások különválasztásának.) A családi pótlék folyósításával kapcsolatos ráfordítások megtérítését pedig azért indokolt közvetlenül a működési költségvetésbe helyezni, mivel ez olyan ellátás folyósításának költségeit téríti meg, amelyre az Alap bevételei nem adnak fedezetet s így az 1%-nak megfelelő működési költség-fedezet sem jön létre. [13. § (5) bekezdés.] A törvényjavaslat meghatározza az Alap bevételi többletéből képezhető alapokat: a likviditási tartalékot, a befektetések hozama tartalékot és a tartósan befektetett pénzügyi eszközök tartalékát. [13. § (6) bekezdés.) A likviditási tartalék — melyet az Alap éves kiadási főösszege 6%-ának erejéig kell képezni — tartósan nem köthető le, mivel ez a bevételek és kiadások időbeli eltéréseiből adódó kockázatok megszüntetésére, enyhítésére hivatott. A likviditási tartalék előírt mértékű feltöltésének biztosítása érdekében az Alap likvid eszközökkel folytatott pénzügyi tevékenységéből származó nettó eredményt akkor is e célra kell fordítani, ha egyébként az Alap deficites. A likviditási tartalékot az előírt szintre legkésőbb az 1992. évi mérlegzárásnál fel kell tölteni
A vagyon értékmegőrzése, illetve gyarapítása érdekében a tartósan befektetett pénzügyi eszközök hozamát a tartós befektetések növelésére kell fordítani. A tartós lekötések felhasználását illetően a törvényjavaslat a döntési jogosultságot — a társadalombiztosítás önkormányzatának megalakulásáig — az Országgyűlés illetékességi körében tartja. Ez nem vonatkozik a működési vagyonra.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a működési költségvetésben, illetve a tartalékokban levő átmenetileg szabad pénzeszközöket a társadalombiztosítás rövidlejáratú pénzpiaci műveletek lebonyolításával gyarapítsa. [13. § (7) bekezdés.] Az 1988. évi XXI. törvény által megszabott kötelezettséget pontosítva, illetve kiterjesztve a törvényjavaslat előírja, hogy az Alap éves költségvetését, illetve annak végrehajtását az Országgyűlés elé kell terjeszteni, mely törvényt alkot azokról. [13. § (8) bekezdés.]
