3/1991. (V. 31.) HM rendelet
a Magyar Honvédség továbbszolgáló állományának szolgálati viszonyáról
A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtására kiadott 6/1976. (III. 31.) MT rendelet 151. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség továbbszolgáló állományának szolgálati viszonyáról a következőket rendelem:
1. § (1) Továbbszolgáló állományba a katonai szolgálat ellátására alkalmas, 35. életévét be nem töltött, büntetlen előéletű magyar állampolgár vehető fel.
(2) A továbbszolgáló állományba felvett személy (a továbbiakban: továbbszolgáló) tiszti, tiszthelyettesi, valamint állománytáblában megjelölt sorkatonai szakmai (szakszolgálati) beosztást tölthet be.
(3) A továbbszolgáló parancsnoki beosztást is betölthet.
2. § Továbbszolgálóként tiszti beosztást felsőfokú, tiszthelyettesi beosztást legalább középfokú, sorkatonai szakmai (szakszolgálati) beosztást pedig legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező személy tölthet be, ha szakképzettsége, illetve a kiképzése során szerzett ismeretei alapján az adott beosztás ellátására alkalmas és férfi esetében a sorkatonai szolgálatát teljesítette.
3. §
(1) A továbbszolgálatra jelentkezőnek és az állománybavételre jogosultnak az állománybavételt megelőzően írásban meg kell állapodnia a szolgálati beosztásban, a szolgálati helyben, az illetményben, továbbá a vállalt szolgálati idő tartamában és kezdőnapjában. A megállapodásnak tartalmaznia kell a jelentkezőnek a továbbszolgálat vállalására vonatkozó nyilatkozatát is.
(2) A továbbszolgálói szolgálati viszony (a továbbiakban: szolgálati viszony) a továbbszolgáló állományba vétellel keletkezik. Az állományba vétel a megállapodásban foglalt feltételekkel, parancsban történik.
(3) Az állományba vételre tiszti beosztás esetén a Magyar Honvédség személyügyi főnöke, tiszthelyettesi és sorkatonai beosztás esetén az állományilletékes parancsnok jogosult.
(4) A Honvédelmi Minisztériumban és a felügyelete alá tartozó intézménynél a továbbszolgálói állományba vételre a Honvédelmi Minisztérium Személyügyi Főosztályának vezetője jogosult.
(5) A továbbszolgálatra jelentkező első rendfokozatát tiszti és tiszthelyettesi beosztás esetén a hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Sorkatonai beosztás esetén a továbbszolgálatra jelentkezőt az adott beosztásnak megfelelő, de legalább őrvezetői rendfokozattal kell állományba venni.
4. § (1) A szolgálati viszony határozott időre létesül.
(2) Továbbszolgáló állományba az egyéb feltételek fennállása esetén is csak az vehető fel, aki legalább két év szolgálati idő letöltését vállalja. A továbbszolgálat tartama írásban rögzített közös megegyezés alapján, parancsban meghosszabbítható.
(3) A szolgálati viszony együttes tartama — az (5) bekezdésben foglalt korhatár figyelembevételével — tiszti és tiszthelyettesi beosztás esetén a tizenöt, sorkatonai beosztás esetén a tizenkét évet nem haladhatja meg.
(4) A szolgálati viszonyt, annak létrejöttétől számított három hónapon belül, bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti (próbaidő).
(5) A továbbszolgálat felső korhatára a betöltött 45. életév.
5. § A szolgálati viszony tartama alatt
a) a tiszti és tiszthelyettesi beosztású továbbszolgáló előléptetésére a hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok az irányadók;
b) a sorkatonai beosztású továbbszolgáló várakozási ideje az egyes tisztesi rendfokozatokban hat hónap, az őrmesteri rendfokozatban a hivatásos állományúakra megállapított idő. A sorkatonai beosztású továbbszolgáló legfeljebb törzsőrmesteri rendfokozatot érhet el.
6. § (1) A továbbszolgáló más helységbe csak kérelmére vagy írásbeli hozzájárulásával helyezhető át, illetve vezényelhető. Az évente összesen harminc napot meg nem haladó tartamú vezényléshez hozzájárulás nem kell.
(2) A továbbszolgálót a Magyar Honvédségen, illetőleg a Honvédelmi Minisztériumon kívül más szervhez (szervezethez) áthelyezni vagy vezényelni nem lehet.
7. § (1) A szolgálati viszonyban eltöltött időt a társadalombiztosítási jogszabályok szerint korkedvezményes munkakörben eltöltött időbe be kell számítani.
(2) A továbbszolgáló szolgálati nyugdíjra nem jogosult.
(3) A továbbszolgáló terhes nőt és anyát megilletik a Munka Törvénykönyvében, valamint az anya- és gyermekvédelemre vonatkozó, más jogszabályokban biztosított kedvezmények.
8. § (1) A továbbszolgálót — a (2) bekezdésben, valamint a 12. § (4)—(6) bekezdésében foglalt kivételekkel — a szolgálatban ténylegesen eltöltött idő után, az utolsó évi illetmény átlaga alapján, a szolgálati viszony megszűnésekor — végkielégítésként — a szolgálatban eltöltött minden év után egy havi, legfeljebb azonban tizenkét havi alapilletményének megfelelő leszerelési segély illeti meg.
(2) Nem jár leszerelési segély annak, akinek szolgálati viszonya rokkantsági nyugállományba helyezéssel, vagy a 10. § (2) bekezdésének e), f) és g) pontjában foglalt okból szűnik meg, továbbá, akit szolgálatának megszakítása nélkül hivatásos állományba vettek.
9. § A továbbszolgáló a szolgálati viszonyának tartamára — ha azt szolgálati helye és beosztása indokolja — az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint szolgálati lakást kaphat.
10. § (1) A szolgálati viszony tartalékos állományba vagy rokkantsági nyugállományba helyezéssel szűnik meg.
(2) Tartalékos állományba helyezéssel kell megszüntetni a szolgálati viszonyát annak a továbbszolgálónak,
a) akinek a vállalt szolgálati ideje letelt és annak meghosszabbítására nem került sor;
b) akinek szolgálati viszonya átszervezés, illetőleg a katonai szervezet (alakulat) áttelepülése (megszűnése) miatt csak más helyőrségbe történő áthelyezéssel vagy vezényléssel fenntartható, ennek feltételei [6. § (1) bekezdés] azonban nem állnak fenn;
c) aki szolgálatának ellátására alkalmatlan, ha a rokkantsági nyugállományba helyezés, illetőleg a szolgálati viszony fegyelmi úton történő megszüntetésének feltételei nem állnak fenn;
d) aki szolgálati viszonyának a vállalt idő letöltése előtti megszüntetését azért kéri, mert körülményeiben olyan előre nem látható változás következett be, amelynek folytán a szolgálat további ellátása számára aránytalan nehézséget, illetőleg hátrányt okozna;
e) akivel szemben szolgálati viszony megszüntetése fegyelmi fenyítést szabtak ki;
f) akivel szemben büntető eljárás keretében lefokozás mellékbüntetést alkalmaztak;
g) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, kivéve, ha a bíróság azt katonai fogdában rendelte végrehajtani.
(3) A vállalt idő letelte előtt, kérelemre, a (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltételek hiányában is meg lehet szüntetni a szolgálati viszonyt, ha a megszüntetés szolgálati érdeket nem sért.
(4) Tartalékállományba helyezésre, továbbá a leszerelési segély megállapítására a 3. § (3) és (4) bekezdése szerinti parancsnok (elöljáró) jogosult.
11. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a továbbszolgálók szolgálati viszonyára — eltérő rendelkezés hiányában — a Magyar Honvédség hivatásos állományának szolgálati viszonyára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
12. § (1) Ez a rendelet 1991. június 1-jén lép hatályba; egyidejűleg a tiszti és tiszthelyettesi továbbszolgálat rendjének szabályozásáról szóló 57/1973. (HK 29.) HM utasítás, valamint az ennek módosítására kiadott 42/1980. (HK 20.) HM utasítás és a 92/1987. (HK 35.) HM utasítás a hatályát veszti.
(2) E rendelet rendelkezéseit — a (3) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével — a hatálybalépéskor fennálló szolgálati viszonyok, továbbá a továbbszolgáló állományba történő felvétel (meghosszabbítás) iránt folyamatban lévő jelentkezések (kérelmek) esetében is alkalmazni kell. A jelentkező (meghosszabbítást kérő), ha a továbbszolgálatot az e rendeletben foglalt feltételekkel nem vállalja, jelentkezését (kérelmét) az állománybavételről (meghosszabbításról) szóló parancs közléséig visszavonhatja.
(3) A rendelet nem érinti azok szolgálati viszonyát (szolgálati idejének meghosszabbítását), akik a rendelet hatálybalépésekor a 2. §-ban előírt végzettséggel (szakképzettséggel) nem rendelkeznek.
(4) A rendelet hatálybalépésekor fennálló szolgálati viszony esetében a hatálybalépés időpontja előtt vállalt szolgálati idő leteltéig terjedő időre a továbbszolgálót megillető leszerelési segély összege minden továbbszolgálatban eltöltött év után, tiszt esetében 1—4 évig évente kéthavi, 5—10 évig évente két és fél havi, tiszthelyettes esetében 1—10 évig évente egy és fél havi, 11—15 évig évente kéthavi alapilletmény.
(5) A rendelet hatálybalépésekor fennálló, a hatálybalépést követően meghosszabbított szolgálati viszony esetében a továbbszolgálót a szolgálati viszony megszűnésekor, a szolgálati viszony meghosszabbításáig terjedő időtartamra a (4) bekezdésben, a meghosszabbítás(ok) időtartamára a 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint számított leszerelési segély illeti meg.
(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott leszerelési segély együttes összege tiszt esetében a huszonhárom, tiszthelyettes esetén a huszonöt havi alapilletménynek megfelelő összeget nem haladhatja meg.
(7) A rendelet hatálybalépése előtt felvett továbbszolgálói jutalom-előleg összegét a leszerelési segély összegéből le kell vonni.
Dr. Für Lajos s. k.,
honvédelmi miniszter
