34/1991. (XII. 18.) PM—NGKM együttes rendelet
a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM—KkM együttes rendelet módosításáról
1992.01.01.
A vám- és pénzügyőrségről, valamint a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 9/1966. (II. 5.) Korm. rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — a következőket rendeljük:
1. §
A vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló — többször módosított*1 — 39/1976. (XI. 10.) PM—KkM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(4) Aki a körülményekből feltehetően vámárunak minősülő árut talál, köteles ezt a körülményt legkésőbb nyolc napon belül a legközelebbi vámhivatalnál vagy határőrségi, illetőleg rendőri szervnél bejelenteni. A határőrségi, illetőleg rendőri szerv a bejelentésről értesíti a legközelebbi vámhivatalt. A vámhivatal a talált vámáru bejelentéséről és átvételéről jegyzőkönyvet készít, a továbbiakban a vámárut a raktározásra vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni.''
,,(7) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a vám összegét a nem külkereskedelmi áruforgalomban fizetendő vámbiztosíték szempontjából egységes 15%-os vámtétel alkalmazásával kell megállapítani.''
3. §
(1) A R. 7. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A szeszes ital, a dohánytermék és a kávé kivételével egységes 15%-os vámtétellel kell a vámot kiszabni az utas- és ajándékforgalomban beérkezett vámáru után, ha a vámáru egyedi értéke az 5000 Ft-ot nem haladja meg. Az utas- és ajándékforgalomban beérkező vámáru vámkezelése során az 1. számú mellékletben foglaltakat is figyelembe kell venni.''
(2) A R. 7. §-ának (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E jogszabály rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából)
,,a) külkereskedelmi áruforgalomban behozottnak azt a vámárut, külkereskedelmi áruforgalomban kivittnek azt az árut (vámárut) kell tekinteni, amely — a c)—d) pontokban foglaltak kivételével — belföldi jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szakcsoport vagy egyéni vállalkozó részére érkezik be, illetőleg ezek által kerül kivitelre, ideértve a képző-, ipar- és fotóművészek, valamint az általuk létrehozott alkotóközösségek részére érkező vagy az általuk kiküldött árukat, a természetes személyek által az Országos Találmányi Hivatalnál bejelentett vagy szabadalmaztatott, külföldre bármilyen címen kivitt találmányt, továbbá a mezőgazdasági termelő által előállított és kölföldre értékesítés céljából kiszállított mezőgazdasági terméket is, amennyiben a vámáru behozatala, illetve az áru (vámáru) kivitele külkereskedelmi tevékenység keretében történt.''
4. §
(1) A R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Miniszétriumával, a Belügyminisztériummal, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal egyetértésben belföldi jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: üzemeltető) részére legalább 2000 m2 vagy ennél nagyobb, tulajdonában vagy használatában lévő, területet — az üzemeltető kérelmére — vámszabadterületté nyilváníthat.''
(2) A R. 9. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(6) A vámszabadterületen üzem létesítéséhez, üzemi tevékenység folytatásához — az egyéb hatósági engedélyeken kívül — a Pénzügyminisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának engedélye is szükséges.''
,,(8) A vámkezelés elvégzésére szolgáló árunyilatkozaton feltüntetett, a külkereskedelmi statisztika alapját képező adatok helyességéért, az adattartalomért az árunyilatkozatot adó a felelős.''
6. §
(1) A R. 31. §-a (3) bekezdésének a), c) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés kiegészül a következő l) ponttal:
(Az 1. §-ban foglaltaktól eltérően:)
,,a) a nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkező gépkocsi és az 50 000 Ft-nál nagyobb értékű motorkerékpár belföldi forgalom számára való vámkezelésére, illetve az ideiglenes használat céljára 6 hónapot meghaladó időtartamra behozott gépjármű behozatali előjegyzésére Baranya, Somogy és Tolna megyében a pécsi vámhivatal, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun és Szolnok megyében a kecskeméti vámhivatal, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében a miskolci vámhivatal, Csongrád és Békés megyében a szegedi vámhivatal, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében a győri vámhivatal, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a debreceni vámhivatal, Zala és Vas megyében a zalaegerszegi vámhivatal, Pest, Fejér és Nógrád megyében a Buda-környéki vámhivatal, Budapesten a budapesti 7. számú vámhivatal;''
,,c) a Magyarországon működő külföldi kulturális intézetek, külföldi társaságok (vállalatok) magyarországi képviseletei, továbbá e szervezetek, a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok, a külföldi érdekeltségű társaságok nem magyar állampolgárságú tagjai, a nem magyar állampolgárságú sajtótudósítók részére érkező vámáruk vámkezelésére — az a) pontban meghatározott vámáruk kivételével — a székhelyük, illetőleg lakóhelyük szerint illetékes vámhivatal;''
,,i) a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák körébe tartozó — külön jogszabályban meghatározott — vámáruk vámkezelésére — az árutovábbítás és a kiléptetés kivételével — a megyeszékhelyen működő vámhivatal, Budapesten a 4., 6. és 7. számú vámhivatal, Pest megyében a Buda-környéki vámhivatal;''
,,l) elektromos vezetéken, csővezetéken szállított energia, illetőleg egyéb vámáru vámkezelésére az országos parancsnokság által esetenként kijelölt vámhivatal;''
(illetékes)
(2) A R. 31. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(6) Az (5) bekezdés a)—b) pontja szerint számlaként a vámhivatal azt az okmányt (a továbbiakban: számla) fogadhatja el, amely tartalmazza
— az eladó és a vevő (címzett) nevét, címét, telephelyét,
— a számla kiállításának keltét és a számla számát,
— az áru származási országát,
— a szállítási és fizetési feltételeket,
— a csomagok jelét és darabszámát,
— az áru kereskedelemben szokásos megnevezését, súlyát, térfogatát, vételárát, egységárát (árufajtánként külön-külön).
Többféle áru esetében, ha a számla összevont értéket tartalmaz, azt az árunyilatkozatot adónak az egyes áruk között értékarányosan meg kell osztania.''
(3) A R. 31. §-a kiegészül a következő (7)—(9) bekezdésekkel:
,,(7) Gépjárművek vámkezeléséhez a vámhivatal számlaként azt az eredeti okmányt fogadja el, amely a (6) bekezdésben foglaltakon túlmenően tartalmazza
— a gépjármű gyártmányát, típusát,
— a motor hengerűrtartalmát,
— a kiegészítő szerelvényeket, tartozékokat,
— a gépjármű gyártási évét, motor- és alvázszámát,
— a vételárat annak megjelölésével, hogy az milyen költségeket foglal magában,
— a számlát kiállító eredeti, cégszerű aláírását.
Amennyiben a számlán több gépjármű szerepel, a fenti adatokat minden gépjárműről külön fel kell tüntetni.
(8) A vámkezeléshez — a gépjármű kivételével — olyan, az exportőr által készített, telexen, telefaxon küldött számlamásolat is elfogadható, amely nem tartalmazza a számlát kiállító eredeti, cégszerű aláírását.
(9) A belterületen működő vámhivatal elrendelheti a vámárunak (árunak) vámkezelés céljából a vámhivatal hivatalos vagy áruvizsgálatra kijelölt helyére történő beszállítását.''
7. §
(1) A R. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A vámáru és a kivitelre kerülő áru vámkezelését árunyilatkozattal kell kérni. Az árunyilatkozat egyben statisztikai adatgyűjtést is szolgál. Az árunyilatkozatnak tartalmaznia kell a vámárura, illetőleg a kivitelre kerülő árura, továbbá a fuvareszközre vonatkozó adatokat (amelyek a vám kiszabásához, a statisztikai információ gyűjtéséhez stb. szükségesek), a feladó (küldő) és a címzett adatait, valamint az arra vonatkozó kérelmet, hogy a vámhivatal az árut milyen vámkezelésben részesítse.''
,,(4) Az elektromos vezetéken, csővezetéken beérkező vámáruról — a mérési jegyzőkönyvek adatainak figyelembevételével — a vezeték üzemeltetője köteles árunyilatkozatot adni.''
8. §
A R. 38/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (2)—(3) bekezdés számozása (3)—(4) bekezdésre módosul:
,,(2) A megyei (fővárosi) parancsnokság köteles a konszignációs raktár engedélyét felfüggeszteni, ha a raktárengedélyes az 55. § (4) bekezdésében előírt kötelezettséget ismételten megszegi, vagy ha a vámfizetésre kötelezettnek vámtartozása van. A konszignációs raktár további működése a vámtartozás megfizetése után és csak akkor engedélyezhető, ha a raktárengedélyes a 6. § (1) bekezdésében foglaltaknak eleget tett. Ezt követően a konszignációs raktárba vámárut csak vámbiztosíték nyújtása mellett lehet beraktározni.''
(A raktárdíj)
,,b) postacsomag után — tekintet nélkül a súlyukra — csomagonként és megkezdett napontként 50 Ft;
c) egyéb áruk után megkezdett 100 kg-onként és naponként 100 Ft.''
10. §
(1) A R. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Vámárut raktározni — a (4) és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével — legfeljebb 24 hónapig szabad. A raktározási határidőt indokolt esetben a megyei (fővárosi) parancsnokság további 24 hónappal meghosszabbíthatja. A raktározási határidő meghosszabbítása iránti kérelmet annál a vámhivatalnál kell benyújtani, amely a vámárut raktározta.''
,,(5) A talált és elhagyott vámáruk raktározási határidejét három hónapban kell megállapítani. Ez a határidő nem hosszabbítható meg.''
,,(2) Nem kell árunyilatkozatot adni, ha az árunak, vámárunak a vámraktárba történő felvétele a 40. § (3) és (5) bekezdésében, illetőleg a 41. § (1) bekezdésében foglaltak szerint történt, továbbá, ha a fuvarozó vállalat vagy a posta a kezelésében lévő vámárut saját raktáraiban vagy rakodóhelyein raktározza. Ez utóbbi esetben a vámáru azonos állapotban történő megőrzéséről a fuvarozó vállalat vagy a posta köteles gondoskodni.''
,,(2) Az áru értékesítéséből befolyt összegből az értékesítés és a raktározás költségeit, az esetleg felmerülő más költségeket, vámáru értékesítése esetén még a vámot és a vámmal együtt fizetendő adókat is le kell vonni, a fennmaradó összeget pedig vámáru esetében annak kell kifizetni, akinek a Raktározási Elismervény a birtokában van. Talált, elhagyott vámáru esetében a fennmaradó összeg a vámáru tulajdonosának vagy megbízottjának a raktározás napjától számított egy éven belül fizethető ki. Elkobzott, valamint az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlott áru értékesítése esetében az értékesítésből befolyt összeget állami bevételként kell elszámolni.''
13. §
A R. 48. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint kiegészül az alábbi l) ponttal:
(Behozatali előjegyzésben kell vámkezelni)
,,b) azt a külföldi rendszámú gépjárművet, amelyet a megsérült és nem használható magyar rendszámú gépjármű helyett, a javítás megtörténtéig a külföldi biztosító társaság a magyar állampolgár részére rendelkezésre bocsátott. E pont alapján gépjármű 60 napig vehető behozatali előjegyzésbe. Ez a határidő nem hosszabbítható meg.''
,,d) a bérleti és a haszonbérleti szerződés alapján ideiglenesen behozott vámárut,''
,,l) az idényjellegű mezőgazdasági munkák végzésére, szerződés alapján behozott mezőgazdasági gépet 60 napot meg nem haladó időtartamra.''
,,Bérleti, haszonbérleti vagy haszonkölcsön esetében a jóváírást az 54. § (4) bekezdésében, valamint a 92. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell elvégezni.''
,,(4) A konszignációs raktárból kitárolt és egy naptári hónap alatt belföldön forgalomba hozott vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelését — a gépjármű kivételével — a raktárendegélyes vagy a raktárkezelő vállalat legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles kérni. Gépjármű vámkezelését a kitárolás előtt kell kérni.''
,,(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a vámkezeléshez be kell mutatni a behozatali engedély eredeti példányát.''
,,(1) A külkereskedelmi áruforgalom keretében kiszállításra kerülő áru kiviteli ellenőrzéséhez és kiviteli előjegyzésben való vámkezeléséhez kiviteli engedély akkor szükséges, ha azt a jogszabály előírja. A kiviteli engedély eredeti példányát a kiviteli ellenőrzésnél be kell mutatni.''
18. §
(1) A R. 68. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A külön jogszabályban meghatározott eseteken kívül a pirotechnikai készítmények behozatalához, kiviteléhez és az ország területén történő átszállításához a Belügyminisztérium engedélye is szükséges.''
(2) A R. 68. § (4) bekezdés a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) (Nem vámkezelhetők)
,,a) Terjesztére alkalmas mennyiségben a Magyar Köztársaság vagy más ország, továbbá valamely nép, nemzetiség, felekezet vagy faj elleni gyűlölet keltésére alkalmas, valamint általános emberi értékeket, közerkölcsöt és közszemérmet, emberi jogokat sértő sajtótermékek, kiadványok, ábrák és tárgyak, valamint pornográf jellegű termékek, horror filmek stb. Terjesztésre alkalmasnak kell tekinteni az említett árukból a fajtánként, személyenként, illeve küldeményenként 1 db-ot meghaladó mennyiséget.''
(3) A R. 68. §-a (7)—(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(7) Nem külkereskedelmi áruforgalomban közvetlen emberi fogyasztára alkalmatlan, szeszgyártási termék (finomszesz, víztelen szesz) a Magyar Köztársaság területére nem hozható be, területéről nem vihető ki, azon át nem szállítható. A szeszgyári termék külföldre vagy belföldre visszavihető, vámáruként az állam részére ellenszolgáltatás nélkül felajánlható.
(8) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott, a szerzői jog hatálya alá tartozó árukat behozatali előjegyzésben vagy a belföldi forgalom számára vámkezelni csak a Szerzői Jogvédő Hivatalnak vagy a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének erre vonatkozó igazolása alapján lehet.
(9) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott kórház- és orvostechnikai műszert, gépet, eszközt, berendezést, gyógyászati segédeszközt, valamint fogászati anyagot a 48. § d) — f) pontjai alapján behozatali előjegyzésben vagy a belföldi forgalom számára vámkezelni csak az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet hozzájárulása alapján lehet.''
19. §
A R. 72. §-ának jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésre módosul és kiegészül a következő (2) bekezdéssel:
,,(2) Vámmentes az a vámáru, amely a vámeljárások vagy vámkezelések folyamatában baleset vagy elháríthatatlan esemény (vis maior) következtében megsemmisült, feltéve, hogy ezt a körülményt elfogadható módon igazolták.''
20. §
(1) A R. 73. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(6) Vámmentesek az oktatási, a tudományos és a kulturális jellegű tárgyak behozataláról szóló, Lake Successben, 1950. november 22-én kelt és az 1979. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett megállapodásban meghatározott könyvek, kiadványok, dokumentumok, oktatási, tudományos és kulturális jellegű műalkotások és ilyen gyűjtők műtárgyai, az oktatási és kulturális jellegű vizuális vagy auditív anyagok, tudományos műszerek és készülékek, valamint a vakok részére készült tárgyak.''
(2) A R. 73. §-a kiegészül a következő (7)—(9) bekezdésekkel:
,,(7) Az Egyezmény A)—C) mellékleteiben szereplő árukat, ha azok nem tartoznak az A) melléklet (xii), a B) melléklet (iv) és a C) melléklet (i), (iii), és (v) pontjaiban meghatározott áruk körébe, a vámhivatal vámmentesen vámkezeli. Az említett pontokban szereplő vámáruk vámmentes vámkezelésének feltétele, hogy a vámkezelést kérőt az országos parancsnokság a vámmentességre jogosultak körébe felvegye. Az Egyezmény E) mellékletében jelölt áru akkor kezelhető vámmentesen, ha az a melléklet (i) pontjában meghatározott feltételnek megfelel, míg az (ii) pontban megjelölt áru a vakok intézményei vagy az őket segélyező szervezet részére érkezik be.
(8) A vámhivatal a D) mellékletben meghatározott tudományos műszereket és készülékeket akkor kezeli vámmentesen, ha azokat kizárólag oktatás vagy tudományos kutatás céljára hozták be, illetőleg használják fel, valamint ha tudományos szempontból egyenértékű műszereket és készülékeket a behozatal időpontjában belföldön nem gyártanak és az intézményt a vámmentességre jogosultak névsorába az országos parancsnokság felvette. A tudományos szempontból való egyenértékűség kérdésében az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium véleménye az irányadó.
(9) Az országos parancsnokság azokat az intézményeket veszi fel a vámmentességre jogosultak névsorába, amelyek kizárólag oktatással vagy tudományos kutatással foglalkoznak, illetve a tudományos műszert és készüléket kizárólag ilyen célra használják.''
,,(1) Vámmentesek a külföldi állami szervek és nemzetközi gazgdasági és egészségügyi szervezetek közcélú ajándékai.''
,,(1) Vámmentesek a külföldi sportrendezvényeken, művészeti és tudományos pályázatokon, kiállításokon nyert serlegek, érmék, plakettek és oklevelek. Az egyéb díjakat és tiszteletdíjakat a vámhivatal akkor vámkezelheti vámmentesen, ha azok ilyen jellegét külföldi ajándékozó levéllel, vagy belföldön arra illetékesnek tekinthető államigazgatási vagy társadalmi szerv erre vonatkozó nyilatkozatával igazolják, és ha azok együttes értéke személyenként a 10 000 Ft-ot nem haladja meg. A 10 000 Ft-ot meghaladó értékű ilyen vámáruk vámmentes kezelését az országos parancsnokság engedélyezheti.''
,,(4) Vámmentes az alapítvány és a közérdekű célú kötelezettségvállalás javára, a személygépkocsi és motorkerékpár kivételével, az alapító okiratban vagy a közérdekű kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatban meghatározott közérdekű cél teljesítésével kapcsolatosan, ellenérték nélkül beérkező vámáru, ha az alapítványt kezelő szerv (szervezet) igazolja, hogy azt nyilvántartásba vette. Az így vámkezelt áru csak a forgalombahozatalkor vagy a tevékenység végzésekor hatályos rendelkezések szerint kiszabott vám megfizetése után hozható belföldön nagy- vagy kiskereskedelmi forgalomba, illetve végezhetnek azzal termelő vagy szolgáltató tevékenységet. Nem minősül termelő vagy szolgáltató tevékenységnek, ha a terméket ellenszolgáltatás mentesen használják fel.''
,,(3) Vámmentes a belépő motorkerékpár, személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges, és a járművek e célra gyárilag rendszeresített tartályában behozott üzemanyag, illetve más közúti jármű esetében 200 liter mennyiségű üzemanyag.''
,,89. § (1) Vámmentes az a gépjármű, illetőleg gépjárműalkatrész, amelyet a külföldre ideiglenesen kivitt és ott a gépjárműben bekövetkezett kár megtérítéseként a külföldi biztosító a belföldi forgalmi rendszámú gépjármű vagy annak alkatrésze helyett szolgáltatott.
(2) Vámmentes az a gépjármű vagy gépjárműalkatrész is, amelyet a gépjárműben bekövetkezett kár megtérítéseként a külföldi biztosító által fizetett pénzösszegből — ide nem értve a poggyászkár, fájdalomdíj, útiköltség, élelmezés, ápolási díj stb. címén kifizetett összegeket — vásároltak. Amennyiben a behozott gépjármű vagy gépjárműalkatrész értéke meghaladja a külföldi biztosító által a gépkocsiban bekövetkezett kár megtérítése címén adott pénz összegét, az értékkülönbözet után a vámot meg kell fizetni.
(3) A vámmentes vámkezelésre irányuló kérelemhez a kivitt gépjármű azonosságának megállapítására alkalmas okmányokat és iratokat (pl. forgalmi engedély, kötelező időszaki műszaki felülvizsgálat okmányai), valamint a külföldi biztosító által kiállított olyan igazolást is be kell nyújtani, amelyből részletezve kitűnik, hogy a gépjárműben bekövetkezett kár megtérítése címén milyen összeg került kifizetésre.''
,,89/A. Amennyiben a vámmentességhez meghatározott időtartamra értékesítési, elidegenítési korlátozás kapcsolódik, a balesetet szenvedett gépkocsi maradványának a biztosító részére történő átadása nem minősül a vámmentességet kizáró értékesítésnek, elidegenítésnek.''
(Ezt az előjegyzésbe vételkor kiszabott és közölt vámnak)
,,a) a bérleti és haszonbérleti szerződés esetében a 20%-ában;''
,,92/C. § A vámáru számla szerinti vételára ügyleti értékként (az ügyleti érték részeként) nem fogadható el, ha az az eladási országban kialakult export átlagártól 25—30% -ot meghaladó mértékben indokolatlanul eltér.''
,,(1) A nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkező vámáru vámértéke a vámárunak a külföldön kifizetett, illetve felszámított és a külföldi jog szerint levonható vagy visszatéríthető adó levonása után fennmaradó külföldi ára. A vámáru külföldi árát — beleértve a visszatérített adó összegét is — a vámfizetésre kötelezett számlával, ennek hiányában értéknyilatkozattal igazolja. Ha a vámfizetésre kötelezett értéknyilatkozatot sem tud adni, a vámáru külföldi árát a vele azonos, vagy hozzá legjobban hasonló áru külföldi árának alapulvételével vagy becslés útján a vámhivatal állapítja meg. A használt vámáru külföldi árának megállapításánál a használtság mértékét figyelembe kell venni.''
30. §
(1) A R. 98. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(3) A nem külkereskedelmi áruforgalomban kiszabott vám megfizetésére a határozatot hozó vámhivatal legfeljebb 36 havi fizetési halasztást engedélyezhet, feltéve, hogy a vámfizetésre kötelezett igazolja vagy valószínűsíti, hogy a vám azonnali megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene számára.''
(2) A R. 98. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(5) A nem külkereskedelmi áruforgalomban kiszabott vám megfizetésére a határozatot hozó vámhivatal legfeljebb 36 hónapra részletfizetési kedvezményt engedélyezhet, feltéve, hogy a vámfizetésre kötelezett igazolja vagy valószínűsíti, hogy a vám egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene részére.''
(3) A R. 98. §-a kiegészül a következő (7) — (8) bekezdésekkel:
,,(7) A lízingszerződés alapján behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt termelőeszközökre — a lízing futamidejére, de legfeljebb 60 hónapra — a vámkezelést végző vámhivatal a kiszabott vámra részletfizetést engedélyezhet. A törlesztő részletek fizetésének határidejét 6 hónaponkénti egyenlő összegben kell megállapítani.
(8) A (7) bekezdés szerint engedélyezett részletfizetés feltételeinek nem teljesítése, a részletfizetési kedvezmény tárgyát képező termelőeszközöknek, vagy azok egy részének a kedvezmény ideje alatti elidegenítése, használatba-, illetve bérbeadása, továbbá a szerződés egy éven túli megszűnése esetén a részletfizetési kedvezmény hatályát veszti, és az illetékes vámszerv intézkedik a tartozás teljes összegének azonnali beszedése iránt.''
31. §
(1) A R. 100. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befizetett vámot vissza kell téríteni, ha)
,,d) a vámfizetésre kötelezett vagy az exportőr a vám esedékességétől számított 2 éven belül igazolja, hogy
1. a lecserélés címén behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt áru ellentételeként az azzal azonos vámtarifaszám kötelező alszám és a magyar alszám alá tartozó árut — akár a behozatal előtt, akár azután — külföldre kiszállította,
2. az exportáru csomagolásához devizafizetési kötelezettséggel behozott csomagoló és burkolóanyagot rendeltetés szerint felhasználta és külföldre kiszállította.''
(2) A R. 100. §-a (1) bekezdése kiegészül a következő e)—f) pontokkal:
,,e) az exportőr a vám visszatérítésére vonatkozó igény elévülési idején belül igazolja, hogy a belföldi forgalom számára vámkezelt árut az általa exportált termékbe beépítette, illetve felhasználta (annak alkotórészévé vált) és az exportáru külföldre való kiszállítása megtörtént. A visszatérítés további feltétele, hogy az exportőr az importárut terhelő vám- és adófizetési kötelezettségének igazoltan eleget tett, illetve belföldi szállítójától vám- és egyéb költséggel terhelt importeredetű árut szerzett be, és ezt számlával igazolja.
f) az exportőr az általa külföldről behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt árut, változatlan állapotban, másik külkereskedelmi szerződés alapján külföldre kiszállítja és a kiléptetés megtörténtét igazolja.''
,,(4) A vám, a kamat és a vámkezelési díj elengedését vagy mérséklését a megyei (fővárosi) parancsnokság legfeljebb hároméves elidegenítési korlátozáshoz kötheti.''
,,(2) A behajthatatlan, valamint az elévült vámot, továbbá az elkobzott és az állam birtokába került vámáru után esedékes, de be nem fizetett vámot, illetőleg ismeretlen személy által jogellenesen belföldi forgalomba hozott vámáru után esedékes vámot a megyei parancsnokság törli.''
,,(8) Ha a vámfizetésre kötelezett az 55. § (4) bekezdésében előírtaknak határidőre nem tesz eleget, a határidő lejártától az árunyilatkozat benyújtásának napjáig napi 1000 forint bírságot köteles fizetni.''
35. §
(1) A R. 104. §-ának (2) bekezdésében szereplő 17%-os vámtétel 15%-ra módosul.
(2) A R. 104. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(5) Ha a bérleti, haszonbérleti, illetve a haszonkölcsön szerződés vagy kölcsönszerződés keretében behozott és behozatali előjegyzésbe vett vámárut a visszaviteli határidő lejárta előtt külföldre kiszállítják, a vámkezelési díjat az előjegyzésbe vételkor megállapított vámkezelési díjnak
a) bérleti, haszonbérleti szerződés esetében a 20%-ában;
b) haszonkölcsön szerződés, kölcsönszerződés esetében az előjegyzésbe vétel napjától a kilépés napjáig minden megkezdett hónapra a 2%-ában
kell megállapítani.''
,,(7) A közúti járművek vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért — a vizsgálat eredményétől függetlenül — járművenként 2000 forint költségtérítést kell fizetni.''
,,(11) Ha a vámkezelést kérő a külkereskedelmi statisztikai adatokat helytelenül tüntette fel az árunyilatkozaton, és azokat utólag javítani kell (hivatalból vagy kérelemre) a vámkezelést kérő árunyilatkozatonként 10 000 forint költségtérítést köteles fizetni. A költségtérítést a vámhivatal írja elő és szedi be.''
38. §
A R. 1. számú mellékletének 1. és 10. pontja az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.
39. §
(1) E rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit — amennyiben e § másként nem rendelkezik — a hatálybalépést követően beérkező vámáruk vámkezelésénél kell alkalmazni. Egyidejűleg hatályát veszti a R. 66. §-ának (3) bekezdése, 68. §-a (4) bekezdésének b) pontja, 92. §-ának (7) bekezdése, 94. §-ának (3) és (6) bekezdése, a 101. §-ának (3) bekezdése, továbbá a R. 6. számú melléklete 1. pontjának (4) és (5) bekezdése.
(2) E rendelet 15. §-ának rendelkezéseit 1992. január 1-jétől kell alkalmazni, a december havi forgalomba hozatalról 1992. január 10-ig kell az árunyilatkozatot benyújtani.
(3) Azok a korábban engedélyezett vámszabadterületek, amelyek nem felelnek meg az 4. § (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, tevékenységüket változatlan feltételekkel 1993. december 31-ig folytathatják.
(4) A R-nek e rendelet 20. §-ával megállapított 73. § (8) bekezdését csak azokra az intézményekre lehet alkalmazni, amelyek a vámmenteségre 1992. január 1. után szereztek jogosultságot.
(5) A rendelet 9. §-ában megállapított raktározási díjak a hatálybalépés előtt beraktározott árukra nem alkalmazhatók.
(6) A R. 98. §-ának (7) és (8) bekezdésében foglaltakat az 1992. január 1. után behozott és a belföldi forgalom számára kért vámkezeléseknél kell alkalmazni.
(7) Az 1991. december 31. előtt behozott és lízingszerződés alapján behozatali előjegyzésben vámkezelt vámáruk után — ha azokat igazoltan a visszaviteli határidőn belül külföldre kiszállították — vámot kell fizetni. Ezt az előjegyzésbe vételkor kiszabott és közölt vámnak és vámkezelési díjnak a 20%-ában kell megállapítani és beszedni.
(8) Ha a lízingszerződést pályázati rendszerben engedélyezték (pályázati lízing), a behozatali előjegyzésben vámkezelt vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor a vámáru vámértékét a lízingszerződés, illetve a behozatali engedélyen feltüntetett maradványértéknek megfelelően kell megállapítani.
Dr. Kupa Mihály s. k.,
pénzügyminiszter
Dr. Kádár Béla s. k.,
nemzetközi gazdasági
kapcsolatok minisztere
Melléklet
a 34/1991. (XII. 18.) PM—NGKM
együttes rendeletéhez
(1) A R. 1. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,1. Utas- és ajándékforgalomban a különböző áruféleségekből az alábbi mennyiségek hozhatók be az országba:
a) gépkocsi vagy lakóautó, tehergépkocsi vagy autóbusz
1 db
b) szeszes ital
1 liter égetett szeszes ital és 3 liter bor, valamint 5 liter sör
c) dohánygyártmány
500 db szivarka vagy 100 db szivar vagy 500 gramm dohány
d) kávé, tea, kakaó és valamennyi fűszernövény és keveréke
1—1 kg
e) építőanyag, épületberendezési és felszerelési tárgy
felhasználási célnak megfelelő mennyiségben
f) egyéb áruk
500 Ft egyedi értékig fajtánként
10 db
2000 Ft egyedi értékig fajtánként
5 db
5000 Ft egyedi értékig fajtánként
2 db
5000 Ft egyedi érték felett
1 db''
(2) A R. 1. számú mellékletének 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,10. A 8. és 9. pontban meghatározott vámkedvezmény gépjárművekre, szeszes italokra, dohánygyártmányokra és a kávéra, vámszabadterületen átvett vámárukra, csempészet vagy vámorgazdaság bűncselekmény, illetve vámszabálysértés tárgyát képező árukra nem alkalmazható.''
1
Egységes szerkezetben megjelent a Pénzügyi Közlöny 1990. évi 2. számában, utóbb módosította a 18/1990. (IX. 29.) PM—NGKM együttes rendelet, a 68/1990. (X. 17.) Korm. rendelet, valamint a 26/1990. (XII. 27.) és a 27/1991. (XI. 5.) PM—NGKM együttes rendelet.
