36/1991. (XII. 23.) PM rendelet
a külföldi hivatalos utazással, külképviselettel és egyéb keretkötöttség nélküli devizavásárlással kapcsolatos devizaszabályokról
A tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet 14. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem:
I.
A rendelet hatálya
1. §
E rendelet hatálya
a) a külkereskedelmi, a postai és távközlési tevékenységet folytató, a személygépkocsival végzett személyfuvarozás kivételével a nemzetközi fuvarozási tevékenységet végző (továbbiakban együtt: szervezet);
b) a Magyar Nemzeti Bank, a pénzintézet;
c) a helyi önkormányzat és szervei;
d) a párt;
e) a társadalmi szervezet és a társadalmi szervezetek szövetsége;
f) az utazásszervező;
g) a szálloda;
h) egyéb jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok és egyéni vállalkozók, amennyiben nem tartoznak az a)—g), i), j) pont alá;
i) külképviselet;
j) költségvetési szerv, amennyiben nem tartozik a c) pont alá
tevékenységével összefüggő, konvertibilis devizában felmerülő külföldi hivatalos utazási költségei és egyéb, keretkötöttség nélküli deviza megvásárlásának és felhasználásának, továbbá a külképviseletek költségei fedezésének szabályaira terjed ki.
II.
Hivatalos utazási költségekre vonatkozó szabályok
Szervezet
2. §
(1) Az 1. § a) pontjában foglaltak a külföldi hivatalos utazásaik költségeinek fedezésére évente
a) a tárgyévi konvertibilis export értékesítés 1. számú melléklet szerinti hányadáig, és
b) a konvertibilis valutában kifizetett import ellenértéke egy százalékának összegéig, legfeljebb azonban a tárgyévet megelőző évi import — amennyiben a tárgyévet megelőző évben nem importáltak, a tárgyévben ténylegesen elszámolt import — forint ellenértékének egy százalékáig
vásárolhatnak konvertibilis valutát.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint megállapított, hivatalos utazási költség fedezésére szolgáló összeg nem éri el a százezer forintot, az a szervezet, amelynek a tárgyévben konvertibilis export árbevétele van, a hivatalos utazási költségeinek fedezésére százezer forintért vásárolhat konvertibilis valutát.
(3) A tárgyévi induló hivatalos utazási keretet a szervezetnek az előző évi adatok felhasználásával kell megnyitnia.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerint megnyitott keretet a tárgyévi export-import alakulásától függően úgy kell módosítani, hogy az adott évben felhasznált hivatalos utazási költség összege ne haladja meg az (1) és (2) bekezdés szerint számítható összeget.
Magyar Nemzeti Bank, pénzintézet
3. §
(1) Az 1. § b) pontjában foglaltak külföldi hivatalos utazási költségeinek fedezésére a tárgyévben megvásárolható konvertibilis valuta összegét az előző évben felhasznált összegnek a 14. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti módosításával kell kiszámítani.
(2) Az (1) bekezdés szerint kiszámított összeg tizenöt százalékkal növelhető.
Helyi önkormányzat és szervei
4. §
(1) Az 1. § c) pontjában foglaltak részére a külföldi hivatalos utazásaik költségeinek fedezésére megvásárolható konvertibilis valuta összegét a Belügyminisztériumnál e célból 1991. évre megnyitott keret abban az évben felhasznált összegének a 14. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti módosításával kell kiszámítani.
(2) Az (1) bekezdés szerint kiszámított összeg tizenöt százalékkal növelhető.
Párt
5. §
Az 1. § d) pontjában foglaltak a külföldi hivatalos utazási költségeik fedezésére az Országgyűlés által jóváhagyott tárgyévi támogatási keretösszeg és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény figyelembevételével megállapított költségvetési támogatás négy százalékának megfelelő összegű konvertibilis valutát vásárolhatnak.
Társadalmi szervezet és a társadalmi szervezetek szövetsége
6. §
(1) Az 1. § e) pontjában foglaltak a külföldi hivatalos utazásaik költségeinek fedezésére az Országgyűlés által a tárgyévre jóváhagyott költségvetési támogatás nyolc százalékának megfelelő összegű konvertibilis valutát vásárolhatnak.
(2) Azok a társadalmi szervezetek és ezek szövetségei, amelyek költségvetési támogatásban nem részesülnek, az előző évi — amennyiben a tárgyévben jegyezték be, a tárgyévi — tényleges, igazolt tagdíjból származó bevételük öt százalékának megfelelő összegű konvertibilis valutát vásárolhatnak.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak részére külföldi által tagdíjként átutalt konvertibilis deviza forintellenértékével az (1) és (2) bekezdés szerint számított hivatalos utazási keret növelhető.
Utazásszervező
7. §
(1) Az 1. § f) pontjában foglaltak a külföldi hivatalos utazásaik költségei fedezésére az előző évben lebonyolított beutaztatásból befolyt konvertibilis árbevétel előző évi, devizában felmerült kiadásokkal és visszautalásokkal csökkentett összege egy százalékának mértékéig vásárolhatnak konvertibilis valutát. Amennyiben ez az összeg nem éri el a százezer forintot, a tárgyévi utazási keret százezer forintig kiegészíthető.
(2) Az (1) bekezdés szempontjából nem kell figyelembe venni a szervezett turizmus céljára történő valuta megvásárlása céljából külön jogszabály alapján teljesített kifizetéseket.
(3) Az az utazásszervező, aki a tárgyévben kezdi meg tevékenységét és beutaztatásból származó konvertibilis bevétele van, a hivatalos utazási költségeinek fedezésére az (1) bekezdés szerinti módosításokkal számított tárgyévi konvertibilis bevétele egy százaléka mértékéig vásárolhat konvertibilis valutát. Amennyiben ez az összeg nem éri el a százezer forintot, úgy azt százezer forintra kiegészítheti.
Szálloda
8. §
(1) Az 1. § g) pontjában foglaltak, ha szolgáltatásaikat külföldi utazási irodák, szállodák, vagy más cégek részére konvertibilis valutáért értékesíthetik, külföldi hivatalos utazási költségeik fedezésére a (2) bekezdésben meghatározott összegű konvertibilis valutát vásárolhatják meg.
(2) A szálloda által megvásárolható konvertibilis valuta összege a szálloda szolgáltatási tevékenységéből — ide nem értve a valuta átváltását (pénzváltás) — származó, előző évben befolyt konvertibilis árbevételből az előző évben devizában felmerült kiadások és visszautalások, valamint a 7. § (1) bekezdésében megállapított nettó árbevétel levonása után fennmaradó összegének egy százaléka. Amennyiben ez az összeg nem éri el a százezer forintot, az adott utazási keret százezer forintig kiegészíthető.
(3) Az a szálloda, amely a tárgyévben kezdi meg szolgáltatását és konvertibilis árbevétele van, a hivatalos utazási költségeinek fedezésére a (2) bekezdés szerinti módosításokkal számított tárgyévi konvertibilis bevétele egy százaléka mértékéig vásárolhat konvertibilis valutát. Amennyiben ez az összeg nem éri el a százezer forintot, úgy azt százezer forintra kiegészítheti.
Jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok és egyéni vállalkozók
9. §
(1) Azok az 1. § h) pontjában foglaltak, akik a 2—8. §-okban foglaltak szerint nem képezhetnek utazási keretet, vagy nem áll rendelkezésükre jogszabály alapján hivatalos utazásra fordítható konvertibilis valuta, a (2) bekezdésben meghatározott célból történő külföldi hivatalos utazásaik költségeinek fedezésére az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők költségtérítéséről szóló 29/1990. (XII. 27.) PM rendelet 9. §-ában meghatározottak szerint a (2) bekezdésben előírt mértékig vásárolhatnak konvertiblis valutát.
(2) Konvertibilis valuta
a) export célú piackutatás, export szerződés előkészítése, megkötése és lebonyolítása céljából, vagy
b) konferenciára, kongresszusra, vagy
c) vásárra, kiállításra, vagy
d) a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság tiszteségviselőjének (tagjának) a társaság külföldön tartott taggyűlésére (közgyűlésére)
történő kiutazás esetén naptári évenként összesen 20 napra vásárolható.
III.
Külképviseleti költségekre vonatkozó szabályok
10. §
(1) Az 1. § a), f), g), h), j) pontjában foglaltak a tárgyévben konvertibilis devizában felmerülő külképviseleti költségeik fedezésére a tárgyévet megelőző évben e célra ténylegesen felhasznált, a 14. § (1) bekezdésében foglaltak szerint módosított összegért vásárolhatnak konvertibilis devizát.
(2) Az (1) bekezdés szerint kiszámított összeg tizenöt százalékkal növelhető.
(3) A külképviseletek az e rendelet 2. számú mellékletében foglalt költségeik fedezésére használhatják fel az (1) bekezdésben foglaltak szerint megvásárolt konvertibilis devizát.
(4) Az (1) bekezdésben említett összeg
a) új képviselet létesítésével kapcsolatos költségek fedezésére;
b) meglévő képviselet gazdasági, műszaki színvonalának fenntartására, fejlesztésére
megemelhető.
(5) A (4) bekezdésben foglalt célokra, továbbá új külképviselet nyitásával kapcsolatos költségek fedezésére a konvertibilis deviza megvásárlásának engedélyezését — a kiadások felmerülését megelőzően, költségkalkulációt mellékelve — a Pénzügyminisztériumtól lehet kérni. A kérelemhez az 1. § a), f), g), h) pontjában foglaltaknak csatolni kell a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, és a tevékenység szerint illetékes minisztérium javaslatát. Az 1. § j) pontjában foglaltak esetében az igénylőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy a többletdeviza forintfedezete az Országgyűlés által jóváhagyott éves költségvetésében rendelkezére áll.
IV.
Keretkötöttség nélküli devizavásárlás
11. §
(1) Az 1. § j) pontjában foglaltak külföldi hivatalos utazási költségeik fedezésére a konvertibilis valutát keretkötöttség nélkül vásárolhatják meg.
(2) A felsőoktatási intézmények az általuk kiküldött nappali tagozatos hallgatók — legfeljebb 6 hónapig tartó, költségvetési forrásból biztosított — külföldi részképzésének költségeire a konvertibilis valutát keretkötöttség nélkül vásárolhatják meg.
12. §
(1) Az 1. §-ban foglaltak szerint a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos tagsági díj, a szállást és étkezést nem tartalmazó kongresszusi részvételi díj fizetéséhez szükséges devizát keretkötöttség és devizahatósági engedély nélkül vásárolhatják meg.
(2) Az 1. § a) pontjában foglaltak a tevékenységükkel összefüggő — ide nem értve a hivatalos utazási és külképviseleti költségeket, valamint azokat a költségeket, amelyek a külkereskedelemre vonatkozó jogszabályok szerint külkereskedelmi szerződés alapján egyenlíthetők ki — devizában felmerülő egyéb költségeik fedezésére a devizát keretkötöttség és devizahatósági engedély nélkül vásárolhatják meg.
(3) Az 1. § a) pontjában foglaltak közül az export szerelői és a személygépkocsival végzett személyfuvarozás kivételével a nemzetközi fuvarozási tevékenységet végzők az e tevékenységükkel összefüggő — külképviseleti költségek kivételével — devizában felmerülő költségeikre — az e tevékenységükből származó konvertibilis export értékesítés szerinti bevételük (vagy ennek a terhére átutalt előleg) mértékéig — a konvertibilis valutát devizahatósági engedély nélkül vásárolhatják meg, amennyiben ezt a bevételt a 2. § alapján számítható keretek képzésénél figyelmen kívül hagyják.
(4) Az 1. §-ban foglaltaknak az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti devizaköltséget keletkeztető szerződés megkötéséhez nem kell devizahatósági engedély. Az (1), (2) és (3) bekezdésben foglaltakon kívüli devizaköltséget keletkeztető szerződések megkötéséhez és a deviza megvásárlásához — a Magyar Nemzeti Bank eltérő rendelkezése hiányában — a Magyar Nemzeti Bank előzetes devizahatósági engedélye szükséges.
V.
Általános előírások
13. §
Többféle tevékenységet végzőknek az e rendeletben foglaltakat tevékenységfajtánként külön-külön kell alkalmazni.
14. §
(1) A 3., 4., 10. §-ban meghatározott alapösszegeket a forintárfolyam megváltoztatásának mértékében úgy kell módosítani, hogy azok az összegek módosíthatók, amelyeket az árfolyamváltozást megelőzően használtak fel.
(2) A tárgyévi keretek év folyamán fel nem használt részét a forintárfolyam megváltoztatásának megfelelően módosítani kell a 3—8. és 10. §-ban foglaltak esetében.
(3) A forintnak a külföldi pénznemekhez vizsonyított hivatalos, illetőleg irányadó árfolyama változtatásáról a Magyar Nemzeti Bank ad tájékoztatást.
15. §
(1) A 4. § szerint megvásárolható konvertibilis valuta összegét a tevékenység lényeges megváltozása esetén vagy célkeretként egyszeri, nem ismétlődő feladatok ellátására a Pénzügyminisztérium a Belügyminisztérium javaslatára felemelheti.
(2) Az újonnan létrejött pénzintézet részére a Pénzügyminisztérium a 9. §-ban foglaltakon felül utazási célra további devizaösszeg megvásárlását engedélyezheti.
16. §
Az 1. § hatálya alá tartozók, az i), j) pontban foglaltak kivételével, a külföldi hivatalos utazási keretük általuk igénybe nem vett részét egymásnak átengedhetik. Az átengedett összegeket a következő évi keretek megállapításakor az átvevőnél figyelmen kívül kell hagyni.
17. §
(1) Az e rendelet hatálya alá tartozónak az e rendeletben meghatározott kereteket naptári évenként forintban — a tárgyévi első kiutazást megelőzően — kell megállapítani, és közölni kell azokat a Magyar Nemzeti Bank által felhatalmazott bankok egyikével. A 15. § (1)—(2) bekezdésében megállapított keretről a Pénzügyminisztérium értesíti a keretet vezető bankot.
(2) Többféle tevékenységet végzők a külön-külön képzett kereteik vezetésére is csak egyazon bankot hatalmazhatnak fel.
(3) A keretek megállapításakor a célkereteket figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A keretek tárgyévben igénybe nem vett része a következő évben felhasználható, az abban az évben megvásárolható konvertibilis valután felül.
(5) A keret képzésére, illetőleg igénybevételére jogosult a bankkal közölt adatok helyességéért felelősséggel tartozik.
(6) A Magyar Nemzeti Bank a keretet vezető bankot a Pénzügyminisztérium részére szükséges tájékoztató adatok megadására kötelezi.
18. §
(1) A nem közvetlenül a külkereskedelmi vagy más külföldivel kötött ügylethez kapcsolódó külföldi utazások (pl. menedzserképzés, továbbképzés, konferencia, tanulmányút) céljára a külföldi által az 1. §-ban meghatározottak részére ellenszolgáltatás nélkül, belföldi pénzintézet útján átutalt devizaösszeg az erre a célra nyitott kamatozó devizaszámlán jóváírható és arról az utazás költségeinek fedezésére devizában és forintban kifizetés és átutalás teljesíthető.
(2) A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság részére a külföldi tagja által, az ügynök részére pedig a külföldi megbízótól ellenszolgáltatás nélkül, belföldi pénzintézet útján a hivatalos utazásaik céljára átutalt devizaösszeg az erre a célra nyitott kamatozó devizaszámlán jóváírható és arról az utazás költségeinek fedezésére devizában és forintban kifizetés és átutalás teljesíthető.
19. §
E jogszabály végrehajtásával kapcsolatban a pénzintézetek a bankművelet jellegétől függően alkalmaznak deviza-, valuta- vagy csekkárfolyamot.
VI.
Értelmező rendelkezések
20. §
E rendelet alkalmazásában
a) hivatalos utazás az olyan kiküldetés, amelynek valamennyi forintban és devizában felmerülő költségét a kiküldő viseli;
b) külkereskedelmi tevékenységet folytató: az export bevétel elszámolására jogosult, illetve az import áru (szolgáltatás első belföldi tulajdonosa) igénybevevője;
c) konvertibilis export értékesítés: a kettős könyvvitelt vezetőknél a konvertibilis export értékesítés nettó árbevételként elszámolt tárgyévi összeg módosítva a konvertibilis exporttal kapcsolatos kintlevőségek állományváltozásának — a hitelezési veszteségként leírt kintlevőségek összegével csökkentett — értékével. Egyszeres könyvvitelt vezetők esetében a konvertibilis devizában a tárgyévben realizált nettó árbevétel. A postai és távközlési tevékenységet folytatónál a saját devizabevétel. A nemzetközi fuvarozást végzőnél, a személygépkocsival végzett személyfuvarozás kivételével, a saját devizaszerző és devizakímélő árbevétel;
d) utazásszervező: az ipari és kereskedelmi miniszter rendelete alapján nemzetközi utazások szervezésére jogosult jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó;
e) külképviselet: a vállalati és költségvetési forrásból finanszírozott képviselet;
f) utazási költség: az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők költségtérítéséről szóló 29/1990. (XII. 27.) PM rendeletben meghatározott napidíj, szállásköltség, járműhasználati költség, egyéb költség;
g) célkeret: az utazással kapcsolatos egyszeri, nem ismétlődő feladat ellátására biztosított összeg;
h) pénzintézet a biztosító intézet is;
i) konvertibilis valuta: a Magyar Nemzeti Bank valuta árfolyamlapján szereplő külföldi fizetőeszköz;
j) export szerelői tevékenység: a KSH statisztikai nomenklatúrájában*1 felsorolt export szerelői tevékenységre vonatkozó külkereskedelmi szerződéssel kapcsolatban külföldön végzett tevékenység.
VII.
Átmeneti és záró rendelkezések
21. §
Ez a rendelet 1992. január 1. napján lép hatályba.
Egyidejűleg hatályát veszti a külföldi hivatalos utazással, képviselettel és egyéb devizában felmerülő költséggel kapcsolatos devizaszabályokról szóló 28/1990. (XII. 27.) PM rendelet, valamint az ezt módosító 18/1991. (VII. 12.) PM rendelet.
Dr. Kupa Mihály s. k.,
pénzügyminiszter
1. számú melléklet
a 36/1991. (XII. 23.) PM rendelethez
Tárgyévi export forgalom MFt
az adott sávba eső export
százalékában
Tárgyévi export forgalom MFt
az összes export
%-ában
2. számú melléklet
a 36/1991. (XII. 23.) PM rendelethez
Megjelent a Pénzügyi Közlöny 1990. évi 19. számában.
