1991. évi XL. törvény
a szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról*1
1. § (1) A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény IV. fejezetének (35—45. §-ainak) alkalmazását az új szövetkezeti törvény hatálybalépéséig, de legkésőbb 1991. november 30-áig szólóan az Országgyűlés felfüggeszti.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik azokra a kisszövetkezetekre, amelyek vagyonukat kizárólag a tagok hozzájárulásaiból szerezték.
(3) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az ipari, a lakásépítő és -fenntartó, valamint a takarékszövetkezetekre.
2. § (1) A szövetkezet a tulajdonában álló ingatlant a szövetkezet tulajdonának a tagok közötti megosztásáról rendelkező külön törvényben előírt közgyűlési határozat meghozataláig, de legkésőbb 1991. november 30-áig — a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel — nem idegenítheti el.
(2) A korlátozást nem kell alkalmazni, ha az ingatlan elidegenítésére
a) e törvény hatálybalépése előtt már érvényesen létrejött szerződés (alapító okirat, alapszabály, stb.) alapján;
b) felszámolási eljárás keretében;
c) a jelzáloghitelező követelésének kielégítése érdekében kerül sor.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti elidegenítés esetén az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez csatolni kell a földről szóló 1987. évi I. törvény 19. § (1) bekezdésében előírt közgyűlési határozatot is.
3. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba; az 1. §-ának rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló, többször módosított 1967. évi III. törvény 75. §-a (1) bekezdésének f) pontja és
b) az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet 28. §-a (1) bekezdésének h) pontja, valamint 30. §-a (1) bekezdésének ,,vagy kizárt'' szövegrésze.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke
A törvényt az Országgyűlés az 1991. szeptember 17-i ülésnapján fogadta el.
