Vissza a Jogszabálykeresőre

Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1991. évi V. törvény

a közkegyelem gyakorlásáról1

1991.03.01.

Az Országgyűlés közkegyelmet gyakorol a következők szerint:

1. § Nem indítható, illetve nem folytatható büntetőeljárás az 1990. október 25-étől 28-áig terjedő időben az ország életét megbénító útelzárásokkal összefüggésben elkövetett

a) kényszerítés (Btk. 174. §),

b) személyi szabadság megsértése (Btk. 175. §),

c) közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [Btk. 184. § (1) bekezdése],

d) közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §),

e) törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás (Btk. 268. §) és

f) elöljárói intézkedés elmulasztása (Btk. 361. §)


miatt.

2. § Nem indítható, illetve nem folytatható büntetőeljárás az 1990. október 25-étől október 28-áig terjedő időben elkövetett — öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel fenyegetett — azon bűncselekmények miatt sem, amelyeket az útelzárásokkal akadályozott személyek az útelzárásokkal összefüggésben elkövettek.

3. § Mentesül a büntetés végrehajtása, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól az e törvény hatálybalépése előtt az a jogerősen elítélt, akivel szemben kizárólag az 1—2. §-okban foglalt és közkegyelem alá eső bűncselekmény miatt szabtak ki büntetést.

4. § A közkegyelem kiterjed az 1. §-ban meghatározott eseményekkel összefüggésben elkövetett szabálysértésekre is.

5. § A közkegyelem kiterjed az e törvényben foglalt bűncselekmények elkövetéséhez eszközül használt dolgok elkobzására is [Btk. 77. § (1) bekezdésének a) pontja].

6. § A kegyelem hatályát veszti azzal szemben, akit e törvény hatálybalépését követő öt éven belül elkövetett szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek.

7. § Az 1—2. §-ok alapján megszüntetett büntetőeljárást folytatni kell, ha azt a terhelt az eljárást megszüntető határozat közlésétől számított nyolc napon belül kéri.

8. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.


Göncz Árpád s. k., Szabad György s. k.,

a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke

INDOKOLÁS

a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslathoz


1990. október 25. és 28. között Magyarországon a Kormánynak az üzemanyagok árát emelő intézkedésével kapcsolatban tiltakozás robbant ki, amelynek során az ország életét megbénító úttorlaszokat létesítettek. Az akciókban résztvevők több bűncselekmény tényállását megvalósították.
A Kormány és az eseményekkel kapcsolatban intézkedésre kötelezett hatóságok a konfliktus kiszélesedésének megakadályozására, annak békés megoldására törekedtek. Ennek során olyan ellentmondó intézkedések és megnyilvánulások váltak ismertté, amelyek alkalmasak voltak az eseményekben résztvevőket megtéveszteni abban, hogy magatartásuk mennyiben jogellenes, illetve mennyiben nem. A konfliktus utolsó szakaszában tárgyalások folytak a Kormány, a munkavállalók és a munkáltatók között a békés megoldásról. Ezeket a törekvéseket is ellentmondásosság jellemezte, mert egyfelől arra irányultak, hogy az országban a következő munkanapra a rend helyreálljon, a munkavégzés feltételei megteremtődjenek, másfelől azonban a tárgyalások során olyan vélemények jutottak kifejezésre, hogy a blokádot a megegyezésig fenn kell tartani.
Mindeme körülmények nem változtatnak azon, hogy az eseményekben érintettek jelentős száma a törvény 1. §-ában felsorolt bűncselekményeket követte el. Az Országgyűlés a demokratikus jogállamban alapvető jelentőségűnek tartja az Alkotmányban biztosított gyülekezési jog szabad gyakorlását. Ez azonban soha nem járhat mások szabadságának és jogainak sérelmével, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást.
A fiatal magyar demokrácia október végén először vizsgázott a gyülekezési jog gyakorlati értelmezéséből. A jogállamban a jogsértést meg kell állapítani és a jogsértőket felelősségre kell vonni. Az Országgyűlést azonban megilleti a közkegyelem gyakorlásának joga.
Az ország előtt álló nehéz feladatok megoldásához szükséges társadalmi béke biztosítása érdekében az Országgyűlés elhatározta, hogy közkegyelmet gyakorol azokkal szemben, akik az 1. §-ban meghatározott bűncselekményeket elkövették.
Legyen ez a közkegyelmi törvény intő figyelmeztetés mindazok számára egyaránt, akiknek drága az, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam és azoknak is, akik vélt érdekeik érvényesítése végett a törvénytelen eszközök alkalmazásától sem riadnak vissza.
A törvényes rend biztosítása az egész társadalom érdeke.
1

A törvényt az Országgyűlés az 1991. február 19-ei ülésnapján fogadta el.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
A működéshez szükséges sütik mellett a Google Analytics statisztikai sütijeit, a munkamenet-azonosítót és a bejelentkezést csak az Ön hozzájárulásával használjuk. Döntését bármikor megváltoztathatja a lábléc „Süti beállítások” hivatkozásával.
A cookie-k kezeléséről részletesebb információt ide kattintva olvashat.