Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet

a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról

1991.04.15.

A Polgári Törvénykönyv 198. §-ának (2) bekezdésében és az 567. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Kormány a következőket rendeli el:

1. § (1) Gépjármű a közúti forgalomban csak akkor vehet részt, ha üzembentartója érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel (a továbbiakban: biztosítási szerződés) rendelkezik.

(2) A Magyar Köztársaság területén közlekedő gépjármű üzembentartója köteles biztosítási szerződést kötni.

(3) A biztosítási szerződés alapján az e rendeletben és a mellékletében foglaltak szerint a biztosító a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt megtéríti. A biztosítás kiterjed arra a kárra is, amelyért a biztosított munkaadói minőségben felel, ha az üzemi balesetet a gépjármű üzemeltetésével okozták.

(4) A gépjárműverseny rendezője köteles a versenyben (edzésen) résztvevő gépjárművek tekintetében külön felelősségbiztosítási szerződést kötni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) gépjármű: az 1/1975. (II. 5.) KPM—BM rendelet (KRESZ) 1. számú függeléke II/b. pontjaiban meghatározott gépjármű, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, az azonosítási jellel ellátott lassú jármű és segédmotoros kerékpár;

b) üzembentartó: a gépjármű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó;

c) biztosító: engedély alapján gépjármű-felelősségbiztosítást ellátó biztosító, amely tagja a Magyar Biztosítók Szövetségének;

d) biztosított: a gépjármű üzembentartója és vezetője.

3. § (1) Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe tulajdonjoggal kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű rendszámtábláját cserélni, a gépjármű időszakos műszaki felelülvizsgálatát elvégezni csak akkor szabad, ha a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták.

(2) A biztosítási fedezet fennállását a biztosító által kiállított igazolás vagy biztosítási szerződés tanúsítja, amelyet az üzembentartó köteles a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló jogszabályban meghatározott forgalmi engedélyt kiadó szervnek (a továbbiakban: forgalmi engedélyt kiadó szerv) rendelkezésére bocsátani.

A forgalmi engedélyt kiadó szerv az igazoláson feltünteti a forgalmi rendszámot, a forgalmi engedély számát, kiadásának időpontját és az igazolás egy példányát az üzembentartónak átadja, a másodpéldányt pedig haladéktalanul visszaküldi a biztosítónak.

(3) A biztosító a Belügyminisztérium központi gépjármű-nyilvántartó szervét (a továbbiakban: nyilvántartó) haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítási szerződés megkötéséről, továbbá, ha a biztosítási igazolás érvényét vesztette (a biztosítási szerződés nem jött létre vagy a korábban kötött szerződés megszűnt).

A nyilvántartó összesített nyilvántartást vezet a forgalmi engedéllyel ellátott gépjárművekre megkötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésekről; a károsult megkeresésére felvilágosítást ad a károkozó gépjármű adatairól.

(4) Ha megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási szerződés a nyilvántartó értésítése alapján az üzembentartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes rendőrhatóság tizenöt napon belül az üzembentartót felhívja a biztosítási szerződés megkötésének igazolására. Amennyiben az üzembentartó a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül a biztosítási szerződés fennállását nem igazolja, a rendőrhatóság a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát határozattal visszavonja. A határozattal szembeni jogorvoslatnak halasztó hatálya nincs.

4. § Ha a gépjármű üzemben tartásához forgalmi engedélyre nincs szükség (nem forgalmi engedélyköteles gépjármű), a gépjármű a közúti forgalomba csak akkor vehet részt, ha a gépjárművön a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzés van. A biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzést és a biztosítási kötvényt a biztosítási díj megfizetése ellenében szolgáltatja ki a biztosító.

5. § (1) A biztosító az üzembentartónak a felelősségbiztosítás általános feltételei szerinti biztosítási szerződés kötésére vonatkozó ajánlatát köteles elfogadni.

(2) Az a biztosító, amely az ajánlattevővel korábban már kötött biztosítási szerződést, és ezt a biztosítottnak súlyosan felróható okból felmondta, vagy a korábbi szerződés a díj nem fizetése miatt szűnt meg, a biztosítási időszak leteltét követő egy évig megtagadhatja újabb szerződés megkötését.

6. § A biztosító a szerződés alapján összegszerű korlátozás nélkül köteles helytállni a károsulttal szemben.

7. § (1) A károsult kártérítési igényét a biztosítási szerződés keretei között közvetlenül a biztosítóval szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a biztosított olyan szerződésszegést követett el, amelynek következményeként jogszabály a biztosítót a kötelezettségek alól mentesítené.

(3) A biztosító vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a biztosítási szerződés nem jött létre vagy az megszűnt.

(4) A biztosítónak a (3) bekezdésben meghatározott kártérítési kötelezettsége a nyilvántartónak küldött értesítéstől [3. § (3) bekezédés] számított hatvan napon belül bekövetkezett káresetre áll fenn. Az ezt követő időszakra a 9. §-ban foglaltak az irányadók.

(5) Nem forgalmi engedély köteles gépjárművek esetében a (4) bekezdésben meghatározott határidőt a biztosítási szerződésben megjelölt időtartam lejártától kell számítani.

(6) A károsult a követelését a káresetet követő harminc napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén — kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt — a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a biztosítóval szemben nem alkalmazhatók.

8. § A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító közötti perben hozta a bíróság. Ha a jogerős elutasító ítélet a károsult és a biztosított közötti perben keletkezett, annak hatálya kiterjed a biztosítóra is.

9. § (1) A károsult a biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó gépjárműve által, vagy az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott kára megtértése iránti követelését az e rendelet és a mellékletében foglalt általános feltételek alapján — a 10. § keretei között — a Szövetséggel szemben is érvényesítheti.

(2) A biztosítók kötelesek a felelősségbiztosításból származó díjbevételük arányában a Szövetség elkülönített számlájára befizetést teljesíteni olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak az (1) bekezdés szerint a Szövetséget terhelő kötelezettségek kielégítésére.

(3) A Szövetség a biztosítók bármelyikét megbízhatja a károk rendezésével.

(4) A biztosítók a tárgynegyedév első napjáig ténylegesen realizált díjbevételük három százalékát kötelesek az elkülönített számlára a tárgynegyedév első napján előlegként befizetni.

(5) A Szövetség köteles a biztosítók mérlegzárásáig a biztosítókkal az elkülönített számlára befizetett összegek erejéig elszámolni.

10. § (1) A vagyon- és (felelősség) biztosításból és a társadalombiztosításból eredő megtérítési követeléseket a Szövetség nem fedezi.

(2) A Szövetség csak olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy bármilyen vagyon- és (felelősség) biztosítás alapján nem követelheti.

(3) Nem terjed ki a Szövetség kártalanítási kötelezettsége az ismeretlen gépjárművel, gépjárműben, valamint az útban, a közúti közlekedési berendezésekben, tartozékokban (pl. vasúti sorompókban, közlekedési lámpákban, országúti útjelző táblákban) okozott kárra.

(4) A károsult az ismeretlen gépjármű által okozott kárt tizenöt napon belül köteles bejelenteni a Szövetségnek. Amennyiben a károsult a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Szövetség fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

(5) A devizajogszabályok értelmében külföldinek minősülő károsult kárát a Szövetség csak akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár.

(6) A Szövetség a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült valamennyi ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól.

11. § (1) A külföldi rendszámú gépjármű a Magyar Köztársaság területén csak akkor vehet részt a közúti forgalomban, ha üzembentartója vagy vezetője

a) felelősségbiztosítással vagy nemzetközi biztosítási bizonylattal rendelkezik, vagy

b) a gépjármű olyan országban kiadott rendszámmal közlekedik, amely a nemzetközi megállapodásnak részese.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja nem vonatkozik az olyan forgalmi rendszámú gépjárműre, amelyet nemzetközi megállapodás az egyezmény hatálya alól kizár.

(3) Ha a gépjárművet olyan országban helyezték forgalomba, amely a nemzetközi megállapodásnak részese, a forgalmi rendszám és az országjel szolgál a biztosítás tanúsítására. A nemzetközi megállapodásban részes államok felsorolását, valamint a (2) bekezdés alatti kizárásokat az Állami Biztosításfelügyelet a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.

(4) Ha a gépjármű üzembentartója vagy vezetője az (1) és (3) bekezdésekben meghatározott módon a felelősségbiztosítás fennállását nem tanúsítja, köteles belföldi biztosítóval szerződést kötni, s az ezt tanúsító kötvényt magánál tartani.

(5) A külföldi rendszámú gépjárműnek az országba való belépésekor a vámhatóság ellenőrzi, hogy a gépjármű az e §-ban előírtaknak megfelel-e.

12. § (1) A gépjármű-felelősségbiztosítási díjszabást, a díjkalkulációt, valamint a biztosítás díját, illetve ezek módosítását — a biztosítók kérelmére vagy hivatalból — az Állami Biztosításfelügyelet engedélyezi, rendeli el azok kötelező alkalmazását és a díjakat közzéteszi.

(2) Az Állami Biztosításfelügyelet a díjszabás, a díjkalkuláció és a biztosítási díj engedélyezése, illetve azok módosítása előtt a Gépjármű-felelősségbiztosítási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményét köteles kikérni.

(3) A Bizottság a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az Országos Rendőrfőkapitányság képviselői, a biztosítók, illetve azok érdekképviseleti szerve, valamint az Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő érdekképviseleti szervek, továbbá az Érdekegyeztető Tanácsban nem képviselt üzembentartók egyéb érdekképviseleti szerveinek szakértőiből, valamint független szakértőkből áll.

(4) A Bizottság megalakításáról, működtetéséről, a szakértők díjazásáról az Állami Biztosításfelügyelet gondoskodik. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(5) A gépjármű-felelősségbiztosítási díj nyereséget nem tartalmazhat. Ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási üzletágra vonatkozó, az Állami Biztosításfelügyelet által előírt eredményelszámolás nyereséget mutat, azt az eredménytől függő díjvisszatérítés tartalékba kell helyezni. Az így képzett tartalék az Állami Biztosításfelügyelet által meghatározott feltételek szerint a visszatérítés évében biztosítási szerződéssel rendelkező biztosítottaknak visszajár.

(6) A gépjármű-felelősségbiztosítási díjszabás, illetve a biztosítás díjának mértéke, valamint annak módosítása az erre irányuló engedély megadásakor érvényben lévő szerződésekre is irányadó. Az új díjszabást, illetve díjat az engedélyezést követő biztosítási időszakra nézve kell alkalmazni.

13. § (1) E rendelet — kivéve a 13. § (5) bekezdésében foglaltakat — 1991. április 15. napján lép hatályba. Az 1., 3., 4., valamint 6—11. §-okban foglalt rendelkezéseket azonban csak 1991. július 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Az 1991. július 1-jét megelőzően forgalomba helyezett gépjármű üzembentartója és a biztosító köteles a biztosítási szerződést eddig az időpontig megkötni. A biztosítási szerződés megkötéséről a biztosító igazolást ad ki a biztosítottnak, s ezzel egyidejűleg értesíti a nyilvántartót.

(3) A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM—BM együttes rendelet 58. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Ha a rendőrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelező, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.
A rendőrhatóság értesítése, illetve rendőri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat és a kötelező felelősségbiztosításuk fennállását hitelt érdemlően igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak bejelenteni.''

(4) Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet a 42/D. § után a következő címmel és a következő 42/E. §-sal egészül ki:

,,A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség elmulasztása
42/E. § (1) Az az üzembentartó, aki kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.''

(5) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 42/1970. (X. 27.) Korm. rendelet és az azt módosító 3/1991. (I. 1.) Korm. rendelet, valamint az 57/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet, továbbá az ezek végrehajtására kidott 38/1970. (XII. 2.) PM rendelet, a 63/1981. (XII. 27.) PM rendelet, a 25/1982. (VI. 9.) PM rendelet 1991. július 1. napjával hatályát veszti, a korábban keletkezett károkra a káresemény időpontjában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

Melléklet az 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelethez

A gépjármű-felelősségbiztosítás általános feltételei
1. § A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési követeléseknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kárigényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
2. § (1) A biztosítás hatálya Európára, valamint Törökország és a Szovjetunió Európán kívüli területeire vonatkozik.
(2) A biztosított által külföldön okozott kár esetén a biztosító helytállási kötelezettsége a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn, ha a gépjárműre a káresemény napján erre az országra érvényes nemzetközi biztosítási bizonylat van érvényben, vagy a nemzetközi biztosítási bizonylatról szóló megállapodást kiegészítő egyezmény alapján arról lemondtak.
3. § (1) A forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási díjat előre kell megfizetni. A biztosító negyedévnél hosszabb időszakra előre nem követelheti biztosítási díj befizetését.
(2) A biztosítási díjat a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási időszakra (tartamára) egyösszegben előre kell megfizetni.
(3) A biztosítás első díja a biztosítási kötvény kiadásakor vagy annak kézbesítése esetén a kézbesítés napján, a biztosítás folytatólagos díja pedig a bizonylaton megjelölt időpontokban esedékes.
(4) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
4. § (1) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés megkötését megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy elfogadó nyilatkozata szükséges.
(2) A gépjármű forgalomba helyezéséhez szükséges biztsítási igazolás kiadása az előzetes kockázatviselés elfogadásának minősül.
Az üzembentartó köteles a gépjármű forgalomba helyezését követő tizenöt napon belül az igazolást kiadó biztosítóval a felelősségbiztosítási szerződést megkötni. Ennek elmulasztása esetén az előzetes kockázatviselés megszűnik.
(3) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek üzembentartóinak esetében a biztosító kockázatviselése az önkéntes biztosítási szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint alakul.
5. § (1) A biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
(2) A biztosítási időszak a naptári év.
(3) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetében a biztosítás tartama a biztosítási bizonylatban megjelölt időtartam.
6. § (1) A biztosított a biztosítási szerződés szünetelését követelheti meg, ha bemutatja a forgalmi engedélyt kiadó szerv által a gépjármű üzemen kívül helyezéséről szóló tanúsítványt, és járművét legalább kettő, de legfeljebb hat hónapra üzemen kívül kívánja helyezni. A szünetelés a bejelentést követő hónap első napjától kezdődik és tart az üzembe helyezés napjáig. Az ismételt üzembe helyezés hónapja a szünetelésbe nem számít bele, arra teljes díj jár.
(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetében az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.
7. § (1) A biztosítási érdek megszűnése a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha bemutatják a forgalmi engedélyt kiadó hatóságnak gépjármű forgalomból való kivonásáról szóló tanúsítványát. Ebben az esetben a szerződés a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával szűnik meg. A biztosító ugyaneddig az időpontig követelheti a biztosítási időszakból már eltelt idővel arányos díj megfizetését.
(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek üzembentartói esetében a biztosítási szerződés a szerződésben kikötött megszűnési időpont előtt is megszűnik azon hónap utolsó napjával, melynek során a biztosított a biztosítónak visszaadja a biztosítási bizonylatot és a biztosítási táblát, közölve a visszaadás indokát
8. § A biztosító e feltételek szerint nem téríti meg azt a kárt, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b) abban a járműben keletkezett, amelyre a biztosítás vonatkozik;
c) a károkozó gépjármű biztosítottainak (üzembentartók, tulajdnosok, vezetők) egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó anyagok és termékek hatására vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármű munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló járműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) verseny vagy az ahhoz szükséges edzés során a versenygépjárműben, az abban elhelyezett vagyontárgyakban, továbbá zárt versenypályán, vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott versenyen (edzésen) ugyanabban az időben (futamban) résztvevő versenyzőtárs, társvezető vagy utas személyében, vagyontárgyában, valamint a közút burkolatában a gépjármű balesete nélkül következtek be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű folyamatos állagromlásából adódott.
9. § (1) A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
a) attól az üzembentartótól, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy azt egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezeti;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotban, vagy gépjárművezetésre jogosító engedély (igazolvány) nélkül vezették, illetve, ha annak vezetését ilyen személyek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték, illetve a vezető alkoholosan, vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel. (Alkoholos befolyásoltságnak tekintehető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint.)
d) az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
e) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
f) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás-bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta.
(2) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdés c)—e) pontjában felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 200 000 Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére.
(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 50 000 Ft-ig jogosult érvényesíteni.
(4) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító nem érvényesíthet megtérítési követelést.
10. § A tulajdonos vagy az üzembentartó — az e rendelet hatálybalépését követő — első biztosítási év eltelte után az Állami Biztosításfelügyelet által kötelezően alkalmazni rendelt biztosítási díjszabásban meghatározott módon és mértékben kármentesség díjengedmény (bonus) követelésére lesz jogosult, illetve az általa okozott balesetek számához igazodóan pótdíj (malus) megfizetésére lesz köteles.
11. § (1) A biztosított köteles a káreseményt 8 napon belül a biztosítónál írásban bejelenteni, és a kárbejelentéshez szükséges közléseket megtenni.
(2) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés idejétől kell számítani.
(3) Köteles a biztosított 8 napon belül bejelenteni azt is, ha a káresettel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletét ellátni.
12. § (1) A biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett volna.
(2) A biztosított a szerződéskötéskor köteles bemutatni a megelőző időszakra vonatkozó díjbefizetésének bizonylatait. A korábban be nem fizetett díj megfizetésére az üzembentartó (tulajdonos) köteles, de ezt a díjat a biztosító a Szövetség részére tartozik befizetni, amelyből 3 havi díj azt a biztosítót illeti meg, amelynél a korábbi biztosítás fennállt, illetve amely a fedezetigazolást kiadta. A hátralékként befizetett díj a kockázatviselést nem befolyásolja.
(3) A biztosított köteles 8 napon belül minden olyan körülménnyel kapcsolatos változást a biztosítónak bejelenteni, amelyet az ajánlat és a kötvény meghatározott.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás