6/1991. (III. 26.) IKM rendelet

az egyes távhőszolgáltató művek által termelői és lakossági jellegű célra szolgáltatott hőenergia díjának megállapításáról

1991.04.15.

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján az egyes távhőszolgáltató művek által szolgáltatott hőenergia legmagasabb díját — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következők szerint állapítom meg:

1. § A rendelet hatálya kiterjed a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, lakossági távhőszolgáltatást is végző, hőenergiát termelő és/vagy továbbadás céljáról átvevő szolgáltató szervre (a továbbiakban: távhőszolgáltató mű) és e szolgáltatás termelési és termelési jellegű, továbbá lakossági jellegű fogyasztóira (a továbbiakban: fogyasztó).

Alkalmazható árszabások

2. § (1) A távhőszolgáltató mű a szolgáltatott hőenergiáért a fogyasztóval megkötött

a) összevont díjas,

b) teljesítménydíjas, vagy

c) átalánydíjas

szerződésben legfeljebb az 1. számú melléklet szerinti díjat kötheti ki.

(2) A szolgáltatott hő mennyiségét a 2. számú melléklet szerint kell meghatározni.

Áralkalmazási feltételek

3. § (1) Az összevont díjas árszabást akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatott hőenergia mennyiségét a fogyasztó átvevő állomásán, fogyasztói hőközpontban, hőfogadó állomáson (a továbbiakban együtt: átvevő állomáson) mérik.

(2) Az összevont díjas árszabást kell alkalmazni, ha:

a) egy távhővezetékről több fogyasztó hőigénye kerül kielégítésre és az elszámolás alapja a fogyasztó átvevő állomásán végzett mérés, vagy

b) a távhőszolgáltató mű vagy a lakossági jellegű fogyasztó hitelesített hőmennyiség mérőt szereltet be az átvevő állomáson. Ekkor a mérés helye a szolgáltatott hőmennyiség tekintetében kizárólag az átvevő állomás lehet.

(3) Az összevont díj rendelkezésre-állás díjából (Ft/MW/év) és hődíjből (Ft/GJ) áll.

(4) A rendelkezésre-állás díja:

a) a távhőszolgáltató mű által vásárolt hőenergia teljesítménydíjából,

b) a távhőszolgáltató mű saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és fenntartási költségéből (saját teljesítménydíjából),

c) a távhőszolgáltató mű kezelésében lévő távhővezetékek és tartozékok, valamint a lakossági jellegű fogyasztók tekintetében az általa üzemeltetett hőközpontok üzemeltetési és fenntartási költségéből (elosztási díj),

d) az üzemeltetés és fenntartás során szükségszerűen elfolyt víz árából

áll.

(5) A hődíj:

a) a távhőszolgáltató mű által vásárolt hőenergia hődíjából,

b) az általa előállított hőenergia tüzelőanyag árából,

c) a számítással meghatározott hálózati hőveszteségből,

d) az elfolyt víz hőtartalmának ellenértékéből

áll.

4. § (1) A teljesítménydíjas árszabást a termelési vagy termelési jellegű fogyasztónál akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatott hőmennyiség megállapítása nem az átvevő állomáson történik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díj:

a) az éves szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítményért a hőtermelő létesítmények tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és fenntartási költségéből képzett teljesítménydíjból (Ft/MW/év),

b) a szolgáltatott hőmennyiségért a hőenergia előállításához felhasznált tüzelőanyag költségéből számított hődíjból (Ft/GJ),

c) a távhőszolgáltató mű kezelésében lévő távhővezeték és tartozékai üzemeltetési és fenntartási költségét, valamint az üzemeltetés és fenntartás során elfolyt víz árát magában foglaló elosztási díjból (Ft/MW/év)

áll.

(3) A díjtételeknél a fogyasztó igénye szerinti gőznyomást kell figyelembe venni. Ha a hőhordozó gőz nyomása ennél nagyobb, a legnagyobb igényelt gőznyomás az irányadó akkor, ha a távvezetéken több fogyasztó vételez.

5. § (1) Az átalánydíjas árszabást kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgáltatott hőenergia mennyiségét a lakossági jellegű fogyasztó átvevő állomásán nem mérik.

(2) Az átalánydíjat a 3. §-ban megállapított díjak alapján kell kiszámítani és megfizetni:

a) a fűtött helyiség térfogategységére (légköbméter) vetített fűtési díjként (Ft/1m³/év),

b) a szolgáltatott használati melegvízért a felhasznált melegvíz térfogategységére (vízköbméter) vetített melegvíz-díjként (Ft/m³/év).

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott díj számításához a helyiségek fűtési hőmérsékletének megállapításakor a szabványok, vagy a megkötött szerződés előírásait kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti díj a felmelegítésre kerülő hidegvíz víz- és csatornahasználati díját nem tartalmazza.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti használati melegvíz hőmérséklete az átvevő állomáson 40 °C-nál kevesebb nem lehet. A távhőszolgáltató mű és a fogyasztó szerződésben más értéket is kiköthet.

A díj nyereségtartalma

6. § A távhőszolgáltató mű a 3. § (4) bekezdés b), c) és a 4. § (2) bekezdés a), c) pontjai által meghatározott díjban — kivéve a távhőszolgáltató mű által vásárolt hőenergia teljesítmény díját — legfeljebb 10% nyereséget számíthat fel.

Pótdíj és árengedmény

7. § A távhőszolgáltató mű és a fogyasztó szerződésben pótdíjat és árengedményt köthetnek ki. Pótdíjat fizet a fogyasztó, ha a lekötött teljesítményt meghaladóan veszi igénybe a távhőszolgáltató mű kapacitását. Árengedményt kap a fogyasztó, ha a távhőszolgáltató mű a szerződésben vállalt hőteljesítmény határáig a hőmennyiséget nem biztosítja.

Hőenergiaszolgáltatási különdíj

8. § (1) A távhőszolgáltató mű a fogyasztóval kötött szerződés alapján a fogyasztó részére fenntartott kapacitásért — az arra jutó amortizációs és fenntartási költséget magába foglaló — hőenergiaszolgáltatási különdíjat számít fel.

(2) A hőenergiaszolgáltatási különdíj

a) 3. § (4) bekezdés a) pontja szerinti díjba, vagy

b) 3. § (4) bekezdés b) pontja szerinti díjba, vagy

c) 3. § (4) bekezdés c) pontja szerinti díjba

is beépíthető.

Csapadékvíz- és pótvízdíj

9. § A fogyasztó a távhőszolgáltató művel a szolgáltatásra kötött szerződés szerint a 3. § (4) bekezdés és a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti díjban meg nem térülő csapadékvíz hiányért és pótvízért díjat köteles fizetni.

Hatálybaléptető és értelmező rendelkezések

10. § E rendelet alkalmazása szempontjából

a) Lakossági jellegű az a fogyasztó, amelynek a fogyasztói hőközpontját a távhőszolgáltató mű üzemelteti.

b) Külön-külön fogyasztónak minősül mérőhelyenként (vételezési helyenként):

ba) a különböző hőtermelő létesítményekből vételező fogyasztó, vagy

bb) az egy hőtermelő létesítményből üzemegységei részére külön-külön vételező fogyasztó.

c) A rendelkezésre állás díja éves díj, amelyet a szerződésben egy évre lekötött legnagyobb hőteljesítmény után kell fizetni.

d) A hődíj az a díj, amelyet a szolgáltatott hőmennyiség után kell fizetni.

11. §

(1) Ez a rendelet 1991. április 15-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

— a Hajdú-Bihar Megyei Tanács V. B. 1990. november 21-én kelt 15123—7/1990. számú, a Debreceni Hőszolgáltató Vállalat által alkalmazandó termelői távhőárakra vonatkozó ármegállapítása,

— a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tanács V. B. 1990. augusztus 29-én kelt 582/1990. számú, a Jászberényi Városgazdálkodási Vállalat által alkalmazandó termelői távhőárakra vonatkozó ármegállapítása,

— a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tanács V. B. 1990. november 20-án kelt 390—2/1990. számú, a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat által alkalmazandó termelői távhőárakra vonatkozó ármegállapítása, valamint

— a Heves Megyei Tanács V. B. 1990. szeptember 27-én kelt 580—2/1990. számú, a Gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalat által alkalmazandó termelői távhőárakra vonatkozó ármegállapítása

— a Zala Megyei Tanács V. B. 1983. január 26-án kelt, a Keszthelyi Városgazdálkodási Vállalat által alkalmazandó termelői távhőárakra vonatkozó ármegállapítása

hatályát veszti.

Dr. Bod Péter Ákos s. k.,

ipari és kereskedelmi miniszter

1. számú melléklet a 6/1991. (III. 26.) IKM rendelethez

A távhőszolgáltató művek által szolgáltatott hőenergia legmagasabb díjai

Vállalat és ellátott terület	Összevont díjas árszabás		Teljesítménydíjas árszabás			Átalánydíjas árszabás
	Összevont díjas árszabás		Teljesítm. díj l/Ft/MW/év	Elosztá- si díj Ft/MW/év	Hődíj Ft/GJ 1	Fűtési díj Ft/légm³	Melegvíz díj Ft/m³	Garázs- fűtési díj Ft/légm3
	Rendelk. állási díj Ft/MW/év	Hődíj Ft/GJ	Teljesítm. díj l/Ft/MW/év	Elosztá- si díj Ft/MW/év	Hődíj Ft/GJ 1	Fűtési díj Ft/légm³	Melegvíz díj Ft/m³	Garázs- fűtési díj Ft/légm3
Debreceni Hőszolgáltató Vál- lalat
Debrecen, ipari ág	940 400	235	—	—	—	—	—	—
Debrecen, kommunális ág
gőz hőhordozó	1 113 900	258	—	—	—	—	—	—
víz hőhordozó	1 621 800	258	—	—	—	113,40	66,30	73,80
Hajdúszoboszló	990 900	447	—	—	—	180,—	108,—	124,20
Püspökladány
víz hőhordozó	1 639 200	498	—	—	—	—	—	—
lakossági jellegű	2 239 900	498	—	—	—	221,40	126,—	160,20
Berettyóújfalu	—	—	—	—	—	356,40	230,40	214,20
Hajdúnánás	1 350 800	459	—	—	—	180,—	110,70	122,40
Hajdúböszörmény	—	—	—	—	—	255,60	126,30	196,20
Városgazdálkodási Vállalat, Jászberény	—	—	—	—	—	450,—	—	—
Szolnoki IKV	2 043 900	490	1 596 100	—	—	199,80	89,40	50,40
Gyöngyösi IKV	—	—	—	—	—	149,40	103,20	—
Keszthelyi Városgazd. Váll.	—	—	—	—	—	183,60	153,30	—

2. számú melléklet a 6/1991. (III. 26.) IKM rendelethez

A szolgáltatott hőenergia mennyiségének
megállapítása

A) Ha a szolgáltatott hőmennyiség mérése a fogyasztó átvevő állomásán (fogyasztói hőközpontban) történik:

1. Víz hőhordozó közeg esetén a szolgáltatott hőenergia mennyiségét hőmennyiség-mérővel kell mérni.

2. Gőz hőhordozó közeg esetén a vételezett hőenergia mennyiségét a gőz mennyiségének és a szerződésben meghatározott hőtartalma szorzatának, valamint a visszaadott csapadékvíz mennyisége és a szerződésben meghatározott hőtartama szorzatának különbségéből kell megállapítani.

B) Ha a szolgáltatott hőmennyiség megállapítása nem a fogyasztónál történik:

1. A távhőszolgáltató-műből kiadott hőenergia mennyiségének az elosztónál mért hőenergia mennyisége és a visszatérő víz, illetőleg csapadékvíz hőenergia mennyisége közötti különbség tekintendő.

2. Ha a hőenergia mennyiség megállapítása nem hőmennyiségmérővel történik, a szolgáltatott hőenergia mennyiségét a 3—6. pontok szerint kell megállapítani.

3. A szolgáltatott hőenergia mennyiségét, ha a hőenergia-szolgáltatás

a) gőz energiahordozóval történik:

— kiadott gőz mennyisége (t), valamint fajlagos hőtartalma szorzatának és

— a hőtermelő létesítménybe visszaadott csapadékvíz mennyisége, valamint a fajlagos hőtartalma szorzatának;

b) forróvíz (melegvíz) energiahordozóval történik:

— az előre menő víz mennyisége, valamint a fajlagos hőtartalma szorzatának és

— a visszatérő víz mennyisége, valamint a fajlagos hőtartalma szorzatának

különbségéből kell megállapítani.

4. A kiadott hőenergiahordozó

— mennyiségét az elosztónál elhelyezett mennyiségmérő alapján,

— a fajlagos hőtartalmát az elosztónál mért nyomás és hőmérséklet alapján a ,,Víz-gőz-táblázat''-ból

kell megállapítani.

5. A csapadékvíz (kondenzvíz) mennyiségét és hőmérsékletét a hőtermelő létesítmény fogadóállomásánál megállapított adatokkal kell figyelembe venni.

6. A visszatérő forróvíz mennyiségét az előre menő és a rendszerbe vezetett mért pótvíz mennyiségének különbözetéből kell megállapítani.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

6/1991. (III. 26.) IKM rendelet

az egyes távhőszolgáltató művek által termelői és lakossági jellegű célra szolgáltatott hőenergia díjának megállapításáról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak