1991. évi VII. törvény
a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal létesítéséről és egyes hatáskört megállapító jogszabályi rendelkezések módosításáról1
1991.03.14.
1. § (1) A földművelésügyi területi és egyes szakigazgatási feladatok ellátására megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalokat (a továbbiakban: hivatal) kell létesíteni.
(2) A hivatal jogi személy.
(3) A hivatal a Földművelésügyi Minisztérium területi szerve, a földművelésügyi miniszter irányítása és felügyelete alatt működik.
(4) A hivatal maradványérdekeltségű költségvetési szerv, amely gazdasági és pénzügyi feladatait az önálló gazdálkodási jogkörű Földművelésügyi Költségvetési Iroda részben önálló intézményként látja el.
2. § A hivatal ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt agrárigazgatási feladatokat, különösen
a) növénytermesztési és állattenyésztési szakigazgatási feladatokat,
b) szőlő-, gyümölcstelepítéssel, borgazdálkodással, kapcsolatos egyes fajtavédelmi feladatokat,
c) halászati-, vadászati igazgatási feladatokat,
d) talajvédelmi (meliorációs) feladatokat,
e) agrárszakoktatási feladatokat,
f) erdőbirtokossági társulatokkal kapcsolatos törvényességi felügyeleti tevékenységet,
g) az agrárigazgatás keretébe tartozó támogatási rendszerek működtetését,
h) információs tevékenységet.
3. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a hivatal szervezetének, valamint a részletes feladat- és hatásköröknek a meghatározására.
(3) A Tvr. 14. §-ának (3) bekezdésében az ,,illetékes tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei'' szövegrész helyébe az ,,Állomás'' szövegrész lép.
5. § A Kormány a földművelésügyi igazgatás intézményrendszerét tartalmazó, a földművelésügyi hivatalokról szóló törvényjavaslatot 1991. november 1. napjáig az Országgyűlés elé terjeszti.
6. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
INDOKOLÁS
az 1991. évi VII. törvényjavaslathoz
A tanácsrendszerben a mezőgazdasági szakigazgatási feladatok egy része a megyei szakigazgatási szervekhez kapcsolódott. A feladatok jelentős részét a minisztérium centrális irányításával működő szakintézmények látják el. A területi szakigazgatás jelenleg — megyei és regionális alapon szervezve — a különböző szakigazgatási intézmények egymás mellett létező, egymástól független rendszerében valósul meg.
— a megyei, fővárosi állategészségügyi és élelmiszerellenőrző szervezet,
— a megyei, fővárosi növény- és talajvédelmi szervezet,
— a Mezőgazdasági Minősítő Intézet szervei,
— a Földmérési és Távérzékelési Intézet.
Az 1990-ben felgyorsult ágazati deregulációs folyamat következtében az állami beavatkozás csökkent és ez a folyamat ma sem lezárt. A politikai intézményrendszer változása lehetővé és szükségessé teszi a gazdasági környezet átalakítását. A földtulajdon, földhasználat lehetőségeinek bővítésével meg kell teremteni az alapot a tulajdonszerkezet változásához, a mezőgazdaságban kialakult üzemszerkezet átalakításához, abból a célból, hogy hatékonyan működő, hosszú távon is érdekelt agrárgazdasági egységek jöjjenek létre.
A tulajdonviszonyok átalakulása igényli a megfelelő szakigazgatási intézményrendszer kialakítását; a túlnyomó részben magántulajdonra épülő gazdasági szerkezet irányításához az igazgatási intézményrendszert is meg kell változtatni. Az agrárgazdaság piacgazdasági követelményekhez illeszkedő új működési feltételrendszerének kialakítása halaszthatatlanná vált. Ezzel párhuzamosan az intézmények hatáskörét meg kell tisztítani azoktól a feladatoktól, amelyek a privatizáció folytán a továbbiakban nem igényelnek közhatalmi közreműködést, beavatkozást.
A szakigazgatási feladatok ellátásához — amelyek vitathatatlanul állami feladatok és más intézmény keretébe nem telepíthetők — biztosítani kell a szervezeti kereteket. A megyékben és a fővárosban létrehozandó földművelésügyi hivatalok a volt tanácsi szakigazgatási szervezetek által ellátott és a továbbiakban is ellátni szükséges ágazati szakigazgatási feladatokra szerveződnek.
A földművelésügyi hivatalok létrehozása tehát nem érintené a már meglévő szakintézmények önállóságát, de elősegítené a minisztérium és a települési önkormányzatok közötti — az ágazati jogszabályok végrehajtásával összefüggő — munkakapcsolatot.
Az alakuló szervezet gazdasági-, pénzügyi irányítását a létrehozandó Földművelésügyi Költségvetési Iroda végzi, amely gazdálkodási jogkörét tekintve önálló költségvetési intézmény. Az irodát a földművelésügyi miniszter a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Felügyelet Költségvetési Irodájából és az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Felügyelet Költségvetési Irodájából hozza létre.
Az irodához önálló jogi személyként, de gazdálkodási jogkörét illetően, részben önálló költségvetési intézményként kapcsolódnak a hivatalok.
A Ptk. 36. §-a alapján a költségvetési szerv jogi személy. A hivatkozott törvényhely szerint jogi személynek minősülő költségvetési szerveket a pénzügyi törvény felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter rendelete gazdálkodási jogkörük tekintetében önálló és részben önálló költségvetési szervekre bontja. A hivatalok önálló gazdálkodási jogkörrel történő működtetését a feladataik nem teszik szükségessé. A részben önálló gazdálkodási jogkörrel elkerülhető a költséges, teljeskörű gazdasági apparátus kiépítése. A törvényjavaslat meghatározza a hivatal alapvető feladatait, egyidejűleg rendelkezik arról, hogy az ezekre, valamint a hivatal szervezetére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítsa meg.
A tervezet e szakasza a kapcsolódó magasabb szintű (törvényerejű rendelet) jogszabályi rendelkezéseknek az új szervezet kialakítása miatt szükségessé vált módosítását tartalmazza.
A földművelésügyi hivatalok létrehozása első lépés egy korszerű agrárigazgatási intézményrendszer kialakításához. A szervezet továbbfejlesztése olyan folyamat, amelynél tekintettel kell lenni arra is, hogy az agrárigazgatási feladatok döntően nem közigazgatási terület-beosztáshoz, hanem gazdasági térségekhez kötődnek. Az intézményrendszer irányításának egységesítése költségmegtakarítást, a felesleges párhuzamosságok megszüntetését eredményezné.
A törvényjavaslat ennek érdekében kötelezi a Kormányt az agrárigazgatási szervezet felülvizsgálatára és korszerűsítésére.
Az igazgatási munka folyamatosságának biztosítása szükségessé teszi a törvénynek a kihirdetés napján történő hatálybalépését.
A hatálybalépéssel egyidejűleg gondoskodni kell az állategészségügyről szóló törványerejű rendeletben a megszűnt munkásőrségre vonatkozó szövegrész hatályon kívül helyezéséről.
