Vissza a Jogszabálykeresőre

Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1991. évi LXXVII. törvény

a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet módosításáról*1

1992.01.01.

1. § A bírósági végrehajtásról szóló — többször módosított — 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Vht.) 11. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a 11. § a következő e) ponttal egészül ki, és a jelenlegi e) pont f) pontra változik:

(Végrehajtási lapot állít ki:)


,,d) a közjegyzői fegyelmi bíróság, valamint az orvosi és ügyvédi fegyelmi hatóság pénzbírságot kiszabó és eljárási költséget megállapító határozata alapján az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság,

e) a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhogyott — a bírósági egyezséggel azonos hatályú — egyezség alapján a közjegyző székhelye szerinti helyi bíróság.''

2. § A Vht. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az adós lakóhelye, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes helyi bíróság végrehajtási záradékkal látja el a Vht. 16., 19. és 20. §-ában felsorolt okiratokat.''

3. § A Vht. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,16. § A bíróság végrehajtási záradékkal látja el azt a közjegyzői okiratot, amelynek alapján a közjegyzőkről szóló törvény alapján bírósági végrehajtásnak van helye.''

4. § A Vht. 22. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép:

,,Közvetlen bírósági letiltás végrehajtási lap helyett''

5. § A Vht. 25—27. §-ai helyébe a következő rendelkezés lép:


,,Közvetlen bírósági letiltás végrehajtási záradékolás helyett

25. § Az okirat végrehajtási záradékolására illetékes bíróság az okirat végrehajtási záradékolása helyett letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.
26. § (1) A Vht. 25. §-a alapján hozott letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a letiltó végzésben feltüntetett összeget vonja le, és — ha a végzés kézhezvételétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap értesítést — a levont és visszatartott összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.
(2) A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A felek a végzés ellen fellebbezhetnek. A fellebbezésről a bíróság a munkáltatót haladéktatlanul értesíti, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki.
27. § (1) Ha a letiltó végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság helybenhagyja a végzést, az elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.
(2) Ha a letiltás kérdésében hozott végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság megváltoztatja a végzést, a másodfokú bíróság — a végrehajtási kérelem alapossága esetén — a letiltást a határozatában mondja ki, és ezt 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.
(3) A munkáltató köteles az (1) bekezdés szerinti felhívás, illetőleg a (2) bekezdés szerinti határozat kézhezvétele után a letiltó végzésben, illetőleg a bíróság határozatában feltüntetett, az adós munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a továbbiakban is a végrehajtást foganatosítani.''

6. § A Vht. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A közvetlen bírósági letiltás és felhívás a végrehajtási lappal, illetőleg a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal esik egy tekintet alá. Ahol a jogszabály a végrehajtót említi, ott a közvetlen letiltást (felhívást) kibocsátó bíróságot kell érteni.''

7. § A Vht. 96. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

,,Ha a meghatározott ingóság nincs meg, a végrehajtó az ingóság valószínű értéke erejéig az adós egyéb vagyontárgyait lefoglalja, és a jegyzőkönyvet beterjeszti a végrehajtást elrendelő bírósághoz.''

8. § A ,,közjegyző'' szó helyébe a ,,bíróság'' szó lép a Vht. következő rendelkezéseiben:

a 9. § b) pontja,

a 19. § (1) bekezdése,

a 20. § bevezető része,

a 30. § (3) bekezdése,

a 93. § bevezető része.

9. § Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

10. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik

b) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 33. §-ának (1) bekezdéséből a ,,vagy a közjegyző'' szövegrész;

c) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény következő szövegrészei:

16. §-ának (4) bekezdéséből az ,,és a hagyatéki eljárási'',

40. §-ának (1) bekezdéséből a ,,vagy a közjegyző (a továbbiakban együtt: bíróság)'',

42. §-ának (3) bekezdéséből ,,A 45. § (8) bekezdésében meghatározott eset kivételével'',

56. §-ának (1) bekezdéséből az ,,illetőleg a 43. § (1) bekezdése esetén az illetékhivatal'',

59. §-a,

63. §-a (4) bekezdésének c) pontja,

66. §-ának (2) bekezdéséből a ,,közjegyzőnél történő'',

67. §-ának (1) bekezdéséből a ,,közjegyzői'',

68. §-ának (1) bekezdéséből a ,,továbbá a hagyatéki eljárási'', és (3) bekezdéséből'' — az (1) bekezdésben említett kivétellel —'';

d) a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 51. §-ának utolsó mellékmondata;

e) a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 46. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdéséből ,,Az (1) bekezdésben említett eljárásra, valamint'' szövegrész.

(2) A pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 10. §-ának (1) bekezdésében a ,,közjegyző'' szó helyébe a ,,bíróság'' szó lép.

Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke

1

A törvényt az Országgyűlés az 1991. december 12-i ülésnapján fogadta el.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás