Kifejezéskereső
1991. évi LXXVIII. törvény
a fogyasztási adóról1
Az Országgyűlés — figyelembe véve az adórendszer eddigi működésének tapasztalatait is — egyfelől az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges bevételek elérése, másfelől egyes javak fogyasztásának befolyásolása céljából, a fogyasztási adóról a következő törvényt alkotja2:
Általános rendelkezések
1. §3 (1) Fogyasztási adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni az 1. számú mellékletben megnevezett termékeknek
a) az adó alanya (3. §) által — az e törvény II. fejezetében meghatározott feltételek szerinti — belföldön történő értékesítése, valamint
b) az importálása
után.
(2) E törvény alkalmazásában importálásnak
a) a termék külföldről belföldre, a belföldi forgalom számára való vámkezeléssel4 vagy vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárással történő behozatala,
b) a termék külföldről belföldre jogellenesen történő bejuttatása, valamint a vámáru jogellenes belföldi forgalomba hozatala,
c)5 az ideiglenes behozatalban vámkezelt termék esetében az elszámolási kötelezettség elmulasztása,
d)6
e)7 a külföldre végleges rendeltetéssel kiszállított (exportált) és előre nem látott okból változatlan állapotban visszaküldött (visszahozott) termék
minősül.
(3) Nem minősül importálásnak a kiviteli előjegyzésben vámkezelt és visszahozott termék, valamint az így vámkezelt és külföldre kivitt termékből bérmunkában ott előállított termék behozatala kizárólag a százalékos adó megfizetése tekintetében.
(4) Mentes az (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetés alól az a termékimport, amelyre jogszabály vámmentességet biztosít, kivéve azt a termékimportot, amely
a) a származási ország részére biztosított,
b) a pénzügyi elszámolás módjához fűződő,
c) meghatározott értékösszeg erejéig adott,
d) a gazdasági társaságba nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként vagy a gazdasági társaság devizaszámláján8 tartott pénzbeli hozzájárulás terhére behozott termék utáni,
e)9 a hazatelepülők, a külföldön keresőtevékenység vagy tanulmányok folytatása céljából fenntartott második lakást megszüntetők ideiglenes kivitelben vámkezelt termékén kívüli termékbehozatalához kapcsolódó,
f) a vámhatóság által saját hatáskörben engedélyezett,
g)10 a (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott termékimporthoz kapcsolódó,
h) az alapítvány részére biztosított
vámmentességen alapul.
(5) Mentes az (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetés alól, továbbá
a) a jogszabály szerinti kedvezmény mértékéig az utas- és ajándékforgalmi vámkedvezményben részesülő termékimport;
b)11
(6)12
(7)13 E törvény alkalmazásában exportnak minősül az a termékértékesítés, melynek közvetlen következményeként a terméket a vámhatóság végleges rendeltetéssel belföldről külföldre kilépteti, és a kiléptetés tényét igazolják.
2. § E törvény alkalmazásában belföld a Magyar Köztársaság területe, a vámszabadterület és a tranzitterület kivételével.
Az adó alanya14
3. §15 (1)16 Az adó alanya
a) az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
b) az, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,17
amelyet (akit) a – saját nevében és felelősségére bevétel elérése érdekében – belföldön végzett termékértékesítése, illetve szolgáltatásnyújtása után a 4. § (1) bekezdése adófizetésre kötelez.
(2)18 Alanya az adónak az az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy is, aki az (1) bekezdés szerinti termékértékesítést rendszeresen vagy üzletszerűen végzi, nem értve ide azt a természetes személyt, aki az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 55. §-a szerinti különleges jogállást fenntartja.
Fogyasztási adó
4. § (1) Az adót
a) a saját előállítású termék után a termelő, a bérmunka keretében termeltetett termék után pedig a termeltető,
b)19 a nem adóalany termelőtől és termeltetőtől belföldi értékesítésre beszerzett, illetve az adó- és vámhatóságtól, bíróságtól belföldi értékesítésre átvett termék esetén a vevő, a felvásárló,
c)20
fizeti meg.
(2) Az importált termék után az adót az importáló fizeti. E törvény alkalmazásában importálónak az minősül, akit jogszabály vámfizetésre kötelezett személyként nevez meg.
(3)21 Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazása szempontjából saját előállítású vagy termeltetett terméknek minősül az a termék is, amelyet
a) bármilyen adózatlan vagy adózott termékből (keveréssel, illetve más eljárással) állítanak elő, vagy az egyik adómérték alá tartozó termék összetevőinek olyan megváltoztatásával (adalék hozzáadásával) állítanak elő, hogy a termék egy másik adómérték alá kerül;
b)22 nem adóalanytól vásárolt vagy a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerint adó nélküli – az 1. számú melléklet 3., 4. pontjában megjelölt – ömlesztett termékből (lédigáruból) az e törvény hatálya alá tartozó terméket kiszereléssel, palackozással állítanak elő.
5. § (1)23 Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alkalmazása szempontjából belföldi értékesítésnek minősül az is, ha
a) az adózatlan terméket reprezentációs, valamint nem termelési célra használják fel;
b)24
c) a terméket a termelő vagy a termeltető saját kiskereskedelmi hálózatába, üzlethelyiségébe szállítja ki.
d)25 a termelőnek a bérmunkáltatás ellenértékét a nem adóalany termeltető az előállított termékkel egyenlíti ki, illetve, ha a termelő az így előállított terméket a termeltetőtől megvásárolja.
(2)26 Termelési célú felhasználásnak az 1. számú melléklet 1., 3. és 4. pontjában megjelölt terméknek közvetlen anyagként, termékelőállításhoz való felhasználása minősül.
(3)27
6. §28
7. §29
8. § (1)30 Az adófizetési kötelezettség
a) a saját előállítású és a bérmunkában termeltetett termék értékesítésénél
aa) a teljesítés időpontjában,
ab) a készpénzfizetés esetén, ideértve az ellenérték jóváírásának esetét is, ha az adóalany termékértékesítésének teljesítését megelőzi, akkor az ellenérték kiegyenlítésének, jóváírásának időpontjában,
ac) az 5. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben a kiskereskedelmi hálózatba, üzlethelyiségbe történő kiszállítás időpontjában,
b) a nem adóalanytól, az adó- és vámhatóságtól, bíróságtól belföldi értékesítésre beszerzett termék esetén a nem adóalany termékértékesítésének, termékátadásának, illetve az 5. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben a nem adóalany által az ellenérték kiegyenlítésének vagy termékértékesítésének időpontjában,
c) a nem termelési, valamint a reprezentációs célú termékfelhasználás esetén a felhasználás költségként történő elszámolásának napján,
d)31
keletkezik
(2) Termékimport esetén az adófizetési kötelezettség a terméknek a belföldi forgalom számára történő vámkezelése alkalmával tartott belső áruvizsgálat időpontjában keletkezik.32
(3)33 Ha e törvény rendelkezéseiből más nem következik, a teljesítés időpontjának megállapítására az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. § (1) Az adó alapja, ha az adó mértéke százalékos:
a)34 a saját előállítású és a bérmunkában termeltetett terméknél
aa)35 a saját kiskereskedelmi hálózatba, üzlethelyiségbe történő kiszállítás esetén a termék adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó forgalmi értéke,
ab) egyéb esetekben az értékesített termék fogyasztási adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke,
b) a nem adóalanytól továbbértékesítésre beszerzett terméknél a vételár,
c)36 a nem termelési, valamint a reprezentációs célú termékfelhasználás esetén a beszerzési ár, ennek hiányában a termék adót és általános forgalmi adót nem tartalmazó forgalmi értéke,
d)37
e) az importált termék esetében pedig a vámérték.
(2)38
(3) Ha az értékesített, importált termék ellenértéke termék vagy szolgáltatás (árucsere ügylet), az adó alapja
a) százalékos mértékű adó esetén a termék (1) bekezdés a) pontja szerinti, pénzben kifejezett ellenértéke, ennek hiányában a szokásos piaci ára, illetve
b)39
(4) A különböző adómértékekkel terhelt cikkelemekből álló összetett termék értékesítése esetén, illetve ha a pörköltkávét, a kávékivonatot kávékeverék vagy kávékészítmény formájában értékesítik, az adóalapot az adóköteles összetevőknek az összetett termék értékéhez viszonyított aránya, a kávékeveréknél és a kávékészítménynél a pörköltkávé, a kávékivonat mennyisége alapján kell meghatározni.
(5)40 E törvény alkalmazásában a termék forgalmi értéke a terméknek az az ára, amelyet a felek hitelt érdemlően igazolhatóan a fennálló piaci körülményeknek és helyzetüknek megfelelően állapítottak meg, illetve mely független felek között – normális piaci körülmények között – általában elérhető lenne.
(6)41 E § alkalmazásában az ellenérték helyett az értékesített termék adó és általános forgalmi adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló, az (5) bekezdés szerint meghatározott forgalmi értéke az adó alapja akkor is, ha
a) az ellenérték az értékesített termék adó és általános forgalmi adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értékéhez hasonlítva aránytalanul alacsony, és
b) a termékértékesítés az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 22. §-ának (6) bekezdésében meghatározott kör részére történik.
(7)42 Ha az adó alapjának megállapításához szükséges értéket külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az adó alapjának megállapításakor az adófizetési kötelezettség napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni.
(8)43 Olyan külföldi fizetőeszköz esetében, amelynek a (7) bekezdés szerint nincs forintban megadott árfolyama, a forintra történő átszámításkor az adott devizára a Magyar Nemzeti Bank által az adófizetési kötelezettség keletkezését megelőző negyedévre vonatkozó, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni.
10. § (1) Az adó mértéke a termék
a) adóalapjának meghatározott százaléka (adókulcs)
b)44
(2)–(3)45
11. § (1) Az önadózás keretében [17. § (1) bekezdés] megállapított fizetendő adóból levonhatja, vagy az állami adóhatóságtól visszaigényelheti a terméket terhelő adót
a)46 az adó alanya, import esetén az importáló, ha az adóval növelt áron értékesített, beszerzett terméket — a g) pontban foglalt eltéréssel — visszaveszi vagy külföldre visszaszállítja (visszavásárlás, visszáru, reexport);
b) a vevő, ha az adóval növelt áron beszerzett terméket — a g) pontban foglalt eltéréssel — a külkereskedelmi áruforgalom keretében exportálja;
c)47
d)48
e)49 a vevő, import esetén az importáló, ha az 1. számú melléklet 1., 3. és 4. pontjában megjelölt terméket adóval növelt áron szerezte be, de azt közvetlen anyagként a saját előállítású vagy bérmunkában termeltetett termékéhez használja fel, kivéve az ételhez és a cukrászipari termékhez történő felhasználást,
f) az e) pontban foglaltak alkalmazásában az adó levonása vagy visszaigénylése szempontjából közvetlen anyagfelhasználásnak minősül az is, ha az 1. számú melléklet 3., 4. pontjában megjelölt terméket ömlesztetten (lédigáruként) szerezték be kiszerelés, palackozás céljából,
g) az a) és b) pont esetén a zárjeggyel ellátott kávé adója akkor vonható le, igényelhető vissza, ha a termékről a zárjegyet az adó alanya a vámhivatal képviselőjének jelenlétében eltávolítja és megsemmisíti, vagy felülragasztással érvényteleníti, amelyről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv a visszaigénylés kötelező melléklete. A vámhivatal költségeit az adóalany a vámeljárás szabályai szerint téríti.
(2) E § alkalmazásában a használt termék és a nem adóalanytól vett termék nem minősül adóval növelt áron beszerzett terméknek, így azok után adó nem igényelhető vissza.
(3) Az adó levonhatósága vagy visszaigénylése
a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az ügyletről kiállított számlán feltüntetett teljesítés napjától,
b) az (1) bekezdés c),50 d), e) és f) pontjaiban meghatározott esetben a vételi ár, kivetéses adózás esetén pedig az adó megfizetésének napjától
esedékes.
(4)51
(5)52 Az adóalany, illetve az importáló a vevő kérésére az árban felszámított, illetve az általa megfizetett adót a számlán köteles elkülönítve feltüntetni.
(6)53 Levonható (visszaigényelhető) adóként az adóalany vagy az importáló által az árban felszámított, az adóalany vagy az importáló számlájával igazolt adó vehető figyelembe. Az importáló levonható (visszaigényelhető) adóként a vámhatóság által kivetett adót érvényesítheti.
(7)54 A (6) bekezdésben meghatározott adó levonhatóságának (visszaigényelhetőségének) jogosultságát
a) a külföldre visszaszállított és az exportált termék esetén a terméknek a vámhatáron át belföldről külföldre történő kiszállítását igazoló, a vámhatóságtól kapott, a jogosult nevére szóló bizonylattal,
b) a termék adóalany vagy importáló által történő visszavétele (visszáru) esetén a visszavételről kiállított bizonylattal,
c)55 az adóval növelt áron beszerzett, de a saját előállítású vagy bérmunkában termeltetett termékhez közvetlen anyagként felhasznált termék esetén a tényleges felhasználást igazoló bizonylattal
kell dokumentálni, alátámasztani.
(8)56 Az adólevonási (adóvisszaigénylési) jog kizárólag a (7) bekezdésben meghatározott bizonylat birtokában érvényesíthető.
(9)57
11/A. §58
Fogyasztói árkiegészítés
12–15. §59
Egyes eljárási szabályok
16. §60 Az e törvényben nem szabályozott, az adózással kapcsolatos eljárásban az adózás rendjéről szóló törvény,61 illetve termékimport esetén a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
17. § (1)62 Az adó alanya a belföldi termékértékesítés tekintetében az adót, az adóelőleget maga köteles megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás).
(2) Termékimport esetén az adót a vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás).
(3)63 Az adó alanya köteles az adó megállapítására, bevallására és elszámolására alkalmas nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás alapján a fizetendő és levonandó (visszaigénylendő) adó különbözetét havonta meg kell állapítani.
18. § (1) Az adó alanya, ha az előző év azonos negyedévében nettó adója elérte a 6 millió forintot, akkor adóelőleget köteles fizetni, illetve igényelhet vissza.
(2) Az adóelőleg összege az előző év azonos negyedévi nettó adóösszegének egyhatod része.
(3) Ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben nem fizetett és nem igényelt vissza adót, de a tárgyév első negyedévében a nettó adó várható összege eléri a 6 millió forintot, akkor a várható nettó adóösszeg egyhatodát kell adóelőlegként fizetni, illetve lehet igényelni. A II., III., IV. negyedévben akkor kell adóelőleget fizetni (lehet adóelőleget visszaigényelni), ha az előző negyedévi nettó adó, illetve visszaigénylés összege a 6 millió forintot meghaladja. Az adóelőleg összege az előző negyedévi nettó adó egyhatod része.
(4) Az adóelőleg fizetésnél, igénybevételnél az önadózás keretében [17. § (1) bekezdés] megállapított adót kell figyelembe venni.
19. §64
Záró rendelkezések
20. § (1) E törvény 1992. január 6-án lép hatályba. Rendelkezéseit azokra a belföldi termékértékesítésekre és termékimportra, továbbá a belföldön nyújtott személyszállítási szolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyeknél az adófizetési kötelezettség, illetve az árkiegészítés-igénybevételi lehetőség 1992. január 6-ával keletkezik. A törvény 1. és 2. számú melléklete a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló törvény keretében kerül elfogadásra.
(2)65
21. §66
22. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1989. évi LI. törvény, valamint az azt módosító 1990. évi XLVIII. törvény és az 1990. évi CIV. törvény 60—63 §-a.
1. számú melléklet az 1991. évi LXXVIII. törvényhez67
|
Sor- |
A termék megnevezése és vámtarifaszáma |
Fogyasztási adó mértéke |
|---|---|---|
|
1. |
|
|
|
2/a. |
|
|
|
2/b. |
|
|
|
2/c. |
|
|
|
2/d. |
|
|
|
3. |
Pörkölt kávé, valódikávé-kivonat |
12% |
2. számú melléklet az 1991. évi LXXVIII. törvényhez68
3. számú melléklet az 1991. évi LXXVIII. törvényhez69
A törvényt az Országgyűlés az 1991. december 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1991. december 23. A törvény címéből az ,,és a fogyasztói árkiegészítésről'' szövegrészt a 2003: LXXXVII. törvény 11. §-a hatályon kívül helyezte. A törvényt a 2003: CX. törvény 18. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjával azzal, hogy e nap előtt keletkezett fogyasztásiadó-kötelezettséget az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint kell teljesíteni.
A preambulum a 2003: LXXXVII. törvény 11. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. § az 1994: LXXXVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Lásd az 1995: C. törvényt.
Az 1. § (2) bekezdésének c) pontja az 1997: CVIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdésének d) pontját az 1997: CVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2) bekezdésének e) pontját az 1995: CXVI. törvény 1. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
Lásd az 1995: XCV. törvény 48–50. §-át és vesd össze az 1995: C. törvény 209. § (3) bekezdésével.
Az 1. § (4) bekezdésének e) pontja az 1997: CVIII. törvény 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdésének g) és h) pontját az 1995: CXVI. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
Az 1. § (5) bekezdésének b) pontját az 1997: CVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (6) bekezdését a 2003: LXXXVII. törvény 11. §-a hatályon kívül helyezte azzal, hogy ezen rendelkezések alapján 2004. január 1. napja előtt keletkező árkiegészítés – a 2003: XXXVII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésének figyelembevételével – az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint igényelhető.
Az 1. § (7) bekezdését az 1995: CXVI. törvény 1. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 3. § előtti cím a 2003: LXXXVII. törvény 11. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. § az 1995: CXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 2003: LXXXVII. törvény 11. §-a szerint módosított szöveg, a hatályát vesztett rendelkezés alapján 2004. január 1. napja előtt keletkező árkiegészítés – a 2003: LXXXVII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésének figyelembevételével – az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint igényelhető.
Lásd az 1995: CXVII. és az 1990: V. törvényt.
A 3. § (2) bekezdése az 1999: LVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdésének b) pontja az 1995: CXVI. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdésének c) pontját az 1997: CVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 4. § (3) bekezdését az 1994: LXXXVIII. törvény 3. §-a iktatta a szövegbe.
A 4. § (3) bekezdésének b) pontja az 1997: CVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése az 1994: LXXXVIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdésének b) pontját a 2003: XXXIX. törvény 55. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 2003. július 1. napja előtt keletkezett fogyasztásiadó-kötelezettséget az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény előírásai szerint kell teljesíteni.
Az 5. § (1) bekezdésének d) pontját az 1995: CXVI. törvény 4. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.
Az 5. § (2) bekezdése az 1997: CVIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdését az 1997: CVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 6. §-t a 2003: CX. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte azzal, hogy a 2004. február 1. napja előtt keletkezett fogyasztásiadó-kötelezettséget a Fat. 2004. január 31. napján hatályos előírásai szerint kell teljesíteni.
A 7. §- t az 1997: CVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 8. § (1) bekezdése az 1995: CXVI. törvény 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdésének d) pontját az 1997: CVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Lásd az 1995: C. törvényt.
A 8. § (3) bekezdését az 1995: CXVI. törvény 5. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 9. § (1) bekezdése a) pontjának bevezető szövege és ab) pontja az 1993: LVIII. törvény 81. §-a (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a) pontjának aa) alpontja az 1995: CXVI. törvény 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdésének c) pontja az 1995: CXVI. törvény 6. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9.§ (1) bekezdésének d) pontját az 1994: LXXXVIII. törvény 13. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 9. § (2) bekezdését az 1997: CVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 9. § (3) bekezdésének b) pontját az 1997: CVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 9. § (5) bekezdését az 1995: CXVI. törvény 6. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 9. § (6) bekezdését az 1995: CXVI. törvény 6. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.
A 9. § (7) bekezdését a 2002: XLII. törvény 76. §-a iktatta be, e módosító törvény 306. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 9. § (8) bekezdését a 2002: XLII. törvény 76. §-a iktatta be, e módosító törvény 306. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.
A 10. § (1) bekezdésének b) pontját 1997: CVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (2)-(3) bekezdését az 1997: CVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 11. § (1) bekezdésének a), b) pontja az 1993: LVIII. törvény 81. §-a (9) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdésének c) pontját az 1993: LVIII. törvény 81. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 11. § (1) bekezdésének d) pontját az 1997: CVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 11. § (1) bekezdésének e), f) és g) pontja az 1997: CVIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés c) pontját az 1993: LVIII. törvény 81. §-ának (9) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 11. § (4) bekezdését az 1996: LXXXII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 11. § (5) bekezdése az 1994: LXXXVIII. törvény 8. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (6) bekezdése az 1994: LXXXVIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (7) bekezdése az 1994: LXXXVIII. törvény 8. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 11. § (7) bekezdésének c) pontja az 1997: CVIII. törvény 5. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (8) bekezdését az 1995: CXVI. törvény 7. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti (8) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatta.
A 11. § (9)-eredetileg (8) bekezdését az 1995: C. törvény 211. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11/A. §-t az 1994: LXXXVIII. törvény 9. §-a iktatta a szövegbe, és az 1995: XXVII. törvény 2. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12–15. §-t a 2003: LXXXVII. törvény 11. §-a hatályon kívül helyezte azzal, hogy ezen rendelkezések alapján 2004. január 1. napja előtt keletkező árkiegészítés – a 2003: LXXXVII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésének figyelembevételével – az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint igényelhető.
A 16. § az 1995: C. törvény 211. §-a (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd az 1990: XCI. törvényt.
A 17. § (1) bekezdése a 2003: LXXXVII. törvény 11. §-a szerint módosított szöveg, a hatályát vesztett rendelkezés alapján 2004. január 1. napja előtt keletkező árkiegészítés – a 2003: LXXXVII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésének figyelembevételével – az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint igényelhető.
A 17. § (3) bekezdését az 1992: LXXI. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2003: LXXXVII. törvény 11. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi törvény 11. §-a szerint a hatályát vesztett rendelkezés alapján 2004. január 1. napja előtt keletkező árkiegészítés – a 2003: LXXXVII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésének figyelembevételével – az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint igényelhető.
A 19. §-t a 2002: LXII. törvény 113. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 20. § (2) bekezdését az 1994: LXXXVIII. törvény 13. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 21. § -t az 1997: CVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet a 2002: XLII. törvény 79. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 306. § (1) bekezdése alapján a rendelkezéseit 2003. január 1. napjától kell alkalmazni. Az 1. számú melléklet 1. pontját a 2003: XXXIX. törvény 55. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte azzal, hogy a 2003. július 1. napja előtt keletkezett fogyasztásiadó-kötelezettséget az adózás rendjéről szóló 1990: XCI. törvény előírásai szerint kell teljesíteni. Az 1. számú melléklet 2/a), 2/b), 2/c) és 2/d) pontját a 2003: CX. törvény 18. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte azzal, hogy a 2004. február 1. napja előtt keletkezett fogyasztásiadó-kötelezettséget a Fat. 2004. január 31. napján hatályos előírásai szerint kell teljesíteni.
A 2. számú mellékletet a 2003: LXXXVII. törvény 11. §-a hatályon kívül helyezte azzal, hogy ezen rendelkezések alapján 2004. január 1. napja előtt keletkező árkiegészítés – a 2003: LXXXVII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésének figyelembevételével – az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint igényelhető.
A 3. számú mellékletet az 1993: LVIII. törvény 81. §-ának (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.