Kifejezéskereső
1991. évi LXXXVI. törvény
a társasági adóról*1
Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a gazdasági feltételek egységesítése, a tőkebefektetés elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az adókötelezettség
1. § (1) A jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) folytató adóalanyt (2. §) az e törvényben meghatározottak szerint társasági adó (a továbbiakban: adó) terheli.
(2) Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység megkezdésének napján kezdődik és a vállalkozási tevékenység befejezésének napjáig tart. A cégbírósági bejegyzés hiánya vagy a vállalkozás megszűnése nem érinti a tevékenység gyakorlásából származó adókötelezettséget. A cégbírósági bejegyzés végleges elmaradása esetén az adókötelezettséget a megszűnésre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.
(3) Az adókötelezettség magában foglalja az e törvényben, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, könyvvezetési, adóbevallási, adómegállapítási, adóelőleg-fizetési, adófizetési, bizonylatmegőrzési és adatszolgáltatási kötelezettségeket.
(4) A vállalkozási tevékenység megkezdésének napja az első kötelezettségvállalás időpontja, befejezésének napja a kötelezettségvállalás utolsó pénzügyi rendezésének időpontja.
Az adó alanya
2. § (1) E törvény alkalmazásában adóalany a belföldi székhelyű
a) gazdasági társaság,
b) a szövetkezet a lakásszövetkezet kivételével,
c) állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, tröszt, a tröszti vállalat ha a tröszt létesítő határozata másképp nem rendelkezik, a vízgazdálkodási társulat a víziközmű társulat kivételével, vízgazdálkodási társulatok társulása, egyes jogi személy vállalata és a leányvállalat,
d) ügyvédi iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, és a művészeti alkotóközösség,
e) megszűnéséig az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport és a mezőgazdasági szakcsoport,
f) a vállalkozási nyereségadó hatálya alá 1991. december 31-éig bejelentkezett egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő mindaddig, amíg a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá átjelentkezik, de legkésőbb 1993. december 31-éig,
g) a lakásszövetkezet, a társadalmi szervezet, az egyház (ideértve a társadalmi szervezet, illetve az egyház alapszabályában önálló jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), az alapítvány és a víziközmű társulat, ha vállalkozási tevékenységet végez.
(2) E törvény alkalmazásában adóalany a külföldi tulajdonában lévő, belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet ha belföldön telephellyel rendelkezik (a továbiakban: külföldi vállalkozó).
(3) A belföldön telephellyel nem rendelkező külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet (a továbbiakban: külföldi szervezet) a részére belföldi személy által a vállalkozási tevékenységért kapott ellenértéket alapul véve a 6. számú melléklet D. fejezetében foglaltak szerint megállapított jövedelem után a 9. §-ban meghatározott mértékű adót köteles fizetni, ha a jövedelemszerzés helye a Magyar Köztársaság. E szervezetekre — a 17. § kivételével — e törvény más rendelkezései nem terjednek ki.
(4) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Fejlesztési Intézetre, a Pénzintézeti Központra, a költségvetési szervre és az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási vállalatra.
Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában
1. lízing: a termék átadása olyan szerződés alapján, amely a termék határozott időre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi.
2. kapcsolt vállalkozás: ha egyik adóalany, illetőleg adóalanynak nem minősülő természetes személy jelentős vagy többségi részesedéssel rendelkezik másik adóalany jegyzett tőkéjében, vagy döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol a másik adóalany felett.
3. jóléti intézmény: a bölcsőde, az óvóda, a napközi és a diákotthon, munkahelyi étkezést biztosító létesítmény, a sport, a kultúra, az üdülés célját szolgáló létesítmény, a szolgálati lakás.
4. a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházó, aki a beruházást várhatóan aktiválja.
5. statisztikai besorolás: az 1991. augusztus 31. napján érvényes KSH besorolási rend.
6. alapítói vagyon: a számviteli törvény 1. számú mellékletének 14. pontjában meghatározott jegyzett tőke, a vagyonjegy és a szövetkezeti részjegy összessége.
7. árbevétel: a számviteli törvény 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, valamint az alvállalkozói teljesítmények értékével.
8. természetbeni juttatás: az ellenérték nélkül juttatott termék, nyújtott szolgáltatás.
9. vásárolt készletek készletváltozása: az adóévet megelőző év és az adóév december 31-i záró leltár értékének különbsége. A készletváltozás számításánál a leltári készletértékből nem vehető figyelembe az adóévben ki nem egyenlített és a beruházási célra beszerzett készlet.
AZ ADÓALAP MEGÁLLAPÍTÁSA
4. § (1) Az adó alapja
a) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a számviteli törvény előírásai alapján megállapított adózás előtti eredmény módosítva a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal,
b) az egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredmény (az adóévi árbevétel és bevétel, valamint az adóévi termelési és kezelési költségek és egyéb ráfordítások különbsége) csökkentve az adóévben a számviteli törvény alapján számított értékcsökkenési leírással és változtatva a 3. § 9. pontja szerinti vásárolt készletek készletváltozásának értékével (a továbbiakban: adózás előtti eredmény) módosítva a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal, valamint
c) a külföldi vállalkozónál a 6. számú mellékletben meghatározott összeg (a továbbiakban: adóalap).
(2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:
a) az előző év(ek)nek a 6. §-ban foglaltak szerint elhatárolt veszteségéből — az adóalany döntése szerint —az adóévre eső veszteség,
b) a számviteli törvény 45. §-a (5) bekezdésének előírása szerint az adóévben egyéb bevételként elszámolt előző évi céltartalék, továbbá az adóévben az e törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe vett összeg,
c) értékcsökkenési leírásként és terven felüli értékcsökkenési leírásként legfeljebb az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott módon és mértékekkel számított összeg,
d) a számviteli törvény 39. §-a alapján az előző adóév(ek)ben elszámolt és eszközcsoportonként (készletek, befektetések, értékpapírok) nyilvántartott értékvesztésből az adóévben az e törvény 5. § (3) bekezdésének figyelembevételével a felhasználásra, értékesítésre, selejtezésre arányosan jutó összeg,
e) a számviteli törvény 2. számú mellékletének 21. pontja alapján bevételként elszámolt kapott osztalék és részesedés összege, kivéve a befektetett eszközként nyilvántartott egy éven túli lejáratú pénzkövetelés után kapott az adózás utáni eredményből fizetett kamat,
f) az 1991. évben és az azt megelőző években az eredményből fizetett — ráfordításként el nem számolt — és az adóévben visszatérített, a bevételek között elszámolt adó összege, valamint a visszatérített társasági adó,
g) a belföldi székhelyű alapítvány céljára (Ptk. 74/A. —74/E. §) és a közérdekű kötelezettségvállalásra (Ptk. 593—596. §) átadott pénzeszköz ha az adóhatóság előzetesen hozzájárult, hogy az alapítvány a befizetésről a levonásra jogosító igazolást adjon, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalást levonhatónak minősítette. Az adóhatóság a hozzájárulást kérelemre akkor adja meg, ha
1. az alapítvány, a közérdekű kötelezettségvállalás betegségmegelőző és gyógyító, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemelékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, diák- és tömegsport, vallási célt, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyzetűek, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbséggekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését szolgálja, továbbá
2. az alapítvány működési szabályzata, valamint az alapítványi, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalási pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják,
h) az érték nélkül, a megváltási áron, illetve a külön törvényben meghatározott értéken nyilvántartott termőföld és erdő értékesítéséből származó ellenérték,
i) a szakmunkástanuló-képzést végző adóalanynál az oktatási intézménnyel kötött szerződés alapján foglalkoztatott szakmunkástanulók után tanulónként — minden megkezdett hónap után — havi ezer forint,
j) az egy éven túli lejáratú kötelezettség után fizetett — ráfordításként el nem számolt — kamat.
(3) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor növeli:
a) a számviteli törvény 47. § (3) bekezdése alapján az adóévben a várható veszteség fedezetére ráfordításként elszámolt céltartalék összege,
b) a számviteli törvény 37. és 38. §-ai alapján költségként elszámolt értékcsökkenési leírás és terven felüli értékcsökkenési leírás összege,
c) a számviteli törvény 39. §-a alapján az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés összege,
d) magánszemélynek kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál, illetőleg a törvényes kamatnál (Ptk. 232. § (2) bekezdés) alacsonyabb kamat mellett nyújtott kölcsönnek az 5. § (4) és (5) bekezdése szerint számított kamatkülönbözete,
e) az eszközök fenntartására, beszerzésére, karbantartására fordított költségnek — ide értve az eszköz értékcsökkenési leírását is — azon arányos része, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kötődik, és nem az adóalany bevételszerző tevékenységével kapcsolatban merült fel, figyelemmel az 5. § (6) bekezdésében foglaltakra is,
f) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értéke, kivéve, ha a térítés nélküli átadásra a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott célra és feltételekkel kerül sor, vagy ha a kötelező átadást jogszabály írja elő,
g) 1992. december 31-étől a vállalkozás tagja, alkalmazottja személyes, illetőleg családi szükségletének kielégítésére fordított természetbeni juttatás költségként, ráfordításként elszámolt összege, a Kormány rendeletében meghatározottak kivételével,
h) az olyan adóhiány, amelyet abban az adóévben, amelyre a megállapítás vonatkozik ráfordításként nem számolhatott el az adóalany, valamint a bírságok, büntetések, és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények ráfordításként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével,
i) az ellenérték nélkül vagy névérték alatti térítés ellenében adott részvény, vagyonjegy névértékének illetve a névérték és a térítés különbségének megfelelő összeg,
j) lízing esetén a bérbevevőnél az ÁFA-mentes bérleti díj adott évre jutó részének a tárgyi eszköz utáni teljes bérleti díj 36 százalékát meghaladó része, ingatlan esetén a 13 százalékát meghaladó része, import lízing esetén ezenfelül az adóévet terhelő bérleti díj 20 százalékának megfelelő összeg,
k) a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott, értékesített termőföld és erdő nyilvántartási értékének megfelelő összeg,
l) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 3. §-a (3) bekezdésében meghatározott szerencsejáték szervezésre létrehozott gazdálkodó szervezetnél az egyes szerencsejátékok közvetlen és közvetett költségének és a 38. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott költségnek a különbsége, ha az előbbi a nagyobb,
m) a ráfordításként elszámolt földadó összege,
n) külön jogszabályban meghatározott bérnövekmény összege,
o) a bérleti díj a bérbevevőnél, ha a termék átvétele olyan szerződés alapján történik, amely a termék 366 napon belüli bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi.
5. § (1) A kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a fizetési határidőn túli követelések, a kétes követelések, valamint az előlegként adott összegek miatti várható veszteségek fedezetére ráfordításként elszámolt céltartalékból az adóalap számításánál — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — legfeljebb a december 31-én
a) 90—180 napos késedelemben lévő követelések 2 százalékának;
b) 181—360 napos késedelemben lévő követelések 5 százalékának;
c) 360 napon túli késedelemben lévő követelések 25 százalékának
megfelelő összeg vehető figyelembe.
(2) A pénzintézetnél a határidőn túli kintlevőségekre az adóévben képzett kockázati céltartalék, a biztosító intézetnél pedig a hosszú távú kötelezettségek fedezetére és az évek közötti káringadozások kiegyenlítésére a külön jogszabályban előírtak szerint képzett biztosítástechnikai tartalék teljes összege vehető figyelembe az adóalap számításánál.
(3) Nyilvántartott értékvesztésnek számít az előző adóévekben elszámolt és az adó alapjánál figyelembe nem vett értékvesztés halmozott összege. Az adóalap csökkentéseként ennek olyan hányada számolható el, amennyit a felhasználás, értékesítés, selejtezés értéke képvisel a nyitóállomány és az adóévi állománynövekedés együttes értékéből.
(4) A magánszemély részére a jegybanki alapkamatnál, illetőleg a törvényes kamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott kölcsön kamatkülönbözete: a szerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat, illetőleg törvényes kamat [Ptk. 232. § (2) bekezdés] és a szerződés alapján fizetendő kamat különbségének az adóévre eső része.
(5) Nem kell a 4. § (3) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezést alkalmazni a jogszabály alapján nyújtott lakáscélú hitel, az állami tulajdon megvásárlásához nyújtott hitel és a forgalmazó által nyújtott áruvásárlási, valamint olyan kölcsön esetében, amelynek kamatához vagy törlesztő részletéhez a költségvetés támogatást nyújt, vagy ha a kölcsönnyújtáshoz szükséges forrást a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes kamat mellett biztosítja a pénzintézetnek.
(6) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adóalany által alkalmazottjának, tagjának, nyugdíjasának juttatott segély, munkaruha, egyenruha, védőruha, a pénzben vagy természetben nyújtott étkezési hozzájárulás, a belföldi üdülési hozzájárulás, a személygépkocsi átengedése személyes célra, a jóléti intézmények költségei, a külön törvényben meghatározott munkavállalói nyugdíjalapba (3. számú melléklet) befizetett összeg, a munkavállaló javára kötött biztosítás díja, továbbá a reprezentációs költségek.
Veszteségelhatárolás
6. § (1) Amennyiben a 4. § szerinti adóalap bármely adóévben negatív (a továbbiakban: elhatárolt veszteség), úgy ezzel az összeggel az adóalany a következő öt adóévben — döntése szerinti megosztásban — csökkentheti az adó alapját.
(2) Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi évekről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek levonásánál — a (3) bekezdés kivételével — a korábbi évekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni.
(3) Az e törvény hatálybalépését követően jogelőd nélkül létrejött adóalany a vállalkozási tevékenység megkezdése évének és az azt követő két évnek a veszteségét — kivéve a számviteli törvény szerint aktiválható alapítási, átszervezési költséget — korlátlan ideig elhatárolhatja.
(4) A mezőgazdasági ágazatba sorolt adóalany az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti, oly módon, hogy a megelőző két adóév adóalapját csökkenti az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem él, vagy ha a veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre az (1)—(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.
(5) Az (1)—(3) bekezdésben foglalt veszteségelhatárolást pénzintézet nem alkalmazhatja.
Egyéb elszámolási szabályok
7. § (1) Az adóalanynak jogutód nélküli megszünésekor — kivéve, ha arra felszámolással kerül sor — a tulajdonában lévő összes eszközt az adott időpontban érvényes — erre feljogosított szakértő által meghatározott — piaci értéken adóalapnövelő tételként kell elszámolnia a nyilvántartási érték adóalapcsökkentő tételként számbavétele mellett.
(2) Az adóalany székhelyének Magyarországon kívülre helyezését e törvény alkalmazásában megszűnésnek kell tekinteni.
(3) Az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági kistermelőnek a megszűnésre előírtak szerint kell eljárnia, ha a társasági adótörvény hatálya alól kikerül. Nem kell a megszűnésre vonatkozó szabályokat alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó vagy a mezőgazdasági kistermelő a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá átjelentkezik, és erre a következő év január 1-jével kerül sor.
8. § Amennyiben a kapcsolt vállalkozásban az adóalanyok, illetőleg a létesítő szerv és az adóalany közötti szerződésekben —ideértve a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos szaktanácsadást és a műszaki-gazdasági szolgáltatást, valamint a kölcsönnyújtást is — magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független partnerek esetén érvényesítenek, úgy az adóhatóság az erre feljogosított szakértő által meghatározott piaci értéket veheti figyelembe ellenértékként, és ennek megfelelően állapítja meg az adóalapot.
AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA
Az adó mértéke
9. § Az adó a pozitív adóalap 40 százaléka (a továbbiakban: számított adó).
Adómentességek és adókedvezmények
10. § Nem kell az adót megfizetnie
a) a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, az egyháznak, az alapítványnak, a víziközmű társulatnak, ha — gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint nyilvántartott — a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot;
b) a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezetnek, gyógyító célú foglalkoztatást végző szervezetnek, ha osztalékot, részesedést nem számol el.
11. § A számított adóból — legfeljebb annak mértékéig — adóvisszatartás formájában adókedvezmény vehető igénybe a 12—14. §-ban és a 19. §-ban meghatározott feltételek szerint.
Külföldi részvételű gazdasági társaságok adókedvezménye
12. § (1) A külföldi részvételű gazdasági társaságot, ha
a) az éves árbevételének több mint a fele termékelőállításból származik, továbbá az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30 százalék, akkor a feltételek együttes meglététől számított első öt évben 60 százalék, a hatodik évtől a tizedik év végéig 40 százalék;
b) az éves árbevételének több mint a fele a 4. számú mellékletben meghatározott tevékenységekből származik és az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30 százalék, akkor e feltételek együttes meglététől számított első öt évben 100 százalék, a hatodik évtől a tizedik év végéig 60 százalék
adókedvezmény illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az ott megjelölt időtartamon belül is csak valamennyi feltétel fennállásáig, illetve azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken az (1) bekezdésben meghatározott alapítói vagyonra és külföldi részvételi arányra vonatkozó feltételek együttesen fennállnak.
(3) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság jogosult volt az (1) és (6) bekezdésekben meghatározott kedvezményekre és a feltételek változása következtében ismételten, vagy a korábbitól eltérő mértékben lesz jogosult azok igénybevételére, úgy ezekben az esetekben első évnek az első kedvezmény igénybevételének éve számít.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és METJ) szereplő termékek előállítását, bérmunkában végzett ipari termékek előállítását, valamint a 4. számú mellékletben felsorolt egyéb termékeket és szolgáltatásokat kell érteni. A külföldi részvételű gazdasági társaság által épített szállodának minősül az olyan értéknövelő beruházás is, amely a korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi.
(5) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság külföldi tagja (részvényese) az őt megillető osztalék (részesedés) egészét, vagy egy részét
a) az alapítói vagyon emelésére vagy
b) Magyarországon már működő vagy újonnan alakuló gazdasági társaságba
fekteti be, akkor az alapítói vagyont emelő, a már működő, illetve az újonnan alakuló gazdasági társaság az ezen összegre jutó — a befektetés évét terhelő — adójával megegyező adókedvezményben részesül. Az adókedvezményt az arra jogosult által az e kedvezmény nélküli adókedvezményekkel és a földadóval csökkentett számított adó, valamint az adóalap hányadosaként számított arány és a befektetett összeg szorzataként kell kiszámítani. A befektetés éve az az év, amelyikben az osztalék fizetésére hozott döntést követően a tényleges befektetés megtörténik és azt a külföldi részvételű gazdasági társaság a cégbíróságnak bejelenti, vagy a részvénykönyvbe bejegyzi.
(6) Az 1990. december 31-e előtt már működő, illetve az olyan külföldi részvételű gazdasági társaság, amelynek a társasági szerződését (alapító okiratát) az alapítók 1990. december 31. napjáig megkötötték, alapszabályát elfogadták és a cégbírósághoz bejegyzés céljából 1991. január 30. napjáig benyújtották — az alapítói vagyonra 1991. január 1. napja előtt előírt feltételek változatlan fennállta esetén — az 1990. december 31-éig hatályos rendelkezések szerinti adókedvezményt a következő határidőig változatlanul igénybe vehetik:
a) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő feltételekkel rendelkező társaságok 1995. december 31-éig;
b) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdés b)—c) pontjában meghatározott, valamint az 1989. évi XLIV. törvény 25. §-ának (4) bekezdése szerinti feltételekkel rendelkező társaságok az adókedvezményre jogosító feltételek keletkezésétől számított 10 évig;
c) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (3) bekezdése szerint 1990. december 31-éig megállapított adókedvezmény az engedély lejártáig, de legfeljebb a kedvezmény igénybevételének első évétől számított 10 évig.
(7) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság korábban a vállalkozási nyereségadóról szóló az 1989. évi XLIV., az 1990. évi XLIX. és az 1990. évi XCIX. törvényekkel módosított 1988. évi IX. törvény, (a továbbiakban: VA) vagy a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról szóló 28/1972. (X.3.) PM rendelet alapján vett igénybe adókedvezményt, úgy az adókedvezmény kezdő évének e kedvezmény igénybevételének első évét kell tekinteni.
(8) Az e §-ban szabályozott adókedvezmények igénybevétele nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a külföldi részvételű gazdasági társaság a külön jogszabályban meghatározott támogatásokban részesüljön. A társaság e támogatások elnyerése ellenében az őt megillető adókedvezményekről lemondhat.
(9) Az (1)—(4) bekezdésben meghatározott adókedvezmény igénybevételére a jogosultságot 1993. december 31-éig lehet megszerezni és az (1) bekezdésben megjelölt időtartamon belül és feltételek mellett lehet igénybevenni.
(10) Az (5) bekezdésben meghatározottak alapján adókedvezményt utóljára az 1993. évi eredményből járó osztalékra lehet érvényesíteni.
Struktúrapolitikai döntésekhez kapcsolódó adókedvezmény
13. § A számított adóból az alább felsorolt hitelcéloknál a hitel- és kölcsönkamatok alábbi arányának megfelelő adókedvezmény vehető igénybe a következők szerint:
|
Adókedvezmény |
||
|
|
az aktivált |
a költség- |
|
|
kamat százalékában |
|
|
a) Az export árualapok bővítését szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó hitelek, a hitelfeltételek szerint |
60 |
25 |
|
b) Az exportképes árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú hitelek |
38 |
12 |
|
c) A víztakarékossági és vízminőség védelmi, környezetvédelmi beruházásokra nyújtott hitel |
33 |
11 |
|
d) Középlejáratú exportfővállalkozási céghitel export árualap bővítéssel összefüggő hitelrésze |
38 |
12 |
|
e) Az export követeléseket finanszírozó rövid lejáratú hitel (a kamat csökkentve a lejárt külföldi követelések miatt fennálló hitel kamatával) |
38 |
12 |
|
|
|
|
Közszolgáltató, egészségügyi, kulturális
és sporttevékenységek adókedvezménye
14. § (1) Az adóalanyt 1992. évben az 5. számú mellékletben meghatározott közszolgáltató, egészségügyi, kulturális és sporttevékenységek utáni adójából 40 %-os mértékű adókedvezmény illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekre jutó adót az e tevékenységekből származó árbevétel és az adóalany összes árbevételének aránya alapján kell megállapítani.
Kettős adózás elkerülése
15. § (1) Az adóalanynak a külföldről származó, a forrásország jogszabályai szerint nem osztalék típusúnak minősülő — az ott megfizetett adót is tartalmazó — jövedelmét az adóalapba be kell számítani.
(2) Az adóalany az adókedvezményekkel és a földadóval csökkentett számított adóból a forrásországban megfizetett adót adóvisszatartás formájában levonhatja. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg az adókedvezményekkel és a földadóval csökkentett számított adónak azt a hányadát, amennyit — az (1) bekezdés szerinti — külföldi jövedelem az adóalapban képvisel.
(3) Az adóalanynak a külföldön működő, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságból származó jövedelmét az osztalékra vonatkozó szabályok szerint kell az adóalap meghatározásánál figyelembe venni.
(4) Amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény másként rendelkezik, mint e törvény, úgy az adó megállapítására az egyezmény feltételei az irányadók.
Fizetendő adó
16. § (1) A fizetendő adót a számított adóból — legfeljebb annak mértékéig — az adókedvezmények, és a befizetett földadó levonásával, valamint a 15. § (2) bekezdése szerint visszatartott adó különbözeteként kell megállapítani.
(2) Az adóalanynak az adót magyar forintban kell megfizetni.
(3) A vámszabadterületi társaságnak a fizetendő adót az év utolsó munkanapján, a befizetett adóelőleget a befizetés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza vételi árfolyamon kell átszámítania magyar forintra.
ELJÁRÁSI ÉS ADÓELŐLEGFIZETÉSI SZABÁLYOK
17. § (1) Az adózással kapcsolatos eljárás során — az e törvényben nem szabályozott kérdésekben — az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A 2. § (3) bekezdése szerinti külföldi szervezet adófizetési kötelezettségének a kifizető által történő levonással tesz eleget.
18. § (1) Az adóalany adóelőleget köteles fizetni.
(2) A 2. § (1) bekezdése szerinti adóalanynál az előző adóévről benyújtott adóbevallás alapján megállapított jogerős fizetési meghagyástól az adóévről benyújtott adóbevallás alapján megállapított fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az adóelőleg alapja:
a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan formában működő adóalanynál az előző adóév fizetendő adója,
b) az adóévet megelőző évben jogelőd nélkül létrejött, illetve az átalakult, a szétvált, az egyesült, a beolvadt és a kivált adóalanynál az előző adóév fizetendő adójából a működés naptári napjai alapján egész évre számított összeg,
c) az adóévben szétvált, egyesült, beolvadt vagy kiválással létrejött adóalanynál a jogelőd részére fizetési meghagyásban közölt kötelezettségből számított (egyesített, megosztott) összeg,
d) az adóévben átalakult adóalanynál a jogelőd részére fizetési meghagyásban közölt összeg,
e) az adóévben jogelőd nélkül létrejött adóalanynál az adóévben várható adó.
(3) Az adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározottak alapján az adóelőleg összegét és az egyes részletek esedékességét fizetési meghagyásban közli.
(4) A 2. § (2) bekezdése szerinti külföldi vállalkozó adóelőlegének alapja az előző évben fizetett adó vagy ha az előző teljes évben nem működött, működése naptári napjai alapján egész évre számított összeg. Az adóelőleget a külföldi vállalkozónak kell kiszámítani, bevallani és megfizetni.
(5) Az adóelőleget — kivéve a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adóalanyt és a külföldi vállalkozót — havonta kétszer, egyenlő részletekben kell megfizetni.
(6) Annál az adóalanynál, akinek az előző évi tényleges adókötelezettsége a 3 millió forintot nem érte el, — a (7) bekezdésben foglaltak kivételével — a (2) bekezdésben meghatározott összeg 25—25 %-a az I., II., III. negyedévben fizetendő adóelőleg összege.
(7) A külföldi vállalkozót kivéve a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adóalany az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 1,6 százalékát, a második negyedévében 3,3 százalékát, a harmadik negyedévében 5 százalékát, a negyedik negyedévében 6,7 százalékát köteles havonta két alkalommal megfizetni.
(8) A 2. § (2) bekezdése szerinti külföldi vállalkozó negyedévenként fizet adóelőleget egyenlő részletekben.
(9) Az adóhatóság által előírt adóelőleget az adóalanynak — a külföldi vállalkozó kivételével — a várható éves fizetendő adó összegére ki kell egészíteni.
(10) Nem kell az (1)—(9) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, az egyháznak, az alapítványnak és a víziközmű társulatnak.
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
19. § (1) Az az adóalany, aki/amely 1991-ben az eredményt a naptári évben elszámolt bevétel, valamint a naptári évben elszámolt költségek és ráfordítások különbözeteként állapította meg, a számviteli törvény szerint az 1992. évben saját termelésű készletként állományba vett eszközértékből a tőketartalékkal szemben veheti készletre az egyszerűsített kettős könyvvitelre történt áttéréskor a vagyonnal szemben kivezetett saját termelésű készlet értékének megfelelő összeget.
(2) Az adóalapot 1992-ben meg kell növelni a VA 10. § b) pontja alapján az 1989—1991. években számított összegnek azon részével, amely után a vállalkozási nyereségadót —adóalap hiányában — az adóalany nem fizette meg.
(3) Amennyiben az adóalany a (2) bekezdésben meghatározott összeg teljes egésze után 1992-ben sem fizeti meg az adót, a különbözettel a következő évek adóalapját kell megnövelnie, mindaddig, míg az adó megfizetése meg nem történik.
(4) Az az adóalany, aki/amely a VA 13/A. §-ában, vagy a 9. számú mellékletének 7/b. pontjában meghatározott adókedvezmény igénybevételére a jogosultságot 1991. december 31-éig megszerezte, az adókedvezményt a hivatkozott rendelkezésekben meghatározott feltételek szerint és időpontig igénybeveheti. E jogosultság 1993. december 31-e utáni fennállása esetén az adókedvezményt az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő adóalany a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény előírása szerint veheti igénybe.
(5) A VA 15. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontja szerinti adókedvezményt az adóalany az eredeti feltételek szerinti határidőn belül a társasági adóból visszatarthatja, ha 1991. december 31-éig a beruházást megkezdte, illetve a hitelszerződést megkötötte.
(6) A vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény még hatályos rendelkezéseit azzal kell alkalmazni, hogy az eredmény vagy adóalap csökkentésként előírtakat az adóalap csökkentéseként, a vállalkozási nyereségadóból visszatartható kedvezményt a számított társasági adóból levonható adókedvezményként kell számba venni.
(7) E törvény 18. §-a (2) bekezdésének a)—d) pontja szerinti adóalany 1992. évi adóelőlegének összegét az 1991. évi számított vállalkozási nyereségadó és az e törvényben meghatározott jogcímeken 1991-ben számított adókedvezmények, valamint az 1992. évi számított földadó különbségeként kell meghatározni.
(8) Az adóalany 1992. évben — amíg az adóhatóság fizetési meghagyásban nem közli az új adóelőleg összegét — a VA 27. §-ának (2), (3), (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerint köteles adóelőleget fizetni.
(9) A 2. § (2) bekezdés szerinti külföldi vállalkozó 1992. évi adóelőlegének alapja az 1991. évi társulati adó összege.
(10) Az adóalany az 1992. évről december 31-ei fordulónappal legkésőbb az adóévet követő év február 15-éig az adó megállapítása céljából könyvviteli zárlatot köteles készíteni. A kettős könyvvitelt vezető adóalany a főkönyvi kivonat, az egyszeres könyvvitelt vezető adóalany a pénzforgalmi nyilvántartások lezárása alapján a 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével köteles meghatározni az adóalapot és a számított adót. Az adóévben előlegként befizetett adó és a fizetendő adó különbözetét pénzügyileg rendezni kell.
(11) Az e törvény hatálybalépésének napja előtt keletkezett és még nem rendezett veszteséggel az adóalapot a 6. § (1)—(2) és (4) bekezdésében foglaltak szerint lehet csökkenteni.
(12) Az az adóalany, aki 1991. évben a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. XLV. törvény hatálya alá tartozott és 1992. január 1-jétől e törvény rendelkezéseit alkalmazza
a) az 1991. december 31-éig keletkezett és még nem rendezett veszteség elszámolásánál a (11) bekezdés előírásai szerint járhat el;
b) az 1991. év december 31-éig költségként elszámolt és a leltárban készletként kimutatott összeget érték nélkül kell figyelembe venni az adóalap meghatározásakor;
c) kettős könyvvezetésre történő áttérés esetén a számviteli törvény 81. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia.
(13) A törvény hatálybalépésekor működő alapítványnak a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott előzetes hozzájárulást legkésőbb 1992. február 15-ig kell kérnie az adóhatóságtól. Az alapítványokra a törvény hatálybalépése és 1992. március 15-e között történő befizetés az adóalapból levonható.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
20. § (1) Ez a törvény 1992. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit — a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével — első ízben az 1992. évi adóalap megállapítására és az 1992. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) A 4. § (3) bekezdésének d) és j) pontjában, valamint az 1. számú melléklet 15. pontjában előírt rendelkezéseket az 1992. január 1-je után megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa az alapítvány, és a víziközmű társulat vállalkozási tevékenységét, gazdálkodásának rendjére vonatkozó szabályokat.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa a 4. § (3) bekezdés n) pontja szerinti bérnövekmény tartalmára, feltételrendszerére vonatkozó szabályokat.
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény, valamint az azt módosító 1989. évi XLIV., az 1990. évi XLIX. és 1990. évi XCIX. törvény, a II. fejezete kivételével;
b) a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény 2. §-ának (1) és (3) bekezdése, a 8. §-ának (6) bekezdése, valamint a 17. §-a;
c) a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 15., 16., 29. §-a és melléklete, valamint az 1990. évi XCVIII. törvény 13. §-ának (3) és (4) bekezdése.
(7) Ahol jogszabály vállalkozási nyereségadót említ, ezen a társasági adót kell érteni.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. számú melléklet
az 1991. évi LXXXVI. törvényhez
2. számú melléklet
az 1991. évi LXXXVI. törvényhez
|
1. Hosszú élettartamú szerkezetből |
1,0 |
|---|---|
|
2. Közepes élettartamú szerkezetből |
3,0 |
|
3. Rövid élettartamú szerkezetből |
6,0 |
|
Kategória |
Felmenő (függőleges) teherhordó szerkezetek |
Kitöltő (nem teherhordó) |
Vízszintes teherhordó szerkezetek (közbenső és tetőfödémek, ill. egyesí- |
|
|
A |
B |
C |
|
Hosszú élettartamú |
Beton- és vasbeton-, égetett tégla-, kő, kohósalak- és acélszerkezetek |
Tégla, blokk, panel öntött falazatok, fémlemez, üvegbeton és profilüveg |
Előregyártott és monolit vasbeton, acéltartók közötti kitöltő elemek, valamint boltozott födémek |
|
Közepes élettartamú |
Könnyűacél- és egyéb fémszerkezetek, gáz-szilikát szerkezetek, bauxitbeton-szerkezetek, tufa- és salakblokk szerkezetek, fűrészelt faszerkezetek, vályogfalak szigetelt alapokon |
Azbeszt, műanyag és egyéb függönyfalak |
Fagerendás (borított és sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödémek, ill. egyesített acél tetőszerkezetek, könnyű kitöltő elemekkel |
|
Rövid élettartamú |
Szerfás és deszkaszerkezetek, vályogvert falszerkezetek, ideiglenes téglafalazatok |
Deszkafalak, lemezkeretbe sajtolt lapfalak |
Szerfás, tapasztott és egyéb egyszerű falfödémek |
|
Ipari építmények |
2,0 |
|---|---|
|
Mezőgazdasági építmények |
3,0 |
|
Vasúti építmények |
|
|
— közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is |
4,0 |
|
— egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak, közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) |
7,0 |
|
Vízi építmények |
2,0 |
|
Hidak |
4,0 |
|
Vezetékek |
|
|
— elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is |
4,0 |
|
— kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek |
6,0 |
|
— gőz-, forróvíz- és termálvízvezetékek, földgáz távvezetékek |
4,0 |
|
— közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek |
25,0 |
|
— egyéb, minden más vezeték |
3,0 |
|
Alagutak és föld alatti építmények |
1,0 |
|
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás |
6,0 |
|
Minden egyéb építmény |
2,0 |
|
1. csoport |
4,0 |
|---|---|
|
2. csoport |
10,0 |
|
3. csoport |
15,0 |
|
Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi eszköz, hanem tartozék, s ezért az ültetvénnyel azonos leírási kulccsal amortizálódik. Az ültetvény kerítése viszont önálló tárgyi eszköznek — építménynek — minősül. |
|
|
a) 15 százalékos norma alá tartozók |
|
|
ITJ |
Megnevezés |
|
|
|
|
32—7-ből |
Erdőgazdaságban üzemelő hidraulikus daruk, targoncák, transzportőrök |
|
32—7-ből |
Közúti közlekedésben üzemelő emelő- és szállítóberendezések |
|
33—7-ből |
Földmunkagépek |
|
37-ből |
Forgácslemezgyártó gépek |
|
39 |
Traktorok és mezőgazdasági gépek, valamint öntözőgépek és berendezések |
|
41—3 |
Közúti gépjárművek |
|
41—4 |
Gépi hajtóerő nélküli járművek |
|
46-ból |
Ügyviteltechnikai berendezések és eszközök |
|
48 |
Irányítástechnikai (automatikai) és általános rendeltetésű számítástechnikai termékek és berendezések |
|
b) 12 százalékos norma alá tartozó |
|
|
ITJ |
Megnevezés |
|
32—7 |
Emelő- és szállítóberendezések |
|
33—1 |
Bányaipari gépek és brikettgyártó gépek |
|
33—7 |
Építőipari gépek |
|
36 |
Vegyipari műveletek berendezései |
|
37-ből |
Faipari gépek |
|
37-ből |
Műbőrgyártás gépei |
|
38-ból |
Húsipari gépek és berendezések |
|
38-ból |
Tejipari gépek és berendezések |
|
38-ból |
Élelmiszeripari csomagológépek |
|
41—6-ból |
Mezőgazdasági hasznosítású légi jármű- |
|
|
|
az irányítástechnikai (automatikai) és általános rendeltetésű számítástechnikai termékek és berendezések (ITJ 48), az ügyviteltechnikai eszközök, valamint a környezetvédelmét szolgáló gépek, berendezések és felszerelések (a törvény 4. számú mellékletének 15. pontjában felsorolt ITJ szám szerint)
3. számú melléklet
az 1991. évi LXXXVI. törvényhez
4. számú melléklet
az 1991. évi LXXXVI. törvényhez
|
1. Elektronika és elektronizálásból |
|
|---|---|
|
a) Aktív, passzív és elektromechnikus alkatrészek gyártása |
|
|
ITJ 44—7 |
Általános rendeltetésű híradástechnikai szerkezeti elem, részegység, tartozék |
|
ITJ 45 |
Elektronikai építőelemek és vákuumtechnikai termékek |
|
ITJ 48—1 |
Villamosvezérlés és hajtásszabályozás szervei |
|
ITJ 48—2 |
Állásos működésű szabályozástechnikai elem és célszabályozó |
|
ITJ 48—3 |
Pneumatikus és hidraulikus segédenergiával működő analóg folyamatszabályozási rendszer szervei |
|
ITJ 48—4 |
Villamos segédenergiával működő analóg folyamatszabályozási rendszer szervei |
|
ITJ 48—51 |
Telemechanikai és digitális távadó |
|
ITJ 48—52 |
Távellenőrzött és távirányított objektum egységei |
|
ITJ 48—53 |
Központi telemechanikai berendezés egységek |
|
ITJ 48—54 |
Pneumatikus logikai egység |
|
ITJ 48—55 |
Irányítástechnikai villamos áramköri egység |
|
|
|
|
b) Számítástechnikai perifériák gyártása: |
|
|
ITJ 48—8 |
Irányítástechnikai rendszerváltó és perifériális egységek, analóg számítógépek |
|
|
|
|
c) Elektronikus működésű, távközlési fő- és alközpontok gyártása |
|
|
ITJ 44—1 |
Vezetékes hírközlő készülék és berendezés |
|
ITJ 44—2 |
Vezeték nélküli hírközlő készülék és berendezés |
|
|
|
|
d) Robottechnikai eszközök gyártása és alkalmazása |
|
|
ITJ 35—81 |
Robotok |
|
ITJ 44—4 |
Ipari televízió |
|
ITJ 48—7 |
Önálló gépek és berendezések vezérlő és szabályozó berendezései |
|
|
|
|
e) Számítógéppel segített tervező- szerkesztőrendszerek gyártása |
|
|
ITJ 47—88 |
Komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezés |
|
SZATJ 97 |
Szoftvertermék |
|
|
|
|
|
|
|
f) Elektronikus berendezésgyártás és az ehhez kapcsolódó a gyártó által végzett szolgáltatás, beleértve a közszükségleti elektronikai termékek előállítását |
|
|
ITJ 42—15 |
Irányítástechnikai rendeltetésű forgógép |
|
ITJ 44—5-ből |
Vevő és lejátszó berendezésből az elektronikus berendezésgyártás beleértve a közszükségleti elektronikai termékek előállítását |
|
ITJ 44—6 |
Tápegység, egyenirányító készülék, stabilizátor |
|
ITJ 46—2 |
Gyógyászati vizsgáló és kezelő készülék |
|
SZTJ 101—21—04 |
Híradás- és vákuumtechnikai termékek javítása |
|
SZTJ 101—21—05 |
Műszerjavítás |
|
ITJ 46—7 |
Ügyviteltechnikai berendezés és eszköz |
|
ITJ 47 |
Fizikai és kémiai jellemzőket mérő eszközök és műszerek |
|
ITJ 46—21—8 |
Mechanikai jellemzőket mérő gyógyászati eszköz |
|
ITJ 46—22—6 |
Mechanikai hatásokat kifejtő gyógyászati készülék |
|
ITJ 47—11 |
Mechanikai elven működő térmérő és alakmeghatározó műszer |
|
ITJ 47—21 |
Mechanikai elven működő mechanikai mennyiségek technológiai jellemzőit mérő műszer |
|
ITJ 47—31 |
Mechanikai elven működő műszer, mechanikai anyagjellemzők mérésére |
|
ITJ 47—41 |
Mechanikai elven működő műszer és eszköz hőmennyiséggel és hőmérséklettel összefüggő jellemzők mérésére |
|
ITJ 47—61 |
Mechanikai elven működő koncentráció- és összetételmérő műszer |
|
ITJ 47—71 |
Mechanikai elven működő akusztikai és optikai jellemzők mérőműszere és eszköze |
|
ITJ 48—56 |
Számítógép központi rendeltetésű részegységei |
|
ITJ 48—58 |
Elektronikus számítógép általános rendeltetéssel |
|
ITJ 48—6 |
Irányítástechnikai rendszerek vezérlő és szabályozó berendezései |
|
SZTJ |
Légijármű javítás, amely a |
|
41—6 |
Légijármű és a |
|
32—11—4 |
Otto rendszerű repülőgép motor |
|
32—13 |
Gázturbina |
|
32—14 |
Sugárhajtómű |
|
32—15 |
Rakétamotor |
|
ITJ számokat is maga után vonja. |
|
|
|
|
|
2. Járműalkatrészgyártás |
|
|
ITJ 27—74 |
Járműzár |
|
ITJ 31 |
Általános rendeltetésű részegységek és gépépítő elemek |
|
ITJ 32—1 |
Belsőégésű motor |
|
ITJ 41—1—10 |
Vasúti vontató és önhajtású jármű alkat-részei |
|
ITJ 41—2—10 |
Vasúti vontatott jármű alkatrészei |
|
ITJ 41—3—10 |
Közúti gépjármű alkatrészei |
|
ITJ 41—4—10 |
Gépi hajtóerő nélküli közúti jármű alkatrészei |
|
ITJ 41—5—10 |
Hajó és úszójármű alkatrészei |
|
ITJ 41—6—10 |
Légijármű alkatrészei |
|
ITJ 41—10 |
Közlekedési eszközök közös alkatrészei |
|
ITJ 41—12 |
Villamos mozdony |
|
ITJ 41—13 |
Diesel-mozdony mechanikus erőátvitellel |
|
ITJ 41—14 |
Diesel-mozdony villamos erőátvitellel |
|
ITJ 41—15 |
Diesel-mozdony hidraulikus erőátvitellel |
|
ITJ 41—16 |
Zárt motorvonat |
|
ITJ 41—17 |
Vasúti motorkocsi |
|
ITJ 41—18 |
Közúti és elővárosi villamos motorkocsi |
|
ITJ 41—19 |
Egyéb vasúti vontató és önhajtású jármű |
|
ITJ 41—39 |
Közúti gépjármű résztermékei |
|
ITJ 43—43—2 |
Jármű fényszóró |
|
ITJ 43—5 |
Villamossági cikk közúti gépjárműhöz |
|
ITJ 56—3 |
Gumiabroncs |
|
ITJ 56—56-ból |
Könnyű műszaki gumigyártmányból a járműalkatrészgyártás |
|
ITJ 57—53—25 |
Járműszerelvény és alkatrész műanyagból |
|
|
|
|
2/A. Közúti gépjárműgyártás |
|
|
ITJ 41—31 |
Motorkerékpár, moped, robogó |
|
ITJ 41—32 |
Személygépkocsi |
|
ITJ 41—33 |
Autóbusz |
|
ITJ 41—34 |
Benzinüzemű tehergépkocsi |
|
ITJ 41—35 |
Diesel-üzemű tehergépkocsi |
|
ITJ 41—36 |
Gáz- és egyéb üzemű tehergépkocsi |
|
ITJ 41—37 |
Dömper |
|
ITJ 41—38 |
Különleges rendeltetésű közúti gépjármű |
|
|
|
|
3. Szerszámgépgyártás |
|
|
ITJ 34 |
Fémmegmunkáló szerszámgépek |
|
ITJ 35—1 |
Többműveletes forgácsoló szerszámgéprendszer |
|
ITJ 35—3 |
Híradástechnikai célgép |
|
ITJ 35—4 |
Vákuumtechnikai gép és berendezés |
|
|
|
|
4. Mezőgazdasági, élelmiszeripari, |
|
|
ITJ 38—1 |
Élelmiszeripari gép és berendezés |
|
ITJ 38—2 |
Élelmiszeripari gép és berendezés |
|
ITJ 38—37 |
Kereskedelmi hűtőberendezés |
|
ITJ 39 |
Traktorok és mezőgazdasági gépek |
|
ITJ 57—57—1 |
Szilárd felépítésű és egyéb összetett műanyag szerkezet |
|
ITJ 57—57—2 |
Felfújható műanyag szerkezet |
|
|
|
|
5. Gépépítő elemekből |
|
|
a) Fokozott pontosságú öntött, kovácsolt, préselt alkatrész előgyártmányok |
|
|
ITJ 21—32 |
Temperöntvény |
|
ITJ 21—34 |
Precíziós vasöntvény |
|
ITJ 21—35 |
Precíziós acélöntvény |
|
|
|
|
b) Általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása (minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok) |
|
|
ITJ 27—1 |
Általános ipari fémszerelvény |
|
ITJ 27—21 |
Speciális ipari fémszerelvény |
|
ITJ 31 |
Általános rendeltetésű részegységek és gépépítő elemek |
|
ITJ 32—4 |
Folyadékszivattyú |
|
ITJ 32—5 |
Kompresszor, hűtőkompresszor, vákuumszivattyú, szellőző |
|
ITJ 32—6 |
Légállapotszabályozó és hűtőberendezés |
|
ITJ 57—51-ből |
Általános rendeltetésű műanyag gépépítő elemből az általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása, minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördűlő-csapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok |
|
ITJ 57—53-ból |
Műanyag szerelvényekből az általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása, minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok |
|
|
|
|
c) Korszerű kötőelemek gyártása |
|
|
ITJ 22—31—2 |
Rozsdamentes hidegen hengerelt termékek |
|
ITJ 57—52 |
Műanyag kötőelem |
|
|
|
|
d) Szerszámok és készülékek gyártása |
|
|
ITJ 26 |
Ipari szerszámok és készülékek |
|
|
|
|
e) Korszerű anyagok és alapanyagok gyártása |
|
|
ITJ 17—4 |
Műszaki finomkerámiai termékek |
|
ITJ 18—27 |
Vákuumtechnikai üveg |
|
ITJ 18—81 |
Optikai célú nyers üveg és kvarctermék |
|
ITJ 22—95 |
Porkohászati acél alapanyag |
|
ITJ 23—67 |
Szilícium |
|
ITJ 23—7 |
Ritka fém és földfém |
|
ITJ 57—3 |
Műanyag féltermék |
|
|
|
|
6. Csomagolástechnikából |
|
|
a) Csomagolóanyag- és eszközgyártás |
|
|
ITJ 18—21 |
Konzervipari és háztartási idényüveg |
|
ITJ 18—22 |
Fehér palack |
|
ITJ 18—23 |
Zöld palack |
|
ITJ 18—24 |
Egyéb színes palack |
|
ITJ 18—25 |
Demizson, ballon és állványüveg |
|
ITJ 18—33 |
Gyógy- és vegyszeres üveg |
|
ITJ 18—67 |
Üvegampulla |
|
ITJ 18—68 |
Üvegfiola |
|
ITJ 28—3 |
Fémcsomagoló-eszközök ipari csomagolás céljára |
|
ITJ 57—7 |
Műanyag csomagolószer |
|
ITJ 63—29—12 |
Parafa dugó |
|
ITJ 65—33 |
Csomagolópapír |
|
ITJ 65—5 |
Papírfeldolgozóipari termékek |
|
|
|
|
b) Csomagológép-gyártás |
|
|
ITJ 38—4 |
Csomagológép |
|
ITJ 38—5 |
Csomagbontó és ürítőgép |
|
|
|
|
7. Gyógyszer, növényvédőszer |
|
|
a) Új gyógyszerek gyártása, állatgyógyászati készítmények gyártása |
|
|
ITJ 53 |
Gyógyszertermékek |
|
|
|
|
b) Új típusú növényvédőszer gyártása |
|
|
ITJ 59—33 |
Növényvédőszer kompozíció, ha környezetkímélő minősítésű |
|
c) Gyógyszer és növényvédőszer, kulcs-intermedierek gyártása |
|
|
ITJ 52-ből |
Szerves alapanyagokból a gyógyszer és növényvédőszer, kulcs-intermedierek gyártása |
|
ITJ 53—1 |
Gyógyszeralapanyag |
|
ITJ 53—2 |
Galenusi gyógyszerkészítmény |
|
ITJ 59—39 |
Egyéb mezőgazdasági célú vegyi termékek ha környezetkímélő minősítésűek |
|
|
|
|
8. Hazai fehérjebázis fejlesztése |
|
|
ITJ 52—16 |
Szénhidrátok és fehérjék |
|
ITJ 80—91 |
Állati eredetű takarmányliszt |
|
ITJ 82—72 |
Takarmány tejpor |
|
ITJ 84—4 |
Takarmánykoncentrátum |
|
ITJ 84—6-ból |
Növényi alapanyagból kivont koncentrált hatóanyagtartalmú takarmánykomponensből a hazai fehérjebázis fejlesztése |
|
|
|
|
9. Élelmiszerelőállításból |
|
|
ITJ 80—5 |
Hús- és szalonnafeldolgozási félkész és melléktermék |
|
ITJ 80—6 |
Hús- és szalonnakészítmény |
|
ITJ 82—5 |
Sajt |
|
ITJ 83—1 |
Gyümölcskonzerv |
|
ITJ 83—2 |
Főzelékkonzerv |
|
ITJ 83—6 |
Állati eredetű konzerv |
|
ITJ 88—4 |
Söripari termékek |
|
ITJ 88—5 |
Ásvány-, szikvíz- és üdítőitalgyártási termék |
|
|
|
|
10. Az 1—9. pontban meghatározott tevékenységek |
|
|
SZTJ 101—32—01 |
Bérmunkában végzett ipari késztermék előállítása |
|
|
|
|
11. Szaporítóanyag és tenyészanyagok előállítása |
|
|
METJ 91—1-ből |
Gabonafélék és hüvelyesekből a szaporító és tenyészanyag előállítása |
|
METJ 91—22-ből |
Olajos magvakból a szaporító és tenyészanyag előállítása |
|
METJ 91—26 |
Ipari növények szaporítóanyaga |
|
METJ 91—31—01—1 |
Vetőburgonya |
|
METJ 91—45 |
Szálastakarmánymagvak |
|
METJ 91—46 |
Lédús takarmányok szaporítóanyaga |
|
METJ 92—19 |
Zöldségfélék szaporítóanyaga |
|
METJ 92—26 |
Gyümölcs szaporítóanyag |
|
METJ 92—32 |
Szőlő szaporítóanyag |
|
METJ 92—46 |
Virágok és dísznövények szaporítóanyaga |
|
METJ 93-ból |
Élőállatok és állati termékekből a tenyészanyagok |
|
|
|
|
12. Mezőgazdasági termelésből |
|
|
METJ 91—11—01 |
Búzatermesztés |
|
METJ 91—11—08 |
Kukoricatermesztés |
|
|
|
|
|
|
|
13. Idegenforgalomból |
|
|
a) A termál- és gyógy-idegenforgalom létesítményeinek kialakítása és üzemeltetése,ha a gazdasági társaság a beruházó és az üzemeltető: |
|
|
SZTJ 507—53 |
Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás |
|
SZTJ 507—71—02 |
Gyógyidegenforgalom-szervezés |
|
SZTJ 609—33 |
Gyógyfürdőszolgáltatás |
|
SZTJ 817—1 |
Gyógyító és megelőző ellátás |
|
SZTJ 818—32 |
Gyógyüdültetés |
|
|
|
|
b) Műemlék kastélyok rekonstrukciója és idegenforgalmi célú hasznosítása, ha a gazdasági társaság a beruházó és az üzemeltető: |
|
|
SZTJ 507—53 |
Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás |
|
SZTJ 507—79 |
Egyéb idegenforgalmi szolgáltatás |
|
c) A szálloda (hálózat) létesítése és üzemeltetése, ha a gazdasági társaság a beruházó és az üzemeltető: |
|
|
SZTJ 507—53 |
Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás |
|
SZTJ 507—79 |
Egyéb idegenforgalmi szolgáltatás |
|
|
|
|
14. Közcélú távközlési szolgáltatás |
|
|
SZTJ 406—2 |
Távközlési szolgáltatás |
|
15. Egyes környezetvédelmet szolgáló termékek, berendezések előállítása |
|
|
ITJ 25—94-ből |
A napkollektor |
|
ITJ 32—39-ből |
Fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések |
|
ITJ 33—81 |
Hulladékmegsemmisítő, feldolgozó, hatástalanító és hasznosító berendezések |
|
ITJ 33—83 |
Szennyvíz-, élővíz-tisztító és fertőtlenítő készülékek és berendezések |
|
ITJ 36—11-ből |
Szilárd szennyezőanyag leválasztását szolgáló ülepítők |
|
ITJ 36—13-ból |
Szennyezőanyag leválasztást szolgáló szűrők |
|
ITJ 36—14 |
Elektrosztatikus leválasztók (elektrofilter) |
|
ITJ 36—19-ből |
Egyéb, gázszerű közegből szennyezőanyag leválasztást szolgáló szűrők, porleválasztók |
|
ITJ 36—34-ből |
Abszorbciós gáztisztítók |
|
ITJ 36—35-ből |
Adszorpciós gáztisztítók |
|
ITJ 69—99—45 |
Szennyvizek (iszapok) kezelésére szolgáló kompozítumok és szűrőbetétek |
5. számú melléklet
az 1991. évi LXXXVI. törvényhez
egészségügyi, kulturális és sporttevékenység
|
A 14. § (1) bekezdése alkalmazásában |
|
|---|---|
|
1. Közszolgáltató tevékenység |
|
|
SZTJ 405—11—02 |
Közforgalmú vasúti személyszállítás |
|
SZTJ 405—12—02 |
Korlátozott közforgalmú vasúti személyszállítás |
|
SZTJ 405—22—02 |
Helyi autóbuszközlekedés |
|
SZTJ 405—3 |
Kötöttpályás helyi közlekedés |
|
SZTJ 405—42 |
Révközlekedés |
|
SZTJ 405–79–02–09 |
Személyszállítással kapcsolatos egyéb szolgáltatás, amennyiben a 405 osztályba tartozó, előzőekben felsorolt közszolgáltatást alaptevékenységként végző adóalany teljesíti tevékenysége kiegészítéseként |
|
SZTJ 406—1 |
Postai szolgáltatás |
|
SZTJ 507—52—01 |
Gyermek- és diákétkeztetés |
|
SZTJ 609—11 |
Ivóvíz-szolgáltatás |
|
SZTJ 609—19 |
Egyéb vízellátási szolgáltatás |
|
SZTJ 609—2 |
Szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás |
|
SZTJ 609—3 |
Fürdőszolgáltatás |
|
SZTJ 609—44-ből |
a helyi jelentőségű közcélű vízrendezés |
|
SZTJ 712—26-ból |
a közszolgáltatást, államigazgatási nyilvántartásokat és az infrastruktúrát szolgáló térképészeti és földmérési tevékenység |
|
SZTJ 714—1-ből |
a jogszabályban meghatározott lakbérű, helyiségbérű lakásingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatás |
|
SZTJ 714—2 |
Város- és községgazdálkodási szolgáltatás |
|
SZTJ 715—1 |
Veszélyes hulladékok kezelése |
|
— |
Az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat tevékenysége |
|
— |
A közszolgáltató tevékenységek ellátását közvetlenül szolgáló eszközök fenntartásával, korszerűsítésével és fejlesztésével kapcsolatos tervezés, lebonyolítás és kivitelezés teljesítményértéke, amennyiben az említett munkákat — mint a szolgáltatás szerves részét a közszolgáltatást ellátó saját maga végzi el és az érintett eszközök a saját üzemeltetésébe kerülnek |
|
|
|
|
2. Egészségügyi tevékenység |
|
|
SZTJ 507—34 |
Gyógyszer-nagykereskedelem |
|
SZTJ 507—45 |
Gyógyszer-kiskereskedelem |
|
SZTJ 711–19–02–01 |
Gyermekfelügyelet |
|
SZTJ 711–19–02–09 |
Egyéb személyhez kötődő szolgáltatás |
|
SZTJ 817 |
Egészségügyi szolgáltatások |
|
SZTJ 818—1 |
Intézeti szociális ellátás |
|
SZTJ 818—2 |
Szociális gondozás és ellátás |
|
ITJ 41—41—2 |
Közlekedő kocsi mozgássérültek részére történő előállítása, javítása és forgalmazása |
|
ITJ 46—19—7 |
Ortopédiai és egyéb csontműtéti implantátum és endoprotézis előállítása |
|
ITJ 46—1 |
Orvosi kézieszközök javítása, karbantartása és forgalmazása |
|
ITJ 46—2 |
Gyógyászati vizsgáló és kezelőkészülékek javítása, karbantartása és forgalmazása |
|
ITJ 46—3 |
Orvosi berendezés és gyógyászati segédeszközök javítása, karbantartása és forgalmazása |
|
ITJ 46—33—1-ből |
gördíthető szobai W.C. és szék előállítása |
|
ITJ 46—36 |
Gyógyászati segédeszköz előállítása |
|
ITJ 46—52 |
Gyógyászati üvegeszköz és készülék javítása és forgalmazása |
|
ITJ 48—48—31-ből |
vakok számára készült speciális személyi számítógép előállítása, javítása, karbantartása és forgalmazása |
|
ITJ 48—85—91 |
Információátalakító egység vakok és gyengénlátók számára, előállítása, javítása, karbantartása és forgalmazása |
|
ITJ 53—41 |
Szerobakteriológiai készítmények (humán) előállítása és forgalmazása |
|
ITJ 53—6 |
Fogászati anyag előállítása és forgalmazása |
|
ITJ 53—63—3 |
Fogászati implantátum előállítása |
|
ITJ 56—71 |
Orvosi és egészségügyi gumigyártmány forgalmazása |
|
ITJ 57—62—3 |
Gyógyászati (orvostechnikai) műanyagtermékek forgalmazása |
|
ITJ 68—11/15—5 |
Ortopéd cipő előállítása, javítása |
|
|
|
|
3. Kulturális tevékenység |
|
|
SZTJ 507-ből |
az alábbi termékek forgalmazása: |
|
ITJ 66—16 |
Tankönyv |
|
ITJ 66—7-ből |
iskolai térkép |
|
ITJ 69—22 |
Szemléltető és bemutató taneszköz |
|
SZTJ 819 |
Oktatás |
|
SZTJ 820—1 |
Közművelődés |
|
SZTJ 820—2 |
Művészeti tevékenység |
|
SZTJ 820—31-ből |
a tankönyv és oktatási segédanyag szerkesztésével, lektorálásával, fordításával kapcsolatos kiadói tevékenység |
|
ITJ 66—16 |
Tankönyv |
|
|
|
|
4. Sporttevékenység |
|
|
SZTJ 821—1 |
Diáksport |
|
SZTJ 821—2 |
Verseny- és élsport |
|
SZTJ 821—31-ből |
a tömegsport rendezvények szervezése, lebonyolítása |
6. számú melléklet
az 1991. évi LXXXVI. törvényhez
A törvényt az Országgyűlés az 1991. december 27-ei ülésnapján fogadta el.
