1991. évi LXXXVI. törvény

a társasági adóról¹

1996.11.05.

Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a gazdasági feltételek egységesítése, a tőkebefektetés elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az adókötelezettség

1. § (1) A jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) folytató adóalanyt (2. §) az e törvényben meghatározottak szerint társasági adó (a továbbiakban: adó) terheli.

(2)² Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység megkezdésének napján kezdődik és a vállalkozási tevékenység befejezésének napjáig tart. A cégbírósági bejegyzés hiánya nem érinti a tevékenység gyakorlásából származó adókötelezettséget. A cégbírósági bejegyzés végleges elmaradása esetén az adókötelezettséget a megszűnésre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. Ha a számviteli törvény szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, egyszerűsített mérleget a naptári év utolsó napjával nem kell elkészíteni, akkor az adózás előtti eredményt és az adót az év utolsó napjára elkészített könyvviteli zárlat alapján kell megállapítani és bevallani. Ilyen esetben a cégbírósági bejegyzést, a cégbírósági bejegyzés elmaradását, a megszűnést követően utólag — az egyes évekre külön-külön — elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, egyszerűsített mérleg alapján megállapított és bevallott tényleges adó, valamint a könyvviteli zárlat alapján megállapított és bevallott adó különbözetét a bevallással egyidejűleg pénzügyileg rendezni kell.

(3) Az adókötelezettség magában foglalja az e törvényben, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, könyvvezetési, adóbevallási, adómegállapítási, adóelőleg-fizetési, adófizetési, bizonylatmegőrzési és adatszolgáltatási kötelezettségeket.

(4)³ A vállalkozási tevékenység megkezdésének napja az első kötelezettségvállalás időpontja, befejezésének napja a megszűnés napja, egyéni vállalkozónál a tevékenység megszüntetésének napja.

(5) A 2. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó adókötelezettsége az adóhatóságnál való bejelentkezést követő naptári év első napján kezdődik, kivéve a tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozót, akinek az adókötelezettsége az adóhatósághoz történő bejelentkezés időpontjával kezdődik.

(6)⁴ Ha a 2. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó tevékenységét a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozóként kívánja tovább folytatni, a társasági adókötelezettsége annak a naptári évnek az utolsó napjával szűnik meg, amely évben e szándékát az adóhatóságnál bejelentette.

Az adó alanya

2. § (1) E törvény alkalmazásában adóalany a belföldi székhelyű

a) gazdasági társaság,

b) a szövetkezet a lakásszövetkezet kivételével,

c) állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, tröszt, a tröszti vállalat ha a tröszt létesítő határozata másképp nem rendelkezik, a vízgazdálkodási társulat a víziközmű társulat kivételével, vízgazdálkodási társulatok társulása, egyes jogi személy vállalata és a leányvállalat,

d)⁵ ügyvédi iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége és az erdőbirtokossági társulat,

e)⁶

f)⁷ a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó az 1. § (5) bekezdése szerint, ha e törvény hatálya alá adóalanyként az adóhatóságnál bejelentkezett,

g)⁸ lakásszövetkezet, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, alapítvány (ideértve a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, az alapítvány alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is) és víziközmű-társulat, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt ér el, vagy ráfordítást számol el, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, ha kiegészítő vállalkozási tevékenységből bevételt ér el, vagy ráfordítást számol el.

h) közhasznú társaság.

(2)⁹ E törvény alkalmazásában adóalany a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, ha belföldön telephellyel rendelkezik (a továbbiakban: külföldi vállalkozó).

(3) A belföldön telephellyel nem rendelkező külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet (a továbbiakban: külföldi szervezet) a belföldi személytől a vállalkozási tevékenységéért kapott ellenértéket alapul véve a 6. számú melléklet D. fejezetében foglaltak szerint megállapított jövedelem után a 9. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékű adót köteles fizetni, ha a jövedelemszerzés helye a Magyar Köztársaság. E szervezetekre — a 3. § 25. pontja, a 15. § (4) bekezdése és a 17. § kivételével — e törvény más rendelkezései nem terjednek ki.

(4) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, a költségvetési szervre, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódjára, továbbá a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaságra, a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaságra, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaságra, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra, a jogszabályban meghatározott nemzeti közműsorszolgáltatókra, valamint a felszámolási eljárás alatt állókra, a felszámolás kezdő napjától.

(5)¹⁰ A (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a külföldi vállalkozó a belföldi személytől, vállalkozási tevékenységért telephelynek be nem tudható ellenértéket kap, és e jövedelemszerzés helye a Magyar Köztársaság.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában

1.¹¹ lízing: a termék, ingatlan átadása olyan szerződés alapján, amely a termék határozott időre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít;

2.¹² kapcsolt vállalkozás: az egymással szerződéses kapcsolatban álló feleknél

a)¹³ ha az egyik adóalany, illetőleg adóalanynak nem minősülő természetes és jogi személy, egyéb szervezet közvetlenül vagy közvetve részt vesz a másik adóalany, illetőleg adóalanynak nem minősülő vállalkozás irányításában, ellenőrzésében vagy 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkezik a döntések meghozatalakor,)

b) ugyanazon adóalany(ok) vagy adóalanynak nem minősülő természetes és jogi személy(ek) vesznek részt közvetlenül vagy közvetve az irányításban, ellenőrzésben, vagy együttesen 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkeznek legalább az egyik felet érintő döntésekben.

A vállalkozás irányításában, ellenőrzésében való részvételt jelent közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál az üzletvezetésben, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanácsban, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezetésben és a felügyelőbizottságban, részvénytársaságnál és szövetkezetnél az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban való részvétel. Leányvállalatnál az igazgatót kell az irányításban, ellenőrzésben résztvevőnek tekinteni;

3. jóléti intézmény költsége: a bölcsőde, az óvoda, az adóalany által működtetett iskola, a napközi és a diákotthon, munkahelyi étkezést biztosító létesítmény, a sport, a kultúra, az üdülés célját szolgáló létesítmény, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtásához biztosított létesítmény, a szolgálati lakás fenntartásának és üzemeltetésének közvetlen költsége, illetve ebből az adóalanyt arányosan terhelő összeg;

4. a beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházó, aki a beruházást üzembe helyezi. A beruházás megkezdésének napja: az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az első gép, berendezés, jármű átvételének napja. A beruházási adókedvezmény igénybevétele szempontjából

a) gép: a KSH Termékjegyzékben az ITJ 32-től 39-ig és a 42-es termékszám alá besorolt tárgyi eszközök, valamint az összekapcsolásukkal összetett munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés,

b) épület: a végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. Az épülethez tartoznak azok a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékek, fűtési, szellőző, légüdítő berendezések és felvonók, amelyek az épület szerkezeteibe beépítve a használhatóságot és ellátást biztosítják. Az ilyen vezetékek és szerelvények akkor is az épülethez tartoznak, ha azok használhatóságának biztosítása, ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak, vagy már meglevő építménybe később kerülnek beépítésre,

c) kereskedelmi szálláshely: a KSH Építményjegyzékben az 544 termékjel alá sorolt épület,

d) termékelőállítást szolgáló beruházás: az az épület és gépberuházás, amelyet az üzembe helyezést követően az adóalany ipari vagy mezőgazdasági termék előállításához használ, s ennek alapján az üzemeltetés költségei a termék közvetlen költségei között jelennek meg,

e) idegenforgalmi beruházás: a KSH Építményjegyzékben 543, 544 és 571 termékjel alá sorolt épület,

f) környezetvédelmi beruházás: az a beruházás, melynek elsődleges célja a környezeti ártalmak megelőzése, csökkentése, megszüntetése, a környezeti elemek állapotának javítása, a természeti erőforrások védelme és a természeti értékek megóvása. Ennek megfelelően környezetvédelmi beruházásnak a termőföld (talaj), a levegőtisztaság, az élővilág védelmével kapcsolatos, továbbá a természetvédelmi, a vízvédelmi, a települési környezet védelmét szolgáló, a hulladékok káros hatása elleni védelemmel kapcsolatos, valamint a zaj- és rezgésvédelmi beruházás minősül,

g) kereskedelmi célt szolgáló beruházás: a KSH Építményjegyzékben az 541, 542 és 551—12 termékjel alá sorolt épület, építmény, valamint ezek rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges tárgyi eszköz a személygépkocsi kivételével;

5. statisztikai besorolás: az 1995. december 31. napján, a 4. számú melléklet alkalmazásához az 1991. augusztus 31. napján érvényes KSH besorolási rend;

6. alapítói vagyon: a számviteli törvény 1. számú mellékletének 14. pontjában meghatározott jegyzett tőke, a vagyonjegy és a szövetkezeti részjegy összessége.

7. árbevétel:

a)¹⁴ a számviteli törvény 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti értékesítés nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozói teljesítmény értékével, valamint a bérmunkadíj összegével, kivéve a b)—d) pontokban foglaltakat. Az egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként az adóévben a felsorolt jogcímeken költségként elszámolt összeget kell figyelembe venni,

b) a pénzintézetnél a kapott kamat és kamatjellegű bevétel csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegű kifizetéssel, továbbá az egyéb pénzintézeti tevékenység bevétele, valamint a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevétele,

c) biztosítóintézetnél a biztosítástechnikai bevételek összege csökkentve a viszontbiztosítóknak átadott díjjal, a károk, szolgáltatások és a kárrendezések költségével, valamint a biztosítástechnikai tartalékok növekedésére fordított összeggel és növelve a nem biztosítási tevékenység bevételével,

d) értékpapír-forgalmazónál az értékpapír-forgalmazás bevétele csökkentve az értékpapír-forgalmazás ráfordításaival;

8.¹⁵

9. vásárolt készletek készletváltozása: az adóévet megelőző év és az adóév december 31-i záró leltár értékének különbsége. A készletváltozás számításánál a leltári készletértékből nem vehető figyelembe az adóévben ki nem egyenlített és a beruházási célra beszerzett készlet;

10.¹⁶

11.¹⁷ ráfordítás: a költségként és ráfordításként elszámolt összeg;

12.¹⁸

13. az első kötelezettségvállalás időpontja az a nap, amikor a vállalkozás a megalakulásához, működéséhez szükséges első, az adóalanyra nézve fizetési kötelezettséget jelentő jognyilatkozatot írásban vagy szóban megteszi.

14.¹⁹ reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel és ital, valamint az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás, utazás), az üzleti ajándékozás, az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez (például: nőnap, gyermeknap, nyugdíjas dolgozó búcsúztatása) kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, taggyűlésen, közgyűlésen felmerült költségek általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül;

15. azonos munkakör: a 9001/1993. (SK. 1.) KSH közleménnyel kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör;

16. a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásakor belföldi székhelyűnek minősül a vámszabadterületen bejegyzett társaság is, továbbá a 12. § rendelkezéseinek alkalmazásában nem minősül külföldi részesedésnek a vámszabadterületi társaság befektetése;

17. a 12. § alkalmazásakor a jogosultság és a kedvezmény igénybevétele első évének azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az adókedvezmény feltételei fennállnak, és a 9. § szerint az adóalanynak számított adója van;

18. közhasznú tevékenység bevétele: a 9. számú mellékletben meghatározott tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel — a helyi önkormányzattal, a társadalombiztosítási önkormányzattal vagy a minisztériummal — folyamatos szolgáltatás teljesítésre megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységéből származik;

19.²⁰

20. a tv. 14/A. § (4) bekezdése szerinti külföldi befektető:

a)²¹ az a Magyarországon bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkező, megszakítás nélkül százszázalékos külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság,

aa) amely rendelkezik a pénzügyminiszter vámszabadterületi társaságokat megillető kedvezményeket biztosító, 1993. január 1. napját követően megadott engedélyével, vagy

ab) amelyet a pénzügyminiszter az a)—e) pontokban megjelölt feltételek meglétére tekintettel az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint nyilvántartásba vett, és

b) kizárólag harmadik országok közötti kereskedelmi és külföldre irányuló szolgáltatási tevékenységet végez (ide nem értve a pénzügyi szolgáltatások szektorát), és

c) belföldi államigazgatási és bírósági eljárásaiban kizárólag belföldi ügyvédeket foglalkoztat, valamint a társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottságának és alkalmazottainak többsége külön-külön számítva belföldi természetes személy, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének belföldön bejegyzett könyvvizsgáló tesz eleget, és

d) a működéséhez szükséges bankszámlát Magyarországon vezeti, és

e) sem a társaságnak, sem a tulajdonosainak nincs belföldi gazdasági társaságban, szövetkezetben érdekeltsége, illetve belföldön képviseletet nem tart fenn, valamint sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosai között nincs belföldi személy;

21.²² kiemelt térség: az a Megyei Munkaügyi Központ kirendeltsége által ellátott körzet, amelyben a munkanélküli ráta az adóévet megelőző év júniusában a rátamérés napján meghaladta a 15 százalékot.

22.²³ vállalkozási övezet: jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység;

23. adóév: az a naptári év vagy a naptári éven belüli időszak, amelyre az adókötelezettséget meg kell állapítani;

24. tanácsadói szolgáltatás: a Szolgáltatások Jegyzékében (SZJ) gazdasági társadalmi tevékenységet segítő szolgáltatásként besorolt szolgáltatásokból a Jogi szolgáltatás (SZJ 1411), a Számviteli könyvvizsgálói és adószakértői szolgáltatás (SZJ 1412), az Üzletviteli tanácsadás (SZJ 1414), az Építészeti, építőmérnöki tanácsadás, szakértés (SZJ 142130), a Műszaki tanácsadás, szakértés (SZJ 142220), a Gazdasági tevékenységeket segítő szakmai tervezés, szakértés (SZJ 14227), az Egyéb szakmai tervezés, tanácsadás (SZJ 142290);

25. külföldi személy: a külföldi jogi személy, jogi személyiség nélküli társas cég, egyéb személyi egyesülés.

II. Fejezet

AZ ADÓALAP MEGÁLLAPÍTÁSA

4. § (1) Az adó alapja

a)²⁴ a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál — a d) pontban foglalt kivétellel — a számviteli törvény előírásai alapján megállapított adózás előtti eredmény, módosítva a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal;

b) az egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredmény (az adóévi árbevétel és bevétel, valamint az adóévi termelési és kezelési költségek és egyéb ráfordítások különbsége) csökkentve az adóévben a számviteli törvény alapján számított értékcsökkenési leírással és változtatva a 3. § 9. pontja szerinti vásárolt készletek készletváltozásának értékével (a továbbiakban: adózás előtti eredmény) módosítva a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal, valamint

c) a külföldi vállalkozónál a 6. számú mellékletben meghatározott összeg;

d) a kizárólag készfizetői kezesség nyújtásával foglalkozó részvénytársaságnál a 7. számú melléklet 2. pontjában meghatározott feltételek esetén az ott meghatározottak szerinti összeg;

e)²⁵ közhasznú társaságnál az a) vagy a b) pontban meghatározott érték, növelve, az adóévben véglegesen átadott pénzeszköz összegével, valamint a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartás értékével

(a továbbiakban: adóalap).

(2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:

a) az előző év(ek)nek a 6. §-ban foglaltak szerint elhatárolt veszteségéből — az adóalany döntése szerint —az adóévre eső veszteség,

b)²⁶ a számviteli törvény 45. §-a (14) bekezdésének előírása szerint az adóévben egyéb bevételként elszámolt előző évi céltartalék — ide nem értve a biztosító intézeteknél a biztosítástechnikai tartalék és a pénzintézeteknél külön jogszabály alapján képzett kockázati céltartalék bevételként elszámolt összegét —, továbbá az adóévben az e törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe vett összeg,

c)²⁷ értékcsökkenési leírásként és terven felüli értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott módon és mértékekkel számított összeg,

d)²⁸ az előző adóévekben a mérleg fordulónapján meglévő eszközök után, a számviteli törvény 39. §-ának (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt értékelési szabályok szerint elszámolt és eszközcsoportonként (készletek, befektetések, értékpapírok) nyilvántartott értékvesztésből az adóévben az 5. § (3) bekezdésének figyelembevételével a felhasználásra, értékesítésre, selejtezésre arányosan jutó összeg;²⁹

e)³⁰ a számviteli törvény 2. számú mellékletének 21. pontja alapján bevételként elszámolt kapott osztalék és részesedés összege,

f) az 1991. évben és az azt megelőző években az eredményből fizetett — ráfordításként el nem számolt — és az adóévben visszatérített, a bevételek között elszámolt adó összege, valamint a visszatérített társasági adó,

g) a kulturális, az oktatási, a szociális, az egészségügyi, a hitéleti, a környezetvédelmi, a gyermek és ifjúsági és a sport céllal létrehozott közalapítványnak adott hozzájárulás teljes összege, továbbá a belföldi székhelyű alapítvány és a közérdekű kötelezettségvállalás céljára átadott pénzeszköz az — e címen történt levonás nélküli — adóévi pozitív adóalap 20 százalékának megfelelő összegben, az alapítvány, illetve a közérdekű kötelezettségvállalást szervező igazolása alapján, ha

1. az alapítvány, a közérdekű kötelezettségvállalás betegségmegelőző és gyógyító, szociális, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, sport, vallási és hitéleti célt, gyermek- és ifjúságvédelmi célt, az állampolgári jogok, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyzetűek, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elősegítését szolgálja, továbbá

2. az alapítvány működési szabályzata, valamint az alapítványi, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalási pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják,

h) az érték nélkül, a megváltási áron, illetve a külön törvényben meghatározott értéken nyilvántartott termőföld és erdő értékesítéséből származó ellenérték,

i)³¹ szakmunkástanuló-képzést végző adóalanynál az oktatási intézménnyel kötött megállapodás vagy tanulószerződés alapján foglalkoztatott szakmunkástanulók után tanulónként — minden megkezdett hónap után — 3000 forint,

j)³²

k)³³ állami vállalat, illetve a részben vagy egészben állami tulajdonban lévő társaságok privatizációjához, valamint ezek tulajdonában lévő vagyonrészek értékesítéséhez kapcsolódó Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: MRP) keretében az adóalany által az adóévben az MRP szervezet részére — annak alapcélja megvalósítása érdekében, a szervezet hiteltörlesztési kötelezettsége időszakában — átutalt összeg, de legfeljebb az 5. § (7) bekezdésében meghatározott összeg. Állami és nem állami vagyonrészek együttes (MRP keretében történő) elidegenítése esetén az átutalt összegnek az állami tulajdon hányadának megfelelő arányos rész vehető figyelembe, amely azonban nem lehet több az 5. § (7) bekezdésében meghatározott mértéknél. A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő társasági vagyonrész (MRP keretében történő) elidegenítése esetén a társaságban lévő állami tulajdoni hányadnak megfelelő arányos rész vehető figyelembe, amely azonban nem lehet több az 5. § (7) bekezdésében meghatározott mértéknél.

l) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál az immateriális javak, a tárgyi eszközök — ideértve a beruházásokat is — értékesítésekor, apportálásakor, valamint ezen eszközök megsemmisülésekor, selejtezésekor, hiányakor az e törvény szerinti nyilvántartási érték (a számviteli törvény előírása alapján megállapított beszerzési érték csökkentve az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírással) összege,

m) az adóellenőrzés és önellenőrzés során megállapított, bevételként vagy aktivált teljesítményértékként elszámolt összeg az f) pontban foglaltak kivételével, valamint bírság, büntetés elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az előző években a 4. § (3) bekezdés h) pontja alapján bírságok, büntetések címen adóalapnövelő tételként figyelembe vett összeg,

n) az adóalany által a korábban munkanélküli munkavállaló után a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék, ha

1. a jogszabályban meghatározott munkavállaló megelőzően legalább 6 hónapig regisztrált munkanélküli volt, vagy munkanélküli-járadékban, illetve pályakezdők munkanélküli segélyében részesült, vagy a munkanélküli járadékra, pályakezdők munkanélküli segélyére való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött, és

2. az adóalany az érintett munkavállaló alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző 6 hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg,

3.³⁴ az érintett munkavállaló az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nem volt munkaviszonyban az adóalannyal.³⁵

³⁶Az 1—3. pontokban foglalt feltételek fennállásának vizsgálatánál a magánszemélynek a sorkatonai szolgálatban töltött idejét (a bevonulás és a leszerelés időpontja közötti időtartamot) figyelmen kívül kell hagyni,

o) az adósnál a bankkonszolidáció keretében megvalósuló adóskonszolidáció során elengedett kötelezettség bevételként elszámolt összege;

p) a szövetkezetnél a termőföldért kapott kárpótlási jegy címletértékének és a felhasználáskori névértékének különbözete abban az esetben, ha azt a szövetkezet állami tulajdon megvásárlására fordította.³⁷

r)³⁸ a jogszabály alapján művészeti szempontból elbírált képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeg, de legfeljebb az adóévi beruházás értékének 2 ezreléke,

s) a szövetkezet által a nyugdíjas tagtól és a kívülálló üzletrész-tulajdonostól visszavásárolt — a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti vagyonnevesítéskor rögzített névérték mértékéig, eredeti jogosultként kapott — üzletrész bevonása esetén a névérték és a visszavásárolt érték pozitív különbözete,

t)³⁹ a számviteli törvény 41/C. és 41/D. §-a (7) bekezdéseinek b) pontja szerinti átszámítási különbözet összege.

u)⁴⁰ az 5. § (13) bekezdése szerinti behajthatatlan követelés, továbbá a korábban az adó alapját növelő tételként figyelembe vett, elszámolt hitelezési veszteségre befolyt összeg,

v) a közös tulajdonban álló ingatlanrészek hasznosításából származó, közös bevételből való részesedés címén a társasháztól kapott összeg.

z)⁴¹ a Műsorszolgáltatási Alapba történő önkéntes befizetés, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti, közszolgálati műsor, műsorszám támogatására (szponzorálására) közvetlenül fordított összeg.

(3) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor növeli:

a)⁴² a számviteli törvény 27. § (1) és (2) bekezdése alapján az adóévben ráfordításként elszámolt céltartalék összege;⁴³

b)⁴⁴ a számviteli törvény 37., 38. §-ai és a 46. § (3) bekezdése szerint költségként elszámolt értékcsökkenési leírás összege,

c) a számviteli törvény 39. §-ának (1) és (3)—(4) bekezdéseiben foglalt értékelési szabályok szerint a mérleg fordulónapján meglévő eszközök után ráfordításként elszámolt értékvesztés összege;⁴⁵

d)⁴⁶

e)⁴⁷ az a ráfordítás — ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is —, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel. Ilyennek minősül különösen: az olyan szerződés alapján elszámolt költség, amely szerződésnek a piaci értékviszonyok alapján az adóelőnytől eltekintve nincs valós gazdasági tartalma; a térítés nélkül átadott eszköz (immateriális dolog, tárgyi eszköz, befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részesedés, értékpapír és forgóeszköz), nyújtott szolgáltatás nyilvántartási értéke és az ehhez kapcsolódó ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, figyelemmel az 5. § (10) bekezdésében foglaltakra; az elszámolt ráfordításnak az a része, amely a vállalkozás tagja, alkalmazottja vagy más magánszemély személyes, családi szükségletének kielégítését szolgálja, figyelemmel az 5. § (6) bekezdésére; a külföldi személy által számlázott tanácsadói szolgáltatás együttes értékének az a része, amely meghaladja az adóalany értékesítési nettó árbevételének 1 százalékát; belföldön megvalósított beruházáshoz alvállalkozói szerződés alapján, a külföldi személy által teljesített, számlázott alvállalkozói díj együttes értékének az a része, amely meghaladja az adóalany értékesítés nettó árbevételének 25 százalékát; valamint a 10 százalékot meg nem haladó társasági adókulcsot alkalmazó országban bejegyzett vállalkozás által, a kamat, a jogdíj, az előadói, művészeti és sporttevékenységért, bemutatókért (kiállításokért) járó díj kivételével számlázott szolgáltatás ellenértéke,

f)⁴⁸

g)⁴⁹

h) az olyan adóhiány, amelyet abban az adóévben, amelyre a megállapítás vonatkozik, ráfordításként nem számolhatott el az adóalany, valamint a bírság, a büntetés — a vállalkozók szerződéses kapcsolatában felszámított késedelmi kamat és a kötbér kivételével —, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények ráfordításként elszámolt összege, az önellenőrzési pótlék kivételével, a társadalombiztosítási járulék késedelmes fizetése miatti késedelmi pótlék és rendbírság, kivéve, ha az önellenőrzéshez kapcsolódik,

j) lízing esetén a bérbevevőnél a költségként elszámolt, általános forgalmi adó nélküli bérleti díjnak — ideértve az egyéb járulékos szolgáltatás ellenértékét is — a tárgyi eszköz utáni teljes bérleti díj és a lízinggel összefüggő minden egyéb járulékos szolgáltatás ellenértékének az — 5. § (12) bekezdése szerint — adóévre arányosított részét meghaladó összege, import lízing esetén ezenfelül az adóévben költségként elszámolt bérleti díj 20 százalékának megfelelő összeg,

k) a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott, értékesített termőföld és erdő nyilvántartási értékének megfelelő összeg,

l) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 3. §-a (3) bekezdésében meghatározott, valamint a 30. § (2) bekezdésében felsorolt szerencsejátékokat szervező bármely gazdálkodó szervezetnél az egyes szerencsejátékok közvetlen és közvetett költségének és a 38. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott költségnek a különbsége, ha az előbbi a nagyobb,

m)⁵⁰ a hitelezési veszteség címen ráfordításként elszámolt összeg,

n)⁵¹

o) a bérleti díj a bérbevevőnél, ha a termék átvétele olyan szerződés alapján történik, amely a termék 366 napon belüli bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít, továbbá az értékpapír, üzletrész bérleti díja;

p) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a tárgyi eszköz — ideértve a beruházást is —, immateriális dolog értékesítésekor, apportálásakor, ráfordításként elszámolt nyilvántartási érték, ezen eszközök megsemmisülésekor, selejtezésekor, hiányakor ráfordításként elszámolt összeg,

r) a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezetnél, gyógyító célú foglalkoztatást végző szervezetnél az osztalék, részesedés fizetésére igénybe vett eredménytartaléknak az a része, amely az előző adóévekben adómentesen képződött, továbbá az adómentesen képződött eredménytartalék összege, ha a célszervezet jogutód nélkül megszűnik vagy a célszervezeti minősítését visszavonták,

s)⁵² gazdasági társaság és szövetkezet átalakulása esetén a jogutód(ok)nak, ha a jogelőd(ök)nél a vagyont összességében felértékelik, a vagyonmérleg szerinti átértékelési különbözet, továbbá a számviteli törvény 41/C. és 41/D. §-a (7) bekezdéseinek a) pontja szerinti átszámítási különbözet, az 5. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint,

t) az adóalany jegyzett tőkéjében 25 százalék feletti részesedéssel bíró tulajdonos(ok)tól — kivéve a pénzintézetet — kapott kölcsön kamatának az 5. § (8) bekezdése szerinti saját tőke négyszeresét meghaladó kölcsönrészre jutó arányos része,

u)⁵³ az adóellenőrzés és önellenőrzés során megállapított, ráfordításként elszámolt összeg a h) pontban foglaltak kivételével.

v) a reprezentációs költségként elszámolt összegnek az árbevétel 0,5 százalékát meghaladó része;

w)⁵⁴

z) a közhasznú társaságnál jogutód nélküli megszűnéskor, továbbá átalakulással történő megszűnéskor a jogutódnál — akkor, ha a jogutód nem közhasznú társaság — a saját tőke 5. § (11) bekezdése szerint meghatározott adómentes növekménye.

(4)⁵⁵ Az az adóalany, amely a könyveit a társasági szerződésben meghatározott konvertibilis devizában vezeti, az adózás előtti eredményt módosító, forintban meghatározott tételeket az adóév utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett deviza-középárfolyamon számítja át konvertibilis devizára.

(5) Az az adóalany, amely forintról konvertibilis devizára, vagy konvertibilis devizáról forintra történő könyvvezetésre tér át, az adó meghatározásához szükséges adatokat az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett deviza-középárfolyamon számítja át.

5. § (1)⁵⁶ A 4. § (2) bekezdés b) pontjának alapján figyelembe vehető összeg a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a fizetési határidőn túli követelések, a kétes követelések, valamint az előlegként adott összegek miatt várható veszteségek fedezetére az adóévben és az adóévet megelőző évben ráfordításként elszámolt céltartalék pozitív különbözete, de legfeljebb az előzőekben felsorolt december 31-i követelések összegének

a) 90—180 napos késedelem esetén 2 százaléka;

b) 181—360 napos késedelem esetén 5 százaléka;

c) 360 napon túli késedelem esetén 25 százaléka.

(2)⁵⁷ A 4. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor a kettős könyvvitelt vezető adóalany a bányászatról és a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényekben, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére az adóévben és az adóévet megelőző évben ráfordításként elszámolt céltartalék pozitív különbözetét veheti figyelembe.

(3) Nyilvántartott értékvesztésnek számít az előző adóévekben elszámolt és az adó alapjánál figyelembe nem vett értékvesztés halmozott összege. Az adóalap csökkentéseként ennek olyan hányada számolható el, amennyit a felhasználás, értékesítés, selejtezés értéke képvisel a nyitóállomány és az adóévi állománynövekedés együttes értékéből.

(4)–(5)⁵⁸

(6)⁵⁹ A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül többek között az adóalany által munkaviszonyban álló dolgozójának, szakmunkástanulójának, nyugdíjasának juttatott segély, a természetbeni juttatás költsége és a természetbeni juttatással összefüggő járulék és személyi jövedelemadó, a kifizető által nyújtott hitel, kölcsön, munkabérelőleg kamatkülönbözete alapján fizetett személyi jövedelemadó, a jogszabály alapján fizetett tagdíj, ideértve az érdekképviseleti tagdíjat is, a munkaviszonyban álló dolgozó és a személyesen közreműködő tag továbbképzésének költsége, a jóléti intézmény költsége, az illetményföld pénzben történő megváltása, a külön törvényben foglalt feltételekkel az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett munkáltatói tagdíjhozzájárulás, a munkavállaló javára kötött biztosítás díja, a reklám címén igénybe vett szolgáltatás számlázott összege, a társasház tagjánál a társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésre) felmerült (átutalt) tulajdoni hányaddal arányos költség, a szakszervezeti tisztségviselő számára biztosított munkaidő-kedvezményre a Munka Törvénykönyvében előírt rendelkezések alapján fizetett távolléti díj, pótszabadságra fizetett kereset és az igénybe nem vett munkaidő-kedvezmény címen a szakszervezetnek átutalt összeg, valamint privatizációs lízingszerződés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás címén rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg.

(7)⁶⁰ Az MRP szervezet részére átadott összegből a 4. § (2) bekezdés g) és k) pontjának figyelembevétele nélkül megállapított adóalap legfeljebb 20 százaléka vehető figyelembe.

(8)⁶¹ A 4. § (3) bekezdés alkalmazásában saját tőke alatt az adóévet megelőző évi éves beszámolóban, egyszerűsített éves beszámolóban, egyszerűsített mérlegben, illetve a nyitómérlegben kimutatott saját tőkét, kölcsön alatt az adóévben fennálló kölcsön(ök) napi átlagos állományát kell érteni.

(9)⁶² A 4. § (3) bekezdés s) pontjának alkalmazásakor az adóalany a vagyonmérleg szerinti átértékelési különbözettel az átalakulást követő három adóévben, egyenlő részletekben köteles az adóalapot növelni. Ha a társaság, szövetkezet a megjelölt időszakon belül megszűnik, az adóalapnál még számításba nem vett teljes összeget köteles a megszűnéskor az adó alapjához hozzászámítani.

(10)⁶³ Nem kell a 4. § (3) bekezdésének e) pontját alkalmazni, ha a térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás

a) a jogszabály előírása alapján történt;

b) a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában említett célokra és feltételekkel történt, olyan mértékig, amely nem haladja meg az adózás előtti eredmény csökkentéseként a hivatkozott pont alapján figyelembe vett összeggel együttvéve sem az ott meghatározott értéket;

c) magánszemély részére történt, és ha a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján a térítés nélküli eszközátadás és szolgáltatásnyújtás természetbeni juttatásnak minősül;

d) egyszeres könyvvitelt vezetőnél immateriális dolog, tárgyi eszköz — ideértve a beruházást is — átadásával valósul meg.

(11) A 4. § (3) bekezdés z) pontjának alkalmazásához a közhasznú társaság a saját tőke évenkénti változását és annak záróállományát köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre. Az adóévi saját tőke változásából az adómentesen képződött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi közhasznú tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni.

(12)⁶⁴ A 4. § (3) bekezdés j) pont alkalmazásában a töredékhónapot egész hónapra kell kerekíteni. Ha a töredékhónap a 15 napot nem éri el, akkor figyelmen kívül kell hagyni, ha 15 vagy annál több nap, akkor egy teljes hónapnak kell számítani. Az adóévre arányosított bérleti díj meghatározásánál egy hónapra a teljes bérleti díj 3 százalékával, ingatlan esetén 1,1 százalékával kell számolni.

(13)⁶⁵ Behajthatatlan követelésnek minősül az elévült követelés, az elengedett követelés, a csődeljárásban a hitelezőnél az egyezségi megállapodásban rögzített elengedett követelés, a felszámolási eljárás során a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján várhatóan meg nem térülő követelés, a felszámolás befejezésével ki nem egyenlített követelés, csökkentve a felszámolási eljárás során már elszámolt összeggel, jogszabályban behajthatatlan követelésként elismert összeg, továbbá, ha a kötelezett nem lelhető fel, s ezt dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyítják, valamint, ha a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg, vagy ha a követelés — igazoltan — csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető.

Veszteségelhatárolás

6. § (1)⁶⁶ Amennyiben a 4. § szerinti adóalap bármely adóévben negatív (a továbbiakban: elhatárolt veszteség), úgy ezzel az összeggel az adóalany — a (8) bekezdésben foglaltakat kivéve — a következő öt adóévben — döntése szerinti megosztásban — csökkentheti az adó alapját.

(2) Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi évekről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek levonásánál — a (3) bekezdés kivételével — a korábbi évekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni.

(3) Az e törvény hatálybalépését követően jogelőd nélkül létrejött adóalany a vállalkozási tevékenység megkezdése évének és az azt követő két évnek a veszteségét — kivéve a számviteli törvény szerint aktiválható alapítási, átszervezési költséget — korlátlan ideig elhatárolhatja.

(4) A mezőgazdasági ágazatba sorolt adóalany az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti, oly módon, hogy a megelőző két adóév adóalapját csökkenti az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem él, vagy ha a veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre az (1)—(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(5) Az (1)—(3) bekezdésben foglalt veszteségelhatárolást pénzintézet nem alkalmazhatja.

(6)⁶⁷ Ha a privatizációs lízingszerződés időtartama alatt a társaságnál vagyonvesztés történik, vagy a törlesztés meghiúsult és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a szerződést azonnali hatállyal nem mondja fel, a vagyonvesztés vagy a törlesztés meghiúsulása évében a társaság az (1) bekezdésben foglalt veszteség elhatárolást nem alkalmazhatja.

(7)⁶⁸ Jogutódlás melletti megszűnés esetén a jogelődnél keletkezett, elhatárolt veszteségre az (1)—(4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

(8)⁶⁹ Az (1)—(4) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazhatja a vállalkozási tevékenység megkezdésének évét követő harmadik adóévben, és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra az az adóalany, akinek az érintett adóévben nem keletkezett a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele.

Egyéb elszámolási szabályok

7. § (1)⁷⁰ Az adóalanynak jogutód nélküli megszűnésekor

a) a számviteli törvény 39. §-a alapján az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, valamint a nyilvántartott értékvesztés összegével az adózás előtti eredményét csökkentenie kell;

b) ha egyszeres könyvvitelt vezet, a vevők tartozását adóalapnövelő tételként kell figyelembe vennie, oly módon, hogy az anyag, a szolgáltatás és egyéb, még ráfordításként el nem számolt kötelezettséget adóalapcsökkentésként veszi számba.

(2) Az adóalany székhelyének Magyarországon kívülre helyezését e törvény alkalmazásában megszűnésnek kell tekinteni.

(3) Az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági kistermelőnek a megszűnésre előírtak szerint kell eljárnia, ha a társasági adótörvény hatálya alól kikerül. Nem kell a megszűnésre vonatkozó szabályokat alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó vagy a mezőgazdasági kistermelő a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá átjelentkezik, és erre a következő év január 1-jével kerül sor.

(4) Jogutódlás melletti megszűnés esetén a jogutód nyilvántartott értékvesztésként a jogelőd nyilvántartott értékvesztésével növelt összeget mutathatja ki.

(5) Évközi megszűnés esetén

a)⁷¹ az 5. § (1) bekezdése szerint számított céltartalékkal az adóalap nem csökkenthető;

b) az 1. számú melléklet 7. pontjának előírása nem alkalmazható és

c) értékcsökkenési leírást a működés napjai és az adott év naptári napjai arányában lehet érvényesíteni.

8. §⁷² (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások közötti szerződésekben — ideértve a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos szaktanácsadást és a műszaki-gazdasági szolgáltatást, valamint a kölcsönnyújtást is — magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független partnerek összehasonlítható körülmények esetén — ideértve a (2)—(6) bekezdésben foglaltakat is — egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének, úgy a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbségével az adóhatóság az adóalapot módosíthatja.

(2) A szokásos piaci árat a következők szerint kell meghatározni:

a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független partnerek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár a termék, szolgáltatás független partner felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;

c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni.

(3) Többféle módszer alkalmazási lehetősége esetén sorrendben az összehasonlító árak, ezt követően a viszonteladási árak, végül a költség és jövedelem módszerét kell alkalmazni.

(4) A szokásos piaci ár meghatározásánál új piacon való megjelenésre, a piaci részesedés növelésére tekintettel a piaci bevezető ár alkalmazásáig elismerésre kerül, hogy a kapcsolt vállalkozások az egymás közötti szerződéseikben a szokásos piaci árnál magasabb vagy alacsonyabb árat alkalmaznak.

(5) A szokásos piaci ár alkalmazásánál — mivel a körülmények nem összehasonlíthatóak — az egymás között érvényesített árak eltérhetnek azon ellenértéktől, amelyet egyébként független partnerek esetén alkalmaznának, amennyiben a méretüknél fogva piaci hátrányban lévő vállalkozások közös beszerzés és értékesítés érdekében kapcsolt vállalkozásokat hoznak létre, és e kapcsolt vállalkozások közötti tartós szerződések révén a versenyhátrány megszüntetését kívánják elérni.

(6) A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független partnerek összehasonlító körülmények között elérnek.

III. Fejezet

AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA

Az adó mértéke

9. §⁷³ (1) Az adó

a) a pozitív adóalap 18 százalékának megfelelő számított adó és

b) a (2) és (3) bekezdésekben felsorolt jogcímeken felhasznált jövedelem utáni 23 százalék kiegészítő adó

együttes összege.

(2) A kiegészítő adót az 1995. évi, illetve az azt követő évek adózás utáni eredményéből a külön nyilvántartás szerint a (3) bekezdésben felsorolt jogcímeken felhasznált összeg után kell fizetni.

(3) Kiegészítő adót kell fizetni:

a) az adóévben jóváhagyott — egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál a fizetett — osztalék, részesedés, és ebből az osztalékból a magánszeményt megillető, megbízása alapján, a nevében az adóalany által Egzisztencia hitel törlesztésére pénzintézetnek átutalt összeg, valamint a bevételként elszámolt kapott osztalék, részesedés pozitív különbözete után,

b) a véglegesen átadott pénzeszköz után, kivéve a 4. § (2) bekezdés g) és k) pontjában meghatározottak alapján az adóalap számításakor az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett, továbbá jogszabály előírása alapján átadott összeget, ideértve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján adómentesen juttatott lakásépítési támogatást is,

c) az adózás utáni eredményből megvalósított, a cégbíróságnál bejegyzett jegyzett tőke növelés összege után, ha a bejegyzés évét követő három naptári éven belül a jegyzett tőke leszállítására kerül sor, vagy az adóalany jogutód nélkül megszűnik,

d)⁷⁴ az adóalanynak megszűnésekor és az egyéni vállalkozónak a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá történő átjelentkezésekor a (2) bekezdés szerinti (halmozott) adózás utáni eredménynek a nyilvántartás szerint fel nem használt összege után,

e) a külföldi vállalkozónak az adóalap 65 százalékát alapul véve.

(4) A jogutódlás melletti megszűnés esetén a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott időtartam a jogutódnál és a jogelődnél együttesen értendő.

(5) A (2) bekezdés szerinti adózás utáni eredmény és a (3) bekezdés szerinti felhasználások évenkénti és halmozott összegéről, valamint a jegyzett tőke növelésére a vállalkozásban visszahagyott összegről az adóalap levezetéséhez külön nyilvántartást kell vezetni. Nem része a külön nyilvántartott összegnek az adóévi pozitív mérleg szerinti eredménynek (egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál az ennek megfelelő tartalmú jövedelemnek) a kapott és jóváhagyott osztalék pozitív különbözetét meg nem haladó része. Ezt az összeget 1995. év előtti eredményből képződő jövedelemként lehet nyilvántartani.

(6)⁷⁵ Ha a jegyzett tőke leszállítását megelőzően az (5) bekezdés szerint külön nyilvántartott összegből a jegyzett tőke felemelésére került sor, akkor a jegyzett tőke leszállítását a nyilvántartott összegből megvalósított tőkeemelés(ek)re kell beszámítani, időbeli sorrendben.

(7) Külföldi tulajdonos esetén az osztalék utáni kiegészítő adó mértékére vonatkozóan a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények osztalékra vonatkozó cikkelyét kell alkalmazni. Ha e rendelkezés alapján eltérő adókulccsal kell a kiegészítő adót meghatározni, akkor a különböző adókulcs alá tartozó adóalaphoz (jóváhagyott és a kapott osztalék különbsége) a kapott osztalékot, mint csökkentő tételt, a jóváhagyott osztalékból történő részesedés arányában kell figyelembe venni. A kiegészítő adó összege az adó alapjának és az adó mértékének a szorzata.

(8) A (3) bekezdés b), c) és d) pontja nem terjed ki a 2. § (1) bekezdés g) pontjában felsorolt adóalanyokra.

(9) Az 1996. január 1. napjától történő átalakulás esetén a vagyonfelértékelés pozitív különbözetéből

a) a jegyzett tőke növekményeként megjelenő összegre a (3) bekezdés c) pontjának a rendelkezését kell alkalmazni,

b) a jegyzett tőke növekményeként meg nem jelenő összeget pedig az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás részeként kell kezelni és felhasználására — abban az esetben is, ha azt a tőketartalékba helyezte az adóalany — a (3) bekezdésben foglaltakat kell érvényesíteni.

Adómentességek és adókedvezmények

10. § (1)⁷⁶ Nem kell a számított adót megfizetnie

a) a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, az olyan alapítványnak, közalapítványnak, amely az adományozók részére adóalapcsökkentésre jogosító igazolást adhat ki, a víziközmű-társulatnak, ha a — gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 9. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott — vállalkozási tevékenységéből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot,

b)⁷⁷ a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezetnek, gyógyító célú foglalkoztatást végző szervezetnek, az adóalapnak az elszámolt osztalékkal, részesedéssel csökkentett összege után;

c) a kizárólag készfizető kezesség vállalásával foglalkozó részvénytársaságnak a 7. számú melléklet 1. pontjában meghatározott feltételek esetén;

d)⁷⁸

e)⁷⁹ az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének a 20%-át,

f)⁸⁰ a közhasznú társaságnak a véglegesen átadott pénzeszköz összegével, valamint a térítés nékül átadott eszköz nyilvántartási értékével csökkentett adóalap olyan része után, amelyet a közhasznú tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adó megállapításánál az adókedvezményeket arányosan lehet figyelembe venni.

(3)⁸¹ Közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnésekor az (1) bekezdés f) pontjának, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezet jogutód nélküli megszűnésekor, illetve a célszervezeti minősítés visszavonásakor az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezései nem alkalmazhatók.

11. §⁸²

Külföldi részvételű gazdasági társaságok adókedvezménye

12. § (1) A külföldi részvételű gazdasági társaságot, ha

a) az éves árbevételének több mint a fele termékelőállításból származik, továbbá az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30 százalék, akkor a feltételek együttes meglététől számított első öt évben 60 százalék, a hatodik évtől a tizedik év végéig 40 százalék;

b) az éves árbevételének több mint a fele a 4. számú mellékletben meghatározott tevékenységekből származik és az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30 százalék, akkor e feltételek együttes meglététől számított első öt évben 100 százalék, a hatodik évtől a tizedik év végéig 60 százalék

adókedvezmény illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az ott megjelölt időtartamon belül is csak valamennyi feltétel fennállásáig, illetve azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken az (1) bekezdésben meghatározott alapítói vagyonra és külföldi részvételi arányra vonatkozó feltételek együttesen fennállnak.

(3) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság jogosult volt az (1) és (6) bekezdésekben meghatározott kedvezményekre és a feltételek változása következtében ismételten, vagy a korábbitól eltérő mértékben lesz jogosult azok igénybevételére, úgy ezekben az esetekben első évnek az első kedvezmény igénybevételének éve számít.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és METJ) szereplő termékek előállítását, bérmunkában végzett ipari termékek előállítását, valamint a 4. számú mellékletben felsorolt egyéb termékeket és szolgáltatásokat kell érteni. A külföldi részvételű gazdasági társaság által épített szállodának minősül az olyan értéknövelő beruházás is, amely a korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi.

(5) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság külföldi tagja (részvényese) az őt megillető osztalék (részesedés) egészét, vagy egy részét

a) az alapítói vagyon emelésére vagy

b) Magyarországon már működő vagy újonnan alakuló gazdasági társaságba

fekteti be, akkor az alapítói vagyont emelő, a már működő, illetve az újonnan alakuló gazdasági társaság az ezen összegre jutó — a befektetés évét terhelő — adójával megegyező adókedvezményben részesül. Az adókedvezményt az arra jogosult által az e kedvezmény nélküli adókedvezményekkel és a földadóval csökkentett számított adó, valamint az adóalap hányadosaként számított arány és a befektetett összeg szorzataként kell kiszámítani. A befektetés éve az az év, amelyikben az osztalék fizetésére hozott döntést követően a tényleges befektetés megtörténik és azt a külföldi részvételű gazdasági társaság a cégbíróságnak bejelenti, vagy a részvénykönyvbe bejegyzi.

(6) Az 1990. december 31-e előtt már működő, illetve az olyan külföldi részvételű gazdasági társaság, amelynek a társasági szerződését (alapító okiratát) az alapítók 1990. december 31. napjáig megkötötték, alapszabályát elfogadták és a cégbírósághoz bejegyzés céljából 1991. január 30. napjáig benyújtották — az alapítói vagyonra 1991. január 1. napja előtt előírt feltételek változatlan fennállta esetén — az 1990. december 31-éig hatályos rendelkezések szerinti adókedvezményt a következő határidőig változatlanul igénybe vehetik:

a) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő feltételekkel rendelkező társaságok 1995. december 31-éig;

b) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (1) bekezdés b)—c) pontjában meghatározott, valamint az 1989. évi XLIV. törvény 25. §-ának (4) bekezdése szerinti feltételekkel rendelkező társaságok az adókedvezményre jogosító feltételek keletkezésétől számított 10 évig;

c) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (3) bekezdése szerint 1990. december 31-éig megállapított adókedvezmény az engedély lejártáig, de legfeljebb a kedvezmény igénybevételének első évétől számított 10 évig.

(7) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság korábban a vállalkozási nyereségadóról szóló az 1989. évi XLIV., az 1990. évi XLIX. és az 1990. évi XCIX. törvényekkel módosított 1988. évi IX. törvény, (a továbbiakban: VA) vagy a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról szóló 28/1972. (X.3.) PM rendelet alapján vett igénybe adókedvezményt, úgy az adókedvezmény kezdő évének e kedvezmény igénybevételének első évét kell tekinteni.

(8) Az e §-ban szabályozott adókedvezmények igénybevétele nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a külföldi részvételű gazdasági társaság a külön jogszabályban meghatározott támogatásokban részesüljön. A társaság e támogatások elnyerése ellenében az őt megillető adókedvezményekről lemondhat.

(9) Az (1)—(4) bekezdésben meghatározott adókedvezmény igénybevételére a jogosultságot 1993. december 31-éig lehet megszerezni és az (1) bekezdésben megjelölt időtartamon belül és feltételek mellett lehet igénybevenni.

(10) Az (5) bekezdésben meghatározottak alapján adókedvezményt utoljára az 1993. évi eredményből járó osztalékra lehet érvényesíteni.

(11)⁸³ A külföldi részvételű gazdasági társaság legfeljebb az első adókedvezmény igénybevételét követő 10 éven belül vehet igénybe adókedvezményt, akkor is, ha arra a (7) bekezdésben foglaltak alapján szerzett jogot.

(12) Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogutód(ok)nál az adókedvezmény igénybevételének első éve az az év, amelyben a jogelőd(ök) először adókedvezményt vett(ek) igénybe. Több jogelőd esetén a beszámításnál azt a legkorábbi évet kell első évnek tekinteni, amelyben valamely jogelőd először vett igénybe adókedvezményt.

(13) 1993. december 31-ét követően - az (5) és (10) bekezdésekben foglalt eltéréssel - legfeljebb az 1993-ban érvényesíthető adókedvezmény vehető igénybe, az akkor teljesülő feltételek változatlan fennállásának időpontjáig.

(14) A külföldi részvételű gazdasági társaság az (1)—(4), (6)—(9) és (11)—(13) bekezdésben foglaltak alapján adókedvezményt utoljára a 2003. évi adójából vehet igénybe.

(15)⁸⁴ Az a külföldi részvételű gazdasági társaság, amely megfelel az (1) bekezdés b) pontja szerinti — az alapítói vagyonra és külföldi részvételi hányadra vonatkozó — feltételeknek, cégbejegyzése iránti kérelmét 1993. december 31-ig a cégbíróságnak benyújtotta és a különösen fontos tevékenység végzésére irányuló beruházását 1993. december 31-ig megkezdte, jogosult az (1) bekezdés b) pontja szerinti adókedvezmény igénybevételére attól az évtől, amelytől az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételek fennállnak.

(16)⁸⁵

Struktúrapolitikai döntésekhez kapcsolódó adókedvezmény

13. §⁸⁶ (1) A számított adóból az alább felsorolt hitelcéloknál a hitel- és kölcsönkamatok alábbi arányának megfelelő adókedvezmény vehető igénybe a következők szerint:

_____________________________________

A: Adókedvezmény a beruházásként elszámolt kamat százalékában

B: Adókedvezmény a költségkéntelszámolt kamat százalékában

_____________________________________

a) A gazdaságfejlesztő pályázati rendszerben jóváhagyott fejlesztéseket finanszírozó, belföldön bejegyzett pénzintézet által nyújtott hitel, a hitelfeltételek szerint
A: 30 B: 18

b) Az exportképes árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú hitel
A: 19 B: 6

c) Középlejáratú export-fővállalkozási céghitel export árualap bővítéssel összefüggő hitelrésze
A: 19 B: 6

d) Az exportköveteléseket finanszírozó rövid lejáratú hitel (a kamat csökkentve a lejárt külföldi követelések miatt fennálló hitel kamatával)
A: 19 B: 6

e) Az előzőekben fel nem sorolt, termelési, környezetvédelmi és idegenforgalmi és kereskedelmi célt szolgáló beruházásokat finanszírozó, belföldön bejegyzett pénzintézet által nyújtott hitel után
A: 19 B: 12

(2) A kiemelt térségben székhellyel vagy cégbíróságon, önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adóalany a székhelyen, telephelyen, üzembe helyezett és ott üzemeltetett gép értéke hat százalékának megfelelő — a számított adóból visszatartható — adókedvezményt vehet igénybe az üzembe helyezés évében.

(3) A (2) bekezdés alapján igénybe vett adókedvezményt késedelmi kamattal növelten vissza kell fizetni, ha az adóalany a gépet az üzembe helyezés napjától számított három naptári éven belül értékesíti, nem kiemelt térségben működő vállalkozásnak térítés nélkül átadja, bérbe adja, a jegyzett tőke leszállításakor részesedés fejében az eszközt átadja, vagy gazdasági társaságba vagyoni hozzájárulásként úgy viszi be, hogy ezzel az üzemeltetés helye a kiemelt térségen kívül kerül.

(4) A (2) bekezdés szerinti adókedvezmény az 1994. december 31-ét követően Magyarországon első ízben üzembe helyezett gépek értéke alapján vehető igénybe.

(5)⁸⁷ A (2) és (3) bekezdés rendelkezései szerint jogosult adókedvezményre a vállalkozási övezetben székhellyel vagy cégbíróságon, önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adóalany is, a vállalkozási övezetté minősítést követően Magyarországon első ízben üzembe helyezett, a 2. számú melléklet B) fejezete alapján amortizált gép és az épület értéke alapján.

13/A. §⁸⁸

14. §⁸⁹ (1) Az adóalany a számított adó 50 százalékának megfelelő összegű beruházási adókedvezményt vehet igénybe az 1995. december 31-ét követően megkezdett, legalább 1 milliárd forint értékű termékelőállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 5 adóév közül azokban az adóévekben, amelyekben a megelőző évhez viszonyítva export árbevételét 25 százalékkal, de legalább 600 millió forinttal növeli.

(2) A kiemelt térségben és a vállalkozási övezetben székhellyel vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adóalany a számított adónak a (3) bekezdés szerint megállapított teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe a térségben 1995. december 31-ét követően megkezdett

a) termékelőállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 5 adóév közül azokban az adóévekben, amelyekben export vagy KSH besorolási rend alapján mezőgazdasági tevékenységből származó árbevételét a megelőző évhez viszonyítva

aa) a vállalkozási övezetben székhellyel vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adóalany legalább 1 százalékkal növeli,

ab) a kiemelt térségben székhellyel vagy cégbíróságon, önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adóalany legalább a beruházás bekerülési költségének 5 százalékával megegyező összeggel növeli;

b) kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 5 adóévben.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény a számított adónak az adóalany kiemelt térségben, vállalkozási övezetben folytatott termékelőállító és kereskedelmi szálláshely szolgáltató tevékenységéből származó árbevételének az összes árbevételhez viszonyított arányával számított összege.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény utoljára a 2002. évi adóalap utáni számított adóból vehető igénybe.

(5) Nem élhet az (1)—(4) bekezdésben meghatározott adókedvezménnyel az az adóalany, amelynek a Kormány a törvény 1994. évben hatályos rendelkezése alapján adókedvezmény igénybevételét engedélyezte, kivéve, ha ez utóbbi jogáról az adóhatóságnak 1996. március 31-ig írásban tett bejelentéssel lemondott.

Befektetési és adókedvezmény

14/A. §⁹⁰ (1)–(3)⁹¹

(4) A 3. § 20. pontjában meghatározott külföldi befektető 85 százalékos adókedvezményt vehet igénybe.

(5)⁹²

14/B. §⁹³

14/C. §⁹⁴ (1) A szövetkezetet a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló — módosított — 1991. évi XXV. törvény 24. §-a szerinti utalvány ellenében az árverésen eladott szövetkezeti földterület után aranykoronánként az árverésen kialakult aranykoronánkénti tényleges árnak megfelelő összegű, de legalább aranykoronánként 1000 forint adókedvezmény illeti meg az utalványnak, illetve az utalványért kapott kárpótlási jegynek a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal számára történő térítés nélküli átadása és az erről szóló igazolás alapján.

(2) Az adókedvezmény annak az adóévnek a fizetendő adójából, illetve — ha az a kedvezményre nem nyújt fedezetet — a következő öt év társasági adójából tartható vissza, amely adóévben a szövetkezet a térítés nélküli átadás címén ráfordítást számolt el.

(3) Ha nem állapítható meg az utalvány ellenében eladott szövetkezeti földek aranykorona-értéke, akkor a kárpótlási célú földárveréseken eladott szövetkezeti földek aranykorona-értékéből arányosítással kell megállapítani a kedvezmény alapjául szolgáló értéket.

(4) Az (1) bekezdés alapján térítés nélkül átadott eszközök ráfordításként elszámolt nyilvántartási értékével a szövetkezet köteles az adózás előtti eredményt megnövelni.⁹⁵

Kettős adózás elkerülése

15. § (1)⁹⁶ Az adóalanynak a külföldről származó jövedelme után külföldön ténylegesen megfizetett (levont) és ráfordításként elszámolt adóval növelnie kell az adóalapot, ha

a) a forrásországgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezménye; vagy

b) a forrásországgal érvényes egyezmény a külföldön megfizetett adónak a belföldi fizetendő adóba történő beszámításáról rendelkezik.

(2) A külföldről származó jövedelmet e törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során az árbevétel és a bevételek együttes összegének arányában kell megosztani az e jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető költségeket, adóalap növelő, csökkentő tételeket.

(3)⁹⁷ Az adóalany az adókedvezményekkel csökkentett számított és kiegészítő adóból érvényesítheti az egyezmény alapján külföldön megfizetett, megfizetettnek tekintett adót. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg az adókedvezményekkel csökkentett számított és kiegészítő adónak azt a hányadát, amennyit a külföldről származó jövedelem az adóalapban képvisel.

(4) Az adóalanynak a külföldön működő, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságból származó jövedelmét az osztalékra vonatkozó szabályok szerint kell az adóalap meghatározásánál figyelembe venni.

(5) Amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény másként rendelkezik, mint e törvény, úgy az adó megállapítására az egyezmény feltételei az irányadók.

Fizetendő adó

16. § (1)⁹⁸ A fizetendő adó a számított adó és a kiegészítő adó együttes összegéből — legfeljebb annak mértékéig — az adókedvezmények és a 15. § (2) bekezdése szerint visszatartott adó levonásával megállapított összeg.

(2) Az adóalanynak az adót magyar forintban kell megfizetni.

(3)⁹⁹ Az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, könyvvezetést devizában teljesítő adóalany a társasági adóbevallást magyar nyelven, a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában készíti el és adja be. Az így meghatározott fizetendő adó és a befizetett adóelőleg különbözetét, a befizetett adóelőleget a befizetés napján érvényes, a devizaműveletek végzésére felhatalmazott — az adott ügyletet lebonyolító — pénzintézet által hivatalosan közzétett devizavételi-árfolyamon kell átszámítani magyar forintra.

(4)¹⁰⁰

IV. Fejezet

ELJÁRÁSI ÉS ADÓELŐLEGFIZETÉSI SZABÁLYOK

17. § (1) Az adózással kapcsolatos eljárás során — az e törvényben nem szabályozott kérdésekben — az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)¹⁰¹ A 2. § (3) bekezdése szerinti külföldi szervezet adófizetési kötelezettségének a belföldi személy által történő levonással tesz eleget.

18. § (1) Az adóalany adóelőleget köteles fizetni.

(2) A 2. § (1) bekezdése szerinti adóalanynál az előző adóévről benyújtott adóbevallás alapján megállapított jogerős fizetési meghagyástól az adóévről benyújtott adóbevallás alapján megállapított fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az adóelőleg alapja:

a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan formában működő adóalanynál az előző adóév fizetendő adója,

b) az adóévet megelőző évben jogelőd nélkül létrejött, illetve az átalakult, a szétvált, az egyesült, a beolvadt és a kivált adóalanynál az előző adóév fizetendő adójából a működés naptári napjai alapján egész évre számított összeg,

c) az adóévben szétvált, egyesült, beolvadt vagy kiválással létrejött adóalanynál a jogelőd részére fizetési meghagyásban közölt kötelezettségből számított (egyesített, megosztott) összeg,

d) az adóévben átalakult adóalanynál a jogelőd részére fizetési meghagyásban közölt összeg,

e)¹⁰²

(3) Az adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározottak alapján az adóelőleg összegét és az egyes részletek esedékességét fizetési meghagyásban közli.

(4) A 2. § (2) bekezdése szerinti külföldi vállalkozó adóelőlegének alapja az előző évben fizetett adó vagy ha az előző teljes évben nem működött, működése naptári napjai alapján egész évre számított összeg. Az adóelőleget a külföldi vállalkozónak kell kiszámítani, bevallani és megfizetni.

(5)¹⁰³ Az adóelőleget — a (6) és (7) bekezdésben foglalt eltéréssel — havonta kétszer, egyenlő részletekben kell megfizetni.

(6)¹⁰⁴ Annál az adóalanynál, amelynek az előző évi fizetendő adókötelezettsége a 3 millió forintot nem érte el, a (2) bekezdésben meghatározott összeg 25—25 százaléka az I., II., III. negyedévben, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adóalany esetében az I. negyedévben 10, a II. negyedévben 20, a III. negyedévben 30 százalék a fizetendő adóelőleg összege.

(7) A (6) bekezdés szerinti adóalanyt kivéve, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adóalany az adóév I. negyedévében az éves adóelőleg 1,6 százalékát, a II. negyedévében 3,3 százalékát, a III. negyedévében 5 százalékát, a IV. negyedévében 6,7 százalékát köteles havonta két alkalommal megfizetni.

(8) A 2. § (2) bekezdése szerinti külföldi vállalkozó negyedévenként fizet adóelőleget egyenlő részletekben.

(9)¹⁰⁵ Az adóelőleget az adóalanynak — a külföldi vállalkozó és az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével — a várható éves fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.

(10) Nem kell az (1)—(9) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni a 2. § (1) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt adóalanyoknak.

V. Fejezet

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

19. § (1)–(10)¹⁰⁶

(11) Az e törvény hatálybalépésének napja előtt keletkezett és még nem rendezett veszteséggel az adóalapot a 6. § (1)—(2) és (4) bekezdésében foglaltak szerint lehet csökkenteni.

(12) Az az adóalany, aki 1991. évben a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. XLV. törvény hatálya alá tartozott és 1992. január 1-jétől e törvény rendelkezéseit alkalmazza

a) az 1991. december 31-éig keletkezett és még nem rendezett veszteség elszámolásánál a (11) bekezdés előírásai szerint járhat el;

b) az 1991. év december 31-éig költségként elszámolt és a leltárban készletként kimutatott összeget érték nélkül kell figyelembe venni az adóalap meghatározásakor;

c) kettős könyvvezetésre történő áttérés esetén a számviteli törvény 81. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia.

(13)¹⁰⁷

(14)¹⁰⁸ A (12) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell annak az egyéni vállalkozó adóalanynak is, aki e törvény hatálya alá 1993. december 31-ét követően jelentkezik át.

(15)¹⁰⁹ Annak az egyéni vállalkozónak, aki adóalanyként e törvény hatálya alá 1996. évre bejelentkezett, társasági adókötelezettsége tevékenysége megszüntetésének napján, de legkésőbb 1996. december 31. napjával megszűnik.

(16) Az a külföldi vállalkozó, amelynek 1996. január 1-je előtti teljesítésből e törvény hatálybalépése után folyik be a bevétele vagy merül fel a ráfordításnak, költségnek minősülő pénzügyi kiadása e bevétel és kiadás különbözetével a teljesítéskor, előjelének megfelelően módosítja az adó alapját.

(17) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő végelszámolás esetén az 1996. évre készített adóbevallásában a végelszámolás alatt álló adóalanynak az adóév kezdő napjaként az ezt megelőző adóbevallás záró napját követő napot kell figyelembe vennie.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. § (1) Ez a törvény 1992. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit — a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével — első ízben az 1992. évi adóalap megállapítására és az 1992. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) A 4. § (3) bekezdésének d) és j) pontjában, valamint az 1. számú melléklet 15. pontjában előírt rendelkezéseket az 1992. január 1-je után megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,14. § (1) A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) törvényben meghatározott módon társasági adót köteles fizetni. A társaság eredményét a központi költségvetés javára más befizetési kötelezettség nem terheli.

(2) A társaság jogosult az e társaságokra külön meghatározott, valamint egyéb feltételek fennállta esetén mindazokra az adókedvezményekre, amelyek más belföldi gazdasági társaságot megilletnek. Az adókedvezmény a számított adóból — legfeljebb annak mértékéig — adóvisszatartás formájában vehető igénybe.''

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa az alapítvány, és a víziközmű társulat vállalkozási tevékenységét, gazdálkodásának rendjére vonatkozó szabályokat.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa a 4. § (3) bekezdés n) pontja szerinti bérnövekmény tartalmára, feltételrendszerére vonatkozó szabályokat.¹¹⁰

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény, valamint az azt módosító 1989. évi XLIV., az1990. évi XLIX. és 1990. évi XCIX. törvény, a II. fejezete kivételével;

b) a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény 2. §-ának (1) és (3) bekezdése, a 8. §-ának (6) bekezdése, valamint a 17. §-a;

c) a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 15., 16., 29. §-a és melléklete, valamint az 1990. évi XCVIII. törvény 13. §-ának (3) és (4) bekezdése.

(7) Ahol jogszabály vállalkozási nyereségadót említ, ezen a társasági adót kell érteni.

1. számú melléklet

az 1991. évi LXXXVI. törvényhez

Az évenkénti értékcsökkenés levonásának szabályai

1.¹¹¹ Az adóalapnál [4. § (2) bekezdés c) pontja] érvényesítendő értékcsökkenési leírás összegét (a továbbiakban: levonás) a 2. számú mellékletben meghatározott Amortizációs normák jegyzéke alapján, és az e mellékletben meghatározott szabályok szerint kell megállapítani. Ha a melléklet alapján ugyanazon eszközre több szabály is alkalmazható, akkor az adóalanyt a módszerek között választási lehetőség illeti meg.

2. A bányászatban a kizárólag egy bánya célját szolgáló épületek, építmények, speciális gépek, berendezések, felszerelések, a föld alatti bányatérségek és építmények, valamint az ezekhez tartozó speciális gépek esetében a számviteli törvény alapján megállapított előre rögzített módon számított értékcsökkenési leírás vonható le.

3.¹¹²Immateriális javaknál, továbbá a koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszközöknél a számviteli törvény szerint megállapított értékcsökkenési leírás vonható le.

4/a)¹¹³ A húszezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti értékű tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége — az adóalany döntésétől függően — a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben, az ötvenezer forint érték alatti üzembe helyezett tárgyi eszköz értéke két adóév alatt egyenlő részletekben levonható.

4/b) A százezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti, valamint a 2. számú melléklet B) fejezetének 1. pontja szerinti 33 százalékos norma alá sorolt gépek, berendezések, felszerelések beszerzési vagy előállítási költsége — az adóalany döntésétől függően — a számviteli törvény szerint megállapított értékcsökkenési leírással egyezően is levonható, függetlenül az első forgalombahozatal időpontjától.¹¹⁴

4/c)¹¹⁵ A vállalkozási övezetben — a vállalkozási övezetté minősítést követően első ízben és Magyarországon első alkalommal üzembe helyezett tárgyi eszközök — kivéve a személygépjárművet — után, az ott székhellyel, cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adóalany — döntésétől függően — gépek esetében egyösszegű, épületek, építmények esetében 10 százalék mértékű értékcsökkenési levonást érvényesíthet.

4/d) Az 1995. december 31-ét követően első ízben és Magyarországon első alkalommal üzembe helyezett gép beszerzési, előállítási értéke — az adóalany döntésétől függően — a számviteli törvény szerint megállapított értékcsökkenési leírással egyezően, de legfeljebb 30 százalékos mértékkel számított összegben is érvényesíthető levonásként.

5. A kő- és kavicsbányászatban, a tégla- és cserépiparban, valamint a mész- és cementiparban a külszíni bányaművelésre használt földterület és erdő értékét bányánként bányavagyon-arányosan lehet értékcsökkenési leírásként számba venni, a földterület és erdő értéke és a nyersanyagvagyon hányada alapján a kitermelés üteme szerint.

6. A kőolaj-, földgáz, valamint széndioxid kitermelésben a bányászati termékek feltárása (a részletesen megkutatott szénhidrogén előfordulásokon a jóváhagyott művelési terv megvalósítására szóló munkálatok) keretében az 1992. január 1-je után létrehozott tárgyi eszközöknél az adóévben aktivált ráfordítások 30 százaléka számolható el levonásként.

7.¹¹⁶ Az adóalany döntése alapján az adóév végén nyilvántartott beruházás értékének 50 százaléka után is elszámolható levonás a 2. számú melléklet ,,B'' fejezetében megadott normák szerint.

8. Nem számolható el értékcsökkenési leírás — az 5. pontban foglaltak és a hulladék tárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció kivételével — a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás beszerzési ára, előállítási költsége után.

9. Az 1. pont szerinti levonás összegének megállapításához a tárgyi eszközöket a Normajegyzékben meghatározott összevont eszközcsoportokba kell sorolni. Az adóalanynak eszközönként (eszközcsoportonként) nyilvántartást kell vezetnie az éves levonásról.

10. Értékcsökkenési leírást — a beruházások kivételével — az üzembehelyezés napjától a kiselejtezés, illetve értékesítés napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembehelyezés, kiselejtezés vagy értékesítés az adóévben évközben valósul meg, úgy az értékcsökkenési leírás összegét arányosan kell kiszámítani arra az időszakra, ameddig az adott adóévben az eszköz állományban volt.

11. A levonható értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköz megszerzésével, előállításával, illetve annak bővítésével, felújításával kapcsolatban felmerült költségeket.

12. A Normajegyzék ,,B'' fejezetének normái akkor alkalmazhatók, ha az adott tárgyi eszköz első forgalomba hozatalának ideje 1992. január 1. (a továbbiakban: fordulónap) utáni. A forgalomba hozatal idejét a ,,B'' fejezet hatálya alá tartozó tárgyi eszközök esetében a forgalomba hozatalhoz kapcsolódó számla kelte, saját előállítású eszközök esetén az aktiválás időpontja határozza meg.

13. Az 1992. január 1. után alapítói vagyonként rendelkezésre bocsátott tárgyi eszközöknél a Normajegyzék ,,B'' fejezetének normái alkalmazhatók.

14.¹¹⁷ Terven felüli értékcsökkenési leírást — a számviteli törvény alapján elszámolt összegben — a vagyoni értékű jog esetében akkor lehet elszámolni, ha a szerződés módosulása miatt az csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető, illetőleg kísérleti fejlesztés esetén akkor, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik.

15. A bérbeadó eszközei között kimutatott, bérbeadott gép, berendezés, felszerelés és jármű után a bérbeadó 30, épület, építmény és ültetvény esetében 10 százalékos levonást érvényesíthet, kivéve, ha e törvény alapján magasabb norma is alkalmazható.

16. Ha járműveknél a törvény hatálybalépése előtt teljesítményarányos leírást alkalmazott az adóalany, úgy 1992. január 1-jén választhat, hogy a Normajegyzék ,,A'' fejezetének normái szerinti időarányos leírást alkalmazza vagy a jármű élettartamán belül a korábbi teljesítményarányos leírást tartja meg.

17. Az az adóalany, aki/amely e törvény hatálybalépése előtt a VA 1. számú mellékletének II. Különös szabályok 5., 6., 8/b., 9/a., 10., 11. pontjai alapján számolhatott el értékcsökkenést és értékcsökkenési leírást, vagy ha a VA 2. számú mellékletében meghatározott norma magasabb a törvényben előírtnál, úgy az 1991. december 31-én meglévő, adott körbe tartozó eszközök teljes leírásáig a korábban előírt mértéket érvényesítheti az eredeti feltételek fennállásáig.

18. Az egyszeres könyvvitelt vezető adóalany a megszerzéssel, előállítással, bővítéssel, felújítással — figyelemmel a számviteli törvény 69. §-ának (4) bekezdésére — megegyező érték és az adóalapnál a beruházási időszakban és az üzembe helyezés napjától érvényesített értékcsökkenési levonás különbözetét értékcsökkenési leírásként számolja el az immateriális javak, az üzembe helyezett tárgyi eszközök — ideértve a beruházásokat is —

a) értékesítése, selejtezése, megsemmisülése, hiánya esetén;

b) más gazdasági társaságba apportként történő bevitelekor;

c) térítés nélküli átadása esetén, ha

— az átadást jogszabály írja elő,

— az átadás a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában említett célokra és feltételekkel történt, olyan mértékig, amely nem haladja meg az adózás előtti eredmény csökkentéseként a hivatkozott pont alapján figyelembe vett összeggel együttvéve sem az ott meghatározott értéket,

— az átadás magánszemély részére történt és az a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alapján természetbeni juttatásnak minősül.

2. számú melléklet

az 1991. évi LXXXVI. törvényhez

Amortizációs normák jegyzéke

,,A'' fejezet

Az 1992. január 1-je előtt aktivált

befektetett eszközök normái százalékban

I. ÉPÜLETEK

1. Hosszú élettartamú szerkezetből	1,0
2. Közepes élettartamú szerkezetből	3,0
3. Rövid élettartamú szerkezetből	6,0

A felsorolt kategóriákon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása

Kategória megnevezése	Felmenő (függőleges) teherhordó szerkezetek	Kitöltő (nem teherhordó) falazatok	Vízszintes teherhordó szerkezetek (közbenső és tetőfödémek, ill. egyesí- tett teherhordó térelhatároló tető- szerkezetek)
	A	B	C
Hosszú élettartamú szerkezetek	Beton- és vasbeton-, égetett tégla-, kő, kohósalak- és acélszerkezetek	Tégla, blokk, panel öntött falazatok, fémlemez, üvegbeton és profilüveg	Előregyártott és monolit vasbeton, acéltartók közötti kitöltő elemek, valamint boltozott födémek
Közepes élettartamú szerkezetek	Könnyűacél- és egyéb fémszerkezetek, gáz-szilikát szerkezetek, bauxitbeton-szerkezetek, tufa- és salakblokk szerkezetek, fűrészelt faszerkezetek, vályogfalak szigetelt alapokon	Azbeszt, műanyag és egyéb függönyfalak	Fagerendás (borított és sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödémek, ill. egyesített acél tetőszerkezetek, könnyű kitöltő elemekkel
Rövid élettartamú szerkezetek	Szerfás és deszkaszerkezetek, vályogvert falszerkezetek, ideiglenes téglafalazatok	Deszkafalak, lemezkeretbe sajtolt lapfalak	Szerfás, tapasztott és egyéb egyszerű falfödémek

Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések az épülettel együtt amortizálódnak.

Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott amortizációs normák alapján kell megállapítani.

II. ÉPÍTMÉNYEK¹¹⁸

Ipari építmények 2,0

Mezőgazdasági építmények 3,0

Melioráció 10,0

Mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanyoknál a bekötő és üzemi út 5,0

Vasúti építmények

— közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is 4,0

— egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak, közúti villamos vasutak, metróvasúti pálya stb.) 7,0

Vízi építmények 2,0

Hidak 4,0

Vezetékek

— elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is 8,0

— kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0

— gőz-, forróvíz- és termálvízvezetékek, földgáz távvezetékek 4,0

— közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0

— egyéb, minden más vezeték 3,0

Alagutak és föld alatti építmények (a bányászati építmények kivételével) 1,0

Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0

Hulladéktároló 20,0

Minden egyéb építmény 2,0

kivéve: szemétégető 15,0

Hulladéktároló az a földdel szilárd kapcsolatban álló építmény, amely a fogyasztás vagy a termelési, szolgáltatási és más tevékenységek során keletkező olyan elhasználódott termékek tárolására alkalmas, amely termékeket sem a hulladék tulajdonosa, sem a hulladéktároló tulajdonosa nem viszi vissza a keletkezéséhez vezető tevékenységbe, és primer anyagként sem értékesíti.

A hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterület a hulladéktárolással azonos leírási kulccsal amortizálódik.

III. ÜLTETVÉNYEK

1. csoport:

Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró 6,0

2. csoport:

Őszibarack, kajszibarack, pöszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep 10,0

3. csoport:

Spárga, málna, szeder 15,0

4. csoport:

Dió, gesztenye 4,0

Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi eszköz, hanem tartozék, s ezért az ültetvénnyel azonos leírási kulccsal amortizálódik. Az ültetvény kerítése viszont önálló tárgyi eszköznek — építménynek — minősül.

IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK

a) 15 százalékos norma alá tartozók

a) 15 százalékos norma alá tartozók
ITJ	Megnevezés

32—7-ből	Erdőgazdaságban üzemelő hidraulikus daruk, targoncák, transzportőrök
32—7-ből	Közúti közlekedésben üzemelő emelő- és szállítóberendezések
33—7-ből	Földmunkagépek
37-ből	Forgácslemezgyártó gépek
39	Traktorok és mezőgazdasági gépek, valamint öntözőgépek és berendezések
41—3	Közúti gépjárművek
41—4	Gépi hajtóerő nélküli járművek
46-ból	Ügyviteltechnikai berendezések és eszközök
48	Irányítástechnikai (automatikai) és általános rendeltetésű számítástechnikai termékek és berendezések

b) 12 százalékos norma alá tartozók

b) 12 százalékos norma alá tartozó
ITJ	Megnevezés
32—7	Emelő- és szállítóberendezések
33—1	Bányaipari gépek és brikettgyártó gépek
33—7	Építőipari gépek
36	Vegyipari műveletek berendezései
37-ből	Faipari gépek
37-ből	Műbőrgyártás gépei
38-ból	Húsipari gépek és berendezések
38-ból	Tejipari gépek és berendezések
38-ból	Élelmiszeripari csomagológépek
41—6-ból	Mezőgazdasági hasznosítású légi jármű- vek

c) 9 százalékos norma alá tartozók

Az a) és b) pontokban fel nem sorolt gépek, berendezések, felszerelések, járművek.

,,B'' fejezet

Az 1992. január 1. után aktivált befektetett eszközök normái százalékban

1.¹¹⁹ Gépek, berendezések, felszerelések 14,5

kivéve: az irányítástechnikai (automatikai) és általános rendeltetésű számítástechnikai termékek és berendezések (ITJ 48),
a szemétgyűjtő tartály (ITJ 28—42),
a zajártalmak elleni védőeszköz (ITJ 69—99—2),
az ügyviteltechnikai eszközök, valamint a környezet védelmét szolgáló gépek, berendezések és felszerelések (a törvény 4. számú mellékletének 15. pontjában felsorolt ITJ-szám szerint) és az orvosi, gyógyászati, laboratóriumi eszközök (ITJ 46—2) 33

Járművek 20

Hosszú élettartamú szerkezetű épületek 2

2. A számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközökkel egy tekintet alá esnek a számvezérlésű fúró-maró jellegű megmunkálógépek (ITJ 34-0), a programvezérlésű esztergák (ITJ 34-1-ből), a programvezérlésű gyalugépek (ITJ 34-2-ből), a programvezérlésű fúrógépek (ITJ 34-3-ból), a programvezérlésű marógépek (ITJ 34-4-ből), a fokozott pontosságú fűrész-, daraboló- és reszelőgépek (ITJ 34-5-ből), az ipari robotok (ITJ 35-81-1), az átviteltechnikai és komplex elektronikus mérőkészülékek (ITJ 47-58), az ipari különleges vizsgálóműszerek és berendezések (ITJ 47-86), valamint a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések (ITJ 47-88).

3. A fel nem sorolt tárgyi eszközöknél az ,,A'' fejezet normáit kell alkalmazni.

3. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez¹²⁰

4. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez

Különösen fontos tevékenységek

A 12. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában különösen fontos tevékenységek az alábbiak:

1. Elektronika és elektronizálásból
a) Aktív, passzív és elektromechnikus alkatrészek gyártása
ITJ 44—7	Általános rendeltetésű híradástechnikai szerkezeti elem, részegység, tartozék
ITJ 45	Elektronikai építőelemek és vákuumtechnikai termékek Kivéve: ITJ 45—2 Villamos fényforrások
ITJ 48—1	Villamosvezérlés és hajtásszabályozás szervei
ITJ 48—2	Állásos működésű szabályozástechnikai elem és célszabályozó
ITJ 48—3	Pneumatikus és hidraulikus segédenergiával működő analóg folyamatszabályozási rendszer szervei
ITJ 48—4	Villamos segédenergiával működő analóg folyamatszabályozási rendszer szervei
ITJ 48—51	Telemechanikai és digitális távadó
ITJ 48—52	Távellenőrzött és távirányított objektum egységei
ITJ 48—53	Központi telemechanikai berendezés egységek
ITJ 48—54	Pneumatikus logikai egység
ITJ 48—55	Irányítástechnikai villamos áramköri egység

b) Számítástechnikai perifériák gyártása:
ITJ 48—8	Irányítástechnikai rendszerváltó és perifériális egységek, analóg számítógépek

c) Elektronikus működésű, távközlési fő- és alközpontok gyártása
ITJ 44—1	Vezetékes hírközlő készülék és berendezés
ITJ 44—2	Vezeték nélküli hírközlő készülék és berendezés

d) Robottechnikai eszközök gyártása és alkalmazása
ITJ 35—81	Robotok
ITJ 44—4	Ipari televízió
ITJ 48—7	Önálló gépek és berendezések vezérlő és szabályozó berendezései

e) Számítógéppel segített tervező- szerkesztőrendszerek gyártása
ITJ 47—88	Komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezés
SZATJ 97	Szoftvertermék


f) Elektronikus berendezésgyártás és az ehhez kapcsolódó a gyártó által végzett szolgáltatás, beleértve a közszükségleti elektronikai termékek előállítását
ITJ 42—15	Irányítástechnikai rendeltetésű forgógép
ITJ 44—5-ből	Vevő és lejátszó berendezésből az elektronikus berendezésgyártás beleértve a közszükségleti elektronikai termékek előállítását
ITJ 44—6	Tápegység, egyenirányító készülék, stabilizátor
ITJ 46—2	Gyógyászati vizsgáló és kezelő készülék
SZTJ 101—21—04	Híradás- és vákuumtechnikai termékek javítása
SZTJ 101—21—05	Műszerjavítás
ITJ 46—7	Ügyviteltechnikai berendezés és eszköz
ITJ 47	Fizikai és kémiai jellemzőket mérő eszközök és műszerek Kivéve: Mechanikai elven működő mérőműszerek
ITJ 46—21—8	Mechanikai jellemzőket mérő gyógyászati eszköz
ITJ 46—22—6	Mechanikai hatásokat kifejtő gyógyászati készülék
ITJ 47—11	Mechanikai elven működő térmérő és alakmeghatározó műszer
ITJ 47—21	Mechanikai elven működő mechanikai mennyiségek technológiai jellemzőit mérő műszer
ITJ 47—31	Mechanikai elven működő műszer, mechanikai anyagjellemzők mérésére
ITJ 47—41	Mechanikai elven működő műszer és eszköz hőmennyiséggel és hőmérséklettel összefüggő jellemzők mérésére
ITJ 47—61	Mechanikai elven működő koncentráció- és összetételmérő műszer
ITJ 47—71	Mechanikai elven működő akusztikai és optikai jellemzők mérőműszere és eszköze
ITJ 48—56	Számítógép központi rendeltetésű részegységei
ITJ 48—58	Elektronikus számítógép általános rendeltetéssel
ITJ 48—6	Irányítástechnikai rendszerek vezérlő és szabályozó berendezései
SZTJ 101—12—01-ből és SZTJ 101–12–99-ből	Légijármű javítás, amely a
41—6	Légijármű és a
32—11—4	Otto rendszerű repülőgép motor
32—13	Gázturbina
32—14	Sugárhajtómű
32—15	Rakétamotor
ITJ számokat is maga után vonja.

2. Járműalkatrészgyártás
ITJ 27—74	Járműzár
ITJ 31	Általános rendeltetésű részegységek és gépépítő elemek
ITJ 32—1	Belsőégésű motor
ITJ 41—1—10	Vasúti vontató és önhajtású jármű alkat-részei
ITJ 41—2—10	Vasúti vontatott jármű alkatrészei
ITJ 41—3—10	Közúti gépjármű alkatrészei
ITJ 41—4—10	Gépi hajtóerő nélküli közúti jármű alkatrészei
ITJ 41—5—10	Hajó és úszójármű alkatrészei
ITJ 41—6—10	Légijármű alkatrészei
ITJ 41—10	Közlekedési eszközök közös alkatrészei
ITJ 41—12	Villamos mozdony
ITJ 41—13	Diesel-mozdony mechanikus erőátvitellel
ITJ 41—14	Diesel-mozdony villamos erőátvitellel
ITJ 41—15	Diesel-mozdony hidraulikus erőátvitellel
ITJ 41—16	Zárt motorvonat
ITJ 41—17	Vasúti motorkocsi
ITJ 41—18	Közúti és elővárosi villamos motorkocsi
ITJ 41—19	Egyéb vasúti vontató és önhajtású jármű
ITJ 41—39	Közúti gépjármű résztermékei
ITJ 43—43—2	Jármű fényszóró
ITJ 43—5	Villamossági cikk közúti gépjárműhöz
ITJ 56—3	Gumiabroncs
ITJ 56—56-ból	Könnyű műszaki gumigyártmányból a járműalkatrészgyártás
ITJ 57—53—25	Járműszerelvény és alkatrész műanyagból

2/A. Közúti gépjárműgyártás
ITJ 41—31	Motorkerékpár, moped, robogó
ITJ 41—32	Személygépkocsi
ITJ 41—33	Autóbusz
ITJ 41—34	Benzinüzemű tehergépkocsi
ITJ 41—35	Diesel-üzemű tehergépkocsi
ITJ 41—36	Gáz- és egyéb üzemű tehergépkocsi
ITJ 41—37	Dömper
ITJ 41—38	Különleges rendeltetésű közúti gépjármű

3. Szerszámgépgyártás
ITJ 34	Fémmegmunkáló szerszámgépek
ITJ 35—1	Többműveletes forgácsoló szerszámgéprendszer
ITJ 35—3	Híradástechnikai célgép
ITJ 35—4	Vákuumtechnikai gép és berendezés

4. Mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdasági gépek és berendezések gyártása
ITJ 38—1	Élelmiszeripari gép és berendezés
ITJ 38—2	Élelmiszeripari gép és berendezés
ITJ 38—37	Kereskedelmi hűtőberendezés
ITJ 39	Traktorok és mezőgazdasági gépek
ITJ 57—57—1	Szilárd felépítésű és egyéb összetett műanyag szerkezet
ITJ 57—57—2	Felfújható műanyag szerkezet

5. Gépépítő elemekből
a) Fokozott pontosságú öntött, kovácsolt, préselt alkatrész előgyártmányok
ITJ 21—32	Temperöntvény
ITJ 21—34	Precíziós vasöntvény
ITJ 21—35	Precíziós acélöntvény

b) Általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása (minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok)
ITJ 27—1	Általános ipari fémszerelvény
ITJ 27—21	Speciális ipari fémszerelvény
ITJ 31	Általános rendeltetésű részegységek és gépépítő elemek
ITJ 32—4	Folyadékszivattyú
ITJ 32—5	Kompresszor, hűtőkompresszor, vákuumszivattyú, szellőző
ITJ 32—6	Légállapotszabályozó és hűtőberendezés
ITJ 57—51-ből	Általános rendeltetésű műanyag gépépítő elemből az általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása, minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördűlő-csapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok
ITJ 57—53-ból	Műanyag szerelvényekből az általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása, minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok

c) Korszerű kötőelemek gyártása
ITJ 22—31—2	Rozsdamentes hidegen hengerelt termékek
ITJ 57—52	Műanyag kötőelem

d) Szerszámok és készülékek gyártása
ITJ 26	Ipari szerszámok és készülékek

e) Korszerű anyagok és alapanyagok gyártása
ITJ 17—4	Műszaki finomkerámiai termékek
ITJ 18—27	Vákuumtechnikai üveg
ITJ 18—81	Optikai célú nyers üveg és kvarctermék
ITJ 22—95	Porkohászati acél alapanyag
ITJ 23—67	Szilícium
ITJ 23—7	Ritka fém és földfém
ITJ 57—3	Műanyag féltermék

6. Csomagolástechnikából
a) Csomagolóanyag- és eszközgyártás
ITJ 18—21	Konzervipari és háztartási idényüveg
ITJ 18—22	Fehér palack
ITJ 18—23	Zöld palack
ITJ 18—24	Egyéb színes palack
ITJ 18—25	Demizson, ballon és állványüveg
ITJ 18—33	Gyógy- és vegyszeres üveg
ITJ 18—67	Üvegampulla
ITJ 18—68	Üvegfiola
ITJ 28—3	Fémcsomagoló-eszközök ipari csomagolás céljára
ITJ 57—7	Műanyag csomagolószer
ITJ 63—29—12	Parafa dugó
ITJ 65—33	Csomagolópapír
ITJ 65—5	Papírfeldolgozóipari termékek

b) Csomagológép-gyártás
ITJ 38—4	Csomagológép
ITJ 38—5	Csomagbontó és ürítőgép

7. Gyógyszer, növényvédőszer és intermedier gyártásból
a) Új gyógyszerek gyártása, állatgyógyászati készítmények gyártása
ITJ 53	Gyógyszertermékek

b) Új típusú növényvédőszer gyártása
ITJ 59—33	Növényvédőszer kompozíció, ha környezetkímélő minősítésű
c) Gyógyszer és növényvédőszer, kulcs-intermedierek gyártása
ITJ 52-ből	Szerves alapanyagokból a gyógyszer és növényvédőszer, kulcs-intermedierek gyártása
ITJ 53—1	Gyógyszeralapanyag
ITJ 53—2	Galenusi gyógyszerkészítmény
ITJ 59—39	Egyéb mezőgazdasági célú vegyi termékek ha környezetkímélő minősítésűek

8. Hazai fehérjebázis fejlesztése
ITJ 52—16	Szénhidrátok és fehérjék
ITJ 80—91	Állati eredetű takarmányliszt
ITJ 82—72	Takarmány tejpor
ITJ 84—4	Takarmánykoncentrátum
ITJ 84—6-ból	Növényi alapanyagból kivont koncentrált hatóanyagtartalmú takarmánykomponensből a hazai fehérjebázis fejlesztése

9. Élelmiszerelőállításból
ITJ 80—5	Hús- és szalonnafeldolgozási félkész és melléktermék
ITJ 80—6	Hús- és szalonnakészítmény
ITJ 82—5	Sajt
ITJ 83—1	Gyümölcskonzerv
ITJ 83—2	Főzelékkonzerv
ITJ 83—6	Állati eredetű konzerv
ITJ 88—4	Söripari termékek
ITJ 88—5	Ásvány-, szikvíz- és üdítőitalgyártási termék

10. Az 1—9. pontban meghatározott tevékenységek ipari bérmunka keretében történő előállítása
SZTJ 101—32—01	Bérmunkában végzett ipari késztermék előállítása

11. Szaporítóanyag és tenyészanyagok előállítása
METJ 91—1-ből	Gabonafélék és hüvelyesekből a szaporító és tenyészanyag előállítása
METJ 91—22-ből	Olajos magvakból a szaporító és tenyészanyag előállítása
METJ 91—26	Ipari növények szaporítóanyaga
METJ 91—31—01—1	Vetőburgonya
METJ 91—45	Szálastakarmánymagvak
METJ 91—46	Lédús takarmányok szaporítóanyaga
METJ 92—19	Zöldségfélék szaporítóanyaga
METJ 92—26	Gyümölcs szaporítóanyag
METJ 92—32	Szőlő szaporítóanyag
METJ 92—46	Virágok és dísznövények szaporítóanyaga
METJ 93-ból	Élőállatok és állati termékekből a tenyészanyagok

12. Mezőgazdasági termelésből
METJ 91—11—01	Búzatermesztés
METJ 91—11—08	Kukoricatermesztés


13. Idegenforgalomból
a) A termál- és gyógy-idegenforgalom létesítményeinek kialakítása és üzemeltetése,ha a gazdasági társaság a beruházó és az üzemeltető:
SZTJ 507—53	Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás
SZTJ 507—71—02	Gyógyidegenforgalom-szervezés
SZTJ 609—33	Gyógyfürdőszolgáltatás
SZTJ 817—1	Gyógyító és megelőző ellátás
SZTJ 818—32	Gyógyüdültetés

b) Műemlék kastélyok rekonstrukciója és idegenforgalmi célú hasznosítása, ha a gazdasági társaság a beruházó és az üzemeltető:
SZTJ 507—53	Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás
SZTJ 507—79	Egyéb idegenforgalmi szolgáltatás
c) A szálloda (hálózat) létesítése és üzemeltetése, ha a gazdasági társaság a beruházó és az üzemeltető:
SZTJ 507—53	Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás
SZTJ 507—79	Egyéb idegenforgalmi szolgáltatás

14. Közcélú távközlési szolgáltatás
SZTJ 406—2	Távközlési szolgáltatás
15. Egyes környezetvédelmet szolgáló termékek, berendezések előállítása
ITJ 25—94-ből	A napkollektor
ITJ 32—39-ből	Fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések
ITJ 33—81	Hulladékmegsemmisítő, feldolgozó, hatástalanító és hasznosító berendezések
ITJ 33—83	Szennyvíz-, élővíz-tisztító és fertőtlenítő készülékek és berendezések
ITJ 36—11-ből	Szilárd szennyezőanyag leválasztását szolgáló ülepítők
ITJ 36—13-ból	Szennyezőanyag leválasztást szolgáló szűrők
ITJ 36—14	Elektrosztatikus leválasztók (elektrofilter)
ITJ 36—19-ből	Egyéb, gázszerű közegből szennyezőanyag leválasztást szolgáló szűrők, porleválasztók
ITJ 36—34-ből	Abszorbciós gáztisztítók
ITJ 36—35-ből	Adszorpciós gáztisztítók
ITJ 69—99—45	Szennyvizek (iszapok) kezelésére szolgáló kompozítumok és szűrőbetétek

[A 4. számú melléklet 14. pontja a következőkkel egészül ki:

SZTJ 406—34 Rádiótelefon szolgáltatás¹²¹]

5. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez¹²²

6. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez

A külföldi vállalkozó és a külföldi szervezet adóalapjának megállapításáról¹²³

A. fejezet¹²⁴

A külföldi vállalkozó adóalapjának meghatározása

A külföldi vállalkozó a vállalkozási nyeresége után fizetendő adó alapját a telephelynek betudható, kettős könyvvitel szabályai szerinti nyilvántartás alapján kimutatott árbevételei, bevételei és az ezekhez kapcsolódó felmerült költségei és ráfordításai különbözeteként határozza meg, de ha ez kisebb mint az elszámolt költség 12 százaléka, úgy ez utóbbit kell az adó alapjának tekinteni. A telephely közvetítésével elért árbevétel (bevétel) 5 százaléka minden esetben a telephelynek betudható bevételnek minősül.

B. fejezet

Bevételek, költségek

1.¹²⁵ A vállalkozási tevékenység bevétele a tevékenységgel (termékelőállítással, áru- és szolgáltatás értékesítéssel, szellemi alkotásokhoz fűződő valamely jog átruházásával, használatának átengedésével, előadói, művészeti tevékenységgel stb.) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás és bármilyen vagyoni érték.

2.¹²⁶ A külföldi vállalkozó a vállalkozási tevékenység költségeként — a 3. pontban foglalt kivétellel — a naptári évet terhelő, szabályszerűen bizonylatolt összeget számolhatja el, a személyi jellegű kifizetéseket bruttó módon, a levont és befizetett személyi jövedelemadóval és munkavállalói járulékkal növelt összegben figyelembe véve. A telephely költségeként a telephelynek betudható bevételhez közvetlenül kapcsolódó költség (anyag, személyi jellegű ráfordítás, kifizetett bérleti díj, a telephely által végzett tevékenységet szolgáló, ott üzemeltetett tárgyi eszköz 1. és 2. számú melléklet szerint megállapított értékcsökkenési leírása stb.), valamint az üzletvezetési és általános ügyviteli költségből a telephelyre arányosan jutó összeg vehető figyelembe, tekintet nélkül a felmerülés helyére.

3. Az adóalap megállapításakor költségként nem vehető figyelembe

a) a pénzügyi ellenőrzés alapján megállapított belföldi adórövidítésből, egyéb belföldi jogszabály megsértéséből keletkező befizetés (bírság, késedelmi pótlék stb.), kivéve az önellenőrzési pótlékot és az olyan belföldi adóra vonatkozó adóhiányt, amely jogszerű teljesítés esetén egyébként költségként elszámolható lett volna;

b) a bármilyen címen felvett hitelre (kölcsönre) visszafizetett összeg;

c)¹²⁷ a kötelezettség nélkül adott ajándék és a reprezentációs költségnek a bevétel 0,5 százalékát meghaladó része;

d)¹²⁸ a társasági adó;

e) a telephely felé — az üzletvezetési és általános ügyviteli költségek, valamint az igénybe vett kölcsön kamata kivételével — a külföldi vállalkozó által számlázott összeg.

C. fejezet

A külföldi vállalkozó
nyilvántartási kötelezettsége¹²⁹

1.¹³⁰ A külföldi vállalkozó a bevételeiről és az ehhez kapcsolódó, elismert költségeiről a kettős könyvvitel szabályai szerint forintban köteles nyilvántartást vezetni. A devizában (valutában) kapott bevételeket és felmerült kiadásokat a jóváírás, illetve felhasználás napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza-középárfolyamon kell átszámítani.

2.¹³¹

3. A bevételként kapott ellenértékekről szerződésenként, a munkavállalóknak kifizetett jövedelmekről és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségekről (személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék stb.) pedig munkavállalónként is kell kimutatást készíteni.

D. fejezet

A külföldi szervezet jövedelmének meghatározása

1.¹³² A külföldi szervezet jövedelmeként a részére belföldi személy által kifizetett, a jövedelemszerzés helyét tekintve belföldinek minősülő vállalkozási tevékenységért kapott ellenérték 50 százalékát kell — a 2. és 4. pontokban foglaltak kivételével — figyelembe venni.

2. Nem kell jövedelemnek tekinteni a Magyar Állam, a Magyar Nemzeti Bank és a belföldön bejegyzett pénzintézet által — a 3. pontban foglalt kivétellel — fizetett kamatot.

3. Jövedelem a belföldön bejegyzett pénzintézet által a kötvény után kifizetett kamat, ha a pénzintézet a kötvény kibocsátó megbízása alapján lebonyolító tevékenységet folytat.

4.¹³³ Nem kell jövedelemnek tekinteni az értékpapír, illetve a gazdasági társaságban, szövetkezetben tulajdonosi jogot megtestesítő részesedés értékesítésekor a megszerzésre igazoltan fordított összeget. A megszerzésre devizában fordított összeget az értékesítés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza-középárfolyamon kell forintra átszámítani.

5. A jövedelem megállapítása során az E) fejezet előírásait is figyelembe kell venni.

E. fejezet

Értelmező rendelkezések

1. Telephely

a) Olyan állandó üzleti létesítmény, amellyel a társaság részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat. A »telephely« kifejezés magában foglalja különösen a vezetés helyét, a fiókot, a magyarországi székhellyel bejegyzett (létesített) képviseletet, az irodát, a gyártelepet, a műhelyt, a bányát, a kőolaj- vagy a földgázkutat, a kőbányát, vagy az egyéb természeti kincs kiaknázására szolgáló más telepet.

b) Az építkezés, valamint az azzal kapcsolatos kivitelező , összeszerelő, felszerelő, illetve felügyeleti tevékenység helye abban az esetben, ha időtartama egyfolytában vagy egy naptári éven belül megszakításokkal összesen legalább 3 hónapig tart.

c)¹³⁴

d)¹³⁵ A külföldi személyt Magyarországon állandó telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni — kivéve, ha csak a 2. pontban említett tevékenységet végzi — azon tevékenységeire nézve, amelyeket külföldi vagy belföldi

— jogi személy,

— jogi személyiség nélküli társas cég,

— egyéb személyi egyesülés,

— magánszemély

a külföldi személy nevében vállal, feltéve, hogy a külföldi személy nevében szerződést köthet Magyarországon, és e jogával rendszeresen él, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn, amelyből rendszeresen szállít a külföldi személy nevében.

2. Nem minősül telephelynek:

,,a)¹³⁶ a külföldi személy árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény;

b) áruknak,illetve termékeknek kizárólag tárolás, bemutatás, belföldi személy által feldolgozás céljából történő készletezése,

c) kizárólag a külföldi személy számára történő áru-, illetve termékbeszerzés, illetve információgyűjtés.

3. Jogdíj:

a) a szabadalom, a védett eljárás, a védjegy illetve hasonló jog;

b) know-how,illetve üzleti titok;

c)¹³⁷ irodalmi, művészeti vagy tudományos művek — beleértve a mozgófilmet, videoszalagot, hanglemezt, hangszalagot, kompaktlemezt, valamint hasonló eszközöket is — szerzői jogának használatáért vagy használatának átengedéséért kapott ellenérték.

4. A jövedelemszerzés helye:

a)¹³⁸ vállalkozási tevékenységből származó jövedelem esetében — kivéve a b)—i) pontokban meghatározott jövedelmeket — az a hely, ahol a jövedelmet szerző telephelye található, de ha a vállalkozást nem telephelyen folytatják, úgy az a hely, ahol a vállalkozást folytató társaság belföldi személynek minősül ;

b)ingatlanból és természeti erőforrásból származó jövedelem esetében az ingatlan, illetve természeti erőforrás helye;

c)¹³⁹

d) kamatjövedelem esetében az a hely, ahol a kölcsönt - amelynek alapján a jövedelem felmerül - igénybe veszik, a kölcsön pénzeszközeit használják ;

e) előadói, művészeti és sporttevékenységért , bemutatókért (kiállításokért) járó díjak esetében az a hely, ahol a tevékenységet végzik;

f) jogdíj esetében az a hely, ahol a jogdíjat fizető belföldi személynek minősül,

g)¹⁴⁰ a gazdasági társaságban, szövetkezetben meglévő részesedés értékesítése esetén az a hely, ahol a gazdasági társaságot bejegyezték;

h)¹⁴¹

i)¹⁴² kötvénynél a kibocsátó székhelye.

5. Építkezés kezdetének napja: az építési naplóba történő első bejegyzés.

6. Építkezés befejezésének napja: az épület, építmény használatbavételének időpontja.

7.Természeti kincs: az ásványi anyag, valamint a földterület , a tavak, a folyók élő, illetve nem élő erőforrásai.

8.¹⁴³ Belföldi személy: a törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott adóalany és a 2. § (2) bekezdésében meghatározott adóalany telephelye, valamint a belföldi illetőségű magánszemély.

7. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez¹⁴⁴

Az adómentesség feltételei a kizárólag készfizetői kezesség nyújtásával foglalkozó részvénytársaságnál

1.¹⁴⁵ Mentes az adó alól az a részvénytársaság, amely

a) külön jogszabály szerinti viszontgarancia-szerződést kötött a Kisvállalkozási Garancia Alappal, és

b) alapítói között — más jogi személyek mellett — a Kormány is szerepel, és

c) osztalékot nem fizet, mindenkori nyereségét alaptevékenysége végzésére fordítja, és

d) a kezességvállalási tevékenységet kizárólagos tevékenységként folytatja, szabad pénzeszközeit bankszámlán vagy állampapírokban tartja.

2. A részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése, valamint az a)—d) pontokban foglalt feltételek hiánya (a továbbiakban: megszűnés) esetén — a kötelezettségeinek teljesítését követően — fennmaradó összes vagyon és az alapítók hozzájárulásának különbsége után a megszűnés évében érvényes társasági adót fizet.

8. számú melléklet
az 1991. évi LXXXVI. törvényhez¹⁴⁶

9. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez¹⁴⁷

Kedvezményezett bevételek az alapítványnál, a társadalmi szervezetnél, a közhasznú társaságnál, a lakásszövetkezetnél¹⁴⁸

Alapítványnál és társadalmi szervezetnél

¹⁴⁹ Az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységből e törvény alkalmazásában nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek:

1.¹⁵⁰ A szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a pénzintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamat, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozama.

2. A kizárólag az alapítványi célú, illetve a társadalmi szervezet célja szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítése.

3.¹⁵¹ Az alábbi tevékenységekből elért bevétel

SZJ 011131 Parkosítás, zöldterületek gondozása a közterületeken végzett szolgáltatások

SZJ 011134 Védett természeti területek gondozása

SZJ 012200 Különleges rendeltetésű erdők és területek gondozása

SZJ 0813 Diákotthoni, kollégiumi ellátás

SZJ 13 Kutatás és kísérleti fejlesztés

SZJ 14215 Műemlékvédelem

SZJ 142312 Környezeti elemek, környezet- és egészségkárosító tényezők mérése, vizsgálata, elemzése

SZJ 1441 Munkaerő-közvetítés, -kölcsönzés és kapcsolódó tanácsadás, amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője munkanélküli

SZJ 16 Oktatás

kivéve:

1633 Felsőfokú továbbképzés

164126 Szakmai nyelvvizsgáztatás

16423 Nem szakmai (egyéb) tanfolyami oktatás, vizsgáztatás

165220 Pszichológiai tanácsadás

165900 Oktatást kiegészítő egyéb szolgáltatás

SZJ 1711 Humán egészségügyi ellátásból az 1975. évi II. törvény 16/A. § (3) bekezdése szerint nyújtott szolgáltatások az ott meghatározott feltételekkel

SZJ 1713 Szociális ellátás

SZJ 181 Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás

¹⁵²SZJ 19 Szórakoztató kulturális és sportszolgáltatás, kivéve:

SZJ 191500 Hangfelvétel-készítés

SZJ 191623 Könnyűzenei hangverseny

SZJ 191629 Egyéb, máshová nem sorolt zenei, táncművészeti és vegyes előadás

SZJ 192000 Hírügynökségi szolgáltatás

SZJ 195 Egyéb pihenő-szórakoztató szolgáltatás

4. Az üdültetés (SZJ 08143), ha a szervezett — kedvezményes — üdültetési célt szolgáló létesítményt gyermek és ifjúsági, illetve a munkavállalók üdültetését biztosító alapítvány üzemelteti, ideértve az egészségkárosodottak, fogyatékosok, munkanélküliek üdültetését is.

5.¹⁵³ Az alapítvány, a társadalmi szervezet cél szerinti tevékenysége függetlenül attól, hogy a tevékenységet a 3. és 4. pont tartalmazza, vagy nem.

Közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységek

SZJ 011131 Parkosítás, zöldterületek gondozása, a közterületeken végzett szolgáltatások

SZJ 055110 Ivóvízellátás

SZJ 09121 Helyi, kötöttpályás személyszállítás

kivéve:

SZJ 091215 Libegővel, siklóval stb. történő személyszállítás

SZJ 09122 Menetrendszerű közúti, távolsági személyszállítás

SZJ 09124 Menetrendszerű közúti, helyi személyszállítás

SZJ 13 Kutatás és kísérleti fejlesztés

SZJ 14215 Műemlékvédelem

SZJ 1441 Munkaerő-közvetítés, -kölcsönzés és kapcsolódó tanácsadás amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője munkanélküli

SZJ 1711 Humán egészségügyi ellátásból az 1975. évi II. törvény 16/A. § (3) bekezdése szerint nyújtott szolgáltatások az ott meghatározott feltételekkel

SZJ 1713 Szociális ellátás

SZJ 181 Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás

¹⁵⁴SZJ 01112-ből Állattenyésztési szolgáltatásból őshonos állatfajták tartása, génmegőrzése

SZJ 011134 Védett természeti területek gondozása

SZJ 012200 Különleges rendeltetésű erdők és területek gondozása

SZJ 0442 Nyersanyag visszanyerése hulladékból

SZJ 054200 Megújuló energiahordozók (nap, szél, vegyi stb. energiákat hasznosító) járulékos szolgáltatásai

SZJ 111-ből Saját vagy bérelt ingatlan hasznosításából saját vagy bérelt műemléki ingatlan hasznosítása

SZJ 142120 Település- és tájtervezés

SZJ 142160 Területfejlesztés- és rendezési tervezés

SZJ 142275 Környezetvédelmi szakmai tervezés, szakértés

SZJ 142312 Környezeti elemek, (föld, levegő, víz, zaj, rezgés stb.), környezet- és egészségkárosító tényezők mérése, vizsgálata, elemzése

SZJ 16 Oktatás, kivéve:

SZJ 1633 Felsőfokú továbbképzés

SZJ 164126 Szakmai nyelvvizsgáztatás

SZJ 16423 Nem szakmai (egyéb) tanfolyami oktatás, vizsgáztatás

SZJ 165220 Pszichológiai tanácsadás

SZJ 165900 Oktatást kiegészítő egyéb szolgáltatás

SZJ 19 Szórakoztató, kulturális és sport szolgáltatás, kivéve:

SZJ 191500 Hangfelvétel-készítés

SZJ 191623 Könnyűzenei hangverseny

SZJ 191629 Egyéb, máshová nem sorolt zenei, táncművészeti és vegyes előadás

SZJ 192000 Hírügynökségi szolgáltatás

SZJ 195 Egyéb pihenő-szórakoztató szolgáltatás

¹⁵⁵A közforgalom számára megnyitott út-, híd-, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó kedvezményezett tevékenységek

SZJ 09412 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése

SZJ 06200 Mélyépítési fenntartási szolgáltatás

SZJ 192000 Hírügynökségi tevékenység

SZJ 1230 Adatfeldolgozás

SZJ 1240 Adatbanki szolgáltatás

SZJ 1421 Építészeti, építőmérnöki szolgáltatás és az ehhez kapcsolódó műszaki tanácsadás

SZJ 144980 Műszaki-gazdasági dokumentálás

SZJ 1641 Szakmai oktatás

SZJ 1422 Szakmai tervezés, tanácsadás

SZJ 1423 Műszaki tesztelés és elemzés

Az árvíz- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó kedvezményezett tevékenységek

SZJ 043200 Gépek és berendezések javítása

SZJ 042120 Gépek és berendezések technológiai szerelése

SZJ 061000 Építőmesteri munkák, épületfenntartás és -korszerűsítés

SZJ 062000 Mélyépítési fenntartási szolgáltatás

SZJ 063 Építési szakipari fenntartási szolgáltatás

SZJ 064100 Villanyszerelés

SZJ 064200 Vízvezeték-szerelés

SZJ 064400 Fűtési, hűtési és más klimatikus rendszerek szerelése

SZJ 064900 Egyéb szerelőipari és épületgépészeti szolgáltatás

SZJ 069 Egyéb építőipari szolgáltatás

SZJ 091260 Közúti teherszállítás

SZJ 092220 Belvízi teherszállítás

C)¹⁵⁶

Lakásszövetkezetnél

Az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységből e törvény alkalmazásában nem minősülnek vállalkozási tevékenységnek:

1. A szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a pénzintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamat, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozama.

2. A belső szolgáltatás.

A törvényt az Országgyűlés az 1991. december 27-ei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1991. december 29. Utóbb a törvényt az 1996: LXXXI. törvény hatályon kívül helyezte.

Az 1. § (2) bekezdése az 1992: LXXIII. törvény 15. §-a (2) bekezdése szerint módosított, valamint az 1995: CVI. törvény 1. §-ával kiegészítet szöveg.

Az 1. § (4) bekezdése az 1993: IC. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. Egyidejűleg a § (5)-(6) bekezdést is iktatott a szövegbe.

⁴

Az 1. § (6) bekezdése az 1995: CVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

⁵

A 2. § (1) bekezdésének d) pontja az 1994: LXXXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶

A 2. § (1) bekezdésének e) pontját az 1994: LXXXIII. törvény 13. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷

A 2. § (1) bekezdésének f) pontja, valamint (3)–(4) bekezdése az 1995: CVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

⁸

A 2.§ (1) bekezdésének g) pontja az 1994: XVI. törvény 84.§-a (1) bekezdésének o) pontjával megállapított szöveg.

⁹

A 2. § (2) bekezdése az 1992: LXXIII. törvény 2. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰

A 2. § (5) bekezdését az 1994: LXXXIII. törvény 1.§-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹¹

A 3. § 1. pontja az 1992: LXXIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²

A 3. § 2., 7. pontja az 1993: IC. törvény 3.§-ával megállapított szöveg. Egyidejűleg a § 14., 15., 16., 17., 18., 19. és 20. pontokat is iktatott a szövegbe.

¹³

A 3. § 2/a), 3., 4. és 5. pontja az 1995: CVI. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴

A 3. §-ának 7/a) pontja az 1995: CVI. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵

A 3. § 8. pontját az 1993: IC. törvény 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁶

A 3. § 10. pontját az 1993: IC. törvény 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷

A 3. § 11–13. pontját az LXXVIII. törvény 3. §-ának (2) bekezdése iktatta be a szövegbe.

¹⁸

A 3. § 12. pontját az 1995: CVI. törvény 18. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁹

A 3. § 14., 18., 20/c és 20/e pontja az 1994: LXXXIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

²⁰

A 3. § 19. pontját az 1994: LXXXIII. törvény 13. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

²¹

A 3. § 20/a) pontja az 1995: CVI. törvény 3. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²²

A 3. § 21. pontját az 1994: CIV. törvény 65. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

²³

A 3. § 22-25. pontját az 1995: CVI. törvény 3. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

²⁴

A 4. § (1) bekezdésének a) pontja az 1992: LXXIII. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A törvényhely egyidejűleg d) pontot is iktatott a bekezdésbe.

²⁵

A 4. § (1) bekezdésének e) pontját az 1993: IC. törvény 4. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

²⁶

A 4. § (2) bekezdésének b), g), i, l) és n) pontja az 1994: LXXXIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. Egyidejűleg a bekezdés r) és s) pontot is iktatott a szövegbe.

²⁷

A 4. § (2) bekezdésének c) pontjából a „legfeljebb” kifejezést az 1994: LXXXIII. törvény 13. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁸

A 4. § (2) bekezdésének d) és j) pontja az 1993: IC. törvény 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. Egyidejűleg a bekezdés n), o) és p) pontokat is iktatott a szövegbe.

²⁹

Az 1993: IC. törvény módosító rendelkezéseit első ízben az 1994. évi adóalap megállapítására és az 1994. évi adókötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 4. § (2) bekezdésének d) és p) pontja, (3) bekezdésének c) pontja rendelkezéseit első ízben az 1992. évi adókötelezettségre lehet alkalmazni. [1993: IC. törvény 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja].

³⁰

A 4. § (2) bekezdésének e) pontjából a „kivéve a befektetett eszközként nyilvántartott egyéven túli lejáratú pénzkövetelés után kapott, az adózás utáni eredményből fizetett kamat” kifejezést az 1994: LXXXIII. törvény 13. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

³¹

A 4. § (2) bekezdésének i), l), m) és s) pontja az 1995: CVI. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³²

A 4. § (2) bekezdésének j) pontját az 1994: LXXXIII. törvény 13. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

³³

A 4. § (2) bekezdésének k) pontját az 1992: XLIV. törvény 26. §-ának (4) bekezdése iktatta be.

³⁴

A 4. § (2) bekezdése n) pontjának 3. alpontját az 1995: XLVIII. törvény 6. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

³⁵

A rendelkezést az 1995: XLVIII. törvény hatálybalépését követően munkaviszonyt létesítő volt munkanélküliek után befizetett társadalombiztosítási járulékra kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény hatálybalépése előtt létesített munkaviszony esetében a korábban hatályos társasági adó törvény 4. §-a (2) bekezdésének n) pontja szerint kell eljárni.

³⁶

A 4. § (2) bekezdésének n) pontja az 1995: CVI. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével kiegészített szöveg.

³⁷

³⁸

A 4. § (2) bekezdésének r) pontja az 1995: CVI. törvény 4. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹

A 4. § (2) bekezdésének t) pontját az 1995: XX. törvény 8. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe. A Magyar Közlöny 1995. évi 29. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

⁴⁰

A 4. § (2) bekezdésének u) és v) pontját az 1995: CVI. törvény 4. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁴¹

A 4. § (2) bekezdésének z) pontját az 1996: I. törvény 157. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁴²

A 4. § (3) bekezdésének a), c) és o) pontja az 1993: IC. törvény 4. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. Egyidejűleg a bekezdés v), w) és z) pontot is iktatott a szövegbe.

⁴³

Az 1993: IC. törvény módosító rendelkezéseit első ízben az 1994. évi adóalap megállapítására és az 1994. évi adókötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 4. § (2) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdésének a) pontja rendelkezéseit első ízben az 1993. évi adókötelezettségre lehet alkalmazni. [1993: IC. törvény 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja].

⁴⁴

A 4. § (3) bekezdésének b), j) és t) pontja az 1994: LXXXIII. törvény 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵

⁴⁶

A 4. § (3) bekezdésének d) pontját az 1993: IC. törvény 16. § (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte azzal, hogy rendelkezését az 1994. január 1-je előtt megkötött szerződésekre a szerződés lejártáig alkalmazni kell.

⁴⁷

A 4. § (3) bekezdésének e), h), l), p) és r) pontja az 1995: CVI. törvény 4. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁸

A 4. § (3) bekezdésének f) és i) pontját az 1995: CVI. törvény 18. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴⁹

A 4. § (3) bekezdésének g) pontját az 1993: IC. törvény 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁰

A 4. § (3) bekezdésének m) pontja az 1995: CVI. törvény 4. §-ának (5) bekezdés vel megállapított szöveg.

⁵¹

A 4. § (3) bekezdésének n) pontját az 1992: LXXIII. törvény 15. §-a (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁵²

A 4. § (3) bekezdésének s) pontja az 1995: XX. törvény 8. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³

A 4. § (3) bekezdésének t) és u) pontját az 1992: LXXIII. törvény 4. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁴

A 4. § (3) bekezdésének w) pontját az 1994: LXXXIII. törvény 13. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁵

A 4. § (4)-(5) bekezdését az 1995: CVI. törvény 4. §-ának (6) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁵⁶

Az 5. § (1) bekezdése az 1994: LXXXIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁷

Az 5. § (2) bekezdése az 1995: CVI. törvény 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁸

Az 5. § (4)–(5) bekezdését az 1993: IC. törvény hatályon kivül helyezte azzal, hogy rendelkezéseit az 1994. január l-je előtt megkötött szerződésekre a szerződés lejártáig alkalmazni kell.

⁵⁹

Az 5. § (6) bekezdése az 1995: CVI. törvény 5. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁰

Az 5. § (7) bekezdését az 1992: XLIV. törvény 26. §-ának (5) bekezdése iktatta be, utóbb újonnan megállapította az 1994: LXXXIII. törvény 4. §-a.

⁶¹

Az 5. § (8) bekezdését az 1992: LXXIII. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe.

⁶²

Az 5. § (9) bekezdését az 1993: LIII. törvény 3. §-a iktatta a szövegbe.

⁶³

Az 5. § (10) bekezdése az 1995: CVI. törvény 5. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁴

Az 5. § (12) bekezdését az 1994: LXXXIII. törvény 4. §-a iktatta a szövegbe.

⁶⁵

Az 5. § (13) bekezdését az 1995: CVI. törvény 5. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁶⁶

A 6. § (1) bekezdése az 1995: CVI. törvény 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁷

A 6. § (6) bekezdését az 1992. LV. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be.

⁶⁸

A 6. § (7) bekezdését az 1992: LXXIII. törvény 6. §-a iktatta a szövegbe.

⁶⁹

A 6. § (8) bekezdését az 1995: CVI. törvény 6. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁷⁰

A 7. § (1) bekezdése az 1992: LXXIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg. Egyidejűleg a törvényhely (4) és (5) bekezdést is iktatott a szövegbe.

⁷¹

A 7. § (5) bekezdése a) pontjában az 5. § (2) bekezdésére hivatkozást az 1993: IC. törvény 16. §-a (3) bekezdése – 1993. január 1-jétől – hatályon kívül helyezte.

⁷²

A 8. § az 1995: CVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

⁷³

A 9. § a (3) bekezdés d) pontja, valamint (6)–(9) bekezdése kivételével az 1994: LXXXIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg. A 9. §-a alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítvány vizsgálatát az Alkotmánybiróság 16/1996. ( V. 3.) AB határozatával 1996. december 31-ig felfüggeszti.

⁷⁴

A 9. § (3) bekezdésének d) pontja az 1995: CVI. törvény 8. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁵

A 9. § (6)-(9) bekezdését az 1995: CVI. törvény 8. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁷⁶

A 10. § (1) bekezdésének bevezető mondata, valamint a) pontja az 1994: LXXXIII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁷

A 10. § b) és c) pontja az 1992: LXXIII. törvény a 8. §-ával megállapított szöveg. Egyidejűleg a törvényhely az (1) bekezdést d) ponttal egészítette ki és (2) bekezdést is iktatott a szövegbe.

⁷⁸

A 10.§ (1) bekezdésének d) pontját az 1995: XXXIX. törvény 77. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁷⁹

A 10. § (1) bekezdésének e) pontját az 1993: XCVI. törvény 73. §-a (1) bekezdésének b) pontja iktatta a szövegbe.

⁸⁰

A 10. § (1) bekezdésének f) pontját az 1993: IC. törvény iktatta a szövegbe.

⁸¹

A 10. § (3) bekezdését az 1995: CVI. törvény 9. §-a iktatta a szövegbe.

⁸²

Az Alkotmánybiróság 16/1996. ( V.3.) AB határozatával a 11. §-t 1996. július 1. napjával, 1995. január 1-jére visszamenőleges hatállyal megsemmisíti.

⁸³

A 12. § (11)-(14) bekezdését az 1992: LXXIII. törvény 9. §-a iktatta szövegbe.

⁸⁴

A 12. § (15) bekezdését az 1993: IC. törvény 9. §-a iktatta a szövegbe.

⁸⁵

A 12. § (16) bekezdését az 1995: CVI. törvény 18. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁸⁶

A 13. § (1) bekezdése (korábban 13. §) az 1994: LXXXIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg, a §-t az 1994: CIV. törvény 65. §-ának (2) bekezdése (1) bekezdésre változtatta, s egyidejűleg (2)-(4) bekezdést is iktatott a szövegbe. Utóbb az (1) bekezdést újonnan megállapította az 1995: CVI. törvény (Tv.) 11. §-ának (1) bekezdése. A rendelkezést a Tv. 18. §-ának (1) bekezdése alapján az 1995. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján folyósított hitelek kamatára kell érvényesíteni, a korábban megkötött szerződésekre a 13. § (1) bekezdésének 1995. december 31-éig hatályos szövege az irányadó.

⁸⁷

A 13. § (5) bekezdését az 1995: CVI. törvény 11. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁸⁸

A 13/A. §-t az 1994: LXXXIII. törvény 13. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸⁹

A 14. §-t az 1995: CVI. törvény 12. §-a iktatta a szövegbe.

⁹⁰

A 14/A. §-t és címét az 1993: IC. törvény 11. §-a iktatta a szövegbe.

⁹¹

A 14/A. § (1)–(3) és (5) bekezdését az 1994: LXXXIII. törvény 13. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹²

A 14/A. § (1)–(3) és (5) bekezdését az 1994: LXXXIII. törvény 13. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹³

A 14/B. §-t az 1994: évi LXXXIII. törvény 13. §-a (5) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte azzal, hogy rendelkezéseit alkalmazni lehet, ha a szövekezet az utalványt a kárrendezési hivatalnak a módosító törvény hatálybalépésének napja előtt (1995. január 1.) térítés nélkül átadta.

⁹⁴

A 14/C. §-t az 1996: LXXVIII. törvény 36. §-a iktatta a szövegbe.

⁹⁵

A 14/C. § rendelkezéseit az 1995. évi adókötelezettségre is alkalmazni kell. Az adóalany az 1995. évi adóbevallása szerinti fizetendő adóját a (3) bekezdés alapján önellenőrzéssel, pótlékmentesen helyesbítheti. [1996: LXXVIII. törvény 37. § (3) és (4) bek.]

⁹⁶

A 15. § (1)-(2) bekezdése az 1995: CVI. törvény 13. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁷

A 15. § (3) bekezdését az 1995: CVI. törvény 13. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az addigi (3)-(4) bekezdés számozását (4)-(5) bekezdésre változtatta.

⁹⁸

A 16. § (1) bekezdése az 1994: LXXXIII: törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

⁹⁹

A 16. § (3) bekezdése az 1995: CVI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁰

A 16. § (4) bekezdését az 1994: LXXXIII. törvény 13. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰¹

A 17. § (2) bekezdése az 1992: LXXIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰²

A 18. § (2) bekezdésének e) pontját az 1994: LXXXIII. törvény 13. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰³

A 18. § (5) és (7) bekezdése az 1992: LXXIII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁴

A 18. § (6) és (10) bekezdése az 1994: LXXXIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁵

A 18. § (9) bekezdése az 1995: CVI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰⁶

A 19. § (1), (4), (5)–(6), (8)–(10) és (13) bekezdését az 1994: LXXXIII. törvény 13. §-a (5) bekezdésének a) pontja, (2)–(3) bekezdését az 1993: IC. törvény 16. §-a (3) bekezdése, (7) bekezdését az 1995: CVI. törvény 18. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁷

A 19. § (1), (4), (5)–(6), (8)–(10) és (13) bekezdését az 1994: LXXXIII. törvény 13. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰⁸

A 19. § (14) bekezdését az 1993: IC. törvény 13. §-a iktatta a szövegbe.

¹⁰⁹

A 19. § (15)-(17) bekezdését az 1995: CVI. törvény 16. §-a iktatta a szövegbe.

¹¹⁰

Végrehajtására lásd a 163/1992. (XII. 15.) Korm. rendeletet.

¹¹¹

Az 1. számú melléklet 1. pontja az 1994: LXXXIII. törvény 12. §-ának (1) bekezdése, valamint az 1. számú melléklete szerint megállapított szöveg.

¹¹²

Az 1. számú melléklet 3. és 18/c) pontja az 1993: IC. törvény 14. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. Egyidejűleg a bekezdés 4/b) pontot is iktatott a szövegbe, s a korábbi 4. pont számozását 4/a) pontra változtatta.

¹¹³

Az 1. számú melléklet 4/a, 5., 12. és 18. pontja az 1995: CVI. törvény 17. §-ával és 1. számú mellékletével megállapított szöveg.

¹¹⁴

Az 1. számú melléklet 4/b) pontjában foglaltakat - az 1993: IC. törvény 16. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében - az 1993. december 31-e után beszerzett eszközökre lehet alkalmazni.

¹¹⁵

Az 1. számú melléklet 4/c, 4/d pontját az 1995: CVI. törvény 17. §-a és 1. számú melléklete iktatta a szövegbe.

¹¹⁶

Az 1. számú melléklet 7-8. pontja az 1994: LXXXIII. törvény 12. §-ának (1) bekezdése, valamint az 1. számú melléklete szerint megállapított szöveg.

¹¹⁷

Az 1. számú melléklet 14. pontja az 1994: LXXXIII. törvény 12. §-ának (1) bekezdése, valamint az 1. számú melléklete szerint megállapított szöveg.

¹¹⁸

A 2. számú melléklet A) fejezetének II. és III. része az 1994: LXXXIII. törvény 12. §-ának (2) bekezdésével, illetve a 2. számú mellékletének (1) bekezdésével megállapított szöveg. A II. részből a „mezőgazdasági építmények” és „vezetékek leírási mértéke” az 1995: CVI. törvény 17. §-a és 2. számú melléklete szerint módosított szöveg.

¹¹⁹

A 2. számú melléklet B) fejezetének 1. pontja az 1994: LXXXIII. törvény 12. §-ának (2) bekezdésével, illetve a 2. számú mellékletének (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁰

A 3. számú mellékletet az 1993: XCVI. törvény 73. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹²¹

Az 1993: IC. törvény 14. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. A rendelkezés a 16. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében első ízben az 1993. évi adókötelezettségre alkalmazható.

¹²²

Az 5. számú mellékletet az 1994: LXXXIII. törvény 13. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²³

A 6. számú melléklet bevezető rendelkezése, B. és D fejezete, továbbá az E fejezetének 1/a) pontja az 1992: LXXIII. törvény 14. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁴

A 6. számú melléklet A. fejezete az 1995: CVI. törvény 17. §-ával és 3. számú mellékletének (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁵

A 6. számú melléklet B) fejezetének 1. pontja az 1994: LXXXIII. törvény 12. §-ának (3) bekezdésével, illetve a 3. számú mellékletének (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁶

A 6. számú melléklet B. fejezetének 2. pontja az 1995: CVI. törvény 17. §-ával és 3. számú mellékletének (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁷

A 6. számú melléklet B fejezetének 3/c) pontja az 1993: IC. törvény 14. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²⁸

A 6. számú melléklet B. fejezetének 3/d pontjának szövegét megállapította, a 3/d pontot a szövegbe iktatta az 1995: CVI. törvény 17. §-a és 3. számú mellékletének (2) bekezdése.

¹²⁹

A 6. számú melléklet C) fejezetének címe az 1994: LXXXIII. törvény 12. §-ának (3) bekezdésével, illetve a 3. számú mellékletének (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁰

A 6. számú melléklet C. fejezetének 1. pontja az 1995: CVI. törvény 17. §-ával és 3. számú mellékletének (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³¹

A 6. számú melléklet C) fejezetének 2. pontját az 1993: IC. törvény 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹³²

A 6. számú melléklet D) fejezetének 1. és 2. pontja az 1994: LXXXIII. törvény 12. §-ának (3) bekezdésével, illetve a 3. számú mellékletének (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³³

A 6. számú melléklet D. fejezetének 4. pontja az 1995: CVI. törvény 17. §-ával és 3. számú mellékletének (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁴

A 6. számú melléklet E) fejezetének 1/c) pontját az 1993: IC. törvény 16.§-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹³⁵

A 6. számú melléklet E) fejezetének 1/d) pontja az 1993: IC. törvény 14. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁶

A 6. számú melléklet E fejezetének 2/a és 2/c) pontja az 1993: IC. törvény 14.§-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁷

A 6. számú melléklet E fejezetének 3/c) pontja az 1993: IC. törvény 14. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁸

A 6. számú melléklet E. fejezetének 4/a pontja az 1995: CVI. törvény 17. §-ával és 3. számú mellékletének (5) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁹

A 6. számú melléklet E) fejezetének 4/c) pontját az 1993: IC. törvény 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁴⁰

A 6. számú melléklet E fejezetének 4/g) pontja az 1993: IC. törvény 14. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴¹

A 6. számú melléklet E) fejezet 4/h és 9. pontját az 1995: CVI. törvény 18. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

¹⁴²

A 6. számú melléklet E) fejezetének 4/i pontját az 1994: LXXXIII. törvény 12. §-ának (3) bekezdése, illetve a 3. számú mellékletének (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

¹⁴³

A 6. számú melléklet E) fejezetének 8. pontja az 1994: LXXXIII. törvény 12. §-ának (1) bekezdésével, illetve a 3. számú mellékletének (5) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴⁴

A 7. számú mellékletet az 1992: LV. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁵

A 7. számú melléklet az 1992: LXXIII. törvény 14. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

¹⁴⁶

A 8. számú mellékletet az 1993: IC. törvény 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁴⁷

A 9. számú mellékletet az 1993: IC. törvény 14. §-ának (2) bekezdése és 2 számú melléklete iktatta a szövegbe.

¹⁴⁸

A 9. számú melléklet címét újonnan megállapította az 1995: CVI. törvény 17. §-a és 4. számú mellékletének (1) bekezdése.

¹⁴⁹

A 9. számú melléklet A) fejezetének bevezető mondata az 1994: LXXXIII. törvény 12. §-ának (4) bekezdésével, illetve a 4. számú mellékletének (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵⁰

A 9. számú melléklet A) fejezetének 1–2. pontja az 1995: CVI. törvény 17. §-ával és 4. számú mellékletének (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵¹

A 9. számú melléklet A) fejezete 3. pontjának bevezető mondata az 1994: LXXXIII. törvény 12. §-ának (3) bekezdésével és 4. számú mellékletének (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵²

Az 1994: LXXXIII. törvény 12. §-ának (4) bekezdésével, illetve a 4. számú mellékletének (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵³

A 9. számú melléklet A) fejezete 5. pontja az 1994: LXXXIII. törvény 12. §-ának (4) bekezdésével és 4. számú mellékletének (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵⁴

Az 1994: LXXXIII. törvény 12. §-ának (4) bekezdésével, illetve a 4. számú mellékletének (4) bekezdésével kiegészített szöveg.

¹⁵⁵

Az 1996: LXXVIII. törvény 47. §-a, valamint 7. számú melléklete szerint kiegészített szöveg. A rendelkezést —az 1996: LXXVIII. törvény 37. §-ának (3) bekezdése értelmében — az 1996. évi társasági adó megállapítására is alkalmazni kell.

¹⁵⁶

A 9. számú melléklet C) fejezetét az 1995: CVI. törvény 17. §-a és 4. számú mellékletének (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

1991. évi LXXXVI. törvény

a társasági adóról¹

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

1991. évi LXXXVI. törvény

a társasági adóról1

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

a társasági adóról¹