1991. évi LXXXIX. törvény
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról*1
1991.12.29.
,,(7) Aki korengedményes nyugdíjban (19. §), munkanélküli járadékban (25. §), előnyugdíjban (30. §) vagy pályakezdők munkanélküli segélyében (32. §) részesül, az általa folytatott kereső tevékenységet és az ebből származó jövedelmet legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni.'' 2. § A Flt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,9. § (1) A foglalkoztatási, valamint a képzési érdekegyeztetés ellátására a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselőiből álló Munkaerőpiaci Bizottság, valamint Országos Képzési Tanács működik. (2) A Munkaerőpiaci Bizottság és az Országos Képzési Tanács az ügyrendjét maga határozza meg.''
[(2) A Munkaerőpiaci Bizottság a foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztető tevékenység keretében:]
,,a) meghatározza a Foglalkoztatási Alap felhasználásának elveit és fő arányait, a képzések tekintetében az Országos Képzési Tanács véleményének meghallgatásával,''
,,g) értékeli a Foglalkoztatási Alap és a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja felhasználására vonatkozó ellenőrzések tapasztalatait.''
,,Országos Képzési Tanács
10/A. § Az Országos Képzési Tanács a munkaerőpiaccal összefüggő képzési érdekegyeztető tevékenység keretében: a) dönt a képzési célra a Foglalkoztatási Alapból a Munkaerőpiaci Bizottság által a hatáskörébe utalt, valamint a más forrásokból elkülönített pénzeszközök felhasználásának elveiről és arányairól,
b) támogatja a munkanélküliek részére szervezett országos és helyi munkaerőfejlesztő programokat,
c) javaslatot tesz a munkaerőfejlesztő és -képző központok létesítésére, a fejlesztésükre vonatkozó elvekre, előzetes véleményezési jogot gyakorol a munkaerőfejlesztő és -képző központok igazgatóinak kinevezésével és felmentésével kapcsolatban,
d) véleményezi a munkaerőfejlesztő és -képző központok működését,
e) hozzájárul képzési célú alapítványokhoz,
f) véleményezi a képzést érintő jogszabálytervezeteket.''
,,11. § A megyékben (fővárosban) a foglalkoztatási, valamint a képzési érdekegyeztetés ellátására, a megyei (fővárosi) munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, továbbá az önkormányzat képviselőiből álló Megyei (Fővárosi) Munkaügyi Tanács (a továbbiakban: Munkaügyi Tanács) működik.'' ,,(3) A Munkaügyi Tanács a munkavállalók, a munkaadók és az önkormányzatok képviselőinek megegyezésével határoz. Megegyezés hiányában a Munkaerőpiaci Bizottsághoz, illetve a képzési feladatok ellátása tekintetében az Országos Képzési Tanácshoz fordulhat, amelynek képviselője közvetít a felek között, és javaslatot tesz a megállapodásra.''
,,(3) A korengedményes nyugdíjazás költségeinek egészben vagy részben a Foglalkoztatási Alap terhére történő átvállalása esetén szüneteltetni kell a korengedményes nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas a korengedmény ideje alatt kereső tevékenységet folytat, és az abból származó jövedelem havi összege a minimális bért eléri.
,,(1) Az a legalább harminc munkavállalót foglalkoztató munkaadó, amely fél éven belül munkavállalói létszámát — a döntést megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest — legalább 25%-kal, vagy legalább 50 fővel tervezi csökkenteni, e döntésről és annak indokairól köteles tájékoztatni a munkaviszony rendes felmondását megelőző három hónappal a létszámleépítéssel érintett telephelye(i) szerint illetékes munkaügyi központot (központokat), valamint a munkaadónál működő üzemi tanácsot, ennek hiányában a munkaadónál működő munkavállalói érdekképviseleti szervet.''
,,(4) A munkaadó az illetékes munkaügyi központot a munkaerő igényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legalább a betöltés esedékességekor — az Országos Munkaügyi Központ által meghatározott módon — tájékoztatja.''
,,(1) A munkaadó minden olyan létszámleépítésre vonatkozó döntéséről, amely 30 nap alatt legalább tíz főt érint, a 22. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatáson túlmenően az érintett munkavállalókat, továbbá az illetékes munkaügyi központot a rendes felmondást megelőzően 30 nappal tájékoztatja. A munkaadó egyúttal köteles közölni az elbocsátani kívánt dolgozók nevén kívül az utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét, valamint a munkaügyi központ kérésére minden olyan információt, amely a munkavállaló újrafoglalkoztatását elősegíti.'' ,,A bizottság munkavállalói képviselőit, ha a munkaadónál üzemi tanács működik, e szerv jelöli ki.''
[(1) Munkanélküli járadék illeti meg azt, aki]
,,c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult,''
,,(4)A munkanélküli járadékban részesülő munkanélküli részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő alkalomszerű, vagy rövid időtartamú a 16. § (3) bekezdésében meghatározott közhasznú munkalehetőség is felajánlható.'' ,,26. § (1) A munkanélküli járadék összegét a munkanélkülinek a munkanélkülivé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani. Az átlagkereset számítására a munkajogi szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni. (2) Ha a munkanélküli a munkanélkülivé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, a munkanélküli járadék összegét valamennyi munkaadónál elért átlagkereset alapján kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani. (3) Ha a munkanélküli átlagkeresete az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem állapítható meg, a munkanélküli járadék összegét az általa a munkanélkülivé válását megelőzően betöltött utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell megállapítani. (4) Az egy napra járó munkanélküli járadék alapja a munkanélküli havi átlagkeresetének harmincad része.
(5) A munkanélküli járadék összege a folyósítás első szakaszában az (1)—(4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 70%-a, a folyósítás második szakaszában pedig a járadékalap 50%-a. (6) A munkanélküli járadék összegének alsó határa a megállapításakori minimális bér, a felső határa annak kétszerese. Ha az (1)—(3) bekezdés szerinti átlagkereset a minimális bérnél alacsonyabb, a munkanélküli járadék az átlagkeresettel megegyező összeg. A minimális bér emelése esetén az ennél alacsonyabb összegben folyósított járadékot a minimális bér növekedésének arányában — de legfeljebb a minimális bér összegéig — növelni kell. (7) Amennyiben a munkanélküli járadékra jogosult korábbi munkahelyén rehabilitációs keresetkiegészítésben részesült, úgy annak összegét a munkanélküli járadék alapját képező keresetbe be kell számítani. Az így megállapított munkanélküli járadék összege a keresetkiegészítés (5) bekezdésben meghatározott százalékával arányosan a munkanélküli járadék felső határát meghaladhatja.'' ,,Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam kiszámításánál a sorkatonai szolgálat, a keresőképtelenséggel járó betegség, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási segély, továbbá a gyermek gondozására kapott egyéb fizetés nélküli szabadság, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a javító-nevelő munka, a szigorított javító-nevelő munka és az elzárás büntetés időtartamát, valamint — ha a munkanélküli állapot ezen időtartam alatt is fennállt — az (5) bekezdésben meghatározott időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.'' ,,(2) A folyósítási idő a járulékfizetési idő függvényében a következő:
|
|
|
I.
szakasz |
II.
szakasz |
|
|
|
|
|
|
a) |
360—479 nap járulékfize-
tési idő esetén |
90 nap |
45 nap |
|
b) |
480—599 nap járulékfize-
tési idő esetén |
120 nap |
60 nap |
|
c) |
600—719 nap járulékfize-
tési idő esetén |
150 nap |
75 nap |
|
d) |
720—839 nap járulékfize-
tési idő esetén |
180 nap |
90 nap |
|
e) |
840—959 nap járulékfize-
tési idő esetén |
210 nap |
105 nap |
|
f) |
960—1079 nap járulékfize-
tési idő esetén |
240 nap |
120 nap |
|
g) |
1080—1199 nap járulékfize-
tési idő esetén |
270 nap |
135 nap |
|
h) |
1200—1319 nap járulékfize-
tési idő esetén |
300 nap |
150 nap |
|
i) |
1320—1439 nap járulékfize-
tési idő esetén |
330 nap |
165 nap |
|
j) |
1440 nap feletti járulékfizetési idő esetén
|
360 nap |
180 nap” |
,,(4) Ha a munkanélküli utolsó munkaviszonya a saját kezdeményezésére szűnt meg — ideértve a munkaviszonynak fegyelmi büntetéssel, valamint a munkanélkülinek felróható egyéb okból történő megszüntetését is — a megszűnést követő első alkalommal részére munkanélküli járadék a munkaügyi központnál történő jelentkezését követő 90 naptári nap elteltével folyósítható, még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.
(5) Ha a munkanélküli utolsó munkaviszonyának megszűnésekor a munkaadótól végkielégítésben részesült, munkanélküli járadék részére a munkaviszony megszűnését követő annyi hónap elteltével folyósítható, ahány havi átlagkeresetének megfelelő végkielégítésben részesül a Munka Törvénykönyve 27/A. §-a alapján. (6) Bármely járulékfizetési időszak csak egyszer jogosít munkanélküli járadék folyósítására. Ha a munkanélküli a munkanélküli járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező járulékfizetési időt, a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell.
(7) A munkanélkülinek a munkaügyi központnál (illetőleg annak kirendeltéségénél) történő jelentkezése és a munkanélküli járadék folyósításának a (4)—(5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított kezdő napja közötti időtartam a munkanélküli járadék folyósításának idejébe nem számít be.'' [(1) Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli]
,,c) kereső tevékenységet folytat, kivéve, ha a munkaügyi központ által ajánlott munkahelyen jövedelme havonta nem éri el a mindenkori minimális bért,''
,,(2) A munkanélküli járadék folyósítását az (1) bekezdés a) pontja szerint abban az esetben is meg kell szüntetni, ha a munkanélküli a 25. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő közhasznú munkára vonatkozó munkaviszony létesítését utasította vissza.'' ,,(3) Ha a munkanélküli járadék folyósításának megszüntetése az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt, valamint a kereső tevékenység folytatása miatt úgy történik , hogy a munkanélküli 8. § (7) bekezdése szerinti bejelentést elmulasztotta, a munkanélküli részére munkanélküli járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik.'' [(1) Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli]
,,c) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, szigorított javító-nevelő munka, javító-nevelő munka, elzárás büntetését tölti, kivéve ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapítottak meg,''
,,(3) Szüneteltetni kell az előnyugdíj folyósítását, ha a munkanélküli olyan kereső tevékenységet folytat, amelyből származó jövedelem havi összege eléri a minimális bér összegét. Erről a munkaügyi központ értesíti a folyósító szervet.''
[(1) Pályakezdők munkanélküli segélyére az a munkanélküli jogosult, aki]
,,a) oklevelét felső vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, illetőleg a felsőfokú oktatási intézmény esti, levelező tagozatán, a dolgozók középfokú iskolájában másfél évnél nem régebben szerezte, továbbá, aki első szakképesítését az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban másfél évnél nem régebben szerezte, és munkanélküli járadékra nem jogosult (a továbbiakban: pályakezdő),
b) a munkaügyi központ a jelentkezést követően három hónap alatt nem tudott számára munkaviszonyba lépéséhez megfelelő munkahelyet felajánlani és''
,,(3) Az (1) bekezdésben meghatározott másfél éves határidőbe nem számít be a pályakezdő'' ,,(4) A 25. § (4) bekezdésében foglaltakat a pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő munkanélküli esetében is alkalmazni kell.'' ,,(2) A pályakezdők munkanélküli segélye összesen hat hónapig folyósítható. Ezt a szabályt abban az esetben is alkalmazni kell, ha a pályakezdő másfél éven belül többször vált munkanélkülivé.''
,,36/A. § Munkanélküli ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha a munkanélküli az igazoló lapot a munkaügyi központnak átadta. Az igazoló lap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat a munkaügyi miniszter rendeletben állapítja meg.'' ,,40. § A munkaadó a munkavállaló részére adott nyugdíjjárulék alapot képező bruttó kereset 5%-át köteles munkaadói járulékként fizetni.'' ,,(1) A munkavállaló járulékként a főfoglalkozású munkaviszonya alapján a munkaadótól kapott nyugdíjjárulék alapot képező bruttó kereset 1%-át köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vontakozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy egyébként arra jogosulttá vált.''
,,(2) A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg, vallja és fizeti be az állami adóhatóságnál kezelt számlára.''
,,(6) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a 32. § (1) bekezdésének, valamint a 2. sz. melléklete I. részének, a 100 000, illetőleg 10 000 Ft-ot el nem érő adóösszeg be nem fizetésére vonatkozó rendelkezése kivételével.'' ,,(7) A munkaadói és a munkavállói járulék befizetéséből befolyt összegről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal havonta tájékoztatja az Országos Munkaügyi Központot.''
,,44/A. § (1) A Foglalkoztatási Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére pénzügyi keretet kell elkülöníteni. (2) Az (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi keret mértékét a Munkaerőpiaci Bizottság határozza meg. (3) Az (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi keret felhasználása tekintetében — a Munkaerőpiaci Bizottság véleményének meghallgatásával — a Munkaügyi Minisztérium dönt.'' [(1) A Munkaügyi Minisztérium]
,,c) Irányítja és működteti a mukaerőfejlesztő és -képző központokat,''
,,A törvény hatályosulásának elősegítése érdekében a Munkaügyi Minisztérium ellenőrzi a Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatások felhasználását.''
[48. §. Az Országos Munkaügyi Központ a mukaerőpiaci szervezet központi szerve. Az Országos Munkaügyi Központ közreműködik a munkaügyi miniszter foglalkoztatási feladatainak ellátásában. Ennek keretében:]
,,g) ellenőrzést végez a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjából teljesített kifizetésekkel összefüggésben.''
,,A munkaügyi központ a munkanélküli ellátásokra való jogosultság, valamint a munkanélküliség megelőzését, a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások felhasználása tekintetében hatósági ellenőrzést végez.''
,,Munkaerőfejlesztő és -képző központ
,,53/A. § (1) A foglalkoztatást elősegítő képzések biztosítására az Országos Képzési Tanács javaslata alapján a Munkaügyi Minisztérium és más szervezetek munkaerőfejlesztő és -képző központokat (a továbbiakban: képző központ) létesítenek. (2) A képző központ maradványérdekeltségű költségvetési szerv. Létesítésének és alapszintű működésének költségeit az állami költségvetés biztosítja.
(3) A képző központ képzési tevékenysége keretében:
a) szakmai képzést folytat, szervez,
b) képzési programokat, tananyagot fejleszt ki,
c) elvégzi a képzésben résztvevő személyek szakmai alkalmassági vizsgálatát, tudásszint felmérését,
d) az elhelyezkedés elősegítése érdekében személyiségfejlesztést, valamint a kisvállalkozóvá válást segítő képzést és tanácsadást folytat.''
[(5) E törvény alkalmazásában]
,,a) munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, a biztosított bedolgozói és az ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a köztisztviselői jogviszonyt, a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél teljesített hivatásos és továbbszolgáló szolgálati viszonyt kell érteni,''
,,d) munkanélküli: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy nem áll munkaviszonyban és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, valamint a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette.''
,,(7) Ha a munkanélküli a munkanélkülivé válását megelőzően a kritikus foglalkoztatási körzetben nyújtott támogatás keretében állami végkielégítésben részesült, munkanélkülivé válását követően részére munkanélküli járadék annyi hónapig nem folyósítható, ahány havi átlagkeresetének az állami végkielégítés összege megfelelt. A folyósítás időtartamára a 27. §. (7) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. Ez a rendelkezés a folyósítástól számított 3 évig alkalmazható.'' 28. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően megállapított juttatásokra vonatkozóan kell alkalmazni.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Szabad György s. k.,
az Országgyűlés elnöke
