Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1/1992. (I. 6.) KHVM rendelet

közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról1

1992.01.06.

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem:

1. §

(1) A közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz (a továbbiakban: ivóvíz) és a közüzemi csatornamű (a továbbiakban: csatorna) szolgáltatásért — a 3. §-ban foglaltak kivételével — az 1. számú mellékletben megállapított díjat kell fizetni.

(2) Nem kell díjat fizetni a közműhálózaton lévő tűzcsapról a tűzoltáshoz felhasznált vízért.

2. §


Az 1. számú mellékletben megállapított díjat — az állami költségvetésről szóló 1991. évi XCI. törvény 6. számú mellékletének 11. pontja szerint — a költségvetésből nyújtott céltámogatással csökkenteni kell. A díjcsökkentésre szolgáló céltámogatás összege 1500 millió forint. A csökkentés elveit e rendelet 1/b. számú melléklete tartalmazza.

3. §

(1) A 2. számú mellékletben felsorolt közüzemi víz és csatornamű vállalatok a társüzemi szolgáltatásként egymásnak átadott ivóvízért — a mellékletben megállapított mennyiség átadása esetén — az ott meghatározott díjat fizetik.

(2) Amennyiben a társüzemi szolgáltatásként átadott, illetve átvett ivóvíz mennyisége a 2. számú mellékletben meghatározott mennyiségtől 10%-nál nagyobb mértékben elért, az érintett vállalatok az előírt díj módosítását kezdeményezhetik.

4. §

(1) A díj fizetésének alapjául szolgáló ivóvízmennyiségét vízmérővel, vízmérő hiányában a 3. és 4. számú melléklet szerinti átalánnyal kell meghatározni.

(2) A csatornadíj alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, függetlenül attól, hogy annak beszerzése honnan történt. A vízmennyiség a (3)—(4) bekezdésben foglaltakon túl egyéb címen (bedolgozás, párolgás, szivárgás, elfolyás stb.) nem csökkenthető.

(3) Ha a vízhasználó saját szennyvízelvezető művel rendelkezik, a csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiséget az abban elvezetett szennyvíz mennyiséggel csökkenteni kell.

(4) Ha hatósági intézkedés miatt az egyéni vállalkozó a gazdasági tevékenységéből keletkezett szennyvízet a közcsatornába nem vezetheti be, a gazdasági tevékenységéhez felhasznált vízmennyiséggel csökkenteni kell a csatornadíj megállapításánál figyelembe vett vízmennyiséget.

5. § Ez a rendelet 1992. január 6. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 2/1991. (I. 14.) KHVM rendelet hatályát veszti.

1. számú melléklet az 1/1992. (I. 6.) KHVM rendelethez


A rendelet 1. §-ában meghatározott
vízhasználók által fizetendő ivóvíz-
és csatornahasználati díjak mértéke

Megnevezés

Ivóvíz díj
Ft/m3

Csatornadíj
Ft/m3

1. Baranya Megyei Vízmű Vállalat (Komló)

55,10

35,—

2. Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Békéscsaba)

34,70

32,30

3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Vízművek Vállalat (Miskolc)

46,—

30,—

4. Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Szentes)

33,20

32,40

5. Debreceni Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat (Debrecen)

27,80

10,60

6. Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat (Kiskunhalas)

24,50

24,70

7. Dél-zalai Víz, Csatornamű- és Fürdő Vállalat (Nagykanizsa)

32,90

17,30

8. Dunamenti Regionális Vízművek (Vác)

35,20

25,30

9. Dunaújvárosi Víz- és Csatornaművek (Dunaújváros)

31,80

12,10

10. Dunántúli Regionális Vízművek (Siófok)

41,20

65,80

11. Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat (Kecskemét)

29,—

19,70

12. Észak-dunántúli Regionális Vízművek (Tatabánya)

43,—

19,—

13. Észak-magyarországi Regionális Vízművek (Kazincbarcika)

34,—

22,50

14. Észak-zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat (Zalaegerszeg)

29,30

24,50

15. Fejér Megyei Vízművek (Székesfehérvár)

47,80

22,30

16. Fővárosi Csatornázási Művek (Budapest)

—

9,50

17. Fővárosi Vízművek (Budapest)

13,50

—

18. Győr és Környéke Vízmű- és Fürdő Vállalat (Győr)

25,80

12,—

19. Gyulai Vízművek (Gyula)

16,80

25,40

20. Hajdú-Bihar Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Debrecen)

36,—

20,70

21. Heves Megyei Vízmű Vállalat (Eger)

31,—

19,—

22. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Víz- és Csatornaművek (Szolnok)

34,30

20,10

23. Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat (Miskolc)

31,40

9,—

24. Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Salgótarján)

65,80

22,20

25. Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Budaörs)

42,90

31,20

26. Pécsi Vízmű (Pécs)

55,—

19,—

27. Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Vállalat (Sopron)

44,60

22,10

28. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Nyíregyháza)

38,—

24,—

29. Szegedi Vízművek és Fürdők (Szeged)

17,—

8,50

30. Tiszamenti Regionális Vízművek (Szolnok)

24,—

45,—

31. Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Szekszárd)

36,80

37,30

32. Vas Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Szombathely)

32,70

17,30

33. Veszprém Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Veszprém)

36,60

14,40


A költségvetési törvény alapján nyújtott céltámogatás felhasználásának elvei

A csökkentés mértékét az 1. számú mellékletben meghatározott díjból az összesen 1500 millió forint felhasználásával úgy kell megállapítani, hogy a támogatás a tényleges fogyasztásra figyelemmel
a) kizárólag ivóvíz szolgáltatás esetén, ha az ivóvízdíj a 40 Ft/m3-t meghaladja, az azon felüli rész legalább 60%-át;

b) ha az ivóvíz és csatornahasználat díjának együttes mértéke a 60 Ft/m3-t meghaladja, az azon felüli rész legalább 60%-át

minden lakossági fogyasztónál elérje.

2. számú melléklet az 1/1992. (I. 6.) KHVM rendelethez

A társüzemeknek átadott ivóvíznek — az átadási vízbázis önköltségén alapuló — díja
és mennyisége 1992. évben

Átadó vízmű és vízbázis

Átadási díj
Ft/m3

Átadott víz mennyisége (ezer m3

Átvevő vízmű

Dunamenti Regionlis Vízművek

 

 

— kerepestarcsai vízbázis

35,—

270

Pest megyei V. Cs.

— nyugat-nógrádi vízbázis

35,—

500

Nógrád megyei V. CS. V.

Dunántúli Regionális Vízművek

 

 

— szalki vízbázis

12,80

4 500

Dunaújvárosi V. CS. V.

— ercsi vízbázis

27,40

1 600

Dunaújvárosi V. CS. V.

— ercsi vízbázis

27,40

710

Fejér megyei V.

— rákhegyi vízbázis

17,50

10 500

Fejér megyei V.

— mohácsi vízbázis

36,—

4 000

Baranya megyei V. V.

— mohácsi vízbázis

36,—

11 600

Pécsi Vízmű

— nyírádi vízbázis

17,50

4 200

Veszprém megyei V. CS. V.

Északdunántúli Regionális Vízművek

 

 

— Bicske térségi vízbázis

42,—

1 100

Fejér megyei V.

— Oroszlány térségi vízbázis

36,—

500

Fejér megyei V.

— Sopron térségi vízbázis

42,—

2 000

Sopron és környéke V. CS.V.

— Bicske térségi vízbázis

42,—

800

Pest megyei V. CS. V.

Északmagyarországi Regionális Víművek

 

 

— Borsodi Regionális Üzem

28,30

8 890

B-A-Z megyei V. V.

— Hevesi Regionális Üzem

42,—

350

B-A-Z megyei V. V.

— Dél-borsodi Regionális Üzem

15,—

1 950

B-A-Z megyei V. V.

— Miskolci Regionális Üzem

24,—

10 000

Miskolci V. CS. V.

— Észak-nógrádi (Komra völgyi) Regionális Rendszer

42,—

3 000

Nógrád megyei V. CS. V.

— Közép-nógrádi Regionális Rendszer

43,—

2 000

Nógrád megyei V. CS. V.

— Hevesi Regionális Üzem

42,—

110

Heves megyei V. V.

— Mátra térségi Regionális Üzem

53,—

90

Heves megyei V. V.

Tiszamenti Regionális Vízművek

 

 

— KFCS felszíni vízmű

18,—

10 000

Debreceni V. GY. V.

— geszterédi vízbázis

24,—

600

Hajdú-Bihar megyei V. CS. V.

— geszterédi vízbázis

24,—

700

Szabolcs-Szatmár Bereg megyei V. CS. V.

— észak-szabolcsi (Záhonyi térségi) vízbázis

18,—

1 300

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei V. CS. V.

— nyíregyházi vízbázis

21,—

12 940

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei V. CS. V.

 

 

 

Pécsi Vízmű

52,—

190

Baranya megyei V. V.

Fővárosi Víművek

 

 

— Surány 10-es kút melletti akna, Bp., Külső-Bécsi u. és Ürömi út elágazásában lévő akna, Dunakeszi Balpart II. telep

11,—

4 500

DMRV

— Szigetszentmiklósi telepen lévő akna, Bp. II. BM laktanya előtti akna, Ecser határában lévő akna, szigetújfalui VII. kútnál lévő akna, PVCSV érdi telepén lévő akna, tököli vízműnél lévő akna

11,—

5 500

Pest megyei V. CS. V.

3. számú melléklet az 1/1992. (I. 6.) KHVM rendelethez


I.

Lakó- üdülőingatlanok vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. lakótelepületek közös csapolóhelyei, lakásonkénti vízcsapok nélkül
80 l/fő/nap
2. lakóépületek lakásonkénti vízcsapokkal, vízöblítéses WC-vel vagy fürdőhelyiséggel
120 l/fő/nap
3. lakóépületek lakásonkénti vízcsapokkal, vízvezetékkel, vízöblítéses WC-vel és fürdőszobával
170 l/fő/nap
4. lakóépületek lakásonkénti vízcsapokkal, vízvezetékkel, vízöblítéses WC-vel, fürdőszobával, továbbá egyedi vízmelegítővel, vagy központi melegvíz-ellátással
220 l/fő/nap
5. házikert locsolás
3 l/m2/nap
6. gépkocsimosás (vállalkozáson kívül)
600 l/gk/hó
7. háztáji — vállalkozáson kívüli — állatállomány itatása
a) szarvasmarha, ló, öszvér, szamár
50 l/db/nap
b) juh, kecske, sertés
10 l/db/nap
8. közkifolyókon fogyasztott víz átalánymennyisége 150 m-es körzetben lakók száma szerint
30 l/fő/nap
9. a személyi tulajdonban álló — vállalkozáson kívüli — nyaralók, üdülők, házikertek esetében az 1—5. pontokban megállapított átalány-mennyiségek alapján évente összesen öt hónapra (május—szeptember hónapokra) kell az ivóvíz- és csatornadíjat felszámítani.

II.

Közegészségügyi intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei
1. kórházak, szülőotthonok betegágyanként
500 l/nap
2. kórházak, szülőotthonok mosodaüzemmel betegágyanként
600 l/nap
3. szanatóriumok, betegágyanként
400 l/nap
4. szanatóriumok mosodaüzemmel, dolgozónként további
120 l/nap
5. szakorvosi rendelőintézetek
a) ambulancia, betegenként
50 l/nap
b) vízgyógyászati osztály, betegenként
300 l/nap
c) egészségügyi dolgozók, személyenként
100 l/nap
d) laboratórium, dolgozónként
120 l/nap
6. körzeti orvosi rendelők
a) rendelő, betegenként
15 l/nap
b) körzeti tüdőgondozó, betegenként
20 l/nap
c) körzeti egészségügyi laboratórium, dolgozónként
100 l/nap
7. gyógyszertárak, mentőállomások
a) gyógyszertár dolgozónként
100 l/nap
b) elsősegélyt is nyújtó mentőállomások, dolgozónként
70 l/nap
c) mentőállomások gépkocsi-mentőszolgálattal, dolgozónként
200 l/nap
8. szociális otthonok
a) bentlakónként
300 l/nap
b) bejáró dolgozónként további
150 l/nap
9. bölcsődék, óvodák
a) gyermekenként
50 l/nap
b) dolgozónként további
70 l/nap
10. bentlakásos bölcsődék, óvodák
a) gyermekenként
100 l/nap
b) dolgozónként további
70 l/nap
11. tisztasági fürdők
a) kádfürdő fürdővendégenként
220 l/nap
b) zuhany, fürdővendégenként
100 l/nap
c) dolgozónként további
100 l/nap

III.

Oktatási intézmények
vízfogyasztásának figyelembe vehető
átalány-mennyiségei

1. általános- és középiskolák, szakmunkásképző intézetek, tanulónként
— zuhanyozó nélkül
50 l/nap
— zuhanyozóval
100 l/nap
— oktató és kisegítő személyzet további
70 l/fő/nap
2. felsőoktatási intézmények, laboratóriumi vagy műhelygyakorlattal egybekötött oktatás esetén
— hallgatónként
100 l/nap
— oktatók és kisegítő személyzet további
70 l/fő/nap
egyébként az első pontban foglaltak szerint
3. napköziotthon, gyermekenként
50 l/nap
4. diákétterem, menza
a) konyha nélkül, csak ételmelegítéssel, adagonként
80 l/nap
b) konyha éltkeztetés nélkül, adagonként
80 l/nap
c) konyha étteremmel, adagonként
160 l/nap
5. diákszálló, étkeztetés nélkül, bentlakónként
300 l/nap
— személyzet további
70 l/fő/nap

IV.

Kulturális intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. filmszínházak,látogatók száma szerint
10 l/nap
2. színházak

— látogatók száma szerint
10 l/fő/nap
— dolgozónként további
50 l/nap
3. kultúrházak

a) állandó üzemmel, büfével, férőhelyenként
30 l/nap
b) időszakos üzemmel, büfé nélkül, férőhelyenként
20 l/nap
dolgozónként további
70 l/nap
4. közkönyvtárak

— látogatók száma szerint
10 l/fő/nap
— dolgozónként további
70 l/nap
5. múzeum, kiállítás

— látogatók száma szerint
10 l/fő/nap
— dolgozónként további
70 l/nap

V.

Vendéglátás, üdültetés, elszállásolás vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei

1. szállodák, üdülők, ágyanként

a) osztályon felüli (luxus)
500 l/nap
b) I. oszt. (A. I—II.) külön fürdőszobával
400 l/nap
c) I. oszt. (A. I—II.) közös fürdőszobával
250 l/nap
d) alacsonyabb (B. C.) osztályú
150 l/nap
személyzet, dolgozónként további
70 l/nap
2. kemping férőhelyenként

— I. osztályú
250 l/nap
— II. osztályú
120 l/nap
— III. osztályú
50 l/nap
személyzet, dolgozónként további
70 l/nap
terület locsolása
3 l/m2/nap
gépkocsimosás 10 férőhelyenként
1000 l/hónap
3. ifjúsági tábor férőhelyenként
60 l/nap
4. éttermek

a) konyha, étkeztetés nélkül

— melegkonyha
80 l/adag/nap
— hidegkonyha
15 l/adag/nap
b) étterem, konyha nélkül
100 l/adag/nap
c) étterem, konyhával
180 l/nap/adag
személyzet dolgozónként
100 l/nap
5. italbolt, bisztró, cukrászda, eszpresszó

— vendégenként
10 l/nap
— takarítás m2-ként
5 l/nap
— személyzet dolgozónként
100 l/nap
6. üzemi étterem (lásd: III. 4. pontot)


VI.

Sportpályák vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei

— sportolók, edzők, vezetők létszáma szerint
100 l/fő/nap
— locsolás
5 l/m2/nap

VII.

Egyéb vízfogyasztások figyelembe vehető átalány mennyiségei

1. iroda, hivatal

— dolgozónként
30 l/nap
— ügyfélforgalom után személyenként
3 l/nap
2. laktanyák
100 l/fő/nap
3. nem lakossági vízhasználó gépkocsiszíne

— személygépkocsinként
300 l/nap
— egyéb gépjárművenként
450 l/nap
4. közterületek tisztántartása

a) burkolt közlekedési felületek locsolása
3 l/m2/nap
b) az a) pont alá tartozó utak, utcák, parkolóhelyek locsolása
5 l/m2/nap
c) zöldterületek locsolása
3 l/m2/nap
5. vállalkozó állatállományának itatása [lásd: a 1/7. a)—b) pontot]


Az ivóvíz- és csatornadíjat a nem lakossági vízhasználó tulajdonában (kezelésében) lévő üdülők, idényszállók, táborok, kempingek stb. vízfogyasztása után az idény (nyitástól zárásig) időtartamára kell felszámítani.
Az I/1—4. pontok alatti vízfogyasztást az állandó bejelentett lakosok, az I/9. pont alattit pedig a férőhelyek száma szerint kell megállapítani.
Az átalány-mennyiségek kiszámításához szükséges adatokat (személyek, kórházi ágyak száma stb.) a vállalat évenként egyszer köteles meghatározni és rendszeresen ellenőrizni.
A fel nem sorolt — és nem mért — vízfogyasztások mennyiségét műszakilag megalapozott becsléssel kell meghatározni.

4. számú melléklet az 1/1992. (I. 6.) KHVM rendelethez


A lakossági vízfogyasztás átalány-mennyiségeinek megállapítása az átlagostól eltérő körülmények esetén

1. Ha az egyes lakossági fogyasztók vízfogyasztásának konkrét körülményei (adottságai) nem mindenben felelnek meg az átalány-mennyiség megállapításánál alapul vett feltételeknek (3. számú melléklet I/2—4. pontok), a fogyasztóra érvényes átalányt eggyel alacsonyabb kategória szerint kell megállapítani.

2. Ha a településen elrendelt vízfelhasználási korlátozás locsolási, illetőleg gépkocsimosási tilalmat is tartalmaz, a korlátozás időtartamára a locsolási, illetőleg gépkocsimosási vízfogyasztásért (3. számú melléklet I/5—6. pontok) vízdíj nem számlázható.

3. Minden olyan településen, amelyen a közműves víztermelés és szolgáltatás, illetőleg a lakossági vízfogyasztás az országos jellemzőktől lényegesen eltér (pl. a vízmű által termelt vízmennyiség nem fedezi a normában előírtak alapján kiszámítható fogyasztói igényt), s ennek következtében az átalány-mennyiségek és a mért adatok alapján számlázott összes vízmennyiség — éves időszakban — meghaladná a vízi közmű által termelt vízmennyiség mértékét, a lakossági vízfogyasztás reális mértékének érvényesülése érdekében a számlázásnál az átalány-mennyiségeket ún. települési együttható meghatározásával kell korrigálni.

A vízmű vállalat az előző évi tényleges termelési adatok alapján határozza meg azokat a településeket, amelyeken a vízmennyiség vagy a lakossági vízfogyasztás sajátosságai miatt települési együttható alkalmazása szükséges.

A települési együttható2 meghatározása a következőképpen történik:
— a vízmű által termelt víz mennyiségéből le kell vonni a vízmérés alapján számlázott vízfogyasztás és a nem lakossági átalány-mennyiségek alapján a számlázott vízmennyiségek együttes értékét;
— az ezek után fennmaradó termelt vízmennyiséget csökkenteni kell a vízmű tényleges műszaki állapotának (adottságainak) és szolgáltatási körülményeinek reálisan megfelelő hálózati veszteség mértékével;
— e vízmennyiség (egy törtképletben mint számláló) és a lakossági vízfogyasztás átalány-mennyiségei alapján a lakosság részére számlázható vízmennyiség (mint a tört nevezője) hányadosa alkotja a települési együtthatót.

Az így nyert települési együtthatóval (amely 1,0-nél nagyobb nem lehet), a számlázásnál minden lakossági átalánydíjas fogyasztó vízfogyasztását meg kell szorozni. Az így kapott mennyiséget kell a fogyasztó terhére számlázni.

Azokon a településeken, amelyeken a lakosság részére a vízdíjszámlázás egy évnél rövidebb (havi, kéthavi, negyedévi, félévi) időszakra történik, a települési együtthatót az előző év azonos és azt közvetlenül megelőző számlázási időszakának együttes adatai alapján kell meghatározni. Kivéve a tárgyévi utolsó számlázási időszakot, amikor a települési együtthatót a tárgyévi adatok összességének figyelembevételével kell meghatározni.
1

A rendeletet a 32/1992. (XII. 29.) KHVM rendelet 5. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, 1993. január 1-jével.

2

A Magyar Közlöny 1992. évi 11. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás