1992. évi X. törvény

a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáró¹

1995.07.22.

A Táradalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvényben (a továbbiakban: AT.) foglaltak és a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozat alapján, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról 1991. évi LXXXIV. törvény figyelembevételével az Országgyűlés a Társadalombiztosítási Alap (a továbbiakban: T. Alap) 1992. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

A Társadalombiztosítási Alap költségvetése

1. § (1)² Az Országgyűlés a T. Alap 1992. évi költségvetését 529 230 millió forint bevételi, 529 230 millió forint kiadási előirányzattal, 0 egyenleggel állapítja meg.

(2) A T. Alap összevont költségvetési mérlegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

2. § (1)³ A T. Alap járulékbevétele 500 650 millió forint, az összes bevétel 94,6%-a, melyből 403 750 millió forint a munkáltatói járulékbefizetés, 94 300 millió forint az egyéni járulékbefizetés, 2600 millió forint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: TT.) meghatározott személyek egészségbiztosítására az állami költségvetés által fizetett járulék.

(2) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek együttes összege 17 040 millió forint, az összes bevétel 3,2%-a. E bevételeket részletesen a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az állam által biztosított vagyonból származó bevétel előirányzata 1880 millió forint, az összes bevétel 0,4%-a.

(4) A társadalombiztosítás kamat- és egyéb hozambevétele 8000 millió forint, az összes bevétel 1,5%-a. E bevételeket részletesen a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

(5)⁴ A T. Alapból finanszírozott gyógyító-megelőző ellátások területén végrehajtandó központi bérintézkedés 1992. évi kiadásainak fedezetére biztosított központi költségvetési forrásátadásból származó bevétel 1660 millió forint, az összes bevétel 0,3%-a. E bevételből a T. Alap kezelőjének költségvetéséhez (működési költségvetés) hozzájárulás nem teljesíthető.

3. § (1)⁵ A T. Alap bevételéből — az AT. 8—9. §-ának rendelkezései alapján — 291 423 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap), 229 807 millió forint az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) bevételi előirányzata.

(2) A T. Alap kamat- és egyéb hozambevételéből a Ny. Alap és az E. Alap a közöttük külön törvény rendelkezései szerint megosztott tartalékalapok tényleges hozamának megfelelően részesedik. E hozambevételeket, a terhükre a (3) bekezdés szerint teljesített, illetve a tartalékba helyezésükből származó kiadásokat és a bankköltségeket a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése nem tartalmazza.

(3) A társadalombiztosítás kamat- és egyéb hozambevételéből 250 millió forintot, mint elkülönített alaphoz történő hozzájárulást — az AT. 12. §-a (2) bekezdésének rendelkezései szerint — az ifjúsági és szabadidősport-tevékenységre, további 30 millió forintot az alkoholizmus elleni prevencióra kell fordítani. A megjelölt összegeket terhelik az e támogatásokkal összefüggésben felmerült működési költségek.

4. § A T. Alap kiadásait a Ny. Alapon és az E. Alapon keresztül teljesíti.

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

5. § (1) Az Országgyűlés a Ny. Alap 1992. évi költségvetését 281 019 millió forint bevételi, 281 019 millió forint kiadási előirányzattal, 0 egyenleggel állapítja meg.

(2) A Ny. Alap költségvetési mérlegét a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

6. § (1) A Ny. Alap járulékbevétele 281 391 millió forint. Ebből a munkáltatói nyugdíjjárulék bevétele 224 811 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék bevétele 56 580 millió forint.

(2) A Ny. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétele 8980 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 8845 millió forint.

(3) A Ny. Alapnak a folyó kiadások fedezetét szolgáló vagyonból származó bevétele 1052 millió forint.

(4) A Ny. Alap bevételét az AT. 7. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás 10 404 millió forinttal csökkenti. Ez az összeg

a) az átvett 22 112 millió forint [az E. Alap 72 500 millió forint pénzbeni ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték (kerekítve 30,50) szerinti százaléka], és

b) az átadott 32 516 millió forint [a Ny. Alap 253 600 millió forint ellátási kiadásának az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározható járulékmérték (kerekítve 12,82) szerinti százaléka]

különbözete.

7. § (1) Az AT. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 253 600 millió forint. Ebből a nyudíjak emelésének előirányzata 39 880 millió forint.

(2) Az AT. 1. §-ának (2) bekezdése alapján átmenetileg a T. Alapból finanszírozott ellátások Ny. Alapot terhelő kiadásaira 22 284 millió forint (a Ny. Alap bevételi főösszegének 7,93%-a) irányozható elő.

(3) Az egyéb kiadások Ny. Alapot terhelő részére 919 millió forint (a Ny. Alap bevételi főösszegének 0,33%-a) irányozható elő. Ebből 270 millió forint a biztosítási képviselők megválasztásának költségeiből a Ny. Alapot terhelő rész előirányzata.

(4) A működési költségvetéshez való hozzájárulás a Ny. Alap bevételi főösszegének 1,5%-a. Ez 4216 millió forint kiadási előirányzatnak felel meg.

(5) Az (1)—(4) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése

8. § (1)⁶ Az Országgyűlés az E. Alap 1992. évi költségvetését 240 211 millió forint bevételi, 240 211 millió forint kiadási előirányzattal, 0 egyenleggel állapítja meg.

(2) Az E. Alap költségvetési mérlegét a törvény 5. számú meléklete tartalmazza.

9. § (1) Az E. Alap járulékbevétele 219 259 millió forint. Ebből a munkáltatói egészségbiztosítási járulék bevétele 178 939 millió forint, az egyéni egészségbiztosítási járulék bevétele 37 720 millió forint, a TT.-ben meghatározott személyek egészségbiztosítására az állami költségvetés által fizetett járulék 2600 millió forint.

(2) Az E. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétele 8060 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 6955 millió forint.

(3) Az E. Alapnak a folyó kiadások fedezetét szolgáló vagyonból származó bevétele 828 millió forint.

(4)⁷ Az E. Alapból finanszírozott gyógyító-megelőző ellátások területén végrehajtandó központi bérintézkedés 1992. évi kiadásainak fedezetére biztosított központi költségvetési forrásátadásból származó bevétel 1660 millió forint. Ezt az összeget a 10. § (7), (8) és (10) bekezdésének, a 19. § (2) bekezdésének, valamint az AT. 7. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál az E. Alap bevételi főösszegének részeként figyelembe venni nem lehet.

(5) Az E. Alap bevételét az AT. 7. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás 10 404 millió forinttal növeli. Ez az összeg

a) az átvett 32 516 millió forint [a Ny. Alap 253 600 millió forint ellátási kiadásának az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározható járulékmérték (kerekítve 12,82) szerinti százaléka], és

b) az átadott 22 112 millió forint [az E. Alap 72 500 millió forint pénzbeni ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték (kerekítve 30,50) szerinti százaléka]

különbözete.

10. § (1)⁸ A gyógyító-megelőző ellátásoknak a törvény 6. számú mellékletében meghatározott feladataira fordítható kiadások előirányzata — nagyjavítások, beruházások nélkül, az 1992. évi központi bérintézkedés 1992. évi kiadásával együtt — 112 260 millió forint. Ezen összegből 200 millió forintot kell elkülöníteni, melyet egészségügyi intézmények egészségmegőrző mentálhigiénés programokra pályázhatnak meg. Az előirányzat levezetését a törvény 7. számú melléklete tartalmazza. Az Alap kezelője 1992. június 30-ig köteles az előirányzott összegnek a 6. számú melléklet szerinti részletezését az Országgyűlés Szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságának bemutatni.

(2) A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 31 000 millió forint.

(3) Az AT. 1. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 35 900 millió forint. Ebből nyugdíjintézkedésekre 5650 millió forint fordítható.

(4) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásának előirányzata 6500 millió forint.

(5) A táppénzkiadás előirányzata 29 100 millió forint.

(6) Az egyéb betegségi ellátások kiadásának előirányzata 1900 millió forint.

(7) Az AT. 1. §-ának (2) bekezdése alapján átmenetileg a T. Alapból finanszírozott ellátások E. Alapot terhelő kiadásaira 18 916 millió forint (az E. Alap bevételi főösszegének 7,93%-a ) irányozható elő.

(8) Az egyéb kiadások E. Alapot terhelő részére 781 millió forint (az E. Alap bevételi főösszegének 0,33%-a) irányozható elő. Ebből 230 millió forint a biztosítási képviselők megválasztásának költségeiből az E. Alapot terhelő rész előirányzata.

(9) A társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés előirányzata 275 millió forint.

(10) A működési költségvetéshez való hozzájárulás az E. Alap bevételi főösszegének 1,5%-a. Ez 3579 millió forint kiadási előirányzatnak felel meg.

(11) A (2)—(10) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

11. § (1) Az E. Alapból a gyógyító-megelőző ellátások és szolgáltatások céljára jóváhagyott előirányzatok kezelésére és felhasználására az állami pénzügyekről, valamint az 1992. évi állami költségvetésről szóló törvény előírásait kell a sajátosságoknak megfelelően alkalmazni. Jelen törvény keretei között a T. Alap kezelője a finanszírozott intézmény, önkormányzat, egészségügyi vállalkozás, magánszemély részére a tervezés, elszámolás és pénzellátás rendjének speciális feltételeit meghatározhatja.

(2) A T. Alap kezelője a finanszírozási körébe tartozó feladatokra megállapított támogatás zavartalan biztosításáért — az E. Alapban e célra rendelkezésre álló összegek erejéig — felelősséggel tartozik.

(3) A gyógyító-megelőző ellátások és szolgáltatások céljára az E. Alap költségvetésében központi kezelésre tervezett és a finanszírozott intézmények, önkormányzatok részére megállapított alapelőirányzaton felül fennmaradó keret a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény szerint, az E. Alap költségvetéséről szóló jelen törvényben meghatározott eltérésekkel használható fel.

12. § (1) A T. Alap kezelője az állami egészségügyi szolgálat [1972. évi II. törvény 85. § (1) és (3) bekezdése szerinti] szakellátást végző intézményeit, valamint a 6. számú mellékletben felsorolt alapellátás azon szolgálatait, amelyek — kölön jogszabály alapján — 1992-től nem kerülnek be a háziorvosi, házi gyermekorvosi (a továbbiakban: háziorvosi) rendszerbe, a T. Alapból 1991. évben támogatott körben, az 1991. évi évközi változásokkal korrigált, szintrehozott és a (2) bekezdés szerinti automatizmusokkal növelt alapelőirányzat mértékéig finanszírozza.

(2) 1992-ben a bérautomatizmus a bér- és bérjellegű báziselőirányzat 10%-a, a dologi költségekre vetített előirányzatnövekedés 5%.

(3) A T. Alap kezelője az alapelőirányzatot, annak részletes levezetésével, a pénzellátás, felhasználás és elszámolás feltételeinek meghatározásával, a törvény kihirdetését követő 30 napon belül köteles közölni a finanszírozott intézménnyel, illetve a feladatot ellátó önkormányzattal.

(4) Az alapelőirányzat összege év közben — kormányrendeletben meghatározott eljárási rend szerint — a feladatok, illetve a finanszírozási rend változása, a központi kezelésre tervezett keretek lebontása vagy külön megállapodás szerint módosítható.

(5) A T. Alap kezelője — kormányrendeletben szabályozott módon — megállapodhat az állami egészségügyi szolgálat szakellátást végző intézményével abban, hogy a gyógyító-megelőző ellátásokért és szolgáltatásokért a teljesítményfinanszírozási elvek szerint jár térítés. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerint megállapított előirányzatot az e szolgáltatásokra eső résszel csökkenteni kell. A teljesítményarányos finanszírozás elszámolásának rendjét a T. Alap kezelője határozza meg.

13. § A T. Alap kezelője az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság egyetértésével gyógyító-megelőző szakellátásra, e körbe tartozó egészségügyi szolgáltatásokra a 12. §-ban említett intézményeken túl — kormányrendeletben szabályozott módon — megállapodást köthet egyházzal, alapítvánnyal, egészségügyi vállalkozással és magángyakorlatot folytató orvossal.

14. § (1) A T. Alap kezelője a háziorvosi szolgáltatások finanszírozása során kormányrendeletben meghatározott módon, mértékben köteles figyelembe venni

a) az ellátott lakosok számát és korösszetételét;

b) a háziorvos szakképzettségét;

c) az ellátott terület településszerkezeti adottságait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozás szerződés alapján történik, amelynek főbb szabályait — ideértve a T. Alap kezelőjének szerződéses kötelezettségét is — kormányrendelet állapítja meg.

(3) Amennyiben a háziorvosi szolgálatot a települési önkormányzat működteti, vagy ha az az egyesített egészségügyi intézmény részeként működik (integráció), akkor a T. Alap kezelője a fenntartó önkormányzattal, illetve az intézménnyel köt szerződést a háziorvosi szolgálat finanszírozására az általános feltételek mellett. A szerződés keretében kapott összeget az önkormányzat, illetve az intézmény köteles más pénzeszközeitől elkülönítetten, külön bankszámlán kezelni, és azt csak a szolgálat céljaira használhatja fel.

15. § A T. Alap kezelője háziorvosi szolgáltatásra — kormányrendeletben meghatározott területi létszámhatárok között — külön jogszabályban előírt hatósági engedéllyel rendelkező magángyakorlatot folytató orvossal és egészségügyi vállalkozóval is köthet szolgáltatás finanszírozására szerződést, ha rendelője megfelel az állami egészségügyi szolgálat háziorvosi rendelőjére vonatkozó szakmai, műszaki előírásoknak.

16. § A T. Alap kezelője jogosult ellenőrizni az E. Alapból finanszírozott szolgáltatások teljesítését, indokoltságát, valamint a szolgáltatást nyújtó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését.

17. § A T. Alapból 1991. évben a gyógyító-megelőző ellátás keretében kapott támogatást az önkormányzatok, illetve központi fejezetek nem vonhatják el.

18. § A 12. § (2) bekezdésében szereplő bérautomatizmuson felül 1195 millió forintot a háziorvosi rendszer teljesítményfinanszírozására lehet felhasználni.

Átmenetileg a Társadalombiztosítási Alapól finanszírozott ellátások

19. § (1) Az AT. 1. §-ának (2) bekezdése alapján átmenetileg a T. Alapból finanszírozott ellátások kiadásainak előirányzata 41 200 millió forint. Ebből a központi intézkedésekre 4510 millió forint fordítható. A központi intézkedési keretből a nyugdíjszerű ellátások 2870 millió forinttal, a gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély együttesen 1000 millió forinttal, az anyasági segély és a temetési segély együttesen 640 millió forinttal részesednek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiadások fedezetéhez a Ny. Alap 22 284 millió forinttal, az E. Alap 18 916 millió forinttal járul hozzá. Ez az alapok bevételi főösszegei 7,93%-ának felel meg.

(3) Az esedékessé vált kifizetéseket akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az (1)—(2) bekezdésben meghatározott előirányzat fölé emelkednek a kiadások.

(4) Átmenetileg a T. Alapból finanszírozott ellátások kiadásainak főbb jogcímek szerinti részletezését a törvény 8. számú melléklete tartalmazza.

Működési költségvetés

20. § (1)⁹ A működési költségvetés 1992. évi bevétele 8469 millió forint, kiadása 8173 millió forint, egyenlege 296 millió forint. A működési költségvetés mérlegét a törvény 9. számú melléklete tartalmazza.

(2) A bevételekből 7795 millió forint (92,0%), a Ny. Alapból származó 4216 millió forint, valamint az E. Alapból származó 3579 millió forint hozzájárulás együttes összege; 100 millió forint (1,2%) a társadalombiztosítás alaptevékenységen kívül folytatott tevékenységének működési, ár- és díjbevétele; 500 millió forint (5,9%) a nem T. Alapból finanszírozott ellátások folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások állami költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által történő megtérítése; 74 millió forint (0,9%) a T. Alap kezelője — mint központi államigazgatási szerv — területi szerveire kiterjedő 1992. évi központi bérintézkedés 1992. évi kiadásainak fedezetére biztosított központi költségvetési forrásátadásból származó bevétel.

(3) A kiadásból a folyamatos működés előirányzata 5249 millió forint, mely a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvény 27. §-ával létrehozott felügyelő bizottságok működésével kapcsolatos költségekre 10 millió forintos előirányzatot tartalmaz. A fejlesztési előirányzat 2924 millió forint, ebből a beruházási célú kiadások előirányzata 1942 millió forint.

(4) Az 1991. évi III. törvény módosításáról szóló 1991. évi LXXIV. törvény 7. §-ában előírt tartalék-visszapótlásra előirányzott összeg 1086 millió forint. Ebből 800 millió forint a beruházási célú kiadások előirányzatán belül szereplő — a társadalombiztosítási apparátus elhelyezésének javítását szolgáló — építési beruházás 1992. évi ráfordításaira használható fel. A visszapótlás fennmaradó összege a működési költségvetés 1992. évi egyenlegében jelenik meg.

Vegyes rendelkezések

21. § (1) A nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot figyelembe vevő emelésére [a TT. 13. §-a és a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 14. §-a] a 7. § (1) bekezdésében, a 10. § (3) bekezdésében és a 19. § (1) bekezdésében meghatározott összkiadási előirányzatból együttesen 400 millió forint fordítható.

(2) A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 17. § (7) bekezdésében meghatározott keretösszegben 1992. január 1-jétől az állami költségvetés által — azt megelőzően a T. Alapból — finanszírozott ellátásokat és azok kiadási előirányzatait a törvény 10. számú melléklete tartalmazza. E kiadások 1992-től nem részei a T. Alap költségvetésének.

(3) A Magyar Köztársaság 1992. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 18. § (2) bekezdése a következőképpen módosul:

,,(2) Ha a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésében az átmenetileg a Társadalombiztosítási Alapból finanszírozott ellátások tényleges kiadásai a jogosultak számának növekedése vagy valamely központi intézkedés miatt meghaladja a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről hozott törvényben jóváhagyott előirányzatot, akkor a különbözetet a központi költségvetés a Társadalombiztosítási Alapnak megtéríti. Ha a fizetési kötelezettség teljesítésére még az 1992-es költségvetési évben kerül sor, akkor az a központi költségvetés általános tartalékát terheli.''

(4)¹⁰ Az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. december 31. napjáig legalább 55 milliárd forint legfeljebb azonban 65 milliárd forint értékű vagyonjuttatásban részesül.

22. §¹¹ (1) Az AT. 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

,,(1) A Társadalombiztosítási Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartás része; önálló pénzalap, amely a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel

a) az öregségi nyugdíj, a hozzátartozói nyugellátások [a b) pontban felsoroltak kivételével], az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti nyugellátása, valamint

b) a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek rokkantsági nyugdíja — a temetési segély kivételével —, baleseti ellátása (ideértve a hozzátartozói baleseti nyugellátásokat és a rokkantság miatt megállapított hozzátartozói nyugellátásokat is), a gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártalanítási járadék, útiköltségtérítés, segélyek)

fedezetére szolgál.''

,,(2) Átmenetileg — az állami költségvetés helyett — az Alap biztosít fedezetet a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, anyasági segély, temetési segély, öregségi és növelt összegű öregségi járadék, a munkaképtelenségi és növelt összegű munkaképtelenségi járadék, az özvegyi és növelt összegű özvegyi járadék, a saját jogú nyugellátáshoz megállapított házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék, a megváltozott munkaképességű dolgozók átmeneti járadéka, rendszeres szociális járadéka és a cukorbetegek támogatása kiadásaira is.''

(2) Az AT. 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

,,2. § (1) Az Alap bevételei:

a) a járulékbevétel (munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék, munkáltatói egészségbiztosítási járulék, egyéni nyugdíjjárulék, egyéni egészségbiztosítási járulék, egyéb járulék);

b) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel;

c) az állami, önkormányzati hozzájárulás;

d) az Alap pénzügyi tevékenységéből — ideértve a társadalombiztosítás részére ingyenesen átadott vagyon külön törvény szerinti hasznosítását is — származó bevétel.

(2) Nem minősül az Alap bevételének a társadalombiztosítás által folyósított, az állami költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások, ellátásrészek kiadásának megtérítése.''

(3) Az AT. 3. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,3. § (1) Az Alapból teljesíthető kiadások:

a) az 1. §-ban meghatározott feladatok finanszírozása;

b) az a) pont szerinti finanszírozással összefüggésben felmerült bankköltség és postaköltség;

c) a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját — a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvény alapján — megillető költségtérítés, amely az 1. § (1) bekezdésében felsorolt ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-a;

d) az Alap pénzügyi tevékenységének költségei;

e) a működési költségvetéshez történő hozzájárulás;

f) külön törvényben meghatározott egyéb kiadás.

(2) Nem minősül az Alap kiadásának a társadalombiztosítás által folyósított, az állami költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások, ellátásrészek kiadása.''

(4) Az AT. 3/A. §-nak helyébe a következő rendelkezés lép:

,,3/A. § (1) A 6. §-ban meghatározott alapok működtetésével, kezelésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása közösen a működési költségvetés keretében történik.

(2) A működési költségvetés bevétele:

a) az Alap kamat- és egyéb hozambevételekkel csökkentett összes bevételei 1,5%-ának megfelelő összeg;

b) a társadalombiztosítási szervezet vállalkozásából eredő működési ár- és díjbevétel, a működési vagyon hasznosításából, a működési költségvetés átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséből származó bevétel, valamint a nem az Alapból finanszírozott ellátások folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások állami költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által történő megtérítése.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti összeget folymatosan — közvetlenül a bevétel beérkezését követően — a működési költségvetésnek át kell utalni.

(4) A működési költségvetést terhelik az ügyvitel bér- és dologi ráfordításai, a beruházási költségek, valamint a közvetlenül a működési költségvetésbe kerülő bevételek elérése érdekében teljesített ráfordítások.

(5) Működési célú kiadás legfeljebb a működési költségvetésben rendelkezésre álló összeg erejéig teljesíthető.

(6) A mérlegzárást követően a működési költségvetésben megtakarított összeg a következő évre átvihető és felhasználható.

(7) Az Alap kezelője a működési költségvetés címeinek az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott előirányzataitól — az (1)—(6) bekezdések rendelkezéseinek keretei között — eltérhet.''

(5) Az AT. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

,,5. § (1) Az Alap éves költségvetéséről és annak végrehajtásáról az Országgyűlés törvényt alkot.

(2) Az Alapot a Nyugdíjbiztosítási Felügyelő Bizottság és az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: Felügyelő Bizottságok) irányításával az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság kezeli. Ennek keretében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az 1991. évi LXXXIV. tövény nem utal más szerv hatáskörébe, továbbá, amelyeket a döntési jogkörrel rendelkező szerv — ügyrendjében — rá átruház. Az Alap kezelője javaslatokat dolgoz ki és terjeszt elő a döntési jogkörrel rendelkező szervhez az e jogkörbe tartozó kérdésekben. Tanácskozási joggal részt vesz e szervnek az Alapot érintő kérdésekben döntést hozó ülésein.

(3) Az Alap kezelője az Alap ellátási kötelezettségeinek a teljesítése érdekében az azonnali döntést igénylő kérdésekben (az ellátások kifizethetőségét, a napi likviditást biztosító hitelfelvétel) köteles eljárni.

(4) A Felügyelő Bizottságok a (2) bekezdésben meghatározott irányítási jogkörüket a működési költségvetés, a 6. §-ban meghatározott alapok költségvetésében meg nem jelenő bevételek, illetve kiadások, továbbá az ezen alapok által közösen finanszírozott ellátások és feladatok tekintetében együttesen gyakorolják. A közös döntésekhez a Felügyelő Bizottságok 6—6 tagjának egyetértő szavazata szükséges.

(5) A Felügyelő Bizottságok a közös döntéseikhez szükséges ügyrendet együttesen állapítják meg.''

(6) Az AT. a következő 6—12. §-okkal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 6. § számozása 13. §-ra változik:

,,6. § (1) Az Alap két különálló alapból

a) a Nyugdíjbiztosítási Alapból és

b) az Egészségbiztosítási Alapból

(a továbiakban: alapok) tevődik össze.

(2) Az alapok e törvény rendelkezéseinek keretei között önállóan gazdálkodnak. Ennek során

a) a 8—9. §-ban meghatározott bevételeik keletkeznek, az ott megjelölt kiadásokat teljesítik, továbbá a bevételek és kiadások egyenlegeként bevételi vagy kiadási többletet mutatnak ki;

b) a bevételi többletből, illetve a közvetlenül tartalékolási célra meghatározott bevételekből a 10. §-ban meghatározott tartalékokat képezik, illetve használják fel;

c) az Alap költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény keretében önálló költségvetést képeznek.

(3) Az alapok bevételi többlete nem vonható el.

(4) Az alapok pénzeszközei, tartalékai az alapok között csak törvényi rendelkezés alapján csoportosíthatók át.

7. § (1) A 6. §-ban meghatározott alapok

a) az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ellátások kiadásainak fedezetéhez bevételi főösszegeik arányában;

b) a működési költségvetés bevételeihez — a kamat- és egyéb hozambevételt nem tartalmazó — bevételi főösszegük 1,5%-ával;

c) a közöttük tételesen fel nem osztható egyéb kiadások fedezetéhez bevételi főösszegeik arányában

közösen járulnak hozzá.

(2) Az alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeni ellátásokkal arányos járulékátcsoportosítást eszközölnek. Ennek során

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap — az (1) bekezdés szerinti kiadásokat nem tartalmazó — kiadási főösszegének a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások fedezetére meghatározott;

b) az Egészségbiztosítási Alap — az (1) bekezdés szerinti kiadásokat nem tartalmazó — pénzbeni ellátási kiadásainak a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai fedezetére meghatározott

járulékmérték szerinti százalékát utalja át.

8. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ellátások fedezetére szolgál. Ezen felül a 7. § (1) bekezdésében megjelölt hozzájárulások teljesítésére használható fel.

(2) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a) a 7. § (2) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítással korrigált — az Alaphoz befolyt munkáltatói járulékok 55,68%-ának, valamint egyéni járulékok 60,00%-ának a Nyugdíjbiztosíási Alap részére történő átutalásával realizálódó — munkáltatói és egyéni nyugdíjjárulék;

b) az Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételének — ide nem értve a közgyógyellátási megtérítés, baleseti megtérítés és kártalanítás összegét —, valamint, eltérő rendelkezés hiányában, az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 55,98%-a;

c) az állami hozzájárulás;

d) a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységéből származó bevétel.

9. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellátások fedezetére szolgál. Ezen felül a 7. § (1) bekezdésében megjelölt hozzájárulásra, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés finanszírozására használható fel.

(2) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a) a 7. § (2) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítással korrigált — az Alaphoz befolyt munkáltatói járulékok 44,32%-nak, valamint egyéni járulékok 40,00%-ának az Egészségbiztosítási Alap részére történő átutalásával realizálódó — munkáltatói és egyéni egészségbiztosítási járulék;

b) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben meghatározott személyek egészségbiztosítására az állami költségvetés által fizetett egészségbiztosítási járulék;

c) az Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételei közül

a közgyógyellátási megtérítés, a baleseti megtérítés és kártalanítás összege teljes egészében,

az egyéb tételek, valamint — eltérő rendelekezés hiányában — az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 44,02%-a;

d) az állami, önkormányzati hozzájárulás;

e) az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységéből származó bevétel.

10. § (1) A 6. §-ban meghatározott alapok bevételi többletéből a következő alapok képezhetők, illetve növelhetők:

a) likviditási tartalék;

b) befektetések hozama tartalék;

c) tartósan befektetett pénzügyi eszközök.

(2) A 6. §-ban meghatározott alapok részére vissztehermentesen átadott vagyont az alapok e célra létrehozott vagyonalapjába kell helyezni. A vagyonalapra az e törvény által a tartósan befektetett pénzügyi eszközökre vonatkozóan meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a vagyonalap pénzügyi eszközeinek nettó hozama közvetlenül a vagyonalapot növeli.

(3) Az Alap követelései fejében az adós által felajánlott vagyont — ha azt az Alap kezelője elfogadja — külön e célra létrehozott tartalékalapba kell helyezni. Az elfogadás tulajdonszerzésnek minősül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. Az átvett vagyon felhasználásáról az Országgyűlés dönt.

11. § (1) A likviditási tartalékot a 6. §-ban meghatározott mindkét Alap mindenkori éves kiadási főösszege 6%-ának megfelelő mértékig köteles képezni. A likviditási tartalékot az előírt szintre az 1992. évi mérlegzárásnál fel kell tölteni.

(2) A likviditási tartalék tartósan nem köthető le.

(3) A tartósan befektetett pénzügyi eszközök nettó hozama kizárólag a tartós befektetések növelésére fordítható. A tartós lekötés megvalósításáig a nettó hozamot a befektetések hozama tartalékba kell helyezni.

(4) A 6. §-ban meghatározott alapok tartósan lekötött eszközeinek felhasználásáról az Országgyűlés dönt.

12. § (1) A likviditási tartalékban és a működési költségvetésben rendelkezésre álló átmenetileg szabad pénzeszközök, valamint a befektetések hozama tartalék pénzeszközei felhasználhatók rövid lejáratú pénzpiaci műveletek (pl. kincstárjegyvásárlás) lebonyolítására.

(2) A likviditási tartalékban rendelkezésre álló átmenetileg szabad pénzeszközök, továbbá a befektetések hozama tartalék pénzeszközei rövid lejáratú befektetése nettó hozamának és a felvett hitelek miatt felmerült bankköltségeknek a különbözetéből kiadásokat teljesíteni az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott feltételek szerint lehet. A fennmaradó összeget a likviditási tartalék előírt mértékű feltöltésére, ezt követően a befektetések hozama tartalék növelésére kell felhasználni.''

23. § Felhatalmazást kap a Kormány a 12—13. §-okban megjelölt szabályok megalkotására, továbbá az egészségügyi alapellátásra vonatkozó 14. § (2) bekezdésében, valamint a 15. §-ban említett szerződéskötés feltételeinek meghatározására, a finanszírozás részletes szabályainak megállapítására, valamint a 18. § szerint tartalékolt összeg felhasználási szabályainak megállapítására.

24. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján, 14. §-a pedig 1992. április 1-jén lép hatályba. Eddig a időpontig a 14. §-ban megjelölt szolgálatok finanszírozásában is a 12. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A törvény rendelkezéseit — eltérő rendelkezés hiányában — az 1992-es pénzügyi év egészére utaló előírásokként kell értelmezni.

(3) E törvény hatálybalépésének napjával hatályát veszti — a 3. § kivételével — a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről szóló 1991. évi XCIII. törvény, valamint az AT. 4., 4/A. és 4/B. §-a.

1. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez¹²

A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi összevont költségvetési mérlege

Megnevezés	1991. évi várható	1992. évi előirányzat
Megnevezés	millió forintban
BEVÉTELEK
1. Járulékbevételek	410 165	500 650
2. A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek	21 620	17 040
ebből: nyugdíjmegtérítések	7 800	—
3. Vagyonból származó bevétel	—	1 880
4. A társadalombiztosítás kamat- és egyéb hozambevételei	6 970	8 000
5. A gyógyszertérítési díjemelés elhalasztása miatti megtérítés	867	—
6.** Központi költségvetési forrásátadás központi bérintézkedésre	—	1 660
Bevételek összesen:	439 622	529 230**
KIADÁSOK
1. Nyugellátás	263 780	307 780
ebből: megtérítendő kiadások	8 000	—
2. Anyasági ellátások	23 770	28 900
3. Táppénz	28 700	29 100
4. Gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-támogatás	*39 000	31 000
5. Gyógyító-megelőző ellátások	*89 135	112 260**
6. Egyéb ellátások	2 600	2 420
7. Ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadások (bankköltség, postaköltség)	800	1 250
8. Kifizetőhely részére költségtérítés	—	275
9. Biztosítási képviselők választásának költségei	—	500
Ellátások összesen:	447 785	513 485**
Működési kiadások fedezetére	4 327	7 795
A kamat- és egyéb hozambevételek tartalékba helyezése	6 500	7 670
Ifjúsági és szabadidő sporttevékenység támogatása	—	250
Alkoholizmus elleni prevenció támogatása	—	30
Kiadások összesen:**	458 612	529 230**
* Az egészségügyi intézmények teljes áras gyógyszer-finanszírozásra való 1991. november 1-jei áttérésével összefüggésben végrehajtott 1000 millió forintos átcsoportosítás (a 4. sorból az 5. sorba) figyelembevételével.
** Az 1992: LXVII. törvény 9. §-ával kiegészített, illetve módosított szöveg.

2. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez

A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek

Megnevezés	1991. évi várható	1992. évi előirányzat
Megnevezés	millió forintban
Késedelmi pótlék és bírság	12 800	15 800
Foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazás kiadásainak megtérítése	5 500	—
Politikai rehabilitációval összefüggő nyugdíjkiegészítések megtérítése	2 300	—
Közgyógyellátási kiadások megtérítése	230	280
Baleseti megtérítés, kártalanítás	590	720
Egyéb bevételek (jogalap nélkül kifizetett összegek visszatérítése stb.)	200	240
Összesen:	21 620	17 040

3. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez

A Társadalombiztosítási Alap kamat- és egyéb hozambevételei

		(millió forintban)
Megnevezés	1991. évi várható	1992. évi előirányzat

Lakásalap fedezeti kötvény kamata	2 807	3 400
Részvények osztaléka	173	190
Rövid lejáratú befektetések hozama	490	410
Kamattérítés (az 1990. I—III. havi családi pótlék finanszírozással összefüggésben)	3 500	4 000
Összesen:	6 970	8 000

4. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1992. évi költségvetési mérlege

	(millió forintban)
Megnevezés	1992. évi előirányzat

BEVÉTELEK
Járulékbevételek	281 391
ebből: munkáltatói nyugdíjjárulék befizetések	224 811
egyéni nyugdíjjárulék befizetések	56 580
A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek	8 980
ebből: késedelmi pótlék és bírság	8 845
egyéb bevételek	135
Vagyonból származó bevételek	1 052
Befizetések összesen:	291 423
Alapok közötti elszámolások egyenlege	—10 404
ebből: pézbeni egészségbiztosítási ellátások után térített nyugdíjjárulék	22 112
nyugdíjkiadások után fizetendő járulék az Egészségbiztosítási Alapnak	—32 516
Bevételek összesen:	281 019

KIADÁSOK
Nyugdíjkiadás	253 600
Az alapok által közösen fedezett kiadásokhoz való hozzájárulás	27 419
ebből: átmenetileg finanszírozott ellátások	22 284
működési költségvetés	4 216
egyéb kiadások	649
biztosítási képviselőválasztás kiadásai	270
Kiadások összesen:	281 019

5. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez¹³

Az Egészségbiztosítási Alap 1992. évi költségvetési mérlege

Megnevezés	1992. évi előirányzat millió forintban
BEVÉTELEK
Járulékbevételek	219 259
ebből: munkáltatói egészségbiztosítási járulék befizetések	178 939
egyéni egészségbiztosítási járulék befizetések	37 720
az állami költségvetés által fizetett járulék	2 600
A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek	8 060
ebből: késedelmi pótlék és bírság	6 955
közgyógyellátási kiadások megtérítése	280
baleseti megtérítés, kártalanítás	720
egyéb bevételek	105
Vagyonból származó bevételek	828
Központi költségvetési forrásátadás központi bérintézkedésre*	1 660
Befizetések összesen:	229 807*
Alapok közötti elszámolások egyenlege	10 404
ebből: nyugdíjkiadás után fizetendő járulék az Egészségbiztosítási Alapnak	32 516
pénzbeni egészségbiztosítási ellátások után fizetendő nyugdíjjárulék	—22 112
Bevételek összesen:	240 211*
KIADÁSOK
Nyugdíjkiadás (rokkantsági, baleseti nyugdíjak)	35 900
Terhességi-gyermekágyi segély	6 500
Táppénz	29 100
Gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-támogatás	31 000
Gyógyító-megelőző ellátások	112 260*
Egyéb betegségi ellátások	1 900
Kifizetőhelyek részére költségtérítés	275
Az alapok által közösen fedezett kiadásokhoz való hozzájárulás	23 276
ebből: átmenetileg finanszírozott ellátások	18 916
működési költségvetés	3 579
egyéb kiadások	551
biztosítási képviselőválasztás kiadásai	230
Kiadások összesen:	240 211*
* Módosította az 1992: LXVII. törvény 10. §-a.

6. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez

A gyógyító-megelőző ellátások Társadalombiztosítási Alap által
finanszírozott szolgáltatásai

817—1 Gyógyító-megelőző ellátás (nagyjavítások, beruházások nélkül)

817—11 Egészségügyi alapellátás (EÁOR: 8211)

817—11—01 Körzeti egészségügyi ellátás

—02 Körzeti gyermekorvosi ellátás

—03 Ifjúsági egészségügyi ellátás

—04 Községi (körzeti) fogorvosi ellátás

—05 Üzemegészségügyi ellátás

—06 Központi körzeti orvosi, körzeti gyermekorvosi ügyeleti ellátás

—07 Anya-, csecsemő-, gyermekvédelmi tanácsadás

817—11—99 Egyéb alapellátás jellegű szolgáltatások

817—12 Járóbeteg szakellátás (EÁOR: 8212)

817—12—01 Szakorvosi rendelés

—02 Járóbeteg szakgondozás

—03 Szervezett többirányú lakossági szűrés

—04 Fogászati szakrendelés

—05 Anya-, csecsemő-, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos szakorvosi feladatok

—06 Járóbetegek kórházi és klinikai ellátása

817—12—99 Egyéb járóbeteg szakellátás jellegű szolgáltatás

817—13 Fekvőbeteg-ellátás (EÁOR: 8213)

817—13—01 Klinikai fekvőbeteg-ellátás

—02 Aktív kórházi fekvőbeteg-ellátás

—03 Rehabilitációs, illetve szanatóriumi fekvőbeteg-ellátás

—04 Krónikus kórházi fekvőbeteg-ellátás

817—13—99 Egyéb fekvőbeteg-ellátás jellegű szolgáltatás

817—14 Mentőszolgálat (EÁOR: 8214)

817—14—01 Azonnal végrehajtandó mentőfeladat

817—14—99 Egyéb mentőfeladat

817—19 Egyéb gyógyító-megelőző ellátás (EÁOR: 8219)

817—19—01 Vérellátás

—02 Gyógyító célú foglalkoztatás

817—19—99 Gyógyító-megelőző egyéb ellátás

7. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez¹⁴

A gyógyító-megelőző intézmények és szolgáltatások 1992. évi előirányzatai

Megnevezés	Előirányzat millió forintban
I. 1991. évi eredeti előirányzat:	88 135
II. Szintrehozások
1. 1991. évben belépett fejlesztések	1 600
2. 1991. évi bérpolitikai int. (1. hó)	350
3. 1991. évi bérautomatizmus	750
4. Gyógyfürdő	300
5. Csípőprotézis	200
Szintrehozások összesen:	3 200
1991. évi szintrehozott báziselőirányzat:	91 335
III. Automatizmusok
1. Bérautomatizmus (10%)	5 243
2. Dologi automatizmus (5%)	2 002
Automatizmusok összesen:	7 245
IV. 1992. évi szerkezeti változások
1. Gyógyszer teljesáras beszerzés	6 000
2. Szolidaritási járulék	2 225
3. 1% járulékemelés és a betegszabadság hatása	500
Szerkezeti változás összesen:	8 725
1992. évi alapelőirányzat:	107 305
V. Háziorvosi rendszer teljesítményfinanszírozása	2 295
ebből: a bér- és bérjellegű előirányzatra féléves szinten számított 5%	1 195
VI. Belépő beruházások többlete, egyes hiánypótló fejlesztések	1 000
VII.* 1992. évi központi bérintézkedés 1992. évi kihatása	1 660
1992. évi előirányzat:	112 260*
Megjegyzés: A háziorvosi rendszer teljesítmény finanszírozására az eredeti előirányzatból központi kezelésű keret felhasználásával összesen 2600 millió Ft áll rendelkezésre.
* Az 1992: LXVII. törvény 11. §-ával kiegészített, illetve módosított szöveg.

A központi fejezetek 1991. évi báziselőirányzatai

		(millió forintban)
Fejezet	Támogatási előirányzat	Béralap a támogatási előirányzatból
Népjóléti Minisztérium	16 145	6 453
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium	1 849	851
Belügyminisztérium	784	327
Honvédelmi Minisztérium	2 076	987
Igazságügyi Minisztérium	233	111
Megjegyzés: a báziselőirányzat nem tartalmazza
— a vér- és vérkészítmények támogatását,
— a csípőizületi protézis beszerzését, ,
— a vesekőzúzás díját,

mivel ezek a tényleges teljesítmények alapján kerülnek elszámolásra, illetve az egyszeri jelleggel biztosított támogatási összegeket.

8. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez

Az átmenetileg a Társadalombiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadási előirányzatai

	(millió forintban)
Megnevezés	1992. évi előirányzat
Házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék a nyugellátásokhoz	6 000
Mezőgazdasági járadékok	6 000
Megváltozott munkaképességűek járadékai és egyéb	6 280
Anyasági segély	1 140
Gyermekgondozási díj	14 640
Gyermekgondozási segély	6 620
Temetési segély	520
Összesen:	41 200

9. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez¹⁵

A működési költségvetés mérlege

Megnevezés	1992. évi előirányzat millió forintban
BEVÉTELEK
A Társadalombiztosítási Alapból a működési kiadásokra átvett pénzeszköz	7 795
Működési-, ár- és díjbevétel	100
Családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak megtérítése (az ellátási kiadás 0,5%-a)	500
Központi költségvetési forrásátadás központi bérintézkedésre*	74
Bevétel összesen:	8 469*
KIADÁSOK
Bér	2 068*
Dologi	2 681*
Családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásai	500
Alapelőirányzat	5 249*
Fejlesztés	2 924
— Igazgatóságok működési többlete és beruházási előirányzata	1 821
— TB információs rendszer fejlesztése	796
— Behajtási szervezet létrehozása	104
— TB fiókok kialakítása	203
Kiadások összesen:	8 173*
Megtakarítás:	296
* Módosította az 1992: LXVII. törvény 12. §-a

10. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez

1992. évtől az állami költségvetésből finanszírozott ellátások

	(millió forintban)
Megnevezés	1992. évi előirányzat
Lakbérhozzájárulás és -támogatás	340
Vakok személyi járadéka	1 350
Rokkantsági járadék	700
Hadigondozotti ellátások	270
Egyházak támogatása	50
Egészségkárosodási járadék	10
Katonai családi segély	200
Megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése	680
Összesen:	3 600

A rendszeres kompenzálásokkal érintett ellátások 1992. évi kiadási előirányzata 370 millió forint 1992. évi intézkedési keretet tartalmaz.

A törvényt az Országgyűlés az 1992. február 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1992. március 9. Utóbb a törvényt az 1999: LXI. törvény 1. §-a, illetve melléklete hatályon kívül helyezte 1999. június 24. napjával.

Az 1992: LXVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

Az 1992: LXVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴

Az 1992: LXVII. törvény 3. §-a iktatta be.

⁵

Az 1992: LXVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

⁶

Az 1992: LXVII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

⁷

A (4) bekezdést beiktatta és a korábbi (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatta az 1992: LXVII. törvény 6. §-a.

⁸

Az 1992: LXVII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.