Kifejezéskereső
107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet
a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról és térítésük módjáról
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) módosításáról és kiegészítéséről szóló 1992. évi IX. törvény 49. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
A biztosított által részleges térítési díj ellenében
igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
1. §
(1) A biztosított, valamint a T. 118. § (1) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra, illetve a T. 118. § (2) bekezdése szerint baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy (a továbbiakban együtt: biztosított) térítési díj fizetése mellett jogosult a következő egészségügyi szolgáltatásokra, amennyiben az egészségügyi intézmény (a továbbiakban: intézmény) az egészségügyi szolgáltatás nyújtását vállalja:
a) krónikus megbetegedése esetén orvosi beutaló alapján szanatóriumi ellátásra, ha a szanatóriumi kezeléstől funkcionális állapotjavulás nem várható, valamint nem szolgálja az állapotromlás megelőzését;
b) orvosi beutalóval igénybe vett vizsgálatra és gyógykezelésre saját kezdeményezésre a beutalás szakmai rendjétől eltérő szakkonzílium és fekvőbeteg-ellátó intézmény keretein belül;
c) egészségügyi intézmény tartós ápolásra kijelölt részlege által nyújtott nem egészségügyi ellátásra, ha a tartós ápolásra nem orvosi indikáció alapján kerül sor;
d) a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszközöktől eltérő, orvosi ajánlás szerinti fogpótlásokra és fogszabályozó készülékekre.
(2) A fizetendő térítési díj mértékét az intézmény vezetője állapítja meg a fenntartó szerv egyidejű tájékoztatásával az alábbiak szerint:
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás igénybevételénél az étkezés költségei alapján 1993. január 1-jétől a térítési díj megállapításánál a hotelszolgáltatás költségeit is figyelembe kell venni;
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás igénybevételénél a felhasznált anyagok, eszközök költségei, illetve a végzett munkáért kifizetett munkadíj alapján.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatásért fizetendő térítési díj alapja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1 napra eső összege, amelytől az intézmény vezetői — a fenntartó szerv jóváhagyásával — 50%-kal eltérhetnek.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásért a külön jogszabályban megállapított térítési díjat kell fizetni.
A biztosított által is csak teljes térítés mellett
igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások
2. §
(1) A biztosított — amennyiben az intézmény az egészségügyi szolgáltatás nyújtását vállalja — a szolgáltatás teljes költségének megtérítése mellett veheti igénybe, az egészségbiztosítás által nem finanszírozott szolgáltatásokat. Így különösen
a) orvosi beutaló nélkül — az azonnali beavatkozást nem igénylő ellátás kivételével — saját kezdeményezésére vizsgálatot, illetve vizsgálat vagy gyógykezelés céljából szakkonzíliumot, fekvőbeteg-ellátó intézményt és szanatóriumot;
b) esztétikai — nem rekonstrukciós célú — plasztikai sebészeti eljárásokat;
c) az orvosi indikáció nélküli porcelán, nemesfém és egyéb magasköltségű fogpótlásokat;
d) orvosi javaslathoz nem kötött gyógyfürdő-szolgáltatást;
e) nem orvosi indikációra végzett meddővé tételt;
f) negyedik és minden további alkalommal mesterséges megtermékenyítést;
g) az egy naptári éven belül orvosi beutalóval igénybe vett, 4 hetet meghaladó szanatóriumi ellátást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatások igénybevételéért fizetendő térítés mértékét az intézmény vezetője állapítja meg a fenntartó szerv egyidejű tájékoztatásával. Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások térítési díja mértékének megállapításánál a felhasznált anyagok, eszközök költségeit, illetve a végzett munkáért kifizetett munkadíj összegét kell figyelembe venni.
3. §
(1) A jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek által kezdeményezett, valamint a biztosított által igénybe vett alábbi egészségügyi szolgáltatások csak térítés mellett vehetők igénybe:
a) orvosszakértői vizsgálat és szakvélemény adása, kivéve, ha azt társadalombiztosítási ellátásra, szociális juttatásra vagy kedvezményre való jogosultság megállapítása céljából jogszabály előírja, így térítésmentes különösen:
aa) a keresőképtelenség,
ab) a mozgáskorlátozottság tényének, mértékének,
ac) a vakság tényének,
ad) személyi jövedelemadó kedvezmény igénybevétele céljából a súlyos fogyatékosság tényének,
ae) magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság,
af) a munkaképességcsökkenés tényének
megállapítása, továbbá
ag) a tankötelezettséggel, illetve az iskolai oktatással és a szakképzéssel összefüggő vizsgálatok elvégzése;
b) orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálat, kivéve a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981. (III. 31.) EüM rendelet szerinti vizsgálatokat;
c) vérvétel véralkohol-vizsgálathoz;
d) látlelet készítése;
e) részeg személy detoxikálása;
f) részeg személy kijózanító állomásra mentővel történő szállítása.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások igénybevételéért — (3) bekezdés kivételével — a melléklet szerinti térítést kell fizetni.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt, de a mellékletben nem említett szolgáltatásokért fizetendő térítés mértékét — ha jogszabály másként nem rendelkezik — az intézmény vezetője állapítja meg, a fenntartó szerv egyidejű tájékoztatásával. A térítés mértékének megállapításánál a felhasznált anyagok, eszközök költségéből a kifizetett munkadíj összegéből kell kiindulni.
(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások nyújtásához külön vizsgálatok elvégzése szükséges és az így fölmerült költségek meghaladják a melléklet szerinti térítési díjat, az intézmény kérheti többletköltségeinek megtérítését.
4. §
(1) A 3. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásokért fizetendő költségtérítést — a (2) bekezdés kivételével — a szolgáltatást igénybe vevőnek kell megfizetnie.
(2) Amennyiben a 3. § (1) bekezdése szerint egészügyi szolgáltatás hatósági megkeresésre történik, az intézmény a térítési díjról számlát ad, amelyet az ügy irataihoz kell csatolni és az ügy érdemi lezárása során kell rendezni.
Az egészségügyi szolgáltatások térítési díja fizetésének
és alkalmazásának általános szabályai
5. §
(1) A térítési díjat és a költségtérítést az intézmény bevételeként kell elszámolni.
(2) A térítési díj — az intézménnyel kötött külön megállapodás alapján — átalányszerűen is fizethető, kivéve ha a térítési díj mértékét jogszabály tételesen meghatározza.
(3) Költségvetési intézmény esetén a térítési díjból származó bevételre a ,,Közalkalmazottak jogállásáról'' szóló törvény 67. § (3) bekezdésében meghatározott illetménykiegészítés szabályait kell alkalmazni.
6. §
(1) Az alkalmazott díjszabást a megfelelő tájékoztatás érdekében a szolgáltatást nyújtó intézmény köteles nyilvánosságra hozni (kifüggeszteni).
(2) A szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény a szolgáltatás teljesítése után köteles számlát adni, amelynek tartalmaznia kell az igénybe vett szolgáltatást, és a díjszabás alapján fizetendő forintösszeget.
(3) A szolgáltatás fedezetének biztosítása érdekében az intézménynek joga van arra, hogy a szolgáltatás megkezdése előtt előleget kérjen, valamint a szolgáltatás teljesítése közben részszámlát adjon.
(4) Az állami és önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi intézmény által nyújtott szolgáltatás térítési díját a szolgáltatást igénybe vevő a számla alapján kiállított átutalási postautalványon az intézmény bankszámláját vezető pénzintézethez köteles befizetni, ha az intézmény másként nem rendelkezik. Egyéb intézmény esetén a szolgáltatás ellenértékének fizetési módját a szolgáltatást nyújtó intézmény határozza meg.
(5) Készpénzben történő díjfizetéskor a szolgáltatást nyújtó a befizetés tényéről köteles nyugtát adni.
7. §
(1) A térítési díjak megállapításának, nyilvánosságra hozatalának és befizetésének rendjét az intézmény köteles külön szabályzatba foglalni és azt fenntartójának egyidejűleg bemutatni.
(2) A szabályzatban rögzíteni kell az intézmény vezetője által megállapított térítési díj méltányossági alapon történő elengedésének, mérséklésének rendjét is.
(3) Ha az intézmény saját térítési díjtételeket nem állapít meg, a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 7. számú mellékletében meghatározott térítési díjakat alkalmazhatja.
(4) Az intézmény vezetője által megállapított térítési díj megváltoztatásakor az új térítési díjat csak az annak hatálybalépése esetén lehet alkalmazni.
(5) Amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő az intézmény által nyújtott szolgáltatás ellenértékét nem téríti meg, a felmerült költségek behajtásáról a szolgáltatást nyújtó intézmény gondoskodik.
Záró rendelkezések
8. §
A nem biztosított személy — ide nem értve az államközi egyezmény alapján járó egészségügyi ellátást — az általa igénybe vett egészségügyi szolgáltatásért térítési díjat fizet. A térítési díj mértékét az intézmény vezetője állapítja meg. A biztosított által is csak teljes térítési díj mellett igénybe vehető szolgáltatások esetén a nem biztosított által fizetendő térítési díj mértéke azonos a biztosított által fizetendő térítési díj mértékével.
9. §
(1) Ez a rendelet 1992. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a már megkezdett ellátások és szolgáltatások esetén nem kell alkalmazni. A térítési kötelezettséget az intézmény a szolgáltatás igénybevétele előtt az igénybe vevővel közölni köteles, ennek elmulasztása esetén — a jogszabályban tételesen megállapított díjak kivételével — 1993. január 1-je előtt térítési díjat nem kérhet.
(2) E rendelet alkalmazásában egészségügyi intézmény — tulajdoni formára tekintet nélkül — minden olyan jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, amely vagy aki egészségügyi szolgáltatást nyújt.
(3) Magántulajdonban lévő intézmény, illetve vállalkozó, magánorvos esetén az intézmény fenntartója alatt a tulajdonost, illetve a vállalkozót, magánorvost kell érteni.
(4) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díját meghatározza.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 61/1987. (XI. 29.) MT rendelet;
b) az egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 4/1989. (II. 17.) SZEM rendelet és az annak módosításáról szóló 24/1991. (XII. 21.) NM rendelet;
c) a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 13. § (1) bekezdése, 14. §-a, valamint 16. §-a;
d) a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatról szóló 6/1992. (III. 31.) NM rendelet 12. § (2) bekezdése;
g) az ittas személy kijózanító állomásra szállításáról szóló 2/1988. (XII. 15.) BM—SZEM együttes rendelet 12. § (4) bekezdése.
(6) Az ittasság munkahelyi ellenőrzése véralkohol-vizsgálattal című 16/1986. (XII. 17.) EüM rendelet 3. § (3) bekezdéséből a ,,díja hatszáz forint, amelyet'' szövegrész helyébe a ,,díját'' szövegrész lép.
Dr. Antall József s. k.,
miniszterelnök
Melléklet
a 107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelethez
