Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról1

2000.03.08.

A Kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 85. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

(1)2 E rendelet hatálya a népjóléti miniszter3 ágazati irányító jogkörébe tartozó szociális és egészségügyi tevékenységet, valamint a család-, gyermek- és ifjúságvédelmet ellátó állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat (a továbbiakban: munkáltató) által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak (a továbbiakban: közalkalmazott) közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységet ellátó közalkalmazottai jogviszonyára a magasabb vezető és a vezető beosztásúak körére és a megbízás feltételeire, a vezetői pótlék mértékére, a minősítésre, valamint az elméleti intézetek oktatóinak napi munkaidejéből munkahelyen eltöltendő időre vonatkozó rendelkezések tekintetében, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottra a minősítés és a napi munkaidőből a munkahelyen eltöltendő idő meghatározására vonatkozó rendelkezések tekintetében.

(3)4 Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatóknál foglalkoztatott tudományos kutatói besorolású közalkalmazottak tekintetében a 49/1993. (III. 26.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

2. §


Magasabb vezető beosztásnak minősül a felügyeletet ellátó miniszter és a helyi önkormányzat képviselő-testülete által intézményvezetésre adott megbízás.

3. §


Vezető beosztásúnak minősül a nem magasabb vezető beosztású intézményvezető és helyettese, a magasabb vezető beosztású intézményvezető helyettese, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység főosztályvezető és osztályvezető beosztású vezetője, vagy az ilyen beosztásnak megfelelő jogállású közalkalmazott.

4. §


A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízás előfeltétele a büntetlen előélet.

5. §

(1)5 Pályázati eljárás lefolytatása esetén a beosztást a Népjóléti Közlönyben is meg kell hirdetni. A pályázat benyújtásának határideje a Népjóléti Közlönyben történő megjelenéstől számított 30 nap, amennyiben jogszabály vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója ennél rövidebb határidőt nem ír elő. A határidő azonban ez esetben sem lehet 15 napnál rövidebb.

(2) A pályázatokat esetenként, a megbízó által összehívott bizottság véleményezi. A bizottság tagjai között kell lennie

a) a megbízónak vagy képviselőjének,

b) a közalkalmazotti tanács tagjának vagy közalkalmazotti képviselőnek,

c) a szakma szerint illetékes Kamara, vagy ennek hiányában az Érdekképviseleti Szövetség, illetőleg Egyesület képviselőjének.

(3) A bizottságnak a kiírt feltételeknek megfelelő pályázókat személyesen meg kell hallgatnia.

(4) A bizottságnak a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell a bizottság tagjainak a pályázók megbízására való alkalmasságára vonatkozó véleményét.

(5) A pályázati eljárást — a 6. §-ban foglaltak kivételével — a pályázat benyújtási határidejét követő 30 napon belül le kell folytatni, eredményéről valamennyi pályázót értesíteni kell.

(6) Amennyiben a pályázati eljárás során a bizottság nem talál megbízásra alkalmasnak ítélt személyt, a pályázati eljárást meg kell ismételni.

6. §

(1) Az osztályvezető főorvosi megbízás előtt a pályázati eljárást le kell folytatni. Ebben az esetben az illetékes szakmai kollégium(ok) véleményét is be kell szerezni.

(2) A pályázati eljárás lefolytatásának határideje a szakmai kollégium véleményét követő 30. nap.

7. §

(1) A közalkalmazott minősítésére — a törvény 40. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően — csak a közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére kerülhet sor.

(2) A minősítést a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül kell elkészíteni.

8. §

(1) A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen eltöltenie

a) a legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett munkahelyen dolgozó közalkalmazottnak;

b) a szakrendelőben szakrendelést ellátó orvosnak, fogorvosnak;

c) a tüdőbeteg-gondozóban, a bőr- és nemibeteggondozóban, az idegbeteggondozóban foglalkoztatott orvosnak és pszichológusnak;

d) a csecsemőosztály kondicionált részlegében gyermekápolói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, valamint

e) a gyógytornásznak, a gyógymasszőrnek és a konduktornak, logopédusnak;

f) a betegek, ápoltak oktatását, foglalkoztatását nem órarend szerint végző közalkalmazottnak.

(2) A teljes napi munkaidőből — a munkáltató rendelkezése szerint — legalább 6 órát kell a munkahelyen eltöltenie annak a közalkalmazottnak, aki teljes munkaidejében

a) a testnedvek, szövetek vételét és vizsgálatát végzi;

b) műtőben dolgozik;

c) a cytosztatikus és biológiailag aktív, valamint a rákkeltő (etilénoxid, formalin, azbeszt) anyagokkal dolgozik;

d) az endoszkópos vizsgálatokat végzi, vagy a vizsgálat elvégzésében közreműködik;

e) boncolást végez vagy a boncolásban közreműködik;

f) a bölcsődék fogyatékos gyermekek habilitációját végző speciális csoportjában dolgozik;

g) gyógyszertárak infúziós laboratóriumában dolgozik;

h) elmeszociális otthonok orvosi és ápolói munkakörében dolgozik.

9. §


Oktatói, nevelői pótszabadságra jogosító munkák köre:

a) a bölcsődei, csecsemőotthoni gondozónői;

b) a konduktori;

c) — ha az oktatói tevékenységet munkaideje nagyobb részében végzi — az egészségügyi intézmény szakoktatói, és az oktató kórházban az oktató munkára kijelölt közalkalmazotti;

d) az ápoltak, gondozottak, tanulók órarend szerinti, vagy egyéni oktatását végző közalkalmazotti


munka.

10. §6

11. §7


Az egészségügyi intézmények gyógyító és azzal összefüggő feladatainak folyamatos ellátása érdekében ügyeleti, készenléti szolgálat is szervezhető. Az ügyelet, készenlét ellátására, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy azt a betegellátáshoz kapcsolódó rendkívüli körülmény, helyzet vagy esemény teszi szükségessé, a közalkalmazott havonta hat alkalommal kötelezhető.

12. §8

(1) Ügyeletnek minősül, ha a közalkalmazott rendkívüli munkaidőben – a feladatok folyamatos ellátása érdekében – ügyeleti díj ellenében, a munkavégzés helyszínén rendelkezésre áll, elvégzi az ügyeleti és munkaköri feladatait.

(2) Azokban az intézményekben, szolgálatoknál vagy munkakörökben, ahol további műszak szervezése nem szükséges vagy nem lehetséges, de a munkakört betöltő közalkalmazott állandó jelenléte az előre nem tervezhető feladatok ellátásához indokolt, ügyeletet kell szervezni.

13. §

(1)9 Egy ügyeleti szolgálat legfeljebb a munkaidő befejezésétől a következő munkaidő kezdetéig tart, de – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – nem haladhatja meg a 18 órát.

(2) Rendkívüli esetekben, valamint a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon ellátott ügyelet időtartama legfeljebb 24 óra lehet.

(3)10 Az ügyeleti szolgálat után – a (4)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – nem jár pihenőidő.

(4) A 18 órát elérő ügyeletet közvetlenül követő munkaidőből

a) minősített ügyelet után 6 óra pihenőidőt kell,

b) csendes ügyelet, ügyelet után 4 óra pihenőidőt lehet

biztosítani.

(5) A 24 órát elérő ügyeletet közvetlenül követő munkaidőből

a) minősített ügyelet után 8 óra, illetőleg ha a közalkalmazott teljes napi munkaideje ennél rövidebb, annak megfelelő időtartamú pihenőidőt kell,

b) csendes ügyelet, ügyelet után 4 óra pihenőidőt lehet

biztosítani.

(6) A (4) bekezdésben és az (5) bekezdés b) pontjában meghatározottnál magasabb mértékű pihenőidőt kollektív szerződés állapíthat meg.

(7) Ha az ügyeleti szolgálat és az azt megszakítás nélkül követő munkanap, majd újabb ügyelet együttesen eléri a 24 órát, az ügyeletet közvetlenül követően 8 óra, illetőleg ha a közalkalmazott teljes napi munkaideje ennél rövidebb, annak megfelelő pihenőidőt kell biztosítani.

14. §11


Az ügyeleti és készenléti szolgálatra történő beosztást a tárgyhónapot megelőző hónap 20. napjáig írásban el kell készíteni és azt az érintett közalkalmazottal közölni kell. Rendkívüli esetben az előzetes beosztástól el lehet térni.

15. §

(1)12 Az ügyeleti szolgálatot az ügyelet alatti munkavégzés éves átlagos mértékére tekintettel az alábbiak szerint kell osztályozni:

a) csendes ügyelet,

b) ügyelet,

c) minősített ügyelet.

(2) Csendes ügyeletnek minősül minden olyan ügyelet, amely nem tartozik a (3), illetve (4) bekezdés szerint szabályozott esetekhez.

(3) Ügyeletnek minősül:

a) az általános és traumatológiai sebészeti osztályon;

b) az intenzív osztályon;

c) a kora- és újszülött osztályon;

d) a toxikológiai osztályon;

e) a művese osztályon;

f) a szülészeti, nőgyógyászati osztályon és

g) minden felvételes osztályon, továbbá

h) minden olyan osztályon, ahol a fenti jellegű feladatok ellátását kapcsoltan végzik, valamint

i) az alapellátásban

teljesített ügyelet.

(4) Minősített ügyeletnek kell tekinteni:

a) az anaesthesiológiai ügyeletet, továbbá

b) a traumatológiai osztályon felvételes napon;

c) a speciális sebészeti osztályokon;

d) alkoholosan intoxikált betegek ellátására kijelölt osztályon;

e) központi felvételes osztályon, valamint

f) a központi intenzív osztályon


teljesített ügyeletet.

(5)13 Kollektív szerződésben a (3) bekezdésben felsorolt ügyeleti szolgálatok minősített ügyeletként is meghatározhatóak.

(6)14 Az ügyeleti szolgálatért járó óránkénti ügyeleti díj – mint átalánydíj – mértéke az (1) bekezdésben foglalt minősítés szerint:

a) csendes ügyeletben

aa) hétköznap: az illetmény 1 órára eső összegének 55%-a,

ab) heti pihenőnapon: az illetmény 1 órára eső összegének 60%-a,

ac) munkaszüneti napon: az illetmény 1 órára eső összegének 70%-a;

b) ügyeletben

ba) hétköznap: az illetmény 1 órára eső összegének 70%-a,

bb) heti pihenőnapon: az illetmény 1 órára eső összegének 80%-a,

bc) munkaszüneti napon: az illetmény 1 órára eső összegének 90%-a;

c) minősített ügyeletben

ca) hétköznap: az illetmény 1 órára eső összegének 110%-a,

cb) heti pihenőnapon: az illetmény 1 órára eső összegének 120%-a,

cc) munkaszüneti napon: az illetmény 1 órára eső összegének 130%-a.

Kollektív szerződés az a)–c) pontokban meghatározott mértéknél magasabb ügyeleti díjat állapíthat meg.

(7) Ügyeleti díjra a vezető beosztású közalkalmazott is jogosult.

16. §

(1)15 Készenlétnek minősül, ha a közalkalmazott rendkívüli munkaidőben a feladatok folyamatos ellátása érdekében, külön díjazásért a munkavégzésre készen áll, és értesítés esetén rövid időn belül feladatai ellátása érdekében a munkavégzés helyén megjelenik.

(2) Azokban az intézményekben és szolgálatoknál vagy munkakörökben, ahol további műszak vagy ügyeleti szolgálat nem szükséges, az esetlegesen jelentkező feladat azonban szükségessé teheti a közalkalmazott behívását, készenlétet kell szervezni.

(3) A közalkalmazottat a készenlétet követően pihenőidő nem illeti meg.

(4) Ha a készenlét időtartama alatt a közalkalmazottat a munkáltatója munkára igénybeveszi (riasztja), ettől az időponttól számítva a készenlét alatti munkavégzés teljes időtartamára, a túlmunka díjazásra vonatkozó rendelkezések szerint jár ellenérték.

17. §16


Ha a készenléti idő alatt teljesített munka és az azt megszakítás nélkül követő munkanap és ügyelet összességében meghaladja a 24 órát, az ügyeletet közvetlenül követően 8 óra, illetőleg ha a közalkalmazott teljes napi munkaideje ennél rövidebb, annak megfelelő időtartamú pihenőidőt kell biztosítani.

17/A. §17 (1) Azokat a munkaköröket, amelyekben foglalkoztatott közalkalmazottak illetményét szakmai szorzó alkalmazásával kell meghatározni (Kjt. 3. számú mellékletének 5–6. sorszáma) az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben említett szakmai szorzó a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 50. §-a szerinti gyermekek átmeneti otthonában, az 57. §-a szerinti gyermekotthonban és a 66. §-a szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál családgondozó, pszichológus, logopédus, gyógypedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak illetményének meghatározásánál nem alkalmazható.

17/B. §18 A vezetői pótlék mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

18. §19


(1) A közalkalmazottat a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint munkahelyi pótlék (a továbbiakban: pótlék) illeti meg.
(2) A járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátás intézeteiben, ideértve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos központjait és országos intézeteit, a pótlék mértéke
a) a pótlékalap 100%-a:
– röntgenben dolgozó orvos, asszisztens,
– röntgengépjavító műszerész,
– diagnosztikai laboratóriumban diagnosztikai tevékenységet végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens,
– boncolást végző orvos, boncmester, boncsegéd,
– vér és vérkészítmény előállítását végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens,
– műtőben foglalkoztatott műtős szakasszisztens,
– aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó orvos, szakasszisztens, ápoló,
– fertőző beteget ellátó, valamint pulmonológiai gondozóban foglalkoztatott orvos és egészségügyi szakdolgozó,
– elmeosztályon dolgozó orvos, ápoló, valamint
– mosodában teljes munkaidőben a szennyes ruhák átvételét végző,
b) a pótlékalap legalább 50%-a:
– műszakbeosztástól függetlenül, a három műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végző,
– az Országos Mentőszolgálat kivonuló állománya,
– szülészeti osztályon foglalkoztatott szülésznő,
– műtőssegéd,
c) a pótlékalap legalább 30%-a:
– valamennyi asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak)asszisztensi munkakörben dolgozó
esetében.
(3) A bentlakást biztosító szociális intézményekben a pótlék mértéke
a) a pótlékalap 100%-a:
– a mosodába beosztott, ha a szennyes ruha átvétele is munkaköri feladata,
– pszichiátriai és szenvedélybetegeket, valamint fogyatékosokat ellátó intézményekben dolgozó orvos, ápoló, gondozó,
b) a pótlékalap legalább 50%-a:
– műszakbeosztásától függetlenül a három műszakos munkahelyen ápolási, gondozási tevékenységet végzők
esetében.
(4) Kollektív szerződés a (2) bekezdés b) és c), továbbá a (3) bekezdés b) pontjában meghatározottnál magasabb mértékű pótlékot állapíthat meg.
(5) Kollektív szerződés a (2) és (3) bekezdésben foglalt eseteken túlmenően is megállapíthat munkahelyi pótlékot a pótlékalap 25–100%-a közötti mértékben.
(6) A (2)–(3) bekezdésben felsorolt pótlékok egymás mellett nem folyósíthatók.

19. §


A törvény hatálybalépése előtt jogszabály alapján megállapított 50%-os mértékű műszakpótlék a közalkalmazottat továbbra is megilleti.

20. §


Túlmunkának csak a teljes munkaidőt meghaladó idő minősül, akkor is, ha a dolgozó munkahelyen kötelezően töltendő ideje ennél kevesebb.

21. §


Ez a rendelet 1992. augusztus 1-jén lép hatályba.

1. számú melléklet a 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelethez20


Szakmai illetményszorzó alkalmazására jogosító munkakörök

I. Ágazatspecifikus munkakörök a szociális területen

1. Egyetemi, főiskolai végzettséget igénylő munkakörök:
1. orvos, szakorvos
2. intézményvezető*
3. szociálpolitikus
4. szociális munkás
5. dietetikus
6. diplomás ápoló
7. vezető beosztású ápoló, intézetvezető főnővér
8. foglalkoztatásvezető
9. gyógypedagógus
10. konduktor
11. utcai szociális munkás
12. pszichológus
13. mentálhigiénés munkatárs és csoportvezető
14. mozgásterapeuta
15. terápiás munkatárs
16. foglalkoztatásszervező
17. pedagógus (vezető pedagógus)
18. módszertani osztályvezető
19. módszertani munkatárs
20. módszertani szakértő
21. családgondozó
22. tanácsadó

2. Felső-, közép- és alsó fokú szak/szakmai képesítést igénylő munkakörök:
1. asszisztens
2. szakasszisztens
3. általános ápoló
4. ápoló, csecsemő- és gyermekápoló
5. szakápoló
6. segédápoló
7. gondozó (irányító-gondozó)
8. szociális gondozó és szervező
9. szociális segítő
10. diétás nővér
11. foglalkoztató
12. főápoló
13. gépkocsivezető*
14. falugondnok
15. munkavezető
16. egyéb kisegítő munkakör*

II. Ágazatspecifikus munkakörök az egészségügyben

1. Egyetemi, főiskolai végzettséget igénylő munkakörök:
1. orvos, fogorvos, szakorvos, szakfogorvos
2. gyógyszerész, szakgyógyszerész
3. laboratóriumi vegyész
4. klinikai szakpszichológus
5. dietetikus
6. diplomás ápoló
7. egészségügyi szakoktató
8. fizikus
9. gyógytornász
10. konduktor
11. közegészségügyi-járványügyi felügyelő
12. logopédus
13. mentőtiszt
14. optometrista
15. szociális munkás
16. védőnő
17. vizsgázott fogász
18. gyógypedagógus

2. Felső-, közép- és alsó fokú szak/szakmai képesítést igénylő munkakörök:
1. asszisztens, szakasszisztens
2. gyógyszertári asszisztens, gyógyszertári szakasszisztens
3. általános ápoló és általános asszisztens
4. ápoló (OKJ 54 50 12 01), csecsemő- és gyermekápoló (OKJ 54 50 12 02)
5. boncmester, boncsegéd
6. diétás nővér
7. egészségőr/fertőtlenítő
8. foglalkoztató, gyógyfoglalkoztató
9. fogtechnikus
10. gondozó, szakgondozó
11. kardiotechnikus
12. klinikai fogászati higiénikus
13. közegészségügyi-járványügyi ellenőr
14. laboráns
15. masszőr
16. mentőjármű-vezető
17. mentőápoló
18. műtőssegéd
19. segédápoló/ápolási asszisztens
20. szakápoló
21. szülésznő

III. Ágazatspecifikus munkakörök család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen

1. Egyetemi, főiskolai végzettséget igénylő munkakörök:
1. orvos, szakorvos
2. pszichológus
3. szociális munkás
4. családgondozó
5. gyógypedagógus
6. gyógytornász
7. konduktor
8. logopédus
9. növendékügyi előadó
10. pszichológiai tanácsadó
11. fejlesztő pedagógus
12. helyettes szülői tanácsadó
13. örökbefogadási tanácsadó
14. hivatásos gyám
15. eseti gondnok, vagyonkezelő gondnok
16. gyámi gondozói tanácsadó
17. vezető, magasabb vezető*
18. jogász
19. szaktanácsadó
20. óvónő

2. Felső-, közép- és alsó fokú szak/szakmai képesítést igénylő munkakörök:
1. asszisztens
2. szakasszisztens
3. általános ápoló
4. ápoló, csecsemő- és gyermekápoló
5. gondozó
6. csecsemő- és kisgyermekgondozó
7. bölcsődei szakgondozó
8. dajka
9. gyermek- és ifjúságvédelmi előadó
10. hivatásos nevelőszülő
11. gyermekfelügyelő
12. gyermekvédelmi ügyintéző
13. gépkocsivezető*
14. egyéb kisegítő munkakör*
_______
* Amennyiben munkaköre közvetlenül kapcsolódik a gondozottak ellátásához, ápolásához, gyógyításához, illetőleg szállításához.

2. számú Melléklet a 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelethez21


Vezetői pótlékok

Magasabb vezetői pótlék (200–300%)

Az országos feladatot ellátó, országos és állami intézetek magasabb vezetőinek pótléka:
– gyógyító-megelőző ellátást biztosító intézetekben a pótlékalap 300%-a,
– központi szociális intézetekben a pótlékalap 250%-a,
– gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben a pótlékalap 250%-a,
– gyógyító-megelőző ellátást közvetlenül nem biztosító intézetekben a pótlékalap 200%-a.

Az önkormányzatok által fenntartott intézetek magasabb vezetőinek pótléka:
– gyógyító-megelőző fekvőbeteg-ellátást biztosító intézményekben, tartós bentlakást biztosító szociális intézményekben, a szakellátást nyújtó gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben a pótlékalap 250%-a,
– átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben a pótlékalap 200%-a,
– az ágazati feladatok ellátásában részt vevő egyéb egészségügyi, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben (szolgálatnál) a pótlékalap 200%-a.

Vezetői pótlék (100–200%)
– az országos feladatot ellátó, országos és állami intézetekben, az önkormányzatok által fenntartott gyógyító-megelőző fekvőbeteg-ellátást biztosító intézményekben, a tartós bentlakást és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben
– a magasabb vezető helyettese(i) (ideértve a nem önálló járóbeteg-ellátó intézetek vezetőit is) és az önálló költségvetési gazdálkodású intézmények gazdasági vezetői a pótlékalap 150%-a,
– szervezeti egységek, részlegek vezetői, egyéb vezetői a pótlékalap 100%-a,
– a gyógyító-megelőző ellátást közvetlenül nem nyújtó intézetekben, az ágazati feladatok ellátásában részt vevő egyéb egészségügyi, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben (szolgálatnál) a pótlékalap
100%-a
1

A rendeletet a 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte.

2

Az 1. § (1) bekezdése a 17/1998. (I. 30.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

4

Az 1.§ (3) bekezdését a 49/1993. (III.26.) Korm. rendelet 20.§-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

5

Az 5. § (1) bekezdésének második mondata a 17/1998. (I. 30.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

6

Az 10.§- t a 49/1993. (III.26.) Korm. rendelet 20.§-ának (2) bekezdése hatályon kivül helyezte.

7

A 11. § a 17/1998. (I. 30.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

8

A 12. § a 237/1996. ( XII. 26.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

9

A 13. § (1) bekezdését a 237/1996. ( XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-a állapította meg, mely egyidejűleg (2) bekezdést is iktatott a szövegbe, s az eredeti (2)- (4) bekezdés számozását (3)- (5) bekezdésre változtatta.

10

A 13. § (3)—(5) bekezdése a 17/1998. (I. 30.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg, s egyidejűleg a § (6)—(7) bekezdést is iktatott a szövegbe.

11

A 14. § harmadik mondatát a 17/1998. (I. 30.) Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

12

A 15. § (1) bekezdésének bevezető mondata a 17/1998. (I. 30.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 15. § (5) bekezdése a 237/1996. ( XII. 26.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

14

A 15. § (6) bekezdése a 17/1998. (I. 30.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 16. § (1) bekezdését a 237/1996. ( XII. 26.) Korm. rendelet 4. §-a állapította meg, mely egyidejűleg (2)- (3) bekezdést is iktatott a szövegbe, s az eredeti (2) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatta.

16

A 17. § a 17/1998. (I. 30.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

17

A 17/A. §-t és alcímét a 237/1996. ( XII. 26.) Korm. rendelet 5.§-a iktatta be. A 17/A. §-t a 24/2000. (III. 8.) Korm. rendelet 1. §-a módosította.

18

A 17/B. §-t a 24/2000. (III. 8.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegtzbe.

19

A 18. § a 17/1998. (I. 30.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

20

Az 1. számú mellékletet a 24/2000. (III. 8.) Korm. rendelet 2. §-a, illetve melléklete iktatta a szövegbe, s egyidejűleg a rendelet jelenlegi jelölést 2. számú mellékletre változtatta.

21

A Mellékletet a 237/1996. ( XII. 26.) Korm. rendelet 6. §-a , illetve melléklete iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás