113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról
A Kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 85. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. §
(1) E rendelet hatálya a népjóléti miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó szociális és egészségügyi tevékenységet, valamint a család-, gyermek- és ifjúságvédelmet ellátó állami és a helyi önkormányzatok által fenntartott költségvetési szervnél (a továbbiakban: munkáltató) foglalkoztatottak (a továbbiakban: közalkalmazott) közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a felsőoktatási intézmények oktatási tevékenységet ellátó közalkalmazottai jogviszonyára a magasabb vezető és a vezető beosztásúak körére és a megbízás feltételeire, a vezetői pótlék mértékére, a minősítésre, valamint az elméleti intézetek oktatóinak napi munkaidejéből munkahelyen eltöltendő időre vonatkozó rendelkezések tekintetében, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottra a minősítés és a napi munkaidőből a munkahelyen eltöltendő idő meghatározására vonatkozó rendelkezések tekintetében.
2. §
Magasabb vezető beosztásnak minősül a felügyeletet ellátó miniszter és a helyi önkormányzat képviselő-testülete által intézményvezetésre adott megbízás.
3. §
Vezető beosztásúnak minősül a nem magasabb vezető beosztású intézményvezető és helyettese, a magasabb vezető beosztású intézményvezető helyettese, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység főosztályvezető és osztályvezető beosztású vezetője, vagy az ilyen beosztásnak megfelelő jogállású közalkalmazott.
4. §
A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízás előfeltétele a büntetlen előélet.
5. §
(1) Pályázati eljárás lefolytatása esetén a beosztást a Népjóléti Közlönyben is meg kell hirdetni. A pályázat benyújtásának határideje a Népjóléti Közlönyben történő megjelenéstől számított 30. nap.
(2) A pályázatokat esetenként, a megbízó által összehívott bizottság véleményezi. A bizottság tagjai között kell lennie
a) a megbízónak vagy képviselőjének,
b) a közalkalmazotti tanács tagjának vagy közalkalmazotti képviselőnek,
c) a szakma szerint illetékes Kamara, vagy ennek hiányában az Érdekképviseleti Szövetség, illetőleg Egyesület képviselőjének.
(3) A bizottságnak a kiírt feltételeknek megfelelő pályázókat személyesen meg kell hallgatnia.
(4) A bizottságnak a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell vezetnie, amelynek tartalmaznia kell a bizottság tagjainak a pályázók megbízására való alkalmasságára vonatkozó véleményét.
(5) A pályázati eljárást — a 6. §-ban foglaltak kivételével — a pályázat benyújtási határidejét követő 30 napon belül le kell folytatni, eredményéről valamennyi pályázót értesíteni kell.
(6) Amennyiben a pályázati eljárás során a bizottság nem talál megbízásra alkalmasnak ítélt személyt, a pályázati eljárást meg kell ismételni.
6. §
(1) Az osztályvezető főorvosi megbízás előtt a pályázati eljárást le kell folytatni. Ebben az esetben az illetékes szakmai kollégium(ok) véleményét is be kell szerezni.
(2) A pályázati eljárás lefolytatásának határideje a szakmai kollégium véleményét követő 30. nap.
7. §
(1) A közalkalmazott minősítésére — a törvény 40. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően — csak a közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére kerülhet sor.
(2) A minősítést a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül kell elkészíteni.
8. §
(1) A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen eltöltenie
a) a legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett munkahelyen dolgozó közalkalmazottnak;
b) a szakrendelőben szakrendelést ellátó orvosnak, fogorvosnak;
c) a tüdőbeteg-gondozóban, a bőr- és nemibeteggondozóban, az idegbeteggondozóban foglalkoztatott orvosnak és pszichológusnak;
d) a csecsemőosztály kondicionált részlegében gyermekápolói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, valamint
e) a gyógytornásznak, a gyógymasszőrnek és a konduktornak, logopédusnak;
f) a betegek, ápoltak oktatását, foglalkoztatását nem órarend szerint végző közalkalmazottnak.
(2) A teljes napi munkaidőből — a munkáltató rendelkezése szerint — legalább 6 órát kell a munkahelyen eltöltenie annak a közalkalmazottnak, aki teljes munkaidejében
a) a testnedvek, szövetek vételét és vizsgálatát végzi;
b) műtőben dolgozik;
c) a cytosztatikus és biológiailag aktív, valamint a rákkeltő (etilénoxid, formalin, azbeszt) anyagokkal dolgozik;
d) az endoszkópos vizsgálatokat végzi, vagy a vizsgálat elvégzésében közreműködik;
e) boncolást végez vagy a boncolásban közreműködik;
f) a bölcsődék fogyatékos gyermekek habilitációját végző speciális csoportjában dolgozik;
g) gyógyszertárak infúziós laboratóriumában dolgozik;
h) elmeszociális otthonok orvosi és ápolói munkakörében dolgozik.
9. §
Oktatói, nevelői pótszabadságra jogosító munkák köre:
a) a bölcsődei, csecsemőotthoni gondozónői;
b) a konduktori;
c) — ha az oktatói tevékenységet munkaideje nagyobb részében végzi — az egészségügyi intézmény szakoktatói, és az oktató kórházban az oktató munkára kijelölt közalkalmazotti;
d) az ápoltak, gondozottak, tanulók órarend szerinti, vagy egyéni oktatását végző közalkalmazotti
munka.
10. §
Tudományos pótszabadságra jogosult
a) a tudományos minősítéssel rendelkező, és
b) a tudományos kutatást végző
közalkalmazott.
11. §
Az egészségügyi intézmények gyógyító és azzal összefüggő feladatainak folyamatos ellátása érdekében ügyeleti, készenléti szolgálatot kell szervezni, amelynek ellátására — jogszabályban meghatározott korlátozás figyelembevétele mellett — minden, e rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazott kötelezhető.
12. §
Az ügyeleti szolgálatot a munkáltató által az intézményben kijelölt helyen kell teljesíteni.
13. §
(1) Egy ügyeleti szolgálat legfeljebb a napi munkaidő befejezésétől a másnapi munkaidő kezdetéig tart, de — egyes rendkívüli esetek kivételével — nem haladhatja meg a 18 órát.
(2) Az ügyeleti szolgálat után — a (3)—(4) bekezdésben foglaltak kivételével — nem jár pihenőidő.
(3) A 18 órát elérő ügyeletet közvetlenül követő munkaidőből 4 óra pihenőidőt
a) a 15. § (1) bekezdése c) pontjában szabályozott esetekben kell;
(4) Abban az esetben, ha az ügyeleti szolgálat és az azt megszakítás nélkül követő munkanap és újabb ügyelet együttesen a 24 órát meghaladja, az ügyeletet követően legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani.
14. §
Az ügyeleti és készenléti szolgálatra történő beosztást a tárgyhónapot megelőző hónap 20. napjáig írásban el kell készíteni és azt az érintett közalkalmazottal közölni kell. Rendkívüli esetben az előzetes beosztástól el lehet térni. Havonta — ha a rendkívüli körülmények miatt a folyamatos betegellátás biztosítása mást nem követel — a közalkalmazott 6 ügyelet ellátására kötelezhető.
15. §
(1) Az ügyeleti szolgálatot jellegétől függően, díjazás szempontjából az alábbiak szerint kell osztályozni:
a) csendes ügyelet;
b) ügyelet;
c) minősített ügyelet.
(2) Csendes ügyeletnek minősül minden olyan ügyelet, amely nem tartozik a (3), illetve (4) bekezdés szerint szabályozott esetekhez.
(3) Ügyeletnek minősül:
a) az általános és traumatológiai sebészeti osztályon;
b) az intenzív osztályon;
c) a kora- és újszülött osztályon;
d) a toxikológiai osztályon;
e) a művese osztályon;
f) a szülészeti, nőgyógyászati osztályon és
g) minden felvételes osztályon, továbbá
h) minden olyan osztályon, ahol a fenti jellegű feladatok ellátását kapcsoltan végzik, valamint
i) az alapellátásban
teljesített ügyelet.
(4) Minősített ügyeletnek kell tekinteni:
a) az anaesthesiológiai ügyeletet, továbbá
b) a traumatológiai osztályon felvételes napon;
c) a speciális sebészeti osztályokon;
d) alkoholosan intoxikált betegek ellátására kijelölt osztályon;
e) központi felvételes osztályon, valamint
f) a központi intenzív osztályon
teljesített ügyeletet.
(5) Az ügyeleti szolgálatért járó díjazás mértékét az (1) bekezdésben foglalt minősítés szerint differenciáltan kell megállapítani. Ügyeleti díjra a vezető beosztású közalkalmazott is jogosult.
16. §
(1) A készenlétet teljesítő közalkalmazott, annak időtartama alatt a munkáltató által elérhető helyen köteles tartózkodni. A közalkalmazottat a készenlétet követően pihenőidő nem illeti meg.
(2) Ha a készenlét időtartama alatt a közalkalmazottat a munkáltatója munkára igénybeveszi (riasztja), ettől az időponttól számítva a készenlét alatti munkavégzés teljes időtartamára, a túlmunka díjazásra vonatkozó rendelkezések szerint jár ellenérték.
17. §
Ha a készenléti idő alatt teljesített munka és az azt követő, de a készenlétet megszakítás nélkül követő munkanap és ügyelet összességében meghaladja a 24 órát, a közalkalmazott részére pihenőidőt kell biztosítani, melynek tartama 8 óránál kevesebb nem lehet.
18. §
A fokozott fizikai és pszichés munkakörülmények között foglalkoztatott részére munkahelyi pótlékot lehet megállapítani. A pótlék mértéke az Al fokozat illetménye 25—100%-a. A munkahelyi pótlékra jogosító munkaköröket a kollektív szerződés szabályozza. A munkahelyi pótlék megállapításának nem akadálya a más pótlékra való egyidejű jogosultság.
19. §
A törvény hatálybalépése előtt jogszabály alapján megállapított 50%-os mértékű műszakpótlék a közalkalmazottat továbbra is megilleti.
20. §
Túlmunkának csak a teljes munkaidőt meghaladó idő minősül, akkor is, ha a dolgozó munkahelyen kötelezően töltendő ideje ennél kevesebb.
21. §
Ez a rendelet 1992. augusztus 1-jén lép hatályba.
Dr. Antall József s. k.,
miniszterelnök
