Kifejezéskereső
122/1992. (VIII. 11.) Korm. rendelet
az egészségügyi gyermekotthonokról
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. § (1) bekezdésében, illetve a 10—11. §-ok tekintetében a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 133. §-a d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány az alábbiakat rendeli el:
Általános rendelkezések
1. §
A rendelet hatálya a Népjóléti Minisztérium által fenntartott, valamint a helyi önkormányzatok (a továbbiakban: tulajdonos) tulajdonába tartozó egészségügyi gyermekotthonokra (a továbbiakban: gyermekotthon), továbbá a gyermekotthon szolgáltatásait igénybe vevőkre terjed ki.
2. §
(1) A gyermekotthon olyan szociális intézmény, amely azoknak a súlyos értelmi fogyatékos, illetve halmozottan sérült gyermekeknek ápolását, gondozását biztosítja, akiknek nevelése, oktatása a koruknak, fogyatékosságuknak megfelelő óvodában, iskolában nem oldható meg.
(2) A gyermekotthonban a gyermek fogyatékossága súlyosságától függően egyéni és csoportos, habilitációs fejlesztő célú foglalkoztatásban és képzésben részesül.
(3) Az állapotánál fogva állandó ápolásra szoruló gyermek is — elkülönítetten — gondozható a gyermekotthonban.
A gyermekotthonba történő beutalás
3. §
(1) A gyermekotthonba azt az 1—18. év közötti gyermeket lehet beutalni, aki a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel.
(2) Indokolt esetben a 16. § szerinti áthelyezés során a 18. életévét betöltött személy is beutalható gyermekotthonba, ha más szociális intézményben történő elhelyezésére nincs lehetőség.
4. §
(1) A gyermekotthoni beutalás — a 7. §-ban foglaltak kivételével — a gyermek törvényes képviselőjének kérelmére történik.
(2) A kérelemhez csatolni kell a gyermek egészségi állapotára, fogyatékosságára vonatkozó, egy évnél nem régebbi klinika, illetve kórház gyermekosztálya által kiadott zárójelentést vagy az illetékes gyermekideggondozó, az Egészségügyi Gyermekotthonok Országos Módszertani Intézete (a továbbiakban: EGYOMI), illetve a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Pszichológiai Intézete által kiadott szakvéleményt. A 3. életévét betöltött gyermek esetén a kérelemhez a 15/1988. (VIII. 1.) MM rendelet 1. számú mellékletének 2/a pontjában meghatározott szakértői bizottság (a továbbiakban: szakértői bizottság) véleményét is mellékelni kell.
5. §
(1) A beutalásról — a 9. §-ban foglaltak kivételével — a gyermek állandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) határozattal dönt és a kérelmezőt az adott egészségügyi gyermekotthonra megállapított havi térítési díj megfizetésére kötelezi.
(2) A beutalásról szóló határozat rendelkezéseit a 7. §-ban meghatározott elhelyezés esetén az elhelyezés időpontjától kell alkalmazni.
(3) Az állami nevelésben részesülő gyermek esetén állandó lakóhelynek a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi intézet (a továbbiakban: GYIVI) székhelye minősül.
6. §
(1) A jegyző a jogerős beutaló határozatot az ügy irataival együtt megküldi a beutalt állandó lakóhelye szerint illetékes gyermekotthon (a továbbiakban: területileg illetékes gyermekotthon) vezetőjének, aki az elhelyezési igényt nyilvántartásba veszi és értesíti a gyermek törvényes képviselőjét a gyermekotthonba való felvétel várható időpontjáról, ha az elhelyezés azonnal nem biztosítható.
(2) A gyermekotthon vezetője a felvétel időpontját megelőzően 15 nappal értesíti a törvényes képviselőt a felvétel pontos időpontjáról, és tájékoztatást ad arról, hogy a megjelölt időponttól számított 15 napon túli indokolatlan távolmaradás esetén a helybiztosításról szóló értesítés érvényét veszti.
(3) A gyermekotthonba való felvételkor 3 napnál nem régebbi orvosi igazolással kell igazolni, hogy a gyermek nem szenved fertőző betegségben. Az igazolás kiadására gyermekgyógyász szakorvos, ennek hiányában a háziorvos jogosult.
Soron kívüli elhelyezés
7. §
(1) Ha a súlyosan fogyatékos gyermek otthoni ellátása veszélybe kerül, a gyermek tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője soron kívül intézkedik arról, hogy a területileg illetékes gyermekotthon gondoskodjon a veszélyeztetett gyermek azonnali ellátásáról. A jegyző a tett intézkedéséről a törvényes képviselőt tájékoztatja.
(2) A soronkívüli elhelyezést követően a beutalásra vonatkozó eljárást a törvényes képviselő bevonásával a gyermekotthon vezetőjének jelzése alapján a jegyző haladéktalanul megkezdi.
Ideiglenes elhelyezés
8. §
(1) A gyermek törvényes képviselőjének kérelmére a jegyző a gyermekotthon vezetőjének jelzése alapján az otthon üres férőhelyei terhére legfeljebb 6 hónapra ideiglenes elhelyezésről határozhat.
(2) Az ideiglenes elhelyezés időtartamáról és a térítési díj összegéről a jegyző határozatban dönt.
(3) Ideiglenes elhelyezés esetén a térítési díj havonta utólag fizetendő. A napi térítési díj a megállapított havi térítési díj egy napra jutó összege.
A kivizsgáló ágy
9. §
(1) Az EGYOMI a súlyos értelmi fogyatékos gyermekek speciális diagnosztikai kivizsgálására és sajátos gyógykezelésére férőhelyet (a továbbiakban: kivizsgáló ágy) tart fent.
(2) A kivizsgáló ágyra az ország egész területéről felvehető gyermek. A felvételt a gyermek törvényes képviselője, a kezelő orvos és a gyermekotthon vezetője kérheti.
(3) A kivizsgáló ágyra történő felvételről az EGYOMI vezetője dönt, amelyről értesíti a kérelmezőt. A kivizsgálás tartama legfeljebb 4 hónap lehet.
(4) A kivizsgáló ágyra való felvételnél a 6. § (3) bekezdésében meghatározott orvosi igazolást kell csatolni.
(5) A kivizsgálás idején nyújtott ellátás térítésmentes, a gyermeket kórházi ellátás alatt állónak kell tekinteni.
(6) A kivizsgáló ágyról az EGYOMI vezetője a 14. § szerinti elkülönített nyilvántartást vezeti.
A térítési díj
10. §
(1) A gyermekotthoni ellátásért térítési díjat kell fizetni. A 2. § (2) bekezdése szerinti foglalkoztatás, képzés térítésmentes.
(2) A térítési díjat a gyermek eltartására köteles személy vagy aki erre kötelezettséget vállalt, állami és intézeti nevelt gyermek esetében a GYIVI köteles megfizetni.
(3) A 18. életévét betöltött, törvényes képviselővel nem rendelkező személynél saját jövedelme terhére kell a térítési díjat megállapítani.
11. §
(1) A térítési díj alapja a mindenkori magasabb összegű családi pótlék, amelytől a fenntartó legfeljebb 50%-kal eltérhet. Az eltérés mértékének megállapításakor az intézmény adottságait és felszereltségét kell figyelembe venni.
(2) A térítési díj mértékét önkormányzati tulajdonban lévő gyermekotthon esetén a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése), a Népjóléti Minisztérium által fenntartott gyermekotthon esetén a Népjóléti Minisztérium állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított térítési díjat a gyermekotthon ellátási területén a jegyzőkkel közölni kell, akik azt a helyben szokásos módon közzéteszik.
(4) A térítési díjat a fenntartó a körülmények változására tekintettel — legfeljebb évente egyszer — határozhatja meg.
12. §
(1) Ha a térítési díj fizetésre kötelezett személy és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóinak [Ptk. 685. § b) pont első fordulata] egy főre eső havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el, de meghaladja az egy gyermek után járó családi pótlék összegét — kérelemre —, a jegyző a térítési díjat csökkenti. Amennyiben az egy főre eső havi jövedelem az egy gyermek után járó családi pótlék összegét sem éri el — kérelemre —, a jegyző a térítési díjat elengedi.
(2) A térítési díj csökkentésénél vagy elengedésénél a kérelmező, illetve a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóinak jövedelmeként a 170/1991. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti jövedelmeket kell figyelembe venni.
(3) A térítési díjat meghatározott időre, legfeljebb azonban egy évre lehet csökkenteni vagy elengedni.
A térítési díj befizetése
13. §
(1) A térítési díjat a gyermek gondozását ellátó gyermekotthon számlájára kell befizetni. Az állami és intézeti nevelt gyermek esetén a GYIVI köteles a térítési díjat a gyermekotthonnak átutalni.
(2) A térítési díjat utólag a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig kell befizetni. A térítési díj fizetésének kötelezettsége a gyermekotthonba történő felvétel napjától kezdődik.
(3) Az előre bejelentett — 6 napot meghaladó — távollét idejére az egy napra eső térítési díj összegének 20%-át — amelyet a gyermekotthon vezetője állapít meg — havonta utólag, mint napi készenléti díjat kell befizetni.
A gyermekotthon által vezetett nyilvántartás
14. §
(1) A gyermekotthon vezetője a gondozottról és a fizetendő térítési díjról nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) a nyilvántartás sorszámát,
b) a gondozott nevét, személyi igazolványának számát, lakcímét, a törvényes képviselő nevét, lakcímét, telefonját,
c) az intézménybe történő beutalásra és a felvételre vonatkozó adatokat,
d) az intézményből történő eltávozás indokát, időpontját,
e) amennyiben a beutalás határozott időre szól, a beutalás időtartamát,
f) a gondozás megszűnését,
g) a díjfizetésre kötelezett nevét, munkahelyét, lakcímét,
h) a fizetendő térítési díj összegét,
i) a térítési díj mérséklését vagy elengedését,
j) a hátralékos térítési díj összegét,
k) a gondozottra vonatkozó egészségügyi adatokat.
(3) A térítési díj nyilvántartásánál minden megkezdett ellátási napot egész napnak kell számítani; az egy napra eső térítési díj kiszámításánál a havi napok számát harmincnak kell tekinteni.
(4) A törvényes képviselőt — kérelmére — a gyermekotthon vezetője tájékoztatja a gondozottról vezetett nyilvántartásról.
(5) A gyermekotthon vezetője — kérelemre — tájékoztatja
a) a jegyzőt az (1) bekezdés a)—j) pontjairól,
b) a tulajdonos önkormányzat jegyzőjét (főjegyzőjét) az (1) bekezdés g)—j) pontjairól.
(6) A gondozás megszűnését követő 1 éven belül — a hátralékos térítési díj kimutatása kivételével — a gondozottról vezetett nyilvántartást meg kell semmisíteni.
Térítési díj behajtása
15. §
(1) A gyermekotthon vezetője köteles ellenőrizni, hogy a jogerősen megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. A fennálló hátralékot negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 10. napjáig a 14. § szerinti nyilvántartásba veszi és a hátraléki nyilvántartásról a jegyzőt értesíti.
(2) A jegyző a behajtás megindítása előtt a fizetésre kötelezett személyt írásban felszólítja a fizetési kötelezettség teljesítésére.
(3) Ha az írásbeli felszólításban megállapított határidőtől számított 15 napon belül a kötelezett a térítési díj hátralékát nem fizeti be, a jegyző a gyermekotthon vezetőjének jelzése alapján a behajtás iránt intézkedik.
Áthelyezés és gondozás megszüntetése
16. §
(1) A gyermekotthonba beutalt gyermeket más intézménybe kell áthelyezni, ha 18. életévét betöltötte és elhelyezése más szociális intézményben biztosított.
(2) A gyermekotthonba beutalt gyermek más intézménybe helyezhető át, ha egészségi állapotának változása, illetve a gyermekotthon vezetője vagy a törvényes képviselő kérése alapján más egészségügyi gyermekotthonba való elhelyezése indokolt.
(3) A törvényes képviselő kezdeményezésére történő áthelyezés esetén a jegyző a gyermekotthoni beutalást megszünteti és a gyermeket az életkorának és egészségi állapotának megfelelő otthonba utalja be.
(4) A szakmai indokok alapján szükségessé váló áthelyezés esetén a gyermekotthon fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője a gyermekotthoni beutalást megszünteti és a gyermeket az életkorának és egészségi állapotának megfelelő otthonba utalja be.
(5) Az áthelyezés végrehajtásáig a gyermekotthon vezetője köteles a gyermek szakszerű ellátásáról gondoskodni.
(6) Az áthelyezéssel egyidejűleg a gyermek teljes iratanyagát meg kell küldeni az új intézménynek.
(7) A gyermek szakosított szociális otthonba történő áthelyezése érdekében a gyermekotthon vezetője a gyermek 17. életévének betöltésekor kezdeményezi az áthelyezési eljárás megindítását.
(8) Ha a nagykorúvá vált személy gondozása, ápolása más szociális intézményben vagy a családhoz történő visszahelyezéssel nem biztosítható, a gyermekotthoni gondozás a 18. életév betöltése után is azonos feltételekkel fenntartható.
17. §
(1) Megszűnik a gyermekotthonban elhelyezett gyermek gondozása:
a) a törvényes képviselő kérelmére,
b) az illetékes szakértői bizottság javaslatára, ha a gyermek gondozása, állapotának javulása miatt a gyermekotthonban történő elhelyezése már nem indokolt,
c) a gyermek halálával.
(2) A gyermekotthon vezetője a gyermek halálakor értesíti a gyermek törvényes képviselőjét, valamint a gyermekotthon tulajdonosát.
(3) A gyermekotthon a gyermek személyes tárgyait a gyermekotthonból történt végleges távozásakor, illetőleg a gyermek halála esetén köteles a törvényes képviselőnek kiadni.
Vegyes és záró rendelkezések
18. §
(1) A gyermekotthonok működésének szakmai követelményeit a népjóléti miniszter határozza meg.
(2) A rendelet alkalmazásában törvényes képviselő az, aki a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény értelmében a szülői felügyeleti jogokat, illetve a gyámságot gyakorolja, valamint a nagykorú személy gondnoka.
(3) A gyermekotthon vezetője a gyermekotthonba beutalt állami nevelt gyermek 18. életévének betöltését hat hónappal megelőzően köteles a jegyzőnek jelezni a gondnok kijelölésének szükségességét.
19. §
(1) A gyermekotthonban fizetendő térítési díjat a rendelet hatálybalépését követő 2 hónapon belül kell újra megállapítani, ha a jelenleg fizetendő térítési díjak nem felelnek meg az e rendeletben meghatározott feltételeknek.
(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően beutalt gyermek esetén a fizetendő új térítési díjat a jegyző határozattal állapítja meg és azt első ízben a rendelet hatálybalépését követő 5. hónap első napjától kell megfizetni.
20. §
Az 1. §-ban nem említett szerv vagy természetes személy az egészségügyi gyermekotthon alapdokumentumában (alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat stb.) úgy rendelkezhet, hogy az általa létesített vagy fenntartott egészségügyi gyermekotthonban e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
21. §
Ez a rendelet 1992. szeptember 1-jén lép hatályba.
Dr. Antall József s. k.,
miniszterelnök
