15/1992. (I. 27.) Korm. rendelet

a polgári védelemről¹(a végrehajtásáról szóló 7/1992. (V.19.) BM rendelettel egységes szerkezetben.)

1995.12.27.

[A vastag betűs szedés a polgári védelemről szóló 15/1992. (I. 27.) Korm. rendelet (R.), a normál betűs szedés a végrehajtásáról szóló 7/1992. (V. 19.) BM rendelet (Vhr.) szövege.]

A Kormány a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény (Hvt.)² 60. § (2) bekezdésében, továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — figyelemmel az 1989. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett 1949. évi Genfi Egyezményeket kiegészítő I. és II. Jegyzőkönyvben foglaltakra — a következőket rendeli el:

A polgári védelemről szóló 15/1992. (I. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (4) bekezdésében, valamint a 24. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

R.1. § (1) A polgári védelem az elemi csapás vagy ipari és egyéb szerencsétlenség (a továbbiakban együtt: katasztrófa) következményeinek elhárításában való közreműködést, illetve hadiállapot (háborús veszély) esetén — a honvédelem részeként — az élet- és az anyagi javak támadófegyverek hatásai elleni védelmét szolgáló állami intézkedések, továbbá az azok alapján megvalósuló védekezés rendszere.

(2) A polgári védelem az állami és helyi önkormányzati szervek, a gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban együtt: polgári szervek); továbbá a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti és polgári védelmi szervek (a továbbiakban együtt: fegyveres és rendészeti szervek), valamint az állampolgárok közreműködésével valósul meg.

R.2. § A polgári védelmet alapvetően a polgári, valamint a fegyveres és rendészeti szervek rendeltetésszerű tevékenysége keretében, illetőleg azzal összehangoltan kell megszervezni és továbbfejleszteni.

II.

A polgári védelmi feladatok

R.3. § (1) A polgári védelem feladatai békeidőszakban a következők:

a) a katasztrófák hatásai elleni védelemben való közreműködés érdekében a lakosság riasztására, tájékoztatására, kitelepítésére (kimenekítésére), védőeszközökkel történő ellátására, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmére vonatkozó polgári védelmi intézkedési tervek kidolgozása;

b) az állampolgárok és a polgári szervek területi veszélyeztetettségnek megfelelő felkészítése a katasztrófák következményeinek csökkentésére;

c) katasztrófák esetén a károk kiterjedésének megelőzésében, illetve csökkentésében, a mentésben, elsősegélynyújtásban, mentesítésben (fertőtlenítésben), a károk felszámolásában való közreműködés, továbbá a mentés érdekében halaszthatatlan feladatok (ideiglenes helyreállítás, ellátás, átmeneti elhelyezés) végrehajtása;

d) a támadófegyverek hatásai elleni védelemre vonatkozó polgári védelmi tervek kidolgozása, naprakészen tartása;

e) az élet- és az anyagi javak támadófegyverek hatásai elleni védelme érdekében az egyéni védőeszköz ellátás és az óvóhelyi védelem tervezése és szervezése, az óvóhelyek létesítése és fenntartása;

f) a polgári védelmi szervezetek [18. § (3) bek. b) pont, 20. § (2) bek.] létrehozása, felkészítése és az anyagi készletek biztosítása;

g) az állami irányító szervek polgári védelmi felkészítése és a háborús időszaki vezetéshez szükséges technikai feltételek megteremtése;

h) közreműködés a menekültek elhelyezésével és ellátásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában.

i)³ ellátja a váratlan légitámadás bekövetkezése esetén elrendelt légiriasztás végrehajtását a polgári védelem riasztó- és jelzőrendszerén.

(2) A polgári védelem feladata háborús veszély időszakában a támadófegyverek hatásai elleni védekezés feltételeinek megteremtése érdekében a lakosság, valamint a polgári szervek légi, radiológiai, biológiai és vegyi (a továbbiakban: rbv) riasztására, tájékoztatására, kitelepítésére (kimenekítésére), valamint óvóhelyi védelmére és egyéni védőeszközökkel történő ellátására, továbbá a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak védelmére vonatkozó előkészületek megtétele.

(3) A polgári védelem feladata a hadiállapot (fegyveres összeütközés) időszakában a támadófegyverek alkalmazását követő helyzetben a kárterület felderítése, a mentés, elsősegélynyújtás a mentesítés (fertőtlenítés) és az azokkal összefüggő halaszthatatlan feladatok (ideiglenes helyreállítás, átmeneti elhelyezés és ellátás) végrehajtása.

(4) A polgári védelmi feladatokat a polgári szervek, továbbá a fegyveres és rendészeti szervek működésére vonatkozó belső szabályzatokban (szervezeti és működési szabályzat, szolgálati szabályzat, munkarend, ügyrend stb.) kell meghatározni.

III.

A polgári védelem irányítása

R.4. § (1) A polgári védelmi feladatok teljesítését a belügyminiszter irányítja [Hvt. 11. § (7) bek.], felelős az ország polgári védelméért.

(2) A belügyminiszter e feladatkörében:

a) a Kormány elé terjeszti a polgári védelem működésének, fejlesztésének alapelveit;

b) szabályozza a polgári védelmi kötelezettség teljesítésének rendjét és meghatározza a település polgári védelmi besorolását;

[A R. 4. § (2) bek. b) pontjához]

A polgári védelmi kötelezettség teljesítésének rendje

Vhr.1. § (1) A polgári védelmi kiképzés alapképzésből és továbbképzésből áll. A polgári védelmi kiképzés tananyagát a polgári védelem országos parancsnoka határozza meg.

(2) A polgári védelmi kiképzést évente 12 órát meg nem haladó időtartamban, a polgári védelmi gyakorlatot egy alkalommal (legfeljebb 8 órai időtartammal) a polgári védelmi szervezetek vezető és beosztott állománya részére lehet elrendelni.

(3) A polgári védelmi gyakorlatot a belügyminiszter vagy az általa megbízott polgári védelmi vezető, a kiképzés során elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása, valamint a polgári védelmi szervezetek egymással, illetőleg a lakossággal és más szervekkel (szervezetekkel) való együttműködésének gyakorlása vagy ellenőrzése céljából rendelheti el.

(4) A katasztrófák hatásai elleni védekezésre való polgári védelmi felkészítés (kiképzés) a munkaviszonyban állók részére munkavédelmi oktatás keretében, a munkaviszonyban nem állók részére lakossági tájékoztatással történik.

Vhr.2. § (1) A polgári védelmi szolgálatot békeidőszakban — ideiglenes jelleggel — a katasztrófák esetén a károk kiterjedésének megelőzésére, illetőleg azok hatásainak csökkentésében, a mentésben (mentesítésben), az elsősegély-nyújtásban, a károk felszámolásában való közreműködés érdekében, továbbá a mentéssel összefüggő halaszthatatlan feladatok (ideiglenes helyreállítás, ellátás, átmeneti elhelyezés) végrehajtására lehet elrendelni. A polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására rendkívüli állapot idején kerül sor.

(2) Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat teljesítését a területileg illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője vagy polgármester rendeli el. [R. 17. § (2) bek. b) pont, 18. § (3) bek. h) pont.]

(3) A polgári védelmi szolgálat ellátásának elrendelése esetén a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyeknek feladataik ellátására való felhívását, illetőleg berendelését (riasztását), továbbá részükre adott utasítások teljesítését a polgári védelmi tervek alapján kell megszervezni és végrehajtani.

(4) A polgári védelmi szolgálat ellátására való felhívás szóbeli közléssel (hangosbemondó, távbeszélő, hírvivő útján) vagy névre szóló írásbeli értesítéssel történhet.

(5) A fegyveres erőknél, a rendőrségnél, a polgári nemzetbiztonsági szerveknél, a büntetésvégrehajtás szerveinél, a tűzoltóságnál, valamint a vám- és pénzügyőrségnél alkalmazásban álló polgári személyek polgári védelmi szolgálat teljesítésére munkáltatójuk által vehetők igénybe.

Vhr.3. § (1) Azokról a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyekről, akik polgári védelmi szervezet tagjai, nyilvántartást kell vezetni és nyilvántartásba vételük alkalmával igazolvánnyal kell ellátni (1. számú melléklet).

(2) A polgári védelmi szervezetbe beosztott személy által bejelentett adatváltozást a nyilvántartásban és az igazolványon át kell vezetni.

Vhr.4. § (1) A polgári védelmi kötelezettséget önkéntesen elvállaló személy jogai és kötelezettségei — a vállalás mértékéig — a polgári védelmi kötelezettség alatt állókéval azonosak.

(2) A polgári védelmi kötelezettség teljesítése szempontjából a polgári védelem területi szervezeteibe való beosztás az önvédelmi szervezetekbe való beosztást, a lakóhely szerinti beosztás a munkahelyi beosztást megelőzi.

Vhr.5. § A polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy ruházatát, továbbá a polgári védelmi célokra használt járműveket és egyéb technikai eszközöket, valamint létesítményeket a polgári védelem nemzetközi megkülönböztető — a ,,Magyar Köztársaság Polgári Védelme'' feliratú — jelével el kell látni (2. számú melléklet).

A települések polgári védelmi besorolásának szabályai

Vhr.6. § (1)–(3)⁴

(4)⁵ Az egyes települések békeidőszaki polgári védelmi besorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

R.4.§ (2) c) irányítja az állampolgárok és a polgári szervek polgári védelmi felkészítését, az ország rbv-riasztását, illetve tájékoztatását, továbbá a támadófegyverek hatásai elleni védekezést; felelős a polgári védelemmel szemben támasztott honvédelmi követelmények megvalósításáért, illetőleg érvényesítéséért;

d) meghatározza az atomenergia békés felhasználásával, a nukleáris létesítmények építésével és üzemeltetésével kapcsolatos polgári védelmi követelményeket, továbbá az anyagi javak, műszaki-technikai, valamint rbv-védelmének irányelveit;

[A R. 4. § (2) bek. d) pontjához]

A polgári védelmi követelmények és irányelvek

Vhr.7. §(1) A nukleáris létesítmény (atomerőmű, kutató- és oktatóreaktor, kritikus és szubkritikus rendszer, radioaktív hulladéktároló), továbbá az anyagi javak (élelmiszer, ivóvíz, vetőmag-, takarmány- és szaporítóanyag-készletek) a gyógy- és kötszerkészletek előállítására és tárolására szolgáló létesítmények helykijelölésével, létesítésével és üzembe helyezésével kapcsolatos engedélyezési eljárás során — a polgári védelmi követelmények érvényesítése érdekében — a polgári védelmi szervek közül a megyei parancsnokságok I. fokon, a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: PVOP) II. fokon szakhatóságként jár el.

(2) A nukleáris létesítményben olyan riasztórendszert kell kialakítani, amely alkalmas a veszélyeztetett körzetben lévő lakosság és polgári szervek riasztására. Ennek érdekében

a) az atomerőmű által veszélyeztetett körzet (30 km sugarú körön belüli terület) településein biztosítani kell a riasztórendszer teljes kiépítését és a riasztóberendezések központi vezérlését;

b) az egyéb nukleáris létesítmény által veszélyeztetett területeken (kutató- és oktatóreaktorok esetében 3 km sugarú körön belül; kritikus és szubkritikus rendszer, valamint radioaktív hulladéktároló esetében 1 km sugarú körön belül) meg kell teremteni a lakosság riasztásának technikai feltételeit.

(3) A nukleáris létesítményben biztosítani kell a területileg illetékes polgármester, emellett az atomerőműben a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője azonnali értesítésének és tájékoztatásának műszaki-technikai feltételeit.

(4) Az atomerőmű által veszélyeztetett körzetben biztosítani kell a környezeti elemek (levegő, talaj, felszíni vizek, növényzet) sugárterhelésének folyamatos ellenőrzését.

(5) Az atomerőmű által közvetlenül (9 km sugarú körön belüli) veszélyeztetett körzetben biztosítani kell a lakosság egyéni légzésvédő eszközzel történő teljes körű ellátását, valamint meg kell tervezni a lakosság kitelepítését.

(6) A nukleáris létesítmény által veszélyeztetett területeken az anyagi javak (élelmiszer-, ivóvíz-, vetőmag-, takarmány- és szaporítóanyag-készletek, valamint az állatállomány) megelőző radiológiai védelmét a fokozott veszélyeztetettségre figyelemmel kell megvalósítani.

(7) A nukleáris létesítmény által közvetetten veszélyeztetett területen — az esetleges nukleáris baleset következményeinek csökkentése érdekében — a lakosság kitelepítésére, az elsősegélynyújtási feladatok ellátására, továbbá a személy-, anyag- és gépjármű-mentesítésre polgári védelmi szervezeteket kell létrehozni.

(8) A közvetlenül veszélyeztetett területen kívül települt — radiológiai mentesítésre alkalmas — létesítményeket (köztisztasági és üzemi fürdők, mosodák, gépjárműmosók és szervizek) — kivéve a létfenntartásához szükséges alapvető termékeket előállító és forgalmazó szervezeteket, a kórházakat, az egészségügyi-, a szociális és gyermekintézményeket — tervezni kell személy-, anyag- és gépjármű-mentesítésre.

(9) A radioaktív anyagok közúti, vasúti, légi és vízi úton történő szállítására a nemzetközi egyezményekben meghatározott sugárvédelmi és biztonsági előírások az irányadók.

Vhr.8. § (1) Az anyagi javak (élelmiszer-, ivóvíz-, vetőmag-, takarmány- és szaporítóanyag-készletek, az állatállomány) valamint a gyógy- és kötszerek megelőző radiológiai, biológiai és vegyi (a továbbiakban: rbv.) védelmének célja, hogy mind elemi csapások és ipari szerencsétlenségek esetén, mind rendkívüli időszakban biztosított legyen a lakosság alapvető ellátása.

(2) A létfenntartás szempontjából nélkülözhetetlen alapvető élelmiszert és ivóvizet termelő, előállító és raktározó vagy alapvető ellátást biztosító üzemet, raktárt, vízművet lehetőleg a sorolt település beépített területén kívül kell telepíteni.

(3) Az élelmiszeripari, kereskedelmi és vízgazdálkodási építményeket és műtárgyakat építészetileg úgy kell kialakítani, hogy azok zártak vagy zárttá tehetők legyenek.

(4) A létfenntartás szempontjából nélkülözhetetlen alapvető élelmiszerek és az ivóvíz termelési, gyártási, raktározási és forgalmazási technológiáinak kialakításánál biztosítani kell a rendszer zártságát, illetve utólagos kialakításának előfeltételeit, továbbá a feldolgozási folyamatban résztvevő anyagok rbv. ellenőrzésének és mentesítésének feltételeit.

(5) A csomagolóanyagok és -eszközök, illetőleg új csomagolási módszerek bevezetésénél a vonatkozó szabványokban érvényesíteni kell az rbv. védelem követelményeit, biztosítani kell, hogy elemi csapás, ipari katasztrófa esetén, illetőleg fegyveres összeütközés időszakában a szennyeződött (károsodott) területen fogyasztásra csak védőburkolattal ellátott élelmiszerek kerüljenek.

(6) A szennyeződött (károsodott) területeken biztosítani kell az élelmiszer, az ivóvíz, a takarmány stb. rendszeres rbv. ellenőrzésének kiterjesztését.

(7) A közegészségügyi és járványügyi előírásokban rögzíteni kell az rbv. minősítés alapját képező szennyezettségi határértékeket.

(8) Az anyagi javak rbv. ellenőrzését a polgári szervek felügyelete alatt működő intézmények köréből kijelölt mérőállomások látják el.

R.4.§ (2) e) szabályozza az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a polgári védelmi szervezetek [18. § (3) bek. b) pont, 20. § (2) bek.] létrehozását, felkészítését, anyagi-technikai ellátását és működését;

[A R. 4. § (2) bek. e) pontjához]

A polgári védelmi szervezetek létrehozásának, felkészítésének, anyagi-technikai ellátásának
és működésének szabályai

Vhr.9. § (1) Az elemi csapások és ipari szerencsétlenségek (a továbbiakban együtt: katasztrófák) következményeinek elhárításában való közreműködésre, valamint a támadó fegyverek hatásai elleni védekezés érdekében azoknak a feladatoknak ellátására, amelyek más szervezetek (rendőrség, tűzoltóság stb.) rendeltetésszerű tevékenysége keretében nem biztosítható, a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok köréből [Hvt. 47. § (2) bek.] területi polgári védelmi szervezeteket kell létrehozni.

(2) A polgári védelmi szakfeladatok — amelyek ellátására polgári védelmi szervezeteket kell létrehozni — a következők:

a) a lakosság helyi riasztása és tájékoztatása, az arra szolgáló technikai eszközök és berendezések működtetése, továbbá a polgári védelmi szervezetek állományának riasztása, illetőleg értesítése;

b) a polgári védelmi szervek és szervezetek közötti hírkapcsolatok biztosítása;

c) a veszélyeztetett területről az állampolgárok átmeneti kitelepítése (kimenekítése), továbbá a kitelepítéssel-befogadással összefüggő szállítás, elhelyezés és ellátás biztosítása;

d) a lakosság kitelepítésével kapcsolatos elsősegélynyújtási feladatok ellátása, a megsérült személyek összegyűjtése, a sebesült gyűjtőhelyig, az orvosi segélyhelyig és a kórházig járművel történő szállítása, továbbá a polgári védelmi szervezetek egészségügyi biztosítása;

e) a megelőző műszaki intézkedések végrehajtása, az épület és műszaki károk csökkentése, felszámolása, az épület-, közmű- és egyéb anyagi károk szükség szerinti helyreállítása és mentése, a romok által betemetett óvóhelyeken rekedtek felkutatása, mentése;

f) az óvóhelyek (szükségóvóhelyek) létesítése, fenntartása, azok rendeltetésszerű használatának, valamint az óvóhelyen való tartózkodási szabályok betartásának biztosítása;

g) az rbv. felderítés végrehajtása, a szennyezett (fertőzött) személyek, anyagok és létesítmények rbv. ellenőrzése, mentesítése (fertőtlenítése), a polgári védelmi szervezetek rbv. biztosítása, továbbá a nem mentesíthető anyagok összegyűjtése és megsemmisítése;

h) a kárelhárításban közreműködő polgári védelmi szervezetek élelmiszerekkel, gyógyászati anyagokkal, üzemanyaggal, mentesítő anyaggal, valamint tartalék- és pótalkatrészekkel történő ellátása;

i) a fővárosi METRÓ életvédelmi létesítményként alkalmazható szektoraiban a kollektív védelem feltételeinek biztosítása;

j) a környezet, valamint az anyagi javak rbv. szennyezettségének mérése, a kialakult helyzet értékelése és a lakosság, illetve a vezető szervek tájékoztatásához szükséges adatok biztosítása.

(3) A polgári védelem területi és önvédelmi szervezeteinek szervezeti felépítését, felszerelését és anyagi-technikai ellátásának mértékét — az érintett minisztériumokkal egyeztetett — külön állománytábla határozza meg.

Vhr.10. § (1) A települések polgári védelmi sorolása figyelembevételével a terület veszélyeztetettségétől függően a területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáról a polgármester határoz.

(2) A polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok polgári védelmi szervezetbe történő beosztására — a szakmai képzettség és egészségügyi alkalmasság figyelembevételével — a területileg illetékes polgármester, polgári szerv esetében (önvédelmi szervezetnél) annak vezetője rendelkezik.

(3) Polgári védelmi szervezetbe csak azokat az állampolgárokat lehet beosztani, akik a település (község, város, fővárosi kerület) területén állandó lakóhellyel rendelkeznek, vagy az ezek területén működő polgári szerveknél munkaviszonyban állnak.

(4) A területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáért és alkalmazásuk feltételeinek biztosításáért a polgármester, az azokba beosztott állampolgárok nyilvántartásba vételéért, igazolvánnyal történő ellátásáért a körzeti polgári védelmi parancsnokság felelős.

Vhr.11. § (1) A polgári védelem területi és önvédelmi szervezeteit — alapvetően a helyi veszélyforrások által okozható — katasztrófák hatásai elleni védekezésben való közreműködésre kell felkészíteni. Kiképzésük keretében az egyes szervezetek állományának el kell sajátítani azokat az ismereteket, amelyek egyrészt egyéni védelmüket, másrészt alaprendeltetésükből fakadó feladatik [9. § (2) bek.] ellátását biztosítják.

(2) A szakkiképzés tananyagait, az ehhez szükséges tankönyveket, központi anyagokat és oktatási segédleteket a PVOP biztosítja.

(3) A területi polgári védelmi szervezetek vezető állományát a Polgári Védelem Országos Vezetőképző Intézetében (a továbbiakban: PV OVKI), illetve a területi kiképzőbázisokon, a beosztottállományt lakóhelyén, illetőleg munkahelyén kell felkészíteni.

Vhr.12. § (1) A területi polgári védelmi szervezetek külön norma szerint (állománytáblában) meghatározott felszereléseinek és eszközeinek beszerzését és elosztását, valamint azok karbantartásának (üzemben tartásának) és pótlásának költségeit a PVOP tervezi.

(2) A gépjárművek, műszaki munkagépek és technikai eszközök polgári védelmi célokra való felhasználásával kapcsolatos adatszolgáltatást, nyilvántartást és igénybevételt külön jogszabály rendezi.

Vhr.13. § (1) A területi polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezését közvetlen veszély esetén a polgármester — a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője köztársasági megbízott⁶ utólagos tájékoztatásával — rendelheti el.

(2) Kivételes esetekben (pl.: ipari balesetek határon túli terjedése) az ország nagyobb területét fenyegető veszély fennállásakor az egyes területi polgári védelmi szervezetek készenlétbe helyezésére a polgári védelem országos parancsnoka — a belügyminiszter felhatalmazása alapján — intézkedést adhat ki.

(3) A területi polgári védelmi szervezetek alkalmazását a belügyminiszter rendelkezése alapján a köztársasági megbízott, a köztársasági megbízott⁷ intézkedésére a polgármester rendeli el.

(4) A területi polgári védelmi szervezetek alkalmazását halaszthatatlan esetben — a belügyminiszter utólagos tájékoztatásával — a köztársasági megbízott,⁸ illetőleg a köztársasági megbízott utólagos tájékoztatásával a polgármester rendelheti el.

(5) A területi polgári védelmi szervezetek működését helyi szinten a polgármester, területi (megyei, regionális) szinten a köztársasági megbízott⁹ vagy az általa kijelölt személy irányítja.

R. 4. § (2) f) gondoskodik — az érdekelt miniszterekkel együtt — a polgári védelmi eszközök, felszerelések előállíttatásáról, készletezéséről, elosztásáról és forgalomba hozataláról;

g) meghatározza a polgári védelmi szervek és szervezetek részére a támadófegyverek alkalmazása esetén a mentési, elsősegélynyújtási és mentesítési, valamint az ennek érdekében szükséges halaszthatatlan feladatok (ideiglenes helyreállítás, elhelyezés, ellátás) irányításának és végrehajtásának rendjét, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, illetve a katasztrófák következményei megelőzésében, valamint az ezzel kapcsolatos mentésben való közreműködés feladatait;

h) meghatározza — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — a polgári védelem fejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatási és műszaki fejlesztési feladatokat és követelményeket;

i) határoz azokban az esetekben, amikor a jogszabály a polgári védelem fejlesztését, érdekeinek érvényesülését vagy más tevékenység végrehajtását engedélyétől, előzetes hozzájárulásától vagy véleményétől teszi függővé;

j) gondoskodik a vezetéshez szükséges különleges létesítmények fenntartásáról és működtetéséről;

k) kezeményezi a más államok polgári védelmi szerveivel való kapcsolatfelvételt és együttműködést;

l) meghatározza a polgári védelmi feladatok ellátásában közreműködő belügyi szervezetek (rendőrség, határőrség, tűzoltóság stb.) polgári védelmi feladatait;

m) irányítja a köztársasági megbízottak polgári védelmi feladatainak ellátását;

n) rendeletben szabályozza a polgári szerveknél a polgári védelmi munkakört betöltő személyek képesítésének követelményeit;

[A R. 4. § (2) bek. n) pontjához]

A polgári védelmi munkakör betöltéséhez szükséges képesítés követelményei

Vhr.14. § (1) Polgári védelmi munkakörnek kell tekinteni a polgári szervnél főállásban, másodállásban, mellékfoglalkozásként vagy megbízás alapján végzett polgári védelmi tevékenységet.

(2) A polgári védelmi munkakör betöltéséhez legalább középiskolai végzettség, a polgári védelmi tanfolyam elvégzése és szakvizsga letétele szükséges.

(3) Ha a polgári védelmi munkakört betöltő személy a munkaviszony létesítésekor polgári védelmi szakvizsgával nem rendelkezik, a munkáltató intézkedése szerint a munkaviszony kezdetétől számított egy éven belül köteles a polgári védelmi tanfolyamra jelentkezni és három éven belül a szakvizsgát letenni.

(4) Polgári védelmi szakképzettségnek minősül a PV OVKI vagy jogelődje nappali, levelező vagy kihelyezett tagozatán e rendelet hatálybalépése előtt elvégzett tanfolyam.

(5) A polgári védelmi szakvizsgát a PV OVKI vagy az erre jogosult jogi személy által tartott nappali vagy levelező tanfolyam elvégzése után lehet a PV OVKI vizsgabizottsága előtt letenni. A tanfolyam rendjét és tananyagát a PVOP állapítja meg.

(6) A polgári védelmi szakvizsga és annak letételéhez szükséges tanfolyam költségeit a polgári szerv viseli. Az ismétlő vizsga költsége a hallgatót terheli.

(7) Mentesül a polgári védelmi tanfolyam elvégzése és a szakvizsga letétele alól az, aki

a) több mint öt éve tölt be polgári védelmi munkakört;

b) jelenleg is polgári védelmi munkakört tölt be, de e rendelet hatálybalépésekor elmúlt 45 éves.

R.4. § (2) o) szabályozza a polgári védelmi feladatok ellátásához szükséges adatszolgáltatás rendjét;

[A R. 4. § (2) bek. o) pontjához]

A polgári védelmi feladatok ellátásához szükséges adatszolgáltatás rendje

Vhr.15. § Az ország polgári védelmi felkészítése érdekében történő adatszolgáltatást és adatfeldolgozást a PVOP és alárendelt szervei az adatszolgáltatásra és adatfeldolgozásra vonatkozó jogszabályok előírásai alapján végzik.

R.4. § (2) p) ellenőrzi a polgári védelmi rendelkezések végrehajtását.

(3) A belügyminiszter polgári védelmi jogköre — a 4. § (2) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében — kiterjed valamennyi polgári szervre, függetlenül attól, hogy azok mely szerv felügyelete (törvényességi felügyelete), illetve ágazati irányítása alá tartoznak.

R.5. § (1) A belügyminiszter a polgári védelem szakmai irányítását a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: PVOP) útján látja el.

(2) A PVOP tervező, szervező, koordináló és ellenőrző országos szerv. E feladatkörében a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei alapján szervezi és irányítja a polgári védelmi szervek [21. § (1) bek. ], a polgári szervek és az állampolgárok polgári védelemmel kapcsolatos szaktevékenységét, továbbá ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi igazgatási és szakhatósági feladatokat.

(3) A polgári védelem országos parancsnokát és helyetteseit a belügyminiszter nevezi ki.

(4) A polgári védelem országos parancsnokának feladat- és hatáskörét a belügyminiszter állapítja meg.

[A R. 5. § (4) bek.-hez]

A polgári védelem országos parancsnokának feladat-
és hatásköre

Vhr.16. § (1) A PVOP és alárendelt szervei tevékenységét az országos parancsnok irányítja, aki a jogszabályok és a belügyminiszter rendelkezései alapján szervezi és ellenőrzi a polgári védelemmel kapcsolatos szaktevékenységet, továbbá ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi igazgatási és szakhatósági feladatokat.

(2) Az országos parancsnok feladatkörében

a) gondoskodik a polgári védelmi feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás megszervezéséről, koordinálásáról és ellenőrzéséről, kezdeményezi a polgári védelmi tárgyú jogszabályok előkészítését;

b) közreműködik a polgári védelmi szakhatósági előírások kidolgozásában, ellátja a jogszabályok által számára megállapított szakhatósági tevékenységet;

c) kidolgozza a polgári védelem működésére vonatkozó terveket, gondoskodik azok naprakész állapotban tartásáról;

d) kinevezi a PVOP és intézményeinek vezetőit, továbbá a köztársasági megbízott¹⁰ egyetértésével a megyei (fővárosi) és körzeti polgári védelmi parancsnokokat, valamint a polgári védelmi szervek hivatásos állományát és a PVOP polgári állományát;

e) irányítja a szolgálati alárendeltségébe tartozó intézmények, a megyei és a fővárosi polgári védelmi parancsnokságok tevékenységét, meghatározza azok feladatait és jóváhagyja ügyrendjüket;

f) meghatározza a PVOP és alárendelt szervei tulajdonában, használatában lévő létesítmények rendeltetését, telepítésének és üzemeltetésének szabályait;

g) biztosítja — a költségvetési kereteken belül — a PVOP szervei működéséhez szükséges személyi, tárgyi, valamint anyagi feltételeket;

h) szakmailag irányítja a polgári védelmi szervezetek létrehozását, felkészítését és működtetését, kidolgozza a polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétének elrendelésére vonatkozó szabályokat, intézkedik a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi, technikai, pénzügyi ellátásra;

i) biztosítja a polgári védelmi szakanyagok és felszerelések beszerzését, a veszélyeztetettségi besorolásnak megfelelő elosztását;

j) kidolgozza a lakosság és a polgári szervek védekezésre való felkészítésének (tájékoztatásának) általános szabályait, a polgári védelmi tájékoztatás módszereit;

k) kidolgozza a lakosság riasztásának és tájékoztatásának rendszerét, módját és követelményeit, biztosítja a riasztóeszközök fenntartását és üzemképességét;

l) működteti (fejleszti) a polgári védelem híradó és informatikai rendszerét; szükség esetén létrehozza és működteti a polgári védelem Helyzetértékelő és Tájékoztató Központját;

m) kidolgozza a lakosság átmeneti kitelepítésével és befogadásával kapcsolatos tervezési, szervezési elveket;

n) gondoskodik a területi vezető szervek védett munkahelyéül szolgáló létesítmények működéséhez szükséges feltételek biztosításáról;

o) irányítja a polgári védelem fejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatási és műszaki fejlesztési feladatok végrehajtását;

p) közreműködik a polgári védelmi nemzetközi szerződések előkészítésében, szervezi a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségek teljesítését;

r) a polgári védelmi feladatok végrehajtása érdekében együttműködik a polgári szervekkel, a fegyveres és rendészeti szervekkel [R. 1. § (2) bek.], továbbá az egyesületekkel.

R.6. § A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője a jogszabályok előírásai alapján irányítja a vezetése alatt álló minisztérium, illetőleg hivatal és annak közvetlen felügyelete alatt álló szervek polgári védelemmel kapcsolatos tevékenységét, továbbá gondoskodik az államigazgatás szakterületét érintő ágában a polgári védelmi hatósági előírások — a belügyminiszterrel egyetértésben történő — kiadásáról.

R.7. § A honvédelmi miniszter határozza meg — a belügyminiszterrel egyetértésben — a polgári védelem háborús időszaki követelményeit.

R. 8. § Az igazságügyminiszter feladata a rendkívüli intézkedések meghatározott körének bevezetésével kapcsolatos hatáskörébe utalt feladatok végrehajtása, valamint a büntetésvégrehajtás őrizetében lévő fogvatartottak védelméről történő gondoskodás.

R.9. § Az ipari és kereskedelmi miniszter feladata a kereskedelmi forgalomban lévő élelmiszerek megelőző rbv-védelmére vonatkozó hatósági követelmények kiadása, rendkívüli esetekben az ellátatlanná vált lakosság átmeneti, továbbá a mentésben, mentesítésben résztvevők ellátása, a kereskedelmi szervezetben létrehozott rbv ellenőrző hálózat felkészítése, rendkívüli helyzetben való működtetése.

R.10. § A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladata a riasztás és a tájékoztatás híradástechnikai feltételeinek biztosítása, a rendkívüli helyzetekben szükséges szállítások feltételeinek és a szállítókapacitások igénybevételének szabályozása, továbbá az irányítása alá tartozó vízkárelhárítási szervezet védekezési munkájának és a polgári védelem közreműködésének összehangolása, a szükségvízellátás megszervezésének szakmai irányítása.

R.11. § A népjóléti miniszter feladata a tömeges sérültellátás esetén az elsősegélynyújtási feladatok feltételeinek megteremtése, a létfontosságú javak fogyaszthatósági normáinak kidolgozása, a közegészségügyi vizsgálatok irányítása.

R.12. § A földművelésügyi miniszter feladata a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar megelőző rbv-védelme, az élelmiszerek és takarmányok fogyaszthatóságával kapcsolatos hatósági minőségvizsgálat megszervezése és működtetése, a növényi és állatbetegségek megelőzése, azok megszüntetése. Közreműködik rendkívüli esetekben az ellátatlanná vált lakosság élelmiszerellátásában.

R.13. § A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter feladata a környezetvédelemmel, a természetvédelemmel, az építésüggyel és a területfejlesztéssel kapacsolatos polgári védelmi hatósági előírások kiadása és érvényesítése, a felszíni és felszín alatti vízkészletek rbv-védelme, a radiometeorológiai adatszolgáltatás, a kiemelten védett természeti és építészeti létesítmények védelme, az életvédelmi létesítmények építésének, fenntartásának és hasznosításának szabályozása.

R.14. § A művelődési és közoktatási miniszter feladata a kulturális értékek (múzeumok, levéltárak, könyvtárak, dokumentációk, magángyűjtemények stb.) védett tárolása és elszállítására vonatkozó követelmények kidolgozása, valamint szakterületén történő megvalósítása, továbbá az oktatás keretében a tanuló ifjúság polgári védelmi felkészítésének szabályozása.

R.15. § (1) A Magyar Nemzeti Bank elnöke kidolgozza a pénz- és deviza-, valamint a nemesfém-készletek védelmére vonatkozó követelményeket.

(2) Az (1) bekezdés alapján meghatározott polgári védelmi követelmények érvényesítéséről működési körében a pénzintézet (1991: LXIX. tv. 5. §) vezetője gondoskodik.

R.16. § ¹¹

R.17. § (1) A köztársasági megbízott¹² illetékességi területén — a területi honvédelmi igazgatás szerveinek közreműködésével — államigazgatási jogkörében irányítja a polgári védelmet. Polgári védelmi jogköre kiterjed az állampolgárokra és a polgári szervekre.

(2) A köztársasági megbízott¹³ gondoskodik a régió területén a 3. §-ban meghatározott polgári védelmi feladatok megvalósításáról, ennek keretében:

a) szervezi és ellenőrzi a polgári védelmi feladatok végrehajtását, a polgári védelmi jogkörök gyakorlását;

b) elrendeli a belügyminiszter rendelkezése alapján halasztást nem tűrő esetben a belügyminiszter utólagos tájékoztatásával — a polgári védelmi szervezetek alkalmazását;

c) szervezi a lakosság és az anyagi javak mentése érdekében a fegyveres szervek, a karitatív szervezetek, valamint a polgári védelmi szervek és szervezetek együttműködését;

d) szervezi az együttműködést a kölcsönös segítségnyújtás érdekében a szomszédos régiók, valamint — nemzetközi szerződések alapján — más országok határmenti területeinek polgári védelmi szerveivel;

e) polgári védelmi ügyekben másodfokú hatósági jogkört gyakorol.

(3) A köztársasági megbízott¹⁴ Budapest főváros területén a (2) bekezdésa)—e) pontjaiban foglalt feladatokon felül szervezi és irányítja:

a) a lakosság és a polgári szervek veszélyeztetett területekről való kitelepítését (kimenekítését);

b) a lakosság életvédelmével és létfenntartásával kapcsolatos polgári védelmi feladatok ellátását;

c) a főváros lakosságának óvóhelyi védelmét.

(4) A köztársasági megbízott¹⁵ polgári védelmi feladatait a megyei, fővárosi polgári védelmi parancsnokságok útján látja el.

R.18. § (1) A polgármester — a fővárosi kerület esetében a 17. § (3) bekezdésében és a 19. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével — a település területén államigazgatási jogkörében irányítja, szervezi és vezeti a helyi polgári védelmi feladatok ellátását. Polgári védelmi jogköre kiterjed az állampolgárokra és a polgári szervekre.

(2) A polgármester és a főpolgármester felelős a törvényben és kormányrendeletben megállapított, valamint a köztársasági megbízott¹⁶ által meghatározott polgári védelmi feladatok végrehajtásáért.

(3) A polgármester a polgári védelmi feladatai körében:

a) szervezi és irányítja a lakosság, valamint a polgári szervek polgári védelmi felkészítését;

b) létrehozza a területvédelmi jellegű települési polgári védelmi szakfeladatokat ellátó polgári védelmi szervezeteket [20. § (2) bek.] és gondoskodik azok felkészítéséről;

c) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló önkormányzati tulajdonban lévő berendezések működőképességét;

d) szervezi és irányítja a lakosság helyi védelmét, kitelepítését (kimenekítését), illetve befogadását;

e) gondoskodik az önkormányzati tulajdonban lévő életvédelmi létesítmények fenntartásáról, ellenőrzi a település területén a más tulajdonában lévő életvédelmi létesítmények fenntartását és működőképességét, előírásszerű használatát;

f) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, szükség esetén gondoskodik a lakosságnak a létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátásáról (élemiszer, ivóvíz, gyógyszer, kötszer);

g) polgári védelmi ügyekben elsőfokú hatósági jogkört gyakorol;

h) elrendeli a köztársasági megbízott¹⁷ rendelkezése alapján — halasztást nem tűrő esetben a köztársasági megbízott utólagos tájékoztatásával — a polgári védelmi szervezetek alkalmazását;

i) biztosítja a központi készletekből átadott anyagi-technikai eszközök megfelelő tárolását;

j) együttműködést szervez a lakosság és az anyagi javak mentése érdekében a fegyveres és rendészeti szervekkel, a karitatív szervezetekkel, továbbá más egyesületekkel.

(4) A polgármester a helyi polgári védelmi feladatait — a körzeti illetékességgel rendelkező — polgári védelmi parancsnokság közreműködésével látja el. A körzeti parancsnokság székhelyét és illetékességi területét a belügyminiszter rendeletben állapítja meg.¹⁸

[A R. 18. § (4) bek.-hez]

Vhr.17. § (1)¹⁹

(2) A körzeti polgári védelmi parancsnokság állományát szükség szerint a polgári védelmi kötelezettség alatt álló — szakmai felkészültség szempontjából arra alkalmas — személyekkel lehet kiegészíteni.

R.19. § (1) A főpolgármester polgári védelmi feladatai körében:

a) gondoskodik a lakosság és a polgári szervek riasztásának, tájékoztatásának előkészítéséről és végrehajtásáról, valamint az ehhez szükséges riasztórendszer fenntartásáról, működőképességének biztosításáról;

b) gondoskodik a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közterületi és lakóházi óvóhelyek fenntartásáról, a METRÓ kijelölt szakaszaiban az óvóhelyi védelem biztosításáról;

c) szervezi és irányítja a fővárosi önkormányzat tulajdonában, vagy irányítása alatt álló polgári szervek polgári védelmi tevékenységét.

(2) A főpolgármester polgári védelmi feladatait a hivatala mellett működő polgári védelmi parancsnokság útján látja el.

R.20. § (1) A polgári szerv vezetője — ezen belül a gazdálkodó szervezet vezetője az üzem működésének honvédelmi érdekből történő fenntartása érdekében [Hvt. 50. § (1) bek. c) pont] — felelős a jogszabályokban és a területileg illetékes polgármester intézkedéseiben meghatározott polgári védelmi feladatok ellátásáért, valamint gyakorolja a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos jogköröket [Hvt. 47. § (3) bek.]. Ennek keretében:

a) szervezi és irányítja a dolgozók polgári védelmi felkészítését;

b) közreműködik a polgári szerv dolgozóinak kitelepítésében (kimenekítésében);

c) biztosítja — szükség szerint — a dolgozók védelmét szolgáló óvóhelyek létesítését, fenntartását, valamint a dolgozók egyéni védőeszköz ellátását;

d) előkészíti és megvalósítja az anyagi javak rbv-védelmét;

e) közreműködik katasztrófák esetén, illetve a támadófegyverek alkalmazását követő helyzetben a károk csökkentésében, illetve a mentéshez szükséges halaszthatatlan munkák elvégzésében.

(2) A polgári szerv vezetője a polgári szervre háruló polgári védelmi feladatok ellátására polgári védelmi munkakört (osztályt, csoportot, részleget) létesíthet, valamint a polgári szerv keretében önvédelmi rendeltetésű polgári védelmi szervezetet hozhat létre.

IV.

A POLGÁRI VÉDELEM ÁLLOMÁNYA

R.21. § (1) A polgári védelmi szervek (PVOP és háttérintézményei, megyei, fővárosi és körzeti polgári védelmi parancsnokságok) állománya szolgálati, illetőleg munkaviszonyban álló hivatásos²⁰ és polgári alkalmazott személyekből áll.

(2) A polgári védelmi szervezetek [18. § (3) bek. b) pont, 20. § (2) bek.] állományát az állampolgárok köréből a polgári védelmi kötelezettség [Hvt. 47. § (2) bekezdés] alapján kell kijelölni.

A POLGÁRI VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ANYAGI-PÉNZÜGYI ELLÁTÁS

R.22. § A polgári védelem fejlesztése mértékének és ütemének meghatározása a belügyminiszter javaslata alapján történik, aki e feladatát a honvédelem általános elveivel és követelményeivel összehangoltan látja el.

R.23. § (1) A polgári védelem költségeit — az önvédelmi jellegű polgári védelmi szervezetek fenntartási és működési költségei kivételével — az állam viseli, azokat a központi költségvetésben a Belügyminisztérium, illetőleg a minisztériumok és országos hatáskörű szervek fejezeteiben Polgári Védelem cím alatt kell előirányozni.

(2) A Belügyminisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni:

a) a polgári védelmi szervek [21. § (1) bek.] állományának bér- és társadalombiztosítási költségeit;

b) a polgári védelmi szervek [21. § (1) bek.] működésével és feladataik ellátásához használatba adott ingatlan és ingó vagyon fejlesztésével, felújításával és fenntartásával kapcsolatos költségeket;

c) a területvédelmi jellegű polgári védelmi szervezetek [18. § (3) bek. b) pont] külön norma szerint meghatározott felszereléseinek, eszközeinek beszerzési, felhalmozási, üzembentartási költségeit;

d) a területvédelmi jellegű polgári védelmi szervezetek fenntartásának és szakfelszerelései pótlásának, kiegészítésének, valamint állománya kiképzésének, a központi kiadványok, oktatási anyagok stb. elkészítésének költségeit;

e) a polgári védelemmel kapcsolatos nemzetközi együttműködés, tudományos kutatás és műszaki fejlesztés megvalósításának költségeit;

f) az ország lakosságának riasztásával és tájékoztatásával kapcsolatos fenntartási, felújítási és fejlesztési költségeit;

g) a Belügyminisztérium feladatkörébe tartozó különleges vezetési és védőlétesítmények fenntartási és működési költségeit;

h) a polgári védelmi szervek és szervezetek igénybevétele esetén felmerülő költségek fedezetére szolgáló tartalékot;

i) a köztársasági megbízott²¹ és a polgármester részére meghatározott polgári védelmi feladatok költségeit.

(3) A minisztériumok és országos hatáskörű szervek költségvetésében kell tervezni:

a) a minisztériumok és minisztériumok fejezetébe sorolt szervezetek polgári védelmi kiadásait;

b) a minisztériumok vezetési és védőlétesítményeinek felújítási, berendezési, működési, építési, fenntartási költségeit.

(4) A polgári szervek viselik a törvényben és kormányrendeletben meghatározott önvédelmi jellegű polgári védelmi feladatok ellátásának költségeit.

(5) Az új beruházások létesítésekor a polgári védelmi előírások megvalósulásának költségeit — egyedi döntés alapján — a beruházási költségkeret részeként kell biztosítani.

Záró rendelkezések

R.24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a polgári védelemről szóló 2041/1974. (XII. 11.) MT határozat és az azt módosító 2015/1988. (HT. 5.) MT határozat hatályát veszti.

(2) A belügyminiszter — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — a 4. § (2) bekezdésének b), d), e), n), és o) pontjában, valamint a 18. § (4) bekezdésében foglaltak; a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter — a belügyminiszterrel egyetértésben — az életvédelmi létesítmények létesítésének és békeidőszaki hasznosításának szabályozására az e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül rendeletet ad ki.²²

Záró rendelkezések

Vhr. 18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A polgári védelmi szervezeteket 1992. december 31-ig — a polgári védelmi sorolás alapján — kell létrehozni.

1. számú melléklet

a 7/1992. (V. 19.) BM rendelethez

Igazolványminta a polgári védelmi személyzet részére

(méret: 74 mm X 105 mm)

Előlap

________________________________________________

MAGYAR

KÖZTÁRSASÁG

^*²³ POLGÁRI Fénykép

VÉDELEM

………………………

PARANCSNOKSÁG

IGAZOLVÁNY

a polgári védelmi személyzet részére

Név:

Születési idő:

Azonossági szám:

Egyéb ismertető jelek, adatok:

________________________________________________

CIVIL DEFENCE OF HUNGARIAN REPUBLIC

POLGÁRI VÉDELEM

________________________________________________

A kiállítás kelte:

Az igazolvány száma:

A kibocsátó (PV-parancsnokság) hatóság

A lejárat időpontja:

Hátlap

________________________________________________

Magasság: Szem: Haj:

A jelen igazolvány tulajdonosa:

minőségben a háború áldozatainak védelmére Genfben, 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények és az 1949. augusztus 12-én kötött Egyezményeket kiegészítő és a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló Jegyzőkönyv (I. Jegyzőkönyv) védelme alatt áll. Az igazolvány tulajdonosa a 15/1992. (I. 27.) Korm. rendeletben megfogalmazott polgári védelmi feladatot hajt végre.

2. számú melléklet

a 7/1992. (V. 19.) BM rendelethez

A polgári védelem megkülönböztető jelzése^**²⁴

A megkülönböztető jelzés leírása:

A jelzés kör alakú. A körön két párhuzamos körgyűrű között fehér alapon felirat. Felső felén Magyar Köztársaság, alsó felén Polgári Védelem felirat látható. A két felirat között a Magyar Köztársaság nemzeti színei, három egyenlő szélességű piros, fehér és zöld szín vízszintes sávjai láthatók a körgyűrű szélességében.

A kör belseje narancssárga színű alap, amelyben egy kék színű, egyenlő oldalú háromszög van elhelyezve úgy, hogy a háromszög egyik csúcsa függőlegesen felfelé mutat, és a háromszög egyik csúcsa sem érinti a narancssárga alap szélét.

A szimbolikus jelzésen, továbbá azon belül semmilyen felirat, címer, sziluett nem helyezhető el.

3. számú melléklet

a 7/1992. (V. 19.) BM rendelethez²⁵

Az Alkotmánybíróság 18/1995. (III. 28.) AB határozatával a 15/1992. (I. 27.) Korm, valamint a 7/1992. (V. 19.) BM rendelet megsemmisítésére irányuló eljárást 1995. december 31-ig felfüggesztette. Utóbb az Alkotmánybíróság 2/1996. (II. 9.) AB határozatával a rendeleteket — 1996. július 31-ével — megsemmisítette.

A törvényt hatályon kívül helyezte és a kérdéskört újra szabályozta az 1993: CX. törvény.

A R. 3. § -a (1) bekezdésének i) pontját a 133/1994. ( X. 21.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

⁴

A 6. § (1)–(3) bekezdését a 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.

⁵

A 6. § (4) bekezdését a 9/1993. (V. 21.) BM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.

⁶

A helyi önkormányzati képviselők 1994. évi választásának napjától a köztársasági megbízotton a fővárosban a főpolgármestert, a megyékben a megyei közgyűlés elnökét kell érteni a 161/1994. (XII. 2.) Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdése alapján.

⁷

⁸

⁹

¹⁰

¹¹

A R. 16. §-át a 133/1994. ( X. 21.) Korm. rendelet 1995. január 1- jével hatályon kívül helyezte.

¹²

A helyi önkormányzati képviselők 1994. évi választásának napjától a köztársasági megbízotton a fővárosban a főpolgármestert, a megyékben a megyei közgyűlés elnökét kell érteni. [161/1994. (XII.2.) Korm. rendelet 12. § (2) bek.]

¹³

A helyi önkormányzati képviselők 1994. évi választásának napjától a köztársasági megbízotton a fővárosban a főpolgármestert, a megyékben a megyei közgyűlés elnökét kell érteni.[161/1994. ( XII. 2.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése. ]

¹⁴

¹⁵

¹⁶

¹⁷

A helyi önkormányzati képviselők 1994. évi választásának napjától a köztársasági megbízotton a fővárosban a főpolgármestert, a megyékben a megyei közgyűlés elnökét kell érteni.[161/1994. ( XII. 2. ) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése. ]

¹⁸

Lásd a 20/1995. (XII. 19.) BM rendeletet.

¹⁹

A 17. § (1) bekezdését hatályon kívül helyezte a 20/1995. (XII. 19.) BM rendelet.

²⁰

Lásd: a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. tvr-t.

²¹

²²

Lásd a 20/1995. (XII. 19.) BM rendeletet és a 22/1992. (XII. 29.) KTM rendeletet.

²³

Megkülönböztető jelzés helye. Leírása a 2. sz. mellékletben.

²⁴

Ld. 1992. MK 51. szám 1821. oldal.

²⁵

A 3. számú mellékletet hatályon kívül helyezte a 20/1995. (XII. 19.) BM rendelet.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

15/1992. (I. 27.) Korm. rendelet

a polgári védelemről¹(a végrehajtásáról szóló 7/1992. (V.19.) BM rendelettel egységes szerkezetben.)

Változott rendelkezések

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

15/1992. (I. 27.) Korm. rendelet

a polgári védelemről1(a végrehajtásáról szóló 7/1992. (V.19.) BM rendelettel egységes szerkezetben.)

Változott rendelkezések

Megnyitottak

Megnyitottak

a polgári védelemről¹(a végrehajtásáról szóló 7/1992. (V.19.) BM rendelettel egységes szerkezetben.)