Kifejezéskereső
15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet
egyes építésügyi jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről
1992.07.20.
A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. (a továbbiakban: Htv.) 147. § (2) bekezdésében, valamint az építésügyről szóló 1964. évi III. tv. végrehajtására kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — a következőket rendelem:
Területfelhasználás
1. §
A területfelhasználási engedélyezési eljárásról szóló, több jogszabállyal módosított 1/1968. (I. 11.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társulások területigénnyel járó, főépületként megvalósuló beruházásainak elhelyezéséhez területfelhasználási engedély szükséges.''
,,(1) A területfelhasználási engedélyezés ügyében az első fokú építésügyi hatósági feladatokat a Htv. 79. §-a alapján a jegyző látja el.''
,,(1) A területfelhasználási engedélyt a beruházónak a terület fekvése szerint illetékes jegyzőtől írásban akkor kell kérnie, amikor a beruházás elhelyezésére alkalmas helyet (helyeket) kiválasztotta.''
4. §
(1) A R. 5. §-a (2) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemhez mellékelni kell)
,,e) a tervezett tevékenység, üzemtechnológia stb. és a környezetre gyakorolt hatás ismertetését,
f) a terület méreteihez igazodó mértarányú átnézeti térképvázlatot, feltüntetve rajta az összes meglévő vagy tervezett nyomvonal jellegű közlekedési építményt, továbbá közmű- és energiavezetéket.''
(2) A R. 5. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(5) A kérelem mellékleteit 2 példányban kell előterjeszteni.''
,,(3) Ha a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemle szükséges, annak megtartásáról a jegyző gondoskodik.''
,,(1) Az engedélyezési eljárásban az e rendelet mellékletében felsorolt szakhatóságok működnek közre.''
(Az engedély kiadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell)
,,g) az engedély érvényességének időtartamát.''
,,(1) A területfelhasználási engedély érvényessége a határozatban előírt időtartam elteltével megszűnik, ha a beruházó az előírt időtartam alatt az építési (létesítési) engedélyt nem kérte meg. A jegyző az engedély érvényességét a beruházó kérelmére meghosszabbíthatja, ha a határozat kiadásakor fennállott hatósági előírások vagy az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények időközben nem változtak meg.''
,,(3) Az építési (létesítési) engedély kiadására jogosult hatóság köteles az engedélyezési eljárásba a jegyzőt bevonni.''
10. §
(1) A R. 1. §-a (2) bekezdése b) pontjának ,,illetőleg — mezőgazdasági jellegű beruházások esetében — majortelepítési'' szövegrésze, az 1. §-a (2) bekezdése c) pontja, az 1. §-a (3) bekezdésének ,,(majorjának stb.)'' szövegrésze, a 3. §-ának (2) bekezdése, a 4. §-ának (2) bekezdése, az 5. §-a (1) bekezdése c) pontjának ,,és az igényelt terület nagyságának indoklását, továbbá'' szövegrésze, az 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja, az 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja, az 5. §-a (2) bekezdése c) pontjának ,,(típustervvel rendelkező építményeknél a típusszám megjelölését)'' szövegrésze, az 5. §-a (2) bekezdésének g), h), i) pontjai, az 5. §-a (2) bekezdése j) pontjának ,,a beruházó, vagy megbízásából a tervező által már beszerzett'' szövegrésze, az 5. § (3) és (4) bekezdése, a 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja, a 6. §-a (2) bekezdésének ,,egyidejűleg a kérelmet hiánypótlásra előírt tartamra nyilvántartásba helyezi'' szövegrésze, a 7. §-ának (4) bekezdése, a 8. §-a, a 9. §-a (2) bekezdése f) pontjának ,,— a koordinációs szerv és'' szövegrésze, a 9. §-a (3) bekezdésének f) pontja, a 10. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontja, a 11. §-a, a 12. §-ának (3) bekezdése, a 14. §-ának (4)—(5) bekezdése, a 16—19. §-ai, a 20. §-ának (3) bekezdése
hatályát veszti.
(2) A R. mellékletének helyébe a jelen rendelet 1. számú melléklete lép.
Telekalakítás
11. §
A telekalakítási eljárásról szóló, több jogszabállyal módosított 29/1971. (XII. 29.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának c)—f) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
,,c) építési terület: a nyomvonal jellegű építmények, a fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti és polgári védelmi szervek külterületi honvédelmi, belbiztonsági építményeinek elhelyezésére szolgáló földrészlet.''
,,(4) A telekalakítási eljárásban — az (5) bekezdésben említett esetek kivételével — az e rendelet mellékletében felsorolt szakhatóságok működnek közre.
(5) Nem kell a szakhatóságok közreműködését igénybe venni, ha
— a területre van jóváhagyott részletes rendezési terv,
— a telekalakítás 0,5 ha-nál (1395 n.öl) kisebb területet érint, és a terület nem műemlékileg védett, nem áll természet- és táj-, valamint környezetvédelmi védettség alatt, nincs vízügyi jelentőségű, régészeti, bányászati vagy honvédelmi célt szolgáló területen, illetőleg nem érinti közút, vasút, légi közlekedés stb. védősávjának területét.
Több ütemben megvalósuló létesítés esetén a telekalakítással érintett terület mértékét együttesen kell számításba venni.''
,,5. § (1) Építési telket és építési területet úgy kell kialakítani, hogy annak alakja, terjedelme és megközelíthetősége a város (község) rendezési terveknek és az építésügyi szabályoknak (továbbiakban együtt: építésügyi szabályok) megfeleljen.
(2) A jegyző a telekalakítást kezdeményező szervezetet — az építésügyi szabályoknak megfelelően, a telekalakítás miatt szükséges mértékig — utak és közművek létesítésére vagy költségeinek viselésére kötelezheti.''
,,(1) A telekalakítás engedélyezése ügyében az építésügyi hatósági hatáskört a Htv. 79. §-a alapján első fokon a jegyző gyakorolja.''
,,23. § A telekalakítási eljárás az érdekeltek kérelmére indul.''
,,(1) A telekalakítás engedélyezésére vonatkozó kérelem előterjesztése előtt a jegyzőtől elvi telekalakítási engedélyt lehet kérni.''
,,(4) Ha a kérelem másként nem bírálható el, a jegyző a telekalakítással érintett, és a vele közvetlenül szomszédos földrészleteket is feltüntető rétegvonalas helyszínrajz bemutatását írhatja elő.''
,,(1) A telekalakítás engedélyezésére vonatkozó kérelmet a 25. § (2) bekezdésében említettek terjeszthetik elő.''
,,(4) A földrészlet közút céljára szükséges részének igénybevételéről, illetve a közút céljára feleslegessé váló — az érintett ingatlantulajdonosoknak vételre felajánlott és megvenni kívánt — közterületnek az érintett földrészlethez való hozzájegyzéséről a telekalakításról szóló határozatban rendelkezni kell.''
,,37. § Ha a telekalakítás más hatósági eljárásban válik szükségessé, annak engedélyezése felől abban az eljárásában kell határozni.''
19. §
(1) — A fejezetszámozások, a főcímek,
— a R. 3. §-a, 4. §-a, 7. §-ának (3) bekezdése, 8—16. §-ai, 17. §-ának (1) bekezdése, 19. §-ának (2) bekezdése, 20. §-a, 21. §-ának (4) bekezdése, 22. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (4) bekezdése, 24. §-a, 26. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, 27. § (5) bekezdésének ,,egy példányát a községi szakigazgatási szervnek'' szövegrésze, 28—35. §-ai, 38. §-ának (1) és (3) bekezdése, 39. §-a, 40. §-ának (1) bekezdése és 42. §-a, továbbá
— a R. 8. §-át megelőző ,,A házhelyterület kijelölése'' alcím,
— a R. 12. §-át megelőző ,,A lakó-, illetőleg üdülőtelkek kialakításával kapcsolatos műszaki munkálatok elkészítése'' alcím,
— a R. 14. §-át megelőző ,,A műszaki munkálatok jóváhagyása'' alcím
— a R. 25. §-át megelőző ,,Telekrendezési eljárás az érdekeltek kérelmére'' alcím,
— a R. 28. §-át megelőző a ,,Telekrendezési eljárás hivatalból'' alcím,
— a R. 30. §-át megelőző ,,A kártalanítás szabályai'' alcím,
— a R. 32. §-át megelőző ,,A telekrendezési eljárás költségeinek viselése'' alcím,
— a R. 33. §-át megelőző a ,,Tömbtelek kialakítása'' alcím,
— a R. 34. §-át megelőző az ,,Úszótelek kialakítása'' alcím,
— a R. 35. §-át megelőző az ,,Építési telkek kialakítása személygépkocsi-tárolók építése céljára'' alcím,
— a R. 39. §-át megelőző ,,A telekalakítással kapcsolatos munkálatok végzésének tűrése'' alcím és
— a R. 42. §-át megelőző a ,,Földrészlet igénybevétele közterület céljára'' alcím
hatályát veszti.
(2) A R. szövegében
— a R. 2. §-át megelőző ,,A telekalakítás engedélyezése és elrendelése'' alcím helyett: ,,A telekalakítás engedélyezése'' alcím
— a R. 17. §-át megelőző ,,A telekrendezés fajtái'' alcím helyett: ..A telekalakítás fajtái'' alcím,
— a R. 23. §-át megelőző ,,A telekrendezési eljárás közös szabályai'' alcím helyett: ,,A telekalakítási eljárás szabályai'' alcím, és
— a R. 37. §-át megelőző a ,,Telekalakítás kisajátítási, közületi elhelyezési és kezelésbeadási eljárásban'' alcím helyett: ,,Telekalakítás más hatósági eljárásban'' alcím kerül.
(3) Ahol a R. ,,telekrendezést'', ,,telekrendezési eljárást'' vagy ,,telekrendezési engedélyt'' említ, azon ,,telekalakítást'', ,,telekalakítási eljárást'', illetőleg ,,telekalakítási engedélyt'' kell érteni.
(4) Ahol a R. ,,lakó- vagy üdülőtelek'' kifejezést használ, azon ,,építési telket'' ahol ,,lakó- vagy üdülőépület'' kifejezést használ, azon ,,épületet, építményt'' kell érteni.
(5) A R. melléklete helyébe a jelen rendelet 2. számú melléklete lép.
Cseretelekadás
20. §
A cseretelekadásról, továbbá a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 10/1977. (I. 28.) ÉVM rendelet 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,1. § (1) Ha a tulajdonszerzés időpontjában beépíthető építési telek tulajdonosa a telkén a később jóváhagyott rendezési terv, hatályba lépett építésügyi szabály vagy kiadott hatósági határozat folytán nem tudja megvalósítani építési (beruházási) szándékát, részére — kérelmére— kisajátítási eljárás nélkül beépíthető cseretelek adható.
(2) A cseretelekadás lebonyolítására a polgári jog szabályai az irányadók.''
Építésrendészeti bírság
22. §
Az építésrendészeti bírságról szóló, a 13/1984. (XI. 16.) ÉVM rendelettel módosított 17/1981. (VI. 19.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) Az építésrendészeti bírság alapjául a szabálytalanul létrehozott, illetőleg megsemmisült építménynek (építményrésznek) a műszaki (eszmei) értéke szolgál, amelyet az építésügyi hatóság az építtető költségére építésügyi, illetőleg igazságügyi műszaki vagy ingatlanforgalmi szakértő által készített szakvélemény alapján állapít meg.''
23. §
A R. 1. § b) pontjának ,,alaprajzi elrendezést'', a 3. § (1) bekezdés c) pontjának ,,állampolgár által'' szövegrésze, a 4. §-a, valamint a R. melléklete hatályát veszti.
Az építési és használatbavételi engedélyezési eljárás
24. §
Az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló, több jogszabállyal módosított 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A Htv. 79. §-a alapján az építésügyi hatósági jogkört első fokon — a műemlékvédelem kivételével — a jegyző gyakorolja.
(2) A műemlékekkel, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági feladatokat
— első fokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága,
— másodfokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke látja el.''
25. §
(1) A R. 8. §-ának 2., 14., 21. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg az alábbi 22. ponttal egészül ki.
(A következő építési munkák csak építési engedély alapján végezhetők:)
,,2. főépület olyan felújítása, helyreállítása vagy átalakítása, amely a teherhordó szerkezetét, a tetőzetét, a homlokzatát érinti, illetőleg az épületben lévő önálló rendeltetésű egységek (lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek stb.) számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár;''
,,14. közterületen épület, hirdetőberendezés, park, tornapálya, gyermekjátszótér létesítése, szobor, emlékmű és díszkút elhelyezése;''
,,21. felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása;
22. az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött.''
,,17. § (1) Ha a 8. § 1., 7., 9.,10. és 11. pontjában említett építési munka, továbbá főépület teherhordó szerkezetének megváltoztatásával járó felújítás kivitelezője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, arra az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését — az építési munka megkezdése előtt nyolc nappal — be kell jelentenie az első fokú építési hatósághoz.''
27. §
A R. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)—(6) bekezdés számozása (5)—(7) bekezdésre módosul:
,,(4) Az elvi építési engedély megadásáról, illetőleg megtagadásáról hozott határozatot a 19. § (1) bekezdésében meghatározottakkal írásban közölni kell.''
[Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó helyszínrajztól és műszaki tervektől csak újabb építésügyi hatósági határozat (engedély) alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltéréseket, amelyek]
,,a) nem érintik az építmény helyszínrajzi elhelyezését, rendeltetését, teherhordó szerkezetét, tetőzetét és homlokzatát,''
,,23. § Az első fokú építésügyi hatóság köteles az építési munkák végzését ellenőrizni.''
(A kérelemhez egy-egy példányban csatolni kell)
,,a) az építési munka végzését irányító felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó helyszínrajznak és műszaki terveknek, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték el, s az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.''
31. §
(1) A R. 1. és 2. számú mellékletei helyébe a jelen rendelet 3. és 4. számú mellékletei lépnek.
(2) A R. 4. számú melléklete a következő 2. és 5. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 2. és 3. pont számozása 3. és 4. pontra változik:
,,(2) Az A—C tűzveszélyességi osztályba tartozó, továbbá a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó-, és üdülő-, valamint a közösségi épületek esetében tűzvédelmi műszaki leírást, amely tartalmazza az épület megközelíthetőségére és oltóvíz ellátására vonatkozó adatokat, a tűzveszélyességi osztályba sorolást, a tűzállósági fokozatot, az alkalmazandó épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereit, a tűzszakaszok elhelyezkedését, részeit és kiürítési számítást, az épületgépészet (elektromos, gáz, víz) tűzvédelmi kialakítását, a villámvédelmi rendszert, valamint a tűzjelzést szolgáló megoldásokat.''
,,5. A 8. § 21. pontjában említett felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy főbb műszaki megváltoztatásával járó átalakítása esetében a külön jogszabályban meghatározott műszaki terveket.
6. Önkormányzati rendelettel építési engedélyhez kötött építési munka esetében a rendeletben meghatározott műszaki terveket.''
(3) A R. 4. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata 10. §-ának (2) bekezdése, 16. §-ának h) pontja, 19. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 19. §-a (2) bekezdéséből a ,,műemléket, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű épületet, illetőleg'' szövegrész, 20. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata, 22. §-a (2) bekezdésének b) pontjából ,,— az alaprajzi elrendezés változása esetén — az érintett épületszint módosított alaprajzát'' szövegrész, 28. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 31. §-ának (4) és (5) bekezdése, valamint 3. számú mellékletében az építési engedély iránti kérelem szövegrészből az ,,Építéstervezési Szakértői Bizottság szakvéleményének száma és kelte:'' szövegrész hatályát veszti.
32. §
(1) Ez a rendelet 1992. július 20. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő — első fokú határozattal még el nem bírált — ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az építésfelügyeletről szóló 62/1985. (XII. 8.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 23/1985. (XII. 28.) ÉVM rendelet, továbbá a 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzatnak az 1/1992. (I. 6.) KTM rendelet melléklete 15. pontjával módosított 116. § (1) bekezdése utolsó mondata a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg;
— az építési telek beépítésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/1970. (I. 11.) ÉVM rendelet 1992. december 31-ével
hatályát veszti.
Keresztes K. Sándor s. k.,
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter
1. számú melléklet a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelethez
,,A területfelhasználási engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
1. A Honvédelmi Minisztérium területén
a Magyar Honvédség Parancsnoksága
a honvédelem;
2. a hivatásos önkormányzati tűzoltóság székhelye szerinti illetékes jegyző, fővárosban a főjegyző
a tűzvédelem;
3. a Belügyminisztérium területén
— első fokon: a fővárosi, megyei polgári védelmi parancsnokság,
— másodfokon: a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, polgári védelmi építmény (óvóhely) építése, továbbá építmények ipari üzem védőterületén belül tervezett építkezéshez kapcsolódó területhasználás esetében
a polgári védelem;
4. a Népjóléti Minisztérium területén
— első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi, kerületi intézetei,
— másodfokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fővárosi intézete
a közegészségügy és járványügy;
5. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium területén
a) műemlékvédelmi hatóság
első fokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága
másodfokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke
A műemlékileg védett terület (műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet) jellegét érintő területfelhasználás esetén
a műemlékvédelem;
b) természetvédelmi hatóság
első fokon: a területileg illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság,
másodfokon: az Országos Természetvédelmi Hivatal az országos jelentőségű védett és védelemre tervezett természeti értéket, területeket érintő vagy azokra hatással lévő területfelhasználás esetén
a természet- és tájvédelem;
c) környezetvédelmi hatóság
első fokon: a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség,
másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség a veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezés vagy lerakóhely területének kijelölésével, a termelő tevékenységet ellátó üzemek területének kijelölésével, a zaj-, rezgés- és levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos esetekben
a környezetvédelem;
6. a megyei múzeum (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum) régészeti jelentőségű területen történő területfelhasználás esetén
a régészet;
7. a Földművelésügyi Minisztérium területén
a) első fokon: a hatósági állatorvos,
másodfokon: az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás
— az árutermelő állattartó épületek és járulékos létesítményeik (takarmánykeverő, állattartó telep központi épülete, trágyakezelő telep, állatrakodó stb.)
— állati eredetű alapanyagot feldolgozó élelmiszerüzemi épületek elhelyezésével kapcsolatos területfelhasználás esetén
az állategészségügy;
b) első fokon: a körzeti földhivatal,
másodfokon: a fővárosi, megyei földhivatal, termőföld, illetőleg mezőgazdasági művelés alatt álló földet érintő területfelhasználás esetén
a mezőgazdaság;
c) első fokon: az erdőfelügyelőség,
másodfokon: a Földművelésügyi Minisztérium erdő, illetőleg erdőművelés alatt álló földet érintő területfelhasználás esetén
az erdőgazdaság;
8. a Magyar Bányászati Hivatal területén
első fokon: a területileg illetékes bányakapitányság,
másodfokon: a Magyar Bányászati Hivatal a bányászati célt szolgáló védőterületen, továbbá a bányatelek határai között történő területfelhasználás esetén
a bányászat;
9. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén
a) első fokon: a Légügyi Igazgatóság,
másodfokon: a Légügyi Főigazgatóság a reptér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény elhelyezésére történő területfelhasználás esetén, továbbá helikopterállomás és leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül építmény elhelyezésére történő területfelhasználás esetében
a polgári légi közlekedés;
b) Országos közutaknál
első fokon: a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet (a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján)
másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet
Helyi közutaknál
első fokon: az önkormányzat jegyzője (főjegyzője) (a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján)
másodfokon: a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet a közút területén, az alatt vagy felett a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren autópálya, autóút, valamint kijelölt főút esetén 100 méteren belül a közutak belterületi szakaszán kereskedelmi, vendéglátóipari vagy egyéb szolgáltatási célt szolgáló építmény, elhelyezésére történő területfelhasználás esetén
az útügy és a közúti közlekedés biztonsága;
c) első fokon: országos közforgalmi vasút esetén a Közlekedési Főfelügyelet,
másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium,
első fokon: helyi és saját használatú vasút esetén a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet,
másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet a vasúti védőtávolságon belüli területfelhasználás esetén
a vasúti közlekedés;
d) első fokon: az illetékes vízügyi igazgatóság,
másodfokon: az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az ivóvíz, ásvány- és gyógyvíz kivételének hidrogeológiai védőterületét, hullámterét, fakadó- vagy szivárgóvizes vízjárásos területét, továbbá a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát érintő területfelhasználás esetén
a vízügy;
10. a Honvédelmi Minisztérium (MHVK Hadműveleti Csoportfőnökség) a Belügyminisztérium és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény elhelyezésére, továbbá helikopter állomás és leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül építmény elhelyezésére történő területfelhasználás esetében
a honvédelmi repülés;
11. az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium területén
első fokon: az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet,
másodfokon: az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hőtermelő építmény, termelő vagy elosztó hőközpont elhelyezésére történő területfelhasználás esetében
az energiagazdálkodás és energiaellátás;
12. az illetékes szakhatóságok, meglévő vagy tervezett nyomvonal jellegű létesítményeket vagy a távközlés szabadon tartandó sávjait érintő területfelhasználás esetében
a biztonság;
követelményeinek érvényre juttatása céljából.''
2. számú melléklet a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelethez
,,A telekalakítási eljárásban közreműködő szakhatóságok
1. A Honvédelmi Minisztérium területén
a Magyar Honvédség Parancsnoksága
a honvédelem;
2. a hivatásos önkormányzati tűzoltóság székhelye szerint illetékes jegyző, fővárosban a főjegyző
a tűzvédelem;
3. a Belügyminisztérium területén
első fokon: a fővárosi, megyei polgári védelmi parancsnokság,
másodfokon: a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága
polgári védelmi építmény (óvóhely) telkének kialakítása, továbbá építmények ipari üzemi védőterületén belül tervezett építkezéshez kapcsolódó telekalakítás esetében
a polgári védelem;
4. a Népjóléti Minisztérium területén
első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat városi, fővárosi, kerületi intézetei,
másodfokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat megyei, fővárosi intézete
a közegészségügy és járványügy;
5. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium területén
a) a műemlékvédelmi hatóság
első fokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága,
másodfokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Elnöke,
a műemlékileg védett területet (műemléki jelentőségű területet, műemléki környezetet) érintő telekalakítás esetén
a műemlékvédelem;
b) a természetvédelmi hatóság
első fokon: a területileg illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság,
másodfokon: az Országos Természetvédelmi Hivatal,
az országos jelentőségű védett és védelemre tervezett természeti értékeket, területeket érintő vagy azokra hatással lévő telekalakítás esetén;
a természet- és tájvédelem;
c) a környezetvédelmi hatóság
első fokon: a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség,
másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség
a veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezés vagy lerakóhely területének kialakítása, a termelő tevékenységet ellátó üzemek területének kialakítása a zaj-, rezgés- és levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos esetekben
a környezetvédelem;
6. a megyei múzeum (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum) régészeti jelentőségű területen történő telekalakítás esetén;
a régészet;
7. a Földművelésügyi Minisztérium területén
a) első fokon: a hatósági állatorvos,
másodfokon: az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás
— az árutermelő állattartó épületek és járulékos létesítményeik (takarmánykeverő, állattartó telep központi épülete, trágyakezelő telep, állatrakodó stb.)
— állati eredetű alapanyagot feldolgozó élelmiszerüzemi épületek elhelyezésével kapcsolatos telekalakítás esetén
az állategészségügy;
b) első fokon: a körzeti földhivatal,
másodfokon: a fővárosi, megyei földhivatal a termőföld, illetőleg mezőgazdasági művelés alatt álló földet érintő telekalakítás esetén
a mezőgazdaság;
c) első fokon: az erdőfelügyelőség,
másodfokon: a Földművelésügyi Minisztérium
erdő, illetőleg erdőművelés alatt álló földet érintő telekalakítás esetén
az erdőgazdaság;
8. a Magyar Bányászati Hivatal területén
első fokon: a területileg illetékes bányakapitányság,
másodfokon: a Magyar Bányászati Hivatal
a bányászati célt szolgáló védőterületen, továbbá a bányatelek határai között történő telekalakítás esetén
a bányászat;
9. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén
a) első fokon: a Légügyi Igazgatóság
másodfokon: a Légügyi Főigazgatóság a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény, továbbá helikopter állomás és leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül építmény elhelyezésére történő telekalakítás esetében
a polgári légi közlekedés;
b) első fokon: országos közútnál a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet,
helyi közútnál a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján az önkormányzat jegyzője (főjegyzője),
másodfokon: országos közútnál a Közlekedési Főfelügyelet,
helyi közútnál a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,
a közút területén, az alatt vagy felett a közutak külterületei szakaszán a közút tengelyétől számított 50 m-en autópálya, autóút, valamint kijelölt főút esetén 100 m-en belül, a közutak belterületi szakaszán kereskedelmi, vendéglátóipari, vagy egyéb szolgáltatási célt szolgáló építmény elhelyezésére történő telekalakítás esetén, valamint olyan telekalakításnál, amely a közút területében változást eredményez
az útügy, és közlekedés biztonsága;
c) Országos közforgalmi vasútnál
első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,
másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
Helyi és saját használatú vasútnál
első fokon: a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet,
másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet a vasúti védőtávolságon belüli telekalakítás esetén
a vasúti közlekedés;
d) első fokon: az illetékes vízügyi igazgatóság,
másodfokon: az Országos Vízügyi Főigazgatóság az ivóvíz-, ásvány- és gyógyvíz kivételének hidrogeológiai védőterületét, hullámterét, fakadó- vagy szivárgóvizes vízjárásos területét, továbbá a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát érintő telekalakítás esetén
a vízügy;
10. a Honvédelmi Minisztérium (MHVK Hadműveleti Csoportfőnökség), a Belügyminisztérium és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény elhelyezésére, továbbá helikopter állomás és leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 m-en belül építmény elhelyezésére történő telekalakítás esetében
a honvédelmi repülés;
11. az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium területén
első fokon: az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet
másodfokon: az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium
hőtermelő építmény, termelő vagy elosztó hőközpont elhelyezésére történő telekalakítás esetében
az energiagazdálkodás és energiaellátás;
12. az illetékes szakhatóságok, meglévő vagy tervezett nyomvonal jellegű létesítményeket vagy a távközlés szabadon tartandó sávjait érintő telekalakítás esetében
a biztonság;
követelményeinek érvényre juttatása céljából.''
3. számú melléklet a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelethez
,,Az építési engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
Az építési engedélyezési eljárásban — a rendelet 4. §-ának (3) bekezdésében említett esetekben — a következő szakhatóságok működnek közre:
1. Első fokon: a hivatásos önkormányzati tűzoltóság székhelye szerint illetékes jegyző, a fővárosban a főjegyző
a tűzvédelem;
2. a Belügyminisztérium területén
— első fokon: a fővárosi, megyei polgári védelmi parancsnokság,
— másodfokon: a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága polgári védelmi építmény (óvóhely) építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése és lebontása, illetőleg rendeltetésének módosítása, továbbá építmények ipari üzem védőterületén belül tervezett építése vagy bővítése esetében
a polgári védelem;
3. a Népjóléti Minisztérium területén
— első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézetei,
— másodfokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fővárosi intézete
emberi tartózkodás céljára szolgáló, továbbá káros környezeti hatású építmény építése, átalakítása, bővítése vagy rendeltetésének módosítása esetében
a közegészségügy és járványügy;
4. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium területén
a) természetvédelmi hatóság
— országos jelentőségű védett természeti értékek esetében
első fokon: a területileg illetékes természetvédelmi, illetve nemzeti park igazgatóság,
másodfokon: a KTM Országos Természetvédelmi Hivatala a védett természeti értékeket, a területeket érintő vagy azokra hatással lévő építmény építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, lebontása esetében
a természet- és tájvédelem;
b) környezetvédelmi hatóság
— a veszélyes hulladék ártalmatlanításával, lerakásával kapcsolatos építmények létesítése, bővítése esetében:
első fokon: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség,
másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség
— termelő tevékenységet ellátó üzemi létesítmények — a szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmények kivételével — zaj- és rezgésvédelmével kapcsolatos esetekben:
első fokon: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség,
másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség
— termelő tevékenységet ellátó üzemi létesítmények — a szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmények kivételével — a levegőtisztaság védelmével kapcsolatos esetekben:
első fokon: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség,
másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség
— a vizek mennyiségét és minőségét érintő építési munkák esetében:
első fokon: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség,
másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség
a környezetvédelem;
c) műemléki hatóság
első fokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága,
másodfokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke
műemléki jelentőségű területet, műemléki környezetet, illetve műemléki érdeket érintő — a műemlékvédelemről szóló jogszabályokban meghatározott — építési munka esetében
a műemlékvédelem;
5. a Honvédelmi Minisztérium (a Magyar Honvédség Parancsnoksága), a Belügyminisztérium és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény építése, illetőleg bővítése, továbbá helikopter állomás és leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül a légi megközelítési sávban területfelhasználás meghatározása, 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, illetőleg bővítése, valamint szabadvezeték létesítése esetén
a honvédelmi, illetőleg a polgári repülés biztonsága;
6. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén
a) Polgári repülési ügyekben
első fokon: a Légügyi Igazgatóság,
másodfokon: a Légügyi Főigazgatóság
a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény építése, illetőleg bővítése, továbbá helikopterállomás és leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül, a légi megközelítési sávban területfelhasználás meghatározása, 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, illetőleg bővítése, valamint szabadvezeték létesítése esetén
a polgári repülés biztonsága;
b) Postai és távközlési ügyekben
első fokon: a postai és távközlési területi felügyelet; adótorony vagy antenna létesítése, magasítása esetében a Frekvenciagazdálkodási Intézet,
másodfokon: a Postai és Távközlési Főfelügyelet, adótorony vagy antenna létesítése, magasítása esetében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
a biztonság;
c) Útügyekben
első fokon: országos közútnál a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet
helyi közútnál a települési önkormányzat jegyzője (főjegyzője),
másodfokon: országos közútnál a Közlekedési Főfelügyelet, helyi közútnál a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet
a közút területén, az alatt vagy felett, továbbá a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya és autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett,
belterületen kereskedelmi, vendéglátóipari vagy egyéb szolgáltatási célt szolgáló építmény építése, bővítése esetében
az útügy és a közúti közlekedés biztonsága;
d) Vasútügyekben
első fokon: a vasút üzemben tartójának előzetes állásfoglalása alapján
országos közforgalmú vasút esetében a Közlekedési Főfelügyelet
helyi és saját használatú vasút esetében a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet,
másodfokon: a vasút üzemben tartójának előzetes állásfoglalása alapján,
országos közforgalmú vasút esetében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
helyi és saját használatú vasút esetében a Közlekedési Főfelügyelet
a vasút védőtávolságon belüli építkezés esetén
a vasúti közlekedés biztonsága;
e) Vízügyekben
első fokon: az illetékes vízügyi igazgatóság,
másodfokon: az Országos Vízügyi Főigazgatóság
ivóvíz, ásvány- és gyógyvíz kivételének hidrogeológiai védőterületét, hullámteret, fakadó vagy szivárgóvizes vízjárásos területet, továbbá a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, valamint a vízi építményeket, illetőleg azok üzemeltetését érintő építmény építése, bővítése vagy rendeltetésének módosítása esetében
a vízügy;
7. a Földművelésügyi Minisztérium területén
első fokon: a hatósági állatorvos,
másodfokon: az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás
az állattartó épületek és járulékos létesítményei (takarmánykeverő, állattartótelep központi épülete, trágyakezelő telep, állatrakodó stb.) és az állati eredetű alapanyagot feldolgozó élelmiszerüzemi épületek építése, átalakítása vagy bővítése esetén
az állategészségügy;
első fokon: a körzeti földhivatal,
másodfokon: a fővárosi, megyei földhivatal
magánszemély építtető esetében, ha külterületen 400 m2-nél nagyobb területet kíván területfelhasználási engedélyhez nem kötött beépítéssel a mezőgazdasági termelésből kivonni,
a földvédelem;
8. a Művelődési és Közoktatási Minisztérium területén
első fokon: a megyei múzeum, a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum,
másodfokon: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium régészetileg védetté nyilvánított területen bármilyen építmény építése vagy bővítése esetében
a történelmi emlékek védelmi;
9. az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium területén
első fokon: az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet,
másodfokon: az IKM Energia-bizonságtechnikai Hatóság, építményben kazán vagy más nyomástartó berendezés, gáz- vagy olajellátó rendszer, tüzeléstechnikai berendezés, OHKV vagy annál nagyobb feszültségű villamos berendezés létesítése vagy átalakítása esetén
a biztonság;
első fokon: az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet,
másodfokon: az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, hőtermelő építmény, geotermikus hőforrás, termelő vagy elosztó hőközpont építése vagy bővítése esetén
az energiagazdálkodás és az energiaellátás biztonsága;
10. a Magyar Bányászati Hivatal területén
első fokon: a területileg illetékes bányakapitányság,
másodfokon: a Magyar Bányászati Hivatal
robbantóanyagok tárolására szolgáló épület, bányászati célt szolgáló külszíni üzemi épület, bányatelek határai között fekvő ingatlanon tervezett építmény, bányászati (bányaüzemi) építmény védőterületén belül, vagy kőolaj-kőolajtermék és gázvezeték biztonsági övezetében tervezett építmény, továbbá különösen nagy kárt okozó pincebeomlásokkal sújtott vagy veszélyeztetett területté nyilvánított településeken (településrészeken) föld alatti építmény (föld alatti tárolótér) építése vagy bővítése esetében
a biztonság;
követelményeinek érvényre juttatása céljából.''
4. számú melléklet a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelethez
,,A használatbavételi engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok és közművek
1. Első fokon: a hivatásos önkormányzati tűzoltóság székhelye szerint illetékes jegyző, a fővárosban a főjegyző
a tűzvédelem;
2. a Belügyminisztérium területén
a) a rendőri szervek:
első fokon: a fővárosi kerületi, városi rendőrkapitányság,
másodfokon: a budapesti, megyei rendőr-főkapitányság a köz- és vagyonbiztonság,
b) első fokon: a fővárosi, megyei polgári védelmi parancsnokság,
másodfokon: a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága polgári védelmi építmény (óvóhely) építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése és lebontása, illetőleg rendeltetésének módosítása, továbbá építménynek ipari üzem védőterületén belül végzett építése vagy bővítése esetében
a polgári védelem;
3. a Népjóléti Minisztérium területén
első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézetei,
másodfokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fővárosi intézete
emberi tartózkodás céljára szolgáló, továbbá káros környezeti hatású építmény építése, átalakítása, bővítése vagy rendeltetésének módosítása esetében
a közegészségügy és járványügy;
4. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium területén
a) természetvédelmi hatóság
országos jelentőségű védett természeti értékek esetében:
első fokon: a területileg illetékes terészetvédelmi, illetve nemzeti park igazgatóság,
másodfokon: a KTM Országos Természetvédelmi Hivatala a védett természeti értékeket, területeket érintő vagy azokra hatással lévő építmény építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, lebontása esetében
a természet- és tájvédelem;
b) környezetvédelmi hatóság
veszélyes hulladék ártalmatlanításával, lerakásával kapcsolatos építmények létesítése, bővítése esetében:
első fokon: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség,
másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség
termelő tevékenységet ellátó üzemi létesítmények — a szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmények kivételével — zaj- és rezgésvédelmével kapcsolatos esetekben:
első fokon: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség,
másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség
termelő tevékenységet ellátó üzemi létesítmények — a szogláltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmények kivételével — levegőtisztaság védelmével kapcsolatos esetekben:
első fokon: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség,
másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség
a vizek mennyiségét és minőségét érintő építési munkák esetében:
első fokon: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség
másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség
a környezetvédelem;
c) műemléki hatóság
első fokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága,
másodfokon: az OMvH elnöke
műemléki jelentőségű területet, műemléki környezetet, illetve műemléki érdeket érintő — a műemlékvédelemről szóló jogszabályokban meghatározott — építési munka esetében
a műemlékvédelem;
5. a Honvédelmi Minisztérium (a Magyar Honvédség Parancsnoksága), a Belügyminisztérium és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény építése, illetőleg bővítése, továbbá helikopter állomás és leszállóhely építési telkének (üzem területének) szélétől mért 1000 méteren belül, a légi megközelítési sávban területfelhasználás meghatározása, 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, illetőleg bővítése, valamint szabad vezeték létesítése esetén
a honvédelmi, illetőleg a polgári repülés biztonsága;
6. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén
a) Polgári repülési ügyekben
első fokon: a Légügyi Igazgatóság
másodfokon: a Légügyi Főigazgatóság,
a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény építése, illetőleg bővítése, továbbá helikopter állomás és leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül, a légi megközelítési sávban területfelhasználás meghatározása, 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, illetőleg bővítése, valamint szabadvezeték létesítése esetén
a polgári repülés biztonsága;
b) Postai és távközlési ügyekben
első fokon: a postai és távközlési területi felügyelet, adótorony vagy antenna létesítése, magasítása esetében a Frekvenciagazdálkodási Intézet,
másodfokon: a Postai és Távközlési Főfelügyelet, adótorony vagy antenna létesítése, magasítása esetében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
a biztonság;
c) Útügyekben
első fokon: országos közútnál a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet,
helyi közútnál a települési, önkormányzat jegyzője (főjegyzője),
másodfokon: országos közútnál a Közlekedési Főfelügyelet, helyi közútnál a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet, a közút területén, az alatt vagy felett, továbbá a közutak külterületi szakszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya és autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett,
belterületen kereskedelmi, vendéglátóipari vagy egyéb szolgáltatási célt szolgáló építmény építése, bővítése esetében
az útügy és a közúti közlekedés biztonsága;
d) Vasútügyekben
első fokon: a vasút üzemben tartójának előzetes állásfoglalása alapján
országos közforgalmú vasút esetében a Közlekedési Főfelügyelet
helyi és saját használatú vasút esetében a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet;
másodfokon: a vasút üzemben tartójának előzetes állásfoglalása alapján,
országos közforgalmú vasút esetében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
helyi és saját használatú vasút esetében a Közlekedési Főfelügyelet
a vasút védőtávolságon belüli építkezés esetén
a vasúti közlekedés biztonsága;
e) Vízügyekben
első fokon: az illetékes vízügyi igazgatóság
másodfokon: az Országos Vízügyi Főigazgatóság ivóvíz, ásvány- és gyógyvíz kivételének hidrogeológiai védőterületét, hullámteret, fakadó vagy szivárgóvizes vízjárásos területet, továbbá a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, valamint a vízi építményeket, illetőleg azok üzemeltetését érintő építmény építése, bővítése vagy rendeltetésének módosítása esetében
a vízügy;
7. a Földművelésügyi Minisztérium területén
első fokon: a hatósági állatorvos,
másodfokon: az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás
az árutermelő állattartó épületek és járulékos létesítményei (takarmánykeverő, állattartótelep központi épülete, trágyakezelő telep, állatrakodó stb.) és az állati eredetű alapanyagot feldolgozó élelmiszerüzemi épületek építése, bővítése vagy átalakítása esetében
az állategészségügy;
8. az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium területén
első fokon: az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet,
másodfokon: az IKM Energia-biztonságtechnikai Hatóság, építményben kazán vagy más nyomástartó berendezés, gáz- vagy olajellátó rendszer, tüzeléstechnikai berendezés, OHKV vagy annál nagyobb feszültségű villamosberendezés létesítése vagy átalakítása esetében
a biztonság;
első fokon: az Állami Energetikai és Engergia-biztonságtechnikai Felügyelet,
másodfokon: az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, hőtermelő építmény, geotermikus hőforrás, termelő vagy elosztó hőközpont építése vagy bővítése esetén
az energiagazdálkodás és az energiaellátás biztonsága;
9. a Magyar Bányászati Hivatal területén
első fokon: a területileg illetékes bányakapitányság,
másodfokon: a Magyar Bányászati Hivatal
robbantóanyagok tárolására szolgáló épület, bányászati célt szolgáló külszíni üzemi épület, bányatelek határai között fekvő ingatlanon tervezett építmény, bányászati (bányaüzemi) építmény védőterületén belül, vagy kőolaj-kőolajtermékek és gázvezeték biztonsági övezetében tervezett építmény, továbbá különösen nagy kárt okozó pincebeomlásokkal sújtott vagy veszélyeztetett területté nyilvánított településeken (településrészeken) föld alatti építmény (föld alatti tárolótér) építése esetében
a biztonság;
10. a közművek területén
a) a víz- és csatornázási művek, gáz-, távhő- és áramszolgáltató szervek, posta, a hálózatukat és más üzemi építményeiket érintő csatlakozó, továbbá fogyasztói vezetékek és berendezések esetében
a szakszerű megoldás;
b) a villamosmű üzemben tartója villamosmű biztonsági övezetét, illetőleg térségét érintő építési munkák esetében
a biztonság
követelményeinek érvényre juttatása céljából.''
