Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet
a lakásszövetkezetek, a társasházak, a társadalmi szervezetek és az általuk alapított intézmények, az alapítványok, az ügyvédi irodák, a víziközmű-társulatok, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról1
A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a lakásépítő és lakásfenntartó, valamint az üdülőépületek, személygépkocsi-tárolók, műhelyek és üzlethelyiségek, továbbá a nyugdíjasok háza építésére, fenntartására irányuló tevékenységet folytató szövetkezetekre, a társasházakra, a társadalmi szervezetekre és az általuk alapított intézményekre, az alapítványokra, az ügyvédi irodákra, a víziközmű-társulatokra, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetekre (a továbbiakban: egyéb szervezetek).
(2) Az egyéb szervezetek a Tv. előírásait az e rendeletben meghatározott kiegészítésekkel alkalmazzák, a következők szerint:
a) a lakásszövetkezetek az I. fejezet, valamint az 1. és 2. számú melléklet;
b) a társadalmi szervezetek és az általuk alapított intézmények a II. fejezet, valamint a 3. és 4. számú melléklet;
c) az alapítványok a III. fejezet, valamint az 5. és 6. számú melléklet;
d) a társasházak, az ügyvédi irodák, valamint a víziközmű-társulatok a IV. fejezet;
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetek (a továbbiakban: MRP szervezet) az V. fejezet, valamint a 7. és 8. számú melléklet
előírásait alkalmazzák, sajátos gazdálkodásuk figyelembevételével.
A lakásépítő és lakásfenntartó,
valamint az üdülőépületek, személygépkocsi-tárolók, műhelyek és üzlethelyiségek, továbbá a nyugdíjasok háza építésére, fenntartására irányuló tevékenységet folytató szövetkezetek (a továbbiakban: a lakásszövetkezet) beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai
Beszámolási kötelezettség
2. §
(1) A lakásszövetkezet által készítendő beszámoló formáját az éves összes bevétel nagysága, valamint az határozza meg, hogy csak belső vagy belső és külső szolgáltatási tevékenységet folytat.
(2) A beszámoló lehet
a) egyszerűsített éves beszámoló;
b) egyszerűsített mérleg.
(3) A lakásszövetkezet egyszerűsített éves beszámolója az 1. számú melléklet szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll.
(4) A lakásszövetkezet egyszerűsített mérlege a 2. számú melléklet szerinti mérlegből és eredménylevezetésből áll.
(5) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a lakásszövetkezet, amely külső szolgáltatási tevékenységet is folytat, és az ebből, valamint a belső szolgáltatásából származó bevételeinek együttes összege két egymást követő évben meghaladja az 50 millió forintot.
(6) Egyszerűsített mérleget készíthet az a lakásszövetkezet (értékhatártól függetlenül), amely csak belső szolgáltatási tevékenységet folytat, illetve, amely folytat belső és külső szolgáltatási tevékenységet is, az ezekből származó bevétele együttesen — két egymást követő évben — az 50 millió forintot nem haladja meg.
(7) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő lakásszövetkezetnek kiegészítő mellékletet nem kell készítenie.
Könyvvezetési kötelezettség
3. §
(1) A könyvvezetés — a beszámolási kötelezettség függvényében — az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében történhet.
(2) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő lakásszövetkezet.
(3) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített mérleget készítő lakásszövetkezet.
(4) Az a lakásszövetkezet, amely egyszeres könyvvitelt köteles vezetni, saját elhatározásából bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. A kettős könyvvitelre való áttéréssel egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie.
(5) A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a belső, valamint a külső szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket (kiadásokat).
Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének
tartalmi sajátosságai
4. §
(1) A mérleg tartalmára vonatkozó, a Tv. 21—40. §-aiban, valamint a 42. §-ában foglalt előírásokat a (2)—(3) bekezdés szerinti kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A tagok és nem tag tulajdonosok közgyűlési határozat által kimutatott fizetési kötelezettségének nem teljesítéséből származó követelést vevőtartozásként kell kimutatni.
(3) A mérlegben a saját tőke jegyzett tőkéből és tőkeváltozásból áll, céltartalékot csak a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan lehet képezni.
Az egyszerűsített mérleg
5. §
Az egyszerűsített mérleg elkészítésekor a Tv. 64—70. és 80. §-aiban foglaltakat kell figyelembe venni azzal, hogy saját tőke jegyzett tőkéből és tőkeváltozásból áll.
Eredménykimutatás, eredménylevezetés tételeinek tartalma
6. §
Az eredménykimutatás tételeinek tartalmát — a bevételeket és a költségeket (kiadásokat) — a Tv. 45—49. §-aiban, a Tv. 2. számú mellékletében, az eredménylevezetés tételeinek meghatározásánál a Tv. 80. §-ában, illetve az adott szervezetre vonatkozó gazdálkodási rendeletben foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.
A társadalmi szervezetek és az általuk alapított intézmények (a továbbiakban: társadalmi szervezet)
beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai
Beszámolási kötelezettség
7. §
(1) A társadalmi szervezet által készítendő beszámoló formáját az éves összes bevétel nagysága, valamint az határozza meg, hogy folytat-e vállalkozási tevékenységet.
(2) A beszámoló lehet
a) egyszerűsített éves beszámoló;
b) egyszerűsített mérleg.
(3) A társadalmi szervezet egyszerűsített éves beszámolója a 3. számú melléklet szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll.
(4) A társadalmi szervezet egyszerűsített mérlege a 4. számú melléklet szerinti mérlegből és eredménylevezetésből áll.
(5) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a társadalmi szervezet, amelynél két egymást követő évben a tevékenységük célja szerinti bevétel, valamint a vállalkozási tevékenység szerinti árbevétel együttes összege meghaladja az 50 millió forintot.
(6) Egyszerűsített mérleget készíthet az a társadalmi szervezet (értékhatártól függetlenül), amely vállalkozási tevékenységet nem folytat, illetve, amely folytat vállalkozási tevékenységet is, azonban a tevékenységük célja szerinti bevétel, valamint a vállalkozási tevékenység szerinti árbevétel együttes összege — két egymást követő évben — az 50 millió forintot nem haladja meg.
(7) A társadalmi szervezetnek kiegészítő mellékletet nem kell készíteni.
(8) A társadalmi szervezetek közé tartozó pártok a beszámolókészítési kötelezettségnek a párttörvény2 előírásai szerint kötelesek eleget tenni.
Könyvvezetési kötelezettség
8. §
(1) A könyvvezetés — a beszámolási kötelezettség függvényében — az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében történhet.
(2) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő társadalmi szervezet.
(3) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített mérleget készítő társadalmi szervezet.
(4) Az a társadalmi szervezet, amely egyszeres könyvvitelt köteles vezetni, saját elhatározásából bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. A kettős könyvvitelre való áttéréssel egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie.
(5) A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a tevékenységük célja és alapítóik szándéka megvalósítása érdekében felmerült, valamint a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket (kiadásokat).
Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének
tartalmi sajátosságai
9. §
(1) A mérleg tartalmára vonatkozó, a Tv. 21—40. §-aiban, valamint a 42. §-ában foglalt előírásokat a (2) bekezdés szerinti kiegészítéssel kell alkalmazni.
(2) A mérlegben a saját tőke induló tőkéből és tőkeváltozásból áll, céltartalékot csak a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan lehet képezni.
Az egyszerűsített mérleg
10. §
Az egyszerűsített mérleg elkészítésekor a Tv. 64—70. és 80. §-aiban foglaltakat kell figyelembe venni azzal, hogy a saját tőke induló tőkéből és tőkeváltozásból áll.
Eredménykimutatás,
eredménylevezetés tételeinek tartalma
11. §
Az eredménykimutatás tételeinek tartalmát — a bevételeket és a költségeket (kiadásokat) — a Tv. 45—49. §-aiban, a Tv. 2. számú mellékletében, az eredménylevezetés tételeinek meghatározásánál a Tv. 80. §-ában, illetve a gazdálkodási rendeletben foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.
Az alapítvány beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai
Beszámolási kötelezettség
12. §
(1) Az alapítvány által készítendő beszámoló formáját az éves összes bevétel nagysága, valamint az határozza meg, hogy folytat-e vállalkozási tevékenységet.
(2) A beszámoló lehet
a) egyszerűsített éves beszámoló;
b) egyszerűsített mérleg.
(3) Az alapítvány egyszerűsített éves beszámolója az 5. számú melléklet szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll.
(4) Az alapítvány egyszerűsített mérlege a 6. számú melléklet szerinti mérlegből és eredménylevezetésből áll.
(5) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az alapítvány, amelynél két egymást követő évben az alapítványi célú tevékenységből származó bevétel, továbbá a vállalkozási tevékenység szerinti árbevétel együttes összege meghaladja az 50 millió forintot.
(6) Egyszerűsített mérleget készíthet az az alapítvány (értékhatártól függetlenül), amely vállalkozási tevékenységet nem folytat, illetve, amely folytat vállalkozási tevékenységet is, azonban az alapítványi célú tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételének együttes összege — két egymást követő évben — az 50 millió forintot nem haladja meg.
(7) Az alapítványnak kiegészítő mellékletet nem kell készíteni.
Könyvvezetési kötelezettség
13. §
(1) A könyvvezetés — a beszámolási kötelezettség függvényében — az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében történhet.
(2) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő alapítvány.
(3) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített mérleget készítő alapítvány.
(4) Az az alapítvány, amely egyszeres könyvvitelt köteles vezetni, saját elhatározásából bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. A kettős könyvvitelre való áttéréssel egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie.
(5) A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni az alapítványi célú tevékenység, valamint a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket (kiadásokat).
Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének
tartalmi sajátosságai
14. §
(1) A mérleg tartalmára vonatkozó, a Tv. 21—40. §-aiban, valamint a 42. §-ában foglalt előírásokat a (2)—(4) bekezdés szerinti kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A mérlegben sem aktív, sem passzív időbeli elhatárolást nem szabad kimutatni.
(3) A mérlegben a saját tőke induló tőkéből és tőkeváltozásból áll, céltartalékot csak a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan lehet képezni.
(4) Az alapítvány az ajándékként, hagyatékként, alapítványi célra történő felajánlásként — térítés nélkül — kapott eszközöket — az átadó által közölt értéken — az induló tőkével szemben állományba veszi.
Az egyszerűsített mérleg
15. §
Az egyszerűsített mérleg elkészítésekor a Tv. 64—70. és 80. §-aiban foglaltakat kell figyelembe venni azzal, hogy a saját tőke induló tőkéből és tőkeváltozásból áll.
Eredménykimutatás,
eredménylevezetés tételeinek tartalma
16. §
(1) Az eredménykimutatás tételeinek tartalmát — a bevételeket és a költségeket (kiadásokat) — a Tv. 45—49. §-aiban, a Tv. 2. számú mellékletében, az eredménylevezetés tételeinek meghatározásánál a Tv. 80. §-ában, valamint az adott szervezetre vonatkozó gazdálkodási rendeletben foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Az alapítvány bevételei:
a) a vállalkozási tevékenység [a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 1. § (1) bekezdés] bevételei (árbevétel);
b) alapítványi célú tevékenység (nem vállalkozási tevékenység) bevételei.
(3) Az alapítvány költségei (kiadásai):
a) a vállalkozási tevékenység közvetlen költségei
b) az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei
c) az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai)
és az egyéb közvetett költségek (kiadások).
A társasházak, az ügyvédi irodák, valamint
a víziközmű-társulatok beszámoló készítésének
és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai
17. §
(1) A társasháznak az e rendeletben foglalt (I. fejezet), egyszeres könyvvitelt alkalmazó és egyszerűsített mérleget készítő lakásszövetkezetre vonatkozó előírásokat kell értelemszerűen alkalmaznia.
(2) Az ügyvédi irodáknak a Tv. 9. §-ában foglaltakat kell alkalmaznia.
(3) A víziközmű-társulatnak a Tv. 6. §-ában foglaltakat kell alkalmaznia.
A Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai
Beszámolási kötelezettség
18. §
(1) Az MRP szervezet által készítendő beszámoló formája — a könyvvezetési rendszertől függetlenül — az egyszerűsített beszámoló.
(2) Az MRP szervezet egyszerűsített beszámolója a 7. számú melléklet szerinti mérlegből, valamint a 8. számú melléklet szerinti eredménylevezetésből áll.
(3) Az MRP szervezetnek kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést nem kell készítenie.
Könyvvezetési kötelezettség
19. §
(1) A könyvvezetés — a beszámolási kötelezettségtől függetlenül — az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében történhet.
(2) Az egyszeres könyvvitelt vezető MRP szervezet saját elhatározásából bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. A kettős könyvvitelre való áttéréssel a beszámolókészítési kötelezettség nem változik.
(3) Az MRP szervezetnek a könyvvezetési kötelezettség keretében legalább a következő nyilvántartásokat kell vezetnie:
— az MRP szervezet által megvásárolt vagyonrészek (részvények, üzletrészek) tényleges mennyiségéről, beszerzési (nyilvántartási) értékéről és névértékéről,
— az MRP tulajdonából a résztvevők tulajdonába átadott vagyonrészek mennyiségéről, beszerzési (nyilvántartási) értékéről és névértékéről, résztvevőnként,
— a saját erő címen befizetett és a résztvevőknek vagyonrésszel ellentételezett összegekről, résztvevőnként,
— a résztvevők javára jóváírt, vagyonrésszel ellentételezett, illetve még nem ellentételezett összegekről, résztvevőnként.
Az MRP szervezetnek az előbbieken túlmenően — a könyvvitel rendszerén kívül — résztvevőnként részvényszámlát kell vezetni az 1992. évi XLIV. törvény 18. §-ának előírásai alapján.
Az egyszerűsített mérleg sajátosságai
20. §
Az egyszerűsített mérleg elkészítésekor a Tv. 64—70. és 80. §-aiban foglaltakat kell figyelembe venni azzal, hogy a Tv.-ben foglaltaktól eltérően saját tőke helyett eredmény szerepel.
Az eredménylevezetés tételeinek tartalma
21. §
(1) Az eredménylevezetés tételeinek tartalmát, a bevételeket és a költségeket (kiadásokat) e rendelet 2. számú melléklete szerinti csoportosításban a Tv. 77—80. §-aiban és a 45—49. §-aiban foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Az MRP szervezetnek költségként (ráfordításként) kell elszámolnia a résztvevők tulajdonába adott vagyonrészek beszerzési (nyilvántartási) értékét.
Hatálybalépés
22. §
Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 15. napon lép hatályba. Egyidejűleg a 184/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet a lakásszövetkezetek, a társasházak, a társadalmi szervezetek és az általuk alapított intézmények, az alapítványok, a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösségek, valamint a víziközmű-társulatok éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságáról, valamint az ezt módosító, az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése hatályát veszti.
1. számú melléklet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelethez
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Hátralékosok
G) Passzív időbeli elhatárolások
2. számú melléklet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelethez
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
3. számú melléklet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelethez
4. számú melléklet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelethez
5. számú melléklet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelethez
6. számú melléklet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelethez
7. számú melléklet a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelethez
1. Megvásárolt részvények
2. Megvásárolt üzletrészek
8. számú melléklet
a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelethez
Utóbb a rendeletet a 8/1996. ( I. 24.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.
Lásd a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989: XXXIII. törvényt.
Amennyiben a külső szolgáltatási tevékenységből származó eredményt a társasági adó törvényben meghatározottak figyelembevételével adófizetési kötelezettség nem terheli, illetve az ebből származó adózott eredményt a belső szolgáltatási tevékenység céljaira használ(hat)ják fel, az ennek megfelelő összeggel az adózott eredményt csökkenteni, a belső szolgáltatási tevékenység eredményét növelni lehet.
A külső szolgáltatási tevékenység után az adóalap további meghatározása a társasági adó törvényben foglaltak figyelembevételével történik.
Amennyiben a válalkozási tevékenységből származó eredményt a társasági adó törvényben meghatározottak figyelembevételével adófizetési kötelezettség nem terheli, illetve a vállalkozásból származó adózott eredményt a tevékenység céljaira használ(hat)ják fel, az ennek megfelelő összeggel az osztalékfizetéssel csökkentett adózott eredményt csökkenteni, a tevékenység célja szerinti eredményt növelni lehet.
A vállalkozási tevékenység után az adóalap további meghatározása a társasági adó törvényben meghatározottak figyelembevételével történik.
Amennyiben a vállakozási tevékenységből származó eredményt a társasági adó törvényben meghatározottak figyelembevételével adófizetési kötelezettség nem terheli, illetve a vállalkozásból származó adózott eredményt az alapítványi tevékenység céljaira használ(hat)ják fel, az ennek megfelelő összeggel az adózott eredményt csökkenteni, az alapítványi tevékenység eredményét növelni lehet.
A vállalkozási tevékenység után az adóalap további meghatározása a társasági adó törvényben meghatározottak figyelembevételével történik.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás