Kifejezéskereső
17/1992. (VI. 10.) PM rendelet
a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredményelszámolásának rendjéről, valamint az 1992. július 1-jétől 1992. december 31-ig terjedő időszakra érvényes díjszabásról és a biztosítási díjról
1992.06.15.
A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló a 84/1992. (V. 19.) Korm. rendelettel módosított 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 84/1992. (V. 19.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §
(1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók minden év május 31. napjáig elszámolást kötelesek készíteni az előző biztosítási év üzletági eredményéről, az e rendelet 1. számú melléklete alapján.
(2) Az eredményelszámolást az (1) bekezdésben rögzített határidőig az Állami Biztosításfelügyelethez kell benyújtani.
2. §
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának rendjét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
3. §
Az 1992. július 1-jétől 1992. december 31-ig érvényes díjszabást és díjat a rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítom meg.
4. §
(1) Ez a rendelet 1992. június 15. napján lép hatályba.
(2) Az 1. §-ban meghatározott eredményelszámolást első esetben az 1992. évre vonatkozóan kell alkalmazni.
(3) A biztosítóknak az 1992. évi II. félévében a tényleges díjbevétel 3%-át, 1993. és 1994. évben a díjbevétel 2—2%-át a bonus-malus rendszer bevezetése miatt az eredménytől független díjvisszatérítési tartalékba kell helyezni.
Dr. Kupa Mihály s. k.,
pénzügyminiszter
1. számú melléklet
a 17/1992. (VI. 10.) PM rendelethez
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás eredményelszámolási rendszere
A biztosítóknak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás eredményelszámolását elkülönítetten az érvényes számviteli előírásoknak és az ágazat sajátosságainak megfelelően kell elkészíteniük.
Az eredményelszámolást a magyar rendszámú gépjárművekre, a határozott és határozatlan időtartamra kötött szerződésekre együttesen kell elvégezni.
A határozott szerződések után képződő eredmény részét képezi a határozatlan szerződéssel rendelkezők részére visszajuttatott eredménynek.
Az eredményelszámolásnál csak a passzív viszontbiztosítás vehető figyelembe.
A biztosító köteles az eredményelszámoláson alapuló és ügyfeleinek nyújtandó díjvisszatérítés nagyságát, valamint módját két országos napilapban június 30-ig közzétenni. Közzé kell tenni azt is, ha a biztosítottaknak díjvisszatérítés nem jár.
Az eredményelszámolás elkészítésének határideje a tárgyévet követő május 31-e.
Az eredményelszámolást az I/1., I/2., I/3. és II/1. számú táblázatok és kitöltési útmutató szerint kell elvégezni.
I/1. számú táblázat
Elkülönített eredményelszámolás
1. Díjelőírás
2. Hátralékos díjak beszedése az előző időszakról
3. Hátralékos díjak a tárgyidőszak végén
4. Díjbevétel összesen (1+2—3)
5. Kármegtérülés a viszontbiztosításból
6. Jutalék és nyereségrészesedés a viszontbiztosításból
7. Bevétel a járadéktartalék csökkenésből
8. Bevétel a káringadozási tartalék csökkenésből
9. Bevétel az eredménytől független díjvisszatérítési tartalék csökkenésből
10. Bevétel a tartalékcsökkenésekből (7+8+9)
11. Biztosítástechnikai kamatbevételek befektetésekből
12. Biztosítástechnikai bevételek (4+5+6+10+11)
13. Viszontbiztosítónak átadott díj
14. Kárkifizetés járadék nélkül
15. Járadékkifizetés
16. MABISZ alapba történt befizetés
17. Függőkár tartalék az időszak elején —
17/a) Ebből IBNR (be nem jelentett károk tartaléka)
18. Függőkár tartalék az időszak végén +
18/a) Ebből IBNR (be nem jelentett károk tartaléka)
I/2. számú táblázat
19. Kármegelőzési ráfordítások
20. Kárrendezési költségek
21. Szolgáltatások és költségek összesen (13-tól 20-ig)
22. Járadéktartalék feltöltés
23. Káringadozási tartalék feltöltés
24. Eredménytől független díjvisszatérítési tartalék feltöltés
25. Biztosítástechnikai tartalékok növekedése összesen (22+23+24)
26. Szerzési költségek
27. Igazgatási költségek
28. Biztosítástechnikai ráfordítások összesen
(21+25+26+27)
(21+25+26+27)
29. Biztosítástechnikai eredmény (12—28)
30. Egyéb bevételek
31. Egyéb ráfordítások
32. MABISZ elszámolás
33. Üzleti eredmény (29+30—31+/—32)
I/3. számú táblázat
34. Befektetések hozama díjból
35. Befektetések hozama tartalékból
36. Befektetések ráfordítása
37. Befektetések eredménye (34+35—36)
38. Biztosítástechnikai kamatok átvezetése a biztosítástechnikai bevételekbe
39. Tárgyévi eredmény (33+37—38)
40. Áthúzódó veszteség az előző évekről
41. Összesített eredmény (39—40)
42. Eredmény a díjbevétel %-ában
43. Eredményfelosztás
431. Biztosítók eredménye
432. Biztosítottak eredménye
II/1. számú táblázat
Megnevezés |
|
Képzés |
|
|
|
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
Nyitó |
díjból |
befektetésből |
Összesen |
Tartalék |
Záró |
||
|
technikai |
egyéb |
|||||
Függőkár tartalék |
|
|
X |
X |
|
|
|
Járadéktartalék |
|
|
|
|
|
|
|
Eredménytől független díjvisszatérítési tartalék |
|
|
X |
|
|
|
|
Káringadozási tartalék |
|
|
X |
|
|
|
|
Összesen: |
|
|
X |
|
|
|
|
Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék |
|
|
X |
|
|
|
|
Mindösszesen: |
|
|
|
|
|
|
|
2. számú melléklet
a 17/1991. (VI. 10.) PM rendelethez
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározása
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1992. II. félévi díjkalkulációját az I/1—I/2. és I/3. számú táblázatok alapján kell elkészíteni. A későbbiekben az új számviteli előírásoknak és a bonus-malus rendszer bevezetésének megfelelő II/1., II/2., és II/3. számú táblázatok alapján kell kalkulálni. A díjmegállapítás jelenlegi rendszerében a díjkalkulációt a biztosításban résztvevő biztosítóintézetek és a MABISZ közösen végzik.
A biztosítóintézetek kitöltik és a MABISZ-nak átadják az I/1. és I/2. számú táblázatokat, az 1992. július 1-jét követően készített díjkalkulációknál a II/1. számú táblázatot és a II/2. számú táblázatot a 21. és 22. oszlopok kivételével, a bonus-malus rendszer bevezetését követően a II/3. számú táblázat 23., 24. és 25. oszlopát.
Ezt követően a MABISZ elkészíti a biztosítók adatai összegzésével az összesített I/1., I/2., I/3., illetve II/1., II/2., II/3. számú táblázatokat és ennek alapján javaslatot tesz az egységes díjakra.
A biztosítói adatszolgáltatás során, valamint az összesített díjjavaslat elkészítésekor a biztosítóknak és a MABISZ-nak a kitöltési útmutató figyelembevételével kell eljárni.
Szerződéses kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációs rendszere(I.)*1
Szerződéses kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációs rendszere(II.)*2
Kitöltési útmutató
a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
díjkalkulációs rendszeréhez
a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
díjkalkulációs rendszeréhez
I. Fogalmak
Nettó díj (kockázati díj) = a kárszükséglet, a káringadozási tartalék és a kármegelőzési ráfordítások fedezetét szolgáló díjrész. 1993. január 1-jétől a kármegelőzési költségek is a nettó díj részét képezik.
Bruttó díj (teljes díj) = kockázati díj + a biztosító költségei és ráfordításai + nyereség
Kárszükséglet: a biztosítási módozat adott évi káreseményei kapcsán a biztosítóval szemben felmerülő kártérítési igény [adott évi kárkifizetések + függő károk tartaléka, ideértve a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk (IBNR), valamint a járadéktartalék fedezetét is].
Káringadozási tartalék: a károk évek közötti ingadozásának kiegyenlítését szolgáló díjtartalék.
Kármegelőzési ráfordítások: a közlekedésbiztonságot segítő, nevelő, felvilágosító tevékenységgel kapcsolatos ráfordítások.
Biztosító költségei és ráfordításai: a biztosítónak a módozattal kapcsolatban felmerülő közvetlen és közvetett költségei és ráfordításai, valamint a vállalati általános költségek és ráfordítások módozatot terhelő része.
1993. január 1-jétől a díjkalkulációban a költségeknél és ráfordításoknál az 1992. január 1-jétől érvényes számviteli előírásoknak megfelelő csoportosítást kell alkalmazni. A II/2. számú táblázat 13., 14., 15. oszlopa már ezeket az elnevezéseket tartalmazza.
A költségcsoportok az alábbiak:
Kárrendezési költségek: a biztosítónak a káresemények rendezésével kapcsolatban közvetlenül és közvetetten felmerülő költségei és ráfordításai (II/2. számú táblázat 12. oszlop).
Szerzési költségek: a biztosítónál a szerződéskötések kapcsán felmerülő költségek (II/2. számú táblázat 14. oszlop).
Igazgatási költségek: a biztosítónak a díjak beszedésével, szerződések nyilvántartásával és egyéb, a működésével kapcsolatban közvetlenül és közvetve felmerült költségei és ráfordításai (II/2. számú táblázat 15. oszlop).
Infláció: a biztosítók által teljesített kárkifizetéseknél és a biztosítói költségeknél a folyó év során a megelőző időszakhoz képest mért áremelkedés mértéke.
Nyereség: a biztosítók vállalkozási tevékenységének elismerését szolgáló díjrész.
Szerződésszám: a biztosításra kötelezett járművek darabszáma. Ennek meghatározása a biztosítók és a Belügyminisztérium nyilvántartása alapján történik (I/1., illetve II/1. számú táblázat 3. oszlop).
Járműtípus: az 1/1975. (II. 5.) KPM—BM rendelet (KRESZ) 1. számú függeléke II/b. pontjában meghatározott gépjárműfajta, továbbá a pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, az azonosítási jellel ellátott lassú jármű és a segédmotoros kerékpár (I/1., illetve II/1. számú táblázat 1. oszlop).
Díjosztály: az egyes gépjárműfajtákon belüli díjkategória (I/1., illetve II/1. számú táblázat 2. oszlop).
II. A nettó díj meghatározása
A nettó díj meghatározása a bázisidőszakról díjosztályonként, jogcímenként rendelkezésre álló kár- és függőkár tartalék statisztikák alapján történik. (A későbbi időszakokban a megfelelő tapasztalok birtokában már a megelőző évek átlagos kárszükségletéből kell kiindulni a kalkuláció készítésénél). A statisztika tartalmazza a bázisév kárkifizetéseit, a bejelentett, de még rendezésre nem került függő károk becsült adatait. A bekövetkezett, de még nem jelentett károk (IBNR) fedezetére a három megelőző év késői kárkifizetései átlagának megfelelő tartalékot kell képezni. Az erre vonatkozó adatgyűjtést meg kell kezdeni. Az 1992. II. félévi díjkalkulációnál az IBNR mértéke — a nemzetközi tapasztalatokkal összefüggésben — az éves bejelentett kárigények maximum 8%-a lehet. Az 1993-ra vonatkozó díjkalkulációnál az IBNR mértéke ugyancsak 8%, majd 1994-től az előző 2 év, azt követően az előző 3 év tényadatainak átlaga alapján kell az IBNR-t a kalkulációba beállítani (I/1., illetve II/1. számú táblázat 4., 5., 6., 7. oszlopa).
A bázisidőszaki díjosztályonkénti, jogcímenkénti kárszükséglet és a kármegelőzési ráfordítási igény (1993-tól a kárrendezési költségek) ismeretében kerülhet sor az új, díjosztályonkénti kockázati díjak meghatározására. Ennek során az új díjban figyelembe vett kárszükséglet meghatározásánál tekintettel kell lenni a baleseti helyzet prognosztizált alakulására, valamint az infláció kárkifizetési jogcímenkénti eltérő kihatására. Az infláció ugyanis nem egyforma mértékben érinti a különböző kifizetési jogcímeket.
A kárkifizetési jogcímek az alábbiak:
— Totálkár és értékcsökkenés,
— Alkatrész,
— Munkadíj,
— Egyéb kárkifizetések:
= Szállítási és tárolási költség,
= Bérgépkocsi,
= Jövedelemkiesés,
= Kórházi ápolás,
= Orvosi költség,
= Egyéb személyi sérülés költsége,
= Nem vagyoni kártérítés,
= Jövedelempótló járadék,
= Tartáspótló járadék,
= Egyéb járadék,
= Egyéb dologi károk,
= Kamatköltség,
= Külföldön külföldinek okozott kár,
= Belföldön külföldinek okozott kár.
A különböző kárkifizetési jogcímeknél az inflációt az alábbiak szerint kell figyelembe venni.
A kárkifizetési jogcímeken belül az alábbi 4 csoportra kell a várható inflációs indexet meghatározni:
— új és használt gépkocsik várható árindexe (lehetőség szerint haszon- és személygépjárműre külön-külön),
— gépjármű-alkatrészek várható árindexe (lehetőség szerint haszon- és személygépjármű bontásban),
— járműjavítási munkadíjak várható árindexe,
— egyéb.
E négy csoport közül az első háromnál az inflációt az alábbiak figyelembevételével kell a biztosítóknak prognosztizálniuk:
1. A legelfogadhatóbb a hivatalos nemzetgazdasági statisztikákon alapuló inflációs mértékek beállítása.
2. Ennek hiányában célszerű az inflációt a KSH elmúlt évi tényleges adataiból levezetni.
3. Ha az előző két pontban említett források nem adnak kielégítő információt az inflációs mértékek meghatározására, abban az esetben az Autóklub és egyéb részszervezetek (forgalmazók, szervizek stb.) adataiból kiindulva kell az inflációs mértékeket a kalkulációba beállítani.
4. Végső megoldásként a biztosítók kérhetik a Gépjármű-felelősségbiztosítási Bizottság véleményét is az inflációs mértékeket illetően, és ekkor a Bizottság által javasolt mértékek kerülnek a kalkulációba.
Tekintettel arra, hogy az egyéb csoport döntően a személyi és dologi kárkifizetéseket tartalmazza, ezért ennél a csoportnál a nemzetgazdasági szinten valószínűsített inflációs mérték alkalmazható.
Az egyes kárkifizetési jogcímeknél az előző négy inflációs mérték valamelyikét kell értelemszerűen alkalmazni (I/1., illetve II/1. számú táblázat 8. oszlop).
Az egyes díjkategóriákhoz tartozó kárszükségleteket az előző jogcímek szerint szétbontva és az előzőek szerinti inflációs mértékkel felindexelve, valamint a baleseti helyzet várható alakulását is figyelembe véve adódik az adott díjosztály új időszaki kárszükséglete (I/1., illetve II/1. számú táblázat 9. oszlop).
Ehhez hozzáadva a kármegelőzési ráfordítások nagyságát, aminek a nagysága nem lehet több a kárszükséglet 0,7%-ánál (I/1., illetve II/1. számú táblázat 11. oszlop), valamint a káringadozási tartalékot, megkapjuk az adott díjosztály új időszakra vonatkozó kockázati díjának (nettó díjának) összegét (I/1. számú táblázat 12. oszlop, illetve II/2. számú táblázat 13. oszlop).
1993. január 1-jétől a kárrendezési költségek is a kockázati díj részét képezik (II/1. számú táblázat 12. oszlop).
A káringadozási tartalékot a megelőző 10 év káradataival számított szórás alapján kell képezni. Amíg a biztosítónál saját tapasztalati adatok nem állnak rendelkezésre, addig átmenetileg a kárszükséglet maximum 5%-ának megfelelő összeg helyezhető a káringadozási tartalékba, amelynek nagysága nem lehet nagyobb az éves kárszükséglet 20%-ánál (I/1., illetve II/1. számú táblázat 10. oszlop).
III. A bruttó díj meghatározása
A biztosító bázisidőszaki közvetlen és közvetett költségeit és ráfordításait (I/2. számú táblázat 13., 14., 15., 16. oszlop) felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az új időszakban is hasonló mértékben várható-e a felmerülésük. Ezt követően ezeket a költségeket és ráfordításokat a kockázati díjak arányában kell a díjosztályokra felosztani. Ugyancsak ez vonatkozik a szerzési és igazgatási költségekre is (II/2. számú táblázat 14., 15. oszlopai).
A kárrendezési költségeket a kárszükséglet megoszlásának megfelelően kell szétosztani (II/I. számú táblázat 12. oszlop).
A költségeket és ráfordításokat a nemzetgazdasági szinten várható infláció mértékének megfelelően kell átindexelni (I/2. számú táblázat 17. és 18. oszlop); (II/1. számú táblázat 12. oszlop, II/2. számú táblázat 17., 18. oszlop).
A kalkulációban figyelembe vehető nyereség maximális mértéke a kockázati díj és a költségek összegének 3%-a lehet (I/2., illetve II/2. számú táblázat 19. oszlop).
Ha a kockázati díj és a költségek, illetve ráfordítások összegéhez hozzáadjuk a kalkulált nyereséget, akkor megkapjuk az adott díjosztályra vonatkozó bruttó díjszükséglet összegét a bonus-malus rendszer figyelembevétele nélkül (I/2., illetve II/2. számú táblázat 20. oszlop).
A díjosztályonként megállapított bruttó díjszükséglet, valamint a díjosztályonkénti szerződésállomány hányadosa a számított bruttó díj (I/3., illetve II/2. számú táblázat 21. oszlop).
A befizetések egyszerűsítése miatt a szerződésenkénti bruttó díjaknak nullára kell végződniük és 6-tal oszthatónak kell lenniük. Az ennek megfelelő kerekítések figyelembevételével korrigált szerződésenkénti bruttó díj a javasolt díj (I/3., illetve II/2. számú táblázat 22. oszlop).
IV. A bonus-malus rendszer figyelembevétele
A bonus-malus rendszer működése esetén ezt követően kerülhet sor a rendszernek az adott díjosztály díjösszegére gyakorolt hatásának figyelembevételére (II/3. számú táblázat 23. és 24. oszlopa).
Az eredménytől független díjvisszatérítési tartalék állományát a bonus-malus rendszer díjakra gyakorolt hatásának kalkulálásánál módosító tényezőként kell figyelembe venni (II/3. számú táblázat 25. oszlop).
Ha a bruttó díjszükséglet (II/2. számú táblázat 20. oszlop) és a bonus-malus rendszer hatásának (II/3. számú táblázat 23. oszlop) összegét módosítjuk az eredménytől független díjvisszatérítési tartalék állományával, s elosztjuk az adott díjosztályra eső szerződésállomány nagyságával, akkor ez megadja az adott díjosztályban az egy gépjárműre eső, számított bruttó díj nagyságát (II/3. számú táblázat 26. oszlop).
A korábbiakban említett kerekítéseket ismételten elvégezve kapjuk meg a javasolt szerződésenkénti bruttó díjat (II/3. számú táblázat 27. oszlop).
A II/3. számú táblázat 28. oszlopa az érvényben lévő, az előző időszakban elfogadott díjakat tartalmazza. A 27. és 28. oszlopok egybevetése a díjosztályonkénti díjváltozás mértékéről ad tájékoztatást (II/3. számú táblázat 29. oszlop).
A bonus-malus rendszer díjszükségletre gyakorolt összesített hatásáról (II/3. számú táblázat 23. oszlop) készített részletező táblázatot és annak értelmezését az Állami Biztosításfelügyelet a későbbiekben határozza meg.
Kitöltési útmutató
a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
eredményelszámolásához
a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
eredményelszámolásához
1. Díjelőírás
A biztosító által saját kockázatra vállalt szerződésekre az üzletévben (időszakban) esedékessé vált díjat kell kimutatni.
2. Hátralékos díjak beszedése az előző időszakról
A mérlegzárást követően beérkezett, illetve a korábban be nem fizetett, a biztosítót megillető díjakat kell itt számba venni.
3. Hátralékos díjak a tárgyidőszak végén
A név szerinti hátralékos listával igazolt díjhátralékot kell kimutatni. A hátralékos lista az eredményelszámolás melléklete.
5—6. Bevételek a viszontbiztosításból
A belföldi és a devizában kötött viszontbiztosításba adásból származó kár-, jutalék- és eredményvisszatérítés vehető itt figyelembe.
7—9. Bevételek a tartalékcsökkenésből
E sorokban a járadék-, káringadozási és az eredménytől független díjvisszatérítési tartalék felhasználás összegét kell feltüntetni.
11. Biztosítástechnikai kamatbevételek befektetésekből
A tartalékok befektetési hozamából a tartalékok növelésére fordított kamatbevételt tartalmazza a 38. sorral megegyezően.
13. Viszontbiztosítónak átadott díj
A tárgyidőszakban a belföldi és a devizában fizetett díj összegét tartalmazza.
14. Kárkifizetések járadék nélkül
A tárgyidőszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre a mérleg fordulónapjáig a károsultaknak teljesített kárkifizetések, csökkentve a tényleges visszkereseti bevételekkel és egyéb megtérülésekkel.
15. Járadékkifizetések
A tárgyidőszaki járadékkifizetések összege a mérleg fordulónapjáig.
16. MABISZ alapba történt befizetés
A biztosító által a MABISZ elkülönített kártalanítási számlájára történt befizetések.
17—18. Függőkárok tartaléka az időszak elején és végén
Minden, a tárgyidőszakban bekövetkezett kárra, mely a mérleg fordulónapjáig még nincs rendezve, függőkár tartalékot kell képezni.
A mérlegzárásig ismertté vált, csak még nem rendezett károk tartalékát egyenként kell becsülni. Az értékelésnél nemcsak a kár várható összegét, hanem a kárrendezés költségeit is figyelembe kell venni.
A mérleg fordulónapja után jelentett károk fedezetére 3 év tapasztalati adataiból számított átlagos összegnek megfelelő tartalék képzehető. Mivel ezen adatok még nem állnak rendelkezésre, ezért 1992-ben a kifizetett és a bejelentett függő károk fajlagos kárrendezési költségekkel növelt összegének 8%-a, 1993-ban az 1992. és 1993-as év, 1994-től és azt követően a megelőző 3 év ilyen jellegű kárkifizetéseinek átlaga. Tájékoztatás céljából e tartalékok összegét a 17/a és a 18/a soron fel kell tüntetni. Mivel a függő kártartalék az áthúzódó károk fedezete, s mindig az adott időszak tényadatait tartalmazza, a tárgyidőszak eredményelszámolásánál a nyitó tartalékot bevételként, a záró tartalékot ráfordításként vesszük figyelembe, vagyis ennek különbözete rontja vagy javítja az eredményt.
19. Kármegelőzési ráfordítások
A gépjármű üzletágra fordított kármegelőzési ráfordításokat (pl. a közlekedésbiztonságot segítő, nevelő, felvilágosító propagandatevékenység) a kárkifizetés arányában kell a casco és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási üzletág között felosztani.
20. Kárrendezési költségek
A kárrendezési költségek közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, azok közterhei (TB járulék munkaadói járulék, szakképzési alap), utazási és egyéb költségtérítései, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek. Az előzőekben felsoroltak képezik alapját a függőkár tartalék képzésnél figyelembe vehető fajlagos költségeknek.
22—24. Tartalékfeltöltések
Az 50/1989. (XII. 28.) PM, s azt módosító 19/1991. (VII. 31.) PM rendeletben foglaltaknak megfelelően a díjból és a befektetések hozamából származó tartalékképzést tartalmazza.
26. Szerzési költségek
A szerzési költségeknél azok a költségek jelennek meg, amelyek egy biztosítási szerződés megkötésével közvetlenül és közvetve felmerülnek (szerzési jutalék, szervezési bér és járulékai, utazási és egyéb költségek, mint pl. reklám és propaganda, ajánlatok feldolgozási és biztosítások kötvénykibocsátási, valamint egyéb e funkcióhoz rendelhető költségek).
27. Igazgatási költségek
E csoport tartalmazza a biztosítási díjak beszedésével, a nyilvántartással, a viszontbiztosítás ügyintézésével járó költségeket.
Itt kell figyelembe venni továbbá azon költségeket is, amelyek nem szerepelnek a szerzési, kárrendezési költségeknél. Például az irodaberendezések, irodai gépek amortizációját is itt kell szerepeltetni a számviteli előírásoknak megfelelően.
30—31. Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások
A biztosítástechnikai bevételeken és ráfordításokon felül kapott egyéb bevételeket, illetve felmerült egyéb ráfordításokat tartalmazza a számviteli előírásokkal összhangban.
34. Befektetések hozama díjból
Az előre beszedett díjak kamathozamának számításánál a tárgyhó elsején ténylegesen befolyt, viszontbiztosítónak átadott díjrésszel, a MABISZ alapba történt befizetéssel, a tárgyhóban átlagosan kifizetett károkkal, továbbá a felmerült havi költségekkel és ráfordításokkal csökkentett díjbevételt kell figyelembe venni. E díjrészt növelni kell a tárgyhó elsején rendelkezésre álló függőkár tartalék összegével.
Befektetési hozamként a befektetés időtartamával arányos lejáratú diszkont kincstárjegyek kamatát kell figyelembe venni.
35. Befektetések hozama tartalékból
A biztosító a járadék-, káringadozási és az eredménytől független és függő díjvisszatérítési tartalékok befektetésénél a pénzügyminiszternek az Állami Biztosításfelügyelet egyes kérdéseiről szóló 50/1989. (XII. 28.) PM rendelettel módosított 14/1987. (IV. 13.) PM rendelet 2. §-ának megfelelően kell eljárni.
36. Befektetések ráfordítása
Itt kell kimutatni a befektetéssel foglalkozó szervezetek dolgozóinak személyi jellegű ráfordításait, azok járulékait és az egyéb közvetlen befektetési költségeket. Ugyancsak itt szerepelnek a befektetett tárgyi eszközök ráfordításai.
38. A biztosítástechnikai kamatok átvezetése a biztosítástechnikai bevételekbe
Az Állami Biztosításfelügyelet egyes kérdéseiről szóló, a korábbiakban hivatkozott rendelet 1. § (10) bekezdése intézkedik a technikai (számításszerű) kamathozamot meghaladó többlethozam felhasználásáról. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál a többlethozamot mindaddig a tartalékok növelésére kell fordítani, amíg azok nagysága el nem éri azok számításszerű, illetve jogszabályban meghatározott felső határát.
43. Eredményfelosztás
431. A díjbevétel 3%-ának megfelelő összeget számolhat el a biztosító nyereségként.
432. Az ezt meghaladó nyereséget az eredménytől függő díjtartalékba kell helyezni.
A II/1. számú táblázat szolgál a tartalékállomány kimutatására.
A járadéktartalék a károsultak hosszú távú járandóságainak fedezete. A befektetések tartalékba kerülő többlethozama a járadékok karbantartására szolgál, melynek mértékét a biztosítók javaslatára az ÁBF hagyja jóvá.
A káringadozási tartalék az évek közötti káringadozás kiegyenlítésére és nagy károk fedezetére hivatott.
Az eredménytől független díjvisszatérítési tartalék az 1993. január 1-jétől érvénybe lépő bonus-malus rendszer díjbevételre gyakorolt pozitív és negatív hatásainak kiegyenlítésére szolgál, mivel a rendszer a kármentesség, illetve a károkozás számától függő, előre meghatározott díjengedménnyel és díjnövekedéssel számol, nem veszi figyelembe az eredményt.
Az eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék a biztosítottakat illeti.
Ha az eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék nagysága a biztosító díjbevételének 3%-át nem éri el, a visszatérítés az adott évben elmaradhat, az összeg a tartalékban marad.
Ha a díjvisszatérítési tartalék a 3%-ot meghaladja, a visszatérítést a kifizetés évében határozatlan tartamú szerződéssel rendelkező belföldi rendszámú gépjárművek tulajdonosainak a biztosító döntésétől függően visszautalják, vagy a következő évi díjukba betudják. A visszatérítés évében a biztosítási szerződéssel rendelkezőnek számít az a biztosított, akinek a tárgyévet követő április 30-án érvényes szerződése van, és az, az adott biztosítónál már négy hónapja fennáll.
A díjvisszatérítést a biztosítottak éves díjának arányában — 10 Ft-ra kerekítve — kell megállapítani.
Ha valamely gépjármű-kategóriánál a díjvisszatérítés összege 100 Ft-nál alacsonyabb, a rájuk eső összeg a díjvisszatérítési tartalékban marad és a következő évi össztartalékot növeli.
3. számú melléklet
a 17/1992. (VI. 10.) PM rendelethez
Az 1992. július 1-jétől 1992. december 31-ig terjedő időszakra érvényes díjszabás és biztosítási díjak
A határozatlan időre szóló
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak
Személygépkocsik
850 cm3 alatt 2 790 Ft
851—1150 cm3 3 930 Ft
1151—1500 cm3 4 530 Ft
1501—2000 cm3 7 440 Ft
2000 cm3 fölött 12 780 Ft
Motorkerékpárok
150 cm3 alatt 810 Ft
151—350 cm3 1 110 Ft
350 cm3 fölött 2 130 Ft
Autóbuszok
10—19 férőhelyig 6 870 Ft
20—79 férőhelyig 10 560 Ft
80 férőhely fölött 7 950 Ft
Trolibuszok 5 000 Ft
Tehergépkocsik
2 t teherbírás alatt 5 520 Ft
2,0—6,0 t 6 360 Ft
6,0 t fölött 8 520 Ft
Vontatók 9 330 Ft
Pótkocsik
Nehéz pótkocsi 930 Ft
Könnyű pótkocsi 810 Ft
Személygépkocsi-utánfutó, lakókocsi 630 Ft
Motorkerékpár-utánfutó 570 Ft
Mezőgazdasági vontatók 720 Ft
Lassú járművek 570 Ft
Segédmotoros-kerékpárok 630 Ft
A határozott időre szóló
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak
A határozott idejű szerződés a belföldi rendszámmal és egy évnél rövidebb ideig érvényes — határozott időre kiadott — forgalmi engedéllyel (pl.: Z. F. stb.) vagy azt helyettesítő útvonalengedéllyel rendelkező járművekre köthető. A biztosítási időszak tartama legkevesebb egy hónap, ami a naptári év végéig tetszőlegesen többszörözhető.
________________________________________________
Járműfajta (kategorizálás nélkül) havi díj (Ft)
________________________________________________
személygépkocsi 1 500
motorkerékpár 400
autóbusz 1 600
tehergépkocsi 1 900
vontató 1 900
pótkocsik 180
mezőgazdasági vontató 150
,,PRÓBA'', illetve ,,P'' rendszám 2 000
________________________________________________
A díjbélyeges
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak
A díjbélyeges szerződés a külföldi rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező járművekre, valamint külföldi segédmotoros kerékpárra köthető. A biztosítás csak a Magyar Köztársaság területén okozott károkra nyújt fedezetet.
A biztosítási időszak tartama legkevesebb egy hónap, legfeljebb pedig a naptári év végéig terjedhet.
__________________________________________________________
Járműfajta havi díj
(Ft) féléves díj
(Ft)
(Ft) féléves díj
(Ft)
__________________________________________________________
személygépkocsi 1800 9000
motorkerékpár 500 2500
autóbusz 2200 11000
tehergépkocsi 2800 14000
vontató 2800 14000
pótkocsi 220 1100
mezőgazdasági vontató 200 1000
segédmotoros kerékpár 200 1000
__________________________________________________________
1
Az I/1., I/2., I/3. táblázatok fejléceit ld. a MK 1992. évi 59. szám 2016. oldalán.
2
Az II/1., II/2., II/3. táblázatok fejléceit ld. a MK 1992. évi 59. szám 2017. oldalán.
