Kifejezéskereső
18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelet
a víziközművek üzemeltetésének követelményeiről1
A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 41. §-ának (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — a következőket rendelem.
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya a közüzemi ivóvízszolgáltató és szennyvízelvezető-tisztító művek (a továbbiakban együtt: víziközművek) üzemeltetőjére terjed ki.
(2)2
(3) A víziközmű üzemeltetőjének gondoskodnia kell olyan szervezett munkarendről, ügyeleti, készenléti szolgálatról, amely hiba felmerülése esetén azonnal be tud avatkozni a nagyobb károk elhárítása és a szolgáltatás helyreállítása érdekében.
(4) Víziközmű üzemeltetésével összefüggő — az e rendelet 1. számú mellékletében megjelölt — feladatokat az ugyanott meghatározott képesítéssel rendelkező személy végezhet.
(5) A víziközmű üzemeltetésével kapcsolatos egészségre ártalmas munkakörökben a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló külön jogszabályban3 előírt előzetes egészségügyi vizsgálat során alkalmasnak minősített személyek foglalkoztathatók.
Az ivóvízszolgáltató művekre vonatkozó rendelkezések
2. § (1) Az ivóvízszolgáltató mű (a továbbiakban: vízmű) szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos műszaki, technológiai, biztonságtechnikai és közegészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit üzemeltetési szabályzatban kell meghatározni.
(2) Az üzemeltetési szabályzatot az üzemeltető készíti el, és azt az illetékes vízügyi igazgatóság, illetve az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) városi intézetének előzetes egyetértésével adja ki.
(3) Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza
a) az üzemeltetésre;
b) a technológiai folyamatokra;
c) az időszakos ellenőrzésekre és vizsgálatokra, az üzemi adatok rögzítésére és értékelésére;
d) a személyi feltételekre;
e) a biztonságtechnikai, a balesetelhárítási és egészségvédelmi óvórendszabályokra, az előzetes és időszakos egészségügyi vizsgálatokra
vonatkozó szabályokat.
(4) A (3) bekezdés c) pontjában említett vizsgálatok szabályozása a víznyerés helyén, a vízkezelési technológia különböző pontjain, a hálózatra táplálás helyén, valamint a vízelosztó rendszerek hálózati (fogyasztói) pontjain
a) a vizsgálatok gyakoriságának;
b) a vizsgálandó fizikai, kémiai és biológiai összetevőknek;
c) a vizsgálandó minták számának
meghatározására terjed ki.
3. § A vízmű üzemeltetőjének rendelkeznie kell:
a) a műtárgyakra és berendezésekre vonatkozó dokumentációval, kezelési, karbantartási utasítással, magyar nyelvű gépkönyvvel;
b) munkavédelmi és érintésvédelmi bizonylatokkal;
c) műszaki átadási és üzembe helyezési jegyzőkönyvvel;
d) a geodéziai felméréseket, hidrológiai, hidrogeológiai adatokat, észleléseket rögzítő dokumentumokkal, közműegyeztetett hálózati térképekkel;
e) az igénybe vett vízkészletre vonatkozó, valamint a termelt és a szolgáltatott víz mennyiségét és minőségét rögzítő adatokkal.
4. § (1) A vízmű üzemeltetője gondoskodik arról, hogy a víz termelését, kezelését, szállítását szolgáló építmények, műtárgyak, gépészeti, elektromos, irányítástechnikai berendezések, vízminőségellenőrző műszerek rendeltetésszerűen és szakszerűen működjenek, a vízbázis vizét és a már kitermelt vizet szennyeződés ne érje, valamint, hogy a szolgáltatott (felhasználásra kerülő) víz minősége megfeleljen a közegészségügyi előírásoknak, az ivóvízminőségű vízre vonatkozó szabványokban előírt fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai követelményeknek.
(2) Ha a vízminőség nem felel meg az (1) bekezdésben megjelölt követelményeknek, erről az üzemeltető — az üzemeltetési szabályzatban előírt módon — haladéktalanul értesíti a fogyasztókat, az érintett önkormányzatot (önkormányzatokat) és a vízügyi hatóságot, továbbá a Szolgálat illetékes városi intézetét is, amely az üzemeltetés további feltételeiről határoz.
(3) Ha a víz minőségének megváltozása műszaki hibát valószínűsít, akkor azt haladéktalanul meg kell állapítani és egyidejűleg a hibaelhárítást meg kell kezdeni.
(4) A hiba elhárítása után csak akkor szabad a vízművet (annak érintett egységét) üzembe helyezni, ha a vízjogi engedélyben, illetve más rendelkezésekben meghatározott feltételek maradéktalanul teljesülnek. Ha a víz szennyezettsége (fertőzöttsége) valószínűsíthető, a Szolgálat az újbóli üzembe helyezés feltételéül szabhatja a vízminőségellenőrző vizsgálatok kedvező eredményét.
5. § (1) Az üzemeltető köteles a hasznosított vízbázis vizét és az általa termelt, illetve hálózatba juttatott ivóvíz fizikai, kémiai, bakteriológiai (szükség szerint biológiai, toxikológiai) minőségét rendszeresen ellenőrizni vagy ellenőriztetni. Az ellenőrzés — a víz folyamatos fertőtlenítése esetén — kiterjed a fertőtlenítés hatásosságának, az aktív klór koncentrációjának mérésére is.
(2) A vízminőség-ellenőrzések módszerét, gyakoriságát, valamint a vizsgálandó jellemzők körét a veszélyeztető hatásokra figyelemmel úgy kell meghatározni, hogy a kedvezőtlen változások időben észlelhetők legyenek.
(3) A hálózati (fogyasztói) pontokon végzendő vizsgálatok gyakoriságának és a mintaszámnak a meghatározása során a vízbázis sérülékenységét, a víztermelő létesítmény technológiai üzembiztonságát, a vízelosztó rendszer műszaki állapotát (a másodlagos szennyezés valószínűségét) kell figyelembe venni. Az irányszámokat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(4)4 A fogyasztó által bejelentett, a szolgáltatott víz minőségével kapcsolatos kifogás esetén – ha annak oka még nem ismert – az ellenőrzést haladéktalanul el kell végezni és amennyiben a kifogás alapos, a 4. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
(5) A közüzemi ivóvízszolgáltatáshoz szükséges üzemviteli laboratóriumi vizsgálatokról az üzemeltető saját vagy megbízott laboratórium útján gondoskodik.
(6) Minőségellenőrzést szolgáló vizsgálatok végzésére csak a Nemzeti Akkreditációs Testület (a továbbiakban: NAT) által e tevékenységre elismert, illetőleg az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által erre alkalmasnak elfogadott laboratórium jogosult.
(7) Saját laboratórium esetén a vizsgálatok tárgyi feltételeinek biztosításáról, így legalább két laboratóriumi helyiség kialakításáról, az előírt műszerek, felszerelések meglétéről, a vizsgálatot végző személyek számára a vonatkozó műszaki előírások hozzáférhetőségéről az üzemeltetőnek gondoskodnia kell.
(8) A szolgáltatott ivóvíz minőségének elbírálásához szükséges vizsgálati programmal kapcsolatos esetleges vitában az ÁNTSZ területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete álláspontja az irányadó.
(9) Saját laboratórium esetén üzemeltetőnek a laboratóriumi munka megbízhatóságának ellenőrzésére olyan belső vizsgálati rendszert kell működtetnie, amely alkalmas a vizsgálati minták azonosítására, a vizsgálati módszerek belső ellenőrzésére, az eszközök és műszerek karbantartásának, továbbá a vizsgálati eredményeknek az ellenőrzésére és nyilvántartására. A rendszer működtetéséért a laboratórium vezetője a felelős.
Szennyvízelvezető-tisztító művekre vonatkozó rendelkezések
6. § (1) A szennyvízelvezető-tisztító mű (a továbbiakban: szennyvízelvezető mű) szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, közegészségügyi, környezet- és természetvédelmi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit üzemeltetési szabályzatban kell meghatározni.
(2) Az üzemeltetési szabályzat készítésére a 2. § (2) bekezdésének rendelkezése az irányadó azzal, hogy az üzemeltetési szabályzat kiadásához szükséges az illetékes környezet- és természetvédelmi hatóság egyetértése is. A szabályzat tartalmára a 2. § (3) bekezdésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
7. § A szennyvízelvezető mű üzemeltetőjének rendelkeznie kell a 3. § a)—c) pontjaiban leírtakkal, valamint
a) a geodéziai felméréseket rögzítő dokumentumokkal, közműegyeztetett hálózati térképekkel;
b) a szennyvíz-, illetve a tisztított szennyvíz minőségét rögzítő vizsgálati adatokkal.
8. § (1) A szennyvízelvezető mű üzemeltetője gondoskodik a szennyvízcsatornába vezetett szennyvíz — egyesített rendszer esetén a csapadékvíz — elvezetéséről, kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során az üzemeltető gondoskodik arról, hogy a szennyvízcsatornába csak a külön jogszabályban előírt, olyan összetételű — szükség szerint előtisztított — szennyvizet vezessenek be, amelynek tisztítására a mű rendeltetésszerű működés mellett alkalmas, állagára nem káros, és az ott dolgozók egészségét, testi épségét nem veszélyezteti.
(3) A szennyvíztisztító művet (műtárgyak berendezéseit) úgy kell üzemeltetni, hogy kiépítési jellemzőinek megfelelő mértékben alkalmas legyen az összegyűjtött szennyvíz előírt mértékű tisztítására, elégítse ki a biztonságtechnikai, környezet- és természetvédelmi követelményeket. A keletkező szennyvíziszap, rácsszemét és homok üzemszerű eltávolításánál az üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a szállítás és az elhelyezés környezeti ártalmat ne okozzon.
(4) Ha a műszaki feltételek azt lehetővé teszik (kiépített mérőberendezések) a szennyvíz mennyiségét, illetve a mérhető minőségi jellemzőket az üzemeltető köteles méréssel megállapítani.
(5) A szennyvízelvezető mű üzemeltetését szolgáló berendezések, műszerek folyamatos működéséről és fenntartásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. E feladat elvégzésére erre megfelelő szakképzettséggel rendelkező személlyel, illetőleg szervezettel megállapodást köthet.
9. § (1) A szennyvízelvezető mű működésében keletkezett hibák elhárítása során, illetve a karbantartási, javítási vagy átépítési munkák alatt a szennyvíz továbbvezetéséről folyamatosan gondoskodni kell.
(2) A szennyvízelvezető mű üzemeltetésével összefüggő, a környezetet károsító, vagy annak közvetlen veszélyével járó üzemzavart az üzemeltetőnek haladéktalanul be kell jelentenie a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak, az érintett önkormányzatnak (önkormányzatoknak) és a vízügyi hatóságnak. Amennyiben a szennyvízelvezető műből kijutó szennyezés emberi egészséget veszélyeztet, értesítenie kell a Szolgálatot, védett terület veszélyeztetése esetén pedig a természetvédelmi hatóságot.
(3) Hibaelhárítás, karbantartás után a szennyvízelvezető művet, illetve annak valamennyi érintett egységét a vízjogi üzemeltetési engedélyben, illetve más rendelkezésekben meghatározott műszaki feltételek megléte esetén lehet ismételten üzembe helyezni.
10. § (1) A szennyvízcsatornába vezetett, a tisztítás alatt álló, valamint a tisztított szennyvíz és szennyvíziszap fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai, szükség szerinti toxikológiai vizsgálatát az üzemeltető végzi vagy végezteti.
(2) A vizsgálat kiterjed a szennyvízcsatornába vezetett szennyvíz minőségére, a szennyvízcsatorna-hálózat megjelölt pontjain történő mintavételekre, a szennyvíztisztító műtárgyak hatásfokvizsgálatával járó minőségellenőrzésre, továbbá az újrafelhasználásra kerülő tisztított szennyvíz és iszap vizsgálatára is.
(3) Termőföldön történő elhelyezésre csak olyan szennyvíz és szennyvíziszap adható át, amelynek minősége megfelel a külön jogszabályban, illetve szabványban meghatározott minőségi követelményeknek.
(4)5 A szennyvízelvezetés szolgáltatáshoz szükséges üzemviteli laboratóriumi vizsgálatokról az üzemeltető saját vagy megbízott laboratórium útján gondoskodik. A tisztított szennyvíz, illetőleg szennyvíziszap minőségellenőrzését szolgáló vizsgálatok végzésére csak a NAT által e tevékenységre elismert, illetőleg a környezetvédelmi hatóság által erre alkalmasnak elfogadott laboratórium jogosult.
(5) Az üzemeltető az elvezetett vagy a tisztított szennyvíz minőségében bekövetkezett hátrányos változás észlelésekor az okok felderítése és a minőségromlás megszüntetése érdekében köteles haladéktalanul intézkedni, szükség esetén államigazgatási eljárást kezdeményezni.
(6) A 2000 m3/nap teljesítőképességnél nagyobb szennyvíztisztító telepen a szennyvíz minőségének az 5 napos biológiai oxigénigény (BOI5) alapján történő vizsgálatáról is gondoskodni kell. Az előírt vizsgálati gyakoriság nem lehet kevesebb mint 1 vizsgálat/hét.
Záró, átmeneti és értelmező rendelkezések6
11. § (1) A víziközművek üzemeltetésének követelményeire vonatkozó szabályok megtartását a közmű helye szerint illetékes vízügyi hatóság ellenőrzi.
(2)7 Jogszabállyal vagy hatósági előírással ellentétes üzemelés esetén – az ellenőrzés megállapításaitól függően – a vízügyi hatóság köteles
a) az ellenőrzés eredményéről az üzemeltetőt, valamint a víziközmű tulajdonosát tájékoztatni, egyidejűleg felhívni a hiányosságok megszüntetésére,
b) a hatáskörébe tartozó ügyben – különösen a vízjogi engedély felülvizsgálatával, módosításával vagy visszavonásával kapcsolatos, illetve hivatalból indított egyéb eljárásban – hatósági jogkörét gyakorolni,
c) a feltárt hiányosság jellege szerint hatáskörrel rendelkező más szervet megkeresni.
12. §8 (1) A 10. § (6) bekezdése szerinti vizsgálatok elvégzésére az üzemeltető
a) 50 000 m3/nap teljesítőképességet meghaladó szennyvíztisztító telepek körében 1998. január 1-jétől;
b) 2 000–50 000 m3/nap közötti teljesítőképességű szennyvíztisztító telepek körében 1999. január 1-jétől
köteles.
(2) Az illetékes vízügyi hatóság állapítja meg az elvégzendő vizsgálatok [10. § (6) bekezdés] mintavételi helyeit és gyakoriságát a szennyvíztisztító (telep) üzemeltetője javaslatainak és a szennyvízkezelés helyi körülményeinek figyelembevételével 1997. augusztus 31-ig. Ha az üzemeltető nem küldi meg az írásbeli javaslatát 1997. március 15-ig az illetékes vízügyi hatóság saját területi ismeretei alapján dönt a határidőn belül.
(3) Az üzemeltető javaslatot tehet az illetékes vízügyi hatóságnál a 10. § (6) bekezdése szerinti vizsgálat korábbi megkezdésére.
13. § A 10. § (6) bekezdése szerinti vizsgálati kötelezettségre vonatkozó rendelkezés hatálybalépése után üzembe helyezett szennyvíztisztítóműveket érintő – a (6) bekezdés szerinti vizsgálatokkal kapcsolatos – hatósági intézkedéseket csak egy éves üzemelés tapasztalatai alapján szabad meghozni.
14. § E rendelet alkalmazásában:
a) Üzemeltető: az a gazdálkodó szervezet, költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény, amelyet az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével üzemeltetés céljára alapított, illetve az a társaság, amelynek az állam, illetőleg az önkormányzat az üzemeltetés gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződés keretében átengedi.
b) Víziközmű:
ba) egy vagy több település közműves vízellátását (a víztermelést, az ehhez kapcsolódó vízbázisvédelmet, a vízkezelést, a tárolást, a vízszállítást, a vízelosztást),
bb) a közműves szennyvízelvezetést, -tisztítást szolgáló — egységes rendszert alkotó — műszaki létesítmény (amely a szennyvizek összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvizek és szennyvíziszapok továbbvezetését, elhelyezését szolgáló műtárgyak összessége) és annak kiegészítői (berendezés, tartozék stb.).
c) Vízmű: a település közműves ivóvízellátását szolgáló víztermelő, vízkezelő, tároló, elosztó létesítmények és berendezések összessége.
d) Szennyvízelvezető mű: a település házi, közintézményi, ipari és mezőgazdasági szennyvizeinek, továbbá egyesített rendszer esetén a csapadékvíz (a továbbiakban együttesen: szennyvíz) összegyűjtésére, elvezetésére és tisztítására szolgáló létesítmények és azok tartozékai (szennyvízcsatorna-hálózat, szennyvíztárolók, átemelők és szennyvíztisztító telepek, a tisztított szennyvíz és szennyvíziszap elvezetését, elhelyezését szolgáló műtárgyak, valamint berendezések, elzáró szerkezetek, torkolati művek stb.).
e) Vízmű-üzemeltetés:
ea) a folyamatos víztermelés, a vízbázisvédelem, a vízkezelés, a vízszolgáltatás, a fenntartás, a hibaelhárítás, az ügyelet;
eb) a vízszolgáltatással kapcsolatos egyéb tevékenység, így különösen: a közszolgáltatás igénybevételével járó — külön jogszabályban meghatározott — feltételek vizsgálata, a vízkorlátozási terv kidolgozása, a vízmérők leolvasása és hitelesíttetése, a közüzemi díj számlázása és beszedése;
ec) az üzemeltetéssel összefüggő nyilvántartás és adatszolgáltatás.
f) Szennyvízelvezető mű üzemeltetése:
fa) a folyamatos szennyvízelvezetés, a tisztítás, a tisztított szennyvíz elvezetése és elhelyezése, a keletkezett szennyvíziszapok kezelése és elhelyezése, a hibaelhárítás, az ügyelet vagy készenlét;
fb) a szennyvízelvezetés-tisztítással kapcsolatos egyéb tevékenység, így különösen: a közszolgáltatás igénybevételével járó — külön jogszabályban meghatározott — feltételek vizsgálata, a közüzemi díj számlázása, és beszedése;
fc) a közcsatornába vezetett szennyvíz szennyezőanyag-tartalmának időszakos vizsgálata;
fd) az üzemeltetéssel összefüggő nyilvántartás és adatszolgáltatás.
g) Hasznosított vízbázis: vízkivételi művek által igénybe vett, felszíni vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a vízbeszerző létesítményekkel együtt.
15. § E rendelet 1992. július 15-én lép hatályba.
1. számú melléklet a 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelethez9
|
Munkakör megnevezése |
Felszíni vízbázisra |
Felszín alatti vízbázisra telepített vízművek |
|||
|
a vízmű mértékadó kapacitása m3/nap |
|||||
|
10 000 fölött |
10 000-3000 |
3000-500 |
500 alatt |
||
|
Területi vagy szakági irányító* |
szm 6 |
szm 6 |
szüm 2 |
üm 1 |
– |
|
Vezető diszpécser* |
szm 6 m 3, 4, 5, 6 |
szm 6, 9 |
üm 1 |
t 2 |
– |
|
Felszín alatti víztermelőtelep vezetője |
– |
m 2, 4, 5, 6 |
szüm 2 |
üm 1 |
t 2 |
|
Hálózati üzemeltetés irányítója, vezetője* |
szm 6 |
szm 6 |
üm 1, 4 |
üm 1, 4 |
t 2,3 |
|
Vízkezelő-, valamint felszíni víztermelőtelep vezetője |
szm 6 |
szm 6 |
szüm 2 |
üm 1 |
t 2 |
|
Belső vízminőség ellenőrzés vezetője* |
vegyészmérnök, |
vegyész- |
vegyész, |
vegyész- |
– |
|
Munkakör megnevezése |
10 000 felett |
3000-10 000 között |
3000 alatt |
|
a szennyvíztisztító telep mértékadó kapacitása, telep hiánya esetén |
|||
|
Területi vagy szakági irányító* |
szm 6 m |
szüm 3, 6 |
üm 1 |
|
Vezető diszpécser* |
szm 6 m |
üm 1 |
üm 1 |
|
Hálózati üzemeltetés irányító* |
szm 6 |
üm 1, 4 |
t 3 |
|
Tisztítótelep vezető |
szm 6 |
üm 1 |
t 2, 4 |
|
Belső vízminőség ellenőrzés irányító* |
m 3 |
vegyész üzemmérnök |
vegyésztechnikus |
2. számú melléklet
a 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelethez10
A rendeletet a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet 14. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2002. május 25. napjával.
Az 1. § (2) bekezdését a 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte.
A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981. (III. 31.) EüM rendelet.
Az 5. § (4)–(5) bekezdése a 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. A törvényhely egyidejűleg (6)–(9) bekezdést is iktatott a szövegbe.
Az 10. § korábbi (4)–(5) bekezdése helyébe a (4)–(6) bekezdést a 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet 2. §-a iktatta be.
A 11. § előtti cím a 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 12–13. §-t beiktatta, egyidejűleg a korábbi 12. § számozását 14. §-ra változtatta a 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet 4. §-a.
Az 1. számú melléklet a 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet 5. §-ával és mellékletével megállapított szöveg.
A 2. számú mellékletet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 10. §-a (13) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.