Kifejezéskereső
18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelet
a víziközművek üzemeltetésének követelményeiről
A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 41. §-ának (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — a következőket rendelem.
Általános rendelkezések
1. §
(1) A rendelet hatálya a közüzemi ivóvízszolgáltató és szennyvízelvezető-tisztító művek (a továbbiakban együtt: víziközművek) üzemeltetőjére terjed ki.
(2) Víziközművet a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 27. §-ában meghatározott vízjogi engedély alapján, valamint az egyéb jogszabályokba, műszaki leírásokba foglalt feltételek és előírások betartásával lehet üzemeltetni.1
(3) A víziközmű üzemeltetőjének gondoskodnia kell olyan szervezett munkarendről, ügyeleti, készenléti szolgálatról, amely hiba felmerülése esetén azonnal be tud avatkozni a nagyobb károk elhárítása és a szolgáltatás helyreállítása érdekében.
(4) Víziközmű üzemeltetésével összefüggő — az e rendelet 1. számú mellékletében megjelölt — feladatokat az ugyanott meghatározott képesítéssel rendelkező személy végezhet.
(5) A víziközmű üzemeltetésével kapcsolatos egészségre ártalmas munkakörökben a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló külön jogszabályban2 előírt előzetes egészségügyi vizsgálat során alkalmasnak minősített személyek foglalkoztathatók.
Az ivóvízszolgáltató művekre vonatkozó rendelkezések
2. §
(1) Az ivóvízszolgáltató mű (a továbbiakban: vízmű) szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos műszaki, technológiai, biztonságtechnikai és közegészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit üzemeltetési szabályzatban kell meghatározni.
(2) Az üzemeltetési szabályzatot az üzemeltető készíti el, és azt az illetékes vízügyi igazgatóság, illetve az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) városi intézetének előzetes egyetértésével adja ki.
(3) Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza
a) az üzemeltetésre;
b) a technológiai folyamatokra;
c) az időszakos ellenőrzésekre és vizsgálatokra, az üzemi adatok rögzítésére és értékelésére;
d) a személyi feltételekre;
e) a biztonságtechnikai, a balesetelhárítási és egészségvédelmi óvórendszabályokra, az előzetes és időszakos egészségügyi vizsgálatokra
vonatkozó szabályokat.
(4) A (3) bekezdés c) pontjában említett vizsgálatok szabályozása a víznyerés helyén, a vízkezelési technológia különböző pontjain, a hálózatra táplálás helyén, valamint a vízelosztó rendszerek hálózati (fogyasztói) pontjain
a) a vizsgálatok gyakoriságának;
b) a vizsgálandó fizikai, kémiai és biológiai összetevőknek;
c) a vizsgálandó minták számának
meghatározására terjed ki.
3. §
A vízmű üzemeltetőjének rendelkeznie kell:
a) a műtárgyakra és berendezésekre vonatkozó dokumentációval, kezelési, karbantartási utasítással, magyar nyelvű gépkönyvvel;
b) munkavédelmi és érintésvédelmi bizonylatokkal;
c) műszaki átadási és üzembe helyezési jegyzőkönyvvel;
d) a geodéziai felméréseket, hidrológiai, hidrogeológiai adatokat, észleléseket rögzítő dokumentumokkal, közműegyeztetett hálózati térképekkel;
e) az igénybe vett vízkészletre vonatkozó, valamint a termelt és a szolgáltatott víz mennyiségét és minőségét rögzítő adatokkal.
4. §
(1) A vízmű üzemeltetője gondoskodik arról, hogy a víz termelését, kezelését, szállítását szolgáló építmények, műtárgyak, gépészeti, elektromos, irányítástechnikai berendezések, vízminőségellenőrző műszerek rendeltetésszerűen és szakszerűen működjenek, a vízbázis vizét és a már kitermelt vizet szennyeződés ne érje, valamint, hogy a szolgáltatott (felhasználásra kerülő) víz minősége megfeleljen a közegészségügyi előírásoknak, az ivóvízminőségű vízre vonatkozó szabványokban előírt fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai követelményeknek.
(2) Ha a vízminőség nem felel meg az (1) bekezdésben megjelölt követelményeknek, erről az üzemeltető — az üzemeltetési szabályzatban előírt módon — haladéktalanul értesíti a fogyasztókat, az érintett önkormányzatot (önkormányzatokat) és a vízügyi hatóságot, továbbá a Szolgálat illetékes városi intézetét is, amely az üzemeltetés további feltételeiről határoz.
(3) Ha a víz minőségének megváltozása műszaki hibát valószínűsít, akkor azt haladéktalanul meg kell állapítani és egyidejűleg a hibaelhárítást meg kell kezdeni.
(4) A hiba elhárítása után csak akkor szabad a vízművet (annak érintett egységét) üzembe helyezni, ha a vízjogi engedélyben, illetve más rendelkezésekben meghatározott feltételek maradéktalanul teljesülnek. Ha a víz szennyezettsége (fertőzöttsége) valószínűsíthető, a Szolgálat az újbóli üzembe helyezés feltételéül szabhatja a vízminőségellenőrző vizsgálatok kedvező eredményét.
5. §
(1) Az üzemeltető köteles a hasznosított vízbázis vizét és az általa termelt, illetve hálózatba juttatott ivóvíz fizikai, kémiai, bakteriológiai (szükség szerint biológiai, toxikológiai) minőségét rendszeresen ellenőrizni vagy ellenőriztetni. Az ellenőrzés — a víz folyamatos fertőtlenítése esetén — kiterjed a fertőtlenítés hatásosságának, az aktív klór koncentrációjának mérésére is.
(2) A vízminőség-ellenőrzések módszerét, gyakoriságát, valamint a vizsgálandó jellemzők körét a veszélyeztető hatásokra figyelemmel úgy kell meghatározni, hogy a kedvezőtlen változások időben észlelhetők legyenek.
(3) A hálózati (fogyasztói) pontokon végzendő vizsgálatok gyakoriságának és a mintaszámnak a meghatározása során a vízbázis sérülékenységét, a víztermelő létesítmény technológiai üzembiztonságát, a vízelosztó rendszer műszaki állapotát (a másodlagos szennyezés valószínűségét) kell figyelembe venni. Az irányszámokat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(4) A fogyasztó által bejelentett vízminőségi kifogás esetén — ha annak oka még nem ismert — az ellenőrzést haladéktalanul el kell végezni.
(5) A vízminőség ellenőrzését az üzemeltető olyan (saját vagy idegen) laboratóriummal végeztetheti el, amelyet e feladatra a Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala alkalmasnak talált és feljogosított.
Szennyvízelvezető-tisztító művekre vonatkozó rendelkezések
6. §
(1) A szennyvízelvezető-tisztító mű (a továbbiakban: szennyvízelvezető mű) szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, közegészségügyi, környezet- és természetvédelmi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit üzemeltetési szabályzatban kell meghatározni.
(2) Az üzemeltetési szabályzat készítésére a 2. § (2) bekezdésének rendelkezése az irányadó azzal, hogy az üzemeltetési szabályzat kiadásához szükséges az illetékes környezet- és természetvédelmi hatóság egyetértése is. A szabályzat tartalmára a 2. § (3) bekezdésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
7. §
A szennyvízelvezető mű üzemeltetőjének rendelkeznie kell a 3. § a)—c) pontjaiban leírtakkal, valamint
a) a geodéziai felméréseket rögzítő dokumentumokkal, közműegyeztetett hálózati térképekkel;
b) a szennyvíz-, illetve a tisztított szennyvíz minőségét rögzítő vizsgálati adatokkal.
8. §
(1) A szennyvízelvezető mű üzemeltetője gondoskodik a szennyvízcsatornába vezetett szennyvíz — egyesített rendszer esetén a csapadékvíz — elvezetéséről, kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során az üzemeltető gondoskodik arról, hogy a szennyvízcsatornába csak a külön jogszabályban előírt, olyan összetételű — szükség szerint előtisztított — szennyvizet vezessenek be, amelynek tisztítására a mű rendeltetésszerű működés mellett alkalmas, állagára nem káros, és az ott dolgozók egészségét, testi épségét nem veszélyezteti.
(3) A szennyvíztisztító művet (műtárgyak berendezéseit) úgy kell üzemeltetni, hogy kiépítési jellemzőinek megfelelő mértékben alkalmas legyen az összegyűjtött szennyvíz előírt mértékű tisztítására, elégítse ki a biztonságtechnikai, környezet- és természetvédelmi követelményeket. A keletkező szennyvíziszap, rácsszemét és homok üzemszerű eltávolításánál az üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a szállítás és az elhelyezés környezeti ártalmat ne okozzon.
(4) Ha a műszaki feltételek azt lehetővé teszik (kiépített mérőberendezések) a szennyvíz mennyiségét, illetve a mérhető minőségi jellemzőket az üzemeltető köteles méréssel megállapítani.
(5) A szennyvízelvezető mű üzemeltetését szolgáló berendezések, műszerek folyamatos működéséről és fenntartásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. E feladat elvégzésére erre megfelelő szakképzettséggel rendelkező személlyel, illetőleg szervezettel megállapodást köthet.
9. §
(1) A szennyvízelvezető mű működésében keletkezett hibák elhárítása során, illetve a karbantartási, javítási vagy átépítési munkák alatt a szennyvíz továbbvezetéséről folyamatosan gondoskodni kell.
(2) A szennyvízelvezető mű üzemeltetésével összefüggő, a környezetet károsító, vagy annak közvetlen veszélyével járó üzemzavart az üzemeltetőnek haladéktalanul be kell jelentenie a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak, az érintett önkormányzatnak (önkormányzatoknak) és a vízügyi hatóságnak. Amennyiben a szennyvízelvezető műből kijutó szennyezés emberi egészséget veszélyeztet, értesítenie kell a Szolgálatot, védett terület veszélyeztetése esetén pedig a természetvédelmi hatóságot.
(3) Hibaelhárítás, karbantartás után a szennyvízelvezető művet, illetve annak valamennyi érintett egységét a vízjogi üzemeltetési engedélyben, illetve más rendelkezésekben meghatározott műszaki feltételek megléte esetén lehet ismételten üzembe helyezni.
10. §
(1) A szennyvízcsatornába vezetett, a tisztítás alatt álló, valamint a tisztított szennyvíz és szennyvíziszap fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai, szükség szerinti toxikológiai vizsgálatát az üzemeltető végzi vagy végezteti.
(2) A vizsgálat kiterjed a szennyvízcsatornába vezetett szennyvíz minőségére, a szennyvízcsatorna-hálózat megjelölt pontjain történő mintavételekre, a szennyvíztisztító műtárgyak hatásfokvizsgálatával járó minőségellenőrzésre, továbbá az újrafelhasználásra kerülő tisztított szennyvíz és iszap vizsgálatára is.
(3) Termőföldön történő elhelyezésre csak olyan szennyvíz és szennyvíziszap adható át, amelynek minősége megfelel a külön jogszabályban, illetve szabványban meghatározott minőségi követelményeknek.
(4) A szennyvíz és szennyvíziszapok minőségének ellenőrzését az üzemeltető saját — erre a célra alkalmas — laboratóriumával, ennek hiányában a Környezetvédelmi Főfelügyelőség által az Országos Vízügyi Főigazgatóság egyetértésével feljogosított más laboratóriummal végeztetheti el.
(5) Az elvezetett, illetőleg tisztított szennyvíz minőségében bekövetkezett hátrányos változás észlelése esetén az üzemeltető az okok felderítése és a minőségromlás megszüntetése érdekében köteles haladéktalanul intézkedni, szükség esetén államigazgatási eljárást kezdeményezni.
Záró és értelmező rendelkezések
11. §
(1) A víziközművek üzemeltetésének követelményeire vonatkozó szabályok megtartását a közmű helye szerint illetékes vízügyi hatóság ellenőrzi.
(2) Amennyiben a vízügyi hatóság az ellenőrzés során azt észleli, hogy az üzemeltető a rendelet előírásait nem tartotta meg, úgy értesíti az érintett hatóságokat, valamint önkormányzati tulajdonban lévő közmű esetén a tulajdonos önkormányzatot, állami tulajdonban lévő közmű esetén a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot. Egyidejűleg felhívja az üzemeltetőt a hiányosságok megszüntetésére.
12. §
E rendelet alkalmazásában:
a) Üzemeltető: az a gazdálkodó szervezet, költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény, amelyet az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével üzemeltetés céljára alapított, illetve az a társaság, amelynek az állam, illetőleg az önkormányzat az üzemeltetés gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződés keretében átengedi.
b) Víziközmű:
ba) egy vagy több település közműves vízellátását (a víztermelést, az ehhez kapcsolódó vízbázisvédelmet, a vízkezelést, a tárolást, a vízszállítást, a vízelosztást),
bb) a közműves szennyvízelvezetést, -tisztítást szolgáló — egységes rendszert alkotó — műszaki létesítmény (amely a szennyvizek összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvizek és szennyvíziszapok továbbvezetését, elhelyezését szolgáló műtárgyak összessége) és annak kiegészítői (berendezés, tartozék stb.).
c) Vízmű: a település közműves ivóvízellátását szolgáló víztermelő, vízkezelő, tároló, elosztó létesítmények és berendezések összessége.
d) Szennyvízelvezető mű: a település házi, közintézményi, ipari és mezőgazdasági szennyvizeinek, továbbá egyesített rendszer esetén a csapadékvíz (a továbbiakban együttesen: szennyvíz) összegyűjtésére, elvezetésére és tisztítására szolgáló létesítmények és azok tartozékai (szennyvízcsatorna-hálózat, szennyvíztárolók, átemelők és szennyvíztisztító telepek, a tisztított szennyvíz és szennyvíziszap elvezetését, elhelyezését szolgáló műtárgyak, valamint berendezések, elzáró szerkezetek, torkolati művek stb.).
e) Vízmű-üzemeltetés:
ea) a folyamatos víztermelés, a vízbázisvédelem, a vízkezelés, a vízszolgáltatás, a fenntartás, a hibaelhárítás, az ügyelet;
eb) a vízszolgáltatással kapcsolatos egyéb tevékenység, így különösen: a közszolgáltatás igénybevételével járó — külön jogszabályban meghatározott — feltételek vizsgálata, a vízkorlátozási terv kidolgozása, a vízmérők leolvasása és hitelesíttetése, a közüzemi díj számlázása és beszedése;
ec) az üzemeltetéssel összefüggő nyilvántartás és adatszolgáltatás.
f) Szennyvízelvezető mű üzemeltetése:
fa) a folyamatos szennyvízelvezetés, a tisztítás, a tisztított szennyvíz elvezetése és elhelyezése, a keletkezett szennyvíziszapok kezelése és elhelyezése, a hibaelhárítás, az ügyelet vagy készenlét;
fb) a szennyvízelvezetés-tisztítással kapcsolatos egyéb tevékenység, így különösen: a közszolgáltatás igénybevételével járó — külön jogszabályban meghatározott — feltételek vizsgálata, a közüzemi díj számlázása, és beszedése;
fc) a közcsatornába vezetett szennyvíz szennyezőanyag-tartalmának időszakos vizsgálata;
fd) az üzemeltetéssel összefüggő nyilvántartás és adatszolgáltatás.
g) Hasznosított vízbázis: vízkivételi művek által igénybe vett, felszíni vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a vízbeszerző létesítményekkel együtt.
15. §
E rendelet 1992. július 15-én lép hatályba.
Siklós Csaba s. k.,
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
1. számú melléklet a 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelethez
|
Munkakör megnevezése |
Felszíni vízbázisra |
Felszín alatti vízbázisra telepített vízművek |
|||
|---|---|---|---|---|---|
|
vízműkapacitás m3/nap |
|||||
|
10 000 fölött |
10 000—3000 |
3000—500 |
500 alatt |
||
|
Területi vagy szakági irányító* |
Szm 6 |
Szm 6 |
Szüm 2 |
üm 1 |
— |
|
Helyi (körzeti) vezető diszpécser* |
Szm 6 |
Szm 6,9 |
üm 1 |
t 2 |
— |
|
Felszín alatti víztermelő mű vezetője |
— |
m 2,4,5,6 |
Szüm 2 |
üm 1 |
t 2 |
|
Hálózati üzemeltetés irányítója, vezetője* |
Szm 6 |
Szm 6 |
üm 1,4 |
üm 1,4 |
t 2,3 |
|
Vízkezelő, valamint felszíni víztermelő telep vezetője |
Szm 6 |
Szm 6 |
|
üm 1 |
|
|
Belső vízminőség ellenőrzés vezetője* |
vegyész m. |
vegyész |
vegyész üm. |
vegyésztechn. |
— |
|
Automatizált vízmű automatikai irányítója* |
automatika szm. |
automatika szm. |
automat. üm. |
automat. üm. |
— |
|
Munkakör megnevezése |
10 000 fölött |
3 000—10 000 |
3000 alatt |
|---|---|---|---|
|
m3/nap |
|||
|
Területi vagy szakági irányító* |
Szm 6 |
Szüm 3,6 |
üm 1 |
|
Helyi, körzeti vezető, diszpécser* |
Szm 6 |
üm 1 |
üm 1 |
|
Hálózati üzemeltetés irányító* |
Szm 6 |
üm 1,4 |
t 3 |
|
Tisztítótelep vezető |
Szm 6 |
üm 1 |
t 2,4 |
|
Belső vízminőség ellenőrzés irányító* |
m 3 |
vegyész üm. |
vegyésztechn. |
|
Automatika irányító* |
automatika szm. |
automatika üm. |
automat. üm. |
2. számú melléklet
a 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelethez
minőségellenőrzési jelleggel végzendő
bakteriológiai vizsgálatok gyakorlására,
illetve a vizsgálandó minták számára
szempontjai
A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó, a víziközművek üzemeltetésével összefüggő, 1992. július 1-jén hatályos jogszabályok, utasítások, országos és ágazati szabványok jegyzéke a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítő 1992. évi 19. számában, valamint az Önkormányzati Tájékoztatóban jelent meg.
A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 4/1981. (III. 31.) EüM rendelet.
