Kifejezéskereső
2/1992. (I. 6.) Korm. rendelet
a Vízügyi Alapról1
A Kormány a Vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 46. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 41. §-ban megjelölt feladatok végrehajtása érdekében a következőket rendeli el:
1. §
(1) A Vízügyi Alap (a továbbiakban: Alap) a vízgazdálkodási feladatok hatékony ellátását célzó, a pénzügyi források pótlását, kiegészítését szolgáló elkülönített állami pénzalap.
(2) Az Alappal a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult rendelkezni.
(3) Az Alap pénzműveleteit a miniszter által megbízott — külön jogszabályban meghatározott körbe tartozó — pénzintézet végzi.
2. §
(1) Az Alap bevételi forrásai:
a) a 3. § (1) bekezdése szerinti vízkészlethasználati díjból és pótdíjból származó befizetések;
b) az Alapnak a tárgyévet megelőző évben fel nem használt része;
c) a természetes és jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet által az Alap javára teljesített önkéntes befizetések;
d) az Alap betéti kamatai és az értékpapír műveletekből származó bevételei;
e) az alap kezelője által vagy megbízásából felvett hitel.
(2) Az Alap bevételei nem vonhatók el.
3. §
(1) A vízhasználó köteles az Alap javára a vízkészlethasználati díjat befizetni.*2
(2) A díj mértékét a mellékletben előírt módon az ott meghatározott díjelemek figyelembevételével kell megállapítani.
(3) Ha az igénybe vett víz mennyisége a vízjogi engedélyben meghatározottat 10%-nál nagyobb mértékben meghaladja, a többletmennyiség után 200%-os pótdíjat kell fizetni.
4. § Nem kell vízkészlethasználati díjat fizetni:
a) a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt bányászati és termálvízért;
b) a tűzi vízellátás és polgári védelmi készenléti célokat szolgáló és
c) az évi 500 m3-t meg nem haladó
d)3 1992. évben az öntözésre felhasznált
vízmennyiség után.
5. § (1) Az igénybe vett vízmennyiséget — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — méréssel, mérés hiányában a kitermelés üzemideje, valamint a vízkivételi mű tartalékgépegységek nélküli 100%-os teljesítőképessége alapján kell megállapítani.
(2) A vízi erőműnél a ténylegesen igénybe vett vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidő alapulvételével kell meghatározni.
6. §
Ha a vízhasználó az általa kitermelt vizet más felhasználónak adja át, a vízkészlethasználati díjat az — átvevő felhasználásának jellegére figyelemmel — az átadónak kell az Alapba befizetnie.
7. §
A vízkészlethasználati díjat és pótdíjat az Alap javára:
a) a közüzemi víz-, csatorna- és fürdőszolgáltatást végzőknek a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig;
b) az egyéb vízhasználóknak — a d) pontban foglalt kivétellel — a negyedévet követő hónap 15. napjáig;
c) a kisfogyasztóknak és az idény jellegű vízhasználóknak a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig;
d) a pótdíjakat az évente ténylegesen kitermelt vízmennyiség alapulvételével egyszer, a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig
kell kiszámítani és befizetni.
8. §
(1) A vízkészlethasználati díj és pótdíj kiszámítását — a miniszter megbízásából — a területileg illetékes vízügyi hatóság a vízhasználó vízgazdálkodási és üzemi adatai alapján a helyszínen is ellenőrizheti.
(2) A díj befizetésének elmulasztása, alacsonyabb mértékű kiszámítása vagy a határidő utáni befizetése esetén — az Alap bevételeit kezelő szervezet értesítésére — a területileg illetékes vízügyi hatóság a vízhasználót államigazgatási eljárás keretében hozott határozattal kötelezi a megfelelő mértékű díj megfizetésére.
(3) A vízhasználót a befizetés elmulasztása esetén a teljes összeg, alacsonyabb mértékű befizetés esetén pedig a különbözet alapján a jegybanki kamattal megegyező késedelmi kamat megfizetésére is kötelezni kell.
9. §
(1) Az Alap bevételei:
a) a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátására és fejlesztésére, ezen belül különösen
aa) a vízkészletek feltárására, vízrajzi tevékenység fejlesztésére, az ivóvízbázisok védelmére, a vízellátás biztonságának növelésére, a szükségvízellátást megalapozó és vízminőségi kárelhárítási, valamint nukleáris balesetek, egyéb haváriák következményeinek elhárítását szolgáló létesítményekre és eszközökre;
ab) a víztakarékosságot, az ivóvíz minőségű víz gazdaságosabb felhasználását, a víz minőségét javító és védő berendezésekre, technológiákra, illetve ezek fejlesztésére;
ac) a közcélú vízi létesítmények, ezen belül a vízi közművek (vízművek, belterületi és helyi jelentőségű vízrendezési művek, szennyvíz elhelyezés) megvalósítására, egyéb vízügyi alapfeladatok (fenntartás, üzemeltetés) ellátására, fejlesztésére, továbbá a vízkárok és más természeti behatások folytán a közcélú vízi létesítményekben keletkezett károsodások helyreállítására;
ad) az Alap működtetésével összefüggő kiadások fedezésére;
ae) a vízgazdálkodási tudományos kutatás és műszaki fejlesztés központi forrásainak kiegészítésére;
b) az Alap által felvett bankhitelek és kamatai törlesztésére
használhatók fel.
(2) Az Alap bevételeit az egyéb vízgazdálkodási célokat is szolgáló feladatokkal, állami pénzalapokkal, pénzeszközökkel összehangoltan kell felhasználni.
10. §
(1) Az Alapból a 9. §-ban meghatározott célokra
a) vissza nem térítendő;
b) kamatmentes visszatérítendő;
c) a mindenkori jegybanki alapkamattal azonos (a továbbiakban: kedvezményes) kamatozású visszatérítendő
támogatás nyújtható.
(2) Kamatmentes visszatérítendő támogatást a felhasználásra megállapított határidő elteltétől számított legfeljebb három éven belül, évenkénti részletekben kell visszafizetni. A kedvezményezett indokolt kérelmére a miniszter a visszatérítés határidejét egy évvel meghosszabbíthatja.
(3) A kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás és kamatai összegét a felhasználás befejezésére megállapított határidő elteltétől számított legfeljebb három éven belül, negyedévenkénti részletekben kell visszafizetni.
11. §
(1) Az Alapból a támogatásra a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium — az érintett minisztériumokkal egyetértésben — hivatalos lapjában évente egy alkalommal pályázatot hirdet.
(2) A pályázati felhívás tartalmazza az adott időszakban rendelkezésre álló keretösszeget, a pályázatok kötelező tartalmi elemét, azok benyújtási és elbírálási rendjének részletes szabályait, továbbá egyéb, a pályázók számára lényeges információkat.
(3) A vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a működési területről befolyt bevétel 30%-áig — legfeljebb azonban igazgatóságonként 30 M Ft-ig — a pályázat elbírálása során a felhasználásra javaslatot tehet.
12. §
(1) A pályázaton elnyert támogatás összegét — beruházás esetén a felhasználás pénzügyi ütemezésének megfelelő részletekben — a felhasználásra megkötött szerződés alapján és az abban meghatározott rendeltetéssel kell átutalni.
(2) A támogatás szerződés szerinti felhasználását a területileg illetékes igazgatóság ellenőrzi és a rendeltetésszerű vagy az attól eltérő felhasználásra vonatkozó megállapításait a kedvezményezettel közösen felvett jegyzőkönyvben rögzíti.
(3) Az igazgatóság a területén a támogatások időarányos felhasználásáról évenként, illetőleg a felhasználás befejezéséről az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) útján a minisztert tájékoztatja.
13. §
(1) Ha a kedvezményezett a rendeltetésétől eltérően használja fel a támogatást, akkor azt meg kell vonni, és az összeget a folyósítás napjától kezdődően piaci hitelkamat terheli.
(2) A támogatás késedelmes visszafizetése esetén az ütemezés szerinti hátralék összegét — a jogszabályban meghatározott legmagasabb mértékű — késedelmi kamat terheli.
14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról rendelkező 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 93/A. §-a, a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 2/1991. (I. 14.) KHVM rendelet 2. §-a, a vízkészlethasználati díjról szóló 3/1986. (IX. 24.) OVH—ÁH rendelkezéssel módosított, 1/1970. (XI. 18.) OVH—ÁH rendelkezés, az ipari vízfogyasztás rendjéről szóló 3/1970. (XII. 17.) OVH—ÁH rendelkezés, a Vízügyi Alapról szóló 14/1983. (V. É. 16.) OVH utasítással, valamint a 4/1991. (KHVÉ. 13.) KHVM utasítással módosított 5/1981. (V. É. 4.) OVH utasítás
hatályát veszti.
(2) Az olyan vízhasználatnál, ahol e rendelet mellékletében megállapított szorzótényező alkalmazása a kiadott vízjogi engedély alapján nem határozható meg, a vízhasználó e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül köteles azt a vízügyi hatóságnak bejelenteni.
(3) A módosított vízjogi engedély jogerőre emelkedését követő hónap 15. napjáig az új besorolást és ennek megfelelően történő díjszámítást el kell végezni és a rendelet hatálybalépéséig számított díjkülönbözetet — késedelmi kamat felszámítása nélkül — 30 napon belül kell megfizetni.
(4) E rendelet alkalmazásában
a) vízhasználó: a vízi létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyében engedélyesként megjelölt természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó;
b) vízi létesítmény: az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét a víz hasznosítása céljából befolyásolja;
c) gyógyvíz: az olyan ásványvíz, amelynek bizonyítottan gyógyhatása van, és amelynek az Országos Gyógyfürdő és Fürdőügyi Főigazgatóság — a 63/1984. (XII. 19.) MT rendelet, valamint a 7/1986. (VII. 10.) EüM rendelet alapján — gyógyászati használatát engedélyezte;
d) termálvíz: minden olyan felszín alatti víz, amelynek kifolyó (térfelszínen mért) hőmérséklete a 30 °C meghaladja;
e) gyógyászati vízhasználat: a vízek gyógykezeléssel közvetlen összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, gyógyvíz palackozással, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele;
f) közcélú vízhasználat: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, a gyógyvízeknek nem minősülő ásványvizek palackozása, a nem gyógyfürdő teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb — a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló — vízfelhasználása, továbbá a környezethigiénés (köztisztasági) és ökológiai célú vízhasználatok, beleértve a kötelezően előírt vízpótlást is;
g) gazdasági célú vízhasználat: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdálkodási, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, ezen belül:
ga) ivóvízhasználat: annál a tevékenységnél jelentkező vízhasználat, ahol a közegészségügyi előírások kötelezővé teszik az ivóvízminőség biztosítását;
gb) energetikai vízhasználat: villamos energia termeléséhez kapcsolódó felszíni víz igénybevétellel járó vízhasználat;
gc) vízi erőművi vízhasználat: vízi erőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség;
gd) öntözési vízhasználat: a felszíni vizekből kizárólag öntözési célú vízkivétellel járó vízhasználat;
ge) halgazdasági vízhasználat: a felszíni vizekből kizárólag halászati célú vízkivétellel járó vízhasználat;
gf) egyéb vízhasználat: minden más, gazdálkodási tevékenységgel összefüggő vízhasználat;
h) hőhasznosítási vízhasználat: a termálvizek, illetve a 30 °C alacsonyabb hőmérsékletű vizek energetikai, hőenergetikai fűtési és melegvíz-ellátási célú hasznosítása;
i) bányászati vízhasználat: az ásványi nyersanyag termelő tevékenység során kiemelt víz hasznosítás nélküli elvezetése;
j) kisfogyasztó: a vízhasználó, ha éves átlagban 25 m3/nap mennyiségnél nem használ többet.
Melléklet a 2/1992. (I. 6.) Korm. rendelethez
|
Kategória |
Minőség |
Használat jellege |
||||||
|
gyó- |
köz- |
gazd. célú ivó |
vízellát. egyéb |
bányá- |
öntözés, halgazd |
hőhasz- |
||
|
Gyógyvíz |
minősített |
1,0 |
5,0 |
x |
x |
x |
x |
10,0 |
|
Termálvíz |
> 30 °C |
1,0 |
1,0 |
7,5 |
7,5 |
10,0 |
7,5 |
7,5 |
|
Karszt- és hasadékvíz |
I. oszt. |
x |
1,2 |
3,0 |
6,0 |
10,0 |
6,0 |
6,0 |
|
|
II. oszt. |
x |
1,0 |
2,0 |
5,0 |
8,0 |
5,0 |
5,0 |
|
|
III. oszt. |
x |
x |
x |
4,0 |
6,0 |
4,0 |
4,0 |
|
Rétegvíz |
I. oszt. |
x |
1,0 |
2,0 |
4,0 |
8,0 |
4,0 |
4,0 |
|
|
II. oszt. |
x |
0,8 |
1,5 |
3,0 |
6,0 |
3,0 |
3,0 |
|
|
III. oszt. |
x |
x |
x |
2,0 |
4,0 |
2,0 |
2,0 |
|
Parti szűrésű víz |
I. oszt. |
x |
1,0 |
2,0 |
4,0 |
5,0 |
4,0 |
4,0 |
|
|
II. oszt. |
x |
0,8 |
1,5 |
3,0 |
4,0 |
3,0 |
3,0 |
|
|
III. oszt. |
x |
x |
x |
1,3 |
2,0 |
1,3 |
1,3 |
|
Talajvíz |
I. oszt. |
x |
1,0 |
1,5 |
3,0 |
3,5 |
3,0 |
3,0 |
|
|
II. oszt. |
x |
0,7 |
1,1 |
2,0 |
2,5 |
2,0 |
2,0 |
|
|
III. oszt. |
x |
x |
x |
1,5 |
2,0 |
1,5 |
1,5 |
|
Vízhasználat |
|||||
|
Kategória |
közcélú |
vízkivétellel járó gazdasági célú |
öntözés, |
in situ |
|
|
energetikai |
egyéb |
||||
|
I. |
0,6 |
0,2 |
1,0 |
0,1 |
0,0002 |
|
II. |
0,7 |
0,3 |
2,0 |
0,1 |
0,0002 |
|
III. |
0,8 |
0,5 |
2,0 |
0,2 |
0,0002 |
|
IV. |
0,8 |
0,5 |
2,3 |
0,3 |
0,0002 |
Utóbb a rendeletet az 1992: LXXXIII. törvény 71.§-ának d) pontja hatályon kívül helyezte azzal, hogy a megkötött szerződésekre és az odaitélt támogatásokra , továbbá az 1992. évről áthúzódó befizetésekre a 2/1992. (I.6.) Korm. rendelet előirásait kell alkalmazni.
Az Alap költségvetési számlaszámát, amelyre a befizetéseket teljesíteni kell, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítő teszi közzé.
A 4. § d) pontját a 95/1992. (VI. 12.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.