2/1992. (III. 4.) MKM rendelet
egyes nevelési-oktatási intézmények vezetőinek megbízása és az intézményvezetői állás betöltésével kapcsolatos pályázati eljárás szabályairól
Az oktatásról szóló — többször módosított — 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: oktatási törvény) 46. §-ának (2)—(3) bekezdésében és 64. §-ának (2)—(3) bekezdésében foglaltak végrehajtására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, az oktatási törvény végrehajtásáról rendelkező — többször módosított — 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 1. §-a (3) bekezdésének c) pontjában, valamint a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról rendelkező 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 100. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — a munkaügyi miniszterrel, továbbá az érdekelt szakszervezetekkel egyetértésben — a következőket rendelem:
Általános rendelkezése
1. §
A rendelet hatálya kiterjed:
a) az óvodák vezetőinek,
b) az általános iskolák, a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakmunkásképző iskolák (a továbbiakban: alap- és középfokú iskolák) igazgatóinak,
c) az alapfokú művészetoktatási intézmények igazgatóinak,
d) az általános iskolai, illetőleg a középfokú iskolai diákotthonok, kollégiumok (a továbbiakban: diákotthonok) igazgatóinak [a továbbiakban a)—d) alatti intézmények együtt: nevelési-oktatási intézmények; az óvodavezetők és a b)—d) alatti igazgatók együtt: intézményvezetők]
megbízására, illetőleg foglalkoztatására, továbbá a felsorolt intézményekben az intézményvezetői munkakör betöltésére irányuló pályázati eljárásra.
Az intézményvezetői megbízás, illetőleg
az intézményvezetői feladatkör ellátásának feltételei
2. §
Az 1. §-ban felsorolt nevelési-oktatási intézményekben az intézményvezetői megbízás, illetőleg az intézményvezetői munkakörben való foglalkoztatás (a továbbiakban: megbízás) feltétele
a) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges, jogszabályban előírt felsőfokú iskolai pedagógus-szakképesítés,
b) legalább öt év szakmai gyakorlat,
c) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló munkaviszony, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus munkakörbe, határozatlan időre szóló kinevezés.
3. §
(1) Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás kizárólag nemzetiségi nyelven, illetőleg két nyelven — anyanyelven és magyarul — folyik, azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki az adott népcsoporthoz tartozik és beszéli a nyelvét.
(2) A kizárólag fogyatékos gyermekek, illetőleg tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben megbízást az kaphat, aki a gyermekek, tanulók fogyatékosságának típusa szerinti gyógypedagógiai szaktanári képesítéssel rendelkezik.
(3) Óvoda és általános iskola vezetésével középfokú óvónőképzőben, illetve tanítóképzőben szerzett oklevéllel rendelkező pedagógus is megbízható, ha az óvoda három vagy annál kevesebb csoporttal működik, illetve az általános iskolában csak az egy—négy évfolyamon folyik tanítás.
(4) Középfokú szakoktatási intézmény vezetésével a szakiránynak megfelelő egyetemi végzettségű, nem pedagógus képzettségű szakember is megbízható abban az esetben, ha a pedagógus végzettség megszerzésére kiegészítő felsőfokú képzés keretében nincs lehetőség.
4. §
(1) Szakmai gyakorlatként óvodában óvodapedagógus munkakörben, más nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben, valamint felsőfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni.
(2) Az intézményvezetői állás betöltésénél szakmai gyakorlatnak minősül továbbá
a) a középfokú szakoktatási intézmény esetében a vállalati gyakorlati oktatásban*1 szakoktatói és gyakorlati oktatásvezetői munkakörben,
b) művészeti szakközépiskolai és alapfokú művészetoktatási intézmény esetében a művészi pályán,
c) kísérleti, illetőleg kísérletben részt vevő nevelési-oktatási intézményben a tudományos kutatómunkában
eltöltött idő is.
A pályázati eljárás szabályai
5. §
(1) Az önkormányzatok, valamint — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — az állami költségvetési szervek által fenntartott óvodák, illetőleg alap- és középfokú iskolák vezetőinek megbízásánál az oktatási törvény 46. §-ának (2) bekezdésében, valamint 64. §-ának (2) bekezdésében előírt nyilvános pályázatot a rendeletben foglaltak szerint kell lebonyolítani.
(2) A gazdálkodó szervezetek, továbbá a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek által fenntartott óvodák, illetőleg alap- és középfokú iskolák tekintetében a fenntartó határozza meg a nyilvános pályázat lebonyolításának rendjét.
6. §
(1) Az intézményvezetői állásra vonatkozó pályázati felhívást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a munkahely és a munkakör megjelölését,
b) az állás betöltésének feltételeit,
c) az állás betöltéséhez kapcsolódó juttatásokat (bér, pótlék, szolgálati lakás),
d) a megbízás kezdő időpontját,
e) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét.
(3) A pályázat benyújtására meghatározott idő harminc napnál rövidebb nem lehet.
(4) A pályázat kiírójának (a továbbiakban: pályáztató) biztosítania kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatuk elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, továbbá, hogy a nevelési-oktatási intézményt megismerhessék.
7. §
A pályázatnak a pályázó szakmai életrajzát, továbbá az intézmény vezetésére vonatkozó programját és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseit kell tartalmaznia.
8. §
(1) Az óvoda, illetőleg az alap- és középfokú iskola vezetőjének kiválasztásában véleményezési joggal
a) közreműködnek az intézmény nevelőtestülete és az intézményben működő szakszervezeti szervek,
b) közreműködhetnek a szülők közössége, középfokú iskolákban az iskolai diákönkormányzati szerv, továbbá a pedagógiai szakmai szervezetek és az igazgatói érdekképviseleti szervek [a továbbiakban az a)—b) pont alattiak: közreműködők].
(2) A nevelőtestület a pályázati feltételeknek megfelelő személyt felkérheti pályázatának benyújtására.
(3) A nevelőtestület — a pályáztató kezdeményezésére — a pályázati eljárásban való közreműködés céljából elnökből és két tagból álló bizottságot választ. Az elnököt, valamint a bizottság tagjait a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai közül kell választani.
(4) A bizottság részt vesz annak megállapításában, hogy melyik pályázat felel meg a pályázati felhívásban foglaltaknak.
9. §
(1) A pályáztató — abból a célból, hogy a közreműködők véleményt alkothassanak — a pályázati felhívásnak megfelelő pályázatokat átadja a bizottság elnökének és tájékoztatja őket a pályázatokra vonatkozó előzetes állásfoglalásáról, véleményéről.
(2) A 8. § (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt közreműködők a pályázati határidő lejártáig jelenthetik be a pályáztatónak, hogy részt kívánnak venni a vezető kiválasztásában.
(3) A pályáztató a pályázatok átadásakor, illetve megküldésekor meghatározza azt az időpontot, ameddig a közreműködők véleményüket közölhetik. A pályáztató a vélemények kialakítására — a pályázatok átadásától, megküldésétől számítva — legalább harminc napot köteles biztosítani.
(4) A bizottság elnöke a pályázat egy-egy példányát — három napon belül — átadja a munkahelyi szakszervezeti szerveknek, tájékoztatva őket a vélemény kialakításának határidejéről.
(5) A bizottság a pályázatokat megismerteti a nevelőtestülettel.
10. §
(1) A nevelőtestület a véleményét rendkívüli nevelőtestületi értekezleten alakítja ki.
(2) A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet előkészítésével (az értekezlet helye, időpontja, a meghívók szétküldése stb.), továbbá a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet lebonyolításával (a szavazás rendjének meghatározása, a tartózkodás lehetősége, az érvényes szavazat kialakításának módja, a szavazócédulák elkészítése, a szavazatok összegyűjtése stb.) összefüggő szervezési kérdésekben a nevelőtestület dönt.
(3) A rendkívüli nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjai vesznek részt, továbbá részt vehetnek — a nevelőtestület döntése alapján — az intézmény nevelő, illetve a nevelő-oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatott**2 dolgozói közül azok is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek. Ez utóbbi esetben a nevelőtestület dönt arról is, hogy a résztvevők rendelkeznek-e szavazati joggal. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletre a bizottság — tanácskozási joggal — meghívja a pályáztatót és azokat a pályázókat, akik nem az intézmény dolgozói.
(4) A rendkívüli nevelőtestületi értekezleten szavazati joggal rendelkezik a nevelőtestület valamennyi tagja, továbbá az intézmény többi dolgozói közül azok a dolgozók, akiknek a nevelőtestület ilyen jogot biztosított. A pályázó nem vehet részt a szavazásban.
11. §
(1) A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkezőknek legalább kétharmada jelen van.
(2) A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet a szervezési kérdésekben nyílt szavazással dönt, a pályázatokkal kapcsolatos véleményét pedig titkos szavazással alakítja ki. Többségi az a vélemény, amelyik a jelenlévők szavazatának több mint 50%-át megkapta. A nevelőtestület minden pályázó tekintetében külön szavaz.
(3) A rendkívüli nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni, oly módon, hogy abból meg lehessen állapítani a szavazásra jogosultak számát, továbbá, hogy azok közül hányan voltak jelen a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten, valamint a nevelőtestület döntését és a pályázatokkal kapcsolatos támogató és ellenvéleményeket.
(4) A szakszervezetek munkahelyi szervei maguk határozzák meg, miképpen alakítják ki álláspontjukat.
(5) A szülők közössége a titkos szavazás eredményeként kialakított véleményét — feltüntetve a kisebbségi véleményeket is — írásban közli a bizottsággal és a pályáztatóval. A szülők közössége a pályázatok benyújtására meghatározott időpontig meghatározza, milyen módon alakítja ki a véleményét. A bizottság a szülők közösségének megkeresésére segítséget ad a szervezési feladatok megoldásához.
(6) A közreműködők véleményüket közösen is kialakíthatják, illetve véleményüket közös okiratba foglalhatják.
12. §
(1) A pályáztató a közreműködők többségi és kisebbségi véleményéről tájékoztatja a vezető megbízására jogosultat (megbízót).
(2) Ha a közreműködő a pályáztató által meghatározott időpontig nem közölte véleményét a pályáztatóval, a pályáztató e vélemény nélkül is benyújthatja a vezetői megbízásra vonatkozó javaslatát.
Záró rendelkezések
13. §
(1) Ha a pályázati eljárás nem vezetett eredményre (nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást), az intézményvezetői munkakör ellátásáról — a pályázati eljárás megismétlése nélkül, az intézmény igazgatóhelyettese vagy más intézményi dolgozó által történő helyettesítéssel — a munkaviszonyra vonatkozó szabályok***3 szerint gondoskodik a megbízó. A vezetői feladatokat ily módon legfeljebb egy tanévig (nevelési évig) lehet ellátni.
(2) Új intézmény kialakításakor a szervezési teendők ellátására — pályázati eljárás nélkül — intézményvezető-helyettes bízható meg. Az intézményvezető-helyettes az (1) bekezdésben foglaltak szerint — egy tanévre (nevelési évre) — megbízható a vezetői feladatok ellátásával is.
14. §
(1) Kiemelkedő tevékenysége alapján, megbízása lejártakor — a vezetői pótlék vagy meghatározott részének a személyi alapbérbe történő beépítésével — címzetes óvodavezetői, illetőleg címzetes igazgatói cím adományozását a pályáztató abban az esteben javasolhatja a megbízónak, ha az alapbéremelés nem terheli az intézmény költségvetését.
(2) Ha az intézményvezető megbízása az öregségi nyugdíjra jogosító életkor elérését megelőző két év alatt jár le, a megbízás — pályázat kiírása nélkül a 8. § szerinti közreműködők álláspontjának ismeretében — meghosszabítható. Az intézményvezetői megbízás ebben az esetben annak a tanévnek a július 31. napjáig tart, amelyben az intézményvezető az öregségi nyugdíjjogosultságot megszerzi.
(3) Ha az intézményvezető felmondási ideje a (2) bekezdésben meghatározott időpontig nem járna le, az intézményvezetői megbízás meghosszabítása a felmondási idő végéig történhet.
15. §
(1) A helyi önkormányzatok által fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmények, továbbá a diákotthonok igazgatói állása betöltésének módjáról (pályázati kiírásról) a fenntartó dönt.
(2) Ha az óvodavezetői, illetőleg az alap- és középfokú iskolaigazgatói állás betöltésére és a megbízásra vonatkozó rendelkezéseket [oktatási törvény 46. § (2)—(3) bekezdés, 64. § (2)—(3) bekezdés] az oktatási törvény 49/A. §-a és 68/A. §-a alapján nem kell alkalmazni, e kérdésekben az intézmény fenntartója dönt.
16. §
Ez a rendelet 1992. március 15. napján lép hatályba. A rendelet a hatálybalépése előtti vezetői megbízásokat, illetve megkezdett pályázati eljárásokat nem érinti.
Dr. Andrásfalvy Bertalan s. k.,
művelődési és közoktatási miniszter
