20/1992. (VII. 7.) PM—NGKM együttes rendelet
a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM—KkM együttes rendelet módosításáról
1992.08.01.
A vám- és pénzügyőrségről, valamint a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 9/1966. (II. 5.) Korm. rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — a következőket rendeljük:
1. §
A vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló — többször módosított*1 — 39/1976. (XI. 10.) Pm—KkM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (1)—(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Vámáru a vám megfizetése vagy biztosítása előtt — a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével — nem adható ki.
(2) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámárut a belföldi forgalom számára történő vámkezelés céljából tartott vámvizsgálat után ki kell adni ha:
a) a szállítmány igazoltan — azonnal felhasználásra kerülő — életmentő eszközökből, gyógyszerekből áll; vagy
b) a vámfizetésre kötelezett a 98. § (2) bekezdésében foglaltak szerint halasztott vámfizetésre jogosult.
2. §
(1) A R. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(3) A törvényes zálogjog alapján a vám és a vámtartozás a vámárunak a 45. § (7) bekezdésében meghatározott módon történő értékesítése útján közvetlenül érvényesíthető.''
(2) A R. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
,,(4) A törvényes zálogjog gyakorlása során a vámáru visszatartását, illetőleg a közvetlen felügyelet alá vételét határozattal kell elrendelni.''
3. §
(1) A R. 6. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A közvetlen felügyelet alatt nem tartott vámáru után járó vám és vámmal együtt fizetendő adók, illetékek és díjak együttes összegének erejéig — a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével — vámbiztosítékot kell nyújtani.
(2) Vámbiztosíték készpénz vagy harmadik személy készfizető kezessége lehet. A vámbiztosíték — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — bármelyik formája egyaránt elfogadható, de egy vámeljárásban csak azonos formában nyújtott vámbiztosítékot fogadhat el a vámhivatal. A készpénzben nyújtott vámbiztosítékkal azonos elbírálás alá esik az ilyen címen teljesített befizetés (átutalás). Árutovábbításkor nem kell külön vámbiztosítékot követelni, ha
a) a vámáru halasztott vámfizetésre jogosult részére érkezik, vagy
b) a vámfizetésre kötelezett vagy megbízottja a belföldi rendeltetésű vámáru után a fizetendő vám és vámmal együtt fizetendő adó összegét előre letétbe helyezte és ezt megfelelően igazolta.
Utasforgalomban a vámhivatal a vám biztosításától eltekinthet, ha a vám más módon is biztosítható.''
(2) A R. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(4) Külkereskedelmi áruforgalomban kezességi nyilatkozat csak pénzintézettől, illetőleg az országos parancsnokság általános engedélyével rendelkező személytől fogadható el. Az országos parancsnokság általános engedélyt annak adhat, aki üzletszerűen foglalkozik nemzetközi szállítmányozással, fuvarozással vagy vámközvetítéssel, ha vámtartozása nincs és pénzintézet felelősséget vállal a készfizető kezességvállalásból keletkező vámfizetési kötelezettség teljesítéséért. Nem külkereskedelmi áruforgalomban a vámhivatal kezességi nyilatkozatot csak olyan jogi személytől fogadhat el, akinek vámtartozása nincs. Kezességi nyilatkozat telefax útján is adható.''
(3) A R. 6. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
,,(9) A készpénzben nyújtott vagy ilyen címen befizetett vámbiztosítékot a vámárunak a belföldi forgalom számára történő vámkezelése után a keletkező vám- és adófizetési kötelezettség teljesítéseként kell elszámolni, illetve vissza kell fizetni, ha a vámbiztosíték indokoltsága — e jogszabály értelmében — megszűnt. A készpénzben nyújtott vagy ilyen címen befizetett vámbiztosítékot vámbevételi számlán kell kezelni.''
,,25/A. § (1) Elektromos vezetéken külföldről beérkező és külföldre kiszállított elektromos energiáról a 31. § (3) bekezdés l) pontja szerint meghatározott vámhivatalhoz a vezeték üzemeltetője két példányban kiállított ,,Jegyzék'' benyújtásával köteles árubejelentést adni.
(2) Az árubejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a szállított energia mennyiségét;
b) az energia szállítójának és megrendelőjének nevét és címét;
c) a szállítás megkezdésének, befejezésének időpontját és
d) az árubejelentést kiállító aláírását.
(3) Csővezetéken külföldről beérkező és külföldre kiszállított vámárukról (árukról) a 31. § (3) bekezdés l) pontja szerint meghatározott vámhivatalhoz a csővezeték üzemeltetője két példányban kiállított ,,Jegyzék'' benyújtásával köteles árubejelentést adni.
(4) Az árubejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a szállított vámáru (áru) megnevezését és mennyiségét;
b) a szállító és a vevő (megrendelő) nevét és címét;
c) a szállítás idejét (a kezdés és befejezés időpontját);
d) az árubejelentést kiállító aláírását.
(5) Az (1) és (3) bekezdésben említett jegyzéket az üzemeltető a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig a vámkezelés elvégzésére illetékes vámhivatalhoz köteles benyújtani.''
(Az 1. §-ban foglaltaktól eltérően:)
,,i) a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák körébe tartozó — külön jogszabályban meghatározott — vámáruk vámkezelésére az árutovábbítás és a kiléptetés kivételével a megyeszékhelyen működő vámhivatal, Budapesten a 4., a 6., a 7. és a 9. Számú Vámhivatal, Pest megyében a Buda-környéki Vámhivatal.''
,,(4) Az elektromos vezetéken, csővezetéken beérkező vámáruról és kivitelre kerülő áruról — a 25/A. § rendelkezései, valamint a mérési jegyzőkönyvek adatainak figyelembevételével — a vámáru (áru) felett rendelkezésre jogosult vagy megbízottja köteles árunyilatkozatot adni.''
[(3) A fuvarozó vállalat és a posta által szállított vámárukat — a kábítószerek, valamint a sugárzó anyagok kivételével — egyszerűsített eljárással is lehet továbbítani. Ezt külön szabályzat állapítja meg.]
,,A továbbított vámárut a fuvarozó és a posta a címzett vagy megbízottja részére csak a vámhivatal engedélyével szolgáltathatja ki.''
,,(3) A fuvarozó és a posta a címzettet köteles értesíteni arról, hogy részére vámáru érkezett. Az értesítésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a vámáru további vámkezelését a címzett vagy megbízottja köteles kérni.
(4) A címzett vagy megbízottja a fuvarozó vagy a posta értesítése alapján kérheti a vámáru vámkezelését vagy az eredeti szállítási okmányok alapján a feladó részére való visszaküldését.''
9. §
(1) A R. 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) Vámárut — a (4) bekezdésben foglalt kivételével — csak a Vámáruraktárban, a vámhivatal raktárába (a továbbiakban együtt: vámraktár), előjegyzési (konszignációs) raktárba, továbbá vállalati vámraktárba vagy a fuvarozó, a szállítmányozó és a posta raktárába, illetőleg rakodóhelyére szabad beraktározni.''
(2) A R. 38. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(4) A vámáru — vámhivatali ellenőrzés mellett — a (2) bekezdésben meghatározott helyeken kívül is raktározható a (6) bekezdésben foglaltak esetében, továbbá kivételesen akkor ha a vámáru vámraktárba való felvételére nincs lehetőség vagy a vámárut vámraktárba felvenni nem szabad (vámraktáron kívüli raktározás). A raktározást ilyen esetben a vámhivatal engedélyezheti. A vámhivatal — erre irányuló kérelem nélkül is — elrendelheti a vámáru vámraktáron kívüli raktározását, ha az árunyilatkozatot a 33. § (5) bekezdése alapján visszautasította és a vámáru vámraktárba történő beraktározására nincs lehetőség.''
,,39/A. § Ha a vámhivatal a 41. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a vámáru vámraktárba történő felvételére rendelkezett, a vámfizetésre kötelezett — a 105. § (1) és (12) bekezdésében foglaltak szerint — költségtérítést köteles fizetni.''
11. §
(1) A R. 40. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Vámárut raktározni — a (4), (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével — legfeljebb 24 hónapig szabad.''
(2) A R. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
,,(6) A vámraktárba a 41. § (1) bekezdésének d) pontja alapján történő beraktározás, valamint — a 38. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével — vámraktáron kívüli raktározás esetén a raktározási határidő 30 napnál több nem lehet. Ez a határidő nem hosszabbítható meg. Amennyiben a vámkezelés elvégzéséhez hatósági engedély szükséges a raktározási határidőt a hatósági engedély kiadását követő 30 napig érvényesnek kell tekinteni.''
(A vámárunak a vámraktárba történő felvétele elrendelhető, ha:)
,,d) a vámfizetésre kötelezett a fogyasztási adóról szóló törvény hatálya alá tartozó vámáruk után az esedékes vámot határidőre nem fizette meg, illetőleg egyéb vámáruk tekintetében ha a fizetési határidő lejártát követően elrendelt azonnali beszedési megbízás a benyújtástól számított 15 napon belül nem vezet eredményre.''
13. §
(1) A R. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A 41. § (1) bekezdés d) pontja alapján a raktározott vámáru értékesítése esetén a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételének alkalmazásával kell a fizetendő összegét elszámolni, míg a vámraktárban egyéb jogcímen beraktározott vámáru értékesítéséből befolyt összeg 50%-át vám címén kell elszámolni. A vám elszámolása után az árut mindkét esetben a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni.''
(2) A R. 45. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(7) A raktározott árut értékesítésre kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jogi személynek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak vagy magánszemélynek kell átadni.''
14. §
(1) A R. 46. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) Az áru értékesítéséből befolyt összegből az értékesítés és raktározás költségeit, az esetleg felmerülő más költségeket, vámáru értékesítése esetén még a vámot és a vámmal együtt fizetendő adókat is le kell vonni. A fennmaradó összeget pedig — a (3) bekezdésben foglaltak kivételével — vámáru esetében a beraktározó részére, más áruk esetében pedig annak kell kifizetni akinek a Raktározási Elismervény a birtokában van. Külföldi jogosult esetében a kifizetés a deviza jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történhet.
(3) Amennyiben a vámáru vámraktárba történő beraktározása a 41. § (1) bekezdésének d) pontja alapján történt, a (2) bekezdésben említett költségek elszámolása után fennmaradó összeget a vámfizetésre kötelezett vámtartozásának mértékéig, annak kiegyenlítésére kell fordítani. A vámtartozás kiegyenlítése után fennmaradt összeget az érdekelt részére kell kifizetni.''
(2) A R. 46. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
,,(4) Talált, elhagyott vámáru értékesítése esetében a fennmaradó összeg a vámáru tulajdonosának vagy megbízottjának a raktározás napjától számított egy éven belül fizethető ki. Elkobzott, valamint az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlott áru értékesítése esetében az értékesítésből befolyt összeget a vámbevételek között állami bevételként kell elszámolni.
(5) Az (1)—(4) bekezdésben, valamint a 45. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a nem vámraktárban raktározott vámáru értékesítése esetében is.''
,,(4) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáru behozatali előjegyzésbe történő vámkezelése csak készpénzbiztosíték mellett végezhető el, ha a vámkezelést kérő cégnek vámtartozása van.''
,,(7) A külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáru belföldi forgalom számára való vámkezeléséről igazolás csak akkor adható ki, ha a vámfizetésre kötelezett vagy megbízottja
a) a vám- és adófizetési kötelezettségét teljesítette vagy
b) halasztott vámfizetésre jogosult.''
17. §
(1) A R. 68. §-ának (4) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Nem vámkezelhetők)
,,b) A szerzői jogra vonatkozó szabályok megsértésével sokszorosított (kalóz) audio- és videokazetta, hangszalag, hanglemez, ideértve a CD lemezt is.''
(2) A R. 68. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(8) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott hangfelvételeket behozatali előjegyzésben vagy a belföldi forgalom számára, illetve kivitelben vámkezelni csak a Szerzői Jogvédő Hivatal és a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének erre vonatkozó igazolása alapján lehet. Hangfelvétel fogalmán az 1975. évi 18. tvr. 2. §-ában foglaltakat kell érteni.''
,,(5) A külkereskedelmi áruforgalomban vámfizetésre kötelezett a vámáru első belföldi tulajdonosa. Behozatali előjegyzés esetén az előjegyzést kérőt e jogszabály alkalmazása szempontjából vámfizetésre kötelezettnek kell tekinteni. Amennyiben a vámfizetésre kötelezett helyett más személy a vám megfizetésére kötelezettséget vállal és a kötelezettségvállalást a vámhivatal elfogadta (a továbbiakban: kötelezettséget vállaló), a vámtartozásért a vámfizetésre kötelezett és a kötelezettséget vállaló egyetemlegesen felelős.''
,,(1) A 79. § (5) bekezdésének alkalmazása szempontjából kereskedelemben szokásos árumintának tekintendők azok az áruminták, amelyek egyedi vámértéke a 4000 Ft-ot nem haladja meg.
(2) A használati tárgyak és más készáruk mintái, továbbá mindazok az áruminták amelyek egyedi vámértéke az (1) bekezdés szerinti összeget meghaladja, akkor kezelhetők vámmentesen, ha az árubemutatásra kötelezett az árumintákat saját költségére és veszélyére alkalmatlanná teszi arra, hogy belföldön forgalomba kerüljenek. Valamely külkereskedelmi vállalat címére, de belföldi felhasználók részére együtt beérkező áruminták egyedi vámértéke összevonható, ha az árunyilatkozatot adó igazolja, hogy az árumintákat ellenszolgáltatás nélkül mely belföldi felhasználók részére továbbítja.''
[(1) Vámmentes a bevándoroltak, a bevándorlási engedély nélkül honosítottak, a hazatérők és a menekültként elismert személyek (a továbbiakban együtt: bevándoroltak) által:]
,,b) belföldi pénzintézet közreműködésével a bevándorlást követő 90 napon belül külföldről megrendelt azok a vámáruk, amelyek a háztartás, illetőleg a saját foglalkozás űzésének szükségletét (beleértve az üzemi felszerelést is) nem haladják meg.''
[(1) Vámmentesek az egy évet meghaladó folyamatos külföldi szolgálat, ösztöndíjon alapuló tanulmányút, valamint az illetékes belföldi szerv kiküldetése, kiközvetítése alapján történt külföldi munkavállalás, munkavégzés (a továbbiakban: külszolgálat) után végleg hazatérők által:]
,,c) belföldi pénzintézet közreműködésével a végleges hazatérést, illetőleg a külszolgálatból származó devizajárandóság devizaszámlán való jóváírást követő 90 napon belül külföldről megrendelt,
a személyi és családi szükségletet meg nem haladó, a (2)—(8) bekezdésben meghatározott értékű és mennyiségű vámáruk.''
,,(1) A kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru vámértéke. A külkereskedelmi áruforgalomban beérkező vámáru vámértékét az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: GATT) VII. cikkének végrehajtásáról szóló Egyezményben, valamint ezen Egyezményhez tartozó Jegyzőkönyvben foglaltak szerint — egységnyi pénznemre (egész számra) kerekítve — kell meghatározni. Az árunyilatkozat-adónak a vámkezelési kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy a vámérték kimunkálása a GATT Vámértékegyezmény melyik cikkében meghatározott előírások szerint történt.''
,,93. § (1) A külföldi fizetőeszközben kifejezett vámértéket — a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével — naptári hónaponként az MNB által a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó előtti szerdáján (ha a szerda munkaszüneti nap, akkor a következő munkanapon) megállapított deviza eladási árfolyamon kell forintra átszámítani.
(2) A nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkező vámáru vámértékét naptári hónaponként az MNB által a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó előtti szerdáján (ha a szerda munkaszüneti nap, akkor a következő munkanapon) megállapított valuta eladási árfolyamon kell forintra átszámítani.
(3) Amennyiben az MNB által megállapított napi árfolyam és az (1)—(2) bekezdés szerint alkalmazott árfolyam közötti különbség a 3%-ot meghaladja, ezt az árfolyamot kell az árfolyamváltozás napjától számított második szerdától alkalmazni.''
,,(1) A vámot a vámfizetésre kötelezettel legkésőbb a vám kiszabását követő 3. munkanapon írásbeli határozattal kell közölni.''
,,(1) Az esedékes vámot a vámfizetésre kötelezett vagy megbízottja készpénzben, átutalási postautalvány felhasználásával vagy banki átutalással — a (2) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével — a közlést követő 5 munkanapon belül köteles megfizetni. A fizetési határidő elmulasztása esetén a vámhivatal a 41. § (1) bekezdés d) pontja alapján intézkedik a vámáru vámraktárba való felvételéről, és egyidejűleg a számlavezető vámszerven keresztül intézkedik a beszedési megbízás visszavonásáról. Bankszámlával és adószámmal nem rendelkező személy a vámot és ezzel együtt fizetendő adót csak készpénzben vagy átutalási postautalvány felhasználásával fizetheti meg. A vám megfizetését a vámfizetésre kötelezett vagy megbízottja köteles legkésőbb a fizetési határidőt követő napon a vámkezelést végző vámhivatalnál igazolni. A vámhivatal csak az általa kiállított pénzforgalmi bizonylatot vagy annak tartalmával teljesen megegyező befizetési igazolást fogad el. A vámkezelés megtörténtéről és a vám, adó megfizetéséről szóló igazolást ezt követően kell kiadni.
(2) Az országos parancsnokság — kérelemre — általános engedélyt adhat arra, hogy a vámfizetésre kötelezett a vámot az esedékességtől számított 15 munkanapon belül fizesse meg (halasztott vámfizetés). Az országos parancsnokság általános engedélyét a vámkezelésnél be kell mutatni. Az általános engedély akkor adható ki, ha
a) a vámfizetésre kötelezett a kérelem benyújtását megelőző évben vámfizetési kötelezettségének rendszeresen eleget tett, vámtartozása nincs és
b) a kérelmező számláját vezető pénzintézet a kiszabásra kerülő vám megfizetésére készfizető kezességet vállal.
Amennyiben a vámfizetésre kötelezett a halasztott vámfizetésre adott általános engedélyben meghatározott feltételeket megszegi, az országos parancsnokság az engedélyét visszavonja. Ilyen esetben halasztott vámfizetésre újabb engedély csak az engedély visszavonását követő 2 év elteltével adható, az egyéb feltételek megléte esetén.''
,,98/A. § (1) Az esedékes vám megfizetésének elmulasztása esetén a számlavezető vámszerv — a fogyasztási adó törvény hatálya alá eső termékeket kivéve — köteles a követelést azonnali beszedési megbízással érvényesíteni.
(2) A vámkiszabást végző vámhivatal a 41. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt raktározás elrendelése előtt köteles felkérni a számlavezető vámszervet az azonnali beszedési megbízás kibocsátására és köteles az ehhez szükséges adatokat egyidejűleg rendelkezésre bocsátani.
(3) A számlavezető vámszerv a vámhivatal által kezdeményezett azonnali beszedési megbízást — a beérkezéstől számított legkésőbb 2 munkanapon belül — köteles a pénzintézetnél benyújtani. Köteles továbbá a követelés érvényesítését figyelemmel kísérni, a fizetés teljesülése esetén soron kívül, ha az azonnali beszedési megbízás a benyújtástól számított 15 napon belül nem volt érvényesíthető, akkor a határidő lejártát követő napon a vámkiszabást végző vámhivatalt értesíteni.''
,,(5) A számlavezető vámszerv a vámfizetésre kötelezett részére visszatérítendő vagy visszafizetendő vámot és egyéb összeget a határozat jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül köteles visszautalni. Amennyiben ezt elmulasztja a késedelem minden napjára a 103. § (7) bekezdésének megfelelő, illetőleg olyan mértékű kamattérítést kell fizetni, amilyen mértékű kamat az ügyfelet terhelné késedelmes fizetés esetén.''
,,(7) Külkereskedelmi áruforgalomban ha a vámfizetésre kötelezett a vámot a megállapított teljesítési határidőig nem fizeti meg, a határidő lejártától a vám megfizetése napjáig, a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részének megfelelő napi kamatot kell fizetnie. Ugyanezt a mértékű kamatot kell fizetni — ha jogszabály kivételt nem tesz — a részletfizetési kedvezmény engedélyezésekor.''
,,(12) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott és a 41. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a vámraktárba felvett vámáru után megkezdett 100 kg-onként és naponként 500 Ft költségtérítést kell fizetni. Ezt a költségtérítést a vámmal együtt kell megfizetni.''
,,(3) A Tvr. 13. §-ában foglaltak alapján — és a R. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével — az első fokú határozat azonnali végrehajthatóságát kell elrendelni
a) a vámfizetési (adófizetési) kötelezettség megállapításnál;
b) az árunyilatkozat visszautasításnál;
c) a vámáru, áru közvetlen vámfelügyelet alá vételénél;
d) jogszabályban meghatározott határidők (raktározási, visszaviteli stb.) meghosszabbítására irányuló kérelmeknél.''
32. §
(1) Ez a rendelet 1992. augusztus 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1992. augusztus 1-jétől végzett vámkezeléseknél és egyéb hatósági intézkedéseknél kell alkalmazni. Egyidejűleg a R. 5. §-ának (1) bekezdése, 34. §-ának (4) bekezdése, valamint a 38/B. §-a hatályát veszti.
(2) A folyamatban lévő vámraktáron kívüli raktározások határideje — függetlenül attól, hogy a maximális raktározási határidőt kimerítették-e — legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.
(3) A R. 48. § (4) bekezdésének rendelkezéseit a bérmunka címén történő behozatali előjegyzéseknél 1992. december 31. után behozott vámáruk esetében kell alkalmazni.
(4) A R. 98. § (2) bekezdése szerint engedélyezhető halasztott vámfizetési kérelmek 1992. július 1-jétől előterjeszthetők és elbírálhatók.
Dr. Kupa Mihály s. k.,
pénzügyminiszter
Dr. Kádár Béla s. k.,
a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere
1. számú melléklet
a 20/1992. (VII. 7.) PM—NGKM rendelethez
(1) A R. 1. számú melléklet 8. pontjának utolsó mondata hatályát veszti.
(2) A R. 1. számú mellékletének 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,10. A 8. pontban meghatározott vámkedvezmény a gépjárművekre és a vámbűncselekmény, vámszabálysértés tárgyát képező árukra nem, a szeszes italra, dohánygyártmányra és kávéra pedig csak az 1. pont szerinti mennyiség 50%-áig alkalmazható. A 9. pontban meghatározott vámkedvezmény a gépjárművekre, szeszes italokra, dohánygyártmányokra és a kávéra, vámszabadterületen átvett vámárukra, csempészet vagy vámorgazdaság bűncselekmény, illetve vámszabálysértés tárgyát képező árukra nem alkalmazható.''
1
Egységes szerkezetben megjelent a Pénzügyi Közlöny 1992. évi 4. számában. Utóbb módosította a 7/1992. (IV. 8.) PM—NGKM együttes rendelet.
