Kifejezéskereső
20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet
a közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 12. §-ában, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 44/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya kiterjed:
a) a közúti járművezetők képzésére és vizsgáztatására;
b) a közúti járművezetői szakoktatók és vizsgabiztosok (a továbbiakban: szakoktatók és vizsgabiztosok) képzésére és vizsgáztatására;
c) a képző szerv szakmai irányítását végző vezetőjének (a továbbiakban: iskolavezető) képesítésére, valamint
d) a közúti járművezetéssel összefüggő egyéb szakképzésre és vizsgáztatásra.
A járművezető-képzés engedélyezése
2. §
(1) A járművezető-képzés (a továbbiakban: képzés) a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) engedélye alapján végezhető.
(2) A képzési engedély nem tagadható meg attól, aki az e jogszabályban foglaltaknak megfelel (1. számú melléklet) és a teljes képzési szolgáltatásra vonatkozó írásba foglalt vállalkozási feltételeit a felügyeletnél bemutatta.
(3) A képzési engedélyben fel kell tüntetni az iskolavezető nevét.
(4) A képzési engedély meghatározott járműkategóriára, illetőleg időtartamra is adható.
(5) A képző szervnek az engedély szerinti járműkategóriára a — rendeletben meghatározott elméleti és gyakorlati részből álló — teljes képzési szolgáltatás feltételeit folyamatosan biztosítania kell.
Járművezetői tanfolyam
3. §
(1) A képzésre jelentkezőt a képző szerv köteles az általa végzett teljes képzési szolgáltatás és a vizsgára bocsátás feltételeiről tájékoztatni.
(2) A jelentkezés alkalmával a képző szerv ellenőrzi, hogy a képzésre jelentkező (a továbbiakban: tanuló) megfelel-e a rendelet 9. §-a (1) bekezdésének b), c) és e) pontjában, valamint a (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.
4. §
(1) A járművezetőket tanfolyamon kell képezni.
(2) Tanfolyamra az vehető fel, aki a megszerezni kívánt vezetői engedély, járművezetői engedély, járművezetői igazolvány kiadásának feltételéül a külön jogszabályban meghatározott életkort betöltötte, vagy annál legfeljebb egy évvel fiatalabb.
(3) A tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatás (teljes képzési szolgáltatás) részekből áll.
(4) Az iskolavezető mentesíti az egyes elméleti, illetőleg a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés tantárgyak foglalkozásain való részvétel alól azt a tanulót, aki a tantárgynak megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkezik.
(5) A mozgáskorlátozott, a siket, valamint az olyan tanulót, aki a magyar nyelvet nem beszéli, a tanfolyam elméleti tantárgyainak foglalkozásain való részvétel alól — kérésére — az iskolavezető mentesíti. A mentesített tanulók felkészítésében a képző szerv a tanulóval kötött külön megállapodás szerint közreműködhet.
5. §
(1) A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása csak olyan érvényes hatósági engedéllyel rendelkező járművel végezhető, amelyet az 1. számú mellékletben meghatározott további műszaki feltételek alapján a felügyelet erre alkalmasnak nyilvánított. Az erről szóló — egy évre érvényes — igazolást a jármű tulajdonosának nevére kell kiadni. (A trolibuszra, a motorkerékpárra és a segédmotoros kerékpárra vonatkozóan a jármű tulajdonosának nem kell rendelkeznie ilyen igazolással.)
(2) A vezetési gyakorlat tantárgy oktatását közúton csak valamennyi elméleti tantárgyból tett sikeres vizsga után szabad megkezdeni.
(3) Közúton járművezetést csak szakoktató felügyelete mellett szabad gyakorolni. Segédmotoros kerékpár és motorkerékpár vezetésének gyakorlásához ,,Tanulóvezetői engedély'' is szükséges.
(4) Az oktatás során a járművön a tanuló, a szakoktató és az ellenőrzésre jogosult személyek tartózkodhatnak. Ezeken kívül — a tanuló hozzájárulásával — jelen lehetnek még a szakoktató jelöltek és a megfigyelő tanulók is.
(5) Tehergépkocsi, illetőleg pótkocsi rakfelületén, valamint motorkerékpár hátsó ülésén oktatás közben személy nem szállítható.
6. §
(1) A képző szerv a vizsgára való bejelentés előtt a tanfolyam elvégzését igazolja.
(2) A ,,Vezetési gyakorlat'' tantárgy feladatainak teljesítése csak abban az esetben igazolható, ha a tanuló a tantervi óraszámnak megfelelő időtartamot ténylegesen járművezetéssel töltötte.
A járművezetők vizsgáztatása
7. §
(1) A járművezetőket — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — a felügyelet járművezetői vizsgabizottságának vizsgabiztosa vizsgáztatja.
(2) A Közlekedési Főfelügyelet (a továbbiakban: KFF) által vezetett országos vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos vizsgáztatja:
a) a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálata keretében tartott vezetési próbára jelentkezőt, továbbá
b) azt, akit közeli hozzátartozói kapcsolata [Ptk. 685. § b) pontja], vagy kizárás (Állig. eljárásról szóló tv. 19. §-a) miatt nem vizsgáztathat az (1) bekezdés szerinti vizsgabiztos.
(3) A vizsgáztatás során a képzésre előírt szakmai feltételeket megfelelően alkalmazni kell (1. számú melléklet).
8. §
(1) A vizsgatárgyakat és az egyes gyakorlati vizsgák időtartamát a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Akit az iskolavezető a 4. § (4) bekezdés alapján mentesített, azt — kérésére — a vizsgabizottság vezetője mentesíti az adott tárgy vizsgakötelezettsége alól.
(3) Aki a vizsgán valamely vizsgatárgyból nem felelt meg, az hat nap eltelte után tehet újabb vizsgát.
9. §
(1) Az elméleti vizsgatárgyakból vizsgára bocsátható,
a) aki a tanfolyam elméleti részét igazoltan elvégezte, vagy az alól felmentették és a külön jogszabályban erre feljogosított szervezet igazolását bemutatja arról, hogy az elsősegélynyújtásból előírt ismereteket megszerezte;
b) aki megfelel a külön jogszabályban meghatározott közbiztonsági, egészségi és pályaalkalmassági feltételeknek;
c) aki legalább 8 általános — ha 1942. január 1-je előtt született, legalább 6, ha pedig 1930. január 1-je előtt született, legalább 4 általános — (elemi) iskolai végzettséget igazol azzal, hogy a jelentkezési és vizsgalapon feltünteti az iskolai végzettséget igazoló okirat megnevezését és számát is. A segédmotoros kerékpár, a lassú jármű, a kerti traktor és az állati erővel vont járművezetői vizsgához elegendő, ha a jelölt írni, olvasni tud;
d) aki a megszerezni kívánt vezetői engedély, járművezetői engedély, járművezetői igazolvány kiadásának feltételéül a külön jogszabályban előírt életkornál legfeljebb hat hónappal fiatalabb, kivéve a kerti traktor és az állati erővel vont jármű vezetőjét, továbbá
e) az is, aki igazolja, hogy utánképzési kötelezettsége a vizsgára bocsátás előtt legalább két évvel keletkezett és teljesítette az a) pontban meghatározottakat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak teljesítése esetében csak az bocsátható vizsgára, akinek:
a) ,,A'' járműkategóriás vizsgához legalább egy éve érvényes ,,A/1'' járműkategóriás vezetői engedélye;
b) ,,C'' járműkategóriás vizsgához ,,B'' járműkategóriára érvényes vezetői engedélye (kivéve, ha ,,B''+,,C'' járműkategóriában együtt vizsgázik);
c) ,,D'' járműkategóriás vizsgához ,,C'' járműkategóriára érvényes vezetői engedélye (kivéve, ha ,,C''+,,D'' járműkategóriában együtt vizsgázik);
d) ,,E'' járműkategóriás vizsgához ,,B'' vagy ,,C'' járműkategóriára érvényes vezetői engedélye (kivéve, ha ,,B''+,,E'' vagy ,,C''+,,E'' járműkategóriában együtt vizsgázik);
e) a ,,Trolibusz'' járműkategóriás vizsgához ,,B'' vagy ,,Mgv'' járműkategóriára érvényes vezetői engedélye
van.
(3) Az írásbeli vizsga helyett a vizsgabizottság vezetőjének engedélye alapján szóbeli vizsgát tehet az, aki:
a) a magyar nyelvet nem anyanyelvi szinten beszéli, illetőleg érti;
b) a vizsga időpontjában egészségi állapota miatt írásra képtelen.
(4) Aki ugyanannak a járműkategóriának valamely elméleti vizsgatárgyából öt alkalommal sikertelenül vizsgázott, további vizsgát csak az adott tantárgyból elvégzett újabb tanfolyam után tehet. Ebben az esetben a tanfolyam nélküli vizsgára bocsátás kedvezménye a tanulót nem illeti meg [4. § (4) bek.].
10. §
(1) Járműkezelési és forgalmi, valamint a biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsgatárgyakból vizsgára csak az bocsátható, aki:
a) a 9. § (1) bekezdés b) és e) pontjában foglaltaknak megfelel;
b) külön jogszabályban a vezetői engedély, járművezetői engedély, járművezetői igazolvány kiadásának feltételéül előírt életkort betöltötte. Segédmotoros kerékpár vezetői járműkezelési vizsgát tehet az is, aki az előírt életkort még nem töltötte be, forgalmi vizsgára azonban csak a 14. életév betöltése után bocsátható;
c) az összes elméleti vizsgatárgyból sikeresen vizsgázott, továbbá
d) a tanfolyam gyakorlati részét elvégezte és erről igazolást kapott.
(2) Forgalmi vizsga csak sikeres járműkezelési vizsga után tehető.
(3) Az (1) bekezdés c)—d) pontjában előírt feltételek teljesülésének hiányában is gyakorlati vizsgára bocsátható az, aki:
a) automatikusan működtetett tengelykapcsolóval, illetőleg sebességváltóval felszerelt gépkocsi vezetésére korlátozott vezetői engedélyét hagyományosan működtetett erőátvitelű gépkocsi vezetésére, vagy
b) mint mozgássérült, meghatározott jármű vezetésére jogosító érvényes vezetői engedélyét más — de ugyanabba a járműkategóriába tartozó — jármű vezetésére, vagy
c) az 1984. január 1-je után szerzett, de legalább két éve meglévő lassú jármű vezetői igazolványát mezőgazdasági vontató vezetésére
jogosító vezetői engedélyre kívánja kiterjeszteni.
(4) A 9. § (2) bekezdés b)—d) pontja szerinti — több járműkategóriára vonatkozó összevont képzés esetében — forgalmi vizsgára abban az esetben bocsátható a járművezető, ha az előfeltételként meghatározott járműkategóriából már sikeres forgalmi vizsgát tett.
(5) Aki a ,,B'' járműkategóriára a járműkezelési és a forgalmi vizsgát is automatikus működtetésű erőátviteli berendezéssel felszerelt gépkocsival teszi le, annak a vezetői engedélyébe a ,,»B« járműkategóriára csak automata váltóval'' korlátozást kell bejegyezni.
11. §
(1) A járműkezelési és a forgalmi vizsga alatt a járművön csak a vizsgázó, a vizsgabiztos(ok), a szakoktató, a vizsgáztatást ellenőrző személy(ek) és a vizsgabiztos jelölt foglalhat helyet.
(2) Tehergépkocsi, illetőleg pótkocsi rakfelületén, valamint motorkerékpár hátsó ülésén vizsga közben személy nem szállítható.
12. §
Az egyes járműkategóriához tartozó vizsgákat az első elméleti vizsga időpontjától számított két éven belül lehet letenni. Két év eltelte után vizsga a 9—10. §-okban meghatározott feltételek ismételt teljesítése után tehető.
13. §
Járművezetői forgalmi vizsgát kizárólag a járműkategóriák képzésére meghatározott feltételeknek megfelelő járművel és csak olyan vizsgahelyen lehet tartani, amelyet a KFF a rendelet 3. számú mellékletében foglalt feltételek alapján vizsgahelynek jelölt ki. A kijelölés időkorlátozást is tartalmazhat.
14. §
(1) A vizsgát a vizsgabiztos köteles felfüggeszteni, ha a vizsgázó:
a) személyazonossága tekintetében a vizsgabiztost megtévesztette vagy azt megkísérelte;
b) a vizsgán szeszes ital vagy más hasonlóan ható szer hatása alatt vagy egyébként a jármű biztonságos vezetésére alkalmatlan állapotban jelent meg;
c) a vizsgabiztost döntésének meghozatalában előny adásával vagy ígéretével, illetőleg fenyegetéssel befolyásolni törekedett.
(2) A felügyelet vezetője az érintett vizsgázót az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a vizsgától hat hónapi időtartamra eltilthatja.
(3) A vizsgabiztos a vizsgát felfüggesztheti, a vizsgabizottság vezetője pedig a vizsgától legfeljebb három hónapi időtartamra eltilthatja azt a vizsgázót, aki a vizsga rendjét megzavarta.
(4) A vizsgabiztos a vizsgát abban az esetben is felfüggesztheti, ha a szakoktató a vizsga eredményének befolyásolására törekedett. A vizsgabizottság vezetője a szakoktatót — legfeljebb hat hónapi időtartamra — a vizsgákon való részvételtől eltilthatja.
15. §
A segédmotoros kerékpár, a lassú jármű, a kerti traktor, valamint az állati erővel vont jármű vezetésére (hajtására) jogosító igazolványt — a sikeres vizsga után — a vizsgabizottság adja ki. Az igazolvány mintáját a 4. számú melléklet tartalmazza.
Szakoktatók
16. §
(1) Járművezető-képzést csak járművezetői szakoktatói névjegyzékbe (a továbbiakban: szakoktatói névjegyzék) felvett személy végezhet.
(2) A felügyelet szakoktatói névjegyzékbe veszi fel azt a szakoktatói vagy annak megfelelő végzettséggel [27. § d) pont] rendelkező jelentkezőt, aki
a) a névjegyzékbe való felvételének időpontjában megfelel az e rendelet 17. §-a (2) bekezdésének c)—e) pontjaiban meghatározott feltételeknek;
b) nem áll bármely felügyeletnél vezetett szakoktatói névjegyzékből való törlés hatálya alatt;
c) a külön jogszabályban megállapított névjegyzékbe vételi díjat befizette.
(3) A szakoktatónak évente szakirányú továbbképzésen kell részt vennie.
(4) Meghatározott időre, vagy véglegesen törölni kell a szakoktatói névjegyzékből azt:
a) aki a kötelező továbbképzésen nem vett részt és azt egy éven belül nem pótolta;
b) akinek oktatói tevékenysége ellen az ellenőrzés, illetőleg a szakfelügyelet során súlyos szakmai vagy etikai kifogások merültek fel;
c) akinek vezetői engedélyét visszavonták, vagy akit a járművezetéstől eltiltottak, illetőleg aki utánképzési kötelezettségének nem tett eleget.
(5) A (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben az illetékes szakmai érdekképviselet is kezdeményezheti a szakoktatói névjegyzékből való törlést.
17. §
(1) A szakoktatók képzése — a KFF által engedélyezett — felsőfokú szaktanfolyamon történik.
(2) Szakoktatói tanfolyamra az vehető fel,
a) aki a 22. életévét betöltötte, kivéve a felsőfokú oktatási intézményben folyó képzéssel együtt végzett szakoktató képzést, ahol a korhatár a betöltött 20. életév;
b) aki középiskolai érettségivel rendelkezik;
c) büntetlen előéletű;
d) a kizárólag elméleti szakos szakoktatói tanfolyamhoz, akinek legalább ,,B'' kategóriás vezetői engedélye van;
e) a gyakorlati szakos szakoktatói tanfolyamhoz — akinek az oktatni kívánt járműkategóriának megfelelő — érvényes vezetői engedélye, valamint PÁV II. minősítése1 van;
f) aki sikeres felvételi vizsgát tett.
(3) Az iskolavezető az egyes tantárgyak hallgatása alól — kérelemre — mentesíti a megfelelő szakirányú képesítéssel rendelkező hallgatót.
18. §
(1) A szakoktatókat a KFF által működtetett Szakmai Vizsgabizottság (a továbbiakban: Szakmai Vizsgabizottság) vizsgabiztosai vizsgáztatják.
(2) Szakoktatói vizsgára az bocsátható, aki a szakoktatói tanfolyamot elvégezte, vagy az alól mentesítették.
Vizsgabiztosok
19. §
(1) A vizsgabiztosok képzése — a KFF által engedélyezett — felsőfokú szaktanfolyamon történik.
(2) A tanfolyamra az vehető fel, aki
a) szakirányú felsőfokú végzettséggel, vagy legalább középiskolai érettségivel és ötéves szakirányú gyakorlattal rendelkezik;
b) 26. életévét betöltötte;
c) büntetlen előéletű;
d) legalább ,,A'', ,,B'' és ,,C'' kategóriára érvényes vezetői engedélye és PÁV II. minősítése van, továbbá
e) sikeres felvételi vizsgát tett.
20. §
(1) A vizsgabiztosokat a Szakmai Vizsgabizottság vizsgabiztosai vizsgáztatják.
(2) Vizsgabiztosi vizsgára az bocsátható, aki a 19. § (1) bekezdésében megjelölt tanfolyamot elvégezte.
(3) A vizsgabiztosi névjegyzéket illetékességi területükön a felügyeletek vezetik. Az országos névjegyzékből törölt személyeket a területi névjegyzékből is törölni kell.
(4) A vizsgabiztos köteles a KFF által szervezett továbbképzésen részt venni. Azt, aki a továbbképzésen nem vesz részt és azt egy éven belül nem pótolja, illetőleg a tevékenységére vonatkozó szabályokat súlyosan megszegi, a vizsgabiztosi névjegyzékből a felügyelet törli.
Iskolavezetők
21. §
(1) Képzési tevékenység csak az iskolavezetői névjegyzékbe felvett iskolavezető irányításával folytatható.
(2) A felügyelet iskolavezetői névjegyzékbe veszi fel azt a szakoktatót, aki sikeres iskolavezetői vizsgát tett és a külön jogszabályban megállapított névjegyzékbe vételi díjat befizette. A képesítés megszerzéséhez szükséges követelményeket az 5. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az iskolavezetőket a Szakmai Vizsgabizottság vizsgabiztosai vizsgáztatják.
(4) Meghatározott időre vagy véglegesen törölni kell az iskolavezetői névjegyzékből azt,
a) akinek tevékenysége ellen az ellenőrzés, illetőleg a szakfelügyelet során súlyos szakmai vagy etikai kifogások merültek fel;
b) akinek vezetői engedélyét visszavonták, vagy akit a járművezetéstől eltiltottak, illetőleg utánképzési kötelezettségének nem tett eleget.
A közúti közlekedési szakemberek szakképesítése
22. §
(1) A KFF engedélye alapján
a) egyes közúti közlekedési tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítés megszerzéséhez2, vagy
b) külön jogszabályban kötelezően előírt3
szaktanfolyam szervezhető.
(2) A közlekedési szakembereket a szakképesítést nyújtó vizsgákon a Szakmai Vizsgabizottság vizsgabiztosai vizsgáztatják.
A képzés és vizsgáztatás ellenőrzése
23. §
(1) A járművezető-képző- és a szaktanfolyamokat, továbbá a vizsgáztatást rendszeresen ellenőrizni és szakfelügyelni kell.
(2) Az ellenőrzést és a szakfelügyeletet
a) a teljes képzési szolgáltatás tekintetében a képzést engedélyező hatóság és annak felügyeleti szervei;
b) a járművezetői és szaktanfolyami vizsgák tekintetében a KFF
végzi.
A szakfelügyelő feladata, hatásköre és intézkedései
24. §
(1) A szakfelügyelő a megbízása szerint a képző szerveknél és a vizsgabizottságoknál előre bejelentett és soron kívüli szakfelügyeleti látogatást tart.
(2) A szakfelügyelő tapasztalatairól az érintett szakoktatót, a vizsgabiztost, az iskolavezetőt, valamint az illetékes felügyelet vezetőjét köteles tájékoztatni.
(3) A szakfelügyelő megállapításától függően javaslatot tehet
a) visszatérő szakfelügyeleti látogatásra, illetőleg a képző szerv, vagy a vizsgabizottság működését érintő tematikus szakfelügyelet megtartására;
b) a szakoktatói, a vizsgabiztosi, illetőleg az iskolavezetői névjegyzékből való felfüggesztésére vagy törlésére;
c) a képzési engedély részleges vagy teljes visszavonására;
d) a vizsgahelyek és a vizsgapályák minősítésének felülvizsgálatára.
(4) A szakfelügyelő köteles a képzést, illetőleg a vizsgát azonnal felfüggeszteni
a) ha életet vagy testi épséget közvetlenül fenyegető balesetveszély áll fenn;
b) ha a személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt a vizsgázó teljesítménye objektív módon nem értékelhető.
25. §
Nem végezhet szakfelügyeleti látogatást a szakfelügyelő annál a képző szervnél, illetőleg vizsgabizottságnál
a) amelyhez munkaviszony, megbízásos jogviszony vagy társasági szerződésen alapuló anyagi érdekeltség köti;
b) amelynél a közeli hozzátartozója érintett [Ptk. 685. § b) pontja], illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 19. §-a az eljárásból kizárná.
26. §
(1) Ha a képző szerv a jogszabályban, illetőleg a képzési engedélyben meghatározott feltételeket nem tartja meg, az engedélyező hatóság a képzési engedélyt részben vagy egészben
a) a meghatározott feltételek teljesítéséig felfüggeszti, vagy
b) azonnali hatállyal visszavonja.
(2) Vissza kell vonni a képzési engedélyt a képző szervtől, ha a tevékenységre vonatkozó feltételeket, előírásokat megszegte, illetőleg akit a képzési tevékenységtől jogerős bírói ítélettel eltiltottak, vagy akinek vállalkozói igazolványát a hatóság bevonta.
(3) A képzési engedély visszavonása esetében az érintett képző szervnek két évig újabb engedély nem adható.
Vegyes és záró rendelkezések
27. §
A KFF vezetője a külön jogszabályok4 és e rendelet alapján
a) szabályozza a képzés tartalmi követelményeit, jóváhagyja az egyes járműkategóriákhoz, illetőleg tantárgyakhoz előírt tansegédleteket, meghatározza az egyes tantárgyak hallgatása alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések körét;
b) meghatározza a vizsgáztatás módszereit, feltételeit és az abban közreműködők feladatait;
c) meghatározza a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez kötelezően előírt dokumentumok körét és azokról ,,Bizonylati albumot'' ad ki;
d) meghatározza a szakoktatói képesítésnek megfelelő szakirányú végzettségeket;
e) meghatározza a szakoktatói és a vizsgabiztosi felsőfokú szaktanfolyam engedélyezésének feltételeit, a felvételi vizsga, a képzés, a vizsgák és a továbbképzések tartalmát és módszereit, az egyes tantárgyak hallgatása alóli felmentések alapjául szolgáló képesítések körét;
f) szabályozza a szakoktatók továbbképzését;
g) meghatározza, hogy az iskolavezetői képesítés megszerzéséhez mely vizsgatárgyaknál ismerhető el más — megszerzett — szakirányú képesítés;
h) szabályozza a szakfelügyelet működését;
i) kinevezi a szakfelügyelőket, illetőleg jóváhagyja a felügyeleteknél működő szakfelügyelők kinevezését;
j) kinevezi a Szakmai Vizsgabizottság vizsgabiztosait.
28. §
A rendelet alkalmazásában
a) járművezető: a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, a lassú jármű és a kerti traktor vezetője, továbbá az állati erővel vont jármű hajtója;
b) képző szerv: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó, aki a teljes képzési szolgáltatásra a felügyelettől képzési engedélyt kapott;
c) ,,A/1'' járműkategórián a 150 cm3 hengerűrtartalmat meg nem haladó hajtómotorral ellátott motorkerékpárt kell érteni;
d) kerti traktor: az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló, a közúti közlekedésben egy egységként résztvevő és 15 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes lassú jármű [a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 118. §-a alapján];
e) a teljes képzési szolgáltatásra vonatkozó írásban foglalt vállalkozási feltételek: a képző szerv, valamint a tanulók alapvető jogait és kötelezettségeit tartalmazó összeállítás, amelyet a járművezetői elméleti és gyakorlati oktatása során alkalmaznak;
f) szakfelügyelet: a személyi, tárgyi feltételek és az ügyvitel ellenőrzése, valamint szakmai iránymutatás, szaktanácsadás.
29. §
(1) Ez a rendelet 1993. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E rendelet 21. §-ának (1) bekezdését a már működő iskolavezetők tekintetében 1993. július 1-jétől, 17. §-a (2) bekezdésének e) pontjából és a 19. §-a (2) bekezdésének d) pontjából a már működő szakoktatók és vizsgabiztosok tekintetében a PÁV II. minősítést 1995. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közúti közlekedési szakemberek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló — a 19/1984. (XII. 19.) KM rendelettel, a 13/1985. (XI. 22.) KM rendelettel, és a 94/1991. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdés m) pontjával módosított — 1/1983. (VII. 6.) KM rendelet, az 1/1984. (Közl. Ért. 1.) KM—HM együttes utasítása, továbbá a gépjárművezető-képző munkaközösségekről szóló — a 15/1983. (VI. 30.) KM rendelet 2. §-ával és a 19/1984. (XII. 19.) KM rendelettel módosított — 7/1971. (VIII. 27.) KPM rendelet hatályát veszti.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló — az 5/1990. (XI. 13.) KHVM—BM, valamint a 7/1992. (I. 23.) KHVM—BM együttes rendelettel módosított — 11/1988. (XII. 20.) KM—BM együttes rendelet 3. §-ának (5) bekezdés b) pontja az alábbi két francia bekezdéssel egészül ki:
(4) A rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül:
a) a felügyelet köteles a már működő képző szervek képzési engedélyét felülvizsgálni és e jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően módosítani;
b) a KFF köteles a vizsgahelyeket felülvizsgálni és a 13. § alapján újraminősíteni.
(5) A fegyveres erők részére történő járművezető-képzésre, -vizsgáztatásra, az ezzel összefüggő vezetői engedély kiadására vonatkozó egyes feltételeket — a belügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel együttesen e rendelettől és a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 20/1990. (VIII. 6.) BM rendelettől eltérő — külön jogszabály határozza meg.
Siklós Csaba s. k.,
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
1. számú melléklet
a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelethez
2. számú melléklet
a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelethez
3. számú melléklet
a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelethez
4. számú melléklet
a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelethez
segédmotoros kerékpár vezetésére
lassú jármű vezetésére
kerti traktor vezetésére
állati erővel vont jármű hajtására
5. számú melléklet
a 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelethez
Lásd a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 11/1988. (XII. 20.) KM—BM együttes rendeletét.
Lásd a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló — 20/1991. (I. 29.) Korm. rendelettel módosított — 89/1988. (XII. 20.) MT rendeletet.
Lásd a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 16/1983. (VI. 30.) KPM rendelettel módosított 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet mellékletének módosításáról és kiegészítéséről szóló 2/1983. (VIII. 11.) KM rendeletet, valamint a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 20/1991. (I. 29.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének (3) bekezdését.
Lásd a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendeletet, valamint az egységes közlekedési hatósági szerv létesítéséről, valamint egyes közlekedést érintő jogszabályok módosításáról szóló 94/1991. (VII. 23.) Korm. rendeletet.
A rendelet kihirdetése napján már oktatásra használt — a felügyeletnél bejelentett —, de ezektől a méretektől eltérő tehergépkocsik és pótkocsik 1996. január 1-jéig használhatók oktatásra és vizsgáztatásra.
A rendelet kihirdetése napján már oktatásra használt — a felügyeletnél bejelentett —, de ezektől a méretektől eltérő tehergépkocsik és pótkocsik 1996. január 1-jéig használhatók oktatásra és vizsgáztatásra.
