Vissza a Jogszabálykeresőre

Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

21/1992. (VII. 23.) IKM rendelet

a Magyar Villamos Művek Rt. erőművei által szolgáltatott hőenergia árának megállapításáról

1992.08.01.

Az árak megállapításáról szóló, az 1992. évi V. törvénnyel módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Villamos Művek Rt. erőművei (hőtermelő létesítményei) által szolgáltatott hőenergia árát és annak alkalmazási feltételeit — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következők szerint állapítom meg:

1. §

(1) A rendelet hatálya az 1. számú mellékletben felsorolt erőművekre és fogyasztóikra terjed ki.

(2) A rendelet alkalmazása szempontjából

a) a különböző hőtermelő létesítményekből vételező — egy jogi személyt alkotó — fogyasztót mérőhelyenként (vételezési helyenként) külön-külön fogyasztónak,

b) egy hőtermelő létesítményből vételező (egy jogi személyt alkotó) fogyasztó üzemegységeit (gyáregységeit) mérőhelyenként (vételezési helyenként) külön-külön fogyasztónak


kell tekinteni.

2. §

(1) A fogyasztó a hőenergia-szolgáltatásért

— teljesítménydíjat,

— hődíjat,

— csapadékvíz- és pótvízdíjat,

— hőenergia-szolgáltatási különdíjat


fizet.


A hőenergia-szolgáltatási különdíj kivételével a fizetendő legmagasabb díjakat az 1. számú melléklet tartalmazza. A hőenergia-szolgáltatási különdíjat a 6. §-ban foglaltak szerint kell meghatározni.

3. §

(1) A teljesítménydíjat a fogyasztó a szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény arányában fizeti, Ft/MW/év mértékegységben. (A hőteljesítmény az elosztóból egy óra alatt kiadott, a szerződésben foglalt hőenergia.)

(2) A teljesítménydíj éves díj, amelyet 12 havi egyenlő részletben előre kell megfizetni.

(3) A teljesítménydíjat az 1. számú mellékletben meghatározott nyomásfokozatokra, hőmérsékletekre a szerződésben külön-külön lekötött naptári évi legnagyobb hőteljesítmény után kell megállapítani.

(4) Ha a fogyasztó a teljesítőképesség fenntartására kötött szerződést és teljesítményigénye az éves szerződés szerint folyamatosan növekszik, a teljesítménydíjat az egyes időszakokra (hónapokra) a növekvő igényeknek megfelelően kell megállapítani.

(5) Ha a hőtermelő a hőenergia-ellátást neki felróható okból szünetelteti, a (3) bekezdésben meghatározott teljesítménydíjnak a szüneteltetés időtartamával arányos részre kétszeresét köteles a fogyasztó részére visszatéríteni. Ez a visszafizetés a hőtermelőt a szerződésszegés egyéb következményei alól nem mentesíti.

(6) Ha a fogyasztó a szerződésben meghatározott nyomásfokozatok, illetve hőmérsékletek szerint lekötött hőteljesítmény értékét naponta folyamatosan 30 percnél hosszabb időn keresztül túllépi, a vételezett teljesítménytöbblet után annyiszor kell teljesítménypótdíjat fizetnie, ahány napon a lekötött teljesítményt túllépi. A teljesítménypótdíj összege megkezdett MW-onként az éves teljesítménydíj 1/6-od része.

4. §

(1) A szolgáltatott hőenergiáért a fogyasztó hődíjat fizet.

(2) A hőenergia mennyiségének megállapítása e rendelet 2. számú melléklete szerint történik.

(3) Ha a hőhordozó gőz nyomása nagyobb, mint amekkorát a fogyasztó igényel, a fogyasztó igénye szerinti gőznyomás-fokozatot, ha az elosztónál több fogyasztó vételez, a legnagyobb gőznyomásigényt kell figyelembe venni.

(4) Ha egy vezetékről több fogyasztó hőigényét elégítik ki, akkor az egyes fogyasztók részére szolgáltatott hőenergia-mennyiséget az elosztónál, valamint a hőtermelő létesítmény fogadóállomásánál megállapított (mért) adatokon kívül a fogyasztók átvevő állomásain (fogyasztói hőközpontokban, hőfogadó állomásokon) is mérni kell. Az elosztónál, valamint a fogyasztó átvevő állomásán megállapított (mért) hőenergia mennyiségek különbségét a vezeték hossza és/vagy a lekötött hőteljesítmény arányában a fogyasztók között kell elosztani.

5. §

(1) Csapadék- és pótvízdíjat kell fizetni:

a) a szolgáltatott gőzmennyiségnek megfelelő vízmennyiség és a szerződésben visszaadásra vállalt (vagy attól eltérő) csapadékvíz mennyisége közötti különbözet után (csapadékvíz);

b) a forróvíz-rendszernél a berendezés üzembe helyezéséhez felhasznált víz cseréje, vagy a víz minőségének a szerződésben foglaltakhoz képesti romlása miatti vízcsere, illetve részáramban kezelt víz mennyisége után, továbbá az óránként keringetett vízmennyiséghez képest legfeljebb 1,2%-os vízveszteség pótlásához szükséges vízmennyiségért (pótvíz).

(2) Ha a fogyasztó az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb csapadékvizet ad vissza és az eltérés

— 25%-nál nem több, akkor 100%-kal,

— 25 és 50% között van, akkor 200%-kal,

— 50% felett van, akkor 300%-kal

kell a csapadékvíz díját növelni.

(3) Ha a fogyasztó az (1) bekezdésben meghatározottnál több pótvizet vesz igénybe, a többlet pótvíz után 100%-kal kell a pótvíz díját növelni.

(4) Az a csapadékvíz-mennyiség, amelyet a fogyasztó nem a szerződésben foglalt minőségben ad vissza, vissza nem adott csapadékvíznek minősül.

(5) Ha a keringetett víz keménysége a 0,15 nk°-ot meghaladja, akkor a hőtermelő vízüzeme kapacitásának megfelelően köteles a víz minőségét részáramos tisztítás, illetve vízcsere útján javítani.

6. §

(1) A hőtermelő hőenergia-szolgáltatási különdíjként jogosult felszámítani

a) a kezelésében lévő, a területén kívül elhelyezett szolgáltatói berendezések legfeljebb 10% nyereséggel növelt üzemeltetési költségeit;

b) a fogyasztó kívánságára a növekvő hőenergia igényének későbbi kielégítésére, részére fenntartott — de ki nem használt — teljesítőképességért az arányos amortizációs és fenntartási költségeket.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti különdíjat több fogyasztó esetén a lekötött hőteljesítménnyel és a vezetők hosszával arányosan kell a fogyasztók között felosztani.

7. §


E rendelet 1992. augusztus 1-jén lép hatályba.

Ettől az időponttól kezdődően a pénzügyminiszternek a hőenergia díjra vonatkozó 109/1990. (ÁSz 26.) ÁH ármegállapításának még hatályos részei nem alkalmazhatók.

Dr. Szabó Iván s. k.,
ipari és kereskedelmi miniszter

1. számú melléklet a 21/1992. (VII. 23.) IKM rendelethez

a) Lakossági hőszolgáltatáshoz értékesített hőenergia díjai:

Megnevezés
(erőműtelepek)

Teljesítménydíj

Hődíj

Csapadékvíz
és pótvíz
díja

gőz 25 bar
és felette

gőz 7-25 bar
között és
forróvíz
150 C felett

gőz
7 bar alatt

forró víz
150 C
és alatta

 

Ft/MW/év

Ft/GJ

Ft/GJ

Ft/GJ

Ft/GJ

Ft/m3

BAKONYI ERŐMŰ RT.

Ajkai

720 000

—

235

—

235

70

Inotai

600 000

—

350

—

320

60

BUDAPESTI ERŐMŰ RT.

600 000

—

—

—

270

55

DUNAMENTI ERŐMŰ RT.

648 000

—

—

—

260

40

MÁTRAI ERŐMŰ RT.

Mátrai

—

—

—

—

—

60

Mátravidéki

—

—

—

—

—

125

Salgótarjáni

660 000

—

310

—

—

80

PAKSI ERŐMŰ RT.

—

—

—

—

—

40

PÉCSI ERŐMŰ RT.

 

 

 

 

 

Komlói

612 000

—

—

—

300

80

Pécsi

708 000

—

—

—

240

70

TISZAI ERŐMŰ RT.

 

 

 

 

 

Borsodi

720 000

—

—

—

250

55

Tiszai

732 000

—

—

—

310

40

VÉRTESI ERŐMŰ RT.

 

 

 

 

 

Bánhidai

720 000

—

—

300

300

65

Dorogi

768 000

—

—

300

—

65

Oroszlányi

660 000

—

—

260

270

85

Tatabányai

600 000

—

—

—

300

65

ÉSZAKDUNÁNTÚLI
ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT.

 

 

 

 

 

Győri I—II.

732 000

—

—

420

—

80

Soproni

732 000

—

—

—

370

125

Székesfehérvári

696 000

—

—

280

310

125

DÉLMAGYARORSZÁGI
ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT.

 

 

 

 

 

Békéscsabai

—

—

—

—

—

80

Kecskeméti

732 000

—

—

310

370

80

Szegedi

732 000

—

—

275

285

80

TISZÁNTÚLI
ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT.

 

 

 

 

 

Debreceni

720 000

—

—

240

260

75

Nyíregyházi

720 000

—

—

—

270

75




b) Más (nem lakossági) fogyasztók részére értékesített hőenergia díjai:

Megnevezés
(erőműtelepek)

Teljesítménydíj

Hődíj

Csapadékvíz
és pótvíz
díja

gőz 25 bar
és felette

gőz 7-25 bar
között és
forróvíz
150 C felett

gőz
7 bar alatt

forró víz
150 C
és alatta

 

Ft/MW/év

Ft/GJ

Ft/GJ

Ft/GJ

Ft/GJ

Ft/m3

BAKONYI ERŐMŰ RT.

Ajkai

720 000

—

235

—

235

70

Inotai

600 000

—

350

—

320

60

BUDAPESTI ERŐMŰ RT.

600 000

—

—

—

270

55

DUNAMENTI ERŐMŰ RT.

648 000

—

—

—

260

40

MÁTRAI ERŐMŰ RT.

Mátrai

—

—

—

—

—

60

Mátravidéki

—

—

—

—

—

125

Salgótarjáni

660 000

—

310

—

—

80

PAKSI ERŐMŰ RT.

—

—

—

—

—

40

PÉCSI ERŐMŰ RT.

 

 

 

 

 

Komlói

612 000

—

—

—

300

80

Pécsi

708 000

—

—

—

240

70

TISZAI ERŐMŰ RT.

 

 

 

 

 

Borsodi

720 000

—

—

—

250

55

Tiszai

732 000

—

—

—

310

40

VÉRTESI ERŐMŰ RT.

 

 

 

 

 

Bánhidai

720 000

—

—

300

300

65

Dorogi

768 000

—

—

300

—

65

Oroszlányi

660 000

—

—

260

270

85

Tatabányai

600 000

—

—

—

300

65

ÉSZAKDUNÁNTÚLI
ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT.

 

 

 

 

 

Győri I—II.

732 000

—

—

420

—

80

Soproni

732 000

—

—

—

370

125

Székesfehérvári

696 000

—

—

280

310

125

DÉLMAGYARORSZÁGI
ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT.

 

 

 

 

 

Békéscsabai

—

—

—

—

—

80

Kecskeméti

732 000

—

—

310

370

80

Szegedi

732 000

—

—

275

285

80

TISZÁNTÚLI
ÁRAMSZOLGÁLTATÓ RT.

 

 

 

 

 

Debreceni

720 000

—

—

240

260

75

Nyíregyházi

720 000

—

—

—

270

75

2. számú melléklet

a 21/1992. (VII. 23.) IKM rendelethez


A szolgáltatott hőenergia mennyiségének megállapítása

1. A hőenergia névleges jellemzőit (gőznyomás, vízhőmérséklet) az elosztónál kell mérni.

2. A hőtermelőtől kiadott hőenergia mennyisége alatt az elosztónál mért hőenergia mennyisége és a visszatérő víz, illetőleg csapadékvíz hőtartalma közötti különbség értendő.

3. Ha a hőenergia-mennyiség megállapítása nem hőmennyiség-mérővel történik, akkor a szolgáltatott hőenergia mennyiségét a 4—7. pontok szerint kell megállapítani.
4. A szolgáltatott hőenergia mennyiségét, ha a hőenergia-szolgáltatás

a) a gőz hőhordozóval történik:

— a kiadott gőz mennyisége (t), valamint fajlagos hőtartalma szorzatának és
— a hőtermelő létesítménybe visszaadott csapadékvíz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának;

b) meleg víz (forró víz) energiahordozóval történik:

— az előre menő víz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának és
— a visszatérő víz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának

különbségéből kell megállapítani.
5. A kiadott hőhordozó
— mennyiségét az elosztónál elhelyezett mennyiségmérő alapján,
— fajlagos hőtartalmát az elosztónál mért nyomás és hőmérséklet alapján a ,,Víz-gőz táblázat''-ból

kell megállapítani.

6. A visszatérő víz, illetőleg csapadékvíz mennyiségét és hőmérsékletét a hőtermelő létesítmény fogadóállomásánál megállapított adatokkal kell figyelembe venni.

7. A visszatérő forró víz mennyiségét az előre menő és a rendszerbe vezetett mért pótvíz mennyiségének különbözetéből kell megállapítani.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás