29/1992. (XII. 15.) PM rendelet1
a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1993. január 1-jétől 1993. december 31-ig terjedő időszakra érvényes díjszabásáról és a biztosítási díjról
1993.01.01.
1. §
Az 1993. január 1-jétől 1993. december 31-ig érvényes díjszabást és díjat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredményelszámolásának rendjéről, valamint az 1992. július 1-jétől 1992. december 31-ig terjedő időszakra érvényes díjszabásról és a biztosítási díjról szóló 17/1992. (VI. 10.) PM rendelet 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
,,3. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kármentességi díjengedményét (bonus) és a pótdíj (malus) fizetési kötelezettség rendszerét e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítom meg.''
3. §
Ez a rendelet 1993. január 1-jén lép hatályba.
1. számú melléklet
a 29/1992. (XII. 15.) PM rendelethez
Az 1993. január 1-jétől 1993. december 31-ig terjedő időszakra érvényes díjszabás és biztosítási díjak
A határozatlan időre szóló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak
850 cm3 lökettérfogatig 6 360
851 cm3-től — 1150 cm3-ig 8 640
1151 cm3-től — 1500 cm3-ig 10 200
1501 cm3-től — 2000 cm3-ig 16 920
150 cm3 lökettérfogatig 1 620
151 cm3-től — 350 cm3-ig 2 220
10-től — 19 férőhelyig 14 940
20-tól — 79 férőhelyig 26 400
80 férőhely fölött 22 260
2 t teherbírás alatt 12 120
személygépkocsi-utánfutó,
motorkerékpár-utánfutó 1 140
Mezőgazdasági vontató 1 980
Segédmotoros kerékpár 1 260
A határozott időre szóló
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak
Mezőgazdasági vontató 170
A határozott idejű szerződés a belföldi rendszámmal és egy évnél rövidebb ideig érvényes — határozott időre kiadott — forgalmi engedéllyel vagy útvonalengedéllyel rendelkező gépjárművekre köthető. A biztosítási időszak tartama legkevesebb egy hónap, ami a naptári év végéig tetszőlegesen többszörözhető.
A díjbélyeges
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak
__________________________________________
Személygépkocsi 2100 21 000
Tehergépkocsi 3200 32 000
Mezőgazdasági vontató 230 2 300
Segédmotoros kerékpár 230 2 300
A biztosítási időszak tartama legkevesebb egy hónap, legfeljebb pedig a naptári év végéig terjedhet.
A díjbélyeges szerződés a külföldi rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművekre, valamint külföldi telephelyű segédmotoroskerékpárra köthető. A biztosítás csak a Magyar Köztársaság területén okozott károkra nyújt fedezetet.
2. számú melléklet
a 29/1992. (XII. 15.) PM rendelethez
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
kármentességi díjengedmény (bonus)
és a pótdíj (malus) rendszere
A gépjárművek által okozott károk nyilvántartása a gépjármű-felelősségbiztosítási rendszer indulásával egy időben, 1991. július 1-jén kezdődött.
A bonus—malus rendszer csak az egyedi szerződésekkel rendelkező személygépkocsikra terjed ki.
A bonus—malus rendszer szempontjából az első nyilvántartási időszak 1992. június 30-ig tart. Az ezen időszakban bekövetkezett, 1992. július 31-ig kifizetéssel járó károk alapján készítik el a biztosító társaságok a személygépkocsikra egyedi szerződés alapján kötött biztosítással rendelkező üzemben tartók vagy tulajdonosok bonus—malus osztályba sorolását. Az új díjbesorolás szerinti díjfizetésre 1993. január 1-jétől kerül sor.
A bonus—malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződéskötő személyéhez fűződnek az érintett szerződés vonatkozásában, függetlenül attól, hogy a szerződéskötő gépjárművét engedélyével ki vezette. Érintett szerződésen az egy meghatározott gépjárműre kötött érvényes felelősségbiztosítási szerződést kell érteni.
A már megszerzett bonus—malus fokozat (osztályba sorolás) megmarad, és az arra jogosító időtartam tovább folyik, ha a szerződés megszűnik —, kivéve a díj nem fizetése miatti megszűnést — és a szerződés megszűnésétől számított egy éven belül a biztosított új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál.
E célból — a szerződést kötő kérésére — a korábbi felelősségbiztosítója köteles igazolást kiadni. Ha a szerződést kötő ilyen igazolást nem csatol, a szerződést kötő biztosító a korábbi balesetmentességre vonatkozóan nyilatkozatot kér és egyúttal felhatalmazást annak vizsgálatára, hogy a szerződő korábban kötött-e más biztosítóintézettel kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést. Amennyiben a biztosító megállapítja, hogy a biztosított nyilatkozata nem felelt meg a valóságnak, jogosult az osztályba sorolást és ennek megfelelően a fizetendő díjat is módosítani.
Ha a szerződő egyedi szerződéskötés mellett több gépjárművet üzemeltet, és ezek közül valamelyik szerződés érdekmúlás címén megszűnik, a 12 hónapon belül újólag üzembe helyezett gépkocsira a korábban megszerzett, a szerződést érintő osztályba sorolás érvényes.
Az üzemben tartó — akár egy, akár több gépkocsit üzemeltet — a szerződés megszűnését követő egy éven túl nem jogosult a korábbi díjkedvezményre és megszűnik az osztályba sorolása. Ha a biztosítási szerződés az egy éves megfigyelési időszakban akár évközbeni forgalomba helyezés, akár szüneteltetés miatt egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a biztosító ugyancsak figyelembe veszi.
A szerződő osztályba sorolását bármilyen összegű kárkifizetés rontja, de jogosult arra, hogy saját elhatározásából a biztosítónak a kárkifizetés összegéről szóló értesítését követően hat héten belül a kárösszeget a biztosítónak megfizesse és így besorolását megőrizze. Kármegosztás esetén is azt kell figyelembe venni, hogy a szerződés alapján történt-e kárkifizetés.
Az osztályba sorolás rendszere és ennek hatása
a biztosítási díjra
Az egyedi szerződéssel rendelkező személygépkocsik esetén a rendszer 10 bonus és 4 malus osztályból áll. A rendszerbe újonnan belépő az alapdíjat (díjszorzó 1,00) fizeti és az A 0 osztályba kerül.
Ha a megfigyelési időszakban a szerződő kármentes volt, a besorolása egy osztállyal javul, egy okozott kár esetén kettő, két okozott kár esetén négy, három okozott kár esetén hat osztállyal romlik.
Ha négy vagy több kárt okozott a megfigyelési időszakban, akkor minden esetben az M 4 osztályba kerül.
Az osztályba sorolás a következő biztosítási év díját határozza meg.
Így tíz év alatt az elérhető legalacsonyabb díj a mindenkori alapdíj 50%-a (díjszorzó 0,5), míg a legrosszabb malus-fokozat esetén az alapdíj 200%-át (díjszorzó 2,00) kell fizetni.
A következő megfigyelési időszakban a szerződő előző osztálybesorolása lesz a kiindulási osztály.
Az egyes osztályokhoz tartozó díjszorzók:
Az egyes megfigyelési időszakon belül okozott károk számától függő átsorolási táblázat:
0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 v. több kár
Kiindulási ___________________________________
osztály esetén az új osztály
______________________________________________
_____________________________________________
_____________________________________________